Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

Péntek, 1958. június 1. SOMOGYI NÉPLAP A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Javaslat a második ötéves terv megyei tervéhez Több községnek is érdeke, hogy kövesutat építsenek Somogyaszaló- hoz. Az indokok a következők: 1. A Kaposvár—Balatonlelle közti út hossza Somogy aszalón keresz­tül 52 km s ebből csak 10 km a földút. Emiatt kerülővel — Magyaratád— Szentgáloskéren át — girbegörbe, hullámos, 15 kilométerrel hosszabb úton megy az autóbusz. 2. Somogyaszaló tsz-község, két jól fejlődő tsz-e van. 3. Somogyaszaló szépfekvésű község, de kevés a lakója: 200 házban 620 lélek lakik. 25 családot és 50 magános dolgozót még el lehetne he­lyezni, akik ha volna buszjárat (lcóvesút), be tudnának utazni Kaposvár­ra a munkahelyükre. Ezzel is enyhíthetnénk a kaposvári lakásínséget. 4. Mernyén van a gépállomás, mely 6 lem földút Somogyaszalótól. A gépállomásnak 100 erőgépe van, melynek egynegyede Somogyaszaló- ban dolgozik. Ezek feneketlen sárban közlekednek. 5. Somogyaszalóban sok a gyümölcs, baromfi, tej stb., de ezt csak kis mértékben vihetik piacra a rossz közlekedés miatt. Orvos, mentő nem tud kijönni, nincs pék, fuvarost nem kapni stb. Ha ezeken elgondolkodnának a megyei vezetők, és leülnének egy kis számítást csinálni, akkor hamar kijönne az eredmény: érdemes volna a kevesutat megépíteni. Ősz Lajos ig.-tanító Hinta-palinta az inga-hinta körül Városunk legszebb parkjemak, a Szabadság-parknak egy része gyerekjátszótér. Van itt homok, lengőhinta, forgókosár, sőt még a legkedvesebb: az inga-hinta sem hiányzik. De éppen ezzel van a baj — panaszolja levelében több szülő —■, mert a gyerekek ezt sze­retik a legjobban, ezt használják legtöbbet. így aztán bekövetkezett az a szomorú eset, hogy e hinta — bár kettő volt belőle — egy­más után, rövid időn belül tönkre­ment. Ez nem is meglepő, mert hiszen a kicsi emberitek nem kí­mélik; hajtanák egész nap, késő estig. A dologban csak az a bök­kenő, hogy mindez még a múlt év júniusában történt. A hintának megmaradt egy-egy szára, s még ma is úgy lóg, mint tavaly. Persze, vannak nagnobbacs- ka vállalkozó gyerekek, aikik fel­kapaszkodva■ lábalják magukat. Csoda, hogy még nem történt sze­rencsétlenség. Tavaly nyáron már megállt a játszótéren egy városi autó, kiszállt belőle néhány illeté­kes, megtekintették a játszóteret, de minden maradt úgy, ahogyan volt. A gyermekek és szülők nevében kérjük az illetékes szerveket, hogy csináltassák meg a gyermekek leg­kedvesebb játékát, az ingahintát a Szabadság-parkban. PILLANTÁS A JÖVŐBE Villamosenergia felhasználásunk 1955-ben csaknem négyszerese volt az 1938. évinek. A második ötéves terv most hazai villamosenergia termelésünk 34 százalékos növelését írja elő. Ebből a többletből 120 Debrecenhez hasonló nagyváros teljes villamosenergia szükségletét lehetne fedezni. MEGISMERNI A KANÁSZT,.. Se cifra szűre, se szépen fa­ragott pásztorbotja, de mégcsak jóravaló pulikutyája sincs. Szó­val nem az a »sematikus« ka- nászember a balatonlellei Kovács József. Cseppet sem olyan, mint ahogy a tősgyökeres városi em­berek általában a kanászt elkép­zelik. Pedig vérbeli kanász. Már süldőlegény korától ezt a mes­terséget űzi. Disznófalkát terel­getett mák- az apja, de még a nagyapja is. Csak hát hiába mondja a nóta, hogy megismerni a kanászt »cifra járásárul...« 1956-ot írunk, s ma már nem feltétlen szükséges, hogy szűrt hordjon, hogy hosszú, lógó, őszes bajsza legyen, s ne frissen borot­vált arca, mint amilyen az övé. És azon sem lehet csodálkozni, hogy esténként csárdabeli mula­tozások helyett moziba jár, vagy otthon újságot olvas. Persze, az már nagyobb baj, hogy nincs jóravaló puli a falka körül. Ez a szürkeszőrű korcs, amelyik a gazdája mellett lógat­ja leffegő nyelvét, ahelyett, hogy segítőtársa lenne, inkább hátráltatja az őrzésben. Akkor ugrik csaholva a disznóknak, amikor a füvet tépik, s nem ami­kor kellene: ha a tilosba téved­nek. Pedig igazán »megemberel­hetné magát-«, mert ugyancsak jó sora van. Hiszen jut neki is bő­ven a közös keresményből. 18 kg gabonát kap a gazdája állaton­ként. És van vagy 200 disznó a falkában. No meg a kecskékt Év végére összejön vagy 25 mázsa gabona: búza és rozs felesben. Nagyot csattan néha a rövid- nyelű kan ászostor. Ilyenkor a disznók megriadva rö ff ennek össze. így megy ez napszám: napkel­tétől napnyugtáig, kora tavasztól késő őszig. így van ez delelés előtt, delelés után is. S amint, a Nap a távoli dombok felé köze­ledik, Kovács József megnézi, mennyit is mutat nylonszíjas karórája. Csattan az ostor és a falka■ megindul hazafelé ... Cifra szűre, még csak jóravaló pulikutyája sincs. És mégis jó kanász a napszítta arcú, mo- kány Kovács József. Ezt mond­ják és így mondják a balaton­lellei gazdák, akiknek disznait, kecskéit terelgeti nap mint nap a szépen zöldellő legelőn ... — SZŐ — A TANÍTÓ SZEREPE A NÉPMŰVELÉSBEN H‘ (A Kaposvári Tanítóképző nép­művelési szakkörének pályázatán I. díjat nyert pályamű.) fa a tanító az iskolai oktató-nevelő munkáját elvégezte, még nem jelenti azt, hogy hivatásának és feladatának eleget tett. A ta­nítóra hárul az a nagy feladat, hogy a falu kulturális igényeit kielégíteni segítsen, s így maga is aktívan részt vegyen a népművelés célkitűzései­nek megvalósításában. Irányító és vezető szerepet kell betöltenie a falu életében. Ezért a tanítónak állandóan képeznie és művelnie kell magát. A népművelés, mint tudjuk, olyan nevelői tevékenység, melynek cél­ja a dolgozók általános műveltségén ek emelése, és végső fokon az új, szo­cialista embertípus kialakítása. Ezért a népművelő munkát politikai és gazdasági feladatok megoldásával kell összekapcsolnunk. E tevékenység­nek pártos oktató-nevelő és tömegmozgalmi jellege van. A népművelés magában foglalja a szórakozási igények kielégítését is. A népnevelő számára nagy lehetőségek nyílnak ezen a téren, mert ha sikerül a falu fiatalságát a szórakozás közvetítésével a népnevelőmunká­ba bevonni (öntevékeny művészeti tevékenység megszervezésével stb.), akkor egyszerre biztosítani tudja a falu dolgozóinak színvonalas szóra­kozását és a szocialista ember kialakítását célzó kulturális munkát is. A legfontosabb a fiatalságot e célkitűzés szellemében neveim, hisz a tanító­nak kötelessége is az iskolában a gondjaira bízott fiatalokat szocialista szellemben, a marxista-leninista világnézet alapján nevelni. tanítónak sokkal könnyebb a falut megnyerni, irányítani, ha bíznak benne. E bizalmat nehéz megszerezni. Szakmai, pedagó­giai tudása, általános műveltsége, alkotó munkája szükséges ahhoz, hogy megnyerje a fiatalokat és felnőtteket modora, meggyőződése alapján, le­rakja a népművelés alapjait, és így kialakítsa az új erkölcsű emberközös­séget, az új falut. Minden alkalmat és eszközt fel kell használnunk, hogy a népműve­lés feladatait eredményesen valósítsuk meg. El kell érnünk, hogy szak­mai tudás, politikai öntudat, általános műveltség és szocialista szellemű szórakozás jellemezze a falut, mert csak így maradhatunk továbbra is a béketábor népeinek megbecsülésében és szeretetében. Kormányunk és államunk nagy szerepet szán pedagógusainknak a népművelés terén. Támdgatja mind anyagilag, mind erkölcsileg tanítóin­kat és tanárainkat, de ugyanakkor elvárja tőlük, hogy a népművelés te­rületén is eredményes munkát végezzenek, hogy mindenekelőtt a peda­gógus legyen az újtípusú szocialista ember példaképe. ülönösen nagy szerep jut nekünk, jövendő pedagógusoknak (akik most hagyjuk el az iskola padjait) az új nemzedék kialakításá­ban, az ifjúság és a felnőttek nevelésében, mert mi már a népi demokra­tikus Magyarország gyermekei, neveltjei vagyunk, s ránk vár a feladat, hogy dolgozó népünk kulturális vezetői legyünk. Kiss József, a Kaposvári Tanítóképző IV/A. oszt. tanulója A Kü A hét' könyvei Politikai művek: Friss László: Dialektikus mate­rializmus és kommunizmus. 28,— Szépirodalmi művek: Felsőtiszai népmesék. 29,— Bárány Tamás: Csigalépcső. Regény. 18,— Bernáth Aurél: így éltünk Pannóniában. 53,— Dobozy Imre: Mindennapi történetek. Elbeszélések. 18,— Gellért Oszkár: Nem vagy egyedül. Versek. 5,50 Vészi Endre: Csillagtérkép. Régi és új versek. 24,50 Ifjúsági művek: Az aranyláncon függő kastély. 28,— Hankó Béla: Balatoni kirándulás. 12,— Egyéb művek: Lukács György: Az ész trón­fosztása. Az irracionalista filozófia kritikája. 2. kiad. 45,— Győrffy István: Matyó népviselet. 30,— Dömök István: A vitorlázás alapismeretei. 12,— Kolozs Ferenc—Meyer Miklós: A kézilabdázás oktatása. 22,— Szabolcsi Bence: Liszt Ferenc estéje. lg,— Van egy szólás-mondás, hogy nem elég a bírálatot csak elfogadni, ha­nem a hibákat ki is keld javítani. Nos, ebben a cikkbein is erről (Lesz szó. Egy hónappal ezelőtt a városi pártértekezleten több felszólaló bírál­ta a Városi Pártbizottság munkáját. A Villamosművek párttitkára pl. azt kifogásolta, hogy a pártakta tás el­lenőrzése rendszertedesn. A Városi Tanács elnöke azt tette szóvá, hogy a pártbizottság a tanács végrehajtó bizottsági ülésein nem képviselteti magát. A színház párttitkára azért bírált, amiért a színház fiatall párt- szervezete kevés gyakorlati támoga­tást kap. Seffer elvtárs, a Textil- művek küldötte a technika fejleszté­séhez nyújtott segítséget kevesellte. És még jónéhány jogos bíráló meg­jegyzés hangzott el a pártbizottság munkájáról. Hortobágyi elvtárs zár­szavában a pártbizottság nevében el­fogadta a bírálatot, és ígéretet tett az alapszervezetakkel való kapcsolat megjavítására. A kollektív vezetés kollektív segítést is jelent! Mint mondottuk, egy hónap telt el a pártértekezlet óta, s most azt vizsgáltuk meg, mi történt az elhang­zott bírálatok nyomán. Mielőtt azon­ban tolmácsolnánk az aiapszerveze- tek véleményét, szükséges megje­gyezni, hogy a város pártszerveze­teiben elterjedt az a nézet, hogy a segítséget kizárólag a pártbizottság függetlenített dolgozóinak munkáján lehet lemérni. Ugyanakkor nem ér­tékelik megfelelően a párt-végrehaj­tóbizottság nem függetlenített tag- jainek és főleg a pártbizottság egy- egy tagjának őszinte segíteni akará­sát. Szükséges erről beszélni, különö­sen most, a XX. pártkongresszus után, amikor azt akarjuk, ihogy a kollektív vezetés munkáink közép­pontját képezze, és ennek szükséges­ségét, helyességét megértsék a párt- alapszervezetek is. A Kaposvári Vá­rosi Párt-végreha j tóbizottság munká­PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS '$r MI TÖRTÉNT A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEN ELHANGZOTT BÍRÁLATOK NYOMÁN? jában éppen az az elismerésre mél­tó, hogy az utóbbi időben sokkalta jobban támaszkodik a pártbizottság­ra, mint olyan vezető kollektiv testü­letre, mely a város .politikai életének irányítója. Ha tehát ilyen szemszög­ből nézzük a városi pártbizottság munkáját, akkor feltétlen el keld is­menni a javulást. Hangsúlyozzuk, ja­vulásról van szó, mert hiszen egy hónap távlatában nehéz lenne vég­leges következtetést levonni. Más­részt pedig kétségtelen, van még tennivalója a Városi Pártbizottság­nak az alapszervezetek segítése terü­letén. Általában minden pártszerve­zetben azzal a kívánsággal találkoz­tunk, hogy a pártbizottságtól gyak­rabban látogassák őket, és ez jó jel. Különösen jó jel az egyszerű pártta­gok részéről, aikdfc a pártbizottság iránti bizalomnak adnak kifejezést azzal a kéréssel, hogy a végrehajtó bizottság titkárát vagy egy-egy tag­ját személyesen a körükben lássák. A Cukorgyár MDP-vezetősége pl. helyesléssel állapítja meg, hogy a múlt hónapban a pártbizottságtól többször voltaic náluk az elvtársak, mint az előtte való két hónapban. Azonban a cukorgyáriaknak még mindig fennáll az a jogos kérelmük, hogy a pártbizottságtól érkező elv- társak necsak az MDP-vezetőség tag­jait, hanem az alapszervi titkárokat, sőt az üzemrészekben az egyszerű párttagokat is látogassák m.eg és be­szélgessenek velük. Tervszerűség as alapszervezetek támogatásában Természetesen nem arról van szó, hogy a Városi Pártbizottság most a fokozottabb segítségadás címén az alapszervezetek önállóságát meg­csorbítja. Sőt figyelembe veszi, me­lyik az a pártszervezet, ahol a veze­tőség már önállóan tud dolgozni és melyik az, amelyik több bátorításra, segítségre szorul az önálló munká­hoz. A területi pártszervezetek kö­zött, pl. a Il-es körzetben jól műkö­dő, önállóan határozni tudó pártveze­tőség van. Ez esetben a pártbizottság segítsége nem tér lei minden kisebb feladatra, azonban azokhoz a mun­kákhoz, melyekben a vezetőség még járatlan, megfelelő tanácsot kap a pártszervezet. Legutóbb pl. Boros elvtársat, a pártszervezet titkárát meghívták a városi fegyelmi bizott­ság ülésére, azzal a céllal, hogy ta­pasztalatokat szerezzen: hogyan kell levezetni egy pártfegyelmi ügyet. A Vöröshadsereg úti pártszervezet vezetősége már több segítségre szo­rul. Ezt figyelembevéve a párt-vég­rehajtóbizottság Hevesi elvtársat, a Városi Pártbizottság tagját, a Cukor­gyár párttitkárát kérte meg, hogy a körzeti pártvezetőség ülésein és taggyűlésein vegyen részt, ezek elő­készítéséhez, a helyes állásfoglalás kialakításához megfelelő segítséget adjon. Hevesi elvtárs, mint pártbi- zottsági tag a kérésnek eleget tett és tapasztalatairól állandóan tájékoztat­ja a Városi Párt-végrehajtóbizottsá­got. A Vöröshadsereg úti pártvezető­ség azonban Hevesi elvtársban ki­zárólag a Cukorgyár párttitkárát lát­ja, s továbbra is kifogásolja, hogy a Városi Pártbizottságtól ritkán kere­sik meg. A dolog tehát tisztázásra szorul. Jóllehet a bírálat- jogos: a Városi Párt-végrehajtóbizottságtól keveset járnak ld, de azt a Vöröshad­sereg úti pártszervezethez tartozó elvtérsaknak is meg kell érteniük, hogy Hevesi eLv.társat a Városi Párt­bizottság küldte segíteni, ennéüicgva nem úgy ment hozzájuk, mint a Cu­korgyár párttitkára, hanem mint a Városi Pártbizottság tagja. Neon állíthatnánk, hagy a bírálat óta van javulás, ha nem .győződtünk volna meg a párt-végrehajtóbizott­ság tagjainak és munkatársainak tervszerűbb munkájáról is. A párt-vb az elhangzott bírálatból levonta a szükséges tanulságot, és ennek meg­felelő intézkedéseket tett pl. a párt- olctat^s rendszeresebb ellenőrzésére. Ez halaszthatatlan volt, hiszen az alapszervezetek ezidőben kezdtek hozzá a XX. pártkongresszus anya­gának tanulásához. A végrehajtó bi­zottság minden tagja három-négy tanfolyam munkáját rendszeresen ellenőrizte. Ahol szükséges volt, fel­szólaltak és Olyan elvi kérdéseket magyaráztak meg, mint a személyi kultusz, osztályharc, pártdemokrácia st.b. kérdése. Mindennek köze van ahhoz, hogy a pártoktatást a tava­lyinál több sikerrel fejezték be Ka­posvárott. Igen jelentős intézkedéseket tett a bírálat nyomán a pártbizottság a technika fejlesztéséről szóló párt- határozat végrehajtására is. Megalakították a Műszaki Fejlesztési Tanácsot, melynek tagjai kiváló szakemberek­ből: gépészmérnök, elektromérnök, vegyészmérnök, építési szakembe­rekből, tervezőkből, pénzügyi szak­embereidből, szakszervezeti és tömeg­szervezeti vezetőkből állnak. A Mű­szála Fejlesztési Tanács első vizs­gálatát a Vaskombinátban végezte és hogy milyen eredménnyel, arról a Vaskombinát pártvezetősége így nyilatkozik: a vizsgálat után nekünk tulajdonképpen csak az a feladatunk maradt, hogy az alaposan feltárt hi­bákra adott orvosságot jól álkafaia*- zuk. Vágyis: a Műszaki Tanács amel­lett, hogy aprólékosan mindent meg­vizsgált, azonnal szaktanácsokat adott., hogyan lehet a hibákon segíte­ni. Dicséretére váljék a Vaskomhimát pártszervezetének, hogy ezeket a ta­nácsokat jól alkalmazzák. A pártve­zetőség pl. a Műszaki Tanács javas­latára vizsgálta meg a vállalat pénz­ügyi tervét és éppen időiben, mert a készáruk elfekvésévei az a veszély állt fenn, hogy man kerülik el a bankban a sorbanállást. A pártszer­vezet az ellenőrzés után azonnal in­tézkedett az elfekvő anyagok elszál­lításáról, s így sorbaállásra sem ke­rült sor. Június 9-én a Műszaki Fejlesztési Tanács a TTIT-tel karöltve modern műszerkSáliUtást szervez a Béke Szál­ló nagytermében, ahol különböző élelmiszer-, textil- és elelctroipari műszereiket működésükben mutatnak be. A leállítás célja, hogy az üze­mek vezetői és dolgozói jobban meg­ismerjék és megszeressék a modem műszerek alkalmazását. Az eddigiekben igyekeztünk bebi­zonyítani, hogy a pártésrtekezüoten elhangzott bírálat nem volit hiába­való. A Városi Párt-végrehajtóbizott­ság tagjai többet tartózkodtak a párt- szervezetekben, sűrűbben tartanaid pártnapokat, gyakrabban tanácskoz­nak kommunistákkal és pártonkívü- liefckel. Azonban mindez nem jelen­ti, hogy nem tehetnének ennél is többet. Még különösen a hivatali, kereskedelmi pártszervezeteknél él többé-kevésibé jogosan az a kíván­ság, hogy az üzemi pártszervezetek­kel párhuzamosan, velük is többet foglalkozzék a pártbizottság. De szükséges ismét hangsúlyozni, hogy a pártszervezeteknek sem szabad lebecsülni azt a segítséget, melyet a végrehajtó bizottság tagjain kívül a pártbizottság egy-egy tagja nyújt szá­mukra, mert hiszen ezzel a kollektív vezetés ellen emelnének szót. VUCSÁK MAGDA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom