Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-23 / 120. szám

KTÄV7* U», ouiuuiT x i :^ürL/\r 3 Több cukrof k©V©S©fofe költséggel A Kaposvári Cukorgyár dolgozói megvitatták a második ötéves terv irányelvtervezetét Talán még soha nem figyelték a Kaposvári Cukorgyár dolgozói olyan érdeklődve a termelési értekezletet, talán még soha annyian nem szól­tak a tárgyhoz, mint május 12-én, szombaton a második ötéves terv irányelveinek megvitatásakor. Csak néhány kiragadott javaslat a sok közül: Meg kell javítani anyagellátásunkat — mondta Kaiser Ervin, a termelési osztály vezetője. A cukorgyárak ön­maguk biztosítják alapanyagukat, ők maguk termeltetik a cukorrépát. El kell érnünk, hogy ez a répa minél jobb minőségű legyen. A cukorrépa­termesztés is sokkal gazdaságosabb nagyüzemben, mint kisparcellákon. Már eddig is a szocialista szektor számarányát meghaladó százalékban szerződtünk állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel. Második öt­éves tervünk végére 75 százalékban A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének országos elnöksége hét­főn ülést tartott. Az ülésen megje­lent Mekis József, az MDP Politikai Bizottságának tagja. Az ülést Ratkó Anna, az Országos Béketanács alelnöke, az MNDSZ in­téző bizottságának tagja nyitotta meg. Az intéző bizottság beszámolóját a nők között végzett politikai munká­ról és a további feladatokról Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke tartot­ta. Ismertette az MNDSZ tizenegy év alatt elért eredményeit, majd így folytatta: Az MNDSZ fejlődése azonban nem veit zökkenőmentes. Nem vettük ide­jében észre, hogy a túlságosan kötött szervezeti formák nem vonzzák elég­gé a nők széles tömegeit. Éppen ezért meg kell beszélnünk a mozgalom to­vábbi fejlődésének útját és feltételeit — hangsúlyozta Vass Istvánná. — szocialista szektorral akarunk ter­meltetni. A termelőszövetkezetekkel kötendő szerződésekkel azonban igen sokszor vannak nehézségeink. Több­ször megtörtént, hogy bár mi meg­állapodtunk a tsz-elnökökkel cukor­répatermelésre, a közgyűlés azt ké­sőbb leszavazta. Ez a jelenség or­szágos tünet, ezért javasolom: hogy állami szerveink valamilyen módon biztosítsák, hogy a megfelelő adott­ságokkal rendelkező tsz-ek egy bi­zonyos nagyságú területen vessenek cukorrépát, mert az ilyen utólagos lemondások — különösen a tsz-ekkel kötendő szerződések növekedésével — igen komoly zavart okoznak a cu­koriparnak. Másik javaslatom: ment­sük meg a cukorrépatörésnél letörött répafarkot. Egy-egy kampány alatt körülbelül 20 000 vagonnyi cukorré­pa megy így veszendőbe. Ez a letö­rött répafarok cukorgyártásra nem alkalmas, de igen kiváló ipari szeszt főzhetnénk belőle. Osztatlan helyesléssel fogadták a Bebizonyosodott, hogy munkánk során számottevő ered­ményt ott értünk el, ahol más szervezetekkel — a Hazafias Népfronttal, a tanácsokkal, a szakszervezetekkel — dolgoztunk együtt. Ezért javasolom — mondotta be­fejezésül —, hogy az MNDSZ egye­süljön a Hazafias Népfront-mozga­lommal, hegy a nők között végzett munkát adjuk át egyrészt a Haza­fias Népfrontnak, másrészt az üze­mekben a szakszervezeteknek. Az MNDSZ országos elnöksége pedig alakuljon át a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsává, amely a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben képvi­seli majd a magyar nőket. A beszámolót vita követte, majd az MNDSZ országos elnöksége egy­hangúlag elfogadta az intéző bizott­ság javaslatát a Hazafias Népfront­tal való egyesülésről. dolgozók Szatori Jenőnek, az üzemi bizottság elnökének javaslatát: Szüntessük meg a bürokráciát, egyszerűsítsék a bérezést! A minisztériumok ma is ontják a különböző körleveleket, utasításokat, kérik a jelentések, kimutatások özö­nét — mondta. — Ez azután tovább szüli a bürokráciát itt nálunk is. Mi is kérjük a kimutatásokat, jelentése­ket, feleslegesen töltjük el az időt ahelyett, hogy energiánkat másra fordítanánk. Csak a tegnapi napon is tizennyolc kiküldött volt üzemünk­ben a minisztériumokból és külön­böző szervektől, s töltötték el idejü­ket és a mi időnket is azzal, amit legtöbbször pár soros levélben is kö­zölni lehetne. De ezek a felesleges lá­togatások és az utasítások tömege nemcsak a mi időnket veszi el, ha­nem erősen megnyirbálja az igazgató jogkörét is. Rendezni kell a bérezést is. Ma a cukoripar bérrendszere olyan komp­likált, hogy azon a dolgozók nem is­merik ki magukat. Világos, egyszerű bérezést kérünk, hogy mindenki is­merje és tudja, elvégzett munkájáért milyen díjazás jár. Építsen a MÁV több kocsimosó és szárító állomást — javasolta Novacsek János, a gyár főmérnöke. A cukorgyárak a kam­pány idején sokszor vagonhiánnyal küzdenek. Ez rendszerint abból adó­dik, hogy a vagonok nem tiszták, nem tudják használni. Ha a vasút több kocsimosót épít, akkor ez a hiányosság nagy részben megszűnik. Ne változtassanak állandóan a számviteli előírásokon. Évről évre változtatják a számviteli szabályo­kat, a KÁLISZ-t — mondta Rotkó Elemér főkönyvelő. Ez megnehezíti, sokszor lehetetlenné teszi az üzem gazdaságosságának pontos mérését, illetve összehasonlítását. Javasolom, hogy az ötéves terv folyamán ne változtassanak a számviteli előírá­sokon, hogy új ötéves tervünk ered­ményeit pontosan felmérhessük. flz MNDSZ egyesül a Hazafias Népfront-mozgalommal . /Híis jéléi'ás beizéíg.etís a pécsi pártiskolán tanuló somogyi kommunistákkal jyéhány nappal ezelőtt a délelőtti órákban va­-*•" laki bekiáltott az osztályokba: — Somogyiak a nagyterembe! Az arcok hirtelen felderültek, szinte egyszerre ugrottunk fel a székekről, s az előadóterembe siet­tünk. Nem tudtuk, miért hívnak bennünket, csak sej­tettük. — Biztosan látogató érkezett — erre gondol­tunk valamennyien, hisz oly régóta türelmetlenül vár­tuk már Somogy üzenetét... Már csaknem három hónapja vagyunk itt Pé­csett, az öthónapos pártiskolán. Párttitkárok, instruk­torok, ifjúsági, állami és gazdasági vezetők, az MNDSZ képviselői jöttünk el, hogy öt hónap alatt elsajátítsuk a marxizmus alapvető tételeit. Azóta itt tanulunk lelkesen, gondolataink azonban gyakran ott járnak a somogyi tájakon. S ha hír érkezik a megyé­ből, ha Somogyi Néplapot hoz a postás, szinte egymás kezéből tépjük ki a lapot, hogy előbb értesüljünk az otthoni hírekről. Látogatót vártunk, s nem csalódtunk. Hevesi elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára jött el az is­kolára, valamennyiünk örömére. — A Megyei Pártbizottság üdvözletét hozom — mondta Hevesi elvtárs, és meleg, baráti hangú be­szélgetés kezdődött. Először ő kérdezett, érdeklődött hogylétünk iránt, de csak rövid válaszokat kapott, inkább mi kérdeztünk. — Mi újság a megyében? Fo­lyik-e a tsz-szervezés? Hát a mezőgazdasági munkák? h.ogy dolgoznak a pártmunkások? Milyen tapasztala­taik, milyen nehézségeik vannak? Csak amikor már kifogytunk a kérdésekből, be­széltünk magunkról, fejlődésünkről, egyéni, családi problémáinkról. \omokos elvtárs, Balatonboglár párttitkára örömmel újságolta: — Sokat ad nekem a pártiskola. Az anyag nagyon változatos, az előadások színvonalasak, úgy érzem, valamennyit felhasználhatom majd otthoni munkám­ban. Már tervezgetek is előre, hogy mit hogyan fogok csinálni, ha hazamegyek... — Később azt is hozzá­tette: — Mi, somogyiak azért összetartunk ám! Igaz, szétszórtan tanulunk, nem egy osztályba osztottak be bennünket, de azért szabadidőnkben gyakran talál­kozunk, s olyankor az otthoni dolgokról folyik a vita. Meg kell hagyni, nem könnyű a tanulás, és kü­lönösen nem. volt könnyű az iskola kezdetén. Pom- merné elvtársnő is erről beszél: — Először valahogy úgy éreztem, nem tudom megállni a helyemet. Baj volt az önbizalommal, mert én még nem voltam pártiskolán és hiányzott az alap- képzettség. Meg aztán az is bátortalanított, hogy nem vagyok kimondottan pártmunkás, hanem csak MNDSZ-vezető... De most már jobban megy a ta­nulás, és ebben segítenek az elvtársak is. — Nekem a politikai gazdagságtan a legnehe­zebb — kapcsolódik a beszélgetésbe Ácsbók elvtárs —. de azért megbirkózom vele. Ha gyakorlati dolog­ról van szó, ahhoz jobban hozzá tudok szólni, de ez D nem elég. Hisz éppen azt tanultam meg az iskolán, hogy az elmélet és a gyakorlati munka szorosan összefügg. Annyi biztos — teszi hozzá mosolyogva —, hogy most kezdem csak tisztán látni »minek a miért­jét ...« A dán egyre többen bekapcsolódunk a beszélge- tésbe. Mindegyikünknek volt valami észre­vétele az iskoláról, de valamennyien elismeréssel nyi­latkoztunk róla. Volt, aki a tanárok munkáját dicsér­te, mások a kollektíva nevelőerejéről, összeforrottsá- gáról beszéltek. De nem maradt ki a felsorolásból a kitűnő ellátás, a számtalan szórakozási, művelődési lehetőség sem. Jól érezzük itt magunkat, s büszkék va­gyunk arra, hogy itt lehetünk. Szóba kerültek az egyéni problémák is. Elmond­tuk Hevesi elvtársnak családi nehézségeinket, me­lyekre orvoslást várunk. És akadt panasz is, méghozzá jogos panasz. Dombóvári elvtárs elmondja, hogy az elmúlt he­tekben felesége és édesanyja kórházba került, kisfia pedig otthon feküdt betegen. A Kaposvári Járási Pártbizottságon tudtak erről, de nem kérdezték meg, miben segíthetnének, senkinek sem jutott eszébe, hogy a családfő távollétében meglátogassák hozzá­tartozóit. — Nyugtalanított az otthoni helyzet — folytatja Dombóvári elvtárs —, és jól esett volna, ha Valaki meglátogatja a feleségemet. Igaza volt Dombóvári elvtársnak, és most a láto­gatás alkalmával megnyugodott. Elég volt látni, hogy Hevesi elvtárs papírt, ceruzát vesz elő és feljegyzi a kórterem számát... Mert ez is a káderekről való gon­doskodáshoz tartozik... Skiba elvtárs arról panaszkodik, hogy két hó­napja megrendelte a Somogyi Néplapot, de nem kül­dik. Már pedig nagyrészt ez jelentené a kapcsolatot az otthonnal, a munkával. És hasonló témákról folyik a beszélgetés. Később még vita is kerekedett köztünk. Ugyanis éppen most tanultunk a második ötéves terv irány­elveiről, s most arról vitatkoztunk, hogyan lehetne Somogyot fejleszteni, milyen lehetőségek vannak er­re. Szóba került az osztályharc is. És Hevesi elvtárs somogyi példákkal adott választ kérdéseinkre. Több mint másfél óráig beszélgettünk munkáról és tanulásról. Végül Hevesi elvtárs átadva az ottho­niak üzenetét, így búcsúzott tőlünk: — örülök, hogy jól érzik magukat az elvtársak. Kérem-, hogy ezután is tanuljanak olyan lelkiismere­tesen és szorgalmasan, mint eddig. És ne felejtsék el, hogy amit most tanulnak, arra igen nagy szükségük lesz otthon, a gyakorlati életben. Sokoldalú munkára kell felkészülniük az iskolán, s én a végrehajtó bizott­ság nevében ehhez sok sikert és jó egészséget kívánok. T/íget ért a beszélgetés, s az üzenetre mi is “ üzenettel válaszolunk. Azt üzenjük, hogy kí­sérjék ezentúl figyelemmel munkánkat és jöjjenek el máskor is hozzánk. JÁVORI BÉLA- - -vwvw«« A világ legnagyobb rákszanatóríumának körlevele a világ minden újságjához Az Humanité írja: Az Egyesült Álla­mok Colorado államá­ban, Denver városban épül a világ iegna- igyotob rákszanatónLu- ma és kórháza, a Spe­ars Ch iroprakt ikus sza­natórium és kórház. A 800 ágyas teljesen korszerű szanatórium már elkészült és üzem­iben van, a 2150 ágyas kórház építkezése be­fejezés előtt áll. A sza­natóriumban kizárólag gyógyíthatatlan rákbe­tegségben szenvedő be­tegeket ápolnak, míg a kórházban elsősor­ban beteg csecsemő­ket és gyermekeket fognak gyógyítani. A SpearsHSzana to­ri um most egy körle­véllel fordult az Egye­sült Államok száz leg­nagyobb újságjához, folyóiratához és szer­vezetéhez, valamint a külföldi újságok szer­kesztőségeihez is. A szanatórium igaz­gatósága körlevelében felleéri az újságok és folyóiratok szerkesztő­ségeit, hogy a lapja­ikban megjelenő is­mertetések révén to­borozzanak ötven gyó­gyíthatatlannak tartott rákbeteget, akiket tel­jesen ingyen, hat hó­napnál hosszabb ideig, egészen új, tudomá­nyosan bevált gyógy­kezeléssel kívánnak a szanatóriumban ápol­ni. A körlevél tízezer ingyenes rákpróbát is ajánl, hogy nyilváno­san bebizonyítsák a vérpróbán alapuló alapos vizsgálati és kezelési eljárás haté­konyságát. Ezenkívül a szanatórium igazga­tósága .teljesen díjmen­tesen meghívja azokat az orvosokat, akik a rákgyógyítás új eljárá­sát tanulmányozni óhajtják, hogy a sza­natórium minden osz­tályán töltsenek egy hónapot tanulmányaik és kutatómunkájuk «1- : mélyítése céljából. A szanatórium az: ingyen kezslandiő ;be- : tegek kiválasztását ia : következő feltételek- • hez köti: 1. A 'betegek diag-■ nózisát legalább egy ; ismert nevű orvos ál- < lapította meg és az • esetet gyógyíthatatlan­nak tartja. 2. A rákibetegeknél • a meghívás kizárólag • belső szervi rákban : szenvedőkre ,'vonatko- ! zik, akiknek életfon- tosságú szerveik telje- : sen egészségesek, vár- : ható élettartamuk leg­alább három hónap és veszély nélkül utazhat- : nak Denvenbe. A szanatórium igaz­gatósága a sajtó útján toborzott (betegek ál­lapotáról az illető új­ság vagy folyóirat szerkesztőségét állan­dóan tájékoztatni fog­ja. R. Gy. ! Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Biztosítsunk Jégkár esetén a kötelező biztosítás a minisztertanácsi rendeletben meg­határozott mértékű kártérítést nyújt­ja. Egyéni gazdálkodóknál ez a kár­térítés a termelt növények és a te­rületi besorolás szerint holdanként a következő: Szántóterületnél 500—2000; szőlő­területnél 1650—2550; gyümölcsnél 1500 forintig. Az alacsony díjú kötelező biztosí­tás nem nyújt fedezetet a várható teljes terméshozam értékére. Éppen ezért minden termelőnek lehetősége van arra, hogy a kötelező bizto­sítást önkéntes jégbiztosítással kiegészítse és így jégverés ese­tén teljes kártérítésben része­süljön. A kiegészítő jégbiztosítás díja min­den 100 forint biztosítási összeg után búzánál, rozsnál, kukoricánál stb. 3; babnál, borsónál, csillagfürtnél, ken­dernél stb. 4; szőlőnél, gyümölcsnél és bolgárkertészeti növényeknél 6 forint. Például a minőségi szőlő biztosí­tási egységára mázsánként 450 fo­rint. Ha a termelő egy kát. holdról Egyszerűsítették a építkezési hite Az eddigi gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy a termelőszövetkezetek épít­kezési hiteleinek folyósítása túlságo­san bonyolult és nehézkes volt. Ezért a földművelésügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együt­tes utasítást adott ki, amely egysze­rűbbé, gyorsabbá teszi a termelőszö­vetkezetek építkezéseinek engedé­lyezését és a hitelek folyósítását. Az utasítás kimondja, hogy a tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok gaz­dasági helyzetüknek megfelelően sa­ját erővel is kötelesek hozzájárulni építkezéseikhez. Saját erő hozzájá­rulásként kell tekinteni a termelő- szövetkezet, illetve a termelőszövet­kezeti tagok által végzett munkát, a rendelkezésükre álló anyagot, fuvart és erre a célra előirányzott készpénz összegét. A saját erőből történő hozzájáru­lás kiegészítésére a termelőszövetke­zetek a bankfiókoktól hosszúlejáratú hitelt igényelhetnek. A megtervezett és jóváhagyott hosszúlejáratú hitelt a bankfiókok kötelesek folyósítani és a folyósításnak még az nem lehet akadálya, ha a tsz-ek az építke­zéshez szükséges pénzbeli hozzá­járulásukat a hiteligényléskor nem tudják biztosítani. Ebben az esetben a következők sze­rint kell eljárni: Ha pénzbeli saját hozzájárulás a hosszúlejáratú hitel igénylésekor nem áll a tsz rendelkezésére, de az a gazdasági év későbbi időpontjában meglesz és erre biztosítva van a meg­felelő anyagi fedezet, akkor a bank­fiók átmeneti meghitelezésre rövid­lejáratú hitelt adhat a termelőszövet­kezetnek. Ha az az eset áll elő, hogy a ter­melőszövetkezet nem tervezte meg reálisan a pénzbeli saját hozzájáru­lást, és kiderül, hogy a tervezettnek jégkár ellen 30 mázsa terméshozamot vár, szőlőjét a következőképpen biztosíthatja: 30 mázsa minőségi szőlő biztosítási ér­téke (mázsánként 450 forinttal szá­mítva) 13 500 forint. Ebből kell levon­ni a kötelezően biztosított összeget, a 2550 forintot. Jelen esetben a ter­melő 10 950 forintra kössön kiegé­szítő önkéntes jégbiztosítást. Ennek díja 657 forint. Ezért 100 százalékos jégkár esetén kát. holdanként 13 500 forint kártérítést kap. (Kisebb jég­kárnál ennek az összegnek arányla- gos részét.) A termelőknek jégkáraikat az érvényben lévő beadási könyv bemutatása mellett a helyi tana- / csőn öt napon belül jelenteniük kell. Fontos ezt tudni, mert ha a károsult kárát ez idő alatt nem jelenti be, kártérítési igénye elvész. De fontos ez azért is, mert a termelők beadási kedvezményben is az Állami Bizto­sító kárbecslői által megállapított jégkár-százalék arányban részesül­nek. A kárbejelentésről a tanács iga­zolást ad, ezt gondosan kell meg­őrizni, mert esetleges felszólaláskor be kell mutatni. termelőszövetkezeti ék folyósítását csak egy részét tudja biztosítani, úgy a különbözetre hosszúlejáratú hitel igényelhető. Ha pedig egy régebben alakult tsz az új, szükséges építkezéséhez sem­miképpen nem tud saját erőből hoz­zájárulni, úgy a megyei mezőgazda- sági igazgató javaslatára, a Nemzeti Bank Mezőgazdasági Hiteligazgató­sága biztosíthatja hosszúlejáratú hi­telként a szükséges összeget. A termelőszövetkezetek részére építkezés céljára csak a jelenleg ér­vényben lévő típustervek normái sze­rint lehet beruházási hitelt folyósí­tani, de nem szabad kötelezni a ter­melőszövetkezetet, hogy csak a tí­pusterv alapján építkezzék. A megállapított hitelt akkor is folyósítani lehet, ha az illető tsz akár magán-, akár közületi ter­vező által készített terv szerint akar építkezni. Ezt az egyedi tervet a járási tanács mezőgazdasági osztálya hagyja jóvá, és a hitelt e jóváhagyott terv alapján folyósítják. Az utasítás szerint az 1000 négy­zetméteren felüli növényházak, vala­mint az 50 kát. holdon felüli halas­tavak építését ezentúl a járási tanács mezőgazdasági osztálya engedélyezi, ha ahhoz a gazdasági előfeltételek biztosítva vannak. — CÉLRÉSZJEGY VÁSÁRLÁSI AKCIÓT indítanak megyénk föld- müvesszövetkezetei. A jegyvásárlá­sokból összegyűlt pénzből az egyes földművesszövetkezetek önállóan épít­kezhetnek. Előreláthatólag több száz­ezer forint értékű célrészjegyet vásá­rolnak meg megyénkben-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom