Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

SZOVJETUNIÓBELI EMLÉKEK Elmondta : Osvátk Károly országgyűlési képviselő, építészmérnök Nem is tudom, hol kezdjem. A szívélyes fogadtatással? Azzal a pá­ratlan .kedvességgel és őszinteséggel, amikor Szocsiba érkező küldöttsé­günket minden száz lépésnél feltar­tóztatták a járókelők és valóságos virágerdőt dobtak kocsijainkba? Vagy az építkezéseknél, amelyek az én érdeklődésemet legjobban felkel­tették? Mert ugyan az országgyűlési képviselők küldöttségével jártam a Szovjetunióban, de azért ott is épí­tészmérnök voltam, az építész sze­mével igyekeztem körülnézni. A ha­talmas arányú építkezések ragadták meg legjobban figyelmemet. Külö­nösön a moszkvai lakásépítkezés: itt több ezer gyönyörű, lakás készül egyszerre. És az építkezések gépesíté­se, a gépek nagyfokú kihasználásod Mind árra intettek: nekünk sem szabad elszórtan építkezni; hogy egy-egy nagyobb létesítményt egy­szerre kell befejezni. Gondoltam, hogy a Kaposvári Gépállomásnál sok ezer forintot megtakaríthattunk vol­na, ha nem öt éven át építjük, tol­dozzuk- feftozzufc, évente fel- és le­vonulunk, ami mindig 25—30 000 fo­rintot jelentett. Be egy kicsit elkalandoztam, hi­szen a Szovjetunióról mesélek, dehát amint már mondtam, az építész min­dig kiütközik belőlem. Persze, azért láttam mást is. Láttam például, hogy a kubánvidéki kis Lenin kol­hozban — a falu nevére már nem emlékszem — a gyönyörű nagy kul- túrház olvasótermében ott ültek a kolhozparasztok és olvasták. Láttam bölcsődéket és láttam, kórházakat. Láttam Lepesinszkáját a Hattyú ta­va című balettben, és láttam hatal­mas üzemeket. Tudom-, ezeket már sokszor elmondták, leírták, de mégis meg kell róla emlékeznem, mert nagy hatást váltottak ki belőlem, felejthetetlenné váltak számomra. Hogyan is tudnám elfeledni Razlivot, nitol Lenin elvtárs rejtőzött, a sze­gényes szobát, amelyben lakott, a szerszámokat, az ásót, a kapát, me­lyeikkel dolgozott. A Lomonoszov Egyetem hatalmas méreteiről is so- hait hallottunk, nekem mégis azok a két-három méteres kis szobák tet­szettek benne a legjobban, amelyek­ben a diákok laknak, s amelyekben nyugodtan, kényelmesen tudnak ta­nulni. Vagy olt vannak azok a hatalmas, 60 méternyi széles utcák, a rajta hömpölygő emberáradattal, a szágul­dó gépkocsik ezreivel, vagy ott van a moszkvai Metro óriási épületeivel, pazar szépségeivel. És ott van a moszkvai Gorkij fasor, ahol Elekes Ferenc Kossuth-díjas dorogi bányász barátommal sétálgattam, néztem a sok nagy üzletet, a könyvesboltokat, benne József Attila, Ady Endre, Pe­tőfi Sándor magyar nyelvű könyvei­vel, az újonnan nyílt divatszalonokat, a csomagokkal egymást váltó csinos nőkkel. A szovjet asszonyok általá­ban nagyon szeretik a kalapvseletet. Még a mi csinos kis gépkocsivezető­nőnk is kalapban vezetett. A női gépkocsivezetőknek nincs egyen­ruhájuk, hanem elegáns ruhában, magassarkú cipőben, kalapban ülnek a volán mellett és vezetnek. Még­hozzá boszorkányos ügyességgel. Még szólnom kellene a május else­jei moszkvai felvonulásról, a hat órán át hömpölygő emberáradatról, a moszkvai televíziós gyárról, ahol minden négy percben hagyja el a futószalagot egy televíziós készülék. Szólnom kell az utcákon állandóan járó utcaseprő-kombájnokról, a tisz­taságról, a rendről, a fegyelemről. Őszinte elismeréssel kell beszél­nem a szovjet emberekről, akik mindig és mindenütt barátsággal, szeretettel fogadtak bennünket. A leningrádi hajógyár munkásairól, akik magyar ruhában, magyar tánc­cal köszöntöttek bennünket. Azokról a kolhoztagokról és építőmunkások­ról, akik magyar nyelven, kedves botladozással énekelték nekünk: Da­ru madár útnak indul... Sok felejthetetlen élménnyel és rengeteg tapasztalattal gazdagodva jöttünk mindannyian haza szovjet­unióbeli tanulmányi útunkról. Jó volt, hasznos volt ez az utazás. Da Corfe Alma csodálkozik .. . Csinos, fekete, vékony lány Da Corte Alma, egy udinei textilüzem fonónője. Itt járt csodálkozó szemek leél a Kaposvári Textilművek világos termeiben. Nagyot szippant a levegőből és úgy mondja: — Milyen tiszta itt a levegő és milyen egyenletes a hőmérséklet. Ná­lunk, Olaszországban a textilüzemek porosak ős szörnyen melegek. Itt mintha nem is üzemben lennénk! Csillogó szemmel figyeli a modern keresztorsózó gépeket. Azt mondja, ilyet ő még nem látott. Az ő üzemükben nincsenek ilyen szép gépék. A gyűrüsfonóban izgatottan szalad a gépekhez. Hiszen ez az ő szak­mája! Otthon ő is a gyűrűsben dolgozik. De hogyan! — Lábbal kel! hajtanom a gépet — mondja. — Otthon hírét sem lát­tam ilyen fonógépeknek. (Magánkézben lévő, elhanyagolt berendezésű kis­üzemben dolgozik Da Corte Alma.) Már ott is áll a gyűrűsfonónál és dolgozni próbál. Az egyik fonónő mutatja neki. Egy-kettőre megy is nála a munka. Alig lehet elszakítani a géptől. Nem tud betelni vele. Nézi jobbról, balról, alul, felül, körüljárja vagy kétszer. — Ha én otthon ilyen gépen dolgozhatnék — sóhajt. Azután a kere­setről érdeklődik. Náluk egy fonónő naponta 106 lírát keres. Egy család megélhetéséhez pedig havonta legalább 20 000 líra kell. — És hogyan kell dolgozni? — teszi hozzá. — Magunknak kell az anyagért menni, és nekünk kell a kész árut a raktárba vinni. Da Corte Alma csodálkozik. Csodálkozik a korszerű gépeken, csodál­kozik a jó levegőt biztosító klíma-berendezésen, csodálkozik az éttermen, az orvosi rendelőn, megbámulja a bölcsőde erőtől duzzadó apróságait, hi­tetlenkedve hallgatja, hogy nálunk egy fonór.ö három napi keresetéért két hétig üdülhet az ország legszebb üdülőiben. Da Corte Almának mindez hihetetlen — nekünk pedig mennyire ter­mészetes ... — Langerné — Sütőipari furcsaságok Szép, », piros, lovaskocsikkal szállítják az utóbbi időben a kenyeret Kaposvárott. Hol 1 í£, hol ott tűnnek fel ezek az új kocsik. Nemi égen készültek a szentendrei kocsigyárban. Szépek és jók. Csak egy kis szépséghibá­juk van. Nincs póíkerekük. És minthogy az országban ilyenfajta gumikerekű kerekek másutt sem kaphatók, ezért ha az egyik keréknek baja van, leáll a kocsi. Ha pedig vég­képp elromlik a kerék, akkor vég­képp leáll a 28 000 forintos kocsi is. Nem lett volna olcsóbb mind­egyikhez pótkereket készíteni? 'l A sütőipari vállalatok és felügyeleti szervük eddig még csak meg tudták a nagy kimutatás­ból mondani, milyen volt a havi fajlagos lisztfelhasználásuk. Most azonban a sütőipari igazgatóság­nak sikerült új módszert kidolgoz­nia, Nem, nem a kimutatást egy­szerűsítette, hanem elrendelte, hogy ezentúl ne a felsütöti meny- nyiség után számítsák a fajiagot, hanem az értékesített áru után. Ez ezután teljesen feleslegessé te­szi a havi kimutatások vezetését, iiiszen a tényleges sütés és értéke­sítés különböző műszaki akadá­lyok miatt rendszerint nem egyezik. A fajlag tehát nem a valóságot mu­tatja. Pedig néni is olyan közöm­bös, hogyan gazdálkodnak legfon­tosabb élelmiszer alapanyagunkkal, a liszttel. a, Vasárnap nyílik meg az ipari tanulók kiállítása Somogy megye ipaii tanulói láza­san készülődnek a 24-én délelőtt 9 órakor megnyíló kiállításra. Sok száz kiállított tárggyal bizonyítják be a megye ipari tanulói ügyességüket, tu­dásukat. , A kiállított tárgyak az ipari tanuló iskola három nagy termét foglalják el. A kiállításon minden szakma, a minisztériumi iparok, helyi ipar, szö­vetkezeti tanulók képviseltetik ma­gukat. A faipari tanulók kisméretű, 60—80 cm-es bútorokat, kombinált- szekrényeket, intarziás fotelokat ál­lítanak ki, a ruhaipar tanulói ki­csiny ruhákat, készítettek, a bőripari tanulók apró cipőket, futball-labdács- kákat mutatnak be. Ki akarnak ten­ni magukért a vasipar tanulói is. Gyönyörű kis szerszámokat, kisgépe­ket, piciny tűzhelyeket készítettek. Az építőipari tanulók pedig falazási mintákkal, apró kis téglákból készí­tett kapucszlopokkal mutatják be tudásukat. A kőfaragók márványból készült portrékat mutatnak be. A kiállitás június 30-ig tekinthető meg. , Szövetkezeti házépítési akció az építőipari tfoigozőkaak Az Építőipari Minisztérium szövet­kezeti házépítési akciót engedélye­zett az építőipar dolgozói, elsősorban kőművesei részére. Az akció kereté­ben a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat 8 kőművese épít még ebben az évben kétszobás, összkom­fortos családi házat. A telket a vá­rosi tanács adja. Az építkezéshez szükséges anyagot pedig a dolgozók a vállalattól 15 évi részletre vehetik J meg. A vállalat az építkezésekhez műszála segítséget nyújt, és fuvart is biztosít az építtetők részére. A követ­kező években előreláthatólag a mos­tani házépítéseknek többszöröse ké­szül majd el az akció keretében. Kocsis Gyula versenyfelhívása Kocsis Gyula, a Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat he­gesztője és Gál József segítő mun­kás versenyre hívta a Mezőgazda- sági Gépjavító Tröszt felügyelete alá tartozó összes vállalatok hegesztőit. A két dolgozó vállalta, hogy a CSRB-szerkezetből havonta 350 da­rabot összehegeszt, a hegesztést tel­jesen selejtmentesen végzi. Vállal­ták, hogy az elektródából 5 százalé­kos megtakarítást érnek el. A vállalásokat minden vállalathoz megküldték. A NYÁR —ORVOSI SZEMMEL II. A csecsemők nyári gondozása Már itt a nyár, az éltető napsuga­rak hatására eléri fejlődésének tető­pontját a természet, pezseg az élet mindenütt, szorgos munkáskezek lá­zasan dolgoznak elemi életfeltételeink előteremtésén, ugyanakkor talán ke­vesen gondolnak arra, hogy az éle­tet adó nyári meleg nem egy pará­nyi emberhajtás számára közvetle­nül, de közvetve is sok veszélyt rej­teget magában. Hazánkban az évente elhalt cse­csemőknek jelentékeny hányada a nyári évszakra esik. Ennek oka a csecsemők nyári hasmenése. Bár a halállal végződő esetek száma a háború előtti évekhez viszonyítva jórészt a hatásosabb megelőző és gyógyeljárások eredményeként lé­nyegesen csökkent az utóbbi évek­ben, azonban a gyomor-bélrendszeri nyári megbetegedések száma még napjaikban is aránylag elég magas. Ezért ez ellen minden rendelkezésre állé eszközzel küzdenünk kell. Ebben a küzdelemben azonban részt kell vennie mindenkinek, mert nemcsak az egészségügy dolgozóinak jó mun­kájától függ e küzdelem eredményes­sége, hanem elsősorban az anyáktól, attól, hogy az egészség napjaiban mi­ként táplálták, gondozták az anyák csecsemőiket. A magával tehetetlen csecsemő életigényeinek kielégítéséről elsősor­ban is az anya köteles gondoskodni. Mivel a környezeti feltételek nem minden évszakban egyformák, ezért a gondoskodásban erre is nagy fi­gyelemmel kell lenni. Különösen a nyári meleg hónapok idején kell a csecsemő gondozásában az alábbi szempontokat szem előtt tartani. A nyári nagy meleg a csecsemő szerve­zetét és ezen át fejlődését is több oldalról veszélyeztetheti. Mindenek­előtt az emésztőrendszer működésé­ben okozhat komoly zavarokat azzal, hogy az emésztőmirigyek tevékenysé­gét, valamint a gyomor-bélrendszer táplálék-tűrő képességét kisebb-na- gyobb mértékben leszállítja. Tehát könnyen jöhet létre túltáplálás kö­vetkeztében hasmenés, hányás mind anyatejjel, mind tehéntejjel táplál­ékon. A hasmenés veszélye különö­sen fenyeget, ha a tehéntej nem tel­jesen friss vagy éppen fertőzött. Ez esetben a hasmenéses tünetek mel­lett a legsúlyosabb heveny táplálko­zási zavar is kifejlődhet és ez a t o x i k ó z i s névvel Jelölt, súlyos anyagcsere-elváltozásokkal járó tü­net-együttes, ami nem egy csecsemő életbenmaradását teheti kétségessé a nyári hónapokban. Ha a csecsemő környezete tisztátalan, a konyha és lakás legyekkel van tele, és a táplá­lék elkészítése nem történik kellő gondossággal, akkor különböző ere­detű baktériumos fertőzések idézhet­nek elő súlyos hasmenéseket. A nagy meleg más úton is károsít­hatja a csecsemő szervezetét. A fül­ledt nyári melegben, különösen ha a levegő páratartalma eső után foko­zódik, és a csecsemőt kelleténél job­ban öltöztetjük, gumipelenkába és pólyába szorosan begöngyöljük, ak­kor a bőr akadályozott párolgása miatt könnyen beállhat hőpangás. A csecsemő hirtelen belázasodik, nyugtalan lesz, eszméletét veszti, agyi izgalom folytán rángó-görcsök lép­hetnek fel, s ha idejében nem törté­nik hatásos orvosi beavatkozás, a ké­sedelem a csecsemő életébe is kerül­het. A hőpangásos állapot kifejlődé­sét csak siettetheti, ha a csecsemő­nek hasmenése is van, és az anya nem gondoskodik megfelelő mennyi­ségű folyadék-pótlásról teáztatás út­ján. Ez esetben egyrészt a párolgás, másrészt a bél útján történő nagy fo­lyadékveszteség miatt a csecsemő­szervezet folyadékkészlete megfogyat­kozik, vére besűrűsödik, s amint mondani szoktuk, szervezete kiszá­rad, ami magában véve is a test hő­mérsékletének gyors emelkedését okozhatja. Ilyenkor a lciszáradásos láz a hőtorlódással párosulva arány­lag hamar idézheti elő az említett súlyos, életveszélyes tüneteket. A csecsemő érzékeny bőrére sem lehet közömbös a nagy meleg, főleg ha ruházatát nem a mindenkori hő- mérsékleti viszonyoknak megfelelően választjuk meg. Sok anya a megfá­zástól való félelmében amúgy is hajlamos a túlzott öltöztetésre, és gyakran még meleg nyári napokon is csaknem ugyanúgy öltözteti gyerme­két, mint a hűvös évszakokban. Nem gondol arra, hoy helytelen eljárásá­val csak elősegíti a csecsemő meg­betegedését. A fokozott izzadás kö­vetkeztében az érzékeny bőr könnyen kipállik, kivörösödik és ha tisztáta­lan az ápolása, gennyesedést okozó kórokozókkal fertőződhet, amikor is a bőrön apró hólyagos kiütések, kelések keletkezhetnek. Az előbbiek alapján láthatjuk, mi­lyen súlyos következményei lehetnek, ha figyelmen kívül hagyjuk a nyári melegnek a csecsemő szervezetére gyakorolt káros befolyását, és ha a környezeti adottságokat nem a cse­csemő igényeinek megfelelően módo­sítjuk. Ezek után önként adódik, mi­re is kell figyelemmel lennünk a cse­csemők nyári gondozásában, ha ele­jét akarjuk venni a vázolt komolyabb következményeknek. Mindenekelőtt arra kell töreked­ni, hogy a nagy nyári melegben meg­akadályozzuk a test ártalmas fel- melegedését. Evégből mindenekelőtt a külső hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő öltöztetésről kell gondos­kodni. Újszülötteket nyáron négyhe­tes korukban nappalra nyugodtan kivehetjük a pólyából, és legfeljebb csak éjszakára helyezzük őket visz- sza. A test párolgásának elősegítése céljából a gumipelenkát ne hajtsuk a csecsemő teste köré, hanem össze­hajtogatva helyezzük alája. A felső­testre vékony vászoningecskén kívül egyéb ruhadarabot ne adjunk. A nap legnagyobb részét szabad­ban, árnyas helyen töltse a csecse­mő, a déli legmelegebb órákban pe­dig a hűvös szobában fektessük. A túl meleg szoba levegőjét a padló­nak vízzel való többszöri fellocsolá­sával igyekezzünk mérsékelni. A dél­utáni órákban langyos vizes lemo­sásokat alkalmazhatunk, idősebb cse­csemőket meg is füröszthetünk. Ez­zel elősegíthetjük a test felüdülését. Három hónaposnál idősebb csecse­mőt nyugodtan napoztathatunk is úgy, hogy a kora délelőtti órákban (kb. 8—10 óra között) lemeztelenített testét óvatos, pár perces kezdéssel naponként mind hosszabb időre (leg­feljebb 15—20 percig) a nap sugárzó hatásának tesszük ki. A napozás alatt a fejet vászonruhával vagy sapká­val árnyékoljuk. A légfürdőzéssel és óvatos napozással jelentősen edződik a csecsemő a nyári hónapokban, szervezete különböző fertőzésekkel szemben ellenállóbb lesz, s emellett a nap ultra-viola sugarai révén ha­tásos angolkór elleni anyagok kép­ződnek testében, miáltal csontjai erő­södnek. A rendszeres napozás kedve­ző és hosszantartó meleg nyár ese­tén feleslegessé teheti a szokásos D- vitamin injekció nyári adását; Vi­szont hűvösebb, napszegény nyáron a vitamin adását nem mellőzhetjük. Meleg napokon a folyadékban dús csecsemő-szervezet egyrészt a légzés útján, másrészt a bőrön keresztül a szokásosnál több folyadékot párolog­tat el, hogy felesleges hőjétől meg­szabaduljon. Ha nem gondoskodunk az ily módon elvesztett folyadéknak kielégítő pótlásáról, a szervezet köny- nyen kiszárad, amit enyhe esetben nyugtalansággal jelez a csecsemő, nagyobb folyadékvesztés esetén (há­nyás, hasmenés) pedig a már ismer­tetett súlyos tünetek bontakozhatnak ki. E kóros folyamat elkerülésére na­ponta többször kínáljuk meg cukros teával, hogy ne szomjazzék. Egyes anyák helytelenül a napi tejadagon felüli tejkínálással igyekeznek a cse­csemő szomjúságérzetét csökkenteni, nem gondolva arra, hogy ezzel a helytelen eljárással a hasmenés ve­szélyének teszik ki gyermeküket. Ez esetben a szokásos napi táplálék azonnali elhagyásával és 24 órán át szacharinos teával való bőséges kí­nálással esetleg még idejében meg­előzhetjük komolyabb bajok kifejlő­dését. Semmiesetre se mulasszuk el ilyenkor az orvos mielőbbi tanácsát kérni. A nyári hónapok idején fennálló bélhuruf-veszély miatt különösen nagy gondot kell fordítani a csecsemő helyes táplálá­sára. Régi tapasztalat, hogy anyatej­jel táplált csecsemők kevésbé veszé­lyeztetettek, mint a nem mindig meg­bízható tehéntejjel tápláltak. Ennek tudatában helyesen cselekszik az anya, ha a nyári hónapokban nem hagy fel a szoptatással, és az elvá­lasztást lehetőleg a nyár végén kez­di meg. Sajnos, napjainkban mind több szoptató anya feledkezik meg erről a fontos gyakorlati szabályról, mert nem egy esetben tisztán ké­nyelmi szempontokat tartva szem előtt, alig várja, hogy a csecsemője számára annyira életfontosságú szop­tatást mielőbb mesterséges táplálás­sal cserélhesse fel. Mivel a nagy meleg nemcsak a csecsemő szervezetét, hanem a tejet is többé-kevésbé károsítja, különö­sen nagy gondot kell rá fordítani. Mindenki tudja, hogy nyáron könnyen bomlik, savanyodik a tej. Ezért leghelyesebb, ha a fejes után azonnal felforraljuk és jég között, hideg pincében vagy lcútban tárol­juk. Már utaltunk a legyeknek a fertőzést tovavivő szerepére. Ezért óvjuk tőlük ne csak a csecsemőt, ha­nem táplálékát is, valamint minden olyan eszközt, ami a csecsemő köz­vetlen tartozéka. A szopókát forralt vízben, lefedett pohárban tartsuk. A tápszeres üveget etetés után azonnal töltsük fel csordultig vízzel és ruhá­val takarjuk le, nehogy a legyek be­lejuthassanak. Általában vezető elvként tartsuk szem előtt a csecsemő körüli leg­messzebbmenő tisztaságot. Ha erre törekszik az anya, sok kellemetlen­ségtől óvhatja meg gyermekét, de sa­ját magát is. Amennyire kívánatos, hogy az anyák már az egészség napjaiban is bemutassák csecsemőiket orvosnak, még fontosabb, hogy a legkisebb za­var esetén azonnal hozzá fordulja­nak. Meg kell végre szűnnie annak a lehetetlen állapotnak, hogy mindenki született gyermekorvosnak képzelje magát és úton-útfélen tanácsokat osz­togasson. De nem kevésbé hibáztat­ható az az anya is, aki az orvosi ta­nácsokat semmibevéve inkább hall­gat a felelőtlen mindentudókra, vagy kizárólag saját feje szerint cselek­szik. Bárcsak minél több anya szívlelné meg a fenti tanácsokat gyermekének egészsége és saját boldogsága érdeké­ben is. Dr. Svastits Pál kórházi főorvos, a TTIT megyei szervezetének tagja f S *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom