Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-13 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESC L JETEK.! A TISZTA SOMOGYÉRT A tisztasági versenymozgalom szervezésére alakult bizottság a verseny első napjairól, a mozgalom tudatosítása terén elért eredményekről a napokban tartott megbeszélést. Úgyszólván minden szerv, a megyei tanács osztályainak versenyfelelősei részt vesznek a bizottság munkájában. Hiba azonban, hogy az állami gazdaságok versenyfelelőse nem jár el rendszeresen a megbeszélésekre. Nem csoda, ha még hirt sem hallani az állami gazdaságok tisztasági versenyéről. Pedig már minden faluba, termelőszövetkezetbe, üzembe eljutott a tisztasági verseny híre. Meg is mozdult a lakosság apraja-nagyja. Kell is igyekezni, ha 1956-ban mi, somogyiak akarjuk megszerezni az Egészségügyi Minisztérium vándorzászlaját. A fonyódi járásban jó szervezéssel lendítették munkába az aktívakat és a járás dolgozóit. Balaton- bogláron hangosbeinontlón keresztül népszerűsítik azokat a gazdákat, akik élen járnak a tisztasági versenyben, és megbírálják az elmaradókat. A járás társadalmi ellenőrei mindenütt ezzel foglalkoznak. Egyes községek, brigádok, egy-egy ház között tisztasági verseny alakult ki. A járás tisztasági mozgalmának élharcosai a kereskedelmi hálózat dolgozói. Leginkább ők szervezik a versenyeket. Kapoly községben nemrégiben még nem tudtak a »Tiszta Somo- gyért« mozgalomról. A versen* brigád ellátogatott Kapolyra is, ahol azóta már megszépült a falu arculata. Az üzemek között is élénk tisztasági verseny bontakozott ki. Eddig a Faipari Vállalat, a Kefeüzem és a Vaskombinát vezet. Műhelyeiket, az egyes üzemrészeket munkaidő után kifestik, gépeiket, munkapadjaikat a legnagyobb rendben tartják a dolgozók. Kaposvár tisztaságáért igen keve set tesz az IKV. A vezetők még any- nyi fáradságot sem vettek, hogy a kezelésükben lévő épületek haz- gondnokait értesítették volna a mozgalomról. A Nagymalom dolgozói annál többet törődnek munkahelyük tisztaságával. Az üzem összes helyiségeit rendbehozták, kimeszelték, a férgeket kiirtották, nem kell attól tarta- bi, hogy a gabonába, lisztbe fészkelik magukat. A malom udvarát lom- talanilják, megkezdték a parkosítást is. A Sütőipari Vállalat is iulézke- •ktt, hogy megváltozzék a kenyérgyárak rendje. Megszűnik, hogy a kenyereket kétes tisztaságú ruhákba, ponyvákba csomagolják. Uj, korszerű szitálóberendezést állítanak munkába, ezzel kiküszöbölik a szennyeződést. Az elkövetkezendő hetek szorgalmas munkáján áll, elnyeri-e megyénk a versenyzászlót. Persze nemcsak ezért kell törekednünk a tisztaságra. A tisztaság segíti megvédeni legnagyobb kincsünket: az egészséget. iHiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiii HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Jól akklimatizálódtak az amuri halak az ukrajnai víztárolókban. A Kiev—Szvjatosinszk kerületi Micsurin kolhoz mesterséges tavába engedett menyhalivadókok két érv alatt átlagosan elérték az 1100 grammot. * * * A grúziai ipari tervező intézet kollektívája két teagyár tervét készítette el a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére. A közeljövőben grúz szakemberek csoportja utazik Vietnamba, hogy ott segítsen a teagyárak felépítésében. * * * Múzeumba tették a hatmillió lakosú Sangháj két utolsó riksáját. A városban ma már csak korszerű közlekedési eszközök láthatók. A chzanow-i F. Dzerzsinszkij mozdonygyárban megkezdték a kazán nélküli mozdonyok gyártását. Az idén a gyár 30 ilyen típusú mozdonyt bocsát (ki. A kazán nélküli mozdony tartály- iyal rendelkezik, amely elegendő gőzt tartalmaz ahhoz, -hogy a mozdony nyolc órán át üzemben legyen. Úgy várják a segítséget az új termelőszövetkezetek, mint a mező a napfényt. Sási eűlvtárs, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta ezeket a szavakat a megyei szakemberek egyik megbeszélésén. Kitől várhatnának fokozottabb segítségadást, szakmai, szervezési tanácsot a nagyüzemi gazdálkodás első éves iskoláját járó fiatal szövetkezeti tagok és vezeAhol jó és ahol akadozik az új élet rendje tők, ha nem a helyi szervektől^ a községi, a járási tanácstól? Az új tsz-ék legelső próbatétele a tavaszi mező- gazdasági munkák gyors és alapos elvégzése, a közös állatállomány, a közös istállók megteremtése, a munkaszervezetek biztosítása. Ebben kell a járási szervek dolgozóinak ösztönözniük, utat mutatniuk az új tsz-ek- nek. Sok új tsz-ben példamutató rendet, fegyelmet tanúsítanak a munkában. A nemrég alakult SOMOGYCSICSÖI BÜZAKALÁSZ TSZ tagjai például 300 holdas birtokukhoz már 22 szarvasmarhával — ebből 17 tehén —, 10 lóval, 10 anyakocával rendelkeznek. Jövőre baromfiállományuk is lesz: minden tsz-család egy kotlási, egy tvúkalja csibével ad be a közösbe. Idén a tojás-, baromfibeadást a háztájiból rendezik. Szervezetten, ütemterv szerint halad a szántás-vetés is. A BELEG I PETŐFI TSZ komoly felkészültséggel köszöntötte az első közös tavaszt. Az intéző bizottság, hogy jobban menjen a munka, hogy több gondot fordítson a tagság az állatokra, 300— 200—100 forintos jutalomdíjakat tűzött ki a írágyákezelésben, állatokkal való bánásmódban legjobb eredményt elérő dolgozóknak. A verseny még nagyobb sikerekre serkenti a tsz tagságát. De nem minden új tsz-ben halad jól az élet rendje. Sok új tsz-ben különféle bajok várnak orvoslásra. A nagyatádi járás egynéhány új tsz-ében — A KISBAJOMI ÖSSZEFOGÁSBAN, AZ UJ SOMOGYBÁN — még a mai napig sem hordták össze az állatokat. A Nagyatádi Járási Tanács bár sok segítséget adott a tsz-ek élehrekeűtéséhez — szinte megfeledkezett róluk. A kisbajom! ösz- szefogás Tsz elnöke pl. csak aláírásáról ismeri Isaszegi József elvtársat, a járási mezőgazdasági osztályvezetőt — személyesen még nem járt náluk. Nem ösztönzik az új tsz-eket közös férőhelyek építésére. Kézzelfogható segítséget várnak az új tsz-ek a járási tanácsoktól. Fabatkát sem ér az, amit egyesek tesznek: felírják a tsz-ek sürgős megoldást követelő ügyes-bajos dolgait, utána már semmit sem tesznek — feljegyzés marad. Az iharosi Zöldmező és Petőfi Tsz vezetői területi és egyéb épületi tulajdonjogon vitatkoznak. Holott a járási szervek elvághatnák a »gordiusi csomót«, Inkén például Szilágyi Ferenc, Iha- rosberényben Tóth György volt csendőr azt a hírt terjeszti, hogy a kulákok visszakapják házaikat, s a tsz-eknek ki kell vinniük belőlük állataikat. Ez a hazugság azt a célt szolgálja, hogy lazítsa a fegyelmet az új tsz-ekben. A pártszervezetek, a járási pártbizottságok kötelessége, hogy idejében cáfolják meg az ellenség hazug hírveréseit. Az új tsz-ek megszilárdítása, a közös állataik mény megteremtése azt kívánja, hogy a járási szervek dolgozói ne csalc futólag »ellenőrizzenek«. A segítés legyen célratörő, gyors és alapos. Ne sajnáljanak egy vagy több napot ott tölteni, ahol a hibák megszüntetéséhez hosszabb idő szükséges. Amelyik tsz már forintokat rak a bankba Leghamarabb magára talált a tabi járásban Som, az új termelőszövetkezeti község. A régi Béke, az új Előre s az Uj Gazda Tsz között kölcsönös baráti viszony alakult ki. A három tsz nemes vetélkedését maga Varga József tanácselnök fogja ösz- sze, mint ahogy a jó hajós is vitorlájába fogja a legjobb irányba vivő szél erejét, s leghamarabb jut kikötőjébe. Varga József elv társ jól tudja, hogy a többet termelő géppel ellátott, párt és kormány segítette tsz-eknek többet kell elérniük, nemcsak maguk, hanem az állam javára is. Büszke lehet a tsz-községgé vált falu tanácselnöke, hogy a nemes vetélkedésben annyira mentek, hogy a régi Béke Tsz-t az éves tojásbeadásban egy nappal megelőzte az Előre, viszont az Uj Gazda egy fej- hosszal jutott náluk élőbbre a tavaszi munkákban; Aki fuvarozással is a közöst gyarapítja Az Uj Gazda tagjai a nagyüzemi módszerek alkalmazását, a közös boldogulást nem »agyontámogatásbó!-« akarják elérni. Az állam nem fejőstehén, mi adósság nélkül akarunk magasabbra jutni a tsz-ben — mondja minden tagjuk. S Horváth elvtárs, az elnökük a tagság öntudatos munkafegyelmét rövid idő alatt olyan jól »kamatoztatta«, hogy az már valóban kamatozó forintokká vált. Az állatállományt minden akadékoskodás nélkül bevitték a tagok a közösbe, s a kifejt tejből — bár az államnak sem maradtak adósai — már 3500 forint van a bankszámlájukon! Megesik, hogy némely új tsz-ben a bevitt lovakkal is fuvaroznak a »régi tulajdonosok«, s annak »sápját« saját ládafiába zárják. A somi Uj Gazda tagjai is foglalatoskodnak fuvarozással: ennek hasznát azonban utolsó fillérig a tsz kasszájába adják. Azt is tudják, hogy az állattartás forgatja meg a pénzt legjobban, Abból gyarapodik a közös vagyon j leggyorsabban. Gondoskodtak tehát ! állataik áttdeOitetéséről. 131 hold I földjükhöz 9 szarvasmarhájuk van a í közösben. Mivel mind jó tejelő, meg- j érdemlik a gondos etetést. Szecskájukhoz és korpájukhoz a hiányzó nedvdús takarmányrépát piacról vásárolták meg. Vetéstervükben megvan a takarmánygabonának és kapásoknak a megfelelő terület. „Tállovasított66 tsz? A sok jó mellett egyet — a gépet — még nem fogadták szivükbe az Uj Gazda tagjai Csak az Előre Tsz támaszkodik teljes egészében a gépállomásra. Az Uj Gazda — bár a 131 licld területhez elég lenne 4 lófogat — hét pár lovat tant. Pedig egy ló többet feleszik, mint egy bőtejű tehén. Vigyázniuk kell, hogy bár a tagok jól »lovaljäk« egymást a munkára, ne ragadjon rájuk a »túllovasí- tott tsz« jedzője A gép teljesítménye — mint ismeretes — több mint négyszerese a lóénak;::! A somi példa nem vonzza a kapo- lyiakat. Itt a Petőfi Tsz például az első negyedévi baromfibeadási terv 32 kilójából 5 kilónyit teljesített. Tojásból sem adott az államnak any- nyit, amennyit egy locsolkodó gyermek húsvétkor a zsebkendőjébe köt. 3000 liter a tejbeadási tervük: egy kortynyit még nem vittek be, sertésből egy hasalja szalonnányit sem! A községtől, a járástól senki be nem nyit hozzájuk, kötelességükre senki nem ösztökéli őket. A beadásban ugyanígy elmaradó másik új társukat, a November 7 Tsz-ről is elfeledkeztek. A közös állatokat otthon tartják mindkettőben. Nem alapszabály szerint dolgozik a somogydöröcskei Petőfi I. típusú tszcs. Bár már tagosítottak, mégis egyénileg vetnek. A szükséges jó vetőburgonyát megkapták, de azt kiosztották a tagok között. EGY ASSZONY ELESETT... Siető, apró lépésekkel tartott a piacról hazafelé. Karjára szorította a vesszőkosarat, mely zöldséggel, krumplival és tojással volt tele. Ilyenkor délelőtt mint nyüzsgő hangyaboly, olyan a Május 1 utca. De most egy-két percre még a legrohanóbb ember is megállt. Elesett egy asszony az utcán. Megcsúszott-e vagy megbotlott, fellökték vagy megszédült? Senki sem tudja. Kosarából szerte gu- rult a kövezeten a déli ebédre szánt krumpli, sárgásán szétfolyt a három tojás. Az előbb még rohanó emberek, körülsereglették. Az egyik karjánál fogva felsegítette, a másik ruháját porolta le, s kosara után kapott egy harmadik. Az asszony riadtságból hálássá váló tekintettel nézett körüli Még a köszönöm is alig jött aj- kára. Az előbb még rohanó emberek mintha más arcot öltöttek volna. Pár perccel előbb sietségében az egyik tán könyökével fúrta magát előre. A másik azzal sem törődött, ha fellök valakit. Rohantak, mit sem látva maguk körül, mint a maguk dolgát, taposva lábalwn, gorombaságokat vágva a velük összeütközők szemébe. Most elesett egy asszony az utcán, s egyszerre megjámborult a rohanó embersereg. Porolják ruháját, még akkor is, amikor magához térve indul hazafelé. A kocsiútról még utána szalad egy férfi: — Nénike, még itt is van egy kruv'.pli! — kiáltja, magasra emelve a kocsiútra gurult burgonyát. Az asszony halk köszönömöt re bég. Nem történt semmi különös. Elesett egy asszony az utcán. Felsegítették, leporolták. Az áprilisi nap azonban mintha melegebb sugarakat küldött volna e percben a nyüzsgő Május 1 utcára, az emberekre .., Minden percet kihasználva szántanak, vetnek a kaposvári járásban 21 hold napraforA kaposvári járás termelőszövetkezeteinek és egyéni gazdáinak földjein már teljes ütemben folyik a tavaszi munka. A falvak körüli hatalmas táblák, az egyéniek kisebb parcellái egész nap mozgalmasak. A járásban eddig már elvetettek 230 hold tavaszi búzát, 3915 hold tavaszi árpát, 1635 hold zabot, 409 hold lucernát és vörösherét, 292 hold korai burgonyát és gót. A járás nemrégiben alakult új tsz-ei is hozzáláttak a vetéshez. A csombárdi November 7, a göllei Búzakalász, a göllei Napsugár és a fonói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet vetéstervét jóval túl is teljesítette. 3100 HOLDON VETETTEK EL A CUKORRÉPÁT Megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai az idén 7600 hold cukorrépa termesztésére kötöttek szerződést a Kaposvári Cukorgyárral. Az első tavaszi napokban tiibb- helyütt hozzá is láttak a dolgozó parasztok a vetéshez és amint jobban melegedett az idő, egyre nagyobb területen került földbe a cukorrcpa- mag. Április 12-ig a megyében 3400 holdon — a szerződött terület felén — már földbe került a cukorrépa magja. A termelőszövetkezetek közül elsőnek a barcsi Vörös Csillag, a sá- volyi Szabadság és a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz fejezte be a vetést: mindketten csatlakoztak a hol- dankénti 290 mázsás cukorrépaier- mesztési mozgalomhoz is. Miért fontos as állattenyésztés ? A fenti példákból is kitetszik, hogy az új úton elindulok — ha magukra maradnak — nem találják meg az első hetekben, hónapokban, mi a helyes, mi a hasznos az államnak és saját tsz-üknek. Ha csak a tabi járás hét önálló tsz-ének földterületét vesszük — az 1264 holdat —, mindjárt kitűnik, hogy ehhez legalább 70 szarvasmarha és 200 sertés kellene. Eddig a közösbe csak mutatóul vittek be néhány példányt. Lúgost élvtárs fő- állattenyésztő — aki büszke lehet a régebbi kötcsei Előre és a bedeg- kéri Vörös Csillag Tsz jól fejlődő, jól jövedelmező állattenyésztésére — nem nyúl a hóna alá az új termelőszövetkezeteknek. * * * A tabi járás új tsz-eit az eddiginél jobban kell segíteni abban, hogy a szövetkezeti alapszabály szerint, a szövetkezeti paraszt magasabbrendű munkaerkölcse alapján feltétlenül túlszárnyalhassák az elmaradt, a régi kisüzemi gazdálkodás eredményeit. Több mint ötmilliárd dinár kárt okozott az árvíz a Vajdaságban Újvidék (Tanjug). A talajvíz okozta áradások 5460 millió dinár kárt okoztak a Vajdaságban. Mintegy 410 ezer hold földterület került víz alá. A talajvíz megáradása következtében 1570 ház és gazdasági épület dőlt össze, 4272 pedig megrongálódott. Az áradás a legnagyobb károkat a nagybecskereki, verseci, pan- csovai és mitrovicai járásban lévő falvakban okozta. Az őszi vetés nagyrészben elpusztult, úgyhogy az ősszel bevetett területeket újból fel kell szántani. Magyar parlamenti küldöttség meghívása a Román népköztársaságba Rónai Sándor elvtárs, az ország- gyűlés elnöke, április 11-én fogadta Ion Popescut, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetet, aki átadta a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökének meghívását, hogy a magyar országgyűlés küldöttsége látogasson el a Román Népköztársaságba. MjJfevrfBüfrBk A SZÁZEZREDIK NÉZŐ Százezren tekintették meg eddig megyénkben a Csiky Gergely Színház Kaposvárott és vidéken tartott előadásait. A csütörtök esti előadáson ünnepelték a százezredik nézőt. A Szeptember csütörtök esti előadására a sotnogyjádi Augusztus 20 Termelőszövetkezet dolgozói is eljöttek. A termelőszövetkezet már végzett a tavaszi munkák nagyrészével, s ebből az alkalomból a legjobb tsz-tagokat Kaposvárra hozták a Szeptember e. dráma megtekintésére. A somogyjádi tsz- tagok között volt Natrv József, a termelőszövetkezet sertcsgondo3Ó- ja, aki — nem is számított rá, de a csütörtök esti előadás iinnepeitje^ lett. Ö ugyanis a Csiky Gergely Színház százezredik nézője. A százezredik nézőt, Nagy József tsz-tagot szeretettel köszöntöttek a színház művészei, s előadásukat neki és a somogyjádi Augusztus 20 Termelőszövetkezet kiváló dolgozóinak ajánlották. A tehenek „kozmetikája“ Répáspusstán A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz tehenészetében az egyre melegedő tavaszi napok alatt nagy gondot fordítanak a kihajtásra kerülő állatok előkészítésére. Szöllősi László Kossuth-díjas állattenyésztési brigádvezető irányításával elvégezték a tehenek körömvágását. A »kozmetikai« műveletek után naponta több mozgással és az istálló többszöri szellőztetésével szoktatják az állatokat a szabad levegőhöz. Ugyanakkor kevés zöld takarmánnyal hozzászoktatják állataikat, hogy majd a legelőre való kijáráskor a hirtelen nyers tápláléktól a tejhozam ne csökkenjen. AZ ELSŐ KÖZÖS TAVASZ első léoései úi tsz-e i n kben