Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-24 / 97. szám

VILÁG PROLETÁR]AI EGYESÜLJETEK! AZ MDP SOMOGY MEGYI 3 É*. OTT SÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 97. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1956. április 24. 95 család II? (aggal, 819 hold földdel válaszlelta a líöziis gazdálkodást az elmúlt héten mcgplkii Legtöbb belépő a barcsi járásban volt MI ÚJSÁG A FÖLDEKEN? A szombat-vasárnapi határszemiék tapasztalatai if. í Éjjel-nappal dolgoznak a Nagybereki Állami Gazdaság traktoristái Hogyan birkóznak meg termelő­szövetkezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink az összetorlódott tavaszi műnk álatokkal, mit tesznek a ter­mésátlagok 3 százalékos növelésé­ért, a verseny fokozásáért a községi •tanácsok és termelési bizottságok? Ezt vizsgálták megyénk több közsé­gében a szombaton és vasárnap megtartott határszemlék. Bsveteti földek, zöitíeüö vetések ai igali határban Már a korareggeli órákban népies kis sereg indult az igali tanácshá­záról a határba. A községi vezető­kön kívül ott voltak a tsz-elnökök, termelési bizottsági, legeltetési bi­zottsági, mezőgazdasági állandó bi­zottsági elnökök, s eljöttek a ver­senytárs, Látrány község küldöttei: Pintér Ferenc és Somogyvári János is, hogy a látottak alapján az iga- liakkal közösen értékeljék, melyik község dolgozik jobban, melyik az Az utolsó kukoricaszem is legyen a földben május 1 -re! Pontos adófizetés lehet a legméltóbb válasz az új adótörvényre A Szabad Nép április 21-i, szom­bati számában Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter cikke alapos tá­jékoztatást adott arról, mi a jelen­tősége a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa törvényerejű rendeletének amely a mezőgazdasági lakosság jö­vedelemadóját új módon állapítja meg. A cikk megállapítja, hogy ai 1949. évi adórendelet szerint az adói az egyes parasztgazdaságok becslés­sel megállapított tiszta jövedelme után vetették ki, ami sok esetben aránytalanságokra vezetett. így pl az azonos nagyságú és minőségű földterülettel rendelkező gazdák adó­ja között sok esetben lényeges elté­rés volt. Ezek elkerülése végett az új adó­rendszer figyelembe veszi a több­éves átlagtermést, a beadási kötele­zettséget és a szabadfclvásárlási ára­kat is, túlmenően a földterület nagy­sága és minősége, művelési ága meg­állapításán. Eszerint az egyforma nagyságú és Kftiőségü gazdaság esetében az adc {"'azonos. Az a termelő, aki ugyan- “Ln nagyságú és minőségű földte­rületen, ha kétszer akkora termés­eredményt ér el, illetve jövedelmi í japlája a másikénak, jövcdelem- gjója nem emelkedik. Ez arra ösz­tönzi a mezőgazdasági termelőket hogy még jobb földműveléssel, a lehetőségek kihasználásával minél ' nagyni>terméseredményeket csikar­janak ki a földből. Az új adórendszer tehát igen nagy jelentőségű a dolgozó parasztság és a népgazdaság részére is. Mert ha többet termel a dolgozó paraszt, töb­bet vihet piacra, több pénze lesz, s többet vásárolhat iparcikkekből. Ha többet visz a piacra, az viszont azt jelenti, hogy a városi dolgozók élel- I miszcrellátása bőségesebb lesz. Az | új adórendszer tehát nemcsak szi­lárd alapokra helyezi az adókivetést, hanem tovább erősíti a város és a falu kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget. Általában továbbra is érvényben maradnak a mezőgazdasági lakosság új általános jövedelemadójánál az előbbi kedvezményiek. Azoknak a termelőszövetkezeti csoportoknak a tagjai pl., amelyek táblásán művelik földjüket és beadási kötelezettségü­ket közösen teljesítik, 20 százalék­kal kevesebb adót fizetnek. Ez igen nagy segítséget jelent a tszcs-k tag­jainak. Az új törvényerejű rendelet figye­lemmel van a 65 éven felüli dolgozó parasztokra, akik ha kizárólag föld­jükből élnek és nincsen velük együtt adózó férfi családtagjuk, 50 száza­lékos kedvezményben részesülnek, amelynek felső határa 1000 forint. Az új adózási rendszer megszün­teti az adókivetésnél az önkényes­kedés lehetőségét, mert a tanácsház­nál kifüggesztett adótételek alapján könnyen ellenőrizhetik, kiszámíthat­ják a termelők is a fizetendő adóju­kat. j Az adómegállapítás új törvény­erejű rendeleté elősegíti a termelők és az adőmegállapító, illetve beszedő szervek közötti előbbi visszásságok elkerülését. Minden esetben szigo­rúan megköveteli azonban, hogy az adózó pontosan rendezze adótartozá­sát. Legméltóbb válasza az lehet megyénk dolgozó parasztságának er­re az új adótörvényre, hogy ponto­san és hiánytalanul kifizeti adóját minden^ időben. Szöiővcsszö-Qltvánvisknla Kötésén Kötésén nyolcvan tagja van a szőlőtenmelési szakcsoportnak. Való­ságos mesterei a szőlőtermesztésnek, boraik országszerte híresek. A szakcsoport tagjai Kötésé kör­nyékén tovább javítják a szőlők mi­nőségét és a bortermelést. A direkt- tormö tőkéket kitűnő rizling és más nemes fajtával cserélik tó. A tóve- ®stt tőkéket is pótolják az új szőlő- Vesszöoltvánnyal. A szükséges föld- forgatási munkákat már el is végez­ek. Most láttak hozzá a terület is- *állótrágyázásához. A 10 ezer szőlővesszőt pincében Syökereztették. Pár napon belül — na már annyira meleg lesz a talaj ~~ kiültetik az olitványiskoLába, ősz­pedig a szőlők pótlására; Valóságos forradalmi változást ho­zott az idén a nyolcvan új négyzet­bevető gép megyénkben! Jobbkor nem is érkezhettek volna. Ezért in­dították el az utolsó dekádban gép­állomásaink olyan lendülettel a ku­korica négyzetes gépi vetését. Az el­ső tíz nap alatt már a parasztok is megszerették az elmés szerkezetű gépet, a traktorosok megismerték minden csínját-bínját. A Fonói Gépállomás ezt a jó agro­technikát, a gépi négyzetbevetést leghamarabb megtanulta. A kercseligeti Búzakalász Tsz-nek eddig 45 holdon juttatták földbe a kukoricáját. Heisler József, Bőte Zol­tán, Deák Gyula, Borsányi László és Lencse Béla már első nap kiismer­ték a sorokat vezérlő drót szabályo­zását. Igen ügyesen irányították az egyszerre hat barázdát elvető cso- roszlyát. Az emeltyűk áttételezései is pontosan működtek kezük alatt, a magok egyszerre, egyforma távol­ságra hulltak a földbe. Az új módszert megszerettették a szövetkezet tagságával is. Ahogy a vetést befejezték, egy félórát sem várakoztak, átköltöztek a nagyberki Győző Tsz határába. A bő kukorica- termést ott is a jó gépi vetéssel akar­ják elősegíteni. Minden gépállomást arra sarkallnak: május 1-re földben legyen a kukorica! A Lengyeltóti Gépállomás is nép­szerűsíti az új gépet. De mint több más gépállomáson, nem követik nyo­mon a traktorosokat kint a határ­ban. S ha azok menetközben a vető­szerkezet villás emeltyűjével, a jel­zőtárcsa beállításával nem bánnak elég gyakorlottan, nem terem ott a főmérnök, a traktorosok magukra- hagyatottságukban »spekulálnak«, egyenetlenül vezetik a gépet. Ebből pedig kár származik. A gépi nö­vényápolást ugyanis később csak szabályos négyzetbevetés esetén le­het elvégezni. Több szem többet lát! Érdemes te­hát a gépállomási vezetőknek is tö­rekedniük, hogy május 1-re minél több kukorica kerüljön négyzetesen a jó magágyba. A bővebb kukorica- termésből több hízó lesz, s akkor több hizlalt jószágot hajthatunk a városok piacára! r, első a versenyben. Tiszta határ, zöldellő vetések, be­vetett földek fogadták a látogatókat. Az igali dolgozó parasztok becsület­tel kitettek magukért. A tavaszi ka­lászosokon kívül földben van már 96 holdon a burgonya, 30 holdon a nap­raforgó, 175 holdon pedig a kukori­ca vetőmagja. A II. Pártkongresszus Tsz 35 hold kukoricáját négyzetesen vetette el. Az utolsó holdig haszno­sította a tanács az 543 hold tartalék­területet. Az igái iák fej fej mellett holadnak a látrányiak mögött. Hátrány ez országos begyűjtési versenyben a kisközségek között az első helyen halad, míg Igái a köze­pesek között a harmadik. A páros­versenyben tehát eddig Látrány az első. nagyobb pndat BalatonitiliiiSen az Őszi árpanetés ápolására Halat onkilltiben a határszemle- toizottság az őszi árpavetések foko­zottabb ápolására hívta fel a dol­gozó parasztok figyelmét. Még na­gyon kevés vetést hengereztek félül, s ez az oka, hogy az őszi árpaveté­sek nem tudtak kellőképpen meg­erősödni a jó idők beállta óta — ál­lapította meg Veszprémi Kálmán, a versenytárs 1 Balatons zabadi vb-el- nökhelyettese. A kiszántásra kerülő mintegy 6 hold őszi árpa helyett kukoricát vetnek. A határszemle alkalmával érté­——-----------­NEMZETISÉ GI NYELVEN elő­adásokat rendez nemzetiségi közsé­geinkben a TTIT megyei szerveze­te. így többek között Szulckon né­met, Szentmihályhegyen pedig dél­keltek a két tsz — a Dózsa és a Rá­kóczi — munkáját, s a versenyből a Dózsa került ki elsőnek. A Rákóczi Tsz még a burgonyáját sem ültette el. Ahol riiíg a mezőn ztreg a kukorica- és ndpraíorgosiár A gyékényesi határban itt-ott még lábonálló kukordeaszárat és napraforgószárat találtait a szemlé­lők. A hanyag gazdákat — Makár Józsefeié, Horváth József, Taszlak Imre, Horváth Imre, Hadi János, Bognár Györgyné, Németh János — a tanács figyelmeztette, haladékta­lanul takarítsák le a földjeiket a csúfító kukorica- és napraforgószár­tól. Csurgón meg kell gyorsítani a tavaszi munkákat! Csurgón úgylátszik nem akadt felelős személy, aki a határszemlét kellőképpen megszervezte volna, ugyanis azt szombaton részvevők hiányában megtartani nem tudták, a vasárnapi szemle megszervezését pedig meg sem kísérelték. Talán a csurgói dolgozó parasztokat, köz­ségi vezetőket nem érdekli, hogyan áll községükben a tavaszi munka? Vagy talán attól tartanak, hogy a sok felszántásra, bevetésre kerülő föld Ilire eljut a megye távolabbi részé­be? Miért nyugszik meg az első si­kertelenség láttán Lázár elvtárs vb-elnökhelyettes és Csondor Teréz elvtársnő községi agronómus? Az el­maradt határszemlét a közeli na­pokban pótolniuk kell, és ezt fel kell használniuk arra, hogy a hibá­kat, a lemaradást feltárva, a lakos­ságot a tavaszi munkák meggyorsí­tására buzdítsák; Javíf-hataHcinok Lassan megnyúlnak, halvá­nyabbak lesznek az árnyékok, a Szabadság-park fái mögül még át-áttűz az alkonyati napnak egy-egy gyenge, szemethunyorító sugára. Ilyenkor, alkonyat felé meg­szaporodnak a padonülö pároké Ott ülnek, amíg besötétedik, sok­szor még később is. Van olyan pad, ahol a fiú és a lány még tisztes távolságban ülnek egy-' mástól, de holnap vagy talán még ma tűrhetetlenné teszi a ta­vaszi hangulat ezt a távolságot, és csakhamar szoros közelben, egymást átkarolva vagy egymás kezét fogva néznek egymásra szótlanul, vagy mindketten va­lahova, a messzeségbe tekinte­nek. Hatvan év körüli bácsika botoz végig a padok előtt, Egy-egy üres padnál megáll, hunyorogva nézi a piros támlát, rajt a be­vésett sziveket, neveket, dátumo­kat. Csóválja a fejét, s komor ránc rajzolódik a homlokára. — Fiatalember! Nincs papírja? Miért nem arra firkál, miért a padra? — rebbent szét egy ifjú párt az öreg morc hangja. A fiú, talán húszéves sincs, elpirul, a lány szégyenlősen lesüti sze­mét, és mindketten egyszerre megnyálazott ujjúkkal szaporán törölgetni kezdik a pad támlá­ját. A bácsi dohog, s tovább megy. A fiatalok egymásra ne­vetnek. A fejük majdnem egy­máshoz ér, hajukat egymásba- kócolja a szellő. Ismét össze­bújnak. A bácsi elmegy az emlékműig, megkerüli, ismét megáll egy-egy padnál, csóválja a fejét. Vissza­felé tart. A fiú és a kislány most kel fel a pádról és egymás­ba karolva elindulnak lassú, an- dalgó léptekkel. A parkőr odaér ismét a pádhoz, ahol a két fiatal ült az előbb. A piros támlán friss vésés, duzzadóan kerekded szív, közepében két név: Mari­ka—Laci. Az öreg már-már indulna nagy léptekkel utánuk, homlokán s szája sarkában ismét megjelenik a komor ránc, de utánanéz a fiataloknak, akik azt hiszik, senki sem- látja őket. Talán az első csókjukat váltják., , — Javíthatatlanok .., — le- gyint a parkőr, s egy kis mosoly­ra húzódik a komor száj. Tálán arra gondol, hogy negyven év­vel ezelőtt ő is... Leül a padra, mögötte a szív, a két névvel, és nézi, hosszan, sokáig nézi mosolyogva a pado­kon összebújt fiatalokat, H magvar országgyűlés küldöttsége Kieviien Kiev (TASZSZ). Moszkvából jövet va­sárnap Kievbe érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására a Szovjetunióban vendégeskedő magyar országgyűlési küldöttség Rónai Sándor országgyűlési elnök vezetésével. A magyar vendégek a tiszteletükre adott ebéd után ellátogattak egy kö­zeli gép- és traktorállomásra, onnan visszatérve a vendégek részt vettek a Lenin születése 86. évfordulójának szentelt kievi ünnepi gyűlésen. szláv nyelvű előadásokat tartanak. Uetvenen túl van, ■LJ- közelebb a nyolc­vanhoz. Vajon hogy él? Jó étvágya van? Tud-e jól aludni? Kellemesek az álmai, avagy ágyá­ban is a gond kínozza, a magatehetetlenség, a kö­zelgő vég sejtései? Úgy, miként a régi világ ag­gastyánjait, kik kínlód­va, roskadozva tettek naponta egy újabb lépést a sír felé? így jut eszünkbe a göllei Lendület Tsz 76 éves, ugyancsak »lendü­letes*< tagja és öreg élet­társa. __ Má r aludtak, mire odaértünk. Jóízű horko­lás hallatszik ki szobá­jukból. Restellnivaló len­ne megzavarni őket. Bár épp most ment még le a nap is. Ezért Deák elv­társ, a tsz elnöke vall helyettük: — Az apóka naponta elgereblyézi a kocsinyo­mokat, a legkisebb ke­rékvágást. Akkor meg egyenest tűzbejön, ha héja fenyegeti, a porta fölött keringve, a csibé­ket, aprójószágokat. Az ostor ilyenkor úgy pat­tog a kezében, mint egy I sz-öregek kisebb puskaropogás . -. El is ijeszti a martalác madarakat udvarunk fe­lől. S kis szünet után mo­solyogva folytatja: — A tagság a szociális alapból megszavazta ne­kik azt a jó kis porció »tsz-nyugdijat«. Egy pú­pozotton megrakott sze­kér kukorica, három fe­lezsák búza és 5000 fo­rint az 5 idei járandósá­guk. Nagyon megfogta azért a bensőmet, mikor azt kérdeztem tőlük, egyszerre vagy részle­tekben akarják? »A, te gyermek — mondták —, nem fut el mivelűnk az ördög olyan egyhamar! Adjad csak csínján, las­sanként, részletre. .!« • * * J[Tég fülünkben ma- radt sokáig a két öreg horkolása. — Hát itt jól alszanak az idősek, mi a gondjuk? — kérdeztük a répás­pusztai Első ötéves Terv Tsz elnökétől. — Többet vannak éb­ren, mint álomban, « ? — Kurucz Istvánná nem sokszor fekszik már le, s túljut a két »he­tesen«. A párja már túl­jutott. Kurucz mama azért úgy szaladgál, tesz- vesz, mint a rezes fut­rinka. Minden porciká- jával szereti a munkát. 266 munkaegység jutott neki tavaly. — Abból nem telt vol­na a megélhetésre ele­gendő? — kérdezzük, — Dehogynem! Amit két keze munkájával be­csülttel megszerzett ta­valy, az éppen 13 566 fo­rintot ért. Addig duru­zsoltak azonban fiatal­jaink a vezetőség fülé­be, míg aztán a szociális alapból minden munka­egységéhez külön öt-öt forintot, egy-egy kiló búzát és »öreg-bankó­ként-« 1300 forintot hoz­zá nem csaptunk.-.-. Ha­lasi néni? Igaz, ő tíz évvel fiatalabb Kurucz néninél. De a fiatalok nem hagytak nyugtot, őrajta is segítünk. Hű, hogy jár annak is a ke« ze között a tű, mikor zsákot foltoz! Vagy amikor palántáz, vagy acatol! Egy fruska se le­het serényebb! ITa szabad nagy do- loghoz csekélyei, a komolyhoz tréfásat csatolni, elmondani való lenne még az alábbi. Hedrehelyen, a Búza­kalász Tsz-ben a 68 éves Váradi Józsefeié menyével együtt tavaly annyit dolgozott, hogy munkaegységrészesedé­sük 14 619 forint értéket tett ki. De bezzeg nem is »rozsdásodott be a csontja«. Jobban kiraJc- ja még a csárdást, mint az a díjnyertes éltáncos- gárda, s annak bármily heves vérű tánc-csillaga. S ha kacag, mindenki felvidámodik. Mert nevetése a tsz- öregek lelkének felcsil­logása! ERDŐS JENŐ . A Naqybereki Állami Gazdaság trak- itoristái, sztálinyec-vezetői elhatározták, 'hoqy behozzák a kései tavasz okozta | lemaradást és éjjel-nappal szántanak, .vetnek. Holczmann Imre sztahanovista |traktoros brigádja már eddiq is szép .eredményt ért el. 163 holdon elvégezte |a talajelőkészítést a kukorica, cukor- .répa és kender alá. Ezenkívül 264 hol­dat mütrágyáztak és 100 holdat elbo- ronáltak. A brigád tagjai: Simon János, Maros István, Felhős József és Holcz- mann József május 1 tiszteletére azt vállalták: éves tervük felét ekkorra tel­jesítik s az üzemanyagból 12 százalé­kot megtakarítanak. Olaj- és kenő­anyagban 2 százalékos csökkenést vál­laltak. «‘ iái jurusuun ttfll alakult: 50 család, 120 taggal, Zrí nyi néven alakított új termelőszö vetkezetek Az előző hetihez képest e hétéi már növekedést mutat a közös gaz dálkodást választók száma: 96 csa Iád, 172 taggal, 818 kh. földdel vá lasztotta a termelőszövetkezetet. Tovább előre a Somogy megye tsz-mozgalom fejlesztéséért! I ■ Az elmúlt héten ismét növekedett [a termelőszövetkezeti utat választó [dolgozó parasztok tábora. A járási •pártértekezletek újabb útmutatást \ adtak a tsz-mozgalom fejlesztésére. Falusi és tsz-pártszervezeteink na­gyobb gondot fordítanak a szervező, ,felvilágosító munkára. Különösen a barcsi járásban érződik a pártérte­kezlet hatása, ahol a múlt héten Lad községben új termelőszövetkezet is ■- a — .a a. a — m • a aa- a ^ a ^ a ^ a a a aa> a a- a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom