Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. Somogyi Néplap A. XIII. évfo, n, '•'g . e E G Y k £ GYE I BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FILLER Szombat, 1958. május 5. Ráksi késsül a határ szemlére •Május 7—10-ig megyénk vala­mennyi községében hatás-szemléket rendeznek a tanácsok, a tömegszerve­zetek, tsz-ek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok széleskörű bevoná­sával. I ; A mezőgazdasági munkákban min­dig példásan élenjáró rájfcsi dolgozó parasztok, tsz-tagok is készülnek határszemlére. A tanács úgy mozgó­sítja a falu lakosságát, hogy hetedi­kére minden tavaszit elvessenek tatámban. Lelkesen készül -az Uj Élet Tsz is. Itt már csak néhány holdnyi kukorica vár elvetésre. Reméljük, hogy a határszemde-bi- zottság bevetett, jól megművelt fisz- fa határt talál a ráksi határban. Megkezdték a cukorrépa saraboiását a göilei Lendület Tsz-ben Illés István a göilei Lendület Tsz- bői levélben közölte, hogy a termelő- szövetkezetben jól haladnak a tava­szi munkák. A vetést csakhamar 'be­fejezik, most készülnek a növényápo­lásra. A termelőszövetkezet asszonyai mái- meg is kezdték a cukorrépa sa­ra bolását. A kertészetiben nagy lendülettel ültetik ki az asszonyok a korai pa­lántákat. A korai káposzta, a paprika és itaralábépalánitákat már- kiültet­ték. Szaksz András és Szabó János 'kertészeti vezetőket dicséret düflteti jó munkájukért. Letartóztatták a Tengődi üllami Gazdaság tolvaját Stenger József kányái lakos a Tér gödi Államai G azdaságban dolgo­zott mint traktoros. A múlt év nya­rán az áiliamii gazdaság által rábízott aratógépzsinegből 18 ikg-nyit ellopott. Ezenkívül különböző időpontokban mintegy 1300 forintértékű szerszámot és traktorailkatrészt lopott el a gaz­daságból. Ez év áprilisában a Tabi Gépállomás tulajdonát- képező — a tengődi határban lévő — traktoros- bódét feltörte, és onnan 396 forint értékű szerszámot és kerékpárallkat- részrt lopott el'. A tabi járási ügyészség előzetes MÁJUS 10-Rfi VESSÜNK EL MINDEN TAVASZIT! Meg kell gyorsítani a kukorica vetését, a burgonya ültetését Az utóbbi napokban meggyorsult a napraforgó és egyéb tavaszi növé­nyek vetése, azonban továbbra ds las­san halad a kukorica vetése, a bur­gonya ültetése. Egyairánt nagy lema­radás tapasztalható mind egyéni gaz­da inknál, mind termelőszövetkeze­teinkben.. A kukorica vetési tea-vét eddig a siófoki járás teljesítette leg­jobban, az élőirányzott területnek 78,2 százalékán került földbe a ku- kotricavetőmag. Jól halad a munka a fonyódi járásiban is. Súlyosan elmaradt a csurgói és a marcali járás, amely kukorica­vetéstervét még 25 százalékra sem teljesítette április 30-ig. Megyeszerte tapasztalható hibái hogy a gépállomások és tsz-ek nem hasz­nálják ki a négyzetbevetőgépek tel­jesítőképességét, s így igen 'alacsony a négyzetesen bevetett terület. Ter­melőszövetkezeteink, gépállomásaink, egyénileg dolgozó parasztjaink ne késlekedjenek tovább a kukorica —e fontos takarmánygabona — vetésé­vel. Törekedjenek a gépek helyes, tervszerű kihasználására és arra, hogy a tervezettnél nagyobb terüle­ten valóban négyzetesen vessek a kukoricát, mert ez megkönnyíti majd a nö­vényápolást. Tanácsaink, pártszervezeteink bon­takoztassák ki jobban a mezőgazda- sági dolgozóié versenyét, segítsék elő, hogy a hátralévő 5 napban — május 10-ig — minden talpalatnyi földet bevessenek megyénkben. letartóztatásba traktorost. helyezte tolvaj Óvjuk, ápoljuk őszi vetéseinket Az elmúlt zord, hideg tél {rendkí­vül megviselte őszi kenyér- és ta­kar mánygabonaivetéseánket. Különös gondot kell tehát fordítani növény­ápolásukra, a fej trágyázásra, fooroná lásma, gyomirtásra st.b., hogy min­denképpen biztosítsuk a 3 százalé­kos tenméshozamemeúkedést. Több munkát igényel a felfagyás, későd vetés következtében 'hiányosan kelt őszi kenyér,gabonavetés. Itt még jobban kell védekezni a .gyomok el­len ds. Vigyáznunk kell minden holdnyi gabonavetésre, ettől függ népünk jövő évi1 kenyérellátása. A magyaratádi Búza'kalász Termelőszö­vetkezet vezetői azonban anélkül, hogy jobban szemügyre vették volna •gabonatábláikat, 40 holdra kiszántási engedélyt kér,tele. A Megyei Mezőgaz­dasági Igazgatóság munkatársai — igen helyesen — kimentek a hely­színre és megállapították, hogy nagy kárt okoznának, ha mind a 40 holdra kiszántási engedélyt adnának- A szakemberek véleménye szerint ■mindössze 8 hotel kenyérgabona szo­rult 3d szántásra. A ki nem szántott 32 holdról tehát — holdamként 6 má­zsás átlagterméssel számolva — 192 mázsával több kenyérgabona kerül népünk ellátására. Felelőtlen, intéz­kedés esetén ekkora kár érte volna a népgazdaságot. — SZÁZ CSÖBÜTOR-GARNITÜ­RÁT vásároltak részletre a Kapos­vári Bútorértékesítő Vállalatinál az idén. Ne csak globálisan — részleteiben is teljesítsék a tervet gépállomásaink A Gépállomások Megyei Igazgató­sága örömmel jelentette, hogy a me­gye gépállomásai globális tavaszi idénytarvüket határidő előtt 31 nap­Gépállomás: Tervtel.jesítés % Marcali 133,3 Csckonyavisontai 118,2 Fonói 115,4 Battatomki'liti 115,3 Tabi 115,3 Nagyatádi 105,2 Kaposvári 103,0 Lengyeltóti 102,7 Ezért a szép eredményért dicséret illeti valamennyi élenjáró gépállomás dolgozóit. Felhívjuk azonban gépállomásaink figyelmét arra, hogy még nincs min­den rendjén. Ugyanis a globális terv. teljesítés mellett igen nap, május 1-ig 100 százalékra telje­sítették. A tavaszi terv teljesítésében élenjáró gépállomások: Főmezőgazdász: Szántai Imre Danes Lajos Vidóczi Lajos Bcffbábh László Szilárdi Sándor Nyári Gyula Becker József Vasvári Lajos elmaradtak a vetési terv teljesítésével — azzal 54,6 százalékra állnak. — De nem halad kielégítően a talajmunka sem. Különösen a tabi és ,a segesdi gépállomásnak van még mit tennie. A versenyben a 66,4, Hitetve a 78,6 százalékos tervteljesítéssel az utolsó helyen állnak. Biró Géza és Wiitrtr mann József, a két gépállomás igaz­gatója lelkiismeretesebb, odaadóbb munkájára lesz szükség a továbbiak­ban, hogy a nagy lemaradást pótol­hassak. Igazgató: Takács András Dániel János Duits János Illyés Sándor Ferencz Géza Barna József Kodó Kálmán Kangyalka Antal A négyzetes kukorica vetését még kevés gép­állomás kesdte meg A Balatonkiliti Gépállomás 8 hol- I dat, a nagyatádi 7 holdat, a lemgyel- í tóti 24 holdat vetett csalt eL Ez alig felel meg 1—2 százaléknak. Dicséret illeti a Kaposvári Gépállomást, amely eddig 204 holdon tette földbe a kukoricát négyzetbe vetőgéppel. Kodó Kálmán igazgató állandóan a területen ellenőrzi a vetést. Köves­se őt megyénk többi gépáLlomásiigaz- gatója ás. Technikumi tanulók, szeretettel várunk bennetakeH T/alahányszor érettségi-szala- ' gos diákokkal találkozom, rátok gondolok, régi iskolatársaim Bizonyára sokat foglalkoztat ben­neteket is az a gondolat — mint egy évvel ezelőtt engem —, hogy mi lesz veletek, ha az iskola szár­nyatokra bocsát benneteket a tan­könyvek mellől, s a tsz-ek és álla­mi gazdaságok földjeire kerültök. Hogy eloszlassam aggodalmatokat, elmondom ennek az egy esztendő­nek a történetét. Kitűnő képesítéssel a kezemben léptem át a nagyatádi Kossuth Tsz kapuját. Szorongás költözött maradék önbizalmam helyébe, amikor olyan problémákkal talál­tam szemben magam, amelyeknek megoldását nem tanulhattam meg könyvekből. De a tsz vezetői sok megértéssel, még több szeretettel siettek segítségemre. A járási veze­tők ugyanezt tették. Varga elvtárs, főállattenyésztő szakmai tanácsok­kal segített át a kezdet nehézsé­gein. A gépállomás főmezőgazdá­sza lehetőséget adott, hogy tízna­ponként találkozhassam a jól kép­zett mezőgazdászokkal, akik meg­ismertették velem eredményes munkamódszereiket. A legnagyobb segítséget mégis talán Nagy elv- társtól, a gépállomás melegszívű párttitkárától kaptam. Az emberek­kel való bánásmódra, a kérgeste­nyerű, napbarnított arcú emberek becsülésére, szeretetére nevelt nagy türelemmel. A reggelente mindig megújuló kötelességeim már nem olyan ijesz­tően óriások, mint az első hetek­ben. Es ezt munkatársaimnak, az elvtársaknak köszönhetem, no meg az iskolának, ahol kötelességtu- dást, pontosságot és felelősségér­zetet tanultam. Az én példám nem egyedülálló. Mindenütt vannak olyan idősebb, tapasztaltabb elvtársak, akik tö­rődnek a fiatalokkal. Okos szóval, önzetlen szívvel segítik őket. Bíz­zatok bennük, ne féljetek elszakad­ni az iskolapadtól. Az év végéig hátralévő heteket ne töprengésre fordítsátok, hanem minden erőtök­kel azon igyekezzetek, hogy minél nagyobb tudást hozzatok magatok­kal. Ehhez a munkához sok sikert kí­vánva azzal búcsúzom tőletek, ked­ves harmadéves technikumi táml­ák, hogy szíves segítőkészséggel, zeretettel várunk benneteket! Nyári Erzsébet, a Csurgói Mezőgazdasági Technikum volt tanulója i Móricz Zsigmondról nevezték el a százéves háromfai általános iskolát ********************************* ************************************ Osztatlan örömet kel­tett a dolgozókban a má­jus elsejei árleszállítás. Természetesen legjobban a háziasszonyok örül­tek, akiknek vállán nyugszik a legtöbb gond: fizetéstől fizetésig jól beosztani a pénzt, hogy mindenre jusson. A jó háziasszony azonban nem küzd gondokkal. Jófor­mán még icezében sincs a havi fizetés, máris szinte fillérig elosztja, hogy ruhára, cipőre, éle­lemre, egyszóval a havi megélhetésre mennyit költhet el. Az ilyen pon­tos tervezés mellett könnyű most az újabb »költségvetés« elkészíté­se. Erről beszélgetünk a minap C.-nével, egyik is­merősömmel. C.-né dol­gozó feleség, férjével együtt havi jövedelmiek meghaladja a háromez­ret. Havi költségvetésük eléggé bonyolult. Gon­dolni kell az otthoni fél­háztartásra, az üzemi ét­kezésre, mindketten sze­retnek szépen öltözköd­ni, páréves házasok, sok minden kell még az ott­hon csinosításához is. Hát hogyne jött volna jól nekik is az árleszállí­tás! Még bele sem mele­gedtünk a beszélgetésbe, hogy a cipő, a szappan és a ruhaszövet ára mennyivel csökkent, is­MÓDOSUL A KÖLTSÉGVETÉS ☆ merosom maris öröm­től ragyogó arccal köz­li, hogy ebben a hónap­ban máris 115—120 fo­rintot megtakarítanak. És sorolni kezdi: elter­vezték, hogy a férjnek cipőt és egy inget vesz­nek, a feleség új kosz­tümjéhez szintén kell egy pár nylonharisnya. A megtakarítás jórésze máris adva van: a 423 forintos cipőt 395-ért, a 112 forintos inget 100- ért, a 105 forintos haris­nyát 72 forintért vehet­ték meg. Három tételnél, máris 67 forint a megta­karítás. S mindez egy hónap alatt, csupán a ■ruhaneműn. S az én okos, tervező ismerősöm már a jövő havi megta­karítást számolja, hogy az arra a hónapra ter­vezett ruhaneműeken is­mét mennyit spórolnak meg. De álljunk csak meg! Még nem merítettük ki ezt a hónapot. Lássuk, miből adódik C.-ék to­vábbi megtakarítása. — Kát — mondja — min­den hónapban elfogy a kis- és nagyinosáshoz három darab mosószap­pan. A negyedkilós szap­pan darabonként egy fo­rinttal lett olcsóbb: meg­takarítás három forint. A mosáshoz trisó kell, egy csomagon újabb 1,30 forintot spórolunk. Ma­radjunk a tisztítószerek­nél — mondja. — Ha­vonta két mosdószap­pant, két fogkrémet, egy barna és egy fekete ci­pőpasztát, két tubus Ba­ba-krémet szoktunk el­használni. Ezen is meg­takarítunk vagy tíz fo­rintot. — Jó dolog ez az ár­leszállítás — mondja asszony ismerősöm. — Persze, vannak olyanok, akik félmosollyal beszél­itek az árcsökkentésről, s azt kifogásolják, miért nem csökken az élelmi­szerek ára is. Hát én csak azt mondhatom, hogy ne vesse meg sen­ki azt a 35—40 forintot, amit tejen, sajton és egyéb tejterméken meg­takarít. Nem hiszem, hogy akadna egyetlen olyan háziasszony, aki zúgolódna, mert a napi egy liter tejért havonta nem 108 forintot kell fi­zetnie, hanem 90-et. — Mi például szeret­jük a sajtot, havonta fél kilót is elfogyasztunk. Azon is megspórolunk 17—18 forintot. S úgy sorolja nagy lendülettel, hogy a par­kettpasztán meg a vil­lanyégőn mennyit taka­rít meg ezentúl, mintha én lennék az, aki kétség­bevonja az árleszállítás jelentőségét. Észre is ve­szi magát, hogy hiába lövöldözi el a puskaport. Elmosolyodik, úgy foly­tatja: — Elhihető, nem, ha méregbe jön az ember, amikor a kormány jó­szándékú segítőkezét le­kicsinylőén nyugtázzák? Mindez csak látszat ám. Az ünnepekben sétál­tunk a férjemmel, min­den kirakatot tüzetesen szemügyre vettünk, még sorba is álltunk, hogy az üveg mellé kerülhes­sünk. És, látod, ott sen­ki sem zúgolódott a sor­baállás miatt, mint a mozipénztárnál. — Megbocsáss — nyújtja a kezét — sie­tek. Az egyik üzlet ki­rakatában kinéztem ma­gamnak egy csuda édes sált — éppen annyiba kerül, mint az e havi megtakarításunk — gyor­san megveszem magam­nak. Ezzel máris úgy el­tűnt, mint a tavaszi fel­hő az égről..-, P.-né: I Háromfán kedden ünnepelték az általános iskola százéves fennállá­sát. Somogy megye egyik legrégibb közoktatási intézményében, a három- fai iskolában száz év alatt csaknem hatezer somogyi parasztember tanul­ta meg a 'betűvetést. A jubileumi ünnepség alkalmával az iskolát Móricz Zsigmondról nevez­ték el. A századik évfordulón új névtáblát lepleztek le az iskola fa­lán, amely a nagy író emlékét őrzi. Az ünnepség után Péntek József, a falu legöregebb embere, aki nyolc­van évvel ezelőtt tanult az iskolá­ban, több érdekes élményt mesélt el az akkori oktatásról, az iskola tör­ténetéből). Az iskola fejlődését szak­köri kiállítás mutatta 'be. Útnak indították ax első vagon vegyiúton feltárt ramit a Kaposvári Cukorgyárból **************************************************************************************************************** *********************************** A Kaposvári Cukorgyárban április második felében megkezdték a kü­A rinyaújnépi DISZ-fiatalok a nagyobb terméshozamért A rinyaújnépi községi DlSZ-szer- vezet fiataljai elhatározták, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején ők is segítenek községük dolgozói­nak, a termelőszövetkezet tagjainak. A szervezet 16 tagja vállalta, hogy a 3 százalékos terméstöbblet emelé­séért folytatott harcban példával jár­nak elöl. Zadravecz Imre DlSZ-tdt- kár munikaitervet dolgozott ki az ösz- szes DISZ-tag részére. amelynek végrehajtását már meg is kezdték a fiatalok. Többek között 10 gazdánál új, korszerű ibrá,gyártelepet létesíte­nek. A i-étek, legelők karbantartásá­ra 8 fiatalból álló .brigádot szervez­nek, 60 hold létet, legelőt állandóan gyommentesen tartanak. 10 holden négyzetes kukoricát vet­nek s egész éven át elvégzik nö­vényápolása munkáit, betakarítják. 30 holdon fészektxágyázással bur­gonyát ültetnek, holdanként 100 mázsás termést akarnak elérni. A nyár idejére azt vállalták, hogy 50 hold gabonatáblán pótbeporzást vé­geznek. Az ősszel a 6 tagú silózóbri- gád 650 köbméter silót készít. Szép vállalás ez, reméljük teljesítik is. lönleges rostnövény, a Kínából im­portált rami vegyiúton való feltárá­sát. A gyárban az általános gépjaiví-; tás mellett az úgynevezett hoMidény- ben mintegy tíz vagon ramit dolgoz­nak, fel a textilipari üzemek részére. A gyárban ez az első eset, hogy a tavaszi és nyári leállás idején 'ter­melő munkát is végeznek. így a gé­pek kihasználása nagy megtakarítást jelent népgazdaságunknak. Az első vagon vegyiúton feltárt ra­mit már el is szállították a gyárból. A tervek szerint a gyár dolgozói ha­marosan újabb száliítmányit külde­nek a textilüzemeknek. Izgalom Franciaországban az NDK második ötéves terve körül A napokban a CGT francia szak- szervezeti szövetség küldöttsége ér­kezett az NDK-ba, ahol 14 napot fog tölteni. A küldöttség tagjai elmond­ták: azért jöttek, hogy közelebbi részleteket tudjanak meg a második ötéves terv célkitűzéseiről és a ter­vezett hétórás munkanap fokozatos bevezetéséről. A francia dolgozók ugyanis valósággal megrohamozzák őket erre vonatkozó kérdéseikkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom