Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-09 / 135. szám
2 BQMOG.YK HJZMiAP Szombat, 1956. június 9. TITO ÉS K1RDELJ KÍVÁNCSI AMÉIÍIK U ÜJTSAOÍRÓfí KÖZÖTT A belgrádi rádió moszkvai tudósítója beszámolt Vorosilov szerda esti fogadásáról, melyet Tito elnök tiszteletére adott. A Kreml nagytermében a külföldi újságírók, de főleg az amerikaiak, ahogy az már ilyen esetekben szokás, körülvették Tito elnököt és különböző kérdéseket intéztek hozzá — írja a tudósító. Tito elnök közvetlen hangon, angolul válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Az amwikai Columbia Broadcasting System munkatársa felhívta Tito elnök figyelmét, hogy McCarthy szenátor Knowland szenátor, köztársasági páiti vezér támogatásával törvényjavaslatot terjesztett elő a szenátusban a Jugoszláviának nyújtandó mindennemű amerikai segély teljes megvonására, Tito moszkvai beszéde miatt. Tito elnök azt válaszolta, tudja, hogy McCarthy szenátor Jugoszlávia ellensége, ő azonban nem fontos személyiség. — Emiatt az Egyesült Államokkal fennálló viszonyunk nem szenved kárt, olyan barát# marad, mint korábban volt. Közbeszólt egy másik amerikai újságíró is, aki megkérdezte Tito elnöktől, nem gondolja-e, hogy éppen Jugoszlávia segíthetné elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok közeledését? Tito elnök azt válaszolta, hogy ez igaz, ő is úgy véli, hogy Jugoszlávia segíthet e tekintetben, mégpedig nemqsak az amerikai—szovjet viszony, hanem a Szovjetunió és más országok közötti viszony megjavításában is. Ezután ismét az amerikai rádió- állomás munkatársa szólalt meg és télig tréfásan azt mondotta: itt az ideje, hogy Tito elnök ellátogasson Washingtonba is, majd megkérdezte Tito elnököt, szeretne-e Washingtonba menni? Tito nevetve válaszolt: — Miért ne? Természetesen, ha meghívnak. Végül pedig egy újságíró megkérdezte Tito elnöktől, szoba került-e már a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti pártkapcsolatok kérdése s vajon a jugoszláv vezetők óhajtanak-e ilyen kapcsolatot teremteni? SEPILÄV SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER KAIRÓBA LÄTOGAT D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere június 18-án hivatalos látogatásra Kairóba érkezik. Az egyiptomi sajtó szerint a szovjet külügyminiszter részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket az utolsó angol katonának a Szúezi-csatorna övezetéből való távozásával egyidő- ben Egyiptom teljes függetlenségének visszanyerése alkalmából rendeznek. Tito elnök válaszában azt mondotta, hogy eddig még csak az államok közötti kapcsolatokról volt szó, de nem látja okát, miért ne lehetne e kérdésről is beszélgetni és miért ne állhatnának fenn ilyen kapcsolatok. — Mi kapcsolatot tartóink fenn sok írás szocialista párttal és haladó pártokkal, miért ne tarthatnánk fenn kapcsolatokat a szovjet párttal is? — Hasonló elveken alapuló kapcsolatokra gondol? —• kérdezte az újságíró. — Igen — válaszolt Tito elnök. Kardelj alelnökhöz is kérdéseket intéztek az újságírók. A beszélgetés leginkább a német probléma körül folyt, Kardelj hangsúlyozta, hogy a jugoszláv álláspont e kérdésben ismeretes, s igen közel áll a szovjet állásponthoz. Elmondta, hogy a német egyesítés kérdésében lépésről lépésre kell haladni. Arra a kérdésre pedig, milyen összefüggést lát a leszerelés és a német probléma között, Kardelj alel- nök azt válaszolta: reális kilátások vannak a leszerelés kérdésének előbbrejutására s ez hozzájárulna a német kérdés megoldásához is, de természetesen közös erőfeszítéseket kell tenni mind az egyik, mind pedig a másik kérdés megoldása érdekében. Moszkva (TASZSZ). Mint szovjet sejtójelentések már közölték, Svédország, Dánia és Norvégia kormánya moszkvai diplomáciai képviseleteinek útján meghívta Bulganyint, a minisztertanács elnökét és Hruscso- vot, a Legfelső Tanács Elnökségének tagját, hogy 1957 első felében látogasson el Svédországba, Dániába, illetőleg Norvégiába. Június 7-én Gromiko, a külügyminiszter első helyettese fogadta Sohl- man svéd nagykövetet, Moerch dón nagykövetet és Braadland norvég nagykövetet és közölte velük, hogy London (MTI). A vidéki angol lapok a legmelegebb elismerés hangján méltatják azt az értékes műélvezetet, amelyet a Magyar Állami Népi Együttes londoni előadásai nyújtanak. A Scotsman kiemeli, hogy a Magyar Állami Népi Együttes cigány- zenekara izgalmas hatásokat tud kihozni még Liszt túl gyakran hallott II. magyar rapszódiájából is. Zenész számára rendkívül érdekes élmény volt, mert olyan zenét hallhattunk, amelynek nagyon nagy része közeljárt Bartók nyelvezetéhez. Hallani lehet ebben a népi zenében a dallam sajátos jellegét, amely talán a nyelv különlegességének a folyománya és Eisenhower Tito útjáról és Zsukov meghívásáról Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezletén Tito elnök szovjetunióbeli látogatásáról kijelentette, hogy ezt Amerika szempontjából »nem tekinti teljes egészében veszteségnek«. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondotta, hogy viszonzásul Tvvining- nak, az amerikai légierők főnökének moszkvai meghívására, meg fogja hívni az Egyesült Államokba Twining szovjet kollégáját. Kijelentette, továbbá, hogy ha Wilson nemzetvédelmi minisztert meghívnák a Szovjetunióba, akkor ő is felkérné Zsu- kov honvédelmi miniséiért, hogy tegyen látogatást az Egyesült Államokban. ROMÁNIÁBAN CSÖKKENTIK A BELÜGYMINISZTÉRIUMHOZ TARTOZÓ FEGYVERES ERŐK LÉTSZÁMÁT Bukarest (Agerpres). A Román Népköztársaság Minisztertanácsa az államapparátus munkájának megjavítása és egyszerűsítése, valamint a termelésben közvetlenül részvevők számának növelése érdekében elhatározta, hogy csökkenti a belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres erők létszámát. A megtakarított pénzösz- szeget a népgazdaság fejlesztésére fordítják. Bulganyin és Hruscsov köszönettel elfogadta a meghívást. Szovjet részről annak a kívánságnak adtak kifejezést, hogy az utazás időpontját és programját később diplomáciai úton állapítsák meg. Bonn (MTI). Mint a Reuter-iroda jelenti, Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár pénteken reülőgépen elhagyta Bonnt, hogy az Egyesült Államokba utazzék, ahol Eisenhower elnökkel és Dulles külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. a természetes fiatalságot, amely a számunkra természetellenes ritmusokból sugárzik ki, mint amilyen például az ötnegyedes ütem. A Glasgow Herald írja: A magyar együttes hatheti londoni szereplésének bemutatkozó előadásán a lehető legmelegebb fogadtatásban részesült. Hála az együttes sokoldalú képességeinek, a műsor végtelenül változatos. A Kodály-féle Kállai-kettőst ezúttal hallottuk először Angliában. Senki sem mulaszthatja el ezt a felejthetetlen együttest. Vidámságuk olyan ragályos, hogy a bemutatón majdnem minden számot megismételtek. Bulganyin és Hruscsov elfogadta a svédországi, dániai és norvégiai meghívást A vidéki angol lapok elragadtatással írnak a Magyar Állami Népi Együttesről AZ HUMAHITÉ ELKOBZOTT SZÁMÁBÓL: Hiányzik egy fiú Chavilleban úr, éppen találkozni Az Himianité május 11-i számát a párizsi rendőrség elkobozta, arra való hivatkozással, hogy Algériával kapcsolatos anyaga »államérdekeket veszélyeztet«. Ebből a számból vettük át Jean Pierre Ghabrot riportját, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk. ROBERT DEMAYT behívták ezredéhez, Algériába. Április 30- án Robert édesanyja is tagja volt annak a küldöttségnek, mely a nemzetgyűlésbe ment ibékét követéin i Algériában. Elsőízben történt, hogy ez az asz- szony politikai akciódban vett részt. Vele veit Robert nővére is. Május 2-án Robert anyja levelet kapott fiától. Aznap délután Chaville polgármesterét táviratilag értesítették ; j 3 OVIilyen súlya is van a táviratnak ott a zsebben! Nehezen viszi ChavdJie polgár- mestere Robert Demay szüleinek lakása felé. — Jónapot, Demay asszony. — Jónapot, polgár- mester úr. — A férje itthon van, asszonyom? — Még nem jött haza a munkáiból, de már nem késhet sokáig. — Köszönöm, asz- szonyom. Később visz- azatérek; Aussóré elvtárs, a régi szocialista párttag nehéz szívvel, zsebében a súlyos távirattal visszafordult. A DEMAY-CSALÁ- DOT jói ismeri, tíz-tizenöt éve 'lakinak a Jouy utca 1. szám alatt. Mindenki ismeri, mlndenlai becsüli őket. Az apa munkás, a Superflex rádiógyárban dolgozik. — Jónapot, Demay akartain magaval. — Jónapot, polgár- mester úr. — Kérdezni akartam ... na, van egy fia Algériában? .;. — Igen, Robert, de... — Igen, igen, tudja, Demay úr, ha történne vele valami..; — Istenem! Csak nem történt valami? A Demay-családban több gyermek van: Paulette 24 éves, Robert 21 éves, Denise 20 éves, Claude; 18 éves. A családfő bizonyosan valamennyire gondol, amikor felteszi a kérdést: — Meghalt? A polgármester félrefordítja fejét: ROBERT pajtásai kézről kézre adják a felhívást. Aláírja a katolikus .pap, a lakószövetség vezetője. Aláírják a behívott katonák szülei, menyasszonyiak. vagy feleségük. A Superflex- ben, ahol Robert "apja dolgozik, a munkások egymás, után írják a’á. Ismeretlen családok küldenek aláírásokkal telt íveket. A temetőben, ahol — Igen, Demay úr! * * * »Robert Demay a legkedvesebb pajtás volt!« — < mondják a fiúk. — Ahány ifjú csak van a negyedben, valamennyi. Robert mindig nevetett, mindig tréfálkozott... Gyakran járt a Francia Köztársasági Ifjak Szövetségébe. Műsze- rés szakmunkás volt. Amikor megtudja Robert halálhírét, Bi- cochy, Chaville kommunista párttitkára, részvétiátogatást tesz a fájdalomtól megtört anyánál, majd az állomás felé veszi útját. Az állomásfőnök a szocialista tagozat titkárhelyettese. Nem kell sok tanácskozás és már készül a felihívás: Robert emlékezetére összegyűltek az emberek, Chavilie polgármestere rámutatott arra, hogy Franciaország és Algériai viszályát nem erőszakkal, hanem csak tárgyalások útján lehet megoldani, Chaville egyhangúlag ezt követe!!. Mert a háború érzékenyen sújtotta. Hiányzik egy fiú Chavilleban. — trj háztartási hűtő- szekrény mintapéldánya készül. Moszkvába utazik egy amerikai repülőtársaság több vezetője Washington (MTI). A Panamerican World Airways repülőtársaság több vezetője rövidesen Moszkvába utazik, hogy a szovjet fővárosba irányuló repülőjárat létesítéséről tárgyalásokat kezdjen — jelenti az AFP. Még ebben a hónapban elkészül a korszerű, 100 literes, kompresszoros hűtőszekrény, melynek tervezésénél felhasználták a legújabb külföldi tapasztalatokat is. Ara előreláthatólag 4000 forint körül lesz. »Fájdalommal vettük hírül Robert Demay 21 éves katona, a gyermekkora óta Chavilleban lakó ismert és becsült ifjú halálhírét. Alig három hete járt itthon szabadságon. Mindenkivel arról a reményről beszélt, hogy hamarosan véget vetnek a véres algériai háborúnak. ' ; Chamilleban és mindenütt Franciaországban sok olyan család van, amelyek hozzátartozóját hasonló, értelmetlen halál fenyegeti. Életük megmentéséért, a helyrehozhatván veszteség elkerüléséért, miután a háború folytatása csak a nagy ültetvényesek botrányos profitjának biztosítását szolgálja, s ugyanakkor áthidalhatatlan szakadékot támaszt Franciaország és Algéria népe között, arra kérjük önt, mi- niázttereilnök úr, tegye meg a szükséges intézkedéseket a tűziszünet azonnali kihirdetésére, béketárgyalások megindítására az algériai nép képviselőivel.« © Q © O © © o © © © o o © © 0 © © 0 o 0 © o 0 0 0 © G 1 © 0 § § O § o 0 © 0 O 0 S © 0 o © o © o © IV. EREKESKÚT IRTA: MOLNÁR JÓZSEF K ét év múlt el. Magdi leérettségizett már, igazi nagylány lett, mire Horváth Jóska hazajött Budapestről'. A fiú az emlékezetes éjszaka után hamarosan otthagyta Rab Andor nyomdáját. Nem tanulni ment, nem az eszére, a szívéi-e hallgatott... Csepelen a WM vamrógépgyárban talált munkát. Az első napokban szállítómunkás volt, később a szereidében futószalaghoz került. Két műszakot vállalt. Két ember helyett dolgozott, de amit evett, azzal csak félig lakhatott jól. Józsefvárosban egy romos lakásban öreg ószeres családnál kapott ágyat. Az ószeresék másik ágyraj áró ja néha megosztotta vele ennivalóját. Parasztgyerek volt, sűrűn kapott csomagot. Jóskának ritkán érkezett. Karácsonykor, meg Jóska napkor. Akkor se szalonnát, kolbászt pakolt az anyja, csak süteményt meg almát, esetleg száraz nyúlpacsenyét. Motorral jött haza. Iigaz, hogy sápadtan, köhögésen, de motorral és bőrkabátban ... Első útja Verához vezetett, mert azon' az emlékezetes éjszakán megfogadták, hogy Jóska addig nem jön haza, amíg motort nem szerez és pénzt a házassághoz, hogy Vera várni fog rá, ha öt évig kell, akkor is, ha tíz évig kell, akkor is ... Verát nem találta otthon. — Koósétanál van- — mondta az apja, miközben gyanakodva mérte végig egykori inasát. — Koóséknál van valami ünnepféle, évforduló, vagy mit tudom én ... Türelme bion ül rúgta be a motort. Első sebességből mindjárt a harmadikba kapcsolt. Fölsírt a gép és meg0 O O § O o o © o o o © © o 0 o © © § o o Q O © © © o o o © o © o § o o © 0 o o © © © o o © o o o o o 0 o 0 © 0 o © o § o 0 A KEREKES KÚT 11 ugrott. Gázt adott, amennyit lehetett. Vissza-visszaen- gedite a gázkesztyűt. Szaggatott, egyre erősödő motorbúgás verte fel az ebédutáni kisváros főutcáját. Ráfeküdt a .gépre. Mellette összemosódtak a kopott emeletes. meg földszintes házak az őszhímezte fák lombjával. Percek alatt Koósékhoz ért. Hirtelen fékezett, majdnem kiszaladt alóla a motor. A kapu előtt sokáig várakozott. Hiába csöngetett, a villa utcára tekintő hárem ablaka lezárt redönysze- mekkel hallgatott. Egy darabig idegesen járkált föl-aiá a náptelen utcán, aztán átvetette magát az alacsony kovácsoltvas kerítésen. Gyanakodva lábujjhegyen lépkedett a sárga folyamíkaváccsal kövezett úton. A kutyának ebédjéből maradt kifiidarabot dobott. A hátsó szoba ablaka tárva-nyitva volt. Halk zene hullámzott ki, vad dzsesz szoliöra tompított daliama. Izgatott ritmusába jókedvő téli szánok csilingélése keveredett. Jóska az ablakkal szemben lévő kúposra nyírt tiszafa mögé állt. Sokáig nem mert az ablakra nézni. A lapos homoksárga kavicsokat figyelte, a barnás fatörzsre fölkapaszkodó hangyákat, a tiszafa örökzöld gyufa-leveleit. Csak akkor mert fölteldnteni, amikor elhalkult az ismerős csiilngelés. összeboruló pár táncolt a szoba közepén Zoli és Vera ... és hiába nyújtotta a nyakát... senki más ... A vad zene elhallgatott. Szenvtelenül, idegen nyelven mondott valamit a bemondó', aztán érzelgős tangó dallama szaladta be a kertet. Egymáshoz simulva kezdték odabent újra a táncot. Vera haja Zoli nyaltába bomlott. Nagy szemét csodálkozó melegséggel nyitotta rá. Egyre lassabban táncoltak... Megálltak. A lány felágaskodott, eperajka cirogatón, csüdandozó forró lehelettel csókolt a fiúéra. 0 G O o 0 0 O © O o o o © © © o © © o o 0 0 0 © © § 0 © G © 0 © O 0 © 0 © 0 0 0 0 0 O § O o 0 0 G © © 0 Ö © o © 0 © © Q Q 0 A KEREKES KÚT 12 Jóslta behunyta a szemét és mire újra kinyitotta, már csak az üres ablakot látta, a félhomályt, amelyből émelygősen áradt a tangó, beszaladva a kertet... és talán a heverő® Zoli bágyadtan kutatta a lány nedves ajkát... feszes zsömiényi mellét... mindenét... Jóslta sokáig állt zsibbadtan, bambán. Úgy érezte, be kellene rohannia a félhomályba és megfojtani... megölni mind a kettőt, aztán, a kútba ;;. igen a kút... A kúthoz rohant, amely arra a másikra emlékeztette: a szőlőhegyi kerelteskútra;:. Hosszan nézett sötétségébe. Amikor észrevette, hogy az utcáról figyelik, nagyot húzott a kávára állított csöbörből, nagyot ivott, miint aki messzi útról tér meg. Aztán elindult a lapos folyami kaviccsal kövezett úton, nagyokat lépve hosszú lábával. Sietett. Úgy érezte, a kúposra nyírt tiszafa temetőszagot áraszt. Fáradtan kapaszkodott át a kovácsoltvas kerítésen, a motort piszkáló lurkókat gépiesen zavarta el. Hazafelé lassan tolta a Csepelt. Köhögött. Göthösen szakadtak fel torkából a hangok, mintha nagyon mélyről, hűvös kriptából jönnének. Úgy köhögött, mint a tüdőbajosok. Egyforma nehéz lépteivel az anyjához ballagott Mint gyászíndulót, hallotta belül az émelyítő zenét: — a Rab Magdát, az úriiányt temette, akinek a »fuballis- ta« meg a »motoros« kellett. Igen, a Rab Magdát, mert a Verát megőrizte olyan tisztán, amilyen csak a reggeli fák harmatos baraokviráiga lehet... ... Mert a Verát megkeresi. Fölötte hiába örvényeztek nagy csapatban a várjak, a csúfos fekete boszorkák, nem tudták ellepni a szüreti égbolt végtelen kékségét. — VÉGE — 0 O 0 0 © © 0 0 © O 0 0 © 9 5 © © © © © © § g © © © © 0 0 0 0 g g 0 0 0 9 0 0 o © o o o o 0 o 0 0 o 0 0 0 0 O O O 0 0 o 0 0 00OOO000G0©<2 ;CGQQOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOeOOOOOQQOOOO s. \ X
