Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-02 / 129. szám
2 SOMOGYI NÍ5Pr;AP Szombat, 19%. június 2. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisztériuma a szovjet kormány megbízásából ez év május 29-én jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok kormányához, amelyben többek között ezt írja: Ez év április 22-én a Német Demokratikus Köztársaság területén, Derlin amerikai szektorával szomszédos Alh-n Gliencke kerületben alagutat találtak, amelyet az amerikai szolgálat ásatott a szovjet csapatok távközlési vonalaihoz, valamint a Német Demokratikus Köztársaság távközlési vonalaihoz, s felszerelte azt telefonbeszélgetések feljegyzésére és állandó lehallgatására szolgáló készülékekkel és berendezésekkel. Bár az alagút felfedezés« óta már egy hónap telt el, az Európában állomásozó amerikai katonai hatóságok mindezideig nem tették meg a szükséges intézkedéseket a nyugatberlini amerikai szervek megengedhetetlen akcióinak kinyomozására és a bűnösök megbüntetésére. A szovjet kormány felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét a tényekre és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy felelősségre vonhassák a bűnösöket és kizárttá tegyék az ilyen fajta akciók jövőbeni megismétlődését. Tito elvtárs a Szovjetunióba érkezett Ungeni (TASZSZ). Joszip Broz- Tito, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság elnöke június 1-én moszkvai idő szerint 8 óra 45 perckor különvonattal a Moldvai SZSZK és a Román Népköztársaság határán lévő Ungeni állomásra érkezett, hogy hivatalos látogatást tegyen a Szovjetunióban. Megérkezett a jugoszláv újságírócsoport is, amelynek tagja többek között Ivó Szarajcsics, a Borba igazgatója és Gyúró Kladarin, a Vjesnik igazgatója. Nasszer Egyiptomban szövetkezeti társadalmat akar megteremteni Kairó (TASZSZ). Nasszer egyiptomi miniszterelnök Kamel Es-Sinavi- nak, az A1 Gumhiruja szerkesztőjének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Egyiptom érdekei teljes mértékben megfelelnek a többi arab ország érdekeinek. — össze kell fognunk — mondotta —, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket az ellenünk szőtt imperialista összeesküvéssel szemben. ElNincs újabb mondanivaló Az angol alsóház szerdán vitát folytatott a leszerelésről. Emanuel Shin well volt munkáspárti hadügyminiszter megkérdezte Monckton hadügyminisztert, hogy a szovjet haderőcsökkentésre való tekintettel, hajlandó-e leszállítani a katonai szolgálati időt. Hasonló kérdést tett fel Yates munkáspárti képviselő is. Howell munkáspárti képviselő azt kérdezte a hadügyminisztertől, hogy a szovjet haderő csökkentésére tekintettel, hajlandó-e a kormány a katonai szolgálati idő leszállítására? Monckton hadügyminiszter kitérő választ adott, kijelentette, nincs újabb mondanivalója ebben az ügyben. Shinwell hangsúlyozta, hogy az ilyen tisztán negatív válasszal semmire sem lehet menni, s nagyon kívánatos lenne, ha a kormány a szovjet gesztusra »hasonló gesztussal felelne«. szántan síkraszálltunk a bagdadi egyezmény ellen, mert az imperialisták az egyezményhez tartozó országok területén olyan hídfőt szeretnének létesíteni, amellyel rátörhetnének Jordániára, Libanonra, Szíriára, Egyiptomra és Szudánra, A mi politikánk megköveteli, hogy ne legyünk elszigeteltek az arab világ többi részétől. A nemzeti szövetségre vonatkozó Í "*kérdésre válaszolva — amelynek létesítését az új alkotmány írja elő — Nasszer kijelentette, hogy ez a szövetség egyesíti majd a nép erőfeszítéseit a forradalom célkitűzéseinek megvalósítására, nevezetesen a teljes függetlenség és az egészséges gazdasági élet megteremtésére. Nasszer miniszterelnök a jelenlegi egyiptomi társadalmat olyan »kapitalista társadalomnak minősítette, amelyet az állam törvényekkel ellenőriz, azért, hogy mindenki számára kedvező életkörülményeket biztosítson. Ebben a társadalomban — mondta — még megvan a kizsákmányolás. Mi szövetkezeti társadalom megteremtésére törekszünk. A két társadalom között nagy a különbség. i'A szövetkezeti társadalomban mind- ([azok, akik jobban dolgoznak, na- 11 gyobb jövedelemre is tesznek szert. (' Azt akarom, hogy országomban is ilyen társadalom alakuljon ki«. |i Az Egyiptomban állomásozó angol (I csapatok kivonásáról szólva Nasszer úhangsúlyozta, hogy az angol katona- óság távozásával »új oldala nyílik |i Egyiptom történelmének«. Érdekességek mne n-o nnan Magyar paprika — külföldiek szájaíze szerint Vasárnap hajnalban életbelép a nyári menetrend Június 2-ról 3-ra virradó éjjel, a nyári időszámítással egyidőben életbelép a vasút 1956. évi nyári menetrendje.- Az új nyári menetrend szerint a naponta rendszeresen közlekedő gyors-, gyorsmotor-, sebes- és személyvonatokon kívül szombaton és vasárnap hétvégi vonatok szállítják a Balaton mindkét partjára az üdülőket. Az IBUSZ csoportos utazásaira különvonatot indítanak a balatoni vonalakra. Jelentősen javul a vasúti összeköttetés a főváros és egyes vidéki városok között. A nemzetközi forgalomban Jugoszláviával és Olaszországgal Murakeresztúron át ismét megindul a személyközlekedés. Budapest—Bécs^-Párizs között az Orient-expressz közlekedésével új összeköttetés létesül. Az új menetrendről részletes tájékoztatást ad a már megjelent Hivatalos Menetrendkönyv. Angliába utazott a Magyar Állami Népi Együttes Pénteken reggel a Keleti-pályaudvarról indult el angliai vendégszereplésére a Magyar Állami Népi Együttes. A 130 tagú együttes június 4-től hat héten át szerepel Londonban, s több mint negyven alkalommal mutatja be műsorát az angol közönségnek. A londoni szereplés után a magyar művészek Olaszországba utaznak, ahol részt vesznek a július 11—22-e között Genovában megrendezésre kerülő nemzetközi láncfesztiválon. Amerikai pilóta a TU—104-ben A TWA amerikai légiközlekedési társaság nemzetközi útvonalakon repülő egyik pilótája, Gary Ketcham Moszkvába utazott, hogy megtekinthesse a világszerte nagy feltűnést keltett TU—104 szovjet lökhajtásos utasszállító repülőgépet. Az amerikai hírügynökség szerint Ketcham »az első amerikai, aki rövid kirándulást tehetett a gépen, amely oly nagy szenzációt keltett, amikor a múlt hónapban Londonban megjelent. Az amerikai pilóta szerdán kiment a moszkvai repülőtérre és Borizs Bugvijev szovjet repülő kalauzolásával töviről-hegyire megismerte a TU—104-et. Csütörtökön egész nap a gépen tartózkodott, majd miután a levegőbe is emelkedett vele, a következőket mondotta: »Ezek aztán igazán csináltak maguknak repülőgépet!« Ketcham meghívta szovjet kollégáját, Borisz Bug- vijevet, hogy tegyen nála látogatást a New Jersey állambeli Cliftonban. A szegedi, Szeged környéki ember 'biztosan megmosolyogná az amerikai kereskedőt, aid a magyar paprikát, a paprika ízét, zematát, tápértékét halálra dicséri, csupán az a kifogása ellene, hogy erős, csípős. Mert lehetséges, hogy a legjobb paprikának is van egy kevés hibája, de hogy ez éppen a csípőssége lenne? ... azt már józan ész fal, nem foghatja. De akármim!, akárhogy, ez már így van — külföldiek, főleg a nyugatiak félnek a magyar paprika erejétől. Félnek, s ugyanakkor ragaszkodnak hozzá, szívesen veszik — azzal a feltétellel, ha a csípősségét eltávolítjuk belőle. Nohát, ez aztán kacskaringós dolog. Hogy lehet a paprikát exportálni, csípősségét pedig — amit tudományosan Capsaicinnek neveznek — itthonhagymi?! Humorosan hangzik, ám nagyon komoly kereskedelmi, de elsősorban tudományos probléma volt ez hosszú ideig. Benedek László, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet paprikanemesítési osztályának vezetője végre megoldotta a kérdést. Hosszú kísérletek során kidolgozta a Capsaicin kristályos 'kiválasztásának módszerét. Nagy eredmény ez a paprikával való kísérletezés történetében, őszintén örülünk neki —tekintélyes mennyiségű valutát jelent az országnak — s nyilván örülnek a velünk kereskedelmi viszonyban lévő államok is, hiszen így két legyet ütnek egy csapásra. Megkapják a világ legzamatosabb paprikáját anélkül, hogy az csípős lenne. És ml történik az itthon kiválasztott Capsaicinnel? Orvosság Is készül belőle, s a paprika mellett azt is megveszik külföldön. Feldolgozzák tehát orvosságnak. Lám, mennyivel egyszerűbben csináljuk ezt mi magyarok: gulyáslevessel, halászlével egy füst alatt beszedegetjük az orvosságot 's. A paprikával való kísérletezés azonban más feladat elé is állítja a tudósokat. Itt van például a palántázás, amely a mostani gyakorlat szerint úgy történik, hogy a paprikamag előbb melegágyba, üvegek alá kerül, majd később, amikor palántává fejlődik, felsőbb iskolába léphet — egyenként kiültetgetik a szántóföldre. Nagyon babrás, hosz- szadelmas munka ez, s ezért a kísérleti intézet fiatal kutatója, Pozs- gai Zoltán megpróbálkozott egy új eljárással: egyenesen szántóföldbe vetette a paprikamagot vetőgéppeb Merész, kéteskimenetelű vállalkozás volt, de a fiatal kutató munkája sikerrel járt. Az előcsíráztatott magról szépen fejlett paprikát szüretelt elv már tavaly is Kalocsa környékén, a kísérleti telepen, idén pedig több állami gazdaság ie ezzel a módszerrel kezdte meg a paprika- termesztést. Ha elgondoljuk, hogy mennyi munkaerőmegtakarítást, milyen könnyítést jelent ez a paprikatermesztésben, hálával gondolunk a kutatókra, akik rövid idő alatt két ilyen hasznos kísérlettel gazdagították a magyar paprikanemesítés és termesztés tudományát. Egy kaliforniai béka — olimpiai bajnok A békaugrás világ- bajnoksága egy »Buck junior« nevű Oakland-i (Kalifornia) béka 4,80 méteres díjnyertes ugrásával fejeződött be. Talán mondani sem kell, hogy a békaugró világbajnokságot 22 ezer néző részvételével Amerikában tartották. A világbajnok béka 12 éves és Bili Basacker tulajdona. Óriási feltűnést keltett a világ- bajnokságon, hogy egy japán 'béka csak 0,75 métert ugrott. Tulajdonosa kijelentette, hogy a bóka ugrása azért nera sikerült, mert aznap nem kapta meg szokásos said (japán íjizspálimka) adagját: Szúnyogfelhő egy dán szigeten Közép-Dániában. Falster szigetén a sziget déli partja felöl érkező szúnyogok mái-, liárdjai 15 krn-es útszakaszon megbénították a közlekedést, és a sziget lakóinak százait arra kényszerítették, hogy lakásaikba zárkózzanak 'be. A sziget egyes részein olyan sűrű volt a szúnyogfelhő, hogy délben csaknem teljesen sötét volt. Néhány óra múlva a szúnyogok éppen olyan gyorsan eltűntek, mint ahogyan érkeztek. Tizenkét kutató a tűzhányó kráterében Egy 12 tagú tudományos expedíció helikopteren leszáll az Aucklandtól (USA) 260 km>-re lévő Ngauruhoe füstölgő tűzhányó kráteréhez. A tudósok a kráter peremén kiszállnak a helikopterből és leereszkednek a kráterbe, hogy azt tanulmányozzák. Ez a tűzhányó még működik és utoljára 1954- hen tört ki. A kim nem válaszol — mondta ismét a telefonkezelőnő. Vaszilij Kuzmics, a kerületi pártbizottság első titkára bosszúsan vont vállat és helyreakasztotta a kagylót. Rágyújtott, s gondolataiba mélyedt. Akim falu, a »Vörös partizán« kolhoz központja, már negyedik napja nem válaszol. Akaratlanul is nyugtalanító gondolatok támadnak az ember fejében. Különös. Nagyon különös ... Kicsapódott a nagy szárnyas ajtó, Míkusev, a kerületi végrehajtó bizottság elnöke lépett a szobába. Va- szilij Kuzmics látta, hogy Milcusev nagyon izgatott. — Üdvözlet! — a kerületi végrehajtó bizottság elnöke a karosszékbe vetette magát. — Mit csináljunk, Vaszilij Kuzmics? Nem tudok érintkezésbe lépni Akimmal. A terület jelentéseket kér, de milyen jelentést adjak adatok nélkül? — Nos, a jelentés talán még nem a legfontosabb — jegyezte meg a kerületi párttitkár. — Más nyugtalanít engem: miért nem válaszol Akim? Mi történt? — Azt kell hinni, hogy a föld nyelte el. — Hát az nem valószínű, de nagyon magas a vízállás. Nagyon magas ... — Talán elmosta a telefonpóznákat? A telefon csengetett. Vaszilij Kuzmics felvette a kagylót. — Hallom ... Rendben van a vonal? Hát akkor?... Rendben?... Adunk csónakot. Készülődjenek. — A postahivatalból — magyarázta míg visszatette a kagylót. — Azt gondolják, hogy Akimban van a hiba. Technikust küldenek ki... Mondd csak, Ilja Afanaszjevics, otthon vannak a gumicsizmáid? — Nem, itt tartom a szekrényben. — Akkor öltözz és utazunk ... — Hová? ?? A k i m nem válaszol u — Akimba. Mikor jártál ott utoljára? — Utoljára? Hát, úgy ... öt-hat hónapja. — Akkor annál is inkább. Készülj! A kim falu tulajdonképpen nincs messze a kerületi központtól, a távolság mindössze 120 kilométer. Mégis joggal nevezik a kerületben »a megközelíthetetlenség foká«-nak. A Vekva-folyócska partján terül el, s a folyó egy esztendőből 360 napig úgyszólván hajózhatatlan. Szárazföldről csupán egy jávorszarvas-ösvényen közelíthető meg. Repülőgép számára sincs leszállásra alkalmas hely. Keleti szél fúj. A kerületi végrehajtó bizottság motorcsónakja sebesen siklott a vízen. Vaszilij Kuzmics esőköpenyben és csuklyában ült a kormánynál. Fegya, a motorkezelő, egész úton a motor hangjára figyelt: az új motor most esett át a tűzkeresztségen. Mögötte a kerületi végrehajtó bizottság elnöke szundikált. A postahivatal technikusa, egy szótlan, lenszőke fiatalember a csónak orrából figyelte nagy érdeklődéssel a környező tájat. & A kerületi végrehajtó bizottság elnöke még egy fél csomag cigarettát elszívott, mire a Tajga kettévált és feltűntek Akim falu házai. Valószínűleg már régóta hallották a motorzúgást, mert sokan álltak a parton. Vaszilij Kuzmics messziről észrevette Szerafim Gyevjatkov kolhozelnök alakját. — De jókor jöttetek! — kiáltotta a partról — még öt nap, s a Vekva medrében a csirkék kaparásznak... Vaszilij Kuzmics az elnök szeméIR.TA: AbEKSZANDR REKEMCSUK bői látta, hogy bár örül, de nem nagyon csodálkozik jöttükön. — Üdvözöllek, Szerafim Andrejevics! Rég láttalak. Hogy mennek a dolgok? — Igen, én is rég láttalak benneteket — válaszolta Gyevjatkov. — Élünk, vetünk, aratunk, esdic azt nem tudjuk, honnan vegyük a munkaerőt. Tavalyi tervünket kétszeresére emeltük. — Mi van a telefonotokkal? Már egy hete nem tudunk összeköttetést kapni... — Igen? — Gyevjatkov csodálkozva vonta fel szemöldökét. — Én is észrevettem: azelőtt naponta tizenötször is idecsengettek a kerületi bizottságtól, a végrehajtó bizottságtól, kérték a jelentéseket, adatokat, tájékoztatókat. Most meg egész héten egyszer sem szólalt meg a telefon. Még a földekre is ki tudtunk menni. .. Vaszilij Kuzmics a technikust kereste szemével. — Nézze meg a telefont. Ha segítség kell, kérje meg a motorkezelőt. A vendégek kimentek a szántóföldre, onnan a tejgazdaságba, megnézték a magtárolót és a silótorony építkezését. J/ ésö este ültek csak asztalhoz Szerafim Gyevjatkov házában. Hatalmas tálban gőzölgött a finom leves. — Jól van, Szerafim Andrejevics — mondta elismerőleg a kerületi párttitkár. — Fellendül a kolhoz! Derék dolog! — Igen, fellendül! — ugrott fel helyéről Szerafim Gyevjatkov —, de minél jobban fejlődik, annál több kézre van szükségünk. S honnan vegyük? A kolhoz dolgozóinak háromnegyed része nő. S hol vannak a férfiak? — Háború volt, Szerafim Andrejevics ... — Hallottam — szakította félbe az elnök, félkarjára mutatva. — Nem ez a baj. Férfiak vannak, de hol? ... Figyelj csak, Vaszilij Kuzmics. Gyevjatkov Ivan Vasziljevics hatodik éve eladó a szövetkezeti boltban. A másik Ivan Gyevjatkov negyven verszt- nyíre a falusi szovjet titkára. Talán egyik vagy másik képzettebb, mint az asszonyok? Aligha. De menjünk tovább. Szergej Petrovics Szobjanyin a védett területen, mint megfigyelő helyezkedett el, Ilja Grigorjevics pedig az erdészethez került. Most még számítsuk hozzá azokat, akik a kerületben az Íróasztalok mellett ülnek... T/aszilij Kuzmics hallgatott. ' Mindezt ö már tudta Szerafim Gyevjatkov leveleiből... Az ördögbe is, hogyan történhetett, hogy akkor nem tulajdonított nagy jelentőséget ezeknek a leveleknek és nem sietett egyenesen a kolhozba. — A párt kiváló embereket, képzett, erőskezű munkásokat küld falura — folytatta Szerafim Andrejevics izgatottan, s egy kicsit bosszúsan. — Jönnek hozzánk a kolhozba igazgatók, a területi bizottság dolgozói és mi... a mi kolhoztagjaink különböző hivatalokba kerülnek. Itt a tervünk: milliomos kolhozt akarunk! Emberekre van szükségünk ... Elhallgatott. Pár perc múlva Vaszilij Kuzmics egyszerűen mondta, mintegy kifejezve, hogy itt nincs helye a vitának: — Holnap hívjátok össze a párttagokat. Húszadikán teljes ülést tartunk. Mindent elintézünk. TJárom napot töltöttek Akimban, Vaszilij Kuzmics már a csónakban ült, de még vitatkozott Gyevjatkovval. Végre a csónak elindult, az ár gyorsan vitte magával. A csónak száguldott. Másfél óra múlva már a Pecsorán úsztak lefelé. A víz szinte szemlátomást apadt, széles csíkok maradtak nyomában az agyagos parton. »Milyen szerencsénk volt, hogy még elértünk Akimba« — gondolta Vaszilij Kuzmics, s gondolatban felidézte, mi mindennel foglalkozott a három nap alatt. — Hasznos volt ez a kiszállás — szólalt meg Míkusev, mintha kitalálta volna Kuzmics gondolatait. — Sok. kérdést rögtön elintéztem. Ellenőriztem, hogyan teljesítik a határozatokat. A sokgyermekes anyáknak átadtam a kitüntetést... Még előadást is tartottam az olvasóteremben... Fegya, a motorszerelő kikapcsolta a motort. A mostanáig szótlan technikus, hátra sem fordulva mondta: — Vgylátszik, csak én utaztam hiába. — Hogy-hogy hiába? Hát a telefon? — csodálkozott Vaszilij Kuzmics. — A telefon? Nem volt annak semmi baja. Megunták, hogy minden ügyet vezetéken keresztül intézzenek el. Azt mondták, szemtől-szembe akarnak találkozni a vezetőséggel. Fogták magukat és kikapcsolták a készüléket... — Tehát kikapcsolták? —Mikusev szinte felemelkedett helyéről. — Miféle tréfa ez? T/aszilij Kuzmics összeráncolta ' szemöldökét, aztán hangos hahotára fakadt.. Ilyen a visszhang a Pecsorán.
