Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

8 iJHULLl ALI'IJÜ1 Ötévi sikerekben gazdag és viszontagságos út után újjáéled a kálmáncsai népi együttes Mintha egy nép történelemköny­vét lapogzgatná az ember, olyan ki­csiben a kálmáncsai népi együttes fennállásának ötéves története. 1950. őszén született meg az a gon­dolat Kálmáncsán, hogy énekkari kellene alakítani. Az ötletet tett kö­vette és 20 taggal megalakult a kál­máncsai Béke énekkar Hámori Má­tyás karvezető irányításával. Ez a kórus már a kezdet kezdetén a kü­lönböző versenyek fokozatain át el­jutott a megyei döntőig. És aztán szünet következett. Hámori Mátyást elhelyezték, az énekkar vezető nél­kül maradt. Ekkor sietett a Népmű­vészeti Intézet a kálmáncsai Béke énekkar segítségére Hollós Lajos karvezető személyében, aki kéthe­tenként eljött a községbe, segíteni az énekkart, mely ekkor már 45 tagból állott. Az 1953. évi versenyek megyei döntőjéből elsőnek került ki az énekkar és így a budapesti feszti­válon is részt vett. Kimagasló ered­ményt ért el. E siker után a Nép­művészeti Intézet még inkább fel­figyelt Kálmáncsára és egymás után küldte embereit, hogy a község ha­gyományait, népdalait, táncait, népi szokásait, meséit felgyújtsék. ICsak néhány nevet említsek Hollós La­joson kívül: Pesovár Ernő, Wavri- necz Imre, Gáli József, Gosztola Lo- ránd, Végvári Rezső és nem utolsó sorban a Népművészeti Intézet nép­rajzi osztályvezetője. Muharai Ele­mér, akik heteket töltöttek Kálmán­csán. Az eredmény az lett, hogy a felnőtt énekkar mellett megalakult az út­törőkórus, Garamvölgyi Zsuzsa veze­tésével és életrekelt a tánc-, a szin- jótseócsoport, megalakult a népi ze­nekar. A felgyűjtött anyagból elké­szült a Kálmáncsai fonó, a Vásárfia és a Leánykérés. Ekkor már az énekkar 70 tagot számlált és vezetője, Henkey Zoltán menyei énekszakreferens. Ebben az időben érte el a népi együttes fény­korát, mert a 120 tagú együttesre várt az a hivatás, hogy a megyében ő mutassa be elsőnek az új népmű­vészeti formát, a mese, illetve népi daljátékot. A felgyűjtött népszoká­sokból, hagyományokból megszületett a népi daljáték szövegkönyve és partitúrája: a Furfangos király­kisasszony. Az ország öt kiválasz­tott népi együttese közül a kálmán­csai népi együttes volt az, amelyben együttesen közreműködött az ének­kar, zenekar, tánc- és a színjátszó­csoport. A zenekart Wavrinecz Imre, Tóth János, a táncokat Pesovár Ernő, Végvári Rezső, a szöveget Muharai Elemér, a néprajzi osztály vezetője tanította be. A hat hónapig tartó — a szó szoros értelmében vett — verejtélces mun­kával elérkezett az együttes a be­mutatóig. Megjelent erre az alka­lomra a Népművelési Minisztérium és a Népművészeti Intézet képviselő­je. Es ekkor történt a baj. A pesti küldöltek megfeledkeztek arról, hogy az együttes tagjai egész napi fáradságos fizikai munka után lép­nek színpadra és azt várták, hogy legalább annyit nyújtsanak, mini képzett, hivatásuknak élő színészek. Az eredmény az lett, hogy a 120 tagú együttes, mint oldott kéve, szét­hullott. Á faluban néma csend. Töo- bé soha senki sem kereste fel őket a Népművészeti Intézetből, csiiggedés lett úrrá a népi együttes tagjain. A művelődés háza helyiségeit a Ter­ményforgalmi Vállalat vette igénybe raktárnak. A népi együttes a napi munka után nem tudott hol össze­jönni. Ilyen körülmények között lépte át a csoport az új év küszöbét. De most a régi tagjai újra megkezdték a szerve­zést, mert az nem lehet, hogy ötéves múlt után minden kultúráiét meg­szűnjön a községben. Ismét összefog­tak és ma már újra 60 tagot számlál az együttes. Es ez a hatvan ember az ötéves évforduló napján, 1956. április 21-én az öt év legsikerültebb ének-, tánc-, népi daljáték műsorszámait mutatja be Kálmáncsa községnek. PAKOTT VILMOS levelező. Felvétel a kaposvári Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára Felvételűiket kérhetik azok a nyolc általános iskolai végzettséggel ren­delkező nők és férfiak — a párt- apparátus, a közigazgatás, állami, gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezetek és más szervek mind­azon dolgozói, akákmek munkakörük ellátásához mezőgazdasági szakiké­pesítésre van szükségük. Felvétel céljából a Mezőigazdasági Technok um igazgatóságához (Ka­posvár, Kossuth tér 2.) sajátkezűleg írt kérvényt kell benyújtana, mely egytben kötelező nyilatkozatot is tartalmaz, hogy a jelentkező napon­ta két órát fordít tanulásra felvéte­le esetén. A kérvényhez mellékelni kell: születési anyakönyvi kivona­tot, utolsó iskolai bizonyítványt, rövid önéletrajzot, a munkahely vezetőjének javaslatát, két évi szak­mai gyakorlat igazolását. Felvétel alsó korhatár 20 életév, felső korhatár 40 év. A felvételi kérelmeket 1956. augusztus 15-ig kéül megküldeni a Mezőgazdasági Technikum igazgató­ságának, Kaposvár, Kossuth tér 2. Kössünk gyümölcsértékesítés! szerződést almára, őszibarackra, csemege- és étkezési szőlőre, málnára és pöszmétére a Földművesszövetkezetnél Művelési előleg! Biztos áruátvétel! Használj növényvédőszereket! Almamoly, répabarkó és egyéb rágókártevők irtására használj DARS IN-t, arzén tartalmú gyomormérget! A HUNGÁRIA MATADOR és AGRITOX porozószer jól bevált ideg­mérgek a szántóföld rovarkártevői ellen. A SULFAROL és a SULFAROLT az almafalisztharmat ellen hatásos védőszer. A SPRITZ-CUPRAL-t a peronoszyóra és varasodás ellen használjuk. Növényvédőszerek beszerezhetők: A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKBEN, AZ ÁLLAMI KISKERES­KEDELMI VÁLLALAT BOLTJAIBAN ÉS A VETŐMAG BOLTOK­BAN. Forgalomba hozza: A Műtrágya- és Növényvédőszerér tékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei. Nylonzokni és harisnya átkötése, spic­ces sarokkal, kívánatra hátul csíkozva. Hegedüsné, Kaposvár, Zalka Máté u. 37. (Bagpss u.) ________________________ Má rkás bécsi zongora eladó. Kapos­vár. Zalka M. u. 37. Méhészek, figyelem! Használt mézes­kannák Igen Jutányos áron kaphatók a Kaposvári Földmüvesszövetkezet mé­hészboltjában, Május 1. u. 40. Egyéb méhészeti cikkek is kaphatók. (6041) Textil kirakatrendezőt keresünk gya­korlattal, azonnali felvételre. Cím a Hirdetőben,_________________________(6867) Jó karban lévő 125-ös Csepel motor- kerékpár eladó. Cím: Illés Zoltán, Siófok, járási tanács.________________________(900) Sz akképzett, nagyüzemi gyakorlattal rendelkező vezetögépészt és állatte­nyésztés-vezetőt, valamint építésvezetőt keres felvételre a Böhönyei Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat, önéletrajz küldendő jelentkezés előtt. (6857) let vasárnap: Várható időjárás vasár­nap estig: változó felhő­zet. néhány helyen, fő­leg nyugaton és északon eső. Mérsékelt, időnként élénkebb déli, délnyugati szél A hőmérséklet emel­kedik. Várható legmaga­sabb nappali hömérsék­'JŐo\ művelődjünk, hol szórakozzunk^ Színház: Sarkadi Imre: Szeptember. Délután 3 órakor. — Kálmán Imre: MontmarU'ei ibolya, este fél 8 órakor.^ Sarkad! Imre: Szeptember. Tájelő­adás Taszáron. Hippi-Rónai Múzeum: Keletázsiai fest­mények és fafaragások kiállítása. EPOSZ művelődés háza; Furfangos Nyeszterka. Szovjet film. Délelőtt 10 és délután 5 órakor. — Családias táncest. Toxtilművek művelődés háza: Táncos klubest. MOZIK: Vörös Csillag: Menekülés Franciaor­szágba. Olasz film. Szabad Ifjúság: Pármai kolostor II. rész. Siófok: Római lányok. Csurgó: Fából épült falu. Balalonboglár: Argentínától Mexikóig. Barcs: Az élet tanulsága. Marcali: Egy pikoló világos. Lengyeltóti; Zsongó melódiák. Tab; Ma este minden véget ér. Igái: Fiam. a tanár úr. Nagyatád: Aranyantilop. — HOLNAP ESTE VENDÉGSZE­REPEL A SZÍNHÁZBAN HONTHY HANNA Kossuth-díjas, kiváló mű­vész. Közreműködik még Fáy Erzsi, Lóránt György, Juhász Pál. — JAROSLAV HASEK világhírű regénye: Svejk, Isméit kapható a könyvesboltokban. A mű új magyar kiadását a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. — AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK SE­GÉLYEZÉSERE a szabadi fiatalok színjátszócsoportja előadást rendez. A Vándordiák című daljátékot mutatják be ma délután a községi művelődés házában. Az előadás be­vételét teljes egészében elküldik az árvíz sújtotta vidék lakódnak tá­mogatására. Kadarkút és Kőkút is felajánlotta egy-egy rendezvény 'be­vételének teljes összegét. — A TISZTASÁGI HÓNAP SO­RÁN a karádi vöröskeresztes aktí­vák kimeszelik a község bölcsődé­jét. A diákfiatalok pedig az iskola öt tantermét hozzák rendibe. — OLCSÓBB LETT A KAPOS­VÁRI PIACON A ZÖLDHAGYMA. Az elsőosztályú hagyma csomónként 7rt fillérbe, a másodosztályú pedig 50 fillérbe kerül. — A VILÁG LEGKÖVÉREBB EMBERE meghalt szívroham követ­keztében Tenessében. A 20 éves R. Wilbanks 337 kilós volt és kiállítá­sokon mutogatták. Patkány-, egérirtás görényekkel, gáz­zal, ciánozással. Halász. Székesfehérvár. Vas u. 9. (4H7) Termelőszövetkezetek, egyéni gazdák figyelmébe! Uj kocsik, kocsi-alkatrészek (bognál--, ko­vácsmunkák). kádáripari termé­kek. mezőgazdasági felszerelések javítása és hegesztése legolcsób- uan a Kaposvári Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Kar­bantartó Ktsz-nél, Kaposvár. Achim u. (volt Marhahajtó út) 2—4—6, sz.________________________ SOMOGYI NÉPLAP elős szerkesztő: Horváth János Felelős kiadó: Tóth István szerkesztőség és kiadóhivatal: jsvár, Latinka S. u. 7. Tel.: 15-11 Kiadóhivatall tel.: 15-16 ügy megyei Nyomdaipart Vállalat Nyomdáért felei; Hidas János © SPORT ® A sportszerűség nemcsak a pályán kötelező önhöz szólok, kedves fiatal sport­társam, aki vasárnap Marcaliban a K. Dózsa elleni mérkőzésen kétszer 45 percen át a pályán sportszerűen küzdött. Első véleményem szerint nem a maga játékán múlt, hogy a Marcali Traktor 0:4 arányú vereséget szenvedett. Amikor azonban a mér­kőzés után láttam s hallottam önt beszélni, mégis úgy tűnt, hogy ön is részese a vereségnek. Azzal kezdem, hogy sok öltözőben jártam már, s tudom, hogy a vesztes csapatoknál nem szokott rózsás han­gulat uralkodni. Az önök öltözőjébe azért látogattam be a mérkőzés után, mert kiváncsi voltam arra, hogy a Marcali Traktor, melyet az egyik leg­sportszerűbb csapatnak Ismerek a megyében, s amely oly szépen sze­repel az idei megyei labdarúgóbaj­nokságban Is, hogyan tud veszíteni. öltözőjükben első pillanatban a szokott kép fogadott. A lehorgasztott fejű Játékosok csendesen beszélgettek a mérkőzés eseményeiről. Egyedül ön volt hangos. Szidalmazta a játékveze­tőt, aki ön szerint két lesgólt ítélt meg, egyizben pedig továbbot intett, amikor a Dózsa kapusa Bene labdá­ját állítólag a gólvonalon túlról hoz­ta vissza. Én, aki a mérkőzést figyel­tem, a vitás esetben a labda helyzetét nem tudtam megítélni, mert rossz szögben álltam. Azt viszont világosan láttam, hogy a gólvonal közelében tartózkodó partjelző határozottan to­vábbot intett, s jelezte, hogy nem volt gól. Az első félidő utáni szünet­ben, de a mérkőzés végén is a mar­cali vélemények megoszlottak a gólt illetően, ön azonban, aki vagy 80 mé­terre állt az esettől, rendületlenül ál­lította, hogy gól volt. S emiatt nem­csak a játékvezetőt szidalmazta, ha­nem megyei sporthatóságunkat is. amely ön szerint ilyen »süket« játék­vezetőket küld a mérkőzésekre. Megvallom őszintén, mélyen meg- botránkoztam az ön hangjának halla­tára. Mert önről, a tavaly még ifjú­sági válogatottunkról egészen más véleménnyel voltam. Azt hittem, hogy ön, fiatal sporttársarn, egyike azok­nak a derék sportolóknak, akik jó hírnevet szereztek az elmúlt pár év alatt a marcali sportnak. Sajnos, té­vedtem. Az, aki ennyire megfeledke­zik rr»zgárói, mint ön, alig méltó a sportember megtisztelő névre. 19 éves kora pedig nem menti, hanem súlyos­bítja helyzetét. Jómagam s szerencsére sportköré­nek vezetői, s ha Jól emlékszem Bősz Adám csapatkapitány segítettek le­csillapítani önt. De ön, sporttárs, csak nehezen nyugodott meg. s ahogy el­csendesedett, úgy lett úrrá az öltö­zőben az a hangulat, amely kezdte felszínre hozni a mérkőzés hiányos­ságait. A vereség okát, melyet edző­jük igen helyesen jórészt az elbiza­kodottsággal magyarázott. Hogy miért mondtam el mindeze­ket? Azért, kedves fiatal sporttársarn, mert úgy éreztem, hogy most, ami­kor megyeszerte sok szó esik a fe­gyelem lazulásáról, akkor helyes, ha rámutatunk nemcsak azokra az ese­tekre, amelyek a pályán játszódnak le, hanem a pályán kívül történtekre is. Úgy érzem, hogy e sajnálat'/s esetből is le kell hogy vonja a tanul­ságot elsősorban ön, de sokan mások is, akik azt hiszik, hogy elég csak a pályán sportszerűen viselkedni. KOVÁCS SÁNDOR Ceglédi sportolók levele a K. Kinizsihez Kedve5 Kininzsi-labdarúgókl Nagy figyelemmel kísérjük a Kinizsi idei szereplését, örömmel szerez­tünk tudomást a sikeres rajtról, s bizony bosszankodtunk, hogy a folytatás már nem volt ilyen jó. Úgy érezzük, hogy a csapatnak kissé fejébe szállt a di csőség. Ez az elbizakodottság azt jelentette, hogy a csapat az élmezőnyből a 10. helyre esett vissza. Az e heti különböző totótippek eléggé lebecsülik a K. Kinizsi együttesét. De mi, ceglédi sportolók nem. Kaposvári fiúk! Fel a fejjel! Mi bízunk benne­tek. S hisszük, hogy vasárnapi ellenfeletekkel a siker jegyében veszitek fel a harcot, mint a múlt év őszén történt. Félre az elbizakodottsággal, lelkesedés és akarás fűtsön benneteket. Hajrá. Kaposvári Kinizsi! Ceglédi sportolók Labdarúgó fegyelmi határozatok A Labdarúgó Társadalmi Szövetség e héten 9 kiállított játékos ügyét tár­gyalta. Fai-kas Bélát, a Marcali Traktor játékosát, miután már korábban bün­tetve volt, három bajnoki mérkőzéstől, Kovács Istvánt, a Kaposvári Dózsa já­tékosát egy bajnoki mérkőzéstől. Molnár Józsefet, á Kaposvári Kinizsi játékosát egy bajnoki mérkőzéstől. Földi Józsefet, a Kaposvári Vörös Lobogó játékosát két bajnoki mérkőzéstől. Szigeti Józsefet, a K. Törekvés játékosát három bajnoki mérkőzéstől eltiltotta. A kiállított ifjúsági játékosok közül Gyors Sándort (K. Traktor) három baj­noki méközéstöl. Somodi Zoltánt (Bala- tonboglári Traktor) egy bajnoki mérkő­zéstől. Törzsök Józsefet (Marcali Trak­tor) két bajnoki mérkőzéstől tiltották el- A Siófoki Bányász—K. V. Meteor mér­kőzésen történt pályabotrányt a Labda­rúgó Társadalmi Szövetség az április 18-án délután 6 órai kezdettel megtar­tandó fegyelmi bizottsági ülésen vizs­gálja ki. Sokat kell még atlétáinknak javulniok a dobószámokban A dobószámok gyenge pontjai a vi­déki atlétikának. Ez a helyzet Somogy­bán is. Kiemelkedő teljesítményt csak az ifjúsági sorban lévő Göltl Béla és a fel­nőtt Gcdina ért el. Kettőjük mögött so­rakozik fel a szerencsére most már mind nagyobbszámú fiatalság. 1956-ban jelentős javulást várunk e téren. Meg kell említeni azt is, hogy a kaposvári atlétavezetök nem fektettek kellő súlyt a dobóatléták nevelésére. Legalább is ezt mutatja, hogy a csurgói és a siófoki testnevelők rendszerint tervszerűbben készítették elő dobóversenyzöiket. Még egyszer szólni kell Göltl Béla sikeres szerepléséről. Megyei csúcsai figyelmet érdemelnek. Súlylökés Megyei csúcs: Göltl Béla (K. Bástya) 12,15 m. 1. Göltl (K. Bástya) 12,15 m 2. Losonczi (Barcsi T.) 11,63 m 3. Sinkovits (Fonvódi SK) 11,35 m 4. Illés (K. Kinizsi) 10.70 m 5. Nagy (Fonyód! SK) 10.40 m. A 15. helyezett eredménye 9,90 m. Diszkoszvetés Megyei csúcs: Győrök Zoltán (Siófoki Bányász) 37,35 m. 1. Göltl (K. Bástya) 34.65 m. ifj. csúcs 2. Dobribán (Barcsi T.) 32,20 m 3. Kiss (Csurgó) 31.70 m 4. Czár (Csurgó) 30,80 m 5. Kovács (K. Bástya) 30,79 m. A 10. helyezett eredménye 27.48 ot. Gerelyhajitás Menyei csúcs: Godina József (Barcsi T.) 53.34 m. 1. Godina (Barcsi T.) 53.34 m 2. Göltl (K. Bástya) 48,86 m. ifj. csúcs 3. Siposs-Szabó (K. Bástya) 41.74 n» 4. Tóth (Kölese) 40.92 m 5. Risár (Siófoki B.) 40.09 m. A 10. helyezett eredménye 38,22 m. Kalapácsvetés Meqyei csúcs: Gombos Imre (Siófeki Bányász) 34,17 m. 1. Kenedl (Siófoki B.) 28.48 m 2—3. Göltl (K. Bástya) és Kiss (Csur­gó) 24,30 m. Gránátvetés Megyei csúcs: Pintér Lajos (Magyar­egresi SK) 71,34 m. 1. Göltl (K. Bástya) 66,70 m 2. Lakatos (Marcali) 64 m 3. Szira (Tab) 64 m 4. Por (Kötésé) 63,20 m 5. Kiss (Csurgó) 63 m. A 15. helyezett eredménye 59 ni. <yíz ókori olimpiától ^íelbourneig FELÉLED AZ ÚJKORI OLIMPIA GONDOLATA 1889-ben báró Coubertin Péter francia tudós megbízást kapott a francia kormánytól, hogy tanulmá­nyozza az egyetemes testnevelés kér­déseit. Coubertin alapos vizsgálódásai közben észrevette, hogy a sportban egyre jobban erősödő üzleties szel­lem nagy veszedelmeket rejt magá­ban. E bajok orvoslásának lehetősé­geit keresve jutott arra a gondolatra, hogy fel kellene újítani az ókori olim­piai látékokat. 1892- ben lépett először a nyilvános­ság elé gondolatával. A párizsi Sor- bonne-on előadást tartott, s javasolta az ókori olimpiák korszerű felújítását. Javaslatát általános tetszés fogadta, 1893- ban elérkezettnek látta az időt terve keresztülvitelére. A müveit vi­lág valamennyi népét nemzetközi ér­tekezletre hívta Párizsba, melyen 13 nemzet képviseltette magát, további 21 pedig levélben jelentette be csatlako­zását. Hosszas eszmecsere után dön­töttek úgy, hogy 1896-ban megrende­zik az első versenyt, melynek színhe­lyéül a ragyogó görög múlt elismeré­seként Athént jelölték ki. Megállapí­tották az egyes versenyszámokat is, s megalakították a nemzetközi olim­piai bizottságot. Az egyre izmosodó sport barátai azzal a boldog érzéssel távoztak vissza hazájukba Párizsból, hogy sikerült egy táborba gyűjteni a testgyakorlatoknak azokat a híveit. akik eddig nemcsak idegennek, de akárhányszor ellenségnek is tekintet­ték egymást. A párizsi határozat leírhatatlan örö­met keltett világszerte a sportolók körében, de a leqboldogabbak a gö­rögök voltak, akik azorrtal hozzáfog­tak az első olimpiai játékok szervező munkáihoz. Az akkoriban elég sze­gény görög állam azonban hamarosan belátta, hogy főként a gazdasági vál­ság miatt sok nehézséggel kell meg­küzdenie. Coubertin kétségbeesve látta, mint foszlik szét legszebb ál­ma. De azért nem rakta le a fegyvert. Közben Görögországban a kormány heves támadásokat kapott, amiért a világversenyeket el akarta ejteni. Vé­gül is a kormány megbukott. Ahogy a válság elmúlt, a költségek előteremté­sére az egész világ görögjeire kiter­jedő gyűjtést indítottak. S amikor Alexandriában élő honfitársuk, Ave- roff György 920 000 drachmányi ado­mányával lehetővé tette, hogy az ókori olimpiai játékok színhelyéül szolgáló stadiont újjáépítsék, már semmi akadálya sem volt az olimpia megtartásának. 1895 áprilisában megjelentek a ver­seny feltételei. Aztán megindultak mindenfelé az előkészületek az 1895-i első athéni olimpiai játékokra ... (Folytatjuk) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom