Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-25 / 122. szám
30ÉeHDSöéHP^6of3Pgí>g&jDSöS»'iQÉÖSSViDfe>g>iP$DS^pgDe>pg3©>Jp§öasrfp§Ogaic>SDfc^ A Samoygi QflífiLap, A SOMOGYI ASSZONYOKNAK I P^fiT és pártépítés Megnyílt a továbbfejlődés útja nőmozgalmunk előtt Az újságokból és a rádióból értesültek az asszonyok, leányok arról, hogy az MNDSZ egyesült a Hazafias Népfront-mozgalommal. A nők között végzett munka átment egyrészt a Hazafias Népfront, másrészt üzemekben a szakszervezetek kebelébe. Sok olyan asszonyt gondolkodóba ejtett ez az esemény, aki már hosszabb idő óta dolgozott MNDSZ-szervezetben — és része volt az asszonyok között végzett munka sikereiben —, hogy mi tette az egyesülést szükségessé, milyen feladatok várnak rá a jövőben. Ha eddig is sok szép eredménnyel járt kötött szervezeti formák között a nők munkája, akkor a jövőben még eredményesebben dolgozhatnak a Hazafias Népfront k ereiében működő nőtanáesokban, mert a népfront-mozgalom felöleli az asszonyok, leányok valamennyi társadalmi rétegét. Megtalálják az asszonyok és leányok helyüket továbbra is az olvasó-, gazdasszony-, kézimunka-körökben. Továbbra is az eddigiekhez hasonlóan végzik munkájukat a különböző nőbizottságok: anya- és gyermekvédelmi bizottság, kultúr-, stb. bizottságok. A nőtanácsok rendezik meg a gyermeknapot, a nemzetközi nőnapot, a pedagógus napot, e munkába azonban már nemcsak az MNDSZ-asszonyok kapcsolódnak be, hanem minden asszony és leány! Ha szívesen dolgoztak az asszonyok eddig országépitő munkánk minden területén, s vállalták sokszor a legnehezebb feladatokat, hogyne lenne hát szép most az asszonyok, leányok körében dolgozni, amikor arra sokkal több és jobb lehetőség nyílik. Európa leányainak nagy találkozója Párizsban Két ihél múlva Párizs vendégül? latja Kelet- és Nyugat-Európa vala-j, mennyi országán alt 300 leányát, va-< lamint a tengerentúli országok meg-< ihivott képviselőit. A leányoknak ezt’í a nagy találkozóját a Demokratikus S Világifj úsági Szövetség rendezi j ú- et iius 4-től 8-ig. Magyarországon, Luxemburgban, Olaszországban, Németországban és ^ Franciaországban a leányok össze-e jöveteleken, ünnepélyeken és előadá- \ sokon készülnek már a nagy találkozóra. Az előkészítő bizottság pedig ^ számos országból kap üdvözlő leveleket tudósaktól, sportolóktól ds poli-^ tikosoktól. DIVAT Bz andocsi tsz-asszonyok jól felkészültek a tsz-napra Az andocsi Sztálin Tsz asszonyai lelkesen készülnek a megyei tsz-nap megünneplésére. Közös elhatározásuk volt, hogy 27-ig valamennyi kapásnövényüket megkapálják. Azt is vállalták, hogy az istállókat kimeszelik, a tsz portáját rendbeteszik e napra. A Sztálin Tsz-ben a munkák szervezője és irányítója őzv. Németh Józsefné, aki maga is példás szorgalommal dolgozik. Nagyon elegáns nyári alkalmi ruha. Érdekes nyakmegoldással, díszesen elrendezett felsőrésszel, háromnegyedes kimonó-ujjakkal és hasítékkal ellátott szűk, egyenes szoknyával. Ennek jobboldalát dúsan húzott szabad rész díszíti, mely a szoknyát látszólag szélesíti. A ruha anyaga mintás imprimé selyem. KOSZOR ŰMINTÁS TERÍTŐ A minta horgolása recére is alkalmas. Récével, 3 milliméteres kockákkal körülbelül 16x16 centiméter nagyságú, fél centis kockával 28x28 centiméteres vitrinterítőt készíthetünk. Minél vékonyabb cérnával dolgozunk, annál könnyebb lesz a csipke. Néhány héttel ezelőtt a megyei pártaktíván a Somogy megyei Téglagyári Egyesülést bírálat érte, amiért februári tervét csupán 17 százalékra teljesítette. Mi volt az oka? Kétségtelen volt objektív oka: a rossz időjárás. Az elmaradásba azonban nem lehetett belenyugodni, hiszen a közelmúltban bennünket ért elemi csapások — a földrengés, az árvíz -— téglagyárainktól a terv túlteljesítését követelik meg. De ezt követelik meg a lakásépítkezések is. Erről beszélgettünk Kovács Pál elvtárssal, a Vöröshadsereg úti Téglagyár párttitkárával. — Nem a legkorszerűbb üzem a miénk a Somogy megyei téglagyárak között, mert nincs gépesítve — mondta —, de lehetőségeinkhez képest mi is hozzá akarunk járulni a károk helyreállításához és a lakás- építkezések meggyorsításához. Az árvíz sújtotta községek megsegítésére terven felül 100 000 tégla gyártását vállalták és ezt teljesítik is. Biztosíték erre a napi 120—130 százalékos teljesítmény. Persze, hogy ezt a százalékot sikerül-e tartani, az időjárás befolyásolhatja. Azonban a dolgozók munkakedve olyan nagy, hogy minden reményünk mégvan — mondja Kovács elvtárs —, hogy az esetleges eső okozta elmaradásokat a jó idő beálltával pótoljuk. Megtudjuk, hogy a gyár évi terve 4 100 000 darab tégla készítését írja elő. A gyár dolgozói és vezetői közös elhatározása és mindenekelőtt mu*- kája nyomán ezt 500 ezerrel akarják túlteljesíteni. Tehát terven felül félmillió téglával többet adnak a hazának. Mi a biztosítéka ennek? Az előbb említett napi 120—130 százalék és a dolgozók egyéni teljesítménye. Nézzük meg elsőnek az üzem párttagjainak napi teljesítményét. A pártszervezet öt tagja közül négyen a nyersgyártásnál dolgoznak. És nem is akárhogyan. Tóth István elvtárs a legutolsó napokban 190, Matics József 166, Cser Géza 130, Bors Sándor 123 százalékot teljesített. Kétségtelen, hogy ők az üzem legjobb munkásai, és ez nagyon jó dolog. Nem arról van szó, mintha a pártonkívü- liek nem dolgoznának jól, mintha legtöbbjük nem teljesítené túl napi tervét. Néhány példát erre: Balázsi József 130, Ézsiás József 125, Decsi Győző 117 és Máté Gyula 101 százalékot teljesített. De viszont jó az, ha a jók között is legjobbak a kommunisták. Tavaly nem volt elég munkaerő, így a gyár 1 200 000 téglával adósa maradt a népgazdaságnak. Ez évben nincs munkaerőhiány, de vezető és fizikai dolgozó egyaránt tudja, hogy ilyen elmaradással milyen kárt okoznának. Hogy a tervet hiánytalanul teljesítsék, ahhoz napi 40 000 téglát kell gyártaniuk, de hogy túlteljesítsék, még ennél is többet. A legutóbbi napokban 48—50 ezret gyártottak. így nem szabad fogadni a bírálatot Olvastam a Somogyi Néplap május 15-i számában a »Párt és párt- építés« rovatban megjelent cikket, amely beszámolt a Lakácsai Földművesszövetkeze t M DP-csoportjá- vak munkájáról. Sajnálattal' kell közölnöm, hogy a szövetkezet ügyvezetője a bírálat után nemhogy javított volna magatartásán, hanem inkább még elítélendőbb módon viselkedik. A szövetkezeti kocsmában többek között kijelentette, hogy »ilyen trógerokkal nem hajlandó tovább együtt dolgozni«. Kecskés István könyvelő a taggyűlésen reagált erre a kijelentésre, s igen helyesen a párt nevében tiltakozott e kijelentés ellen. Az ügyvezető elvtársat azért bíráltuk az MDP-csoport ülésén, az alapszervezet taggyűlésén, mert segíteni szerettünk volna neki a munkában, hibáinak leküzdésében, így azonban nem szabad fogadni a bírálatot, s azzal fenyegetőzni, hegy kéri áthelyezését. Ezek után azonban az MDP-csoport tagjainak az a véleménye, hogy Fucskár Simon nem alkalmas az ügyvezetői munkakör ellátására. Ezt bebizonyította a bírálat óta tanúsított magatartásával, amely nem javult, hanem inkább romlott. í, BÚZÁS ANDRÁS, a Lakácsai Földművesszövetkezet MDP-csoport elnöke. Vannak olyan társadalmi problémáink, amelyekről nem beszélünk a nyilvánosság előtt, vagy ha nagyriitikán mégis, óvatosan kerülgetjük a kérdés lényegét. Ilyen az abortusz kérdése, a terhesség művi megszakításának problémája is. Pedig attól, hogy hallgatunk róla, a kérdés nem szűnt meg" létezni. Élő és nehéz ügy volt . az elmúlt években is, amikor — a rendeletek alapján túlzó módon — súlyos ítéleteket hoztak nemcsak az orvosok és szülésznők, de anyák ellen is, és éppoly komoly kérdés ma is, amikor valamivel megértőbben kezelik a terhesség megszakítását kívánók kéréseit. Ha nem is beszélünk róla eleget, kétségtelenül nem utolsósorban szociális problémáról van szó; hiszen az első ötéves tervben előirányzott életszí n von al em e lés nem valósult meg teljesen; lakásgondjaink vannak; kevés az iskolánk, még a délelőtt-délutáni igénybevétel mellett is zsúfoltak az osztálytermeik, amikor a rendkívüli fejlődés ellenére is kevés a bölcsőde, óvoda — a probléma szociális tartalmát, tagadni annyi, mint homokba dugni a fejünket. Igaz, a sokágú kérdés többi oldalát sem’lehet elhanyagolni. Ezúttal persze csak egy-egy oldaláról szóljunk. A terhesség művi megszakításának egészségügyi kihatásairól még vita folyik. Ha akadnak is olyanok, akiik tagadják, a többség, számos nőervos tényekkel alátámasztott álláspontja az, hogy az abortuszok komoly kárt okoznak (ez volt az igazságszolgáltatás álláspontjának egyik alapja is egy- időben: nemcsak magzatelhajtásért, hanem egyúttal egészségháborí- tásért is büntetett!). Tehát igen sok nőervos szerint az abortuszon átesett nők körében nő a meddőség aránya, több a (későbbi méhen kívüli terhesség, több a méh-tájéki megbetegedés. Más orvosok azt AZ ANYA DÖNTSE EL... hangoztatják, hogy a gyógyintézetben, jó szakorvosok által végzett abortuszok esetében az ilyen veszélyek jelentősen csökkenthetők. Természetes: abban orvos és társadalom egyetértenek, hogy feltétlenül káros és üldözendő a bábák, javasasszonyok által végrehajtott terhesség-megszakítás — ez az esetele túlnyomó többségében beteggé teszi az asszonyokat, Az igazság pedig az, hogy Budapesttől eltekintve, a kitudódott magzatelhajtások jó részét nem orvos végezte. Van tehát tennivaló 'bőven. Mit mond a minisztérium? El is indultunk a kérdés megoldása felé. 1953. óta úgynevezett abortusz-bizottságok működnek. A bizottságok tevékenységére vonatkozólag megkérdeztük dr. Lóránt Imrét, az Egészségügyi Minisztérium anya- és .gyermekvédelmi főosztályának vezetőjét: — A mintegy három éve működő bizottságok munkájával általában elégedettek lehetünk — mondotta dr. Lóránt. — Munkájuk kétirányú. Legkönnyebb a döntés akkor, ha »egészségügyi indikációról« van szó, tehát a bizottságokban tevékenykedő orvosaknak a fennálló rendelet értelmében, amely tartalmazza a szóbajöhető betegségeket, azt kell eldönteniük, hogy az anya egészségét, életét fenyegeti-e, vagy betegségét súlyosbítja-e a terhesség. Itt nincs is zökkenő. Nehezebb a probléma megoldása, ha az anya »■különleges méltánylást érdemlő személyi és családi körülmények« miatt kéri a terhesség megszakítását. A bizottságban csak orvosok vannak. S még ha rendelkezésükre is áll egy részletes környezettanulmány az anya körülményeiről — nem szívesen döntenek::: Hol a hiba? Ennyit mond a minisztérium. Tegyük hozzá, hogy igaza van, s egészítsük ki ezt a nyilatkozatot. Az tehát a helyzet, hogy akár környezettanulmány alapján is, de öt-hat olyan ember döntése szabja meg az anya és gyermek további sorsát, aki legtöbbször nem ds ismeri körülményeit. Itt a 'hiba. Talán egyetlen olyan eset van, amikor jelenleg elfogadható, sőt jó körülmények között éi egy házaspár, de ma még a így ennek érkezése az egyik kereső kiesését és így komoly gondokat okoz? Talán egyetlen olyan eset van, amikor egy kétgyermekes anya nem akar harmadik gyermeket? Talán egyetlen olyan eset van, amikor az anya nem az első terhesség esetén, hanem később alkar gyermeket? A múlt lélektelen, társadalmi problémát adminisztratív úton megoldani akaró módszerei helyébe lépett bizottsági rendszer helyes és szükséges átmenet. Most azonban még haladóbb, bölcsebb intézkedéseiére is van jó példánk. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége a múlt év novemberében hatályon kívül helyezte a magzatelhajtásra vonatkozó tilalmat, tehát az anyaság eldöntésének kérdését magúiéra a nőkre bízta. Természetes, hogy a Szovjetunióban ezután is büntetik azt, áld orvosi képzettség nélküli végez . magzatelhajtást, s azt az orvost is, aki nem gyógy intézetben hajtja végre az abortuszt. Ez a helyes, jó út. Az anya döntse ék kíván-e életet adni magzatának. Az anya, akit a társadalom megbecsül, áld tevékeny tagja társadalmunknak. ,A bizottsági döntés, ha eddig jó is volt, véleményünk szerint — éppen mert főleg csak orvosi szempontból vizsgálja a kérdést — ma már változtatásra szorul. S példának a szovjet megoldást kellene megvizsgálni. A cél azonban semmiképpen sem az, hogy növekedjék az abortuszok száma. Éppen ezért szükséges, hogy bátrabban gondoskodju-nlc arról is, hegy megelőzhető legyen a fogamzás. Esztendőkön át szinte nem lehetett beszerezni fogamzás- gátló szereltet. Most. a gyógyszer- tárakban recept nélkül kiszolgálják a Timiden nevű valóban olcsó és hatásos gyógyszert és szó van arról, hogy más, külföldi szerekhez hasonló gyógyszereket is gyártanak. Szükséges, hogy ilyen, az egészségre ártalmatlan, de a fogamzást meggátló gyógyszerek kellőmennyiségben álljanak rendelkezésre. Nem egyszer, amikor a magzatelhajtás kérdése felmerül, akadnak furcsa ellenérvek is. Akad (még az orvosi bizottságokban ás!) tiltó, tagadó álláspont, amely nyíltan vagy burkoltan, de a vallási tilalomra vezethető vissza. S akad egy furcsa, álszent nézet, amely arra hivatkozik, hogy ha megszüntetnénk az abortusz-tilalmat, »még felelőtlenebbé válik az ifjúság nemi erkölcse«. Aki különösen elégedett ifjúságunk egy részének erkölcsi felfogásával, az nem ismeri eléggé az orvosok, pedagógusok által el nem hallgatott tényeket. S aki azt hiszi, hogy rendeletekkel meg lehet akadályozni a fiatalok kapcsolatait, még nagyobbat téved. Az ifjúság nevelésének, társadalmi szervezeteink, elsősorban a DISZ nevelőmumkájának megjavítása segíthet a kérdés megoldásában. S a megfelelő válasz erre az érvre: nem elsősorban »Ifjúsági ügyről« van szó, hanem olyan kérdésről, amely házasfeleket, asszonyokat és férjeket érint. Társadalmunk végtelenül sokat tesz az anyáért és gyermekért. Az a célunk, hogy az anyáik miinél kevesebb nehézséggel találják magukat szemben, amikor életet adnak a gyermeküknek, s felnevelik őket. Esztendőmként átlag 180 ezerrel növekszik az ország •lakossága, ennyi .gyermek születik. Ám egy olyan esztendőben, amikor még érvényben voltak az említett túlzó intézkedések 40 000-rel ugrott fel ez a szám. Ez azt jelenti, hogy 1960—61-ben 40 000-rel több első- osztálycs topog majd az iskola előtt (és 1956—59-ben jórészük számára gondoskodni keiül bölcsődéről, óvodáról) — s már említettük, hogy most is »két műszakban« tanítanak' a legtöbb iskoláiban! Bízzuk az anyára ... Örömmel és megelégedettséggel olvassuk a második ötéves terv irányelveiben, hogy fel kell emelni a sokgyermekes családok családi pótlékát; 27 százalékkal kell nö*- vélni a bölcsődei férőhelyek számát (sajnos, az óvodák és napközi otthonok fejlesztésére vonatkozólag csak ez áll: szélesíteni kell hálózatukat, számadat nincs), hogy öt év alatt 4100 általános iskolai osztályt kell építeni. Ez mind a fokozott gondoskodást, az állam segítségének állandó növekedését biztosítja. S a gondoskodás, segítés még csak nő azzal, hegy teljességében az anyára bízzuk az anyaság kérdésének eldöntését, s az anyaság tiszteletbentartása mellett az anya jogára is többet gondolunk. Gárdos Miklós (A Magyar Nemzet május 23-i számából) fi Vöröshadsereg íili Téglagyár tamnnislái fiarcra lelkesítenek a félmillió lenen felüli tégláért
