Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

vasárnap, prilis 'Z'Z, SOMOGYI NÉPLAP 7 Monímetríreí ibolya Hány fiatal tehetség veszett kárba, kány ifjú zseni égett ki terméketlen tehetetlenségében a múltban! Az a társadalmi rendszer elfojtotta, riegbénította fellobbanó erejüket, az ismeretlenség örök homályába taszí­totta őket. És aki mégis fölülemel­kedett? Ha alulról indult, kemény karc, nyomor, nélkülözés, könyör­telen szenvedés volt az osztályrésze, ezek képezték határköveit pályájuk­nak. Mi adott mégis erőt a küzde­lemhez? A fiatalos lelkesedés, a nyomort is bearanyozó optimizmus, a bizakodó lélekből falcadó, a min­dennapok áradatából sarjadó bo- kémság. Lesz, ahogy lesz, de élni kell és alkotni kell! Kálmán Imre Montmartrei ibolyá­ja innen kapta témáját, ebből a talajból sarjadt mondanivalója. Három fiatalembert ismerünk meg a színpadon, három vidám, néha elkeseredett, de mindig bizakodó, a művészet erejében, a tehetség ere­jében bízó fiatalembert. Közéjük sodorja a sors a kis Montmartrei ibolyát, a bájos Violettát, az operett napsugarát. Ninon a fölkapaszkodott utcalány, Spaghetti komikus karika­túrája és a többi néha szokatlan, de mindig tipikus figura érdekes, vál­tozatos, színdús keretet biztosit a bájos cselekménynek. Mosoly, fény, nóta röppen a színpadon, a monda­nivaló, az operettben ritkán keresett, ezúttal azonban élesen megrajzoló­dott mondanivaló azonban ott lapul mindvégig a cselekmény mögött. A Csiky Gergely Színház művész­együttese eredményesen, sikerek­ben gazdagon mutatta be a népsze­rű operettet. Violetta szerepében Barcza Évát üdvözölhette a közönség. Hangja, kifejező, a szerephez jól alkalmazkodó játéka megérdemelt sikert aratott. Különösen megnyerte a közönség tetszését abban a jelenet­ben, amikor titkolt szerelmét csalo­gatja Ninon lakása küszöbéről. Va­lóban a vergődő, mosolyogva szen­vedő. bájosan csábítgatva visszatartó szerelmes állta útját a vak szenve­déllyel küzdő férfinek.- Kedves meglepetés volt a közönség számára Mátrai Mária vendégszereplése is, a nézők örömmel tapsolták meg régi kedvencüket. Juhász Pál méltó párja volt Violet­tának Raoul alakításával. Megnyerő fellépése, közkedvelt hangja, szünte­lenül fejlődő játéka könnyűszerrel biztosította a sikert. Pusztai Péter Florimond alakítá­sával egyéniségének megfelelő sze­rephez jutott. Elhihetően, valósze- rüen keltette életre a bohém, erősen cinikus, de hevülni, lelkesedni tudó zeneszerzőt. Gálffy Lászlóval és Juhász Pállal együtt különösen ak­kor nyerték meg a közönség elisme­rését, amikor Violettát megmentve a részeg nevelőapa lábai elé vetet­ték frissen nyert pénzüket, s ezzel elvetették álmaik, rejtetten ápolt vágyaik megvalósulásának kulcsát. Gálffy László Henry alakításával méltóképpen zárta be a kedves hár­mast. Fábián Kláriban ismerőst üdvözölt a közönség. Korábban már látták ugyanebben a szerepben. Játékában gyakran fölismerték a régi Ninont, de nagyon sokat fejlődött régebbi szereplése óta. Valóban a kis pári­zsi utcalány, majd a felkapaszkodott »művésznő«, a hisztériás férfibolon- dító mozgott a színen. Mégis tudott annyi bájt kölcsönözni játékában, hogy szinte a kifejletig szimpatikussá varázsolta figuráját. Rassy Tibor ezúttal ismét stílu­sának megfelelő szerepet kapott Spaghetti alakításával. Kissé talán ott rejlett a figura mögött Brézel- máyer alakja is. A két szerep any- nyira rokonjellegű, hogy ez nem rontotta, sőt fokozta alakítását. A nézőtéri epizódnál azonban óva­kodnia kell a túlzástól. Bán Tamás a színigazgató szerepében kevés le­hetőséghez jutott, örömmel tapasz­talható, hogy már levetette korábbi darabosságát, mentes a túlzásoktól, a tiszteletreméltó külsejű, de min­den hájjal megkent színigazgatót jellemzően mutatta be. Komlós Ist­vánt legutóbb mint kis úttörőt ka­cagta a közönség első jelentősebb szerepében. Most megérdemelt sikert aratott a szenilis öreg tábornok megjelenítésével. Kedvesen rajzolta meg a nevetséges karikatúrát. Kondói Kiss Jenő a babonás Rotschild báró szerepét jól játszot­ta, megfelelően alakított Sarkadi Imre is Durand, Molnár Pál pedig a páholyos szerepében. Az operettet egészében véve sike­resen hozta színre a színház kollek­tívája. A szereplők között ezúttal nem lehetett találni gyöngén alakí­tót, mindegyik betöltötte a helyét. Udvardy László vezényletével a ze­nekar művészien, hűen tolmácsolta a népszerű operett könnyű, kedves számait. A kifejező, sikerült díszle­tek, jó maszkok, a korhű kosztü­mök mind, mind hozzájárultak az operett sikeréhez. Az előadás meg­érdemelten dicséri Miszlay Istvánt, a fiatal, tehetséges rendezőt, aki nemrég mutatta be vizsgadarabját és máris egymásután ajándékozza meg a közönséget jobbnál jobb rendezé­seivel. Élményt nyerve hagyja el a közönség a nézőteret, ami feltétlen sikerről tanúskodik. Dezső János. V. I. LENIN MÜVEINEK KIADÁSA Moszkva (TASZSZ). A szovjet em­berek, amikor megünneplik Vlagyi­mir lljics Leninnek, a kommunista párt és a világ első szocialista álla­ma megalapítója születésének 85. évfordulóját, mindig Lenin halhatat­lan müveihez fordulnak. Lenin mű­vei a Szovjetunióban és annak ha­tárain túl igen elterjedtek. összpéldányszámuk 289 770 000, 82 nyelven, köztük olyan népek nyelvén jelentek meg, amelyeknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt nem volt írásrendszerük. Az SZKP Központi Bizottságának Marxizmus—Leninizmus Intézete folytatja Lenin egyes kérdésekről szóló műveinek gyűjteményes kiadá­sát. Az idén két kötetben megjelen­nek Vlagyimir lljics Lenin harcos­társainak, rokonainak, közeli mun­katársainak Leninről szóló visszaem­lékezései. DCijLfLajjiáuaknak, últöwkíitk SZPENDIAROVA: Gyermekdal Leninről Mi tudjuk, Lenin nagy qonddal Vigyázva figyelt ránk: Ha élne, térdire vonna, S kérdezné, miként apánk: »Nos, gyermekeim, hogy éltek?« És csengene énekünk: »Ahogy nekünk megígérted. Oly boldog az életünk. Október az ország földjét Az ifjaknak adta át, Miénk a kastély, a zöld rét, A tábor, a nagy világ. Köszönjük, hogy napjainkat Nem nyűgözi baj, s teher. Hogy boldog gyermekek, ifjak Víg éneke szárnyra kel.« Kedves Pajtások Tisztasági hónap van megyénkben. Számatokra ez azt jelenti: most még inkább vigyáznotok kell, hogy ne szemeteljetek sehol, sem az utcán, sem az iskolában. Ha ezt betartjátok, akkor ti is részesei lesztek a tiszta­ságért folyó harcnak: a tisztasági versenynek. Fogadjátok meg, hogy ezentúl a hulladékot nem dobáljátok el, nem firkáljátok, vagy mázoljátok össze a falakat, vigyáztok a rendre minde­nütt: utcán, iskolában egyaránt. Indítsatok versenyt a legtisztább osztály címért; Az egy folyosón lévő osztályok tanulói pedig a legtisztább folyosó cím elnyerésére versenyez­zenek. Előre a tisztasági verseny sikeré­ért! ANYÁK NAPJA KISROMA-HECY regényes szépségű lejtö- jé«. a fák közül egyszerre csábítva kínálja •íj és lányosán titkolja magát a ház, s amikor a táto- §• gató belép húvöslehelletú falai közé, hirtelen meg- K fosztja magát ez cpránkénti felfedezés örömétől. Jj s mindent egyszerre akar látni. A szobák, ahol ő élt. • dolgozott, pár perc alatt bejárhatók, kincsei félóra ti; alatt megtekinthetők, de nem elég egy hét, hogy Jl a gyönyörködő kíváncsi szem beteljék a látvány­ul nyal, megismerjen mindent. Minden szöglet, min­it. den kép, minden kis tárgy újabb és újabb megle- t| petessél kedveskedik a látogatónak. •íj Milyen kevesen tudják: itt éU, itt alkotott, s 3j itt hali meg Rippl-Rónai József. S talán még ke­if. vesebben tudják, hogy a hálás emlékezetű nevelt­éi fiú, dr. Martyn Róbert valóságos Rippl-Rónai mű­ül zeumot rendezett be a villa szobáiban. }]• Azokon a napokon, amikor a mat call kórház jí{ gyermekfőorvosa hazajön, gyógyulást kereső em- * berek tömege fordul meg a villa parkjában, dr. y Martyn Róbert rendelőjében. Bizonyosan, igen ke­if vesen tudják közülük, hogy a rendelőtől pár méter- jjj nyíre, a villa szobáiban a nagy kaposvári festömü­vész emlékét idézi még most is minden. A villa t. homlokzatán ott van ugyan a Medgyesi-plakett, a Íl villa hajdani lakójának, Rippl- Róna inak érdekes 3j arcélével, a park százados fái alatt ott *'• a Medgyesi faragta Rippl-Rónai kőszobor, (jl mégis a gyógyulást kereső betegek közül kevesen V sejtik, hogy a villa szobáiban emlékidézően, hűen » minden bútordarab, c falak festése, s minden olyan, •jj mint amikor még a művész élt és alkotott. ' A SZOBÁKAT mos: is lakják: a művész ne­áj veit fia és felesége, de nagyobb kegyelettel, jj nagyobb szeretettel akkor sem őrizhették volna Jj meg a művész emlékét, ha senki sem érintette, tf|. senki sem lakta volna a szobákat, amióta Rippl- J(l Rónai kiejtette kezéből az ecsetet. Sőt... Azóta •Jj gazdagította is a hálás neveltfiú a Rippl-Rónai em- y léktárat. A bútorok elhelyezése, a szobrok, a falak V festése — minden ugyanaz, mint a művész életében, ja A földszinti szobák falán ceruzarajzok: régi kaposvári arcokat, vázlatokat, karikatúrákat tár a \f látogató elé gazdagon minden falrész. Rippl-Rónai Jí barátairól. látogatóiról egy-egy emlék: Fényes Jj Adolf, Sztnnyei-Merse Pál, Fonyódi Géza arcá- y ról egy-egy portrévázlat. Cervzarajzok: egy ivó tí gulya, s az egyik vázlaton Rippl-Rónai gyors voná- jU saival nehezen kibetüzhető szöveg: >►Miután a mű­je vésznek csak önmagából és a természetből lehet O még újat meríteni — jobban kell a természetben « elmerülni, mint a régi stílusok általunk kevésbé JJ átérezhetó szellemében. Igaz, hogy ez a nehezebbik j. feladata a művésznek, mert továbbhaladást jelent, dl amivel megbirkózni nehéz dolog.« aj Az idézet mintha Ars poeticája lenne a művész 5 itt látható képeinek, vázlatainak. Pillanatképek a tíi természetből ellesve: közéjük tartozik a vázlatos, de igen kifejező nagy ceruzarajz, az italánál lévő gu­lya, egy másik gyors vázlat sertésekről és a ba­romfiudvar zajos népségéről. Az alsó szobákban kisebb képek Rippl-Rónai párizsi művészbarátaitól, köztük a neves Malliol- tól is. Két szoba mindössze, de órákig ihatná a szomjas szem magába a falak gazdag kép-kincsét, Rippl-Rónai művészeiét. Pedig mi ez még a felső három szobához! Főlépcső visz fel ez emeletre, Rippl-Rónai dol­gozószobájába, a hálószobába, amelyet az empire- faragású ágy ural. Az ablakon át az alkonyati vilá­gítás csodás színeivel gyönyörű parkrészlet tárul a szemlélődő elé. A villától alig száz méternyire ott a hajdani műterem, ott az az épület is, amelyben négy éven át Medgyesi faragta remekbe szobrait. A RIPPL-RÖNAI emlékekbe szerelmes hálás ■'* neveltfiú, Martyn doktor itt gyűjtötte össze mindazt, ami a művésztől ittmaradt, ami Rippl- Rónai emlékét idézi. Az íróasztal, előtte a hires karosszék. Itt üldögélt, itt irta leveleit, emlékezéseit a művész. Az Íróasztal felett a csodálatos, a feled­hetetlen portré, a »Margit néni«. Különös szép, csodálatos kék háttérből fehér női arc, női profil válik ki, s a látogató nem tudja eldönteni, hogy a majdnem egyszínű női arcnak mi adja meg a plasz­tikáját. A portré szinte vonja magára, mint a mág­nes a tekintetet és nehéz elszakadni tőle. A szembelévö falon Rippl-Rónai édesanyjának és édesapjának megdöbbentő realitású portréi. Egy asztalon a volt Munkácsy-tanitvány legnagyobb emléke, a legnagyobb magyar festőművésztől, Mun­kácsy Mihálytól kapott paletta. A könyvállványon Rippl-Rónai kedvelt könyvei, köztük Móricz Zsig- mond által a művésznek dedikált művek. A bútordarabok is ismerősek a Rippl-Rónai- képekről. Ismerősek a szobrok, a gyertyatartók, a híres karosszék is. Egy-egy képén a művész vala­mennyit megörökítette a hálószoba két ágyával együtt. Az ajtó mellett — üvegtől óva őrzik Rippl- Rónai széle skarimájú m ű vész ka !a pját, üveg alatt néhány hajtincsé!, cpró emléktárgyakat, vázákat, tálakat, s a halott művész összekulcsolt kezének, külön a remekműveket alkotó jobbkéznek gipsz- mását. J\,fILYEN SOKAT tudna s így is milyen sokat mesél a századforduló Európájának nagy művészéről a kisrómahegyi villa minden szobája, minden bútordarabja, minden emléke. S itt min­den nemcsak a nagy művészről beszél, nemcsak Rippl-Rónai korszakokat átívelő, alkotásokban gazdag életpályájának gazdag emlékszüretje ez a villa, de bizonysága két ember, Martyn doktor és felesége kegycletteljes, hálás emlékezésének is. Kö­szönet érte mindenki nevében. NAGY TA MAS Egyre jobban közeleg az anyák napja, május első vasárnapja. E napon minden gyermek az édesany­jára gondol, öt köszönti, s mond köszönetét a fáradozásért, melyet érte, a gyermekéért tesz szüntelenül, fáradhatatlanul. Az úttörők már sokhelyütt készül­nek az anyák napjára. Rajzolgatnak, hímeznek, barkácsolnak. Legtöbben kis szívalakú albumokat készítenek. s ezekbe az albumokba az őrs mia- den tagja beírja nevét^ Az anyák napján pedig az egész őrs együtt megy el mindegyikük édesanyját fel- köszönteni. Virágot adnak át, köszön­tőverseket szavalnak el és együtte­sen elénekelik a kedves, anyáknapi dalokat. így minden édesanya érzi, hogy nemcsak az ő gyermeke, de gyermekének pajtásai is tisztelik, becsülik, szeretik őt. MISKA BAJ1XOK LESZ Mikor Miska kicsike volt, jó tornásznak indult, de kcsöbb már valahogyan a buzgalma ritkult. Igaz, meg is hízott nagyon, szeretett jól enni, kolbászfélét s gombócokat halomszámra nyelni. Az osztályban nevették is, ha kötélre mászott, valamicskét nekilendült, de mászás nem látszott. Magasuqrás is remek sport, a soványak bírják, lesz majd bajnok is közülük, csak Miskát szidják. Gyerünk talán távuqrásra? S harminc fiú — szöcske! Az eredmény r.agyon szép, csak egy marad mögötte ... Ki ez az egy? — Ugye tudjuk, ez biz Kovács Miska! Tanulásban nem hibázik, de a tornában — birka! »Milyen sportot űzzek tehát, hogy rossz hírem vesszen? —« töpreng Miska éjjel-nappal, »Kinek titkát lessem?« A soványak könnyen futnak, ugrani is tudnak, szeles — kövér kis fiúcskák inkább mást tanulnak ... És csábítja a birkózás — itt teremhet babér! Nagy reménnyel szőnyegre lép, de tuss lesz csak a bér... Menjünk talán hát boxolni? — veszi Miska sorra. Gőggel kezd a boxolásnak, s ütik mindjárt orrba ... Miska látja, nem oly könnyű boxbajnoknak lenni, nincs más hátra — hazamenni s bánatában enni... Másnap mégis jelentkezik futball-mér kőzésre, csatár lenne, de csak döcög, állna inkább félre ... — »Legyek talán én a kapus?« Kevesebb a futás ...« De a labda hálóba jut, hiába az ugrás! Az ugrásból potyogás lett, Miska nagyot esett. Kár is lenne letagadni, a föld szinte rengett ... Miska látja, nem esete könnyedén szerelni, lógó orral indul tehát más sportot keresni. Közben hírlik hoqy harmadnap lesz plng-pong bajnokság! Miskát is csak odaviszi komoly kiváncsisáq. Tetszik neki a kis labda, könnyebb mint a foci, szaladni sem kell oly sokat, — kezdjen plnq-pongozni? Az edző már üt is vele, közben biztatqatja, de Miska még labda helyett a levegőt csapja. Milyen ravasz kicsi labda, nehéz eltalálni, s mikor megvan, határozza — »Itt fogok megállni!« égy lett Miska ping-pongozó, s bizony igaz mindez, kiderült, hogy lehetséges bajnoki fiú ez! Most is cppen asztalhoz lép, van már komoly híre, a sok pajtás neki szurkol, és vázét húsz — tízre... Nincs többé már ügyetlen és kinevetett Miska, megsúgjam, hogy mint történt ez? — Kitartás a titka! S. SZABÓ IBOLYA FEJTSD MEG! 1“ 2 r­4 Is !6 1 P I8 9 IÜÜ10 I 1 iimi in Ml“ 1 lül* * 13 * * * *1 ;1 14 sSs IS 1 16 1 1 :::::: 17 lÖI18 * * * | pi 19 2° | Iliin 2! | I22 !!iii:!|23 * 30 * * * * * 36 24 a 1“ Ijjjjjj 12I28 \m 30 | r i n in 32 ül 331 i m r Ilii 35 1 36 Ili,37 r i :ü:::|39 ,4° ÜHÜI" 42 43 11 46 £ 45 i i isns <7 ifiifi48 1 4, Ül“ 51 Üli52 1 1 S3 | 1 Vízszintes: 1. Egészségügyünket óv­ják (folyt. 16.) 9. Hegyes szerszám. 10. Az emberi test legkisebb része. 11. Y. N. 12. Bánatunk. 13. Ide dobják a használhatatlan dolgokat. 14. Géza be­tűi keverve. 15. Néz mássalhangzói. 16. Vlzsz. 1. folyt. 17. A mulatóhely. 18. Ü. N. 21. Diszit. (ékezethiány). 23. Férfinév. 25. Les eieje és vége. 27. Morzehang. 29. Régi méltóság. 30. A napjukat megünnepelték az úttörők is. (Folytatás vizsz. 42.) 32. Kerti munkát végez. 33. Határozó fajta. 35. Elereszt, dob. 37. Svájci szabadsághös. 39. A ti­beti főpap. 41. Félig szeret. 42. Vlzsz. 30. folyt. -14. Pihenő. 45. Majdnem zsi­nagóga. 47. Vissza: számnév. 49. Főze­lékféle. 51. Riad. 52. Nem ünnepi. Füqqöieqcs: 1. Laza. 2. Betűt vet. 3. Február 19-én. 4. Kukorica. 5. A száj része. 6. Sipos Tibor. 7. Ilyen fa is van. 8. ....példa. 12. Arendába. 13. Látó- szerve. 14. A. E. A. 15. Használ. 19. Jöjj. 20. Gyümölcsök. 22. Vissza: sakk- nnlszó. 24. Bő. 26. Madár. 28. Vissza; hájas lénynek van. 31. Szülője. 34. Szabadon ereszti. 35. Vissza: kézfeje. 36. T. M. A. Z 38. Láz mássalhangzói. 39. Alma betűi keverve. 40. li-val jazz »műszó«. 42. Növény. 43. J. I. 46. A termelő eszköz (ékezethiány). 47. Szúr. 49. Éhség. 50. Azonos mással­hangzók. 51. Szikla. 52. Ing eleje. Beküldők: vízszintes 1. 16, 30, 42, 53. Függőleges 3. Beküldés határideje: április 26. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes meqfejtése. Nézd, hogy karikázik me­zei szagokkal a tavaszi szél. Könyvjutalmat nyertek: Végvári Pi­roska Kaposvár. Bóna József Gálosfa, Hergert Maliid Kaposvár. Szorqalmas keresztrejtvény megfej­téséért megdicsérjük: Werlenbach Gyula kaposvári. Segesdi Hona so- mogyaszalói pajtásokat. — A belgrádi cirkusz idei szezonja. A belgrádi cirkusz idei szezonja áp­rilis végén kezdődik. Willy Radley jégrevüje szenzációsnak ígérkezik. A jégrevü szereplői fantasztikus jel* mezekben lépnek fel és ezek a sze­replők Európa legjobb korcsolyázói közül kerülnek ki. A 26 tagú együt­tes délutáni gyermekelőadások kere­tében bemutatja majd a Hófehérke és a hét törpe című jégbalettet. A jég- revfl keretében légtornászszámoknt is mutatnak be. köztük az Alvanos-cso- port repülőtrapéz számát, egy svájci »ovilttec kerékpáros zenorcvülét. I VILLA A KISROMA-HEGYEN i a * I Ahol egy nagy festőművész emlékét I ; idézi minden... ■ Y • t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom