Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-16 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYE JETEK! Megyénk legjobb öntevékeny művészeti csoportjai IX. A szenyéri népi együttes ' ■ MM .1 ■ AZ MPP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAJPM*— XIII. évfolyam, 141. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1956. június 16. 341 itorkcipl, 13 míg Isglst, ii mint lsét its íé'mii kaptak 11 lióip alatt megánk dolgozó paraszti Érdemes tehát a fölös gabonát eladni az államnak A Terményforgalmi Vállalat tavaly júliustól napjainkig tekintélyes mennyiségű építkezési anyagra, motorkerékpárra adott vásárlási utalványt az államnak eladott szabadgabona, kukorica után a megye termelőszövetkezeteinek és az egyéni dolgozó parasztoknak. 1955 második félévében 165, az idei év öt hónapjában 176 motorkerékpár talált gazdára a tsz-tagoknál, egyéni gazdáknál. Nagy mennyiségű építkezési anyaggal is segítette államunk a haza iránti kötelességét legjobban teljesítő egyéni dolgozó parasztokat, tsz- tagokat. így például 11 hónap alatt 13 millió téglára, 2 millió 600 ezer cserépre, 12 600 négyzetméter palára, 410 köbméter fenyő fűrészárura, 60 köbméter bárdolt fára, 48 köbméter gömbrúdra adtak vásárlási utalványokat a dolgozó parasztoknak. A kedvezmény most is érvényben van. Az államnak ezután átadásra kerülő kenyérgabonáért, kukoricáért is kaphatnak a fenti iparcikkekre vásárlási utalványt a dolgozó parasztok. A terményraktárak, telepek vezetői, dolgozói ismertessék ezeket a jogokat a dolgozó parasztokkal, úgy, mint ahogy ezt a felsőmocsoládi telep vezetője, Kiss János, vagy a lá- bodi raktáros, Végh Lajos teszi. Több hold rét várja a kaszát a bábonymegyeri határban. A nap tárban június 16-át írunk, a fűkasza lássál nem szabad tovább késlekedni, mert a rét termése elvénül, csökken a széna takarmányértéke is. Jár janak ki sűiűbben a mezőre a bá- bonymegye-’i tanács vezetői, magya rázzák meg a dolgozó parasztoknak: a késés — veszteség. Nem lehetne olcsóbb megoldást találni ? A Lengyeltóti Gépállomás körzetébe tartozó tsz-ek több száz köbméter íírtartalmú silót akarnak építeni ebben az esztendőben. A hitelt megkapták, de baj van a betonelemek kifuvarozásávai. Ezeket ugyanis a tsz-ektől 50—60 kilométernyire cső Balatonmáriáról kellene elszállítani. Ez pedig vontatóval 100 köb méterenként hárem fordulóba és 900 —1000 forintba kerülne. Akadna jobb és olcsóbb megoldás is: szállítsák a betonelemeket vasúton Lengyeltótiba vagy Balatonboglárra, így a vontatóval való kiszállítás költsége az előbbinek felénél is kevesebbe kerül ne. Csupán az kell ehhez, hogy a Fonyódi Járási Tanács adja meg a tsz-eknek a szükséges segítséget. Egyáltalán nem közömbös pl., hogy — csak egyet említsünk — a somogyién Uj Somogy az elkészítendő 400 köbméter silóhoz a betonelemek kiszállításáért 3600 forintot, vagy ésszerűbb megoldás esetén 800—1000 forintot fizet-e. Sáskavész Macedóniában Belgrad. A Borba jelentése szerint Macedóniában és Montenegróban marokkói sáskarajok járnak. A sáskavész több járást sújt. Mintegy tíz nappal ezelőtt megindultak a védelmi munkálatok. A tavasai kampány legjobb traktorosai és brigádvexetői ” *> <9 Mai témájú népi játékkal, a summésélet egyik részletével szerepeltek a szenyéri népi együttes tagjai a kulturális seregszemle megyei döntőjén. A helybeli iskolaigazgató vezetésével gyűjtötték a népi játék anyagát. A téma- választás igen jó. Az előadást érdekessé, színessé tették a beiktatott játékok, dalok. A népi együttes már több év óta működik. Gyakran vendégszerepeit Kaposvárott és a megye községeiben. Műsorával mindig a község vagy a környék népi hagyományait újította fel. Működése során országos hírnévre tett szert. (MTI-fotó, Tormai Andor felvétele.) A legjobb traktorosok, akik kihasználják az idő minden percét, harcolnak a gépkdesés ellen, az önköltség- és üzemanyagcsökkentésért, akiié a legtöbb teljesítményt nyújtják, példaképei a gépállomások dolgozóinak, s a megye büszkeségei ők. Legjobb traktorosok: 1. Simon Géza, Marcali 151, 2. Mir- kó János, Marcali 147, 3„ Berta István, Marcali 144, 4. Tarr Béla, Nagybajom 137, 5. Hujbert László, Len- gyeltótd 136,1, 6. Farkas László, Nagybajom, 131 műszafcnormával. A brigádvezetök versenyében: 1. Vass Ferenc, Marcallá 92,4, 2. VizgázlÓ József, Nagybajom 92, 3. Kinics József, Marcali 80,8 mű- szaknonmával. Szerkesztőségünk postájából A Lengyeltóti Gépállomás növényápolásban első, de kaszálásban utolsó Tíz nap alatt két géppel mindössze 38 holdat kaszáltak le, vagyis egy gép napi teljesítménye két holdat sem tesz ki, holott ennek a gépnek a műszatenormája 11 hold. (Hogy ez nem magas szám, azt bizonyítja Pintér Béla (Tab) példája, aki 18 holdat is levágott egy nap alatt.) Vasvára, Lajos, a gépállomás főmezőgazdásza a múltkor azt mondta, »nagyon kedvelik ezt a gépet a termelő- szövetkezetek«. Mi hozzátennénk ehhez azt: a tsz-ek azt szeretnék, ha a génállcmás vezetői biztosítanák a gépek folyamatos üzemeltetését, és valóban segítenék a tsz tagságát a kaszálás nehéz, fáradságos munkájában. Élthez azonban nem elégségesek a szavak: ; ; Még nagyobb erőfeszítést az adóbevételi tervek teljesítéséért A legutóbbi öt nap alatt az adóbevételi terv teljesítésében legszámottevőbb eredmény a siófoki járásban született. A népnevelőmunka, a pénzügyi dolgozók, tanácsok igyek- vése meghozta gyümölcsét, öt nap alatt 7,3 százalékkal emelkedett az adóbevétel, s a járás kiszorítva a csurgóiakat, a második helyre került az adófizetési versenyben. Emelkedés volt a marcali járásban is. De még az élenhaladó járásoknak is igyekezniük kell, hiszen a tervinegyed végétől mindössze 15 nap választ el1 bennünket, s ezalatt a marcali járásban is 26 százaléknak megfelelő adóösszeget kell befizetni. A többi — különösen a nagyatádi, tafoi, barcsi — járás pedig csaknem 40— 50 százalékkal adós. A járások sorrendje a versenyben: Járás: Pénzügyi oszt. vezető: 1. marcali Szolga András 2. siófoki Horváth József 3. csurgói Navracsics László 4. fonyódi Lantos János 5. kaposvári Szentes József 6. nagyatádi Fodor Gyula 7. tahi Vörös Lajos 8. barcsi Vincze Géza CSOKONYAVISONTA NÉPE HALAS DISZISTÁINAK Csokonyavisontán a DlSZ-vezető- ség újjáválasztásáig szinte nem volt DISZ-élet. Azóta mintha megváltozott volna minden. A szervezet taglétszáma kétszeresére nőit, a fiatalok mind a politikai, mind a gazdasági munlcákból kiveszik részüket, s az utóbbi időben a kulturális élet is fellendült. Még februárban kezdték el tanulni Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című négyfelvoná- sos víg játékát. A fáradságos munkának meglett az eredménye. Június 2-án lejátszották a darabot. A közönség lelkesen fogadta az előadást, úgyhogy másodszor is lejátszották és akkor is telt ház volt. A szereplők kivétel nélkül jól szerepeltek. Dicséretet érdemelnek a pedagógusok és Jakab László elvtárs, akik fáradságot vem ismerve tanították a fiatalokat. A község népe hálás a diszisták- nak a szereplésért, és szeretné, ha gyakrabban szórakoztatnák a falut. KOVÁCS JÓZSEF MDP-titkár. MESEBELI TÜNDÉREK... Igen, azok voltak a kis »-kerti vi- rágszálak, akik vasárnap este a Csipkerózsika című mesejátékkal szórakoztatták Somogyszob közönségét. A pöttöm emberkék még sejpítenek, törik a szót, de olyan óriási sikert arattak, mint a kész színészek. A sikert mi sem igazolja jobban, mint az, hogy már harmadszor lépnek fel a közönség előtt, és mindig telt ház fogadja őket. Elragadtató látvány volt nézni őket. ügy hajlongtak, mozogtak, mint a virágok a lágy tavaszi szellőben. Csupa bájt, csupa kellemet sugárzott az arcuk. A szemek csillogtak a boldogságtól és vastapssal többször is megismételtettek egy-egy jelenetet. Csak a nagyobbak, jobban mondva az ifjúság resteilte magát. Bizony ők nem dicsekedhetnek ilyesmivel, ifjúságunk alszik, nincs benne annyi tűz, annyi akaraterő, mint ezekben a kis emberpalántákban. Pedig ők is szeretik a szépet, a kultúrígényük is megvan, csak a szív hiányzik. Mennyivel másként alakulna községünk kulturális élete, ha a fiatalság is bekapcsolódna a kultúrmun- kába. Somogyszob lakossága szeretné, ha ez mielőbb bekövetkezne. KISGYURA KÁROLY Mozgó orvosi laboratórium LEKASZÁLTÁK MAR A RÉTET — a szénát azonban ottfelejtették A június 12-i Somogyi Néplapban olvastam, hogy egyetlen szál takarmány se mehet veszendőbe. Nálunk Szabáson azonban úgylátszik, nem ezt tartják. A Kutast Állami Gazda ság nem mutat ebben példát. Van egy rét itt a falu alatt az Ispántóval szemben, nagyobb, mint egy hold. Már több mint két hete lekaszálták a fűtermést, a mai napig azonban még semmit nem tettek 0 széna begyűjtésére. Már a sarjú is felnőtte. Kárbaveszett az első osztályú széna. Ugyanott egy szántóföljói gazdálkodik az ádándi legeltetési bizottság Igy a szakaszos legeltetés könnyen megvalósítható, azonkívül megköny- nyítik a pásztor munkáját is. A disznólegelő mellett terül el a felújított iegelőrész. Térdmagasságú pázsitfű borítja. Ezen a szakaszon folyik mos: a legeltetés. A legeltető gazdáknak nem kell gondoskodniuk zöldtakar- mányróí. Ezen a legelőn az állatok bőségesen megkapják. A kaszálók takarmányát az ádándi gazdáit tartalékolhatják a bekötés idejére. Szép eredményit ért el az ádándi legeltetési bizottság a fűmagfogással is. önellátásra rendezkedtek be. Devecz Sándor elvtárs, a legeltetési bizottság elnöke elmondja, hogy tavaly még a vezetőségben is volt olyan tag, alti bizalmatlan volt a géppel történő megfogással szemben. Csorna József elvtárs azt mondta, ha kombájnnal fogják a magot, elég lesz égj' zsák is. A kombájn eredménye 13 mázsa volt, A járás valamennyi legeltetési bizottságának elnöke sokat tanult a látottakból. Most az a feladat, hogy ők is megkezdjék a munkát. Király József, járási szerv. ea. det még a mai napig sem szántottak fel. Államunknak így nagy kárt okoznak. SIMONICS JÁNOS, Szabás. * * * (A Kutasi Állami Gazdaságtól kérdezzük: nem érzik felelősnek magukat a tönkrement szénáért vagy a fclszántatlan földért? Szerintünk súlyosan mulasztott a gazdaság.) Növénytermelésben legjobb a kaposvári; gyümölcskertészetben a csurgói járás A tavaszi munkák versenyének értékelése alapján a járások sorrendje a következő: 1. kaposvári 814, 2. csurgói 702, 3. barcsi 684, 4. tafoi 621, 5. siófoki 585, 6. marcali 577, 7. fonyódi 576, 8. nagyatádi 571 pont. Ennélfogva a kaposvári járás kapja az 1700 forint jutalmat. A községek versenyében Iga! 700 forint, Bailatonszabadi 700 forint jutalomban részesül. A termelőszövetkezetek versenyében: 1. a gödiéi Búzakaliász 3000 forint, 2. a semogytúri Uj Somogy 2000 forint, 3. a beteg! Petőfi 1200 forint pénzjutalomban részesül. A gyümölcsösök tavaszi munkáiban történt értékelés szerint legjobb járás a csurgói, 1000 forint pénzjutalomban részesült Legjobb községek: 1. Panrog 500 forint, 2. ötvöskányi 500 forint pénzjutalomban részesül. Molnár Imre, a Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa. j A MÁV egészségügyi szolgálata ' kétmillió forintos költséggel négyigtengelyes vasúti kocsiban mozgó or- í vasi laboratóriumot szerel fel. A la- ■ boratóriummal felkeresik az ország !távoleső vidékeinek vasútállomásait lés különböző szűrővizsgálatokban részesítik a dolgozókat. jK Ádánd községben ankétra jöttek 'S össze a siófoki járás .legeltetést bi- •|j zottsági elnökei. Tapasztalatátadás v során a helyszínen nézték meg az Kelért eredményeket és hiányosságotokat. A .helyi legeíltetési bizottság egész .réven ét tervszerűen végzi munkáját. K Eredményeit az ankét részvevőd a '.ll helyszínen látták: a legelő nagyrésze Sj tészta, gyommentes. De nemcsak ez ft-jellemző az ádándii legeltetési bizott- ríság munkájára. Uj kutat fúrattak. A jjj.két új kút képes ellátni a kihajtott ft-áfCományt jó vízzel. A kúthoz körül- Kbeliül 300 méterre van kijelölve a de- •Jf lelő. Egy bekerített rész ez. ahol a J'fáJk hűvös .helyet biztosítanak a gu- i 'lyának. 11 A központi mocsaras részen jeiöl- . ,’ték ká a sertések legelőjét. Másfél ti méter magas vakaródzó-ívekkel van jíellátva. A sertéslegelő közepén las- jjsan csörgedező patak szolgáltatja a J-vizet. Szélén új fásítás: 86 ezer da- i {rab juharfát ültettek el ezen a ré- Jrjszen. Itt meglátszik, hogy a legel- , ’ tetési /bizottság munkája nemcsak KCarészélésben merül ki, hanem gon- ;fí doskodik a kitermelt részek pótlásárról is. t I A második ötéves tervben tovább növeljük a munkaigényes gépek * számát. A növényápolás, beíakarí ás munkájának megkönnyítése és ' meggyorsítása céljából egy sor — nálunk eddig ismeretlen — gépet t is gyárt ipar úink. Az 1956—1960-as években több mint 6000 kukorica^ í kombájnt és sdlókcmlbájnt kap mezőgazdaságunk. Ez hozzájárul ah• hoz, hogy termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink gépesítsék a I kukorica betakarítását, és így kevesebb idő alatt, gyorsabban kerül- J jen magtárakba, silógödrökbe az új termés, olcsóbb legyen a kukorica- > termelés önköltsége.
