Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-23 / 147. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. június 33. A magyar-jugossláv baráti kapcsolatok elmélyítésének jelentős állomása Májusban írták alá Belgrádiban a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti pénzügyi és gazdasági megállapodást, amelynek értelmében a két ország rendezte az addig függőben lévő köl­csönös tartozásokat. A tárgyalások során megnyilvánuló őszinte baráti szellem és a kölcsönös megértés lehetővé tette, hogy ezen a pénzügyi meg­állapodáson túl a két ország is­mét megkösse árucsereforgalmi megállapodását, s újra teljes mértékben helyreállítsa az 1949- ben megszakadt gazdasági kap­csolatait. Belgrádban a külügyi államtitkár­ságon csütörtökön délben alá is ír­ták a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság és a Magyar Népköztársaság közötti árucsereforgalmi egyezményt, amelynek árulistái az aláírás napjá­tól 1957 végéig szólnak. Ugyanakkor aláírták a két ország közötti új fi­zetési megállapodást is. Az árucsere­forgalmi egyezmény és a fizetési megállapodás 1957 végéig érvényes. Az egyezményt jugoszláv részről dr. Stane Pavlic, a külügyi államtitkár­ság államtanácsosa, magyar részről pedig Czimmer J. Gyula, a Külkeres­kedelmi Minisztérium európai népi demokratikus országok államközi fő­osztályának vezetője írta alá. Az egyezménnyel kapcsolatos tár­gyalások 1956 június negyedikén kezdődtek Belgrádban és a barátság, a kölcsönös megértés szellemében folytak. Az aláírt egyezmények lehetővé teszik a két ország közötti gazda­sági együttműködés kiszélesíté­sét. Az árucsereforgalmi egyez­mény értelmében 1957 végéig mindkét részről 19—20 millió dol­lár értékű forgalmat bonyolíta­nak le. Az exportra és importra szánt áruk struktúrája mindkét ország számára kedvező és várható, hogy a szerződé­seket a megállapított időszakban sikeresen teljesítik. Ez a kapcsolat mindkét fél részére igen előnyös, mivel a két népköztár­saság árustruktúrája jól kiegyenlíti egymást. Magyarország gépeket, vas­úti gördülőanyagot, más járműveket, híradástechnikai berendezéseket, tar­tós fogyasztási cikkeket tud expor­tálni. A nagy fejlődésen keresztül­ment jugoszláv ipar ugyancsak sok olyan értékes és számunkra nélkülöz­hetetlen árucikkeket szállíthat — el­sősorban fát, különböző fémeket, ás­ványi anyagot. A magyar—jugoszláv árucsereforgalmi megállapodás je­lentős segítséget nyújt mindkét or­szág népgazdaságának továbbfejlesz­téséhez. Joszip Broz-Tito látogatásai Kijevben Kijev (TASZSZ). Joszip Broz-Tito elnök kevéssel Ukrajna fővárosába érkezése után kíséretének több tag­jával látogatást tett D. Sz. Korot- csenkonál, az Ukrán SZSZK Legfel­ső Tanácsa Elnökségének elnökénél. D. Sz. Korotcsenko Joszip Broz- Tito és kísérete előtt ismertette Szovjet-Ukrajna gazdasági életét és kultúráját, az ukrán nép életét és munkáját, a köztársaság népgazda­ságának fejlődési távlatait a hatodik ötéves tervben. A beszélgetés rend­kívül szívélyes és barátságos légkör­ben folyt le. A jugoszláv vendégek rövid pihenő után csoportokra oszol­va ismerkedtek az ukrán főváros ne­vezetességeivel. , A jugoszláv államférfiak ellátogat­tak a dnyeperparti temetőbe, ahol a Nagy Honvédő Háború hősi halottait temették el. Itt nyugszik A. V. Vit­ruk repülővezérőrnagy, Jugoszlávia népi hőse és a Szovjetunió hőse. BONN NYOMÁST AKAR GYAKOROLNI JUGOSZLÁVIÁRA Berlin (MTI). Hallstein nyugatné­met külügyi államtitkár csütörtökön magához kérette Ivekovics jugoszláv nagykövetet és utalva a moszkvai szovjet—jugoszláv tárgyalásokról ki­adott közös záróközleményre, azt a kérdést intézte hozzá, számolni kell-e azzal, hogy Jugoszlávia elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot? Hallstein és Ivekovics megbeszélésé­ről nem adtak ki részletesebb jelen­tést. Egyes lapok közlése szerint Adenauer kancellárhoz közelálló kö­rök azt javasolják, hogy a bonni par­lament ne ratifikálja a nyugatnémet —jugoszláv pénzügyi megállapodást mindaddig, »amíg Belgrád nem tisz­tázza a német kérdésben elfoglalt ál­láspontját«. ÖSSZETŰZÉS MAROKKÓBAN — 11 HALOTT I Párizs (MTI). Sajtó- és hírügynök­ségi jelentések szerint Marokkóban 11 francia halottja van a Colomb Bechar körzeti szerdai összeütközés­nek. Ennek során egy, még nem tel­jesen kiderített incidens következté­ben a francia és marokkói csapatok •tűztek össze. A lapok szerint a ma­rokkóiak vesztesége körülbelül 15 halott. Egy francia—marokkói vizs­gáló bizottság csütörtökön a hely­színre utazott. MIRŐL AKARTA MEGGYŐZNI AZ AMERIKAIAKAT PINEAL ÉS ADENAUER? London (MTI). A Times washing­toni tudósítója Pineau francia kül­ügyminiszter amerikai látogatásával foglalkozva rámutat arra, hogy Pi­neau sokkal békülékenyebb hangot ütött meg a Szovjetunióval szemben, míg Adenauer arról akarta meggyőz­ni az amerikai közvéleményt, hogy a Szovjetunióban nem történt semmi lényeges változás. »Soha még egyet­len, Amerikába látogató külföldi ál­lamférfi sem igyekezett olyan nyo­matúkkal meggyőzni az amerikaiakat arról, mint ezt Pineau tette, hogy hagyjanak fel merev külpolitikájuk­kal, s nyíltabb, rugalmasabb maga­tartást tanúsítsanak« — írja Wash­ingtonból a Times. A GÖRÖG KÜLDÖTTSÉG ELHAGYTA AZ ÜLÉSTERMET csütörtökön a Genfben -folyó nem­zetközi munkaügyi értekezleten. Ez­zel tiltakoztak az ellen, hogy az ér­tekezlet elnöke megvonta a szót a görög küldöttől, amikor az a ciprusi kérdésről kezdett beszélni. Csehszlovák jegyzék az Egyesült Államokhoz Prága (TASZSZ). Csehszlovákia külügyminisztériuma nem találta ki­elégítőnek az Egyesült Államok kor­mányának a február 24-én kelt cseh­szlovák jegyzőimé adott válaszát. A csehszlovák jegyzék, mint ismeretes, tiltakozott amiatt, hogy egy ameri­kai szervezet által felbocsátott lég­gömbök január 18-án repülőszeren­csétlenséget idéztek elő. A csehszlovák kormány június 19-én kelt jegyzékében most mint tarthatatlant visszautasítja az ame­Jugoszláv—szovjet jegyzékváltás Belgrád (TANJUG). A belgrádi nyilatkozat előirányzata értelmében az elmúlt napokban Belgrádban a jugoszláv és a szovjet kormány kö­zött jegyzékváltás történt a két or­szág közötti tájékoztató szolgálat szabályozása tárgyában. A két kor­mány megállapodott abban, hogy a kölcsönös tájékoztatás a szabad, az igazságnak megfelelő és tárgyilagos informálás elveinek tiszteletben tar­tásán, a tájékoztatási források minél nagyobb hozzáférhetőségén, a véle­mények és a szocialista tapasztala­tok szabad kicserélésén alapul. í'ikai kormány próbálkozását, hogy a léggömböket felbocsátó amerikai szervezet »magánjellegére« hivatkoz­va kibújjék a felelősség alól. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya — mondja az újabb csehszlo­vák jegyzék — kártérítést követel az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyától azokért a károkért, amelyeket a január 18-i repülőszerencsétlenség csehszlovák állampolgároknak és a csehszlovák polgári légiflottának okozott. A csehszlovák kormány azt is kö­veteli, hogy az Egyesült Államok szigorúan büntesse meg a repülősze­rencsétlenség előidézésében vétkese­ket, minthogy a szerencsétlenség kö­vetkeztében 22 ember meghalt és 4 súlyosan megsebesült. Az Egyesült Államok kormánya tegyen haladék­talan intézkedéseket annak érdeké­ben, hogy többé ne bocsássanak fel léggömböket Csehszlovákia légiteré­be. Érdekességek inn en-o nnan A „Comet“ a bíróság előtt ÜJABB NÉGYHATALMI TALÁLKOZÓ? London (MTI). A Newsweek lon­doni értesülése szerint Eden puhato­lózik a négy kormányfő újabb sváj­ci találkozójának lehetősége iránt. A találkozóra a jövő év elején ke­rülne sor, előbb azonban Washing­tonba akar látogatni. ÜJABB RÁDIÓAKTÍV ESŐ JAPÁNBAN Tokió (MTI). Japán északkeleti ré­szén rádióaktív eső esett — jelenti az AFP. A lakosságot felhívták, hogy se ivásra, se mosdásra ne használjon esővizet. Nyikolaj Moszkvin »Boszorká- , { nyos elbeszélések« című szatíra­sorozatából. ♦ \Tolt egyszer egy nagyon ny»u»g- •J ' tailan és »bizalmatlan tanmé- : j szetű gyárigazgató, aki mindem mun­• I kát maga akart elvégezni, mert nem 11 hitte el, hogy más is képes lenne ■ I aura. Tudta és hozzájárulása nélkül ■ x nem volt szabad beindítani a gépe- X két, tüzet gyújtani a kazánokba, le- I törölni a pókhálót, kisöjpörni a fcr­♦ igács'huíiladékot. • X így aztán a gyár dolgozói olyanok X l'ettek, mint a kisgyerekek, akik kö- X rül mindig ott sürög-forog a dajka. ♦ Az igazgató meg alighogy megénke­♦ zett a gyárba, gyorsan levetette ka­■ X tótját, s rohant a műhelyekbe. Ott - X aztán körülvették az emberek, kér- 11 dezgelték, »mit tegyenek, mihez fog­• ♦ janak, míUyen utasításokat kapnak a ; X mai napra. , X A munkások természetesen maguik­I tói ás nagj'on jód» tudták, mi a teen­dőjük, de hát a »gyáriban már csak az volt a szcfcás, hogy mindenki várja az utasítást. No meg aztán kényelmesebb is így, mert ha vala­mi nincs rendben, »az igazgatótól ké- : ♦ nik számon ... Az igazgató meg ' I csak szórta jdbbra-tóilra »az utasítá- ' ♦ sokat. Aprólékosan foglalkozott min- ' X dennel, külön utasítást adott a»rra is, hogy a szögeket nem fejjel, hanem * hegyes végükkel lefelé kall bever- ♦ ni.. . Mindennel törődött!... X XT őzben dolgozószobá játoam szün- I teilenül csengtek a telefonok, [ sokain vártaik rá sürgős ügyben. »Hol az igazgató?« »A műhelyekben« — hangzott a válasz. A miniszter telefo­nált — annak is csak ezt felelték. — Nem volt afféle finnyás, kényeskedő ember ez az igazgató, nem volt affé­le óirodalfcukac! Dolgos legény volt! Értékes ajándékot kapott az Országos Levéltár L. I. Jakovlev, a Szovjetunió Belügyminisztériuma levéltári fő- igazgatóságának helyettes veze­tője, aki Budapesten részt vett az Országos Levéltár fennállásá­nak 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésszakon, el­utazása előtt a szovjet levéltá­rosok nevében értékes ajándé­kot adott át az Országos Levél­tárnak. Az 1905—1907-es orosz forradalomra vonatkozó forrás­kiadványokat és a szovjet levél­tárakban őrzött magyar vonatko­zású iratokat, többek között Bethlen Gábor, II. Rákóczi Fe­renc. Liszt Ferenc, Zalka Máté leveleinek fényképmásolatait nyújtotta át. Több mint két esz­tendeje annaik, hogy a sugárhajtású angol ■■Kilómét—I« utasszál­lító repülőgép a Föld­közi-tenger fölcltt el­pusztult. A különböző országok lapjai még ma is imáik erről az esetről, ami érthető is: ugyanis a gép elpusztulása megma­gyarázhatatlannak tűnt fel. A négy gázsugár- hajtóművel ellátott óriási gép óránként 800 kilométeres, sebes­séggel repült több mint 10 kilométeres magasságban, s egy­szerre darabokra esett szét és belezuhant a tengeribe. A szeren­csétlenség a Rómáiból való felszállás után fél órával Elba-sziget és Monte Ohristo-sziiget között történt. A repü­lőgép kezelőszemély­zete és az utasok el­pusztultak. Nagyon sok embert érdekelt, hogy mi volt az oka a katasztrófá­nak. A rejtélyt a Lon­donban megtartott bí­rósági tárgyalás fedte fel. A tárgyalást igen nagyarányú nyomozás előzte meg. Tudósok és mérnökök hónapo­kon át vizsgálták, ta­pogatták. méregették az elpusztult gét> 150— 200 méteres mélység­ből előhozott darab­jait. A kísértetek vég­eredményeképpen meg­állapították, hogy a szerencsétlenség oka az anyag kifára­dása volt. A fülke fala nem bírta ki a belső és a külső nyomás különbsége folytán fellépő fe­szültségek hosszú ide­ig tartó hatását. Ezek a feszültségek a repü­lőgép emelkedésekor növekedtek és lejjebb szállásakor csökken­tek. A kísérletek alatt felvett fiúm bemutat­ta a katasztrófa rész­leteit. A fülke fém­burkolatában keletke­ző repedés mindent, ami belül volt, átvál­toztatott gránáttá vagy sűrített levegős puska golyójává. A robba­nás egy szempillantás alatt játszódott le és pusztító erejű volt. A kísértetek azt is megmutatták, hogy a fém belső feszültségei nagyobbak, mint ahogy régebben feltételez­ték, s a fém rövide'bb ideig áll ellent a kifá­radásnak. mint gon­dolták. Régebben a gé­pet mondjuk 12 ezer órán át próbálták ki és úgy számolták, hogy bizonyára 6000 órát dol­gozik. (Az arány 2:1.) Most kiderült, hogy 18 ezer óráig kell foly­tatni a próbákat, hogy 2 ezer üzemórát garantálni lehessen. (Az arány: 9:1.) Mindezek az adatok bekerültek a repülő­gép szerencsétlenségé­ről szóló terjedelmes Űjtípusú villamoskocsit terveztek Tömlőnélküli fehér gumiabroncsot a gothai (NDK) népi tulajdonban lévő LOWA üzem mérnökei és technikusai. Az 1957-re tervezett kéttengelyes villamosvasút szer­kesztését befejezték és augusztu­sig a próbakocsi is elkészül. A ko­csik külső formája az eddigieknél szebb lesz. Az üléseket habgumival párnázzák, és a kocsin keresztül vezető fénycső biztosítja a jobb világítást. Ezenkívül beszélőkészü­léket szerelnek fel, melyet a ve­zető kezel és a kalauz munkáját megkönnyíti. A motor és pótkocsi ajtaja elektromos meghajtású. próbálnak ki a riesaii (NDK) népi tulajdoniban lévő gumigyárban sze­mélygépkocsikra. Az újfajta gumi­abroncs könnyebb, mint o tömlős gumiabroncs, ezenkívül defetetbiz- tos. A gumiabroncsokkal eddig 1000 kilométer utat tettek meg. Az abroncsok fekete kivitelben is .gyárthatók. A tömlőnélküti gurni- aba’oncsnak az az előnye, hogv defekt esetén nem pukkad ki. A levegő lassan áramlik ló belőle, néha csak napok múlva. Hosszabb élettartamúak, mivel nem mele­gednek fel annyira, mint a tömlős abroncsok. 'l szakvéleménybe. A Science et vie 1955-d egyik számában Louis Daillma részleteket mond el énről a jelen­tésről és a bírósági tárgyalásról és igen érdekes dolgokat kö­zöl. Kiderült, hogy az úgynevezett »statikai« próbák, amelyeknek a géptestet a szerelés idején kiteszik, meg­növelhetik a fém el­lenálló képességét a kifáradással szemben. Ez azzal magyarázha­tó, hogy ezek a pró­bák megváltoztatják a fémben a belső »mara­dék« feszültségeket. A gyárban alaposan kipróbált kísérleti géppéldányck sokkal tovább megmarad­tak, mint a sorozat­ban gyártott gépek. Ez utóbbiakon ugyan­is nem végezték a statikai próbákat és ezért ‘kevésbé voltak ellenállóképesek. Ez is egyik oka a mér­nökök hibájának. A »Comet« pusztulá­sával kapcsolatban végzett (kutatások le­hetővé tették, hogy ezt a géptípust tökéletesít­sék. E gépek követke­ző »nemzedékei« már megbízhatóbbaknak bi­zonyultak. A rendel­kezésre álló értesülé­sek szerint a »Co­met—1TI« típusú új gázsíugárhaitású sze­mélyszállító repülőgép már eredményesen végzi munkáját.-1 Mindenki végezze ci mages munkáját — De hiszen maga lázas»! Holnap ágy»ban kell maradnia és csak két- szersültet ehet. És akik »beszélni akartak vele, vár­hattak rá ítéletnapig. A dolgos legény »közben már egy másik »műhelyben szórta az utasítá­sokat, itt az ablakot kell kinyitni, ott a virágcserepeket keli balról jcitibra elhelyezni, és így tovább. Hajnali 4 óra tájiban a sck futkosás- tól és (kiabálástól fáradtam hazavető­dött az igazgató. Arca hamuszünke volt, Sábái botladoztak, alig találta meg az ajtökiilincset... Belépett a szobába és egyenesen az asztalhoz rohant. Együitében magába tömte az ebédet, az uzsonnát, a vacsorát és ibeltehuppant az ágyba, mint egy lisz­tes zsá»k. Reggel minden kezdődött elölről... Egy alkafcmmali megtörtént, hogy az igazgató odahaza idősebbik fiát, Ivánt szólította. Legnagyobb csodál- »kozására egy kisfiú jött oda hozzá és így szólt< — Iván Vjazmában dolgozik, mér­nök. — És te ki va»gy? — »kérdezte az igazgató. — Én a kisebbik fia, Szerjózsa va­gyok ... Az apa természetesen elszomoro­dott ezen. — Persze, »persze ... Emlékszem — mondta. — Hiszen már többször ta­lálkoztunk ... Meg is mutatkozott ennek nem­sokára a jól megérdemelt eredmé­nye: kiderült, hogy bár az igazgató­nak rengeteg a dolga, a sok mun­kának még sincs látszata, mert a ,pv»ár lemaradozik a tervteljesítésben. Figyelmesebben szemügyrevették a munkások is az igazgatót és azt ta­pasztalták, hogy — igazgatójuk szemeilenzővel jár-kel a világban, s mevn veszi észre, hogy változik, fej- ilőrDV körülötte minden. Elmaradott, 'buta ember lett belőle. Sohse járt színházba, évek múltak el anélkül, hogy egyetlen »könyvet elolvasott völna. Márpedig az igazgatónak — ezt mindenki tudja — okos, művelt embernek kell lennie. T^ovább vizsgálták a dolgot. Ott- honában talán jobb a hely­zet? Dehogyis! T átiták az emberek, hogy az _Lj igazgató otthonálban sem jobb a helyzet. Ez sem volt csodálatos, mert »hiszen kora reggeltől »késő éj­szakáig a gyárban futkosott ide-oda, ünnepkor pedig egész nap mélyen aludt, fel sem lehetett ébreszteni. És az eredmény? Sehol semmi ha­szon a munkájából. Elhivatták Józanészt, a város hí­res orvosát, »hátha tud rajta segíteni. Az kikérdezte »az »igazgatót, egésa nap járta vele a gyárat, s hajnali 4 órakor elkísérte a lakására is. Az igazgató, amint ‘belépett a szo­bájába, rögtön nekiesett az odaké­szített, régen »kihűlt ételnek. — Nem veit még beteg, kérem? — kérdezte az orvos. — A sors eddig megkímélt... —• Csak folytassa az evést! — mondta az orvos, miközben az igaz- iga tó .balkezének a pulzusát figyelte. Az igazgató félesége sírvafaikadt erre.- Az orvos azonban megnyugtat­ta, hogy a betegség könnyű lefolyá­sú, nem tarthat tovább három nap­nál. És utána minden rendben lesz. A »következő napon az igazgató va­lóban otthon maradt. Igen, otthon maradt! Egész n»ap nyugtalankodott és egyre azt hajtogatta: vajon mit csinálnak nélküle a gyárban, bizto­san .minden leáll, »berozsdásodik az egész üzem ... Mint kiderült, mégsem rozsdáso­dott be... Az igazgató betegségé­nek hírére helyettese így szólt a gyár dolgozóihoz: — Mindenkinek megvan a maga munkája, mindenki felel a maga dol­gáért ! Ebben maradunk ... A hűség kedvéért meg kell emlí­teni, hcigy a munkásak az első pilla­natban szinte megdermedtek, úgy érezték, mijiitha anyjuk hagyta volna él őket. Mert nagy ereje van ám a megszokásnak ... De aztán ráesz­mélitek, hogy maguknak is »benőtt már a fejüiklágya és fölösleges kér- dezgetés nélkül munkához láttak. S hozzá »kell tenni, hogy jól végezték a dolgukat. A mikor aztán »három nap múlva megérkezett az igazgató, az 5 számára is akadt munka. Ettől kezd­ve minden rendbejött. A gyár ponto­san teljesítette a tervet, sőt maga mögött hagyta a többi »gyárakat. Az igazgató pedig — csodá'k csodájára — ráért arra is, hogy otthon nevel­je gyerekeit, »könyveket olvasson és általában úgy éljen, ahogy emberek szoktak ; ; :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom