Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-25 / 122. szám

30ÉeHDSöéHP^6of3Pgí>g&jDSöS»'iQÉÖSSViDfe>g>iP$DS^pgDe>pg3©>Jp§öasrfp§Ogaic>SDfc^ A Samoygi QflífiLap, A SOMOGYI ASSZONYOKNAK I P^fiT és pártépítés Megnyílt a továbbfejlődés útja nőmozgalmunk előtt Az újságokból és a rádióból értesültek az asszonyok, leányok ar­ról, hogy az MNDSZ egyesült a Hazafias Népfront-mozgalommal. A nők között végzett munka átment egyrészt a Hazafias Népfront, másrészt üzemekben a szakszervezetek kebelébe. Sok olyan asszonyt gondolkodóba ejtett ez az esemény, aki már hosszabb idő óta dolgo­zott MNDSZ-szervezetben — és része volt az asszonyok között vég­zett munka sikereiben —, hogy mi tette az egyesülést szükségessé, milyen feladatok várnak rá a jövőben. Ha eddig is sok szép eredménnyel járt kötött szervezeti formák között a nők munkája, akkor a jövőben még eredményesebben dol­gozhatnak a Hazafias Népfront k ereiében működő nőtanáesokban, mert a népfront-mozgalom felöleli az asszonyok, leányok valamennyi társadalmi rétegét. Megtalálják az asszonyok és leányok helyüket továbbra is az ol­vasó-, gazdasszony-, kézimunka-körökben. Továbbra is az eddigiekhez hasonlóan végzik munkájukat a különböző nőbizottságok: anya- és gyermekvédelmi bizottság, kultúr-, stb. bizottságok. A nőtanácsok rendezik meg a gyermeknapot, a nemzetközi nőnapot, a pedagógus napot, e munkába azonban már nemcsak az MNDSZ-asszonyok kapcsolódnak be, hanem minden asszony és leány! Ha szívesen dolgoztak az asszonyok eddig országépitő munkánk minden területén, s vállalták sokszor a legnehezebb feladatokat, hogyne lenne hát szép most az asszonyok, leányok körében dolgoz­ni, amikor arra sokkal több és jobb lehetőség nyílik. Európa leányainak nagy találkozója Párizsban Két ihél múlva Párizs vendégül? latja Kelet- és Nyugat-Európa vala-j, mennyi országán alt 300 leányát, va-< lamint a tengerentúli országok meg-< ihivott képviselőit. A leányoknak ezt’í a nagy találkozóját a Demokratikus S Világifj úsági Szövetség rendezi j ú- et iius 4-től 8-ig. Magyarországon, Luxemburgban, Olaszországban, Németországban és ^ Franciaországban a leányok össze-e jöveteleken, ünnepélyeken és előadá- \ sokon készülnek már a nagy talál­kozóra. Az előkészítő bizottság pedig ^ számos országból kap üdvözlő levele­ket tudósaktól, sportolóktól ds poli-^ tikosoktól. DIVAT Bz andocsi tsz-asszonyok jól felkészültek a tsz-napra Az andocsi Sztálin Tsz asszo­nyai lelkesen készülnek a megyei tsz-nap megünneplésére. Közös el­határozásuk volt, hogy 27-ig vala­mennyi kapásnövényüket megka­pálják. Azt is vállalták, hogy az istállókat kimeszelik, a tsz portá­ját rendbeteszik e napra. A Sztálin Tsz-ben a munkák szervezője és irányítója őzv. Né­meth Józsefné, aki maga is példás szorgalommal dolgozik. Nagyon elegáns nyári alkalmi ruha. Érdekes nyakmegoldással, díszesen elrendezett felsőrésszel, háromnegyedes kimonó-ujjakkal és hasítékkal ellátott szűk, egyenes szoknyával. Ennek jobboldalát dú­san húzott szabad rész díszíti, mely a szoknyát látszólag szélesíti. A ru­ha anyaga mintás imprimé selyem. KOSZOR ŰMINTÁS TERÍTŐ A minta horgolása recére is alkalmas. Récével, 3 milliméteres koc­kákkal körülbelül 16x16 centiméter nagyságú, fél centis kockával 28x28 centiméteres vitrinterítőt készíthetünk. Minél vékonyabb cér­nával dolgozunk, annál könnyebb lesz a csipke. Néhány héttel ezelőtt a megyei pártaktíván a Somogy megyei Tég­lagyári Egyesülést bírálat érte, amiért februári tervét csupán 17 szá­zalékra teljesítette. Mi volt az oka? Kétségtelen volt objektív oka: a rossz időjárás. Az elmaradásba azon­ban nem lehetett belenyugodni, hi­szen a közelmúltban bennünket ért elemi csapások — a földrengés, az árvíz -— téglagyárainktól a terv túl­teljesítését követelik meg. De ezt kö­vetelik meg a lakásépítkezések is. Erről beszélgettünk Kovács Pál elv­társsal, a Vöröshadsereg úti Tégla­gyár párttitkárával. — Nem a legkorszerűbb üzem a miénk a Somogy megyei téglagyá­rak között, mert nincs gépesítve — mondta —, de lehetőségeinkhez ké­pest mi is hozzá akarunk járulni a károk helyreállításához és a lakás- építkezések meggyorsításához. Az árvíz sújtotta községek meg­segítésére terven felül 100 000 tégla gyártását vállalták és ezt teljesítik is. Biztosíték erre a napi 120—130 szá­zalékos teljesítmény. Persze, hogy ezt a százalékot sikerül-e tartani, az időjárás befolyásolhatja. Azonban a dolgozók munkakedve olyan nagy, hogy minden reményünk mégvan — mondja Kovács elvtárs —, hogy az esetleges eső okozta elmaradásokat a jó idő beálltával pótoljuk. Megtudjuk, hogy a gyár évi terve 4 100 000 darab tégla készítését írja elő. A gyár dolgozói és vezetői közös elhatározása és mindenekelőtt mu*- kája nyomán ezt 500 ezerrel akarják túlteljesíteni. Tehát terven felül félmillió téglával többet adnak a hazának. Mi a biztosítéka ennek? Az előbb említett napi 120—130 százalék és a dolgozók egyéni teljesítménye. Nézzük meg elsőnek az üzem párt­tagjainak napi teljesítményét. A pártszervezet öt tagja közül négyen a nyersgyártásnál dolgoznak. És nem is akárhogyan. Tóth István elvtárs a legutolsó napokban 190, Matics Jó­zsef 166, Cser Géza 130, Bors Sándor 123 százalékot teljesített. Kétségte­len, hogy ők az üzem legjobb mun­kásai, és ez nagyon jó dolog. Nem arról van szó, mintha a pártonkívü- liek nem dolgoznának jól, mintha legtöbbjük nem teljesítené túl napi tervét. Néhány példát erre: Balázsi József 130, Ézsiás József 125, Decsi Győző 117 és Máté Gyula 101 száza­lékot teljesített. De viszont jó az, ha a jók között is legjobbak a kom­munisták. Tavaly nem volt elég munkaerő, így a gyár 1 200 000 téglával adósa maradt a népgazdaságnak. Ez évben nincs munkaerőhiány, de vezető és fizikai dolgozó egyaránt tudja, hogy ilyen elmaradással milyen kárt okoz­nának. Hogy a tervet hiánytalanul teljesítsék, ahhoz napi 40 000 téglát kell gyártaniuk, de hogy túlteljesít­sék, még ennél is többet. A legutób­bi napokban 48—50 ezret gyártottak. így nem szabad fogadni a bírálatot Olvastam a Somogyi Néplap má­jus 15-i számában a »Párt és párt- építés« rovatban megjelent cikket, amely beszámolt a Lakácsai Föld­művesszövetkeze t M DP-csoportjá- vak munkájáról. Sajnálattal' kell közölnöm, hogy a szövetkezet ügy­vezetője a bírálat után nemhogy javított volna magatartásán, ha­nem inkább még elítélendőbb mó­don viselkedik. A szövetkezeti kocsmában többek között kijelen­tette, hogy »ilyen trógerokkal nem hajlandó tovább együtt dolgozni«. Kecskés István könyvelő a tag­gyűlésen reagált erre a kijelentés­re, s igen helyesen a párt nevében tiltakozott e kijelentés ellen. Az ügyvezető elvtársat azért bí­ráltuk az MDP-csoport ülésén, az alapszervezet taggyűlésén, mert se­gíteni szerettünk volna neki a munkában, hibáinak leküzdésében, így azonban nem szabad fogadni a bírálatot, s azzal fenyegetőzni, hegy kéri áthelyezését. Ezek után azonban az MDP-cso­port tagjainak az a véleménye, hogy Fucskár Simon nem alkal­mas az ügyvezetői munkakör el­látására. Ezt bebizonyította a bírá­lat óta tanúsított magatartásával, amely nem javult, hanem inkább romlott. í, BÚZÁS ANDRÁS, a Lakácsai Földművesszövetkezet MDP-csoport elnöke. Vannak olyan társadalmi prob­lémáink, amelyekről nem beszé­lünk a nyilvánosság előtt, vagy ha nagyriitikán mégis, óvatosan kerül­getjük a kérdés lényegét. Ilyen az abortusz kérdése, a terhesség mű­vi megszakításának problémája is. Pedig attól, hogy hallgatunk róla, a kérdés nem szűnt meg" létezni. Élő és nehéz ügy volt . az elmúlt években is, amikor — a rendeletek alapján túlzó módon — súlyos íté­leteket hoztak nemcsak az orvosok és szülésznők, de anyák ellen is, és éppoly komoly kérdés ma is, amikor valamivel megér­tőbben kezelik a terhesség meg­szakítását kívánók kéréseit. Ha nem is beszélünk róla eleget, két­ségtelenül nem utolsósorban szo­ciális problémáról van szó; hi­szen az első ötéves tervben elő­irányzott életszí n von al em e lés nem valósult meg teljesen; lakásgond­jaink vannak; kevés az iskolánk, még a délelőtt-délutáni igénybe­vétel mellett is zsúfoltak az osz­tálytermeik, amikor a rendkívüli fejlődés ellenére is kevés a böl­csőde, óvoda — a probléma szo­ciális tartalmát, tagadni annyi, mint homokba dugni a fejünket. Igaz, a sokágú kérdés többi ol­dalát sem’lehet elhanyagolni. Ez­úttal persze csak egy-egy oldaláról szóljunk. A terhesség művi meg­szakításának egészségügyi kihatá­sairól még vita folyik. Ha akadnak is olyanok, akiik tagadják, a több­ség, számos nőervos tényekkel alá­támasztott álláspontja az, hogy az abortuszok komoly kárt okoznak (ez volt az igazságszolgáltatás ál­láspontjának egyik alapja is egy- időben: nemcsak magzatelhajtásért, hanem egyúttal egészségháborí- tásért is büntetett!). Tehát igen sok nőervos szerint az abortuszon át­esett nők körében nő a meddőség aránya, több a (későbbi méhen kí­vüli terhesség, több a méh-tájéki megbetegedés. Más orvosok azt AZ ANYA DÖNTSE EL... hangoztatják, hogy a gyógyintézet­ben, jó szakorvosok által végzett abortuszok esetében az ilyen veszé­lyek jelentősen csökkenthetők. Ter­mészetes: abban orvos és társada­lom egyetértenek, hogy feltétlenül káros és üldözendő a bábák, ja­vasasszonyok által végrehajtott terhesség-megszakítás — ez az ese­tele túlnyomó többségében beteggé teszi az asszonyokat, Az igazság pedig az, hogy Budapesttől elte­kintve, a kitudódott magzatelhaj­tások jó részét nem orvos végezte. Van tehát tennivaló 'bőven. Mit mond a minisztérium? El is indultunk a kérdés meg­oldása felé. 1953. óta úgynevezett abortusz-bizottságok működnek. A bizottságok tevékenységére vonat­kozólag megkérdeztük dr. Lóránt Imrét, az Egészségügyi Miniszté­rium anya- és .gyermekvédelmi fő­osztályának vezetőjét: — A mintegy három éve működő bizottságok munkájával általában elégedettek lehetünk — mondotta dr. Lóránt. — Munkájuk kétirá­nyú. Legkönnyebb a döntés akkor, ha »egészségügyi indikációról« van szó, tehát a bizottságokban te­vékenykedő orvosaknak a fennálló rendelet értelmében, amely tartal­mazza a szóbajöhető betegségeket, azt kell eldönteniük, hogy az anya egészségét, életét fenyegeti-e, vagy betegségét súlyosbítja-e a terhes­ség. Itt nincs is zökkenő. Nehezebb a probléma megoldása, ha az anya »■különleges méltánylást érdemlő személyi és családi körülmények« miatt kéri a terhesség megszakí­tását. A bizottságban csak orvosok vannak. S még ha rendelkezésükre is áll egy részletes környezettanul­mány az anya körülményeiről — nem szívesen döntenek::: Hol a hiba? Ennyit mond a minisztérium. Te­gyük hozzá, hogy igaza van, s egé­szítsük ki ezt a nyilatkozatot. Az tehát a helyzet, hogy akár környe­zettanulmány alapján is, de öt-hat olyan ember döntése szabja meg az anya és gyermek további sor­sát, aki legtöbbször nem ds ismeri körülményeit. Itt a 'hiba. Talán egyetlen olyan eset van, amikor jelenleg elfogadható, sőt jó körül­mények között éi egy házaspár, de ma még a így ennek érkezése az egyik kereső kiesését és így ko­moly gondokat okoz? Talán egyet­len olyan eset van, amikor egy két­gyermekes anya nem akar harma­dik gyermeket? Talán egyetlen olyan eset van, amikor az anya nem az első terhesség esetén, ha­nem később alkar gyermeket? A múlt lélektelen, társadalmi problémát adminisztratív úton megoldani akaró módszerei helyé­be lépett bizottsági rendszer he­lyes és szükséges átmenet. Most azonban még haladóbb, bölcsebb intézkedéseiére is van jó példánk. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége a múlt év novem­berében hatályon kívül helyezte a magzatelhajtásra vonatkozó tilal­mat, tehát az anyaság eldöntésé­nek kérdését magúiéra a nőkre bíz­ta. Természetes, hogy a Szovjet­unióban ezután is büntetik azt, áld orvosi képzettség nélküli végez . magzatelhajtást, s azt az orvost is, aki nem gyógy intézetben hajtja végre az abortuszt. Ez a helyes, jó út. Az anya dönt­se ék kíván-e életet adni magzatának. Az anya, akit a társa­dalom megbecsül, áld tevékeny tagja társadalmunknak. ,A bizottsá­gi döntés, ha eddig jó is volt, véle­ményünk szerint — éppen mert főleg csak orvosi szempontból vizs­gálja a kérdést — ma már változ­tatásra szorul. S példának a szov­jet megoldást kellene megvizsgálni. A cél azonban semmiképpen sem az, hogy növekedjék az abortuszok száma. Éppen ezért szükséges, hogy bátrabban gondoskodju-nlc ar­ról is, hegy megelőzhető legyen a fogamzás. Esztendőkön át szinte nem lehetett beszerezni fogamzás- gátló szereltet. Most. a gyógyszer- tárakban recept nélkül kiszolgál­ják a Timiden nevű valóban olcsó és hatásos gyógyszert és szó van arról, hogy más, külföldi szerek­hez hasonló gyógyszereket is gyár­tanak. Szükséges, hogy ilyen, az egészségre ártalmatlan, de a fo­gamzást meggátló gyógyszerek kellőmennyiségben álljanak ren­delkezésre. Nem egyszer, amikor a magzat­elhajtás kérdése felmerül, akad­nak furcsa ellenérvek is. Akad (még az orvosi bizottsá­gokban ás!) tiltó, tagadó álláspont, amely nyíltan vagy burkoltan, de a vallási tilalomra vezethető vissza. S akad egy furcsa, álszent nézet, amely arra hivatkozik, hogy ha megszüntetnénk az abortusz-tilal­mat, »még felelőtlenebbé válik az ifjúság nemi erkölcse«. Aki külö­nösen elégedett ifjúságunk egy ré­szének erkölcsi felfogásával, az nem ismeri eléggé az orvosok, pe­dagógusok által el nem hallgatott tényeket. S aki azt hiszi, hogy ren­deletekkel meg lehet akadályozni a fiatalok kapcsolatait, még nagyob­bat téved. Az ifjúság nevelésének, társadalmi szervezeteink, elsősor­ban a DISZ nevelőmumkájának megjavítása segíthet a kérdés megoldásában. S a megfelelő vá­lasz erre az érvre: nem elsősorban »Ifjúsági ügyről« van szó, hanem olyan kérdésről, amely házasfele­ket, asszonyokat és férjeket érint. Társadalmunk végtelenül sokat tesz az anyáért és gyermekért. Az a célunk, hogy az anyáik mii­nél kevesebb nehézséggel találják magukat szemben, amikor életet adnak a gyermeküknek, s felne­velik őket. Esztendőmként átlag 180 ezerrel növekszik az ország •lakossága, ennyi .gyermek születik. Ám egy olyan esztendőben, amikor még érvényben voltak az említett túlzó intézkedések 40 000-rel ugrott fel ez a szám. Ez azt jelenti, hogy 1960—61-ben 40 000-rel több első- osztálycs topog majd az iskola előtt (és 1956—59-ben jórészük számára gondoskodni keiül bölcsődéről, óvo­dáról) — s már említettük, hogy most is »két műszakban« tanítanak' a legtöbb iskoláiban! Bízzuk az anyára ... Örömmel és megelégedettséggel olvassuk a második ötéves terv irányelveiben, hogy fel kell emelni a sokgyermekes családok családi pótlékát; 27 százalékkal kell nö*- vélni a bölcsődei férőhelyek szá­mát (sajnos, az óvodák és napközi otthonok fejlesztésére vonatkozó­lag csak ez áll: szélesíteni kell há­lózatukat, számadat nincs), hogy öt év alatt 4100 általános iskolai osz­tályt kell építeni. Ez mind a foko­zott gondoskodást, az állam segít­ségének állandó növekedését biz­tosítja. S a gondoskodás, segítés még csak nő azzal, hegy teljességében az anyára bízzuk az anyaság kér­désének eldöntését, s az anyaság tiszteletbentartása mellett az anya jogára is többet gondolunk. Gárdos Miklós (A Magyar Nemzet május 23-i számából) fi Vöröshadsereg íili Téglagyár tamnnislái fiarcra lelkesítenek a félmillió lenen felüli tégláért

Next

/
Oldalképek
Tartalom