Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-07 / 83. szám

Szombat, 1956. április 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 V KI TOLLAL — EKEVEL Tavaszi levél Vése tsz-község munkájáról A f szántó-vető és az újságíró munkája sokban hasonlít. Mindkettő sorokat ró — ki földre, ki papírra, ki tollal, ki ekével! Mi magot vetünk a földbe, az újságíró a telkekbe. Mint falusi ember, a vé­sel tanács elnöke, ezen a nehéz ta­vaszon még jobban látom, mint bár­mikor azelőtt, hogy mennyi ese­mény, izgalom, szépség rejtőzik abban, amíg az őszi vagy tavaszi búza magva a földbe hull, s termé­sét nyáron betakarítjuk. Avagy nem csupa költészet, ahogy a vésel határban megjelennek az első virá­gok, vagy a lucematábla mezején a méhecskék d.öngicsélnek? ... Egyelőre még messze vagyunk ugyan ettől. De addig is mindent megtesz a mi falunk népe, hogy kitárja a föld erejét, s több termést vívjon ki tő­le, mint olyankor, amikor a termé­szet maga. az időjárás is adakozóbb és saját jószántából is többet segít a bővebb termésért. Most sokkal inkább az emberen a sor! De nincs is panasz, mert Vése termelőszövetkezeti község minden dolgozóját a szorgalom hajtja ezen a tavaszon. A Petőfi Tsz 72 csa­ládja egyemberként állt munkába. A szövetkezet 28 tagú MNDSZ-cso- perrtja, asszonyok, menyecskék sür­gése-forgása ragadja meg a határ­ban a látogatót. Hogy miként kell reggeltől késő estig munkát találni odakint a földeken, azt Lébár Fe- rencné, Kuti Lászlóné, Németh Ro­zália és a munkacsapatokban kivo­nult sok szorgos fehérnép mondhat­ná meg elsősorban. Három munka­csapat a’ 60 holdas legelőt teszi tisz­tába. Hiszen az asszonynép különö­sen tudja, mennyi minden múlik a jó legelőn, a jól legelő, bő tejet adó teheneken. De a férfiak munkacsa­patainak is előírta a szorgalom, a munkarend, a gondosan felépített terv a teendőket. Nyolc holdra pél­dául előcsíráztatott burgonyát vet­nek. Nagy hasznot is várnak tőle az idén. A Táncsics Tsz-ben is úgy pereg a munka, hogy azt a filmfelvevő­gép hűségesebben tudná tükrözni, mint az én egyszerű levelem. A Dó­zsa Tsz 119 családja is mindent megtesz a gazdasági év sikeréért: ők a 25 holdas kertészettől várnak az idén nagy darab kenyeret. Ki tollal, ki ekével! — írtam az előbb. Mindketten szabad hazán­kért, a dolgozó népért iparkodunk: Vése termelőszövetkezeti község igazságáért, gazdagodásáért! GOMBAI JÁNOS tanácselnök Ezután is pontosan eleget teszünk . . . ■Ij Mi, a nagyberényi Rákóczi Tsz ytGgjai örömmel írjuk, hogy adott szavunkhoz híven teljesítettük ápri- jhlis 4 tiszteletére tett vállalásunkat. vMar a múlt hónap végén egész évre Ijibeadtuk a vágómarhát és a tojást. ^Teljesítettük az egész évre kötelező :zabadválasztású húsbeadásunkat is. Ka tojást a háztájiból adtuk össze. ít Megfogadjuk, hogy ezután is ponto- > í :an eleget teszünk állam iránti köte- \ élességünknek. j J A nagyberényi Rákóczi Tsz tag­ra ága nevében: '» il II KOVÁCS ISTVÁN tsz-elnök Szólód község bortermelő gazdái megkezdték a nyitást A napról napra javuló időjárás a szőlőkben is lehetővé tette a munkát, i |Szólád országosan is ismert szőlő- !' termelő gazdái április 5-én reggel I 'megkezdték a nyitást. Elsőnek Király József 9 holdas dolgozó paraszt kezdte meg a szőlő- 'őkék kitakarását, példáját több gazdatársa követte. Szólód 'határában április 5-én déliig a 320 kát. hold szőlőből mintegy 50-et már megsza­badítottak a téli takarótól. \ Egyenlősdi az elosztásban — igazságtalanság Visszájára fordítják az alapsza­bályt a simongáti Dózsa Tsz-ben. De­hogy küzdenek ők az egyenlősdi el­len! Ellenkezőleg. A »mindenkinek egyformán osztani« elvet alkalmaz­zák. A múlt héten is előleget osztottak. Bz rendjén volna. De nem munka­egységekre — családonként osztat­ták. Hogy a tagok zöme igazságtalan­nak tartja ezt az elosztást, arra már nem sokat ad Lonkai János, ugyanis ó erőszakolta rá a vezetőségre ezt az alapszabályellenes határozatot. S Lonkai elvtárs olyan ember, hogy amit egyszer elhatározott — még ha helytelen is az — abból nem enged. A tagok véleményét, akaratát sok­szor semmibeveszi. A gyűlést ön­kényesen lezárja, ahelyett, hogy egészséges vita, •'vélemény-nyilvání­tás után tiszta vizet öntenének a po­hárba. Lonkai elvtárs ezt mondja: itt én vagyok a gazda, minden úgy lesz, ahogy én akarom. Aezal mit- sem törődik, hogy ez mélyen sérti a tagok önérzetét, akadályozza a mun­kát. Pedig a szövetkezet gazdája az egész tagság. Most, a tavaszi munkák dandárja előtt meg kell szüntetni ezt az áldat­lan állapotot, amit súlyosbít az, hogy az elnök és az agbonómus sem értik meg egymást. Kiss József agronómus pedig levélben érintkezik a brigád­vezetővel. Hova vezet az ilyen bü­rokrácia? Lonkai elvtársnak tudnia kell: sa­ját és a tsz jól felfogott érdeke, hogy pontosan betartsa az alapszabály minden pontját. Üzérkedő igali asszonyokat ítéltek el Táskád Ferencmé, az igali malom egy­kori bérlőjének felesége és Galam­bos Larjosné, volt iigaiM csendőrőrmes- teroé a múlt évben elhatározta, hogy dolgozni fog. Ne essék félreértés, nein becsületes (kétkezi munkára gondoűifcák. Ehhez nem fűlik a foguk azoknak, akik egykor mások kizsák­mányolásából élték. Üzérkedni, kupeckedni kezdett Igáiban a két asszony. Felvásárol­tak a hízottsertéseket. öt esetben anra is rászedték az eladót, hogy az ó nevében vágási engedélyt kaphas­sanak, az így levágott sertések húsát, zsírját pedig Budapestre szállították. Mint őstermelők jelentek meg a fő­városi piacokon, ahol meg nem enge­dett magas áron hozták forgalomba a sertéshúst, zsírszalormát. Nycmozó hatóságaink azonban le­leplezték Táskáimé és Galambosné bűnös tevékenységét, s üzérkedéssel vádolva került a két asszony a Ka­posvári Járásbíróság 'büntet őtanácsa elé. A bíróság megállapította mind­kettőjük bűnösségét, s Galambosnét 8 havi börtönre és 500 forint pénz­bírságra, Táskáimét pedig 6 havi 'bör­tönre és 400 forint pénzbírságra ítél­te. Az ügyészség súlyosbításért fel­lebbezett. Az árvízkárosultakért A kadarkútd Szabadság Tsz közel­múltban alakult színjátszó csoport ja másodízben adta elő Szigligeti: Ci­gány című színművét. A darabot Thuróczá Sándor rendezte. A máso­dik előadás teljes bevételét az árvíz­károsultak megsegítésére fordította a tsz szinjátszócsopcrtja. GYURHETETLEN TAVASZI RUHAANYAGOK Hazad gyártmányú gyűrhet ellen anyagdk kerülnek forgalomba a kö­zeljövőben. Az új technikával készí­tett tavaszi anyagokból az első, ki­sebb mennyiséget a napokban adják át a kereskedelemnek. VÍZVEZETÉK NÉLKÜLI fürdőkályha Vízvezeték nélkül is használható fürdőkályhákat, hoznak forgalomba a fötticlrnű vessző vetkezetek. Berendezése tüzszékrényből, alacsony víztartály­ból és a kádait a tartállyal összekötő két csőből áll. A falusi lakásokban nagyszerűen használható fürdőkályha mindössze 560 forintba kerül. A für­dőkályhákat valószínűleg már a kö­zeljövőben a somogyi földművesszö- vetkezeti boltok is árusítják. ÚJFAJTA RÉPASZELETELÖ A Mezőgazdasági Eszközöket Ér­tékesítő Szövetkezeti Vállalat a na­pokban hozza forgalomba a makói Béke Ktsz-ben készített újtípusú, kézihajtású, állványos répaszeletelő gép első sorozatát. A gép tetszetős kivitelű, ára mindössze 310 forint. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Efi7 küldött a sok kösül A bedegkéri kommunisták küldték Juhász János elvtársat a tabi járási pártértekezletre. Lelkiismeretesen készült e megbízatás teljesítésére. De nemcsak maga készült erre a napra, hanem másoknak is segített. Ugyan­is Juhász elvtárs instruktor, öt köz­ség tartozik hozzá: Bedegkér, Török- koppány, Somogyegres, Kánya és Tengőd. Ebben az öt községben öt helyi alapszervezet, tíz termelőszö­vetkezeti és egy állami gazdasági pártszervezet várja segítségét. Ért­hető tehát, hogy munkáját előre meg­határozott tervszerűséggel végzi. Már napokkal előbb tervet készít arról, hogy a jövő héten hány napot tartóz­kodik egyik-egyik községében, termé­szetesen azt is megjelöli, hogy milyen feladatban ad segítséget az illető pártszervezetnek, figyelembe véve a legsürgősebb tennivalókat. Szoros kapcsolatban a többi küldöttel így a múlt héten, ha valaki meg­nézi Juhász elvtárs heti munkatervét, bizonyára cseppet sem csodálkozik azon, hogy abban röviden összefog­lalva a következőket látja: »Mind az öt községben felkeresni a járási kül­dötteket és beszélni velük«. Mind az öt községben? Nem lesz ez kicsit sok egy hétre? — teheti fel bárki a kér­dést. Valóban, kevés volna az egy hét, ha valami más munkáról lenne szó és ha már Juhász elvtárs nem be­szélgetett volna korábban is a körze­tében lakó'küldöttekkel. A vezetőség­választó taggyűlés óta azonban ma­ga is kereste a kapcsolatot a küldöt­tekkel, s azt is figyelemmel kísérte, hogy a pártvezetőség hogyan törődik velük. Ezen a héten, közvetlenül az értekezlet előtt újra felkereste őket. Ahol csak két küldött volt, mint Kányán és Somogyegresen, ott a la­kásukra kopogtatott be, hogy szemé­lyesen beszélje meg velük a készülő­dés részleteit. Ahol meg több küldött volt, mint Bedegkéren és Tengődön, ott a pártszervezet helyiségébe hívta össze őket, s így együtt, közösen tár­gyalták meg, hogy f;i, miről számoljon be az értekezleten. Ahogy elmondja Juhász elvtárs, kü­lönösen a küldöttnek megválasztott alapszervi párttitkárok figyelmét hív­ta fel a pártértekezlet jelentőségére. Megbeszélte velük, hogy még a párt- értekezlet előtt, a vezetőség többi tagjának segítségével alaposan ellen­őrizzék, hogyan áll községükben az állampolgári fegyelem, a tavaszi munkák előkészületei, és nem utolsó sorban értékelje az újonnan megvá­lasztott vezetőség a saját munkáját is. így a párttitkár arról is őszinte képet adhat majd, hogy a vezetőség­választó taggyűlés határozatából mennyi valósult meg. Arról is beszélt Juhász elvtárs a küldöttekkel: ha a beszámolóban va­lamelyikük pártszervezetét bírálat ér­né, arra ne hallgatással feleljen, ha­nem, ha a bírálatot jogosnak tartja, mondja meg, s egyúttal azt is, ho­gyan akarják a hibát kijavítani. Ju­hász elvtárs azok közé a pártmunká­sok közé tartozik, akik nem szeret­nek szempontokat adni. Ellenben a ténvek reális ismeretének alapján mindig megmondja a párttitkárok­nak, vezetőségi tagoknak vagy .az egyszerű párttagoknak: munkátok­ban ez a jó, ezt kell továbbfejleszte­ni, vagy ez az intézkedési módszer rossz, el kell vetni. Most is így tett: azoknak a küldötteknek, akiknek pártszervezetében jelentős javulás mutatkozik pl. az ifjúság között vég­zett politikai munkában, felhívta a figyelmét, számoljanak be az érte­kezleten, hogyan jutottak el idáig. Amelyik pártszervezetben gyenge a pártmunka, következésképpen a gaz­dasági munka is, ott arra biztatta a küldöttet, mondja meg majd őszintén, miben látja a hibák forrását. Érdemes volt időt szakítani ezekre a beszélgetésekre. Ezt bizo­nyítja az a sok kérdés, melyben a küldöttek tanácsot kértek Juhász elv­társtól: helyes-e, ha ezt vagy azt el­mondják a pártértekezleten. A ká­nyái elvtársakkal például megbeszél­te, hogy jó lenne, ha felszólalásukban arra is kitérnének, hogy az egysze­mélyi vezetés nemcsak a párt felsőbb szerveiben, hanem az alapszerveze­tekben is jelentős károkat okozhat. Ugyanis a kányái MDP-vezetöségbea sem érvényesül megfelelően a kollek­tív vezetés; a vezetőségválasztás óta csupán egyszer ültek össze vezetősé­gi ülésre, hogy megbeszéljék a ten­nivalókat, azóta leginkább csak a titkár intézkedik. Pedig elvben ők is elfogadják a2t a régi bevált közmon­dást, hogy »több szem többet lát« — sőt, több ember gyorsabban és job­ban is tud intézkedni, csak éppen a gyakorlatban nemigen valósítják meg. Ma elérkezett a járási pártértekez­let időpontja. Juhász elvtárs körzete pártszervezeteinek küldötteivel együtt hallgatja a járási pártbizottság be­számolóját, miközben összegezi gon­dolatait munkájáról, terveiről, hogy ha szót kap, elmondhassa, mit tett eddig, hogy pártszervezetei megerő­södjenek és milyen elképzelései van­nak a jövőre vonatkozólag. Mert van­nak; két I. típusú termelőszövetke­zetben például még nincs pártszerve­zet, ezt sürgősen létre kell hozni; egyik-másik szövetkezetben nem a legjobban áll az állattenyésztés, ala­csony az istállóátlag, és így tovább. De majd közösen mindent megolda­nak, ezt megígérheti és a pártérte­kezlet is segít, útmutatást ad. íme, Juhász elvtárs, egy küldötti a sok közül, aki úgy készült a mai nagy eseményre, hogy másokat segí­tett felkészülni rá. Vucsák Magda HARMADSZOR KERÜLT LAK 4.T ALÁ Szailai László 22 éves kaposvári fiatalember már két ízben ütközött össze a törvén ínyei. Mindkét esetiben lopás miatt jutott a börtönbe. Leg­utóbb a múlt év oiktóber 26-án sza­badijait Ugylátszi'k azonban, a büntetés nem volt nevelőhatássai a fiatalem­berre. Kiszabadulása után ismét ott kezdte, ahol korábban abbahagyta. A kaposvári szabadságparki vendég­lőben szóba elegyedett Binder Pál­lal. Szakin és Binder közösen iddogál- jü kezdtek, s mikor Szalad azt látta, hogy Binder már Ittas állapotban van, telikabátját ellopta, s 450 fo­rintért értékesítette. Amikor a pénz elfogyott, újabb lo­pásra vetemedett. A Béke Szálló­ban egy fiatalabb fiúval kötött az előbbihez hasonló ismeretséget, aki­nek karóráját és esőköpenyét lopta el, s értékesítette 400 forintért. Pár nappal később újabb kocsmai isme­retség után 400 forintos lopást köve­tett el. November 16-án a Honvéd ut­cában egy őrizetlenül hagyott motor­kerékpárt lopott, ekkor azonban tetten érték. A fiatal tolvaj Szalad tehát harmad­szor is a vádlottak padjára került. Sorozatos lopásaiért két és fél évi börtönbüntetéssel kell felelnie; AZ ARANYEMBER BÜSSÜN Tókai Mór nagyszerű művének, d az Aranyembemek színpadi változatát mutatták be és játszották a napokban immár harmadszor a büssüi színjátszók. A művet Révész Ferenc dolgozta színpadra, s habár ez nem a legjobb átdolgozás, mégis híven adja vissza a halhatatlan író mondanivalóját. A darab remekül megrajzolt figurái, formája, nyelve, felépítése, mind együttesen része­seivé váltak a sikernek. Ennek a darabnak a bemutatása nem könnyű feladatot jelent a falusi színjátszó együtteseknek. Kemény diónak bizonyult a büssüiek számá­ra is. De a nehézségekkel sikeresen megbirkóztak, s ez még csak fokoz­za érdemüket. Az elismerés a szereplőkön kívül elsősorban Varga Gyula pedagógusé, a művelődés háza- igazgatójáé, a színjátszócsoport vezetőjéé. Egysze- mélyben ő a kellékes, a díszletterve­ző, a maszkmester, a dramaturg és végül, de nem utolsó sorban a darab rendezője is. Lelkiismeretesen, szív- vel-lélekkel készült a darab bemu­tatójára. A szereplőknek a darabban alkal­muk nyílt tehetségük bebizonyításá­ra. Az egyes alakításokról szólva az Aranyemberrel, Tímár Mihállyal kell kezdenünk a felsorolást. Lukács Jó­zsef játszotta Tímár Mihályt, aki korábban egy vállalkozó polgár szol­gája, helyesebben alkalmazottja; ké­sőbb maga is meggazdagodik, vállal- koz. lesz, valósággal dől kezéhez a pénz. Bármihez nyúl, minden arany- nyá válik. Lukács József minden igyekezetével azon volt, hogy nehéz szerepével megbirkózzék. Törekvését nagyrészt siker koronázta. Noémi szerepét Lukács Ilona ala­kította sikerrel. Ugyan az első kép­ben, de még az utána következőben is valamiféle bizonytalanság, »lámpa­láz« érződött játékán, később azon­ban feltalálta magát, ettől kezdve már remekül elevenítette meg Noémit, a szelíd és hótisztaságú leányt. Noémi anyját, Terézát Zentai Már­ta játszotta. Csaknem tökéletes, elhi­tető, jólfelfogott játékkal lépett szín­re. pakács Jánosnak AU Csorbadzsi szerepében igen nehéz fel­adat jutott. Szerepét azonban át­éléssel, jól játszotta, hasonlóan Oláh Máriához, aki Tiemát személyesítette meg. Oláh Mária jó alakításának tit­ka abban rejlik, hogy azonosította magát az általa alakított személlyel, és a drámai jelenetekben a feszült­séget mindinkább fokozni tudta. Alkalomadtán megteremtette a kellő hangulatot. Minden mozdulatán, minden szaván érződött, hogy szere­pébe jól beleéli magát. Kadisa Jánost Körmendi Ernő szemé­lyesítette meg. Bátormozgású, ötle­tes, tehetséges színjátszót ismertünk meg benne. Hosszú Lajos Brazovics szerepében mutatkozott be. Játéká­val igencsak hozzájárult a darab si­keréhez. Apáti Mária Zsófia szerepében lé­pett a közönség elé. Természetes já­tékával méltán érdemelte meg a kö­zönség elismerését. Az egyik legjobb alakítást Virth Mária nyújtotta Atliália szerepében. Egészséges, át­éléssel teli játéka kiváló színészre mutat. Sikerült finom játékával, hangjának árnyalataival érzékeltet- ti Athália érzelmi világát. Krisztyián Tódort Szekeres József igen találóan keltette életre. Kiemel­te, jól megrajzolta annak jellemző, ellenszenves vonásait. Jó alakításá­val, tehetségével felzárkózott a leg­jobb alakítást nyújtó Oláh Mária, Virth Mária és Lukács József mellé. Szepics József Fabula, Decsi János a sajkás tiszt, Szabó József Galam­bos bácsi szerepében, Oláh János és Puska Lajos néhányszavas szerepük­ben azt adták, amit a közönség tőlük várt, segítették teljesebbé tenni az előadást. A nézők sokszor úgy érezték, mintha hivatásos színészek játszanék a darabot. A büssüi szín­játszók játékára dicsérőbbet mondani nem tudunk. j Az előadás után Bertényl János, a ! községi tanács vb-titkára elmondta, ? hogy Büssüben ezzel az előadással! véget ért a »színiévad«. Most a nagy \ mezőgazdasági munkák ideje kezdő- S dik. Mindnyájukra nehéz szerep: fő szerep jut — kint a földeken ..; SZÁNTÓ ISTVÁN' CIKKÜNK NYOMÁN... „üíii csak 100 forintért hajlandó s?embenézni“ • Március 18-i számunkban cikket •közöltünk »Alid csak 100 forintért I hajtandó szembe nézni« címmeL A : cilok azt mondja el, hogy dr. Horváti* ÍBéta, a barcsi kórház szemész-szak- ; orvosa visszautasította az orvosi se- •gítséget Szentkirályi Sándor nagy­atádi dolgozótól, először azzal a Ha­lfogással, hogy nem az ő körzetéhez : tartozik, másodszor azzal, hogy a 'be­teg nem tudott neki 100 forintot ad- :ni. Dr. Keltemen János, a Somogy me­gyei Tanács Kórházának igazgatója ;megvizsgálta dr. Horváth Béla eljá­rását Szentkirályi Sándorral szem­ben. Dr. Horváth Bélát az MT. 112. § (3) bekezdése szerint minősülő fegyelmi vétség miatt szóbeli feddés­sel büntette. A büntetés megállapí­tásánál enyhítő körülmény volt, hogy első ízben merült fel panasz Horváth Béla főorvos működése el­len, I! Ilii Ilii: — A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELMÉRŐL megyei ankétet ren­dez április 14-én délelőtt a kapos­vári Vörös Csillag Filmszínházban a Hazafias Népfront és a Magyar Jo­gász Szövetség Somogy megyei cso­portja. Az előadást Szalad József elv- társ, a legfőbb ügyész első helyette­se tartja. — A MEGYÉNKBEN LEGJOB­BAN TERMŐ kukorica- és burgo- mvaíaj táléról kiállítást rendezett a TTIT megyei szervezete és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság az Álla­mi Biztosító Május 1 utcai kirakatá­ban. Az érdeklődésnek örvendő ki­állítás már csak néhány napig tekint­hető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom