Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-31 / 127. szám

&IL.4G r KV LE I AK'J AI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap ÁZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam. 127. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1956. május 31. Követendő példát mutat a begyűjtésben Kelemen József úgyis, mint egyéni dolgozó paraszt, úgyis, mint az öreglaki begyűjtési ál­landó bizottság elnöke, paraszttár sait az állami fegyelem megtartásá­ra neveli. Jelentős része van az öreglaki versenymozgalomban. Állam iránti kötelezettségét mindenkor példásan teljesíti. VIRÁGZIK A ROZS Az elmúlt két hét alatt többször áztatta meleg nevelő eső a somogyi földeket. Ez különösen az őszi kalá­szosoknak használt, mert egyes he­lyeken — ahol későn vetették el a magot — elég gyengén fejlődtek. Az utóbbi meleg napok hatására mintha húzták volna, úgy nőttek a kalászok. A fonyódi és siófoki járásban, ahol melegebb a talaj, már több helyen virágzik a rozs. A somogytúri Uj So­mogy' termelőszövetkezet 200 holdas rozstábláján a tavasz első napjaiban elvégezték az ápolási munkákat, majd műtrágyával segítették a gyorsabb fejlődést. Az eredmény nem is ma­radt el, mert már virágzik a rozs. Mernyéről jelentik: Készülünk a rozs pótbeporzására 30 holdas négyzetesen vetett ku­koricatáblánkon a gépállomás meg­kezdte a növényápolást.. Mernyén ed­dig az volt a szokás, hogy a burgo­nyát csak egyszer kell tölteni. Mi másként gazdálkodunk, mint 1—2 évvel ezelőtt. Úgy határoztunk, hogy burgonyánkat. 10 napos időközönként, háromszor töltögetjük. A burgonya­bokorba pedig kapáláskor pétisót, kálisót szórtunk. Azt akarjuk, hogy szövetkezeti földjeinkről már az idei betakarításkor rekord-termésátlagot érjünk el. Szerte a határban zajlik a munka a Petőfi Tsz-ben. Növénytermelőink egy csoportja zöldtakarmányféléket vet, úgy osztjuk be, hogy teheneink — a háztájiak is — egész őszig zöld­takarmányon éljenek. A korán vetett cukorrépaföldjeinken megkezdtük a mélykapázást. Nagyon szép a répa, meglátszik rajta a korai munka eredménye. Naponta figyeljük rozs­táblánkat is, s virágzás után nyom­ban elvégezzük a pótbeporzást. Horváth Lajos, ______Mernye, Petőfi Tsz BOGLYÁKBA GYŰJTVE behordásra vár már a ráksi Uj.Élet Tsz lucernatáblájának első termése. Teljes virágzás előtt kaszálták le a lucernát, így gazdag tápértékű ta­karmányt nyernek a teheneknek. A lucerna levele könnyen törik, lehul­lik, ezért a hordásnál gondosan ügyelnek arra, hogy az értékes táp­anyagtartalmú levelek a száron ma­radjanak. A behordott szálastakar­mányt kazlakba rakva télire tárol­ják. Nem lesz takarmánygond a té­len sem a ráksi Uj Életben. n kercseligeti Búzakalász több vendége össze! már „vendéglátó“ lesz A kercseligeti Búzakalász Tsz meghívására a vasárnapi tsz-napon több mint 30 egyéni gazda látogatott el a közös gazdaság megtekintésére. Kovács János tsz-elnök beszámolója után a kívülállókkal együtt végig­járták a tsz állattenyészetét. Elismeréssel nézték meg a közös gazdaság 13 -fejőstehenét. A tsz-ben a fejési átlag jelenleg 13, az istállóátlag 10 li­ter. Az állatok kondíciója jó, az istállórend kifogástalan. Megelégedéssel, beszéltek a sertésállományról, különösen a hízóba fogott 100 süldőről. A határjárás után a látogatók őszintén beszéltek arról, hogy a szö­vetkezetben az előző évekhez képest összehasonlíthatatlanul megnőtt a tagság munkafegyelme, tsz iránti hűsége. A közös ebéd után közös mulat­ságot is rendeztek, ahol a tsz- és egyé ni parasztfiatalok a legnagyobb meg­értésben vigadtak, szórakoztak. A látogatók közül hőbben céloztak arra, hogy az eredmények láttán az ősszel ők is a szövetkezetben kezdik az új gazdasági évet. TÖBB CIKÓRIA = TÖBB KÁVÉ = TÖBB PÉNZ Talán sokan nem is gondolják, hogy kávégyártásunk egyik alap­anyagát, a cikóriát — igaz, még el­enyésző mértékben — a somogyi föl­dek is adják. A Kávéipari Vállalat tavaly kísérletképpen 300 holdra szerződött a megye dolgozó paraszt­ságával. A kísérlet bevált, a cikória So­mogybán is jól terem, és terme­lése nagy jövedelemhez juttat­hatja a dolgozó parasztokat. A cikória termése megyénkben 20 százalékkal haladta meg az országos átlagot. Rácegresen pl. 242, Zimány- ban 194, Jután 191, Somogyjádon 173 mázsás átlagterméssel fizetett a föld holdanként. A somogyjádi Augusztus 20 Tsz 205 mázsa cikóriát takarított be holdanként, s ezért 17 100 forin­tot kapott. Idén már 56 százalékkal nagyobb te­rületet vetettek be megyénkben ci­kóriával, mint az elmúlt esztendő­ben. Az új növény tehát megnyerte a gazdaközönség bizalmát. Nagyon fontos, hogy a termelők betartsák a termeltető vállalat tanácsait, s a jcbb megmunkálás eredményeképpen a tavalyinál is több cikóriát takarít­sanak be a földterületekről — job­ban biztosítsuk kávégyártásunk alap­anyagát, mindenütt meghonosodjék a cikória. Kimérték a területet — jól halad a növényápolás A nágocsi Szabadság Tsz 24 hol­das cukorrépatábláján huszonnégy kapást látunk. Egyelnek. A területe­ket pontosan kimérték tagokra, asze­rint: kire mennyi kapálni való esett, ki mennyit vállalt ezen felül. A Do- bai-család két tagja például 1600 négyszögöl cukorrépa megművelését vállalta magára. Az egyelésben részt vesz a két Dobai-testvér édesanyja, az 51 éves Dobai néni, segít a család­nak, hogy mielőbb végezzenek az egyeléssel, több legyen a munkaegy­ség. A Dobai-testvérpárra 500 négy­szögöl napraforgó, 5 hold kukorica, 1200 négyszögöl burgonyaföld meg­művelése vár. A burgonyát, napra­forgót megkapálták, a cukorrépa- egyeléssel ma végeznek, s holnap hozzálátnak a kukorica kapálásához. ÉVENTE SZÁZ VAGON GYÜMÖLCS ... Bárdibükk köeséqnek évtizedes múlt ja van a gyümölcstermesztésben. Az ál lami gazdaság több mint 200 holdas gyümölcsöse minden évben sokfajta ki tűnő zamatú almával, körtével látja e a városok lakóit és nagy mennyiségben szállítanak exportra is. A második ötéves tervben a gazda ság dolgozói még több gyümölcsöt sze retnének adni államunknak. Végh Tivadar föagronómussal együt olyan Javaslatot dolgoztak ki, amellyé — eddigi eredményeiket túlszárnyalva — elérhetik a holdankénti 60 mázsás átlagtermést. — A 230 holdas gyümölcsösünkben a talaj termőerejének fokozása a fö- feladat — mondta a főagronómus. — Ennek érdekében zöldtrágyázási terve: készítettünk és már ebben az évben megkezdjük ötven kataszteri holdon a csillagfürt zöldtrágyázást, s ennek ki­egészítésére bevezetjük a hároméves szervestrágyaforgót is. — Már ez évben hozzálátunk a gyü­mölcsfák egyedi kezeléséhez, trágyázá­sához. Törzskönyvezzük a gyümölcsöst táblánként és ezen belül a Jobb egye- deket, a nagyobb termésű fákat is. Kü­lön nyilvántartást vezetünk a fagykárt jobban elviselő fákról és a szemzések­nél a teljesen egészséges, állóképesebb, bő termést adó egyedekről vesszük a szemzőhajtásokat. Arra törekszünk, hogy a meglévő faiskolánkban Jobb mi­nőségű oltványokkal elégíthessük ki a megye szükségletét. — Ezek betartása mellett a Bárdi­bükki Állami Gazdaságban el tudjuk érni a holdankénti hatvan mázsás gyü­mölcstermesztést és a második ötéves terv végére a jelenlegi negyven vagon­nal szemben évente száz vagon almát, körtét, szilvát szállítunk a város dolgo­zói részére és tovább növeljük a ma­gyar gyümölcs exportforgalmát és hír­nevét — mondotta Végh Tivadar. Kedves vendégek érkeztek Qzcrdán délben háromtagú bolgár kulturális kül­döttség érkezett megyénkbe. A küldöttséget László István, a Megyei Tanács elnöke és Honfi István népművelési osztályvezető fogadta. A küldöttség tagjai: Koszta Kancsev, a Bolgár Nép­művelési Minisztérium titkársá­gának vezetője, Dimitr Csanev, a poljanovgrádi járás népműve­lési osztályának vezetője és Pavel Matev költő, a bolgár filmgyár dramaturgja, aki mint a Bolgár írószövetség küldötte érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai a fogadáson hosszasan elbeszélget­tek László István és Honfi Ist­ván elvtárssal, s a kérdésekre el­mondták, hogy itt tartózkodásuk alatt milyen tapasztalatokat sze­reztek. Eddig Nógrád és Bács megyébe látogattak el, s Buda­pestről érkeztek megyénkbe. Bolgár vendégeink ebéd után meglátogatták a Megyei Könyv­tárat, majd a zeneiskolai látoga­tás során megtekintették a Ba­lázs János Képzőművészeti Kör tagjainak a Bartók Béla hang- versenyteremben rendezett kép- kiállítását. Hat órakor a Megyei Tanács népi együttese mulatta be vendégeinknek műsorát a Megyei Tanács nagytermében. Ma a küldöttség Barcsra látogat el, ahol a járási kultúrotthont és a most megnyílt kiállítást tekin­tik meg, majd, megismerkednek a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet kulturális életével. Este a színházban a János vitéz előadá­sát nézik meg, s pénteken Len­gyeltótiba, Bálatonlellére, Fo­nyódra, Balatonfenyvesre és öreglakra látogatnak el. A szom­bati napot a bolgár vendégek Ba- latonlellén töltik. Csaknem 18 ezer forint jutalom a jó vasgyüjtőknek Alig néhány napja, hogy megjelent a Minisztertanács határozata a vasgyűjto hónap szervezéséről, s a somogyi út­törők és DiSZ-fiatalok máris hatalmas lelkesedéssel fogtak munkához, hogy minél több vasat, hasznos hulladék­anyagot adjanak a kohóknak. A szép eredményele azt bizonyítják, hogy a so­mogyi fiatalok a május 15-től junius 30-ig terjedő vasgyűjtő kampányban is megállták helyüket és méltán érdemlik majd meg a MÉH Vállalat által kitűzött csaknem 18 ezer forintos pénz- és tárgy- jutalmakat. A gyűjtési versenyben eddig a leg­jobb éredmér,yt a kaposvári Május^ 1 utcai iskola úttörői érték el, akik több mint 6 tonna vashulladékot adtak át a MÉH-nek. A vidéki iskolák közül a drá- vatamási 15, a kastélyosdombói iskola úttörői pedig 13 mázsás gyűjtési ered­ményükkel tűntek ki, de dicséretet ér­demelnek a szentjakabi iskola úttörői is, akik a legutóbbi gyűjtési napon kö­zel 10 mázsa vashulladékot gyűjtöttek össze. Összegezve a somogyi fiatalok gyűj­tési eredményeit: megyénk úttörői és DISZ-fiataljai, egyéb társadalmi munká­juk mellett nagyszerű eredményeket ér­tek el a vasgyűjtő versenyben. A Zala megyei fiatalokkal folytatott vasgyűjtési versenyben megyénk ifjúsága jelentő­sen megelőzte versenytársát. ■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■KB» H párt-, a tanács- ás pénzügyi szervek összefogásával megjavulhat az adófizetés a tahi járásban A tabi járás hetek óta az utolsó, h e t edi k-n yolcadik helyen ballag a járások adófizetési versenyében. Bal­lag, mert két-három nap is eltelik anélkül, hagy pénzügyi bevételi ter­vében számottevő eredmény mutat­kozna. Érdemes összehasonlítani né­hány értékelést: míg a marcali já rásban április 28-tól május 28-ig 38,7 százalékot értek el az adófizetésben, a tahi járás tervteljesítése mindössze 26,6 százalékkal emelkedett. Somogy április 30-án hatodik volt a megyék közti országos versenyben. Most ti­zenhatodik. Rideg bíráló tények ezek. Különösképpen bírálóak a tabi já­rás pénzügyi dolgozóim nézve. Vajon MIÉRT MARADT EL ILYEN SÜLYOSAN A TABI JÁRÁS? Vörös Lajos, a járási tanács pénzügyi osztályvezetője nem ad határozott választ. Valóban nehéz a kérdésre felelni. A rideg tényeket látják csak, az okokat nem. Ugylátszik, nem is igen keresték azokat, maga Vörös elvtárs sem. Pedig ahhoz, hogy a hi­bákat kijavítsák, elsősorban a hibák .gyökerét kell megtalálni. A járási .pénzügyi osztály csak a számadatok­ból, értékelésekből ismeri a közsé­geket, de arról, hogy Andocs, Som, Zala, Karád vagy Fiad községekben miért topog az adófizetés, kevés sze­mélyes tapasztalata van. Ez azt bizo­nyítja, hogy a járási pénzügyi osztály dolgozói BEZÁRKÓZTAK A JÁRÁS KÖZPONTJÁBA, keveset töltenek kinn a községekben, s így természetes, rendkívül kevés módszerbeli segítséget, tanácsot ad­nak a községi pénzügyi megbízottak­nak. Hiába adnak olyan üres instrukciókat a községi pénzügyi dol­gozóknak, mint »-hozzák be a lemara­dást«, vagy »dolgozzanak jobban«, ha a dolog megoldásának »hogyanját« és »mikéntjét« nem magyarázzák. A járási pénzügyi apparátusnak szinte teljes erejét leköti most az új adóki­vetés munkája. (Nem is beszélve ar­ról, hogy a Pénzügyminisztérium az eddigiektől eltérően még jobban el bürokratizálta a kivetési lajstromok vezetését, összesítését, s ez még több embert köt le, még több drága időt rabol el azoktól az emberektől, akik­nek a helye kinn a területen lenne.) Az adófelügyelők most, és előrelát­hatólag két-három hétig sem tudnak kinn a területen segíteni. A lemara­dás fő cicát a járási pénzügyi osztály gyenge szervező munkáján túl a köz­ségele adóügyi megbízottainál, a ta­nácsoknál kell keresnünk. AMIT LEHET ZICSEN, MIÉRT NEM LEHET MÁSUTT IS? Találunk példamutatóan jó adó­fizető községeket is a tahi járásban. Ilyen község Zics, ahol a dolgozó pa­rasztok zöme a tanács nevelő, felvi­lágosító munkája hatására már ki- fizette második negyedévi adóját. Itt a tanács elnöke és titkára, Gutheil István és Mátrai József né a pénzügyi állandó bizottság segítségé­vel naponta foglalkoznak az adózók­kal, felkeresik őket lakásukon, behí­vatják a tanácshoz, s meggyőzik őket kötelességük teljesítéséről. Zicsen semmiféle kényszerintézkedésre nem volt szükség. 50 forint híjával min­denki befizette a jegyzett békeköl­csönt, sokan rendezték a kötelező biztosítási díjakat is. A zicsi tanács­elnök és titkár adóügyi megbízott nélkül dolgoznak. Amit lehet Zicsen, Szorosadon és Kárán, vajon miért ne lehetne elérni másutt is? A tabi, karádi dolgozó parasztok tán rosszabbak, mint a zi- csiek, káraiak, szorosadiak? Dehogy, ők is hajlanak a jó szóra, csak érteni kell a nyelvükön. Nagyon sok függ az adóügyi megbízott és a tanácsve­zetők harcos hozzáállásától, attól: szeretik-e, érzik-e felelőssé gtelj es hi­vatásukat. HOZZÁK KI A TÜSKÉT sípos János szivéből »Én már meguntam ezt a munkát tegyetek máshová.« Sipos János, Tab község adóügyi megbízottja mondta ezeket a szavakat a minap, amikor a község lemaradásáról váltottunk néhány szót vele. Az a Sípos János, aki több mint két év óta .becsülete­sen, szorgalmasan dolgozott, aki a nép, a párt bizalmából pénzügyi szakiskolát végzett — most menekül­ni akar beosztásétóL Miiért? Sípos elvtársat másfél hónappal ezelőtt megsértették önérzetében, s azóta kelletlenül, bizalmatlanul dolgozik. Mi történt Sípos Jánossal? Egyik értekezleten a földművesszövetkezet párttitkára, Szántó József — ugyan­az, aki 1955. évi adóját csak ez év márciusában egyenlítette ki, félévi adójába pedig még semmit sem fize­tett — azért bírálta Sipos elvtársat, mert »zaklatja« a hátralékosokat. Hát zaklatás az, ha mindenkitől megköveteli a törvényt? Ilyen kér­déseket adogatott fel magának gyak­ran, s azóta csak immel-ámmal dol­gozik, nem találja meg a helyes utat, .pedig hány, de hány hátralékos van még Tabon. Miért, nem húzzák ki a tüskét Sipos János szívéből az ille­tékesek. miért nem támogatják kellő­képpen? SEGÍTSEN a TANÁCS IS! Karád adófizetésben rosszabb a járási átlagnál is. Sok a hátralékos. 1266 adófizető van a községben, s két fiatal adóügyi dolgozó. Galambos László április óta dolgozik a falu­ban, jóformán alig ismer egy-két adózót. Fiatal, még tanácstalan is. Azt sem tudja, mihez kezdjen. A he­lyi tanács vezetői nem segítenek ne­ki; a járástól, ha jön valaki, az meg azt mondja — maga Vörös elvtárs is — »maguk semmit se csinálnak, csali udvarolnak«. Pedig nem igaz ez. Fiatalok, de szeretnének jól dol­gozni, szeretnének beletanulni szak­májukba. De kitől tanulják meg ezt? Kire támaszkodj anale? Árvái elvtárs nem bízik bennük, azt mondja: fia­talok, erősebb kezű emberre lenne itt szükség. És amikor arról érdeklő­dik valaki: milyen konkrét segítsé­get ad a vb az adóügyi megbízottak­nak, ugyancsak hallgatás jelzi: sem­milyent. Adósak a párttagok, a tanácstagok is. Sztncsák János pl« 2055, Darabos Lajos 915, Posza Ferenc 523, Zsube- rács Vendel hivatalsegéd 900 forint adóval tartozik. Hol a párttagok, ta­nácstagok példamutatása? Hányszor beszélt Árvái Márton tanácselnök­helyettes a hátralékos tanácstagokkal vagy dolgozó parasztokkal, hányszor hívtak össze kis adó-gyűléfet, ahol részt vettek volna jól és rosszul tel­jesítő dolgozó parasztok is? Hányszor ismertették a falu előtt az új adó­rendszer jelentőségét? A felelet er­re bizony: egyszer se. Ne gondolják a karód! elvtársak, hogy csupán ad­minisztratív rendszabályokkal, s az adóügyi megbízottak megjavíthatják az adófizetést. Sokat tehetnek e té­ren a pártszervezet kommunistái, a népnevelők, a tanácstagok. Bízzanak beosztotrtaikban a tanács vezetői, ne- csak hibáikat lássák, segítsenek is nekik. ÜJ MÓDSZEREKET KELL KERESNIÜK a járási pénzügyi osztály vezetői­nele, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának. Ezeket azonban csak úgy találják meg, ha minél több időt töltenek a községekben, ha sze­mélyesen is résztvesznek ott a hibák leküzdésében, a feladataié megoldá­sában. Hiszen a leghatásosabb a sze­mélyes példamutatás. Ha a községi pénzügyi dolgozók látják azt, hogy vezetőbe, feletteseik nemcsak általá­nos, sablonos utasítgatásoieat adnak, hanem megértik a helyi problémá­kat, saját gondjaikat, bajaikat is, na­gyobb bizalommal, lendületesebben dolgoznak. A mindenkori helyzet alapos isme­retében, helyes, jó intézkedésekkel, a tamácsvezetők Segítőkészségével el­hagyhatja szégyenteljes utolsóelőtti helyét a Habi já*ás. Varga Jóesef

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom