Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

A SZOVJET SAJTÓ lutttepc \ szovjet sajtó napja: a mai hatalmas vívmányok ünnepe, a mii ünnepünk is. Amióta hírlap jainkat a nép szolgálatába álHítot- ituk, és ebben a szovjet sajtót választottuk mtaitaképünkké, a ma­gyar újságírás a napi hírközlés szer véből pártos, az új élet építésének valóságos tényeit elemző, a tömegek politikai és gazdasági nevelését szolgáló, a békéért szívós harcot folytató eszközzé vaflit, amiért jelen­tős részt a szovjet sajtónak tartozik köszönettel. Ezért a szovjet sajtó napjain a mi sajtónk is ünnepel és a maga számára is levonja a szov­jet sajtó nagy és dicsőséges úitjáb ál eredő tanulságokat. E tanulságok eleje kétségkívül az, hogy a sajtónak óriási jelentő­sége van a forradalmi mozgalom, a z új világot építő társadalom szem­pontjából. Ezt a tanulságot példáz za Lenin harca, amellyel egy lap, az Iszkra köré építette fel a pártot — és a maga a sajtó napja is, má­jus ötödiké, amely 1912. május 5-énelí, a Pravda megjelenésének év­fordulója. De példázza ezt a forradalom győzelme utáni szakasz is. Ekkor természetesen megszűntek azok az okok, amelyek a sajtót Olykor fő­szereplővé tették a párt építésében, és a tömegek vezetésének szá­mos új -módja vált lehetővé. Ám a sajtó mégsem vesztett fontosságá­ból. T endn -utolsó írásában, a kuűltúráltság jelentőségét hangsúlyozó, mélyen elgondolkoztató »Inkább kevesebbet, ele jobban« című cikkben meghatározza: milyenek a fölvilágosult elemek. A szovjet új­ságírók megszívlelték Lenin szavait. A mai rendkívül tartalmas, a valóságos életet tükröző szovjet sajtót, amely eszmeiség, mélység, elvi szilárdság szempontjából pára tlamuli áll, valóban fölvilágosuillt főle írják és szerkesztik. E sajtó egyre kérlelhetetlenebb a bürokratizmus­sal, a tunyasággal, önzéssel, az elő tolakodó érdemtelenséggel, a frá­zissal és a többi még teljesen le nem -küzdött hibával és csökevény- nyél szentben, és nem tűr alkut, amikor a szocializmus, a közösség, az emberiesség érdekeiről van szó. De leiknek is, ha nem az újság­íróknak, a közvélemény formálói n-ak, a párt segítőinek kellene arra törekedni, hogy a lenini mértéknek megfeleljenek? A magas színvonal és e színvo na! folytonos emelkedésének állan­dósága mellett ez idő szerint igen nagy fontosságot tulajdonítanak a sajtónak. Az SZKP feladatul szab ja, hogy »a XX. kongresszus útmu­tatásai nyomán meg kell újítani a sajtó munkáját«. A szürkeség el­leni legfőbb orvosságot abban lat ja, ha az újságírók elmélyednek a társadalom problémáiban, mélyrehatóan elemzik az élet és kivált az ipar, valamint a mezőgazdaság legfontosabb folyamatait. Xj1 igyelemre méltó, -hogy a szov jet sajtó fokozott megbecsüléséről 1 tanúskodó intézkedések közt többször olvastunk új lapok in­dulásáról. A XX. kongresszus határozatainak végrehajtásáért, a ha­todik ötéves terv teljesítéséért har coló lapoknak egyre több fegyver- társa támad. A szovjet újságírás 1956-ban, a lenini XX. kongresszus évében új lehetőségek, új eredmények jegyében tartja ünnepét, a szovjet sajtó napját. ÚJ ÉLÜZEMÜNK: az Észak-somogyi állami Erdőgazdaság Élüzem... Ez a rövid felirat és egy ezüst színű, nagy ötágú csillag díszí­ti a múlt vasárnap óta az Észak- somogyi Állami Erdőgazdaság za- mórdd központja bejáratát. Valahány­szor meglátják ezt a feliratot az er­dőgazdaság dolgozói, boldogan gon­dolnak arra a szép pillanatra, ami­kor Bobok László el-vitárs, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság tervosz­tályvezetője átadta az oklevelet és az él üzem-jelvényt Pópity Jenő elvtárs­nak, az Észak-somogyi Állami Erdő- gazdaság igazgatójának: nem akart elülni -a nagy tapsvihar. De lelkesem ünnepelték az egyes kitüntetett erdé­szeti vezetőket és dolgozókat is. Az erdőgazdaság 95 dolgozója kö­zött több mint 62 ezer fontat jutal­mait osztottak ki, és 22 dolgozó ka­pott kitüntetést. »A szakma kiváló dolgozója« jelvényt kapta Odor Imre erdészetvezető, amiért a szőcsény- Xiusztai erdészet lett -az első az erdé­szetek versenyében. Ugyanilyen ki­tüntetésben részesült Éberhardt Fe­renc, a szántódi erdészet vezetője is, akinek nagy része van abban, hogy rövid idő alatt a szántódi erdészet a legutolsó helyről a második helyre tornászta fel magát a versenyben. Az üzemi kocsisok közül többen »Ki­váló dolgozó« jelvényt kaptak. Meg­jutalmazták a íbaitatan-kiliti Rákóczi Tsz fakitermelő munkacsapatát szor­galmas, eredményes munkájáért. A megyei, a tahi, siófoki és fonyódi járási párt-vb képviselői közül- töb­ben felszólaltak, és elismerésüket fe­jezték ki az erdőgazdaság dolgozói­nak áldozatos munkájukért. Mert bi­zony az idei gazdasági év első felé­ben a rendkívüli -időjárás alaposan próbára tette az erdőgazdaság dolgo­zóit. A télen a nagy hó miatt -többször huzamosabb időre megállt a fakiter­melés és a szállítás, pedig akkor lett volna szükség a legtöbb tűzifára. Amikor jobbra fordult az idő, nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, -hogy pótolják a kiesést. Sikerült is a gaz­dasási év első félévi fakitermelési tervét 101 százalékra telj esi térniük. De nemcsak a fakitermelésben, ha­nem egyéb munkákban is elismerés­re méltó eredményeket értek eL Az élüzemavató ünnepségen az er­dőgazdaság dolgozói fogadalmat tet­tek, hogy az elkövetkező időben úgy dolgoznak: még jobban rászolgálja­nak a kitüntetésre, s megőrzik a szép, ezüstös ötágú csillagot... KANYAR JÖZSEF: BERZSENYI ÉS A SOMOGY MEGYEI OLVASÓTÁRSASÁG A költő születésének 180 esztendős fordulójára Minisztériumi jutalom a Somogytarnócai Állami Gazdaságnak Az Állami Gazdaságok Miniszté­riuma megjutalmazta a téli gépjaví­tási versenyben- és a tavaszi mun­kákra történő felkészülésben legjobb eredményt elárt állami gazdaságokat. A, Somogy megyei termelési igagató- ság alá tartozó állami gazdaságok közül a Somoigytainnóca i Állami Gaz­daság került ki győztesen a verseny­bők s ezért 5000 fontat jutalomban részesítette a gazdaságot minisztériu­ma. Serkentse ez további jó munkára, újabb győzelmekre a Somogytairnócai Állami Gazdaság dolgozóit és veze­tőit. TU BBEN AZ ESZTENDŐBEN emlékezüm-k Berzsenyi Darnel születésének (1776 május 7.) {™_ esztendős és halálának ( ■ ...^ ...,ir i4.) 120 esztendős fordulója! . A kettős emlékezés alkalmából nem SBTUS í Xever.all» Proto­coliunkból (1832-1870) került elő, amelyet nemrégiben falaitok ° a Kaposvári Állami LeveMartoan a feud-taiskori anyag^endezese ko^t. A »Reversalis Protoco.iu.ni seben a megyei könyvtár kolcsonze­sd naplója volt. Telje-s címe; »Az vasószc-bából könyveket kivivő ural­nak reversals prcitocolluma«. Ilyet 1832. január 1-tól kezdve ve­zettek 1870 márciusáig. A kötet -lapjainak forgatása ikoz' ben a somogyi reformnemzedek kulturális életére vonatkozóan sok értékes adatot találtunk. Tiszta ^ pat nyerhetünk arról: mit , az emberek a XIX. század derekán Somogybán., kik voltak retndszeies kölcsönzői a megyei konyvtaima valamint kataszter-szemen hatjuk -belőle azoknak a és -fdy odrát oknak a j agyzeket «m- -lyékkel egy megyeszékhelyi kony^ tár- rendelkezett több -mint 100 esz tendővel ezelőtt. Lássuk először: kik voltak a je­gyei Olvasőtársaság leghűségesebb kölcsönzői? Berzsenyi Dániel, Xan- tus János táblabíró, Somssich Far a nagynevű politikus (az I860. evl mcfclai ünnepségek főrendezője), két levéltáros: a Csokonait istápoló Szckciay Dániel és utóda, a jeles ie- vél-tárrendező: Nagy Lajtos, Mada rász József, a magyar függetlenség nagy somogyi harcosa és megyei követe, Mocsy János -Noszlopy Gas. pái- demokrata szellemű tósZtikará- nak (amelynek alispánja: Berzs^ yi Farkas volt, -az élhunyt koszorús költő fia, demokrata érzelmű, tiszta jellemű hazafi«) »veterán magyar ­ja aki testvérével, a jeles Phaedrus fordító: Antallal, rendszeres kot csönzője és olvasója volt a on tárnak. (Mocsy Antal: Pheadrus me séi 5 könyvben 1855. .Fordította Köl­esén, Somogy .megyében 1854-ben.) A leghűségesebb köl­csönző Berzsenyi volt. Is­meretes körülmény: milyen nehezen .tudott Nikiéről gyakori betegsege miatt megmozdulni. Hatalmas erő keltett ahhoz, hogy sok családi gondja (idősebbik fia: szogabiro, távol a háztól, Antal- fia -katona, ugyancsak távol a háztól, kisebbik fia iskolás», gazdasági bajai (föld­jei1 több napi járásra: Niklán, Gom­bán, Polányban és Vas megyében) e- gyakorta fellépő súlyos 'betegsége el­lenéire szin te két havonként vállalta a csaknem 60—60 km-es Nikla Ka­posvári -kocsiút nehézségeit. Amikor Antal fia felmentéséért int-anci-ázik a megyén (eredetije a levéltárban), Bcigyay főbíró »éltes idejére és tö­rődött egészségére« hivatkozik, »a.<i napjainak nagyc-bb részét a szobában kénytelen tölteni, több betegségek­nek 'ki lévén téve, minden kis idő­változásba a külső levegő egészségé­nek ártalmas lévén« — mindezek el­lenére sűrűén megfordult a megye- székhelyen, s ezeknek az utaknak minden egyes alkalommal a könyv­tár volt a végső célja. . A Protocollumban sajátkezű _ be­jegyzései és -aláírásai bizonyítják, hegy mit olvasott, mi érdekelte a könyvtárban? Aláírásai mögötti ’ro­vatbejegyzései pedig azt -bizonyítják, hogy a kölcsönzési díjat minden al­kalommal pontosain, befizette. (Egy cötet kölcsönzési díja 1 krajcár volt.) Ha csak egy napra jött is a megye- székhelyre, első dolga a kölcsönzött művek hiánytalan visszaszarmazta- tása volt. Visszamaradt könyvados- ság-a sohasem volt. Mit olvasott rendszeresen Berzse­nyi? Kövessük nyomon bejegyzéseit a kölcsönzőkönyvből kronológiai sorrendben. 1832. január 31-én köl­csönözte ki a Német Minerva (1831) is a Jahrbücher der Litterateur 1831) köteteit, A 6 kötetet már feb- ■uár 11-én visszahozta. Ugyanezen a lapon köl-csOTÖztó jla__a _^dpJT^yos Az összefogás diadala 1 április 29. Feledhetetlen J- tavaszi délután, melyet oly rég vártak, oly nagy gonddal, buzgalommal készítettek elő a falu lakói. Végre elérkezett, itt van, s az emberek szívét öröm, kimond­hatatlan büszkeség tölti el. Ha messziről benéz az ember a faluba, csak gomolygó, tarka em­bertömeget lát. A kiskapuk bezá­rulnak, s mindenki igyekszik a fa­lu központja felé. Talán egyetlen ház sem marad üresen, egyetlen család sincs, aki távol maradna, akit nem érdekelne e nagy ünnep minden mozzanata. Pirosnyakken- dős úttörők, még kisebb óvodások száguldanak végig a falun, felnőtt fiúk és lányok gyülekeznek az épü­let előtt, de jönnek már, közeled­nek az idősebbek is: őszhajú, kér­geskezű férfiak, fejkendős asszo­nyok. »PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐ­DÉSI OTTHON«. Tarka, sokszínű emberkoszorú övezi a kéthelyielc új büszkeségét. A kövesúton meg­áll az érkező, s kiduzzasztott mel­lel néz fel a homlokzatra, csodálja az oszlopcsarnokos bejáratot. Nem, nem lehet belépni, ide csak úgy közönyösen, gondolatok nélkül. Mindenkinek, az egész falunak va­lami emléke fűződik hozzá, részese az összefogás diadalát hirdető nagyszerű alkotásnak. S ahogy körüljárják az épületet, megelége­déstől, örömtől sugárzó szemükkel megsimogatják a falakat, a tetőze­tet, emlékek özöne kel életre ben­nük ... De nézzünk csak beljebb. A be­járatnál óriási tömeg. Nehéz be­jutni, a nagy terem, az ülő- és álló­helyek, de még az ablakok párká­nyai is megtelnek ünneplőkkel. Felépült és ma avatják Kéthely dolgozói a kultúra új fellegvárát. Nehéz leírni a látványt. A hal­ványzöld, ezüstözött falak már­ványfestésű díszítéssel, a gyönyö­rű színpad bordó függönyével, a felette elhelyezett köztársasági cí­mer és a hétszázas embertömeg jelenléte, várakozásteli arca most mind-mind az ünnepi hangulat tar­tozéka. Eljöttek a megye, a járás vezetői is, hogy részesei legyenek az ünnepnek, hogy együtt örülje­nek a faluval, Kéthely elismerést érdemlő közösségével. Felgördül a függöny, s a terem­ben először zúg fel a vastaps, elő­ször szárnyal az ének kitörve a fa­lak közül, bejárva a teret, utcá­kat. Ünnepel a nép. S az ünnepi beszéd emlékeztet. Kiss Zoltán elvtárs, a községi pártvezetőség tit­kára meghatottan néz körül, s így kezdi: »Megvalósult, felépült...« Az emberek csillogó szemmel hallgat­ják az el-elcsukló hangú szóno­kot, s emlékeznek... A beszéd visszavezet az első lépéshez. 1954. októbert ír­tak akkor, amikor a községi nép­front-bizottság elfogadta a műve­lődési ház építésének javaslatát. És mennyi minden történt azóta! Megkezdődött a harc, a lelkes, ál­dozatos küzdelem. 1955. februárjá­ban nagy népgyűlés volt. Itt mu­tatta meg először a falu apraja és nagyja, hogy mire képes, hogy sa­ját erejéből akarja széppé tenni a falul és lakói életét. Önkéntes mun­kavállalásokról beszél az előadó, s aztán újságlapok, kivágott cikkek kerülnek elő. íme, akik először fogtak csá­kányt, lapátot, szekercét. Bellán Anna, Bajnok Laci, Csuka Lajcsi és a többi fiatal, a diszisták lelkes serege. Fergeteges taps köszönti Garai Józsefet, az épület tervező­jét, aki fáradságot nem ismerve, díjtalanul vezette az építkezést. Emberek, nevek sokasága hang­zik el: Gumulka Lajosé. Gellert Istváné és a többieké, akikre mind-mind büszke a falu. De ki tudná felsorolni őket, hisz az egész falu eggyé kovácsolódott e nemes munkában. »Elvtársaik! Az első csatát meg­nyertük. Jól vizsgáztatok. A ti munkátok férfimunka volt!...« — fejezte be az előadó, s a hangulat elérte tetőfokát. Szót kémek a fiatalok. A legif­jabbak s az idősebbek is. Szót kér­nek az ünnepi műsorban, hogy elő­ször lépjenek a színpadra, szóra­koztassák és neveljék a falu népét. Itt vannak az óvodások is, az út­törő-énekkar, a tánccsoport. Vi­dám dalok, szavalatok, táncok tar­kítják az ünnepi műsort. Diszisták szerepelnek, s még az általános is­kola tanárai is, akik együtt harcol­tak, s most együtt örülnek a nép­pel. A közönség elismeréssel adó­zik. Este folytatódik az ünnepség. A terem ismét benépesül, s a veze­tők megjegyzik: »Mintha kicsire építettük volna a termet...« A függöny mögött lázas készülődés. Kovács Lajos rendező utasításokat ad. A színjátszócsoport ezen az ün­nepi estén két és fél hónap áldoza­tos munkájáról ad számot. Nagy feladatra vállalkoztak, de megol­dották. A közönség Kristóf—Husz- ka: Szép juhászné című nagyope­rettjében gyönyörködhetett. A sze­replők: Balázs Imre, Balázs Imré- né, Antal József, Horváth Anna, Szúnyog Jenő és a többiek munká­jának értékelése külön cikket érde­melne ... Vidám hangulat, méltó ünneplés jellemezte ezt az emlékezetes na­pot. Győzött a közösség ereje. A falu népének helytállását és tö­retlen akaratának diadalát hirdető barátságos otthon e naptól kezdve közkinocsé vált. Közkinccsé, épí­tőinek, a falu népének legszebb, legnemesebb alkotásává, ahol mindenki, öreg és fiatal meleg, sze­rető otthonra talál... TTöszönet érte a pártnak, a párt vezetőinek, akik lehe­tővé tették létrejöttét. Köszönet az építkezés szervezőinek, vezetőinek. És köszönet a falu lakóinak, akik lerombolták a régi köveket, és fel­építették a kultúra új, tisztalevegő­jű otthonát... J. B. Gyűjtemény számait és a Jahrbücher der Litteratur folytatólagos köteteit. Április 6-án a Magyar Minerva ©s a Tudományos Gyűjtemény soron- 1-évő köteteit. Ekkor fizetett eloszor a kikölcsönzött 5 kötet után 5 krajcár kölcsönzési díjat. Május 18-án 8^© tétben 8 krajcár használati díjért vitte magával a fenti művek folyta­tólagos számait. Szeptember 4-en a fentieken kívüli magához vette a Jahrbücher der Geschichte und Standkunst és az Ausland c- f0 áratok ' példányszámait. <»óbar 18-án -magával vitte az Aurora leg frissebb számát is. Ebben az eszten­dőben utoljára november 24 ©n járt Ka-pc-sváron és 8 kötetet kolcscmzott ki a fenti folyóiratok folytatólagos számaiból. Ezeken -kívül magához vette a litteratur Zeotumg es a Mo - serublatt szamait is. , 1833 ianuár 26-án 10 kötetet )* ■ magihoz a fenti folyóiratok folytató­SgS számaiból, köztük az ökon? mische Neuigkeiten-t is. Febiu« 4-én 4, április 25-én 6 kötetet csereit, és kikölcsönzi a Magyar Lexikont is Augusztus 30-tól kezdve rendszeresen olvassa a Land und Seereisen-t. Szeptember 30-án 10, november 1-en 6 és november 20-án 8 kötetet vesz magához a folyóiratok folytatólag is Xaiból és a Konversations Lexi­kon példányait. , - . 1834. február 5-en, május 2-an, szeptember 7-én es november 22- n 21 kötetet kölcsönöz ki a felsorol művek folytatólagos szamaiból. 18«5. január 25-én, május 23-án és novem­ber 19-én 36 kötetet. U TOLSÓ KÖLCSÖNZÉSE halá­la előtt 23 nappal történt: isnfi ianuár 22-én. Nyilván hirtelen halált hozó bajnak kellett fellepnie ahhoz hogy a 60 esztendős koltot S5Skaposvári könyvtári«. utá» 23 nap múlva a mklai temetőbe ki sériék Utolsó kölcsönzésékor a Tu dományos Gyűjtemény 1835 évi már­ciusi és júniusi a Land und Seere _ sen 1835. évi februári es a Nemet mi „ -o 1 évi iúniusi szamait vette ner áh J ('A kikölcsönzött köteteket SSr! ää Ifersf­tár, amelynek létrehozásán igen kát buzgólkodott elete utolsó evei_ Síéiről- a Poéti harmon-sticat, a másikat népünk aorákerd«arol. A magyarországi mezei szmgatóm rfy Ä ‘.‘Ä* népnévelés elengriheléHen azuW­sÄÄrstoras,­StSáSn “ Sínt l«n.t« - * közelítő halála sem akadályozta. El EFEJ EZÉSÜL nem ,les| télén arra a kérdésre sem felelni: mit oivastakegy^ sz&záú gyei könyvtarban a protocoUum- derelcan az embere A EzúUai bői erről is hu képét kaPun é, csak a könyvtárnak jaro mag^. ^ idegennyelvu, valamllAei[ soroljuk pok és íolyo^° Német Miner- fel: Magyar Mmeiva jN va. Tudományos Gy«teme >,atársa zei1 * * *Gazda? Emlény, Honm^esz^Be­gélő Fillértár, Figyelmezo^ Szemiff) Tudósítások, Grszaggy Nemzeti Regénytár, Laguerreotm ^ Ke_ Társalkodó. Beretvalkozo TuK reskedési Bzemlelet , ’ Magyar lék a kurírhoz, . külön. Játékszín, Magyar Lexikon féle magazinok, :tung, Ausland, Zeitung, Litteratui |in> Achiva Morgenblatt, Pfeuig MJahrbücher für Statistik, DerA^nnSmiSChe Neuig- der Litteratur Ö^110^5 Geschichte keeiten,- Jahrbuc und Seereisen, und Standkunst, La Politische Politechniches J° > El.d_völker, Annalen, Annalen der Konversations^Lexi^o — (MEGKEZDTE a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés az árvíz sújtot­ta (területire a tégla szállítását. Május 4-én és 5-én 5 vagon téglát szállí­tott. A továbbialkban még mintegy 40 családi ház felépítéséhez elegendő téglát számtanaik. — 2500 FUTBALL-LABDÁT KÉ­SZÍTETTEK ez évben a Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges Ktsz-ben. A Msz labdái nagy keresletnek örven­denek világszerte. — SZEPTEMBERBEN ADJÁK AT az új nagyatádi gyógyfürdőt. A más- félmilliós beruházással átépített és korszerűsített gyógyfürdőben az iszapfürdőn kívül 17 kád és közös medence is rendelkezésére áll a gyó­gyulni szándékozóiénak. — MÁJUS 18-ÁN lesz színházunk újabb bemutató előadása. Török Ta­más: Dél keresztije című drámáját mutatják be színházunk művészeij

Next

/
Oldalképek
Tartalom