Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

Kedd, 1956. április 10. SOMOGYI NÉPLAP # A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A nép vagyona ne legyen csákisxalmája Nagyatádon sem! t Aki kora reggel, vagy alkonyat- tájt belép a nagyatádi Kossuth Tsz portájára, jóleső gyönyörűséggel te- tónt szét a katonás rendben sorako­zó, gondosan kezelt kocsikon, a ta­karos szálastakarmány és alomszal- iEa kazalok környékén. De megle­petten veszi észre, hogy az udvar fe­lőli részen épült lakóház mentén milyen rendetlenség uralkodik. Szét­szedett épületállványok, deszkák, téglák és íetöcserepek százai hever­nek szerteszét. Beomlott meszesgö­dör, kitört ablakok cserepei. Elmál- lott zsákokból kiömlött cement egé­szíti ki a szomorú látványt. Mindez azonban nem a tsz-tagok gondatlan­ságának és nemtörődömségének kia­báló bizonyítéka, hanem a Pécsi 1/3. sz. Mezőgazdasági Építőipari Válla­latáé. E vállalat építette ugyanis a nagyatádi tógazdaság rendelésére a több ezer forintot érő lakóházat a múlt év decemberében. Azóta januá­ri napsütés, februári hóvihar, már­ciusi eső, de még a községi tanács sürgetése sem tudta idecsalogatni a vállalat vezetőit, hogy gondjaik alá vegyék az itthagyott értéket. Jogosan és méltán vetik fel a tsz tagjai: meddig tart még a könnyel­mű anyagpocsékolás az építőválla- latnál? Mikor hozhatják rendbe sa­ját portájukat végre a Kossuth-be- Iiek? Nyári Erzsébet mezőgazdász, levelező Melléküzemágak létesítésével az idén 5—6 forinttal növeljük a munkaegység értékét Termelőszövetkezetünk tagsága jövedelmét most már nemcsak a növénytermelésből, hanem az ál lattenyésztésből is biztosítani akar­ja. Nemcsak ez a pénz forrása, ha nem az is, ha melléküzemágakat létesítünk. Ezért az 1956-os évre már 10 kh-on öntözéses kertésze­tet létesítünk. Alakítunk egy kőművesbrigádot, amely ha a tsz építkezéseivel elkészült, a kívülállóknak is végez építkezési munkát. Ebből úgy számítjuk, mintegy 25 000 forint jövedelmünk lesz. Ko­vácsbrigádot is léesitünk, számításunk szerint munkájuk 60—70 ezer forint jövedelmet hoz a tsz-nek. A téglaszükségletet pedig úgy biz­tosítjuk, hogy öttagú téglaégető brigádot állítottunk munkába. A brigád az év végéig mintegy ICO 000 db téglát készít. Ez a mennyi­ség pedig fedezi a termelőszövetkezet téglaszükségletét. A segéd- özemágak létesítésével, valamint a növénytermesztés és az állatte­nyésztés hozamának növelésével elérjük, hogy az 1956-os évben egy munkaegység értéke 5—6 forinttal magasabb lesz, mint a múlt esz­tendőben. Dudás Károly levelező, Balatonkiliti Dózsa Tsz Megérdemlik a dicséretet A kötcsei malom-, helyesebben an­nak dolgozói a környező falvakban és természetesen Kötésén, kivívták a gazdák elismerését. Kiváló minőségű a lisztjük, a feleket gyorsan és pon­tosan kiszolgálják. A malom dolgozói jó munkát vé­geznek. Üzemük korszerűtlen beren­dezésével tervüket rendszeresen túl­teljesítik. Első negyedéves tervtelje­sítésük 160 százalék volt. Elsők vol-] tok a malom dolgozói akkor is, ami-] kor az árvízkárosultakon kellett se-J gíteni, egynapi keresetüket adták.j Amikor pedig vasárnapi műszakra] engedélyt kaptak, e nap jövedelmét is( az árvízkárosultak megsegítésére for­dították. KUNSÁGI LAJOSj Kölese. Segítünk az árvízkárok helyreállításában Mi, a Somogytarnócai Állami Gaz­daság kilenctagú brigádjának tagjai elhatároztuk, hogy az árvízkárosul­tak részére egynapi keresetünket ajánljuk fel. A kilenctagú brigeci körülbelül 405 forint pénzösszeggel járult hozzá az árvízkárosultak meg­segítéséhez. Ezzel is ki akarjuk fe­jezni együttérzésünket a bajbajutot-. takkal. - Szántó János levelező t Leküzdjük az időjárás­okozta lemaradást, ! határidőre teljesítjük féléves ] tervünket A szokatlanul hideg tél sok nehéz­séget okozott a téglagyárak munká­jában, hátráltatta a lerv szerinti üze­meltetés megkezdését. A Somogy me­gyei Téglagyári Egyesülés első negyed­évi gyártási tervét nem teljesítette. A téglagyárak dolgozói most mindent elkövetnek, hogy jó munkájukkal pó­tolják a mostoha időjárás okozta le­maradást. Kaposmérőn és Kaposvár li. téglagyárakban még február hó­napban is gyártottak nyerstéglát. A hideg csökkenésekor az eqyesülés néhány üzemében kísérleti qyártást végeztünk, de az éjszakánként jelent­kező fagyok miatt a szárítóban gyár­tott téglák megfagytak és használha­tatlanná váltak. Sok munkaanyaq és energia ment kórba, de használható téglát előállítani nem sikerült. Az egyesülés dolgozói megtárgyalták, ho­gyan tudnák behozni a súlyos lema­radást. A megbeszélés eredménye­ként vállalták, hogy június 30-ig be­hozzák a lemaradást, és féléves ter­vünket határidőre teljesítjük. A feladat végrehajtásához a szük­séges műszaki feltételek megvannak. Nyersanyag és energia kellő mennyi­ségben áll az üzemek rendelkezésére. A magasabb termelés érdekében gé­pesített üzemeinkben bevezettük a két műszakot. A selejtkárok csökken­tésére, a minőség javítására Eőszén- fán, Kaposmőrőben, az Arany utcai téglagyárban a meglévők mellé továb­bi fedett szárítchelyiségeket építünk. Ha az elemi károkból csak egy szá­zalékot is megtakarítunk, az éves viszonylatban két családi házra ele­gendő téglát jelent. Dolgozóink fel­ajánlották, hogy a selejtet a múlt évihez viszonyítva fél százalékkal fog­ják csökkenteni. Ezzel 30 000 forin­tot takarítanak meg népgazdaságunk­nak. Ezek az intézkedések biztosítani fogják a nyerstéglagyártási terv túl­teljesítését. A nyersgyártás fokozása biztosítani fogja a kemencék folyamatos üzemel­tetését. Előző években a téli nagyja­vítások miatt a kemencékben az ége­tést több hónapon ót szüneteltettük. 1956-ban a munka jobb megszervezé­sével ezt az időszakot egy-két hétre fogjuk leszűkíteni. Az éves terv sikeres teljesítésében nagy szerep jut a munkaversenynek. A téglagyárak párosversenyre hívták ki egymást. Az egyesülés pedig a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés felhívását fogadta el. Nagy gondot fordítunk a dolgozók szociális körülményeinek javítására. A kaposmérői és bőszénfai téglagyá­rakban új üzemi fürdőket építünk, a többi gyárban pedig a meglévő be­rendezéseket korszerűsítjük. A téglagyárak dolgozói az elmúlt években is helytálltak adott szavuk­nak. Most ebben az évben a kedve­zőtlen időjárás ellenére is mindent elkövetünk, hogy sikerrel teljesíthes­sük évi tervünket. Tudjuk, hogy a dunai árvíz megsokszorozta az építő­ipar előtt álló feladatokat, tudjuk, hogy nekünk, a téglagyárak dolgo­zóinak most még jobb, még meqfeszí- tettebb munkával kell helytáilnunk. FÖLDI JÁNOS főmérnök A SOMOGYI NÉPLAP JOGI TÁJÉKOZTATÓJA A TANÚZÁSI KÖTELESSÉGRŐL fi nagy ünnephez és DISZ-tagokhoz méltóan... A Vaskombinát DISZ-fiataljai az április 4-i ünnepi műszakban példá­san megállták helyüket. Kele Ferenc DISZ vezetőségi tag a munkaidő jó kihasználásával 9 százalékkal túl­teljesítette 150 százalékos vállalását. Szép eredményt értek el Horváth Tibor, Spánenberger József, Rajz Ferenc öntödei munkások, akik ed­digi eredményeiket magasan túl­szárnyalva 150 százalékon felüli tel­jesítményt értek el. Az esztergályo- zó DISZ-fiataljai se maradtak le. Filipovics József 150, Mihályfalvi Árpád 140 százalékot teljesített az ünnepi műszakban. Korábbi telje­sítményük alig haladta meg a 130— 140 százalékot. — KIÁLLÍTÁS A NAGYBEREKI Állami gazdaság fejlődésé­ről. A Hippi-Rónai Múzeumiban ha­marosan megnyíló kiállítás anyagá­raik rendezését már megkezdték. — A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZE- TI SZESZFŐZDÉKET a termelőszö­vetkezeteknek adják át azokon a he­lyeken, aihol a lakosság túlnyomó ré­sze tsz-tag. A szocialista törvényesség a szo­cialista és a szocializmust építő tár­sadalomnak, az állami és társadalmi szerveknek, az állampolgárok tevé­kenységének és magatartásának alapvető elve. A szocialista törvényesség fenntar­tásában és megszilárdításában bíró­ságainknak igen jelentős szerepük van. A bíróságok határozatainak fel­tétlenül a való tényeken alapuló­Í ' nak, igaznak és a dolgozók széles tö­megei igazságérzésével találkozónak j kell lennie. f A birói döntés nevelő hatása azon­ban csak akkor érvényesül a dolgo­zók széles körében, ha az időszerű, vagyis akkor következik be, amikor a megtörtént törvénysértő esemény még a dolgozók érdeklődésének hom­lokterében áll. A való tények kiderítése, melyek előfeltételei az igazságos döntésnek a bíróság által felvett bizonyítással történik. A bizonyítékok a legtöbb esetben a tanúk, akik az általuk ész- ^ lelt tényekről a bíróságnak beszá- é mólnak. 4 Törvényeinkben lerögzített tanu­lási kötelezettség tehát igen fontos (•állampolgári kötelesség, mert a bí- (• lóság fenti feladatait csak úgy tud­ója maradéktalanul teljesíteni, ha a # tanúként megidézettek a bírói tár- \ gyaláson pontosan megjelennek. Társadalmunk nem minden tagja |.érzi át ezt a fontos kötelességét. A ^megidézett tanúk sokszor kényelem­éből, nemtörődömségből, a felekkel V való összejátszás okából, vagy mert keresetveszteséggel számolnak, nem jelennek meg a tárgyaláson. Ezzel nemcsak a bíróság említett feladatainak teljesítését gátolják, hanem az államnak, a feleknek költ­séget okoznak és felesleges többle'- , munkát rónak a bíróságra. (l A tanúk ugyanis csak a vádlott és peres felek vagy képviselőik jelen- ” létében hallgathatók ki, mert a fe­lek kérdéseket, észrevételeket tehet­nek a tanúk vallomására. Szembe­sítésekre kerülhet sor, mert esetleg csak ezen a módon érhető el, hogy a bíróság a való tényállást felderít­se. Mindezen okoknál fogva a tör­vény kényszerintézkedések megtéte­lére ad jogot a bíróságnak a tör­vénnyel szembehelyezkedő tanúval szemben. A meg nem jelent tanút, aki elmaradását alapos okkal előze­tesen ki nem mentette, a bíróság az okozott költségek megtérítésére kö­ÉRDEKESSÉGEK Cserszegi Ferenc 1919-re emlékezik 'A znap hallottam először az 1919- es balatonberényi pedagógus- tanfolyamról. Marcaliban voltunk egy értekezleten, a járás történelem- I szakos tanárai munkaközössége gyű- I lésén. A tanárok csoportokra oszolva i a járás munkásmozgalmi emlékeit dolgozzák fel, s ezen az értekezleten beszélték meg, melyik csoport milyen eredményre jutott. Nos, itt vetődött fel a balatonberényi pedagógus-tan­folyam is. A kutatások során a pad­lások zugából, a régi, régi porosodó jmpírok közt bukkantak több, ezzel kapcsolatos adatra. Jelentések, átira­tok, akták, személyes levelek sorai­ból, szavaiból bontakozik ki a törté­nelemkönyvek lapjaira kívánkozó esemény. Az anyagnak csak egy ki­csiny töredékét tárhatják fel a mar­cali járásban, hisz az ügy, mely ak­koriban oly nagy port vert fel, az egész megyét behálózta, s ahol az esemény lejátszódott, a fonyódi já­rásban van. Bálátonberényben. De érdemes emlékezni, érdemes minden idevonatkozó adatot felkutatni, mi­előtt a feledés homálya egészen el­borítaná. Ennyit talán az előzményekről. Nagyrészt ennyi volt, amit a marcali pedagógusok értekezletén megtudhat­tunk. A továbbiakat már az esemény színhelyén, Berényben szerettük vol­na megtudni. Az idősebbek közül niég bizonyára emlékeznek rá. Ezért kopogtam be Cserszegi Fe­renc elvtárshoz, a herényi tantestület legidősebb tagjához, és feltettem ne­ki a kérdést: — Mit tud a tanfolyamról? Ülök a kényelmes, öreg széken a I tanítói lakásban, s várok, míg ren­dezi gondolatait. — 1919-et írtunk. Nyár volt. Már fürödni lehetett, de a nyári szünidő még nemrég kezdődhetett. En még képzős voltam, akkor töltöttem a második nagy nyári szünidőmet itt­hon, Balatonberényben — kezdte visszaemlékezését. A Balaton-parton, szemben azok­kal a mostanában épült nyaralókkal, állt valamikor a nagy, emeletes szálló. Ott rendezték ezt a tanfolya­mot. Ezt. az épületet különben most már hiába is keresnénk, 15 éve le­bontották. Emlékszem, nagyon sok tanító és polgári iskolai tanár jött, lehettek vagy százan. A tanfolyamra nagy szükség volt, hisz tanulniuk kellett a tanítóknak is. És a tanítók, tanárok örömmel ta­nultak a forradalomról, Leninről... Összegyűlt a tanfolyamra a megye pedagógusainak zöme. Délelőttönként előadások voltak, délután pedig az is­kolán kívüli népművelésről volt szó. Egynéhányon én is résztvettem. Eze­ken az előadásokon maguk a hall­gatók is tartottak előadásokat. Vitá­kat rendeztek. Emlékszem még egy barna arcú emberre, nevét már nem tudom, de az ő arca mélyen az emlé­kezetembe vésődött. Milyen tüzes szavú volt... ki tudja, mi lett ve­le... A hallgatók közt egyébként példás kollektív szellem alakult ki. Közös kirándulásokat szerveztek. Nemcsak együtt tanultak, együtt is szórakoztak. A tanfolyamon barátok­ká, elvtársakká váltak... Előttünk, a terítővei letakart asz­talon cigaretta, gyufa. Lassú mozdu­lattal rágyújt, gondolkodik... — Többre nem nagyon emlékszem. Vége lett a szünidőnek, s én vissza­mentem a képzőbe ... A folytatás már csak jóval később következett. Akkor már én is tanítottam, amikor a tanfolyamról ismét beszéltek. Több emberről hallottam, akiknek ma már nemcsak nevére, de arcára sem em­lékszem, hogy megfosztották diplomá­jától, bezárták előtte iskolája kapu­ját, elkergették a katedráról. S aztán most nemrégiben előkerült a csurgói főszolgabíró 1919. szeptemberében kelt jelentése. Angyal Quidó István, dr. Bene Zoltán, Blenessy János, Ka- posy Károly tanárok ellen kérte a fegyelmi vizsgálat megindítását. Ugyanígy a marcali főszolgabíró is terjesztett fel egy jelentést Tóth Jó­zsef polgári iskolai tanárról, mert a »hírhedt« kommunista agitátor szö­késben van. Mindnyájan az átképzős tanfolyam előadói voltak, T assan szedegeti elő legrégibb emlékei közül a neveket, ada­tokat, régiségi epizódokat... — Hát igen, nagy ügy lett belőle. De az ügy részesei: a tanfolyam hall­gatói, előadói, vagy azok, akik az el­járásokat indították, már nagyrészt eltűntek, meghaltak. Négy emberről tudok még, akik a tanfolyamisták kö­zül életben vannak. Nádorfy Lajos Viszen él, nyugdíjban, Markovics Laios pedig úgy hírlik, Keszthelyen. Tóth József még ma is tanít Csur­gón. A negyedik Herovics Aranka, akkoriban gyermekmenhely-vezetö volt, most úgy tudom, óvónő. De most már többre aztán igazán nem emlékszem. De ha nem kérdezte volna, jövőre talán ennyire sem em­lékeznék. Hisz rég volt, már nagyon rég... SZÁNTÓ ISTVÁN ~ Lengyelországban rövidesen megkezdik a betegek gyógyítását rádióaktív izotópokkal A »Slowa Powczechne« lengyel napilap közlése szerint a varsói »Ma- rie-Curie-Sklodowska« onkológiai in­tézetben még a tavasz folyamán megkezdik rádióaktív izotópok al­kalmazását a rákgyógyászatban. A lap ezzel kapcsolatban közölte, hogy az onkológiai intézet fiatal tudósai három hónapig folytattak öt elkülö­nített teremben vizsgálatokat ko­balttal és foszforral. Lengyelország­ban ezt a két mesterségesen előállí­tott rádióaktív elemet használják el­sőként az új rákképződmények gyó­gyítására. A lengyel orvosok örömmel üdvö­zölték a rádióaktiv izotópok alkal­mazásának lehetőségét a rákgyógyá­szatban, annál is inkább, mert a rosszindulatú daganatok rádiummal való szokásos gyógyításánál nem állt elég rádium rendelkezésre. Ezért ed­dig csak kevés beteget lehetett ke­zelni. telezi, s egyben 1000 forintig terjed­hető pénzbírsággal sújthatja. Elren­delheti a bíróság a tanú elővezetését is. Bíróságaink a mulasztókkal szem­ben egyre inkább alkalmazzák a tör­vényes hátrányokat, s több felelőt­len tanú érezte már a szocialista törvényekkel való szembehelyezke- dés következményeit. Gyakori a ta-„ Rúk olyan kifogása, hogy az ügyben nem tudnak semmi lényegeset. A tanú nem mindig tudja, hogy milyen körülményt kell bizonyítania, s azt sem tudja eldönteni, hogy tudomása lényeges-e az ügy eldöntése szem­pontjából. Ezért ilyen kifogás fi­gyelembe nem vehető. Előfordul, hogy a tanú valamilyen okra hivatkozássá! előzetesen igyek­szik kimenteni távolmaradását, s vallomását írásban terjeszti elő. Az előbb említett okokból így vallomást tenni nem lehet. Vannak olyan kifogások is, hogy a tanú nem akar az ügybe beavat­kozni. Az igazság kiderítése lénye­gesen c-lóbbre való szempont, mint a tanú esetleges feszélyezettsége. Sokszor a tanúk más irányú hiva­tali elfoglaltságukkal mentik ki ma­gukat. A tanúk rendszerint hetekkel a tárgyalás határnapja előtt kapják kézhez az idézést. Legtöbbször mód­jukban áll ennek az akadálynak el­hárítása. Elmaradásuk viszont a bí­róságnak, feleknek és képviselőik­nek, a sokszor nagyszámban megje­lent többi tanúnak újbóli terhelését jelenti. Tanúknak keresetveszteségtől tar­taniuk nem kell. Minden tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen fel­merülő útiköltség megtérítésére. A munkaviszonyban álló dolgozó­nak munkáltatója a Munka Törvény- könyve 69. paragrafusa értelmében a teljes elmulasztott időre az átlag- keresetet köteles megtéríteni. A munkaviszonyban nem álló tanút pe­dig, ha valóban anyagi hátrány éri, kárpótlás illeti meg. E rövid ismertetésből is kitűnik, hogy a tanúzási kötelezettség mi­lyen fontos állampolgári kötelesség. Tartsuk be tehát az állami fegyel­met. Ha mégis igen fontos okból a tárgyaláson nem jelenhetünk meg, ezt igazoltan még olyan időben je­lentsük a bíróságnak, hogy módjá­ban álljon szükség esetén a tárgya­lást elhalasztani, s ezzel időt, mun­kát és költséget takaríthasson meg. Ilii! innen — onraan^ Szovjet tudósnak sikerült békaszíveket átültetni N. P. Színiéin professzor, szovjet tudós, aki jelenleg mint vendég tart előadásokat a berlini Humboldt- egyetem élettani intézetében, a ber­lini állami Pavlov-bizottság 11. nyil­vános kollokviumán érdekes elő­adást tartott a központi idegrend­szer és a környezet befolyásáról az átplántált szív megfogamzási ké­pességéről. Miután történelmi visz- szapillantást nyújtott a különböző tudósoknak állatokon végzett átül­tetési kísérleteiről, saját kísérletei­ről beszélt, amelyek során sikerült békák szivét eltávolítani és más békák szívével helyettesíteni. A kí­sérletek bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a békáknál lehetséges a szív átültetése. A békákon szer­zett tapasztalatokat később az em­beren végzett műtéteknél is hasz­nosítani lehet, tehát hozzá fognak járulni az emberi élet meghosszab­bításához. Szelítlebbek voltak-e valamikor a vadon élő madarak? Az ornitológusok azt állítják, hogy valami­kor a vadon élő ma­darak szelídebbek vol­tak. Erre több 'bizonyí­tékuk van. Az utazók már többször tapasz­talták, hogy azokon a szigeteken, ahol elő­ször vagy csak ritkán jár ember, a madaraik igen szelídek. Ezek a madarak megszokták a veszélytelen éfletet a szigeten és sem a szi­get állataitól, sem az embertől rern félteik. Egy természettudós Trinidad déli vidékén járt, s csodálkozva lát­ta. hogy a tengeri fecs­kék minden félelem nélkül vállára és feié- re repültek. Egy másik szigeten az albatroszon fészkei között sétált, s a madarak nem repül­tek fed, nyugodtan ül­tek tovább tojásaikon. Egy másik tudós Ga­lapagos szigetén meg­győződött! a sasok sze­lídségéről. Visszautasított amerikai kérelem A friedbergi Kerjlet (Nyugat-Németország) tartományi tanácsa és polgármestere szembe­fordultak az ameri­kaiak kérelmével, amely szerint Fried- berg kerületben 178 hektár erdőterületet kérnek táborhely cél­jaira. IA község visz- szautasította a kérel­met, mert nem akarja erdőállományát kato­nai gyakorlatok áttal tönkretetetni. Kik termesztettek először rizst? A rizst először a kí­naiak kezdték termesz­teni. A tudósok szerint a rizs vadon Afriká­ban és Észak-Ausztrá­liában termett, innen jutott ed Kínába, • Ja­pánba, Indonézia szi­geteire. Innen terjedt el azután nyugat felé: Indiába, Afganisztán­ba, Elő-Ázsiába, Per­zsiába, Szii-iába. Itt is­merte meg Nagy Sán­dor is hadjáratai alkal­mával. A régi görö­gök és; a rómaiak is termesztettek kevés rizst, leginkább csak ■gyógyszert és Ínyenc ételeket készítettek be- lő’e. Egyiptomiba az arabok vitték, azután eljutott Spanyolország­ba és Olaszországba. A Balkán-félszigetre a tö­rökök hozták a rizst.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom