Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-27 / 124. szám
c PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS "T Még közelebb az élethez, a dolgozókhoz A Textilművek pártbizottságának munkájáról < K A Kaposvári Textilművek párt- értekezietén, melyen megválasztották az üzemi pártbizottságot, többen bírálták Dómján elvtáranőt és a pártbizottság tagjait, amiért keveset járnak az üzemi dolgozók közé, s ha őket akarják felkeresni, gyakran zárt ajtót találnák, mert bent értekeznek ... A bírálat elhangzása óta több hónap telt el, éppen ezért indokolt, hogy megnézzük: történt-e változás, mi a (helyzet e téren ma. Látogatásunkkor éppen a pártiro- ■da előszobájában gyülekeznek a párt.-végrehajtóbizottság tagjai: Mó- czán, Lukács és Róth elvtársnő, Ke- czeld és Mubalics elvtérs. Értekezlet lesz, a vb. rendes ülésére készülnek. Az azonban még nem jelent semmit, hogy éppen most is értekezlet lesz; kell ülésezni a vfo-nek, hiszen egész üzemet érintő dolgokban határoznak itt. És válóban, most is ez történt. Napirenden az üzemi DISZ-bizottság munkája szerepel, ezenkívül a Leányotthon mépnevelőhólózatámak kiépítése, illetve a népnevelő névsor elfogadása. Az utóbbi kevés vitát rejtett magában, árunál éiénkebb volt viszont a DISZ-iminka feletti vita. A vb-üJlésein tapasztaltak alapján báti'am írhatunk, nem volt hasztalan idöfecsérlés az itt eltöltött három óra. A wb-íagok ugyanis nem a számokat vizsgálhatták, s nem oktattál?; ki a DISZ-bizottság titkárát, szervező-titkárát, hanem emberi módon, fiatal szemmel elemezték az utóbbi hónapok eredményeit. Nem ■tudjuk, hogy korábban is ilyen légkör uralkodott-e a vb-ülésaken, vagy csak most, a pártértekezlet bírálatának, az SZKP XX. kongresszusának hatása-e az új hang, de hogy jól csdmóljáfc, az bizonyos. De nem az a cél vezetett az üzembe bennünket, hogy leírjuk: miiként folyt le a végrehajtó-bizottsági ülés; tapasztalatszerzés céljából azonban igen kitűnő volt, éppen ezért egyetlen értekezlet tanulságaként hadd írjuk ide: örülhet az a mintegy hétszáz DISZ- tag, az üzemi pártbizottság szíwel- lélekkel támogatja munkájukat, megérti, szereti a fiatalokat. É Ids kitérő után fogtulc »vallató- ra« Dómján elvtársnőt, a párt-végre- hajtóhízottság titkárát, hogy mi a helyzet, történt-e változás a bírálat óta. Kérdéseinkre elmondja, hagy van némi javulás, de még igencsak a kezdetiméi tartanaié. Még mindig sok as értekezlet, melyen a végrehajtóbizottság titkárának. egyes tagjainak vagy kollektiven rész kell venni. A havonkénti értekezletek száma — beleértve a termelési, szakszervezeti értekezleteket, taggyűléseket, párt- napokat, vb-üléseket, a műszaki és termeléssel foglalkozó megbeszélése két — huszonkettő. Havi 26 munkanapot véve alapul, tehát mindössze négy olyan nap van, amelyen nem kell órákat értekezéssel tölteni, Dom ján elvtársnőnek azonban még ezek •a napok sem szabadak, mert kéthe- teként, havonta tehát kétszer a városi pártbizottság vb-üiésén vesz részt, havonta egyszer pedig titkári értekezleten. Marad tehát egyetlen napja, amikor semmiféle értekezletre nem kell mennie. Jó, mondhatná bárki, egy értekezlet sem tart egész nap, mellette jut idő másra is. Valóban igaz ez, de talán éppen azek az órák, melyeket értekezve eltöltenek, kellenek ahhoz, hogy naponta megforduljanak a vb- tagok az üzemben, hogy közvetlenül figyelemmel kísérjék a dolgozói? munkáját, és közben adjanak tanácsokat, intézkedjenek. Több önállóságot az alapsserveseteknek ! Az értekezletek tömkelegé ellenére van némi javulás: a végrehajtó-bizottság tagjai többet tartózkodnak a műhelyekben, mint korábban. Dómján elvtársnő az, alá a legkevésbé tudott változást elérni e téren, mert gyakran maguk a dolgozók akadályozzák meg ebben. Igen gyakori ■még, hogy olyan ügyekkel keresik fel a titkárt, melyeket az alapszervezet titkárával, a szakszervezeti bizottságom vagy egy-egy művezetővel kell és lehet elintézni. Hiba, — s ezen hamarosan kellene változtatni —, hogy az üzemi dolgozók kizárólag a pártbizottság titkárához fordulnak, s ha ői nem látják naponta maguk között, a pártot bírálják. Lukács elvtársnő, Keczeli elvtárs például sokat van a dolgozók között, Mihalics elvtárs pedig művezető, ő is állandóan a munkások között van, őket azonban nem a pártbizottság tagjaként nézik. Lukács elvtársnöben az üzemi bizottság elnökét, Keczeli elvtársban pedig a. DISZ-bizottság titkárát, Mihalics elvtárshan a művezetőt látják. A végrehajtó bizottság küszködik ez ellen a nézet ellen, Doniján elvtársin ő például úgy, hogy a hozzá fordulókat nem elutasítja, hanem megmagyarázza nekik, hogy kérésükben más is illetékes az intézkedésre, s hogy forduljanak ahhoz kérésükkel panaszukkal. Ez nem utolsó sorban azért van így, mart a végrehajtó-bizottság nemi nevelte önállóságra az alapszervezeteket, gyakran helyettük is elvégzi a munkát. Azonban még igen sok mindenben közvetlenül a párt- titkárnak kell intézkednie. Nemrégiben — hogy egyetlen példát említsünk —, az egsük fiatal dolgozó, akinek nem tudtak képzettségének megfelelő munkát adná az üzemben, át akart menni a saját szakmájába.. A gazdasági vezetők mereven elzárkóztál]? elengedésétől. Már-már úgy látszott, maradnia keli az alacsonyabb fizetésű, alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkában. Panasszal an ént Dómján elvtársnőhöz, s végül neki kellett elintézni, hogy eknehessen az üzemből. Dicséretes — tie mégsem dicsérhető... Mennyi problémát kell megoldani hasonló okok folytán a párttitkámak, és még mennyivel többet törődhetne a dolgozók apró-cseprő ügyeivel, ha nem foglalnál? le idejét a végnélküli értekezletek! Doniján elv társnő, éppen mert érzi a mái’ említett bírálat jogosságát, gyakran arra kényszerül, hogy éjszaka is az üzemben tartózkodjék, mert akkor nyugodtan lame- het a munkatermekbe, nem keresi senki — és nincs értekezlet sem. Ezért dicsérni kellene Dómján Sán- dornét, de veszélyt is rejtene magában a dicséret. Dcmján elvtársinő fej Del*i* I Mi hát a megoldás? Mert meg- })' oldást keli találnunk, erre ösztönözd bennünket a XX. pártkongresszus sÚ az élet által felvetett követelmények. .1,' Jó az, kell az, hogy egy üzemi W. párt-végrehaj főbizottság különféléig leség, családja van, művelődni, vasmi, szórakozni ás szeretne, vajon jut-e erre ideje? Ali.g-alig Hogy megszűnjön az „üresjárat.. tekkeil megbeszélje a feladatokat,^ irán.vt szabjon munkájánál?, hogy ha-:/j tározótokat hozzon, a határozatok;)* végrehajtásáról beszámoltassa őket.!). De mennyivel jobbam, könnyebben*!! menne a munka, ha például a haté-.!.' rozatok végrehajtásának miként, jé-Vi. ről nem az értekezleteken szerezneií tudomást, hanem lépésről lépésre* ellenőrizné, segítené a megvalósítást.’« Ezzel ugyan nem csökkenne az érte-rt közietek száma, hanem csal? rövidül-vt ne idejük, tartalmasabbal? lennének;)* a felszólalások, több gyakorlati segít-!)} séget tudna adni a vb. De érdemesít! lenne azon is gondolkozni, hegyik szükség van-e minden hónapban 22«. értekezletre. jű Alapos meggondolás után le lehet-j/j ne szűkíteni az értekezletek számát})* is. De addig is törekedni kell arra.W hogy az szóljon csak a napirendhez A akinek mondanivalója van, magya-;)* rám: szüntessél? meg az »üresjára-v. tot« az értekezleteken. [(♦ Érdemes ezen tömi a fejüket aj(! végrehajtó-bizottság tagjainak mégJj akkor is, ha havonta csak 4—5 ér-}), tekezlettel kevesebbet tartanak, hal} mindan értekezlet csal? félórával lesz* is növidsbb. Ettől csak javul a párt-}* munka operativitása, több idő jutj} a dolgozók) közti közvetlen munkára.'! s akkor nem kényszerűd egy füzet fe-; * lét felenni elintéznivalókkal Dom-ví ján e'.vtársnő sem, ha végigmegy aJ(< munkatermeken. Pócza Janómé. MEGÉRTEK A TAGJELÖLTFELVÉTELRE A holládi pártszervezet a holnapi taggyűlésen két tagjelöltfelvételi kérelmet bírál el. A fiatal, jól dolgozó Dóra Judit pedagógus és az ugyancsak fiatal Szebenyi Erzsébet községi agronómus felvételéről kell döntenie. A pártvezetőség, személy- szerint Péter István elvtárs már régebb óta készíti eió mindkettőjüket a párttagságra, míg végre úgy látták, hogy döntésre kerülhet a sor. Dóra Judit két éve tanít a községben a holládi szülők megelégedésére. Ö nemcsak a tanítás ideje alatt oktatja, neveli a gyermekeket, hanem szabadidejét is a gyermekekkel való foglalkozásnak szenteli. N'ncs olyan ünnep, hogy az iskola kultúrcsopbrtja ne képviseltetné magát, mégpedig sikerrel. Mindez Dóra Judit lei tartó munkájának az eredménye. A gyermekek kedves műsora tette nemcsak a szülőknek, hanem minden holládi lakosnak emlékezetessé a május elsejét. A mai gyermeknap előkészületeinek nagy részét is ő irányította. Egyszóval Dóra Judit eddigi munkájával bebizonyította, hogy megérett a tagjelöltfelvételre. Holnap döntésre kerül a sor, s a holládi párttagok akkor cselekednek helyesen, ha a taggyűlésen azt is megmondják: mit várnak a jövőben Dóra elvtársnőtől, # l it it $ i I s aztán ugyanúgy, mint eddig, \ óbbra is minden segítséget meg-JT adnak munkájához. Szebenyi Erzsébet csak ősszel került Hollódra, az 8—10 hónap alatt azonban vezetőség úgy látta, hogy to'it iy. tavalyig elmúlt • j a párt-’)* I érdemes Szebenyi Erzsébettel foglalkozni. $ Még egészen fiatal lány, de mint:/! községi agronómusnak, máris vanx tekintélye a gazdák előtt. Sokat be-rt szélget a dolgozó parasztokkal —Irt Hollódon nincs még termelőszövet-,)' kezel — kijár közéjük a mezőre, &W. azok látják, hogy tanult, tud táná-JÖ csókát adni, azokat a legtöbbször el.)j is fogadják. })* Nemrégiben Szebenyi elv társnői} maga kérte Péter elvtárstól, hogy* tagjelölt lehessen. Péter elvtars, aki})* már többszöri beszélgetés alapján^} jól ismeri Szebenyi Erzsébetet, 5/.í-:jj vesen adott neki tagjelöltfelvételi})* kérvény-ívet. Kérelmének elbírálá-})} sóra most kerül sor. És ha Szebenyi elvíársnő tagjelölt lesz, a pártszervezet még többet vár tőle, főleg azt, hogy segítse a nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítésében, a termelőszövetkezet megszervezésében. i 76 Ql Kacagj, kicsi fiam ... Egy anya gyermeknapi köszöntője ullámzó sít gór ban viháncol az udvar, Tépázott orgonák közt, a csorba útban, Hetyke füvek között, ernyős ágak alatt Kis lábak topognak, gyúrják a friss sarat Ecsetre vár e kép, szivárvány-festékre, Ujjongó sárgára, pirosra meg kékre ... így lenne hű ie rajz játszó gyerekekről, Sikongó ajkakról, tündöklő szemekről. ézem, és e látvány ím átkulcsol lágyan, Forrásként buggyan ki sóvárgó, nagy vágyam, Hogy szabadba szökjem a szisszenő széllel, Simogassak gyengéd, pehelykönnyű kézzel... Ám torpan a léptem és ellököm messze A csábító tervet, önmagamat feddve És dorgálva kissé: — önző mód, ne zargasd A víg gyerektábort, s csak messziről hallgasd, Mint pattintja hangjuk szilánkká a csendet! Némátok, s csak halkan motyogom e verset: Játssz csak, kicsi fiam, s kacagj, kacagj, kacagj! Kacagva szökdécselj és kacagva haladj Élted svgárútján, gondtalan, vidáman1. Hancúrozz csak, fiam, s mi nagyok szilárdan Óvunk kéz a kézben! — Keményen őrtállunk, Messzenéző szemmel élesen vigyázunk, Hogy könnyfoltos arccal, vágyakozó szemmel, Éhségtől remegő, rongyba tekert testtel Egy gyerek se nyomja tömpe orrocskáját Kirakatüvegre, ahol sok nyalánkság Illegeti magát! — Mert így volt az régen. — De vigyázunk, ne félj! — Játssz csak tovább szépen! Csipogj csak fiókám, csattogóan, bátran, Mert kart karba öltve, erő szülte lázbanf S láz szülte haraggal vigyázunk reátok, Rátok ne zuhanjon az ősrégi átok, S tanulhasson mind, mind, aki tudni vágyna, Ne görnyedjen fájón cingár, gyenge háta Súlyos terhek alatt — s ne roskadjon este Rideg kis vackára, pihenést keresve! JC 76 acagj, kisgyerekem, mert őrködünk óva, Hogy perzselő nyelvű, öldöklő lángcsóva Ne csaphasson közénk, háborút idézve, Szömyszellemként csiíszva, huhogón cipelve, S nem menekül többé kisgyerek a vészben, Gépfegyver tépázta tintasötét éjben Botolgó lábakkal, kis bátyút cipelve, Az iszonyat örök bélyegét viselve. Nem ölnek gyermeket! Lángokba nem vetnek, Szippantó örvénybe többé nem temetnek Tündérfürtös fejű, puha testecskéket, Mert tiltja az ember! Mert tiltja az élet! Kacagj, kicsi fiam, mert néked adhatom Szívem s a világot, és ez a hatalom Minden anya kincse, szórhatja kezével, Amint bölcsen terel, s okosan vezérel... Suttog a szám, suttog, míg elnémul hangja, Szemérem tompítja, szégyen elakasztja, S csak magamban mondom, szivem kalapálja: öntözzön szép jövőd biztató, bő árja! Légy boldog — rajtad áll — tanulj, tudj és — nevess! De ... kisfiam ..., kérlek ..., nézd, engem se feledj, Mert öröm és bánat emlékezést sorvaszt, Anyakezet, mosolyt a semmibe olvaszt Az élet-kohóban, s a szeretet érce Száz felé csurran szét, száz gazdát cserélve. S az otthon■ oly messzi, ha szomszédban áll is, Hogyha vágyad távol ösvényekre szállít... Fényesszemű fiam, anyád kéri, kérve, Csepp szeretet-mozsát neki is tégy félre. ullámzó sugárban viháncol az élet, Gyermekdalt zümmögnek, zenélnek a méhek, Gyermeket üdvözöl gyöngyvirág kalapja, Illatot csókol szét mai gyermeknapra. Köszöntsön felnőtt is, apró-cseprő gyerek, S engedd, hogy nevükben fogadalmat tegyek: A csörgő fény felé kemény karral tartunk, Szilárd jövőt forraszt erős izmú markunk! TÖRÖK LÁSZLÖNE Nem elég csak taggyűlést tartani, az ott kozott határozatokat végre is keil hajtatig Somcgyesicsó mindkét tsz-ének pártszervezete bírálatot érdemel a pártélet elhanyagolása miatt. A Búzakalász Tsz-toen rendszeresen meg- itartják ugyan a vezetőségi üléseket, taggyűléseket, de arra már nem fordítanak gondot, hegy az olt hozott határozatokat, végre is hajítsál?. Kovács elvtárs párt titkár és a vezetőség minden tagja hibás abban is, hogy elhanyagolják a tag- és tagjelöltfelvételt, hibák vannak a tsz-tagol? politikai nevelése körül, gyenge a kommunisták tájékoztatása is. Szabó elvtárs, a Békebástya párttitkára sem érdemel dicséretet a munkáért. Náluk az a hiba, hogy nem dolgoznak a népnevelők, s nem harcolnál? az itt-ott még felbukkanó szegányparaszt-középparaszt ellentétek ellen. Somogycsicsó termelőszövetkezeti község. A két tsz pártszervezete rendelkezik olyan adottságokkal, hogy a községben sokkal jobb legyen a partéiét, ez bizonyára a gazdasági eredményeken is éreztetné hatását. Fogjon hát össze a két pánttitkár és egyesült erővel javítsák ki a hibákat. Túri István, a Csurgói Párt-VB instruktora. Meddig kell még tagjelöltnek lennem ? * í* » $ I | $ M-" i*. i* é i*. ( 1953. októberéiben' a ikéthel.vi pártszervezet taggyűlése megtárgyalta és elfogadta tag jelöli elvé teli kérelmemet. Teltei? a napok, hónapok, sőt évek, s én, aki oly nagy bizalommal léptem a párt soraiba, most, amikor pár hónap múlva három, éves tagjelölt leszek, úgy érzem, csalódtam, s megvallom: megrendült a bizalmam. Három év nem nagy idő, de hitegetésből, ígérgetésből éppen elég. Igaz, nem éreztetik vetem az elvtársak, hogy »csak« tagjelölt vagyok, de kérdem én: az a tagjelölt, aki rendesen fizeti a tagdíjat, becsületesen végzi munkáját, miért nem kaphatja meg hat hónap után a párttagságot? Már vagy öt esetben kértem a tagfelvételemet, tucatszám írtam az önéletrajzokat, Kiss Zoltán elvtársat is igen sokszor megkértem, intézkedjék ügyemben. A válasz minded dig semmit mondó. Sokat gondolkoztam, mire levelem megírtam. Úgy érzem azonban, hogy a XX. pántkongresszus után joggal a nyilvánosság elé léphetek kérésemmel, hogy intézze el végre a héthelyi pár tszervezet vagy a járási pártbizottság — amely eddig nem sok gondot fordított az én ügyemre —, a. tagfelvételemet. Úgy gondolom, ha négyéves munkámért kormánykitüntetésben részesültem, tagjelöltnek már 3 éve megfelelek, alkalmas vágyéi? a párttagságra is. Viszmeg István, Kéthely begyűjtési megbízott,
