Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-05 / 131. szám

Kedd, 1956. június 5. 3OM0G¥I NÉPLAP 3 fl Megyei Tanács Egészségügyi állandó-bizottsága is megtárgyalta az ötéves terv irányelveit Az állandó-bizottság iß felismerte azt a nagy erőt, amit a terv irány­elveinek vitárabccsátása a terv el­készítésében jelent. Legutóbbi ülésén Somogy megye egészségügyi és szo­ciálpolitikai tervjavaslatát részlete­sen megvitatták az állandó-bizottság tagjai és aktívái. Jelentős lépés volt az is, hogy erre az ülésre meghív­ták több községi tanács állandó-bi­zottságának elnökét is. így kívánja többek között a Megyei Tanács ál­landó-bizottsága segítségben részesí­teni a községi állandó-bizottságokat. Az ötéves terv egészségügyi része megyei kérdéseivel kapcsolatban ho­zott határozatokat a a Megyei Ta­nács egészségügyi osztálya beleépí­tette abba a javaslatba, amelyet az ^ Egészségügyi Minisztériumhoz ter­jesztett fel. így tehát a dolgozók leg­szélesebb köréből jött kívánságok és elgondolások is eljutottak a szakter- vezéa felső vonaláig. E fontos teendőn kívül, az állandó­bizottság ülése értékelte a tisztasági mozgalomban eddig elért megyei eredményeket, s megállapította, hogy ilyen nagy mértékű társadalmi meg­mozdulás még egy esetben sem jel­lemezte a tisztasági mozgalmat. Meg­állapította, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága adtai adott' igen nagy segítség tette lehetővé, hogy megyénkben — a még vissza­maradt sok tennivaló ellenére is — igen szép eredményeket ért el a mozgalom. Ezenkívül megvitatta az ülés megyénk szociálpolitikai viszo­nyait, különös tekintettel a csökkent munkaképességűek megsegítésére ési nekik megfelelő munkakör teremté­sére. A községekben meglévő lakásprob­léma ugyanolyan gondot okoz falun is. mint váródban. A falvakban álla­mi költséggel nem építenek 'lakóháza­kat. Pedig a dolgozó parasztokon kí­vül sok ember él bérből és fizetés­ből, sokan járnak városba dolgozni. És problémájukat sem a munkahe­lyükön, sem lakóhelyükön nem tud­ják megoldani. Véleményem szerint ki kellene szélesítem az állami köl­csönöket. Az anyagbeszerzés terén is ■ sole a hiba. Nem egyszer előfordul, ' hogy van az illetőnek pénze, de anya­got sehol se kap. Elősegítené a köz­ségéle és a lakásépítés fejlesztését, ha a meglévő -téglagyárakat korszerű­sítenék, fejlesztenék. Sokkal több téglát kellene előállítani ahhoz, hogy a szükségletet fedezni tudják, és a dolgozó parasz­tok is kijavíthassák az elöregedett ■lakóházaikat. A második ötéves terv végére véleményem szerint nem for­dulhat elő, hogy állandóan 10—15 ház van a faluban dúcokkal megtá­mogatva, mert tulajdonosa nem kap téglát. A helyi tanácsok szilárdsága sok­kal jobban elősegítené a fejlődést és a törvényesség érvényesülését. A kö­vetkező tanácsválasztástól az egymás­hoz közel fekvő községeket központo- , sítani kellene, illetve tanácsaikat >4, összevonni. így kevesebben ellátnák a munkát, viszont a vezető személyek fizetését fel lehetne emelni. Igen ko­moly hiányosság, hogy a községi ta­nácsok vezető funkcionáriusai egyes dolgozókhoz viszonyítva alacsony fizetést kapnak. Például egy begyűj­tési megbízottnak sek helyen maga­sabb fizetése van, mint egy vb-elnök- nek vagy titkárnak. Ez okozza, hogy egyes tanácsi dolgozók hanyagul lát­ják el feladataikat, vagy igyekeznek máé úton anyagi javakhoz jutni. Vé­gül pedig a községi tanácsok hatás­körének növelése folytán a járási és megyei tanács létszámát csökken­teni lehetne. Hasznos volna, ha a községekben lévő kisebb üzemek és gyárak a he­lyi tanács alá tartoznának. Ezeknek irányítását ugyanis a helyi ismerettel és tapasztalattal bíró tanácsi vezetők jobban el tudnák látni. Az elkövetkező időszakban gondos­kodni kellene a kisiparosok utánpótlá­sáról is. Már jelenleg nagy gondot okoz például egy kőművesmunka el­végeztetése. A ktsz-ek túlterheltek munkával, s egyébként sem szeret­nek falun dolgozni. Kisiparost pedig •két-hárcm községben sem lehet ta­lálni. A meglévők lassan kiöreged­nek, s nem képesek elvégezni sem a közületi, sem az egyéni termelők megrendeléseit. Ugyanez a helyzet más iparágakban is. Karav.cz János vb-elinök, Kaposszerdahely. — IRODALMI KÖR MŰKÖDIK BARCSON. A közelmúltban alakult csoport tagjai a helyi népi -hagyomá­nyokat dolgozzák fel elbeszéléseik­ben, kisregényeikben, és a termelő- szövetkezetek fejlődését brosúrák­ban. Hz »Sasok balesetbiztosítása Az utóbbi években ugrásszerűen emelkedik a vasúton, a távolsági autóbuszokon utazók száma. Uj és új vonatokat állítanak be a forgalomba és ott, ahol a felszabadulás előtt a tengelyig érő sárban még a négyekrös szekér is elakadt, ma sima ország­úton modern autóbuszok robognak. Az első meleg napon pedig megkez­dődik a nyaralók özönláse a Balaton, a Mátra és az ország különböző tá­jain lévő üdülők felé. Nevető, boldog emberekkel tele szerelvények kattog­nak a síneken. A forgalom növekedésével együtt növekszik a közlekedés biztonsága is. Állandóan tökéletesedik a vasutak, az autóbuszok technikai berendezése, fejlődik a balesetelhárítás, szakkép­zett dolgozók irányítják és bonyolít­ják le az országot átfogó közlekedést. Balesetek azonban még mindig elő­fordulhatnak. Az esetleges baleset nemcsak testi sérüléssel, hanem nagyobb anyagi veszteséggel is jár, s hogy ezt az anyagi károsodást az utazóközönség elkerülje, az Állami Biztosító szerző­dést kötött az utasok balesetbiztosítá­sára a MÁV-vai, az autóközlekedési vállalatokkal, az iBUSZ-szal és a MAHART-tal. A megállapodás alapján az utasok a menetjeggyel együtt meg­vásárolhatják az utazásra szóló bal­esetbiztosításukat. A biztosításra, mely teljesen önkéntes, a pénztárosok felhívják a figyelmet és ajánlják an­nak megvételét. A biztosítás igazolá­sára az utazási távolságnak megfelelő értékű bélyeget ragasztanak a jegyre. Az utas-balesetbiztosítás szükséges­ségét a dolgozók hamar felismerték, hónapról hónapra többen veszik iaénybe, mert tapasztalják, hogy sa­ját vagy mások figyelmetlensége gyakran okoz balesetet. így például egy bányász a tilalom ellenére a vá­gányokon szaladt át, hogy elérje vo­natát. A gondatlan dolgozót egy tolató mozdony halálra gázolta, özvegy édes­anyja 15 000 forintot kapott az Álla­mi Biztosítótól, mert elővigyázatlan­sága mellett mégiscsak gondolt a biz­tosításra. Eay utas hanyagul rakta fel súlyos bőröndjét a podgyásztartóba és az egy zökkenőnél leesett. A nehéz súly az alatta ülőnek fejét és szemét sér­tette meg. Az Állami Biztosító a sé­rültnek utas-balesetbiztosítása alapján 3250 forint térítést fizetett ki. Igen gyakran fordulnak elő kisebb- nagyobb kéz- és ujjsérülések a vasúti kocsi, vagy autóbusz ajtajával kapcso­latban is, melyek hosszabb munka- képtelenséggel, vagy részleges rok­kantsággal járnak. A vasút, az autó­busz használata veszéllyel jár. Minden utas helyesen teszi, ha elővigyázatból menetjegyéhez az igen olcsó árú bal­esetbiztosítási bélyeget is megvásá­rolja. — MEGKEZDTÉK A NÁL-ON- KESZTYŰK GYÁRTÁSÁT. Elké­szült a kötőgép mintapéldánya, ame­lyen szintetikus műszálból készíthet­nek kesztyűt. A ,gép bevált és még a napokban ezer pár nylonkesztyű készül el. — ÚTTÖRŐ EMLÉKBÉLYEG. Az úttörő szervezet fennállásának 10. évfordulóján két különböző színben egy-egy forint névértékű emlékbé- Iveg került forgalomba. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Szivattyús hutát hapott Nagykorpád Május 23-án reggel örömteli látvány tárult a nagykorpád! dclgozók elé. Az Erzsébet térd kút fbmely a község legjobb vizű tótja) körül tégla, sóder és ho- mcJahaloaii és egy szürkére fes­tett szivattyús kút feküdt. Ké­sőbb tudtuk meg, hogy éjjel hozta mindezt egy gépkocsi. Az autó nyomtalanul eltűnt, de ott­hagyta a szivattyús kutat, amely­nek működése nagyon hasznos lesz községünkben, s amiért há­lás Nagykorpád dolgozó népe. Dobos Ferenc Elnézést kér a toponári tanáss és a tsz-ek Meghirdettük és meghívtuk e So- mogyi Néplapon keresztül Kaposvár dolgozóit a toponári tsz-napra. S azt is megígértük, hogy autóbuszjáratot biztosítunk óránkénti fordulóval. Ám szombaton ciyan kedvezőtlen időjá­rás mutatkozott — s nem akartunk a tavalyihoz hasonlóan járni, amikor elmosta az erő a tsz-napot. Ezárt le- mond'tuk az autóbuszt, ezen vasár­nap reggel már nem tudtunk vál­toztatni. Ezúton kérjük mindazoknak a ka­posvári dolgozóknak az elnézését, akik a termelőszövetkezeti nap al­kalmával vendégeink akartak lenni, hogy nem tartottuk be ígéretünket. Toponár Községi Tanács VB és a termelőszövetkezetek Köszönöm, hogy megadták kisfiam szemevifágát Az újságon keresztül szeretnék köszönetét mondani a barcsi kárháe dolgozóinak, akik kisfiámat olyan lel­kiismeretesen ápolták. Gyermekem vakon született és most egy évre a születése után elnyerte látását. Sokat aggódtam■ érte és sírtam, hogy kisfiam soha nem láthat engem és a napvilágot. Nemrég hazahoztam kisgyermekem a kórházból és mind a két szemére Iát. Ezúton köszönöm meg Horváth doktor fáradságos munkáját. Dr. Nyíró Miklósnak kedves, bátorító szavait, aki oly sokszor vigasztalt, amikor már-már elcsüggedtem. Hálás köszönetét mondok Ágnes és Balázs- né nővérkéknek, akik anyai szeretet­tel gondozták kisfiámat. WITTMANN JÓZSEFNE, Sallai Tsz, Szülök. A Tabi Járási Tanács szakszervezeti bizottságának kulturális munkájáról pártunk a szakszervezeteknek feladatul tűzte ki többek között, hogy a dolgozók nevelését, politikai, szakmai képzését fokozottabban segítsék. A Tahi Járási Tanács szakszervezeti bizottsága nagy munkakedvvel szervezd és irányítja a kulturális nevelőmumkát, melynek meg is van az eredménye. Ez különösen a művészeti munka 'területén -mutatkozik aneg. Az elmúlt évben a Gül Balba című operettet tűz­ték műsorra, ebben az évben- már több hónapja pedig Jacobi: Leányvásár című operettjét játsszák nagy si­kerrel. Ezt az operettet a szakszervezeti bizottság kez­deményezésére, a helyi pedagógusok segítségével mun­kaidő után tanulták a járási tanács dolgozói. Szabad idejükből szakítottak időt azért, hogy egyrészt magu­kat képezzék, másrészt másaiénak is szerezzenek né- hánvórás szórakozást. Ez a lelkes művészeti csoport azonban nemcsak szűkebb körben végez kulturális munkát, hanem segít­séget nyújt a községek kulturális színvonalának emelé­séhez is. Eddig hat táj előadáson arattak megérdemelt sikert. Meg kell említeni azt, hogy nemcsak művészeti munka területén értek el jó eredményt. Ezenkívül meg­szervezték a klubmozgalmat is. Jól felszerelt klubszoba, könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. A kötetlen klubdélutánok mellett a szakszervezeti bizottság gon­doskodik a dolgozók állandó politikai és szakmai tudá­sának kiszélesítéséről. A dolgozók érdeklődési körének megfelelően a pedagógusokkal és a TTIT-tel közösen számos ismeretterjesztő előadást rendeztek. Dicséret illeti á Tahi Járási Tanács kultúrcsopcrtjá- nalc tagjait ezért a lelkes munkáért. Szolgáljon mun­kájuk példaképül minden járási tanács szakszervezeti bizottságának, mert még mindig sokan vannak, akik alaptalan ellenvetést tesanek és lekicsinylőén legyinte­nek, ha kultúrrnunkáról hallanak. Különböző kifogáso­kat hoznak fel, hogy ►mein érünk rá ilyesmire, legfon­tosabb feladat a tervek teljesítése«; Ezeknek nincs iga­zuk. Ezt éppen a tabi példa igazolja. Ők sem hanyagol­ták el a hivatali munkát, a tervek teljesítésének szor­galmazását, melyre bizonyíték, hogy a tabi járás megyei viszonylatban is mindig az elsők között van. A feltételek mindenütt megvannak, csak ki kell használni azokat. Szerintünk sokkal előnyösebb helyzetben van pl. a Bar­csi Járási Tanács, ennek ellenére mégsem folyik eleven ikultúrélet, sőt kihasználatlanul áll a járási tanács széj? kultúrterme. A z eleven kultúrmunkához elengedhetetlenül fontos a szakszervezeti bizottság odaadó mun­kája, a íhivatalvezetés támogatása, a dolgozók aktív bekapcsolódása, mely nélkül eredményes munkát vé­gezni nem lehet. Kocsis Károly T. B. kultúrfelelős. HADAT ÜZENÜNK a bürokráciának A bürokrácia kifürkészhetetlen útjai sokszor nevetséges, de bosz- szantó dolgozhoz visznek el bennünket. S a bürokratikus intézkedésnek vagy éppen a nem intézkedésnek gyakran súlyos anyagi következményei vannak, s ez legtöbbször a dolgozókat érinti. örvendetes tehát az a kezdeményezés, hogy üzemekben, tanácsok­nál s egyéb vállalatoknál és hivataloknál mind élesebb harcot kezde­nek a bürokrácia ellen. Ezt a kezdeményezést kell a pártszervezetetóek támogatni azzal, hogy a dolgozók egy szeré, jó javaslatait pártfogolják és segítik azokat érvényre jutni. Vajon nem lehetne-e büntetés és bürokrácia nélkül tyúklevest enni? mondta, őt nem érdekli, hogy befi­zették a büntetést vagy sem. Neid utasítása volt, hogy az értesítést küldje ki. Kiküldte és punktum. Lipp Sándort viszont elküldte a járá­si tanács mezőgazdasági osztályára. Hogy miiért, azt nem mondta meg. Talán ő maga sem tudta. A mező- gazdasági osztályon jobb tanácsot ad­ni nem tudtak, minthogy menjen szépen haza, mintha misem történt volna. Nos. ő haza is -ment és már lassan meg is feledkezett volna az egész ügyről, ha ez év május 16-án nem kap egy újabb értesítést. Ez csak annyiban különbözött az előbbitől, hogy eszerint három nap alatt kell a -büntetést befizetnie, meg hogy az aláíró neve olvashatatlan volt. Ismét elment a Városii Tanácshoz. Itt akár­csak múltkor, most is küldözték ide- oda. Mindazonkávül, hogy sok időt elraboltak Lipp Sándortól a hiába­való küldözgetésekkel, felháborodott azért ds, hogy minduntalan a munka­helyére -küldték az idézéseket. Pirul­nia kellett munkatársai előtt a Váro­si Tanács egyik-másik dolgozója ha­nyagsága miatt. Pedig igazán nem neki, hanem az idézések küldőinek van oku.k a szégyenkezésre. Még két évvel ezelőtt történt. Egy f alkalommal Lipp Sándornak g-usztu- I sa támadt jóféle tyúkhúslevesre. Vet- i tele két tyúkot a piacén, gondolván: (levágják, megfőzik, megeszik. Em- i béri számítás szerint ez lenne a ( rendje és módja az ügy 'lebcnyolítá- ) sának. És mégsem csak ez történt. Alighogy hazavitték a tyúkokat, 1 kopogtak az ajtón. A számyasálla- 1 tc-kat jöttek oltani. Lippék megmond­ták, nincs egyéb, mint ez a két tyúk. ' Most vették, de holnap már le is 1 vágják. Az illetők erre elmentek. Né- 1 hány nap múlva ismét kopogtak Súp- péknél. A postás hozott egy írást: 30 forint pénzbüntetésre ítélték őket, t amiért nem oltották be a két tyúkot. , Mit volt mit tenni — 'kifizették a büntetést. Már egy év is eltelt, amikor 1955. I szeptember 22-én a Városi Tanács Pénzügyi Osztálya értesítette őket. j-hc-gy a büntetést nyolc napon belül (fizessék -be. — Milyen büntetést? — Amit az oltás elmulasztása ► miatt -kirótftak rájuk. Szerencsére meg volt még az iga­zolás: a pénzt egy ízben már befi- • zették. Elvitték ezt Szabó Lajoshoz, 1 az értesítés aláírójához. Szabó azt Gazdátlan híd Nak és Gölle között húzódik So­mogy és Tolna megye határa. A ha­tár egy mély árok, amelyben víz fo­lyik. Az árok két partját, egyúttal a két megyét is híd köti össze. A híd régen épült, nem lehet azt kívánni, hogy örökké tartson. Nem is tartott örökké. Első ízben három esztendővel ez­előtt az egyik vége beomlott. Sokáig úgy maradt, de aztán az élelmes gazdák egy hatalmas terméskővel be­dugaszolták a tátongó lyukat. így jártak rajta a szekerek két évig, gon­dosan megkerülve a kiálló követ, mert az akkorát dobott a szekéren, ha netalán ráment a kerék, hogy em­ber legyen, aki nem harapta ketté a nyelvét. Két év múlva azonban az egyik át­haladó lovaskocsi alatt ismét beom­lott a híd. Ezúttal a másik vége. De ott akkora űr keletkezett, hogy oda megfelelő terméskövet nem lehetett a környéken találni. Ekkor jutottak arra a gondolatra a két község gazdái: itt már nem le­het mást tenni, minthogy újjá kell építeni az egész hidat. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. A naki községi tanács a göllei tanácstól várta, hogy a hidat rendbehozza, a göllei meg fordítva. Az űr pedig tátongott to­vább ... És ekkor kiderült, hogy a hídhoz sem az egyik, sem a másik községi tanácsnak semmi köze, mivel az a híd — megyei híd. Ha pedig megyei híd, akkor olyan, mintha nem is len­ne. Ugyanis sem Somogy, sem Tolna nem vallja magáénak. A két község tanácstagjai azonban nem hagyták a dolgot annyiban. Költségvetési terveikbe belevették, hogy ők majd megcsinálják közösen a hidat. Elő is irányozták rá a szük­séges összeget, ám — minthogy me­gyei hídról van szó — a járásnál mindkét község költségvetési kereté­ből kihúzták ezt az összeget. A híd jelenleg is gazda nélkül van, pedig maholnap megkezdődik a szé- natakarás, aztán jön a kepehordás és az őszi betakarítás. Ezt a forgal­mat pedig a rokkant híd nem bírja ki. Üdvös lenne, ha a két megye mó­dot találna rá, hogy helyrehozzák ezt a gazdátlan hidat. Utóvégre mégis­csak a megye a legilletékesebb eb­ben, és nem lehet azt kívánni, hogy a naki, meg a göllei gazdák az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez fordul­janak a hídjuk ügyében... Tuli József * * * (A Szabad Föld múlt heti számá­ból.) Aki bírja, marja ... Községünknek van egy vegyes boltja, de raktárhelyisége .nines. 1955. március 23-án a Tabi Járási Tanács VB igazgatási osztályához azzal a kéréssel fordultam, hogy özv. Polo- űiyi Jáncsné tulajdonát képező, de a sütőipari vállalat tulajdonában lévő .volt üzletihelyiséget, melyet jelenleg liszt raktározásra használnak, a föld­művesszövetkezetnek utalja ki. Ké­relmemet a helyi tanács is támogat­ta és így a 8091—50 1955. május 30-i •határozatban a helyiséget megkap­tuk. A sütőipari vállalat ebbe nem nvwíodott bele. Megfellebbezte a KÖZELBIZ-nél, mely 1955. július 19-én az S. 809—47/1955. III. számú határozatában elutasította, azonban a sütőipari vállalat a helyiséget még­sem adta át, hanem újból megfelleb­bezte a Megyei Tanács illetékes osz­tályánál, mely javasolta a KÖZEL- BIZ-nelc, hogy a helyiséget a sütő­ipari vállalatnak utalják ki. így a KÖZELBIZ 1955. november 23-i S. 809—47—5/1955. III. számú határo­zatában az üzlethelyiséget visszautal­ta a sütőipari vállalatnak. Tehát egy évi huzavona után ott voltunk, ahonnét elindultunk. Az idő közben múlt. Elérkeztünk 1956. májusához. Az időközbeni pa­naszok beadványát az illetékes SEÖVOSZ-hoz, majd az Állami El­lenőrzés Minisztériumához küldtük el, de mind eredménytelen volt. 1956. május első napjaiban; (azonban az említett helyiségen kívül ugyanab­ban a házban még két helyiség fel­szabadult. A helyi pártszervezet és a községi tanács a község és az én ké­relmemet mérlegelve az üzlethelyisé- gst a szövetkezet részére kiutalta, a fent említett két helyiségből pedig az egyiket a sütőipari vállalatnak adta át. A sütőipari vállalat igazgatója azonban nem egyezett bele a hely­cserébe és ismét megfellebbezte. 1956. május 16-án a MESZÖV-höz fordul­tam segítségért. A MÉSZÖV írásban értesített, hogy érdekünkben eljártak a Megyei Tanács Élelmiszeripari Osztályánál, ahol megígérték, hogy felszólítják a sütőipari vállalatot a helycserére. Sajnc-s, eddig még mindig csak papíron van raktárunk is és a máso­dik negyedévi 115 530 forint beruhá­zás is. Vajch melyik az a tizedik szerv, mely végre elintézné, hogy megkap­juk a helyiséget? Tolnai Jenő, a FMSZ Igazgatóság elnöke, Andocs. Példamutató BISZ-silózóbrigád A Nagybaráti Állami Gazdaság­ban megkezdődött a zöldsiló készí­tése. A -gazdaság DISZ silózóbrigád­ja, melynek vezetője Sülec János idősebb dolgozó, nagy szorgalommal végzi e munkát. Ahogy hordják a határból az őszi takarmánykeveréket, a silónak valót, a brigád nyomban feldolgozza. Eddig már 150 köbméter silót készítetlek, tervük az, hogy jú­nius 10-re még a hiányzó 200 köbmé­tert is elkészítik. Példát vehetnek róluk -megyéink DISZ silózóbri-gádjai. S bellii tanácsok lialásiéiisfe emelésével csikkenteni lelie! •a megyei, iáíási fanácsaupafátust f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom