Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. április 15. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS, ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS IFJÚ FORDÍTÓINK MUNKÁIBÓL MINDEN EMBER SZERETNE MAGAS KORT ELÉRNI — A Kaposvári Táncsics Gimnázium növendékeinek fordításai egészségesen! A z öregedés kérdése az emberiséget foglalkoztató egyik legrégibb probléma. Meddig el az ember — s meddig élhetne? Meddig érdemes az életet leállni — s hol vasi az a határ, amikor az öregséggel járó ba­jok már kibírhatattandkká válnak? Hogyan lehet ezek­nek útját állma, vagy legalább is hatásukat csökkenteni? Az orvostudomány a legkülönbözőbb utakon igyek­szik ezeknek a kérdéseknek a mélyére haitoini. A ku­tatómunka egyik központi problémája a fehérje, az élet alapanyaga A fehérje, vegyészetileg vizsgálva rendkí­vül boryolult összetételű, más anyagokhoz viszonyítva óriási molekulákból áll. Ezek alapegysége lényegében kb. 20, aránylag egyszerű, úgynevezett aminosav. A fe­hérjemolekulák ezenkívül sok vizet köbnek le. Fel­tűnő, hogy a fehérjének ez a tulajdonsága a fiatal saervezleknél sokkal nagyobb, mint az öregedő szerve­zeteknél. Sajnos, ezt a folyamatot nem lehet azzal kiegyen­líteni, hogy vizet fecskendezünk a szövetbe. A fehérje idősebb korban már nem képes folyadékot felvenni. Éppen ezért a fehérje tulajdonságainak megváltoztatá­sára kell törekedni. Ezen a téren világszerte már egé­szen komoly kutatómunka folyik, habár ez valószínű­leg még csak a 'kezdet kezdetének számíthat. Cajncs, nem olyan egyszerű dolog az öregedési folyamatot megakasztani. A majommirigyek és hcrmaniinjekciók, amelyektől egyidöben igen sokat vártaik, • nem képesek erre, minthogy az öregedés nem elsősorban a nemi honmonképződés csökkenésének következménye. Megfelelő támpont hiányában külön­böző más kísérletezések is kudarcra voltak ítélve. Ez­zel szemben már lényegesen nagyobb eredményekkel bíztatnak és a gyakorlatban is beváltak a test frissen tartására rendelkezésünkre álló lehetőségek — mint például a testre káros behatások távoltartása, a iermé- raeteffienes életmód kerülése, a rendszeres, sport, hosz- szabb ailvás stb. Az arve&íudcmány már jelentős eredményeket ért el a betegségek legyőzése és az életkor növelése terén. Míg a századforduló körül élő ember átlag 48 éves kor­határral számolhatott — ma már 68 évre számíthatunk. Az életkornak ez a megnövekedése azonban új prob­lémákat is felvetett: a múlthoz viszonyítva több a ko­pási tünet. A zelőtt természetes doűc.gnak vették, hogy az idősebb ember a lépcsőn felfelé haladva liheg, hogy ízű leld fájdalmai vannak. Közben felismerték, hory a kor növekedésével a véredényrendszer ruga1- massága csökken, merevebbé váKk és hogy ez túlság .s tehertételt jelent a szívnek, amely a hosszú élet során elszenvedett sokfajta bántalom miatt már úgysem tud nagyon alkalmazkodni. A levegőhiányt tehát az okoz­za, hegy a szív már nincs ereje teljében. A szív erejét gyógyszerekkel is növelni lehet, s különösen jő halas­sal van rá, ha megfedeCó diétával — főleg kevés só és folyadék fogyasztásával — és az életmód ésszerű rende­zésével csökkentjük a szív tehertételét. Hasonló a helyzet az izületi panaszoknál is. Az összes Ízületeket vékony percréteg borítja, amely a moz­gásnál biztosítja a könnyű siklást. Az öregedés folya­mata először ezt a port réteget kezdi ki. különösen, ha az ízületek szokatlan megterhe’éseknek és a test nélkü­lözésnek van kitéve. Ezt a háborús és háború utáni évelőből valamennyien ismerjük. A porerétsg alatt fek­vő csont fájdalmas ingertünetekkel reagál és a csukló- széleken dudorok képződnek, amelyek csökkentik a mozgási képességet és még fokozzák a fájdalmat. Ezek- rck a betegségeknek a keafke rendkívüli hosszadalmas fs jobbára csak a fájdalom c:' 'rk öntésére korlátozódik. Abszolút gyógymódok még nincsenek, azdk a gyógy­módok. amelyekről ezt hirdették, mint például az ultrahang, a Virchow-íéle sejtterápia és a hormon­befecskendezés csali részei lehetnek a jól megfontolt gyógyítási tervnek. A lapvető változás elsősorban a fehérjekutatás eredményeitől várható. Persze, ez nem megy máról holnapra. Az orvostudomány addig is tovább fej­leszti az eddigi gyógymódokat, úgyhogy ezen a téren is remélhetők újabb eredmények. Tudom ML VIASZ TŐZEGBŐL A Belorusz SZSZK Tudomá­nyos Akadémiája tőzegkutató inté­zetének munkatársai műviaszt ál­lítottak elő tőzegből. A kísérletek azt mutatták, hogy a tőzegből elő­állított viasz a bútorgyártásnál ugyanúgy megfelel, mint a méh­viasz. A műviasz ezenkívül fel­használható másolópapír gyártásá­nál, a bőr kikészítéséhez szükséges külön!éle emulziók, továbbá cipő­krém készítésére. A mesterséges viasz tömeges előállítására külön gyárat építene!;. NÉMET TAJSZÓLASOK MAGNETOFONSZALAGON A .berlini Hum bold t-egy elem fo­netikai intézetének nagy hairag- ardhivuma van, ahol a Németor­szágban és a világ minden részén készült legkülönbözőbb beszéd- és zenefelvételeket őrzik. A hangtani intézet munkatársai 1955-ben újabo ányos érdekes felvételek készültek Langewiesen- ben, ahol érdekes délmyugaí- t'hüringiai dialektusban beszélnek. Az oltani lakosok beszélgetés köz­ben ismertettél; az üvegfúvóművé- szet különböző munkafolyamatait. XVIII. SZÄZADI FEKETEMODORÚ RÉZMETSZETEK A tclasszicisztikus greizi nyári palotában 'helyezték el az NDK egyik értékes állami könyv- és réz­metszetgyűjteményét, amelyet 1953- foen sok érdeklődő tekintett meg. A gyűjtemény egyik érdekessége 1400 feketemodorű vagy hántó-rézmet- szet a XVTII. századból. Ezek egy- része rendkívül értékes, több közü­lük Sár Joshua Reynolds, nagy an­gol festő és más neves festők mű­vel után készült. A feketemodorú vagy hántó-réz- metszést egy német, Ludwig von Siegen találta fel a XVII. század­ban és csak a szakértők kis eso­iégek kel az eredeti képek legfinomabb árnyalatait is vissza lehetett adni. Egy-egy ilyen rézmetszettel körül­belül 30 lenyomatat lehetett készí­teni, a metszet elkészítése három ■hónapot vett igénybe. »AZ EMBERISÉG ŐSEI« CÍMŰ KIÁLLÍTÁS SIKERE “Az emberiség ősei« című ldélilí- •íást, amely 1955. december 15-én nyűt meg Berlinben, három hónap alatt több mint 45 000 érdeklődő tekintette meg. A látogatók között sok volt a nyugat-berlini és nyugat­németországi lakos. A kiállítás tu­dományos alapon, szemléltető mó­don mutatja be az ember eredetét. Berlin után Halléban tekinthető ■meg a kiállítás, ahol ugyancsak három hónapig lesz nyitva. RENOVÁLJÁK a wroclawi KULTŰRTÖRTÉNELMI MŰEMLÉKEKET PRAVDA Egy szovjet repülő hőstette Az Azovi-tenqeren történt jégzajlás kezdeten úgy látszott, hogy a keresi szorosban fekvő kicsiny Szrednaja Kos­sá nevű szigetecskére a krimi partok­ról lehetetlenné válik a közlekedés. A szigetről ugyanakkor szomorú hír ér­kezett rádión: néhány gyermek súlyo­san megbetegedett, sürgés orvosi be­avatkozásra van szükség. A polgári lóqlflotta különítményének parancsnoksága elhatározta, hogy re­pülőgépet küld a sziqetre. A kicsiny szigetecskén azonban nincs repülőtér, csak sík mező, amelynek hossza nem haladja meg a 150 métert. Anatoli] Loskarev komszomolista re­pülő és Voronec felcser indullak el a sziqetre egy »JAK —12« típusú repülő­gépen. Eres. viharos szél fújt. Ilyen kö­rülmények között végzett leszállást a fiatal repülő a kicsiny földdarabkán. Kővetkező útján orvost és ápolónőt vitt a szigetre. A polgári légiflotta különít­ményének oarancsnoksága a bátor tet­téért köszönetét fejezte ki a fiatal re­pülőnek. Tormási János. Il/c. Szovjet tudósok utazásai külföldre Moszkvából Párizsba utazott Dja- csenko, a Mezőgazdasági Tudomá­nyos Akadémia igazgatója és Arzu­manyan, az Akadémia jelöltje. A szovjet tudósok részt vesznek a ké­szülő nemzetközi konferencián. * * • Elutazott Párizsba Sziszkanjan, a Szovjet Tudományos Akadémia kép­viselője. Részt vesz a nemzetközi tu­dományos tanácskozásban. » % • Kabulba repült Moszkvából egy szovjet professzor-csoport. Tagjai: Zajcev, Szperanszkij, Esocsevszkij é? Bodjacsina professzorok. A szov­jet professzorok részt vesznek a ka- buli orvostudományi fakultás előadá­sán az egyetem igazgatójának a meg­hívására. László Ferenc, II/a Sarlre színműve a moszkvai színpadon A Moszkvai Vígszín­ház művészei új dara­bot mutatnak be a kö­zönségnek. A _ darab Jean Paul Sár*re hala­dó francia író kiváló műve, a címe: »Csak igazságot«. A színdara­bot I. Ereraburg és O. Szavics fordították oroszra. A darab a reakciós sajtó szovjet- eXenes cselszövéseit gúnyolja ki. Somogyvári István, U/C. Szovjet filmrendezők utaztak Belgiumba Seovjet filmrandezö delegáció utazott Brüsszelbe A. Davidov, a “Szovexpont film« igazgatójának vezetésé­vel. A delegáció tagjai részt vesznek Belgium­ban a szovjet filmhé­ten. Ezzel egyidöben a Szovjetunióban viszont megrendezik a belga filmhetet. Dobrovoczky Pál, IX/C. Munkaverseny május 1 tiszteletére Jereván ipari válla­latai május 1 tisztéle- •tére munkaversenyt rendeznek. A gumi­abroncs-gyár munkásai felajánlották, hogy má­jus l-re a “Gigán:« autógumiból 1000 da­rabbal többet termel­nek A Dzserzsinszkij gépgyár tervező kol­lektívája határidő előtt elkészíti az új esz­tergályos menet vágó- nép kísérleti mintá­ját. Dóri János, WC. __ DAILY WORKER___ Ss énrohbantúa — viszel Egy új szénrobbantási eljárás kí­sérletei folynak jelenleg az angol szénbányákban, víz használatával gondoskodnak a nagyobb eredmény­ről és a nagyobb biztonságról. Az új eljárást “Pulse infusion shatfiring«- nek nevezik. A szénbe egy hosszú üreget fúrnak, melynek végébe rob­banóanyagot töltenek. A nyílás vé­gére szelepet helyeznek. Nagy, négy­zethüvelykként csaknem féltonna nyomású vizet szivattyúznak az üregbe, így a víz a szén majdnem minden repedésébe bejuthat. Mikor a robbantás megtörtént, a robbanás energiája a vizen keresztül a szén minden rétedében hat, sokkal na­gyobb mértekben, mint az eddigi el­járásoknál. A módszer alkalmazásához új rob­banószert készítettek, a >-Hy dro­he! «-t, amely ötvenszer akkora víz­nyomást tud előidézni, mint az ed­dig ismertek. Azonkívül, hogy a robbanás hatá­sosabb, a víz segíti leüllepiteni a port és csökkenti a robbanás által keletkezett bányalég veszélyét. Külföldi szakértők is nagy érdek­lődést tanúsítottak a találmány iránt: Fordította: Varasdy Endre, II/bj EPIGRAMMÁK német tájszóúásokait vette!; fel magnet of onízalagra. Schönhausen községben például egy maüam- mester és feleségének plattnémet (afltolómét) tájszólásbam * elhangzott párbeszédét örökítették meg. A há­zaspár a párbeszéd közben a ma­lomiparban előforduló régi kifejezé­seket használta, így a többi között a maiam összes részeit felsorolták. Kamemben egy asszony, akinek ükapja juhász volt és rengeteg me­sét és mondát tudott, több ilyen mondával gazdagította az archívum értékes anyagát. Különösen szép por: ja ismerte. A művészek a réz- lapck felületét először egy granu­láló (szemcséző) acéllal felborzol­ták, majd sémára »sáberoiták«, il­letve hántolták azokat a részeket, amelyeknek a lenyomatban vilá­gosan kellett, maradniuk. A sima részek ugyanis nem vették fel a rézfeketét. Az átmenetet a könnye­dén hántolt része!; képezték, ame­lyek szükség szerint több vagy ke­vesebb rézfeketét vettek fel A hán- tolatian részek bársonyos színt eredményeztek a lenyomat­ban. A feketemodorú rézmetszetek. Wroclaw lengyel városban a kö­vetkező öt esztendőben nagymére­tű renoválási munkálatokat végez­nek a város ikultúrtörténe!irnd épü­letein és műemlékein. Az utóbbi években az óváros sok épületét, az egyetemet, a tudomány házát és a városi arzenált restaurálták, úgy­hogy ma ismét régi szépségükben csodálhatok meg. A Szovjetunió Tudományos Aka- . démiája által kiküldött geológusok ez év elején befejezték a Káspi- tengerbe benyúló MangMak-fólszi- geten végzett kutatómunkát. Az expedíció tagjai 1800 kőzetmintát és nagy mennyiségű tengeri nö­vény- és állat-kövületet bocsátottak a lendngrádi Földtani Múzeum ren­delkezésére. Ezek a lelete!; igazol­ják azt a feltevést, hogy a félsziget helyén évmilliókkal ezelőtt tenger volt. KIADJAK KRACSKOVSZKIJ SZOVJET ORIENTOLÖGUS ÜTI JEGYZETEIT A Oenóngrád'i Orosz-Palesztina Társaság nemrégiben tartott érte- .kezletén szovjet tudósok új részle­teket közöltek a régi Babilon és Palesztina törvényhozásáról. Vera Kracscvszkája elhunyt férjének. Kracsavszkijnak libanoni, szíriad és egyiptomi útjáról beszélt. Kra- csovszkíj 1908-tól 1910-ig járt ezek­ben az országokban. Felesége válo­gatott gyűjteményt készít elő nyom­tatásra Kracsovszkiij naplóiból, jegyzeteiből és az utazásáról szóló leveleiből. AZ ELŐADÓ Ifjú szónokunk felállott, S az emelvényről így kiáltott: — A munka nálunk igen fontos. Légy hát a munkádban pontos! A munka jellemünk alapja. Eennünket acéllá ez alakit! ... — Elvtárs, leesett a lapja! — súgja neki most valaki, s ökle már dönq az asztalán: Hát majd én veszem fel talán? Eredményes módszer A műhelyben sok a solejt. Megszüntetni hogy lehetne? Tán, ha minden selejtgyáros Bére lenne: ön-selejtje?! flz „egyedüli“ és „kizárólagos“ Bár nagy a kollektíva, Ámde néha mondhatsz bármit, Eqyedül ö,az »aktíva«, A többi — csak tehernek számit. SZ. SVECOV A sztratoszféra klímája Közvetlen mérésekkel még a múlt században megállapították, hogy a le- veqö hőmérséklete a föld felszínétől távolodva egyre hidegebbé válik. Évszá­zadunk eleién azonban kiderült, hogy meghatározott magasság után a hőmér­séklet a sztratoszférában a további emelkedéssel úgyszólván nem is változik. P. A. Molcsanov szovjet aerológus 1930-ban bocsátotta fel először az at­moszférába saját szerkesztésű parányi műszerét, amely különböző magassá­gokban a levegő nyomását és hőmérsékletét mérte, s az adatokat rádió útján automatikusan közölte. Ezek a rádiós időjáráskutató készülékek 25 — 30 kilométerre emelkednek, ezért az ilyen magasságok hőmérsékletét még közvetlenül mérni tudták. Az ennél magasabban fekvő légréteqek hőmérsékletéről úgv szerezték az adato­kat, hogy megfigyelték a hang terjedései 3z atmoszférában. Az elmélet szerint a hang csak abban az esetben változtathatja meg ter­jedési irányát és fordul vissza a földre, ha a levegő hőmérséklete 30 kilomé­ter fölött — 3 fagypont fölött van. A hr.talmas robbantásokkal előidézett hangok megfigyelése annak feltételezésébe késztetett, hogy 50 kilométer ma­gasságban az atmoszféra hőmérséklete j lusz 50 — 60 fok. A még magasabb légréteqek hőmérsékletének meghatározására az at­moszférában lejátszódó különféle Jelenségek (»ezüstfelhö«, meteor) megfigye­lését használják fel. Kiderült, hoqy 80 kilométer magasságban a levegő hőmérsékletének kö­rülbelül mínusz 70 foknak kell lennie. Ugyanekkor az atmoszférában végbemenő más jelenségek (a rádióhullá­mok elnyelése, sark! fények) arra mutatnak, hogy a 100 kilométernél maga­sabb légrétegekben a hőmérséklet jóval nagyobb. Iqy feltehető, hogy 500 ki­lométer magasságban és ennél feljebb a hőmérséklet néhány ezer fok! Az utóbbi évek rakétákkal végzett kutatásai, alátámasztották, hogy az atmoszfé­rában a magas és alacsony hőmérsékletek váltakoznak. Mi idézi elő az atmoszféra herrtérsók létében ezeket a változásokat? A nap energiájának nagy része az atmoszférán keresztül kerül a földre, s a föld felülete ezt az energiát elnyeli. Közben a föld felülete felmelegszik és a meleget kisugározza a levegőbe. Ez az oka annak, hogy a föld felszínétől felfelé haladva a leveqőben a hőmérséklet csőkké»'. A 30 kilométeres magas­ságon túl a hőmérséklet emelkedése azzal magyarázható, hogy az atmoszférá­ban ezen a magasságon ózon v«m. Az ózonnak az a sajátossága, hogy elnyeli az ibolyántúli sugarakat, ennek következtében fethevül ős növeli az atmoszfé­ra hőmérsékletét. A 80 kilométeres magasságban a hömérsékietcsökkcnés oka egyelőre még tisztázatlan. Az ennél magasabb léqrétegekben a hőmérséklet emelkedését az okozza, hogy az oxigén elnyeli az igen rövid hullámhosszú napsugarakat. A. BARTO Oroszból fordította: Lieber György lY/b. FEJTSD MEG! L 2 3 ' r~ 6 F 8 9 iiiiii 10 :::•! ii 12 13 iiiiii 14 15 16 iiiiii 17 :::::: 18 19 iiiiii 20 21 üli" 2i iiiiii 24 25 20 :::::: 27 iiii: ?a 29 Klin 3d illír 31 32 23 j!:nn 31 üü;' 35 36 * 38 m 39 10 | 41 V TA _L y Vízszintes: 1. Tavasz van. gyönyörű... József Attila-vers egyik sora. (Körbe a nyíl irányába.) 9. Vallás része. 10. Né­pies ürmér'ék. 11. Kioltja éleiét. 12. 12 hónapról. 14. Végtagok. ló. Erősen hangzik. 18. Hamarosan ellentéte. 19. Lopóval vesz bort a hordóból. 20. Rá­gunk velő. 22. Ke(ek szám. 23. Ketlö — római számmal. 24. Ur a szemét­dombon. 26. Többes személynévmás. 27. A porrongyot szabadítja meg a portól. 28. Téli sporteszköz. 30. Két szó: 1. rögzítő fadarab: 2. óra méri a múlását. 31. Minden folyamnak ez a vége. 32. Állampolgári kötelezettség. 34. Régi tö­rök méltóság. 35. őrzője. 36. Erős sport­águnk. 37. Be ... ták katonának. 38. Énekkari szólam. 39. Pohár, melynek nincs széle!!) 41. Ételnek van. Függőleges: 2. örömét leli benne. 3. Csukni. 4. Vízben él. 5. Okozatot szül. 6. Cél a labdarúgásban. 7. Két szó: 1. utat burkolnak vele; 2. vessző. 8. Szere­pet játszik. 13. G-vel az elején: alapta­lan büszkeség. 15. Kertész teszi. 17. Hosszú ideig. 20. Vadállatok. 21. Mező- gazdasági üzemegység. 24. Kinek a tu­lajdona. 25. Vásznát készít. 29. Békés, napfényes jelenet. 31. Szemes termény. 33. őrizte, védte. 35. Vigyáz rá. 41. Téli csapadék. Beküldendő: vízszintes 1. és folyta­tása. Beküldés határideje április 19. Múlt hell keresi^' 'vényünk helyes megfejtése: Latinkír Sándor. A vértanú. Emlékezzetek a hősökre. Könyvjutalmat nyert: ősz Agnes. So- mogyaszaló. Szorgalmas rej; vénymegfejtéséért megdicsérjük: Lőczi Gyula ötvüskónyi. Hergert Matild kaposvári. Végvári Pi­roska kaposvári, Segesdi Ilona somogy- aszalói. Kovács Árpiid kaposvári, Bóna József kaposvári. Wertembarh Gyula kaposvári. Dudás Éva marcali és Len­gyel Magdolna mernyei pajtást. SZOVJET GEOLÓGUSOK fekete A MANGISLAK-FÉLSZIGETEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom