Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-20 / 118. szám
Beszéljünk őszintén a kaposvári lakásviszonyokról áldozat, de kötelesség is. — Hallgassanak meg! Hat esztendeje járunk jegyben. Nem tudunk megesküdni. Lakás kellene. Fiatal férfi áll menyasszonyával az íróasztal előtt. Arcukon és szemükben reménykedéssel, kétkedéssel téli izgalom. Az évek óta tervezett, megálmodott Ids fészek, mindegy mekkora: egyetlen szoba, kis konyhával. Semmi más nem kell. Ha most a kiutalást a kezükbe nyomnák, talán el sem hinnék. Nem is várják, hogy ilyen boldogság egyszerre hulljon ölükbe. Lakást kérnek. A VKG-csztály adna, de csak biztatni tud: — várjanak még. — Várjanak még! — ezt tudják mondani a következőnek is, aki orvosi igazolást mutat. — Nézzék meg, itt az írás, nem lakhatom három gyerekkel egy szow bábán. Tébécés vagyok. > Ki győzné a panaszokat, fájdalmakat feljegyezni ebben a helyiségben. Több mint kétezer kérvény, igénylés fekszik a szekrényekben fontossági sorrendben. De hiába a sorrend. Elvétve tudnak csak egy- egy rászorulónak lakást adni. Azzal sem biztathatnak mindenkit, hogy e/ évben újabb lakások épülnek. A 48 új lakás elenyészően kevés, még a legjobban rászorulókat sem tudják mind kielégíteni. És gyűlnek a kérelmek. Jönnek s< regestől az ifjú házasok, a házasodni akarók. Sokgyermekes családok, akik albérleti szobában laknak. Újabb kérelem a Kovács Károly- fele présházban lakó családtól: ti- zenketten laknak egy szobában és egyetlen kis konyhában: az anya, az apa és tíz gyermekük. A Berzsenyi j utca 20. számú háziból 8 családot kell 'A sürgősen elhelyezni. 8 családot, 30 személyt, mert megcsúszott a tető- szerkezet, életveszélyes a lakásokban maradni. Mielőbb meg kell kezdeni a bontást. És még mennyi panasz, jogos, de egyelőre orvosolhatatlan kérelem. Gyakori eset, hogy egy szobában nyolcán laknak. A VKG- osztály legalább kétszázat tud felsorolni. A múlt évben 1800 kérelmet utasítottak el, azaz tettek át a következő évié. E pillanatban mintegy 1100 kaposvári családnak nincs lakása: vagy két-három család húzódik meg egy lakásban vagy albérleti szobákban laknak gyerekekkel, vagy szinte embertelen körülmények között padlásfeljáróban, előszobában, rokonoknál egymásra zsúfolva, dü- ledező viskóban, lakhatatlan és mégis lakott pincében húzódnak meg. És mennyi az ilyen panasz is: »Külön élek a feleségemtől, mert nincs lakásunk«. És íme, a sok közül egy: A Rákóczi tér 13. számú ház mély, sötét fáspincéjében egy háromtagú család lakik. A sötét pincefolyosóból, a lécrácsos ajtók között nyílik a konyhának kinevezett pincerész, abból a sötét szoba. Nem szuterin-lakás ez. Kimondottan fáspince. A szűk pinceablakon át csak az utcán járók cipőjét látják. Gál Lajosék laknak itt. A földre vetett szalmazsákon alszanak, a bútort nem is merik lehozni a fölöttük lévő épület folyosójáról. Egy hónap alatt tönkremenne a vizes lakásban. A házaspár gyakran panaszkodik izületi bántal- makra — az orvos azonban csak egyféle gyógyszert ajánl: egészséges, világos, száraz lakást. Kislányuknak krónikus vesemedencegyulladása var.. Az orvosság nála is: lakás. A Gál-család az új lakásban any- nyira nem hisz, hogy csak az újságíróhoz van kérésük: — írja meg, javítsák meg a falat, csináljanak nagyobb ablakot... Mondjuk ki igazul, úgyis mindenki tudja: nem lakáshiány, lakásínség van Kaposvárott. Mit mond a statisztika ? Lakásínség, amelynek okozójáról a statisztika sok mindent elmond. A statisztika azonban nem orvosol, senkit sem nyugtat meg. Mégis, hadd álljon itt néhány adat. 1949-ben 33 082 lakosa volt Kaposvárnak. A főbérleti lakások száma ekkor 974G volt. A város lakossága azóta rohamosan nőtt, a lakásépítés azonban nem tartott lépést a népesség szaporodásával. 1954-ben már 37 346 lakosa volt a városnak, a fő- bérleti lakások száma azonban csak 10 233-ra nőtt. 1955-ben az összeírás során 45 000 lakost számlállak Kaposvárott, a főbérleti lakások száma az év végére 10 308-ra nőtt. Bele kell számítani ebbe azt a 885 olyan fő- bérleti lakást is, amely csak egyetlen helyiségből áll. A városban 21 olyan helyiségben laknak családok, amely azelőtt műhely vagy üzlethelyiség volt, és 49 olyan helyiséget vettek igénybe lakás céljára, ami azelőtt lakhatatlan volt: például mosókonyha, padlásfeljáró síb. Az ok tehát: öt esztendő alatt 11918 fővel szaporodott a város lakossága, ezzel szemben lakások száma csak 699-cel nőtt. Persze, jegyezzük meg, hogy igen sok lakást foglaltak el vállalatok, hivatalok. Irodai és egyéb célra a különböző vállalatok 4691,25 négyzetméter olyan területet használnak, amely korábban lakás volt. A helyzetet még csak súlyosbítja, hogy a '’áros lakóházainak 35 százaléka rossz állapotban van. Ez évben több mint 10 lakóház dőlt össze a városban. A lakókat sürgősen el kellett helyezni. Lehet és kell segíteni 1 Ez tehát a valóság, a statisztikai adatok által hitelesen bizonyított tény, amelyen az ez évben építendő 48 lakás sem változtat lényegesen. Mégis, lehet-e segíteni? Lehet és kell. A fiatalok, a lakásnélküliek, az összezsúfolt családok otthont akarnak, meleg családi fészket. Segíteni kell rajtuk, segíteni emberséggel, szeretettel, ha kell — és kell — áldozattal is. Segíteni, de hogyan? Olvashattunk arról, hogy a fővárosban 1200 lakást kell biztosítani a lakásokban elhelyezett hivatalok, irodák összevonásával. Hallottuk a Csongrád megyeiek dicsekvését, hogy 79 lakást nyertek közületek összevonásával. És nálunk — Kaposvárott? A városi tanács a Megyei Pártbizottság kezdeményezésére a múlt évben néhány közület összevonásával biztosított pár lakást. Azóta azonban semmi újabb eredmény. Egyik jelentésükben ez áll: »A lakásigény kielégítését csak úgy tudjuk biztosítani, ha valaki elköltözik vagy meghal. Az így szerzett lakás azonban nagyon kevés«. Hát valóban nincs más lehetőség, mint az elköltözött vagy elhunyt emberek lakásának kiutalása? Van más lehetőség is, csak az i baj, Kaposvárott az illetékes szervek nem mernek Oátran foglalkozni a lakáskérdéssel. Csak egy-két hivatalt kellene végigjárniuk, hamarosan Kaposvár is ugyanúgy büszkélkedhetne, mint Csongrád megye. Ha ezzel nem is oldanák meg véglegesen a lakáskérdést Kaposvárott, mégis sok családot otthonhoz juttatná-’ n&k. De szinte már halljuk is az ellenérveket. — Igen, össze lehetne vonni. De a minisztérium is beleszól, nem engedi. Kiabálni fognak és veszekedni. Nos, hadd kiabáljanak, veszekedjenek. Kaposvárott a lakáskérdést nem a minisztériumok oldják meg, hanem mi magunk. Nekünk kell megoldani, úgy, ahogy kell és ahogy lehet. Itt van például — csak egy példa a sok közül — a Május 1 utca 8. számú épület kérdése. Amikor a Mélyépítő Vállalat helyére költözött az Építőipari Vállalat, az egész épület felszabadult. Legkevesebb nyolc nagyon szép lakást nyertünk volna. Igen ám, de az Építésügyi Minisztérium nem volt hajlandó az épületet átadni. A szobák felét lefoglalták ipari tanuló-otthonnak — míg a többi üres. Állítólag szeptemberben telnek meg azok is tanulókkal. Tehát így az Építőipari Vállalat új helyiségbe költözött és a régit is megtartotta. A város, a lakásigénylők semmit sem nyertek a Mélyépítő V. Pécsre költözésével. Azelőtt vajon hol voltak az ipari tanulók? Miért nem maradhattak a tanulók ott. ahol azelőtt laktak? Reméljük, az Építésügyi Minisztérium megérti: Kaposvárnak lakásra van szüksége és átadja az épületet. Hasonlóan a lakáskérdés megoldásának rovására terjeszkedik a Ruhaüzem is. A Nyerges Ktsz új műhelyeket épített, s így négy helyiségük felszabadult. Ide olyan hivatalt lehetett volna költöztetni, amely lakásban van. A Ruhaüzem azonban lefoglalja a helyiségeket. Miért nem épít magának helyiségeket a Ruhaüzem a vállalati nyereségből, miért a lakáskérdés rovására terjeszkedik? De az is kérdés: miért engedik ezt az illetékesek? Vigyenek a ktsz helyére olyan hivatalt, amely lakásban van! Egy lakás nem sok. de egy lakás'nélküli családnak már minden. Áldozat — de kötelesség is Hány lakást foglalnak el Kaposvárott a kisebb-nagyobb szervek, hivatalok? Ki tudná hirtelenében megmondani? És vajon hányat lehetne elhelyezni, összevonni közülük? Reméljük, hamarosan sor kerül erre. A városi tanács tavaly megmutatta, hogy összébb tud húzódni. Befogadott néhány hivatalt és szervet. De még most is vállalhatnának a lakáskérdés érdekében ilyen áldozatot. A megyei tanácson még több a hely. Véleményünk szerint elférne ott is egy-két tanácsi vállalat vagy más szerv. El tudnák helyezni például a megyei begyűjtési hivatalt a megyei tanács épületében. Két szép lakást, egyetlen válaszfallal — két nagy családnak otthont — lehetne létesíteni a begyűjtési hivatal helyén. De nemcsak lehetne — kell! Nem is lenne olyan nagy áldozat. S ez nemcsak Persze, az egyes szervek, hivatalok, ha egy kis ósszeszorulásról van szó, arról, hogy ezentúl nem egy nagy szobában egyedül, hanem esetleg ketten vagy hárman dolgoznak — dühösen ágálnak, minisztériummal s más felettes szervvel fenyegetőznek. Hem a hivatali kényelem a fontos Nem a mi feladatunk, hogy megállapítsuk, melyik (hivatalt lehetne elhelyezni a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épületében. Mert el lehetne ott helyezni többet is, ha például az SZMT, Köirtés elvtársék lemondanának arról, hogy négyen öt nagy helyiségben dolgozzanak. Mi lenne, ha a területi bizottságok — mind a nyolc — kissé összeszorulna? A SZOT épületében, a különböző területi bizottságoknál e pillanatban az a helyzet, hegy egy ember dolgozik agy olyan nagy szobában, ahol nem hárman, de négyen is elférnének. 25 helyiségben 29-en dolgoznak. Körtés elvtárs azonban tiltakozik az ellen, hogy náluk bármilyen szervet vagy hivatalt elhelyezzenek. Szedetnénk. ha Körtés elvtárs csak egy keddi vagy pénteki napon meghallgatná a VKG-osztálycn a panaszokat, vagy a megnézné azokat a családokat. amelyek pincében, oadlásfeljá- róban négy, öt yagy még több gyerekkel meghúzódnak. Meghúzódnak, mert lakni csali otthonban lehet. Egyik területi bizottsági dolgozó kényelmét sem rontaná, ha nem egyedül, hanem esetleg hárman dolgoznának egy szobában. Kaposvárott viszont a hivatal helyén, amely az SZMT-épületbe költözne, lakáshoz jutna három vagy négy család. így lehet és így kelt segítenie az égető lakáskérdésen minden szervnek, minden hivatalnak. A Megyei TSB Dózsa György utcai épületében két helyiséget, egy teljes lakást a posta foglal le mint átmeneti szálláshelyet. Helyezze el a posta vidékről néha beutazó dolgozóit a posta épületében vagy szállodában, s adja át mielőbb a két helyiséget. így egy család isimét lakáshoz jut. Mi lenne, ha minden vállalat lefoglalna 1 egy külön lakást ideiglenes szálláshelynek? Ezt Ilyen lakásviszonyok mellett nem lehet megengedni! Van példa a megoldásra S még mennyi ilyen összevonható hivatal, mennyi feleslegesen elfoglalt lakás van! A felsoroltaik talán nem is a legszemléltetőbb példák, de az illetékesek feladata, hogy ezekben intézkedjenek, s ezek nyomán újabb és újabb irodákat adjanak át lakásnak. Ilyenkor nem lehet különböző kényelmi szempontokat figyalemibe- venni. A múlt évben megtette a Megyei Pártbizottság is, hogy összébb húzódott, s így a Városi Pártbizottság épületéből lakások lettek. Szerkesztőségünk is átadta a Május 1 utcai lei adóhivatali helyiséget, azzal, hogy oda olyan irodát költöztessenek, amely lakást foglal el. Tegye meg ezt az SZMT, a Megyei Tanács és a többi szerv, a többi vállalat is. Kötelességük! Vannak kihasználatlan helyiségek csaknem mindenütt. Vannak olyan szobák, ahol csak egy ember dolgozik, bár négy is elférne. S van lakás, nem is egy, amelyet olyan hivatalok foglalnak el, amelyele elférnének a felesleges irodahelyiségekben. Szóvá ke’.l még tenni, hegy a vállalatok sok lakást, sok olyan irodahelyiséget foglalnak le raktárnak, amelyet lakhatóvá lehetne tenni vagy irodát lehetne beléköltöztetni. Miért nem a beruházási költségből terjeszkednek a vállalatok? Építsenek maguknak raktárát, minden lehetőségük megvan rá. Szív és emberség kell hozzá I éilekt el énül, bürokratikusán, önzőén, csak a vállalati és egyéni szempontokat nézve nem lehet megoldani, enyhíteni a kaposvári lakásínséget. Épülnek új lakások ez évben is, jövőre is, azután még több. De már most, és ahogy lehet, úgy kell segíteni. Gondolkodjanak ezen az illetékesek, az összeköltöztetés ellen hadakozó vezetők. Gondolkodjanak azon, menynyi fiatal, mennyi lakásnélküld család szövi terveit, álmodozik egy egészséges, szép lakásról. Amit felsoroltunk, néhány megoldható példa csak. De feisorolhatatlanul sok az olyan hely, ahol szívvel, emberséggel egy vagy több barátságos lakást, kedves családi otthoni lehet átadni a lakás után sóvárgeknak, a száz és száz Igénylő közül egynek, aztán még egynek, a legjobban rászorulóknak. Megoldani még nem, de enyhíteni így is lehet és kell a kaposvári ‘lakásínséget. csak egy kis áldozat, bátorság, szív, emberség kell hozzá*... NAGY TAMÁS A Dél Keresztje című drámával vesz részt ♦ színházunk az országos fesztiválon Lázasa n, boldogan, minden erőt bevetve készülnek színészeink, i színházunk az első nagy erőpróbára, a vidéki színházak országos ver- ♦ senyére. I Hetekig próbálták és tegnap bemutatták Török Tamás új darab- i ját, a Dél Keresztjét, mellyel színházunk majd részt vesz a feszti- | válón. | Jól választott az igazgatóság, mikor ezt a kiváló művet választót- J ta, de egyszersmind igen nagy fába vágta fejszéjét. $ Tegnap este láttam a bemutatót, öröm és büszkeség töltött el, mert ♦ szép volt, kitűnő volt mind a darab, mind az előadás, vörösre tap- ♦ soltuk tenyerünket, zengett a színház a közönség lelkesedésétől. Ahhoz, hogy a versenyben győzelmet arassunk, tehetségre, lelke- ♦ sedésre, önbizalomra van szükség. Ezt elsősorban az adja, ha a mű- t vész, vagy akár sportember, vagy munkás maga mögött érzi annak a ; közönségnek, annak a népnek szíve dobogását, együttérzését, amely- ♦ nek színeit képviseli a versenyen. I Kaposvár közönsége, ha komoly dologról, városunk, megyénk jó i hírnevéről, dicsőségéről van szó, mindig megállja helyét. Bízunk ab- { ban, hogy mosts is színházunk látogatásával támogatja a közös ügyet, | bírál, véleményt nyilvánít tapssal, egyszóval szurkol művészeinknek. ♦ az itthoni siker és a budapesti győzelem érdekében, Mint a mező a meleg, zuhogó májusi esőt, úgy szomjazza, úgy | élteti a színészt a taps. t Most rajtunk a sor, támogassuk, lelkesítsük művészeinket, és a sí- ♦ leér nem marad el. s. P. í Beszélgetés a vonatén — Csönd! — szóltak rám többen is egyszerre, amint nagy robajjal beléptem a már mozgásban lévő vasúti kocsiba. A kupéban beszélgettek: — Persze, maguknak most könnyű, de bezzeg az én időmben nem ment ez így, én se azé lettem, akit szerettem, hanem azé, akihez adtak. — Az éltes asszonynak az érdeklődés láttán még jobban megeredt a nyelve. — Egy kőműveslegénybe voltam szerelmes, igen kedveltük egymást Pistával, és mégis az uramé lettem. Pedig az Isten nyugosztalja . .. Dehát ugye vasutas volt, állami ember, biztosabb volt mellette = kenyerem, Jobban el tudott tartani. Pista csak szegény kőmüveslegény volt. Szezonmunkás, mert akkor a kőművesek csak azok voltak. Most a Pista nagy ember, csoportvezető, jól él. Hát csak éljen is, kívánom neki tiszta szívemből. Elhallgatott, szürke, öreg szeme átnedvesedett. Kinézett az ablakon, valahová messze. Csend volt a kocsiban, az arcok borúsra váltak. — Nekem sem volt különb a sorsom — szólalt meg egy dereshajú/ valami kereskedőféle ember a másik ablaknál. — Velem is az történt, hogy már gyermekkorom óta szerettem egy lányt, ő is szeretett engem, de a sors mégis egy másikhoz kötött, azt vettem el. mert háza volt és hozománya. De nem volt benne köszönet . . . — ó, higgyék el kérem, ma sem más a világ! — vegyült a társalgásba kissé éneklő hangjával egy idősebb hölgy. — Az én Pirikém férjhezmenő lány volt, amikor az oroszok bejöttek, és bizony még ma is otthon van. Pedig jólnevelt, csinos lány, olyan szerény az, kérem, mint egy virágszál. Hát kérdezem én önöket, ki itt a hibás? Az emberek összenéztek, senki nem válaszolt. A hölgy keskeny madárfején megigazította fekete selyemsál ját, apró, sárgás szemeivel félénken körülkémlelt, aztán folytatta: — Volt már vőlegénye is, egy csinos férfi, a kartársa, ahogy most nevezik. Egy vállalatnál dolgoztak, Piri mint kontírozó könyvelő, Elek mint főkönyvelő, ó, és hogy szerették egymást, drága jó Istenem! Az eljegyzésük napját soha nem felejtem el. Pirikém a halványrózsaszín ruhájában, Elek a csoda fess fekete öltönyében, úgy ültek ott, mint egy gerlepár. A vőlegény később kicsit spicces lett. És ekkor kinyílt a szíve, szava, igazán férfiasán kimulatta magát, a férjemmel majdnem bírókra is keltek. Ez az összetört borosüveg és a felrúgott Mimi kutyánk miatt volt. Dehát, istenem, ugye hadd mulasson egy férfi, ha szeret mulatni, ha ilyen a természete, nemde? És képzeljék kérem, épp akkor, mikor már ki volt tűzve az esküvő napja, Eleket valami bajba keverték, valami sikkasztás, lopás, a jó ég tudja mi, szóval Elek eltűnt ... így volt. — Sóhajtott hangosan. — Ilyen az én kislányom szerencséje. No, látják, kéremszépen, ma sem más a világ. Nehéz férj- hezmenni egy tisztességes lánynak, de egy jó- ravaló férfinek sem könnyebb a nősülés. — Én most nősülök — pattant fel helyéről boldog ábrázattal egy fekete, bodroshajú, sudár legény. — Semmi az egész! A menyasszonyom tanítónő, én pedig műszerész vagyok. Sohasem kérdeztem tőle, hogy van-e hozománya, de még azt sem, hogy mennyi a fizetése. Sok mindenről esik szó köztünk, de ilyesmiről soha. Dolgozik ő is, én is, megélünk. Szép lány, szorgalmas, okos és jó elvtárs. Szeretjük egymást, mi kell még? A legény diadalmasan körülhordta tekintetét, az arcok kiderülve helyeslőén mosolyogtak. Az »úrinő« nem bírta el ezt a tekintetet, elfordult, kinézett az ablakon. A vonat sebesen száguldott a tavaszi éjszakában, kerekei ritmikusan csattogtak, énekeltek. SOMOGYI PÁL Érdekességek | inne n-o nnan Hét kráter A világ legészakibb Sarema szigetén. botanikus kertje Vízalatti gyémántlelőhelyek Az Észt Szovjet Szocialista Közitársaság Tudományos Akadémiája most adott ki egy tanulmányt a héij (kráterről, melyeket meteorok okoztak a Ri gai-öböl ben lévő Sarema szigetén'. A kráterek legnagyobbika 110 méter átmérőjű. Az észt tudósok megállapítása szerint ezeket a krátereket mintegy ötezer év előtt a /Földre hullott hatalmas meteorok vájták. A legnagyobbat egy kib. 150 tonnás meteor (hullása okozta. Igen ritka, hogy 'hulló meteorok ilyen hatalmas krátereket vájjanak. A több száz év óta megfigyelt Földre hulló meteorok közül a legnagyobb az volt, amely 1908. június 30- án esett a szibériai taj- g'ára. A másodpercenként mintegy 60 kilométeres sebességgel hulló óriás meteor súlya a világűrben egymillió tonna lehetett, de a Föld légkörében megtett hét másodpercnyi útja alatt tömegének kb. 95 százaléka gázzá alakult át. A világ legészakibb fekvésű füvészkertje a Kóla félszigeten van. Ez a botanikus kert a 68. szélességi fokon fekszik. Agy-térkép Kilenc szovjet orvos munkaközössége tíz év alatt egy agy-térképet szerkesztett. Munkájukhoz sok emberi agyvelő mindegyikéről 15 ezer cigarettapapír vékonyságú metszetet készítettek. A tudós orvosok tkimutatták, hogy a világon két egyforma agyvelő nincs. Az agy-térképnek több példányát nyugati tudományos intézeteknek küldték, ahol fiziológusok, neuro- pathológusok és agysebészek fogják .tanulmányozni. Tűzgolyó hullott a Léman-tóba Múlt vasárnap este a Léman-tó (Genfi-tó) melletti Morges francia városka fölött egy hatalmas tűzgolyó keringett, majd a tóba esett. Az emberek százai nézték ezt a rendkívül szokatlan jelenséget. Az Amazon medencéjének egyik része most pontosan ugyanolyan »gyémántlázat« él át, mint amilyet valamikor California tapasztalt, csak »aranyláz« formájában. Ugyanis nemrégiben .gyémánttörmelékeket fedezték fel itt. A legértékesebb lelőhelyek a Tocantis-folyó vidékén vannak, egészen elhagyatott, vad helyen. Az értékes szilánkokat. nagy munkával hozzák felszínre. Ahhoz, hogy a folyó partját elérjék, járatlan trópusi, őserdőkön és mocsarakon kell keresztülvergődni. A gyémántot búvárok bányásszák A gyémánt- kutatók kis ladikokon ibeeveznek a folyóra, leereszkednek a meder aljára. ahol bórzsákok- ba gyűjtők össze a homokot. Egy köbméter homokiból a legjobb esetben 0.02 karát gyémántot tudnak kitisztítani. Az egész földl-<"'eksé- gen az utolsó 300 év alatt kb. 80 tonna gyémántot bányásztak.
