Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-14 / 139. szám

2 «OJK'jiU'lt MÄrfcAi Csütörtök, 1956. június 14. Tito a krasznodari határterületre érkezett Kropotkjn (TASZSZ). Június 12-én a krasznodari határterületen lévő Kropotkin városába érkezett Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége, valamint N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, Edvard Kardelj, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtói Tanács elnökhelyettese és a kísére-j tűkben élvő személyiségek. A vendégeket B. F. Petuhov, a ( krasznodari határterület végrehajtó \ bizottságának elnöke és D. M. Ma-j tyuskin, a krasznodari kerületi párt- ( bizottság titkára fogadta. Sok ezeri munkás, alkalmazott és kolhozpa­raszt gyűlt egybe a vendégek üdv®z-( lésére. A Dolgozó Nők Világkonferenciája előkészítőj bizottságának távirata Nehru miniszterelnökhöz A Dolgozó Nők Világkonferenciá­jának előkészítő bizottsága az alábbi táviratot küldte Nehru indiai mi­niszterelnöknek : »Kérjük Exeellenciád sürgős köz­benjárását annak érdekében, hogy ADENAUER TÁRGYALÁSAI DULLES AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTERREL Washington (MTI). Adenauer szö­vetségi kancellár kedden Washing­tonban két és fél órás tárgyalást foly­tatott Dulles amerikai külügyminisz­terrel. A DPA szerint hivatalosan közöl­ték, hogy Németország újraegyesíté­se, Bulganyin leszerelési javaslatai, az Északatlanti Szervezet megerősí­tése és továbbfejlesztése, valamint A,denauer múlt évi moszkvai látoga­tása szerepelt a megbeszéléseken. A Reuter szerint a Fehér Ház az •elnök betegsége miatt elvetette azt a tervét, hogy Adenauer találkozzék Eisenhower elnökkel. az indiai dolgozó nők delegációja! megkaphassa az útleveleket és részt J vehessen a dolgozó nők Budapesten,] június 14-én kezdődő világkonferen­ciáján, amelyen ötven állam küldőt-] tei tanácskoznak majd«. ÚJ VÁMHIVATAL Június 13-tól Jugoszlávia és Olasz­ország felé Murakeresztúron át is­mét megindult a személyforgalom. A Budapest Déli-pályaudvarról in­duló reggeli sebesvonat a hét bizo­nyos napjain közvetlen kocsit továb­bít Fiumébe és Velencébe. Ugyanide érkeznek ellenirányból a közvetlen kocsik a késő esti órákban. Tekin­tettel a várható nagyobb nemzetközi utasforgalomra, Budapest Déli-pálya­udvaron külön vámhivatalt létesítet­tek, ahol a külföldre utazók úti­poggyászait, az expresszárukénl fel­adott küldeményeket, kézi poggyá­szokat, illetőleg a külföldről érkezők csomagjait vámkezelik. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Egyiptomban 371 politikai foglyot szabadonbocsátottak Kairo (MTI). Az egyiptomi kor­mány amnesztia-ígéretének megfele­lően vasárnap 371 politikai foglyot szabadonbocsátottak. Az AFP sze^ rint a hátralévő 200 politikai fogoly szabadonbocjátására a hét végén ke­rül sor. Angol lapok az Állami Népi Együttes londoni szerepléséről London (MTI). A Sunday Times ír­ja: A Magyar Állami Képi Együttes bámulatos alapossággal betanított táncokat mutatott be a londoni Pa­lace színházban. A legnagyobb ha­tású látványosság a Cigánytánc és az Ecseri lakodalmas. Az énekkar ki­tűnő, komoly szellemi éivezetet nyújt. Az Observer és a Raynolds News nagyon rövid, rendkívül ellenséges jelentést közöl. így az Observer a többi között azt írja, hogy »a mutat­ványok tömeghatását nem kíséri fi-" nomság és van bennük sok életerő,' de kevés a képzelőerő«. Kivonták az angol csapatokat a Szuezi-csatorna öveze&éből Párizs (TASZSZ). Az AFP port- S7aidi jelentése szerint június 11-én az utolsó angol osztag is elhagyta Egyiptom területét és berakodott ar­ra a katonai szállítóhajóra, amely szerdán indul el Port-Szaidból Cip­rus szigetére. Angol zászló lobog még az angol haditengerészet háza felett. Ez az utolsó objektum, amely Egyiptomban még az angolok kezében van. Nasszer miniszterelnök parancsára ezt az épü­letet a napokban minden külsőség nélkül adják át az egyiptomi hadi­tengerészeti hatóságoknak. Ily módon az angol fegyveres erők végleg elhagyják Egyiptomot, ahol 1882 óta állomásoztak. I Medikus ifjúságunknak és fiatal orvosainknak öt éve fennálló, minden évben erő­södő panasza, hogy 1952. január óta az orvosi egyetem végzése után nem használhatják a doktori címet. Ne értsük félre, nem a »dr.« kitétel szépségéről vagy hiúsági kérdésről van szó, hanem az új tudományos címek bevezetése kapcsán elkövetett hiba korrigálásáról. Amikor ugyanis a magasabb képzettség jelzésére be­vezettük a kandidátus és orvostudo­mányok doktora fokozatokat, meg­szüntettünk minden doktori címet. Ez az általánosítás nem volt helyes, amint az elmúlt évek igazolták, és a legújabb idők szabadon bíráló szelleme fel is vetette a megváltoz­tatás gondolatát. Az orvosok dr.-i címe lényegesen különbözik az egyéb dr.-i címektől. A dr. philosophiae, azaz filozófiai doktor tanár volt, a dr. utriusque juris, azaz a jogtudományok (jog­államtudomány) doktora ügyvéd, a dr. theologiae lelkész, de a dr. medicináé mint orvos-doktor hazánkban nem orvos, hanem egy­szerűen doktor lett! Falvakban és városokban a doktor fogalma évti­zedeken át szinte eggyé olvadt az orvos fogalmával. A beteg gyermek­hez a doktor bácsit hívják; a kombi­nált orvos-gyógyszerész nóta így szól: »kell-e doktor, patika?«; egyes müdalok a doktorok jópofaságáról elmélkednek vagy az iránt érdek­lődnek, hogy fáj-e néha a doktor úr szíve? Érthető tehát, hogy a betegek és főként hozzátartozóik részéről kezdettől fogva bizalmatlanság övez­te a dr. nélküli orvosokat; részben medikusoknak, részben felcsereknek tartották őket. Az is előfordult, mint a Szabad Ifjúság írja, hogy a qyogy: szerész nem adta ki a dr. nélküli aláírásra a felírt gyógyszert. Értesülésünk szerint a kaposvári kórházban is számtalan esetben kel­lett megnyugtatni és felvilágosítani a kétkedő betegeket és rokonaikat a dr. nélküli orvosok valódi orvos mivoltáról, s bizony kialakult az az »illegális« gyakorlat, hogy többsé­gük használja a doktori címet a gyógyítás harmóniája érdekében. Nagyon helyes tehát a DISZ veze­tőségének határozata, melyben kéri, hogy adják vissza az orvos-egyete­met végzett fiataloknak a doktori cím viselésének jogát. Csak annyit jegyzünk meg hozzá, hogy »debuisset prldem«: ezt már régebben is megtehették volna! M. i. érdekességek S fflimiimmuilllllllluuiiiiiiiiiiiiiiilliliiiiiiiiHuuniiiiiiiiiiiiiinHiiniiiiniininiiiiiiiiiipTg • ) I lnne n-o nnan Jó étvágyat a magyar gulyáshoz A Daily Worker írja: öt nő indult el hétfőn Londonba letére, amely csütörtökön kezdődik McConnachie, a londoni Smith-gyár az elbocsátási fenyegetődzéssel. Mrs. és a műhelyben dolgozó nők azt m nak parancsolni. Kész vagyok állás tem.« Vele együtt utazik Budapestre egy Lancashire-i szövőgyári munkás aki negyven év óta dolgozik egy col asszony a colnei szövőipari munkás ben olyan csoport tagjává választót hogy az alsóház folyosóján beszéljen téröl. Kijelentette, nagyon örül, ho nemzetek textilipari munkásaival. B cashire-i gyapotiparban érdekelt kü szervezetek gyűjtötték össze aláírd Mrs. Cathy Cheshire londoni au látszik, én szerencsés vagyok. Hivat.a tani, hogy Budapestre mehessek. Fő gyat a magyar gulyáshoz, és én min fogom.« I a dolgozó nők nemzetközi értekez- Budapesten. Közöttük van Mrs. r.iwhelybizaimija, aki nem törődik McConmechie kijelentette: »Férjeim ondták, hogy ne engedjek magam- omért harcolni, majd ha visszajöt- egy londoni autóbuszkalauznő és nő. Az utóbbi Mrs. Evelyn Howley, hei szövőgyárban. Evelyn Howley ok bizottságának tagja és nemrégi- ták meg, amely Londonba utazott, a képviselőkkel a gyapotipar helyze- gy Budapesten találkozni fog más udapesti útjának költségeit a Lan- k lönféle szakszervezetek és munkás- 1 sok útján. tóbusikalauzmő hjijéfentette: »Úgy los szabadságot és engedélyt kap- nököm azt mondta nekem, jó étvá- denesetre elhatároztam, hogy élvezni 1890. óta a Everestre vezetett ex­pedíciók tagjai sok­szor látták a szörnyű »havasi ember« nyo­mát, sőt fényképfelvé­teleket is készítettek róla. George Lowe, az Everest győzelmes airigoT expedíciójának tagja kijelentette a »havasi ember« létezé­séről beszélve, hogy »határozottan van va­lami a dologban.« Mr. Lowe elmesélte, hogy 1952-ben Hilary-vei és A borzalmas havasi ember“ Mount serpa bennszülöttekkel 6000 méter magasság­ban haladt a Himalá­ján, amikor a serpák egy hosszúszőrű bőr­darabot szedtek fel egy szikláról, miköz­ben ezt kiáltották: »yeti« (így nevezik a benszülöttek a »havasi emiber«-t). Még mielőtt a két angol kutató megvizsgálhatta volna a bőrdarabot, a serpák félelmükben ledobták azt a mélységbe. Perion vízcsapok A köninyűgépipani fejlesztési hivatalban a perion alapanyagá­ból, poliamidból készí­tenek armatúrákat. Az anyag teljesen korró­zió- és saválló, és mind a forró vízben, mind a fagyban eredeti alak­ját megtartja. A herz- ibergi (NDK) anmatú- raüzem 35 000 darab műanyag armatúrát kiszállított már és ez­által nagymennyiségű színesfémet ta|karítot- tak meg. A világ legkisebb televíziós fényképezőgépe ötletéi néllíil leiisi utazni a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Románia, Lengyelországba és Bulgáriába Sok tízezer külföldi látogat hazánkba Mától kezdve, az eddiginél lénye­gesen könnyebben lehet a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Romániába, Lengyelországba és Bulgáriába utaz­ni. Az említett országok kormányai­val való megegyezés szerint az öt ország bármelyikébe való magánutazás útlevél nélkül, a személyi igazolvány, illetve egy s(bba illeszthető pótlap alapján történik a jövőben. Az új okmányra, az utazási enge­délyre nem kell hónapokig várni: az IBÚSZ-nál beauott kérelem alapján, 3—4 hét alatt megkapják az utazni szándékozók az engedélyt, rajta a vízummal. (Ezentúl ezt is az IBUSZ szerzi meg.) Az útlevelet kiállító szerveket igen komoly feladat elé állítja ez a válto­zás. A Belügyminisztérium útlevél- osztálya, az öt ország budapesti nagy- követsége, továbbá az IBUSZ nagy igyekezettel látja el munkáját, hogy az utazni szándékozók minél előbb kézhez kaphassák az utazási enge­délyt. (Ennek kiállítási díja az útle­vélének felére csökkent.) Az utóbbi időben nagyon meg­élénkült az utazási forgalom a külföldi országokkal. A szomszédos népi demokratikus or­szágokba például 1954-ben 11600, 1955-ben mintegy 50 000 magyar ál­lampolgár utazott, az idén pedig (csak június 1-ig) már több mint 32 000 ha­zai utas kereste fel — rokonlátogatás, üdülés, pihenés céljából — a népi demokratikus országokat. Sokszoro­séra emelkedett a nyugati utazások száma is. Az utóbbi egy évben több ezren kaptak útlevelet nyugati orszá­gokba, s az idén már eddig több mint kétezren utaztak Ausztriába, Fran­ciaországba, Angliába és más orszá­gokba. Ha mindehhez hozzávesszük a kü­lönböző csoportos utazásokat, iskolák, intézmények, vállalatok — egyelőre elsősorban a szomszédos országokba irányuló — cserelátogatásait, az egy­re gyakoribbá váló népes határtalál­kozókat, láthatjuk, hogy a külföld­del való személyes kapcsolataink je­lentősen terebélyesednek. (Csak Ju­goszláviába havonként mintegy ezer útlevelet adnak ki.) örvendetes javulást mutat az ef­fajta kapcsolatok másik oldala is: 1954-ben ötezer (ebből fele nyugati) és 1955-ben 28 000 (ebből 13 000 nyu­gati) érkezett hazánkba, az idén öt hónap alatt mintegy 48 000 külföldi — köztük 15 060 nyugati országokból jött vendég — kereste fel országunkat. Szinte hétről hétre százával látogat­nak el hazánkba Jugoszláviából, Ausztriából, Svájcból és más orszá­gokból. Ez az egyre bővülő kapcsolat az egyik legjobb, legeredményesebb for­mája a népek egymáshoz való köze­ledésének, egymás megismerésének. Az a legfrissebb intézkedés, amely egyelőre a Szovjetunióval, Csehszlo­vákiával, Romániával, Bulgáriával és Lengyelországgal könnyíti meg nagy­mértékben az érintkezést (ezen álla­mok körét szeretnénk — közös elha­tározás alapján — más országokkal is kiegészíteni), mindenképpen jelen­tős gyakorlati lépés az ilyen fajta ba­ráti kapcsolatok létesítésének útján. — Dunántúli Amatőr Fotókiállítás. A pécsi Doktor Sándor Művelődés Háza fotószakköre szeptember 16— 30-ig Dunántúli Amatőr Fotókiállítást rendez. Kiállításra kerülnek azok a fekete-fehér képek, melyek művészi megfogalmazásban mutatják be a magyar tájat, a szocializmus építését, a mai embert és általában mindenna­pos életünk mondanivalóját. A be­küldhető képek mérete 18—24 cm. A kiállítás legjobb képei díjazásban ré­szesülnek. Nevezési díj 2 forint. Egy amerikai üzemben .gyártják a világ legkisebb televíziós fényképe­zőgépét reDÜlőkísérletek céljaira. A gép mérete 43x125 milliméter. Súlya 50 gramm, a tárgylencse átmérője 8 miiilkméter. Az Adenauer-rendőrség éjszaka az ágyból húzza ki a gyermekeket Kaiserslautern ban a rendőrség éj­szaka az ágyból húzta M a gyerme­keket és fiatalkorúakat, akiket a körzeti őrségre cipeltek és ott mint •gonosztevőket kezelték. Csak hosszú kihallgatás után helyezték ismét sza­& bsdlábra őket. A gyermekeket azzal vádolták, hogy kirándulást rendez­tek az. NDK-ba, a fiatalkorúakat pe­dig azzal, hegy akciókat szerveztek a sorozás ellen. Ugyanakkor házkuta­tást is végeztek. 4 VASZILIJ ZAHARCSENKO Dalmáciában Jugoszlávia legszebb útjának a kolori lejtőt tartják. Ez a hegyi országút a csaknem függőleges meredély­ről ötvenöt fordulóval ér le az adriai .partvidékre. Kotor városa a' langer felőli keskeny szoroson át megközelíthető Kotori-öböl partján terül el. A sima tükirű öblöt magas hegyek veszik körül. Ha föntről nézzük a napot, amint lassan lebukik a tenger mögé, és sugaraival elárasztja a vizet és a szárazföldet, szo­katlan, szinte fantasztikus kép tárul elénk. A hegyek miatt a víz sima tükréhez szorult, falakkal övezett ősi város Jelűiről gyermekjátékszernek látszik. Első találkozásunkkor olyannak láttuk Kotort, mint valami színházi díszletet. A város utcái ugyanis annyira szültek, hogy szinte a túlsó oldal házfalaiba verjük könyökünket. Ezeken az utcákon sem autó, sem szekér, de még a ládákkal megrakott szarnál' sem fér el. Kotorban úgy el lehet tévedni, akárcsak egy út­vesztőben. A szűk utcák egymásba futnak, keresztezik egymást, majd szétágaznak... A nők ragyogó tisztára mossák a fehér kőjárdát. Az erkélyeken virágok dísz­lenek. S a sok virág és erkély szinte azt az érzést kelti, hogy az alacsony házalt összeérnek fejünk fölött. A kikötőben vontatógőzösök, vitorlások, motor­csónakok horgonyoznak. A kőgát álltai oltalmazott Ko­tori-öböl sosem iát vihart. Az öböl egyébként sem túl­ságosan nagy, a hullámoknak még csak helyük sem volna tombolásra. A rakpart kikötőhely is, sétány is. Megtekintjük a hajókat. Az egyik nagy vitorlás bárka orrán fából faragott sdEő díszeleg. Kibomlott, leeresztett haja szinte a vízibe ér. Egy másik vitorlás orrát vörös turbános, nagy bajszú török fafigurája éke­síti. A török f ekete bajsza a hajó oldalát verdesi... A kotori bazár szintén bővelkedik szokatlan látni­valókban. Itt vannak például a vándor körhinták. Egy kis benzinmotor prüszkölve, köhögve, füstöt köpködve forgatja a körhinta nagy hajitógerendáit. Ezeken láncra szerelt ülések lógnak. A körhinta szédítő forgásba kezd, az ülések már majdnem vízszintesen úsznak a levegő­ben. A centrifugális erő egyre messzebb és messzebb hajít bennünket; már ott repülünk a nézők feje, a ház­tetők, majd a víz és a pálmák fölött... Kőtárból az egész dalműt partvidék legérdekesebb városába, Dubrovnikba utazunk. Ezen a helyen már a X—XII. században szabad város keletkezett; ezt víz és magas, vastag, tornyos erődfalak választották el a könnyező világtól. A fél­szigetre épült várost kereskedők és kézművesek lakták, s ha ellenség érkezett a dalmát partokra, váltságdíj árán szabadultak meg tőlük. Dubrovniknak nagy flottá­ja volt, hajói úgyszólván minden tengeren jártak. A mai Dubrovnik rendkívül hasonlít az egykorira. Teljes épségben megvannak a meredek sikátorok meg a lépcsős 'kövezetele, amelyeken úgy járunk, mintha sokemeletes ház lépcsőjén kaptatnánk fölfelé. A város főtere, amelyen a középkori építészet a reneszánsz építészetével találkozik, olyan, akár egy Shakespeare-színdarab díszlete. S Dubrovnik csakugyan azok közé a ritka helységek közé tartozik, amelyekben az utcákon ée a tereken játsszák Shakespeare műveit. A város augusztusban és szeptemberiben évről évre Shakespeare-ünnepséget rendez. Ez alkalommal Jugo­szlávia és sok más állam városainak jó néhány szín­házi együttese utazik ide. Képzeljiilc csalt el azt a pazar látványt! Talán ép­pen itt, ennek a háznak az erkélyéről mondja Júlia a Jent álló Rómeónak: »A holdra, jaj, ne mondj a hold­ra esküt!« S a hold, az igazi hóid ott ragyog a nézők feje fölött. Nem láthattuk a dubrovniká Shákespeare-előadá- sokat. De voltunk a kis színházban, s megnéztük Euripidész Jíiippólütosz című tragédiáját. Ez is szabad­téri előadás volt. A cselekmény igazi pírnak árnyéká­ban pergett, hátteréül pedig az igazi Adriai-tenger szolgált. Reggel bejártuk a várfalakat, A fal az óvárost ve­szi körül. Az új Dubrovnik a falakon kívül épült, ott, ahol a hegyek a tengerbe ereszkednek. Errefelé nagy szállodák, lakóházak, irodaépületek sorakoznak. Hanem a falak mögött mintha megállt .volna az élet... Lesétálunk a tengerhez. Olyan meleg van, mint ná­lunk júliusban, pedig már november vége felé járunk. Megfürdünk. MeHettünk egy öreg ember rákászik vagy talán halászik. De tévedtünk. Kiderül, hogy az öreg a polípfogás mestere. Hatalmas horgát, miután döglött halat tett rá, a tengerbe veti. A polip hosszú csápjaival megra­gadja a csalétket. Az öreg gyorsan behúzza a zsineget, s a furcsán szortyogó nagy polip máris lábunk előtt tekereg. Az öreg gyorsan végez vele: levágja a cipőjére tekeredett csápokat, sarkával néhányszor megtapossa, majd nyugodtan zsákjába teszi a polipot. Itt megeszik a pofliip húsát. Mi is megkóstoltuk. De erről majd később... Dubrovnik mint történelmi emlék, mint üdülőhely és mint a művészetek városa egyaránt nevezetes. Az íróiknak és a művészeknek régóta kedves városa. Gyak­ran látunk a parti homokon fölállított festőáilványokat, köröttük pedig különféle életkorú embereket. Érdeklő­déssel figyelem egy művészfrizurás fiatalember ké­szülő tájképét. Mi tagadás, a kép nemigen tetszik ne­kem. Az ifjú a kék tengert narancsvörösre, a zöldellő növényzetet halványbamára festi, a felhők pedig oly sután lógnak képén a tenger födött, hogy megrémü­lünk: ml lesz, ha leszakadnak? Agyonnyomnak mind­nyájunkat, még a tengert meg a művészt is ..; Jugoszláviában egyik-másik művész a formalizmus híve. Miért? Az ország diadalmas és mindent legyőző új élete hasonlíthatatlanul gazdagabb és ragyogóbb a szürrealisták szokványos képeinél. — Végié — V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom