Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-12 / 111. szám

2 SOMOGYI NBP LAP Szombat, 195G. május 12. Elkobozták az Humanitét és az Humanité Dimancket Párizs (MTI). A párizsi rendőrfő­nök, félhivatalos jelentések szerint, éjszaka három órakor a belügymi­niszterrel egyetértésben elkoboztat- ta az Humanité pénteki és az Huma­nité Dimanche vasárnapra készülő példányait, azzal az indokolással, hogy vezércikkük kimeríti az állam külső és belső biztonsága elleni tá­madás ismérvét. (A vezércikkek az algériai helyzetről íródtak. Szerk.) A rendőrség azonnal elkobozta a már kinyomott példányokat a ter­jesztővállalatoknál, a pályaudvaro­kon stb. Az Humanité elkobzásával össze­függésben meg kell említeni, hogy a párizsi jobboldali sajtó napok óta éles támadásokat folytat az Huma­nité és általában a kommunista la­pok ellen. Az Aurore pénteki száma »bűnös mesterkedések, amelyeknek véget kell vetni« címmel »erélyre« buzdít­ja a hatóságokat a kommunistákkal szemben. ; Köziemén? a szovjet—magvar tudományos és technikai együttműködési bizottság 7. iiíésszakárál Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság tudo­mányos és technikai együttműködé­sére vonatkozó egyezmény értelmé­ben ez év április végén, május ele­jén Moszkvában megtartotta hetedik ülésszakát a magyar—szovjet tudo­mányos és technikai együttműködé­si bizottság. A bizottság több határozatot ho­zott a két ország tudományos és tech­nikai együttműködésének további kimélyítéséről. Az ülésszak határozata értelmében a Szovjetunió és Magyarország tu­dományos intézményei együttműkö­dést létesítenek tudományos dolgo­zók kölcsönös kiküldése, tudományos művek kicserélése útján és együttes értekezletet tartanak a tudomány és a technika legfontosabb kérdéseiről. Az ülésszak idején a magyar tu­dósok beszámolókat tartottak a neon­fénycsövek gyártásánál alkalmazott új technika és technológia kérdései­ről, valamint a hegyi terepen hasz­nálható Diesel-gépkocsik tervezése és á vasutaknak egyfázisú ipari áram felhasználásával történő vil­lamosítása terén Magyarországon el­ért eredményekről. A bizottság magyar tagjai a Szov­jetunióban való tartózkodásuk ide­KARAMANLISZ NYILATKOZATA A KÉT CIPRUSI FIATAL KIVÉGZÉSÉRŐL Athén (MTI). Nyugati hírügynök­ségek és rádiójelentések beszámol­nak arról, hogy Görögországban nagyméretű tiltakozó mozgalom bontakozott Iá Karaolisz cs Demet- riu ciprusi görög hazafiak kivégzé­se miatt. Athénben és Görögország más na­gyobb városaiban csütörtökön tel­jes rendőri készültség volt és a had­sereg több egységét is mozgósították, hogy megakadályozzák a szerdaihoz hasonló véres incidensek megismét­lődését. A szerdai angolellenes tüntetések­nek egyébként — a görög belügymi­nisztérium jelentése szerint — négy halálos áldozata és 291 sebesültje (köztük 63 rendőr) van. Sokhelyütt a hivatalos épületeken a gyász jeléül félárbocra eresztették a nemzeti zászlót. A görög kormány főbb tagjai csü­törtökön este tanácskozásra ültek össze. A tanácskozást követően Ka- ramanlisz miniszterelnök nyilatkoza­tában kijelentette: »Karaolisz és Dimitriu kivégzése mély sebet ütött Görögországon. Ez a lépés, valamint Makariosz érsek korábbi deportálá­sa nem csupán erkölcsileg bélyegzi meg Nagy-Britanniát, hanem árt a nyugati világ és benne Nagy-Bri- tannia érdekeinek is. A brit kor­mány figyelmen kívül hagyja a tör­ténelem tanulságát, amikor erőszak­kal próbálja helyreállítani a rendet«. Karamanlisz végül leszögezte, hogy a két ciprusi fiatal kivégzése után »a görög kormánynak nem áll mód­jában bízni az angol kormány jó­hiszeműségében és megértésében«. Karamanlisz bejelentette azt is, hogy Görögország az ENSZ elé szán­dékozik vinni a ciprusi kérdést. A görög ellenzéki pártok képvise­lői csütörtöki tanácskozásukon elha­tározták: felkérik a királyt, hogy mentse fel megbízatása alól a kor­mányt, mert »rosszul foglalkozott a Cipruson kivégzett két görög fiatal ügyével«. Az ellenzéki pártok a par­lament jövő héten kezdődő üléssza­kán bizalmatlansági indítványt szán­dékoznak benyújtani a kormány el­len, azzal vádolva Karamanlisz kor­mányát, hogy erélytelen volt és az ő politikája »juttatta az akasztófá­ra« a két ciprusi fiatalembert. Az el­lenzéki pártok ugyancsak a kor­mányt teszik felelőssé a kivégzés el­len tiltakozó szerdai tüntetés során kioltott emberéletekért. A befolyásos görög általános szak- szervezeti szövetség, amelynek G00 ezer tagja van, azt követelte, hogy a kormány haladéktalanul utasítsa ki Sir Charles Peake brit nagykövetet. jén megismerkedtek több moszkvai, leningrádi iparvállalattal és tudo­mányos kutatóintézettel. A PÁRIZSI FRANCIA—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK Párizs (TANJUG). A francia— jugoszláv politikai tárgyalások má­jus 11-én 12 óra 35 perckor kezdőd­tek, A jugoszláv és a francia kül­döttség szakértői hozzáláttak a hiva­talos közlomó-ny megszövegezéséhez. A jugoszláv—francia politikai tár­gyalások utolsó találkozóján jelen volt Tito elnök, Kocsa Popov-ic§ kül­ügyminiszter, Jozsa Vilfan, a köz- társasági elnök főtitkára és Ales Bebler párizsi jugoszláv nagykövet. Francia részről ott volt Guy Molle t miniszterelnök, Pineau külügyminisz­ter, René Massig-li, a Quai D’Orsay főtitkára és Baelen belgrádi fran­cia nagykövet. Érdekességek mnen-o imán a Előadás dinosaurusokról A Párizsban tartóz­kodó Orlov professzor, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Paleontológiái Intéze­tének igazgatója múlt héten a Sorbonneon rendkívül érdekes elő­adást tartott a Szov­jetunió őshüllő-leletei­ről. Előadásában megem­lítette, hogy az elmúlt ■tíz év folyamán külö­nösen a középső Vcl- ga-vidéken és az Ural hegyei közt számos ős­hüllő-csontvázat talál­tak. A csontvázak nagysága egy mostani gyík és egy ökör mé­retei között váltakozik. E százmillió év előtti őshüllők közt voltak növény- és minden­evők. Legtöbb fajtá<- juk a föld klimatikus változásai következté­ben pusztult lei. A di- nosaurusok (óriási ős­gyíkok) teljesen ki­pusztultak, mert a ne- tffik -táplálóiéul szolgáló növények eltűntek a földről, míg az igény­telen - teknősbékáik al­kalmazkodtak a hő­mérséklet és növény­zet változásaihoz és megmaradtak. Előadásainak végén Orlov professzor rá­mutatott arra, hogy a paleontológia nem lux ustudomány, hanem nagy segítséget nyújt a -geológusoknak. Angliában Durva Spart Elleni Liga alakult Angliában egy igen érdekes egylet alakult, a pontos elnevezése: Durva Sport Elleni Li­ga. A tagok kötelesek 'münden clyam ese­ményről beszámolni, ahol, 'bármely sport­ágban durvaságok, a testi épség veszélyez­tetése fennáll. Meg­jegyzésképpen megem­lítjük, hogy a rugby, ez a szinte életveszé­lyes, sportnak nevezett »fogd, ahol éred« to­vábbra is az egyik leg­népszerűbb sportág Angliában. Ahol nem az ember a fő Az angol légügyi mi­nisztérium a ycxnki re­pülőjáratot (személy­szállító forgalom) be­tiltotta, amivel harmad­ízben fordult elő sze­rencsétlenség ezen az útvonalon. Legutóbb a gép egyik pilótája és egy négyéves kis­lány vesztette életét a szerencsétlenség követ­keztében. Ugyanezen a napon még két repülő­gépszerencsétlenség történt, szintén ezen az útvonalon. A halot­tak száma összesen tíz. Az általános véle- tűzhányó, az Etna ma- mény az, hogy ezen a gassága 32 méterrel nő- szakaszon régi, elavult vekedett a legutóbbi ki­gépeket járatnak (bu- törések után. A szicíliai siness!) és ez az egyik vulkán magassága 3263 főoka a szerencsétlen- méterről 3295 méterre ségeknekj nőtt meg. Garcia Corca unokáját börtönbe zárták Spanyolországban -to­vább folytatódnak a dielkjtüaitetiések. Leg­utóbb a rendőrségnek sikerült több egyetemi hallgatót letartóztat­nia. A bírósági tárgya­láson négy egyetemis­tát azzal vádoltak, 'hogy társaikat felbuj­tatták a kormány meg­torló intézkedései el­len. A négy fiatalem­bert, közöttük van a híres spanyol költő, Gaa'cia Corca unokája is, 4 évi fogházbünte­tésre ítélték. Felbontották Shakespeare sírját Mr. Calvin Hoffman, amerikai színházkn- tifcus. aki meg van győződve arról, hogy a Shakespeare-daralbo- kat az Erzsébet kora­beli drámaíró, Chris­topher Marlowe írta, Southampton kikötő-be érkezett. Mr. Hoffman jelen volt Shakespeare sírjának felnyitásánál. A sír felbontásánál semmi olyat nem ta­láltak, ami bizonyítaná Hoffman teóriáját. Megnőtt az Etna Az ismert olaszországi A közlekedési balesetek nagyrésze az ital következménye A tavasszal együtt megjött a mo­torkerékpározás ideje is. Egyre több új, vagy a téli pihenésből előszedett motorkerékpár tűnik fel az utcákon. Mind több a jármű és ezzel együtt növekedett a forgalom a közutakon és a — kórházakban is. A múlt év­ben — csak a kaposvári kórházba — a közlekedési baleseteknek több mint kétezer sérültjét szállították be a mentők. A baleseteknek csaknem kizáróla­gos oka a közlekedési szabályok semmibevevése. Sok szerencsétlen­ség történt pl. a vasúti átjárókon, pedig a KRESZ világosan előírja az 5 kilométeres maximális sebességet. S ha betartanák, biztos, hogy nem történne baleset. A motorosok közül sokan semmibeveszik ezt a szabályt. Azt mondják, a közlekedési bal­esetek 90 százalékát az ittasság okozza. Tudja ezt minden járműve­zető: motorkerékpáros, vontatós, gépkocsivezető, lovaslcocsihajtó, és mégis felöntenek a gardára. Nehéz megállni az első pohár bornál, vagy féldecinél, az elsőt már követi a má­sodik és a többi. így történhetett a közelmúlt egyik legsúlyosabb bal­eseténél is. Vigh Imre és utasa, Gyu- rákovics Imre, a Tengődj Állami Gazdaság dolgozói a gazdaság új Pannónia motorjával a Nagybereki Állami Gazdaságból hazafelé tartot­tak. Fenyvesen betértek a kocsmába és ittak. Már erősen illuminált álla­potban ültek ismét motorkerékpár­ra. Néhány kilométer után nekisza­ladtak egy vontató pótkocsijánál;, amely kivilágítva állt az úttest szé­lén. Vigh Imre mellével ütközött a pótkocsinak, egyik oldalán hat, a másikon pedig öt bordája tört el. De ezt már csak a boncolás állapította meg, a helyszínen meghalt. Gyurá- kovics Imre szintén szörnyethalt. Mindketten fiatalok voltak. Náluk idevezetett a közlekedési szabályok be nem tartása. Vadászaink végessék el a vadvédelmi teendőket is A vadászat ma már nem a kivált­ságosok kedvenc szórakozása. A dol­gozók soraiból 'kerülnek ki azok, akik puskájukkal a vállukon járják a ha­tárt, az erdőt, a mezőt, hogy kedvenc szórakozásuknak hódoljanak. Ezt a megváltozott körülményt tudomásul keif veraniük maguknak a vadászok­nak is, akik előtt na'gy feladatok ál­lanak. A vadászatot is -tervszerűen előre készített tervek alapján kell hogy elvégezzék. Hajdanában a vadászok — grófok, báróik — vajmi keveset törődtek a vadászterületek karbantartásával. Ma más a helyzet. Nekünk nem szabad elbúcsúznunk a vadászádény végeze­tével a vadászterülettől, mert a jó vadásznak ilyenkor ás akad kinn a területen tennivalója. Melyek ezek a tennivalók? Járjuk sűrűn a területet. Vegyünk valamennyien részt az időszerű vad­védelmi teendők végzésében. Ezzel biztosíthatjuk a jövő vadászidény jobb eredményeit. Le kéül szűrnünk az elmúlt esztendők tanulságait. A jó 'brigádvezetőnetk -mái- most mun­kához kell (Látnia úgy, mint azt a Hajmási-brügéd már meg is tette. Már egy hónappal ezelőtt elkészítette a sózókat, elvégezte a mérgezést, már elkészült a terv a -lomblakar- mány myűjtésére. S karbantartják a pirsutakat. A iKaposmenti Vadásztársaság a jövőben még nagyobb gondot kiváa fordítani a brigádok munkájára. Rendszeres ellenőrzést végez a tár­saság, melynek keretében szakmai segítséget, is fog nyújtani a vadász- brigádoknak. Tervszerűen végezzük íl7. orvvadászok elleni harcot is. S minden orv-vadásszal szemben alkal­maztatni fogjuk a törvény szigorát. A társaságnak az a célkitűzése, hogy valamennyi brigádban jó kollektíva «-Halkuljon ki, s a vadászok -helyesen gazdálkodjanak a (rájuk bízott terűi leteken, -mert csak ez esetben képes a vadásztársaság az előtte álló fel­adatokat megvalósítani Ka-posmenti Vadásztársaság vezetősége. A Szovjetunió ratifikálta a férfiak és nők munkájának egyenlő díjazásáról szóló konvenciót Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1956. április 4-én ratifikálta a férfiak és nők egyenlő értékű munkája egyen­lő díjazására vonatkozó nemzetközi konvenciót. Ez a nemzetközi munkaügyi szer­vezet egyik konvenciója, amelyet azért kötöttek, mert több országban mindmáig megkülönböztetés tapasz­talható a férfi és a női munka díja­zásában. A konvenció értelmében az államoknak biztosítaniuk kell min­den dolgozónál azt az elvet, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő értékű végzett munkáért egyenlő díjazás il­leti meg. P. I. Jersov, a Szovjetunió svájci nagykövete a napokban átnyújtotta a konvenció ratifikálásáról szóló ok­mányokat D. Morse-nak, a nemzet­közi munkaügyi szervezet főigazga­tójának. D. Morse május 5-i keltezésű le­velében nyugtázta a ratifikációs ok­mányok átvételét és ezt írta a Szov­jetunió nagykövetének: »Hálás len­nék, ha volna szíves tolmácsolni kormányának legmélyebb köszöneté­inél azért az érdeklődésért amelyet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a nemzetközi munkaügyi szervezet munkája iránt tanúsít«. Ás Egyesült Államok külpolitikája és a választások írta: Ivan Bogatov ■J7 TSENHOWER elnök február végén kijelentette: másodszor is indul az elnökválasztáson. A hely­zet ilyképpen némileg egyszerűsödött, ugyanakkor azonban a választási (küzdelem határozottabb formát ölt, s kiélezettebbé válók. A köztársaságpártiak most sokkal bizakodóbbak, mivel tudják, hogy az elnök személye, népszerűsége, tekin­télye újabb szavazatokat jelenthet számukra. Az elnök kijelentése a demekrata- pártiakat nehezebb helyzetbe hozta. Ha az elnök nem indult volna, a köz- lársaságpánttaik nem tudták volna ki- haszn-áCtm személyes tekintélyét és -kénytelenek lettek voCina jobb vála­szokat találni olyan kényes kérdések­re, mint például a bel- és külpolitika népszerűtlen oldalad. A demokrata­párti elnökjelöltnek, -most akárki is az, nehéz harcot kell vívnia. Mindkét pártban fennáll a kérdés: ki legyen az alelnökjelölt, az erről folyó viták különösen a köztársasági pártban kiélezettek. A személyek kérdésén kívül fenn­állnak a -politikai kérdések. Milyen politikai programokkal áUfiak a je­löltek a választók élé? Sok vitás kérdés merült fel a bel­politikában. Például a mezőgazdasági helyzet, a fegyverkezéshez szüksé­ges magas adók. Ámbár a 'köztársaság-pártiak ren­geteget beszélnek »bőségről«, jelen­leg senki nem osztja Amerikában ezt a derűs szemléletmódot. Illeté­kes közgazdasági szakemberek és sajtókommentárok többször rámutat­tak a -gazdasági helyzetben mutatko­zó veszélyes jelekre, nem szólva a demokratapárti szóvivők megállapí­tásairól, amelyek hivatalos statiszti­kából kiindulva nagyon meggyőzően kiemelik, hogy sok megoldatlan probléma van még, például «a nyo­mornegyedek, a -nyugdíjkérdés, az el­avult iskolák problémája stb. TÁE NE FOGLALKOZZUNK ^ most a belföldi problémákkal. Beszéljünk a külpolitikáról. Amerika jelenlegi külpolitikáját gyakran nevezik kélikulacsosnak. Mi­ből áll ez a kétkulacsos politika és milyen eredményeket ért el a leg­utóbbi elnökválasztás óta? Mindenki előtt világos, hogy nincs kétkuflacsos 'békepcCiitika, tehát az »eröpclitika« fogalom feltételez égy olyan világot, amely állandóan »a háberú szélén« tántorog. Ez a poli­tika nem hozott sikert az Egyesült Államoknak, sem szövetségeseinek. Még pedig nemcsak a Szovjetunió és a szocialista tábor más országainak magatartása miatt. Az ázsiai orszá­gok legtöbbje és a Közép-Kelet is el­utasította ezt a kalandor és az egész világra nézve veszélyes politikát. Mi több, egyre világosabbá válik a nyu­gat-európai országok és az Egyesült Államok népe előtt, hogy az ezen a politikán alapuló katonai tömbök egyáltalán nem biztosítják a bizton­ságot és csupán a 'bizonytalanság és súrlódás forrásai. Az olasz köztársasági elnök, Qronohi és a francia külügyoniniszter, Pineau jól ismert beszédei, amelyek­ben hivatkoznak a két országban az »erőpditóikával« szemben megnyilvá­nuló mély elégedetlenségre, csal; azok számára jelentettek meglepe­tést, akik mereven elutasítják, hogy szembenézzenek a reális helyzettel, s azok számára, akik — idézve egy amerikai újság nagyon találó kife­jezését. — nem ismerik el, hogy »a világ letépte magáról a hidegháborús kényszerzuibbanyt«, _____ Az amerikai sajtó maga ás erőtel­jesen bírálja a külügyminisztériu­mot, az Egyesült Államok külpoliti­kájának válságáról beszél, amely összefüggésben van a jelenlegi nem­zetközi helyzettel-. A mai nemzetközi helyzet nagyszerű lehetőségeket nyit meg a 'béke megerősítése, a bizalom megszilárdítása és a nemzetek közöt­ti együttműködés előtt. yA.TON NEM HIBÁS az Egye- ' sült Államok külpolitikai irányvonala? Ezt kérdezik ma nemcsak Ameri­ka barátai, de maguk az amerikaiak is. Ezért különösen jelentős, hogy a most folyó választási hadjárat során mindkét párt erősen habozik, s visz- szariad az amerikai diplomácia hibái­nak reális elemzésétől, egyik sem tesz kísérletet, hogy levonja a követ­keztetéseket. Igaz, hogy Dullesnek és más köz­társaságpárti vezetőknek nem sike­rült teljes mért éltben elhatárolniuk a választások kérdését a külpoliti­kai problémáktól. A nemzetközi kér­désekről mind a kormánypárti szó­vivők, mind az ellenzékiek beszélnek. Harriman és (több más demokrata- pártá jelölt pl. biztosította választóit, hogy az ő pántjuk még sokkal buz­góbban fogja folytatni az »erőpditi- kát«. Walter Lippman (helyesen állapí­totta meg, ha nyersen is, hogy a kül­politikai viták »céltalan és felelőt­len politikai beszélgetések«, mert -még egyik oldalról sem ismerték el, hogy a világhelyzet megváltozott. Sokkal többet mond James P. Wanburgnak, a jólismert bankárnak és (külügyi szakértőnek a New York Times-hoz intézett levele, amelyben válaszd -a demokratapárt-iak kifogá­sára, miszerint Dulles átvette ugyan politikájukat, de rosszul vezeti azt. Mr. Wanburg így ír: »A baj nem az, hogy Dulles rosszul irányítja politi­kájukat (a demokratákét), hanem az, hogy ez a polákká, amelyet Dulles átvett, időszerűtlen.« És természetesen, amit Mao War­burg mondott a demokratapántiakról, vonatkozik éppúgy a köztársaságpár- tiakra. Az erő helyzetén alapuló ame­rikai külpolitika és a feszültség fo­kozása már régóta lejárt lemez mind a külföld előtt, mind pedig magáiban az Egyesült Államokban. Az ameri­kai nép is Jáván ja a tartós békét és biztonságot. M ILYEN LESZ az amerikai kül­politika irányvonala? Őszin­tén a feszültség enyhítésére törekvő, vagy pedig nehézségeket íámasató? Ahogyan közeledik az elnökválasz­tások ideje, egyre több amerikai te­szi fel ezt a kérdést. > y *

Next

/
Oldalképek
Tartalom