Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-27 / 100. szám

Éljen a világ népeinek hatalmas békemozgalma! Erősödjék a népek együttes harca a kollektiv biztonságért, a tömegpnsztité fegyverek betiltásáért, a lefegyverzésért, a háború megakadályozásáért!_________ Lelkesítő j* jelszavak| »Pedagógusok! Neveljetek müveit, népünket forrón szerető, szociálist! eszméktől mélyen áthatott fiatalokat a haza számára«. Szép, nagyon szép feladat em­bert formálni, nevelni, tanítani: pedagógusnak lenni. Különösen szép nálunk, ahol a pedagógusok is megbecsüléssel övezve végezhe­tik azt a munkát, amellyel olyan jellemeket, olyan embereket kell formálniuk, akik műveltek, hazá­jukat szeretők, s akik munkájuk­kal, életükkel, tudásukkal a haza és a nép ügyét szolgálják. Peda­gógusaink feladata, hopv szeretve munkájukat, hivatásukat, a fiata­lokat a nárthoz és néphez hű, mű­velt emberekké formálják. »Éljenek a testvéri kommunista pártok — a béke elszánt védelmezői, az emberiség jobb jövőjének úttörői, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus zászlóvivői!« Dicsőségfábla Köszöntjük a gél ‘állomások élenjáró traktorosait, a legjobb brigádok vezetőit és tagjait, akik a tavaszi munkák dandárjában önzetlen, áldozatkész helytállá­sukkal hírnevet, becsületet sze­reznek gépállomásuknak, me­gyénknek, tevékeny részvevői a földművelők termésátlagok nö­veléséért vívott harcának. A brigádok versenyében a leg­jobbak: 1. Szekér István, Lengyeltóti, 2. Vizgázló József, Nagybajom, 3. Vass Ferenc, Marcali, 4. Kinics József, Marcali, 5. Toll József, Kaposvár. A legjobb traktorosok: 1. Simon Géza, Marcali, 2. Mirkó János, Marcali, 3. Gyurka István, Lengyeltóti, 4. Perák Sándor, Lengyeltóti, 5. Miavecz Sándor, Nagybajom. Az összes traktoristák köves­sék az élenjárók példáját, érje­nek el hasonló jó eredményeket. »Éljen a szocializmust sikeresen építő jugoszláv nép! Éljen Magyaror ^jSzág és Jugoszlávia népeinek barátsága!« —•--! — -1 -—1—*- -."«»•I- 4 /'nnoi'i \r C7nrncahh; segítésében, de egyek abban is, hogy példájukkal megmutassák az emberiség számára az igaz utat, amely a béke, a szabadság, az iga­zi demokrácia, az emberi jogok, a nemzeti függetlenség és a jobb emberi élethez vezet. Magyaror­Pénzelőleget osztanak a lábodi és a somogyszobi tsz-ek A Minisztertanács határozata sze­rint a tsz-ek gazdasági lehetőségük­től függően rendszeresen osztanak előleget. Ezt tartja szem előtt a lá­bodi Népakarat Tsz vezetősége is. Előzetes számítás szerint munkaegy­ségenként 10—12 forintot osztanak ki május első napjaiban. A somogyszobi Kossuth Tsz a na­pokban adott el kilenc darab hízott­sertést s a kapott 24 000 forint felét már ki is osztották. Egv-egy mun­kaegységre 8 forintot kaptak a tagok. Bolgozóink túlteljesíti?! május 1-re tett vállalásaikat — jelentik a VaskombináthóI Megyeszerte készülődnek dolgozóink május 1-re állítását. A kiállításon fafaragások, hímzések, dísztárgyak és a délszláv néoműveszet sokféle alkotásait mu­tatják be. Karádon az országoshírü karádi hímzőasszonyok mutatják be alkotá­saikat. A majálisok mellett több nagyobb kirándulást is rendeznek a megyé­ben. Különösen az ifjúság vesz reszt nagy lelkesedéssel máris a kirándu­lások szervezésében és előkészítésé­ben. A Balaton partjára — ahova már megérkeztek az első nyaraló vendégek — mintegy kétszáz közös re, s mind az egyes üzemrészek, mind pedig az egyéni versenyzők túl­teljesítik vállalásaikat. A verseny élenjárói az öntödei for- mázóknál Csokonai Gyula, aki 232 százalékot és Domonkos Kálmán, aki 194 százalékot ért el. A magkészítök versenyében Szőke Istvánné vezet 169 százalékos tervteljesitéssel, Tel­ler Istvánné 136 százalékos teljesít­ménye előtt. A lakatosmühelyben Berki András az első 263 százalék­kal, Balogh Tibor 220 százalékot ért el. A forgácsolóknál Sörös József kétszeres normát teljesített. Walter jozseí pedig 172 százalékot ért el április 24-ig. A verseny lendülete tovább foko­zódott, s most az utolsó dekádban dől el véglegesen, hoev kik kapják a verseny élenjáróinak járó jutalma­Horváth György, az ádándi községi pártvesetőség titkára: Megvalósítjuk a kollektív vezetést — Még mindig (nem teljes a kcd-l kája (néhány hete jó irányban halad. ‘ A vnzvrf rwal/imil/ lektív vezetés nálunk — mondja Horváth György elvtárs, az ádándi községi pártvezetőség titkára, majd kérdésünkre, hogy miben Hatja ennek okát és hogy tettek-e valamiilyen kí­sérletet, hogy ezen változtassanak, a »következőikben válaszolt: Nem egészen helyes, ha a kollek­tív vezetés egyik vagy másik olda­lát szétválasztjuk, akár csak magya­rázatban is. Ahhoz azonban, hogy valamennyire is áttekinthető képet ny újítsak a mi párt életünkről, külön beszélnem kell a vezetőség irányító munkájáról és külön a párttagság aktivitásáról, ami az előbbivel szoro­san összefügg. Vegyük először tehát a vezetőség kollektív munkáját. A községi vezetőségnek van hét tagja: jómagam a párttitkár, Polák Lajos a tanács dolgozója, Lakaitcs János az egyik legrégebbi vezetőségi tag, Bíró Sándor egyénileg dolgozó paraszt, Kásdeák József a Petőfi Tsz elnöke, Görög József az alapszervezet párt titkára és a DISZ-titkár. Ha a veze­tőségnek mind a hét itt felsorolt tag­ja ellátná a maga feladatát, akkor sokkal jobban menne a munka, azonban leginkább csak magam, Po­lák és Lakatos elvtárs végezzük a vezetőség munkáját. A vezetőségi üléseken való megjelenés is nagyon hiányos, két-három tag mindig hiányzik. így aztán könnyen előfor­dulhat, hogy a vezetőség döntése valamely kérdésben egyoldalúvá vá­lik. Pedig a vezetőségi ülések idő­pontjának megválasztásánál, figye­lembe vettük a tagok elfoglaltságát, ezért egyeztünk meg minden máso­dik hét vasárnap délelőltjében. A legsürgősebb feladatunk most a vezetőséget megválasztó párttaggyű­lés határozatainak végrehajtása vol­na. És nem is azt mondom, hogy ezekből eddig nem valósítottunk meg semmit, de sokkal előrébb lennénk, ha a vezetőség minden tagja erejéhez mérten résztvenne a munkában. Legutóbb például az alapszervezet párttitkárának — a községi vezető- seí5 tagjának —, Görög elvtársnak kellett volna beszámolnia — a veze­tőségi ülésen — a DlSZ-munkáról hozott határozat végrehajtásáról. Gö­rög elvtárs azonban ezt elhárította magáról azzal az indokkal, hogy nem ér- rá erre felkészülni. Pedig most semmiesetre sem szabad levenni a kezünket a DISZ-ről, mélynek mun­A párttaggyűlés szabta meg nekünk azt a feladatot, hogy a tömegszerve- zeleket, elsősorban a DISZ-t kelitsük életre. Mert volt itt azelőtt is DISZ- szervezet, táncoltak, sportoltak a fia­talok, de nem a DISZ vezetőségének irányítása alatt működ tele, hanem csati spontán kezdeményezés volt, amelyet senki sem irányított. Magá­tól érthető, hogy tartalommal sem volt megtöltve. Most a fiatalok se­gítésével Juhász Lászlót, az általá­nos iskola igazgatóját bíztuk meg, és azt is elősegítjük, hogy a DISZ kezdeményezőbb, öntevékenyebb ve­zetőséget válasszon. Nem szabad te­hát megtörni annak a támogatásnak, amelyet a fiatalok a közelmúltban a párttól kaptak, éppen ezért az alap- szervezetnek, személy szerint annak párttitkárának és vezetőségi tagjai­nak is nagyobb felelősséget kell érezniük az ifjúságért. A hiányos vezetést visszavezethet­jük arra a gyenge agitációs munká­ra is, amely a termelőszövetkezet fejlesztése érdekében történik. Az előbb már említettük, hogy a vezető­ségnek van egy egyénileg dolgozó paraszt tagja is: Bíró elvtárs. Első­sorban az ö feladata volna — de nemcsak az övé —, hogy az egyéni gazdák között érdeklődjön, hogyan vélekednek a termelőszövetkezetről, és magának is mi a véleménye. A belépésről azonban még sajátmagat sem győzte meg, így érthető, hogy másokat sem tud meggyőzni róla. Pedig itt van a szemük előtt példá­nak egy jól működő termelőszövet­kezet, ahol az elmúlt évben az egy munkaegységre eső részesedés 48 fo­rint volt, az idén előreláthatólag en­nél is több lesz. Azonban sem Bíró elvtárs, sem a vezetőség többi tagja nem foglalkozott még mélyrehatóan azzal, hogy milyen módon kellene a tsz-szervezéshez hozzányúlni. Ezekutám nézzük meg a párttagság munkáját, azt, hogy milyen módon vesz részt a vezetésben, a falu poli­tikai életének irányításában. A ve­zetőség kollektív irányításával ‘baj van, nincs pontos munkatorve, s ha van is, nem valósítja meg követke­zetesen. Ebből következik, hogy a párttagság feladatokkal való megbízatása is általános jellegű. A pártalapszei’vezeíben pl. elég rossz a dolgozó parasztok arányszá- ma. Hogy ezen javítsunk, egy tag­gyűlésen megbíztuk a pártszervezet valamennyi tagját, hogy ilyen érte­lemben foglalkozzék az általa erre megfelelőnek vélt dolgozó parasztok­kal. De az már nem jutót eszünk­be, hogy minden párttagnak személy- szerinti megbízást adjunk, pedig csak ez voina a leellenőrizhető pártmun- ,ka, melynek eredményét a valóság­ban mérhetnénk le. Az ilyen átla- . lános megbízatásokból következik, ihogy a végrehajtásról a taggyűlésen ,kívül más alkalommal nem számol­hatjuk be a párttagokat. A taggyűlés :az egyedüli — bár igaz, hogy a leg­■ fontosabb — főműm, ahol a párttagok (Véleményüket nyilvánítják. Azonban >ez nem elég, hiszen taggyűlés ha­■ vonta csak egyszer van, az volua a helyes, ha a vezetőség minden nap kapcsolatot tartana párttagsággal, '.erre a legtöbb vezetőségi tagnak le­hetősége is megvan. A párttagok passzivitása tehát Inem valami sajátos vonás minálunk, vezetésen múlik, hogy ezen a jö- vőben mennyire tudunk változtatni, s Mert bízom abban, hogy a mi mun- ;kátikban ds változás áld be, ugyan­így, mint ahogy változás állt be (számos pártszervezet munkájában a ’-XX. pártkongresszus óta. Az egyik plegfcntosabb tanulságként a kong- ) resszus anyagából éppen a kollektív ’vezetés szükségességét vontuk le. ;Ugy gondolom, leghelyesebb lesz, ha Ja legközelebbi vezetőségi ülésen a >saját munkamódszerünket megvitat­juk és igyekszünk kiirtani belőle ( minden rosszat, főleg a feűélőtlensé- j get, azt a téves elgondolást, hogy a ^kollektív vezetés miatt most mar lszemély szerint saját munkánkért ■•nem is terhel felelősség bennünket. > Erről szó sincs, hiszen a kollektív ’vezetés a párttagok egyéni felelős- 3 , ságén épül fel. ságosan közei létesített trágyadomb-j? ( tói árnyékszéktől fertőzött talajvíz-?. zel jutnak a kútba. Az esetben, haäfe a talajvíz áramlási iránya a kút felér., vezet, még a viszonylag távolabb lé-? { vő pöcegödör is fertőzhet, ha a kútfej falazata, vagv gyűrűi nincsenek ce-A. menttel jól összeragasztva. % A naponként felhalmozódó szeme-S. tét égessük el, temessük a trágyate-xl lepbe, vagy gyűjtsük és ássuk el. A& trágyát is rendszeresen hordjuk kiS a szántóföldre, mert a gondozatlan.?, szemétteleppel együtt ez is a légy* szaporodó helye. E < Már koratavasszai kezdjük * el a légyirtást. Es Egyetlen légy pár nyáron át ivadé-g’ kaival együtt csaknem egymillió E légynek ad életet. Az irtáshoz az is?; hozzátartozik, hogy megfosztjuk sza-g porodóhelyétől: fedetlen szemét tele-E pet és árnyékszéket, hetekig kikor- í datlan trágyadombot nem tűrünk ág­ii ázunk táján. Tavasz a faültetés ideje. | :'í Fásítsunk, fákat, bokrokat ültessünk® a házunk köré. A meglévőket galy- lyazzuk le, a kiszáradtak helyett iil-g, tessünk újakat. Kis kertet is létesít-®, síink a ház körül, ahol virág és zöld-?’ ség terem. Csak fontosabbakat említettünk aí tavaszi egészségügyi tennivalók kö-^t züi. Hogy már sokszor elmondott, is-®' mert dolgok ezek? — Lehetséges, deE sokhelyütt mégis újra és újra elmu-S1 lasztják. Mások pedig jelentéktelen®.: apróságnak tartják — melyekkel E nem érdemes törődni. Nincs igazuk!? Ezek a közismert apróságok is a jóg egészség feltételei. * Táboriűz, májusfaállítás, zenésébreszlö Megyénkben május elseje előesté­jén és az ünnep mindhó»'0m napján nagyszabású ünnepségeket rendez­nek. Az ünnep előestéjén a megye­ben mintegy húszezer DISZ-fiatal vesz részt a különböző fáklyásmene­tekben és tábortüzeknél rendezett kultúrműsorokban. A legtöbb falu­ban ismét felelevenítik a régi szo­kást: májusfákat állítanak a DISZ- fiatalok. Igen sok községünkben, ahol zenekar van, május elseje reg­gelén zeneszóval ébresztik fel a dol­gozókat és hívogatják őket az ün-< népségekre, a majálisokra. 1 : Somogy legszebb falusi művelődésházai avaiják fék Kéihelyen Kéthelyen az ünnep előestéjén, áp-( rilis 30-án este avatják fel a megye-, legszebb falusi művelődés házát.' Hosszú évek várakozása, sok huza-: vona után most végre teljesült a köz-j ség dolgozóinak, elsősorban a fiata-j lóknak a vágya: elkészült a művelő-^ dés háza. Az ünnepségen jegyzik bei a DISZ-szervezet dicsőségkönyvébe; azoknak a fiataloknak a nevét, akik; a művelődés háza építésénél több; mint 300 ezer forint értékű társadul-; mi munkát végeztek. Most, május el-í sején a község legszebb épületében,! a művelődés házában felállítják aí »lakodalmas konyhát« is, s a jövő-! ben a néphagyományként őrzött la-' kodalmas ünnepségeket már ebben* az épületben tartják. < Tájmúzeum, kiállítás, kirándulás Több kiállítás nyílik a megyében május elsején az ünnepi felvonulások után. A lakócsai tájmúzeum megnyi-' tását későbbre halasztották, de ez alkalommal nyitják meg Lakócsán a délszláv népművészek első közös ki- — ____ — KULTÜRCIKK-KIÁLLÍTÁSO­KAT ÉS VÁSÁROKAT rendeznek megyénk földművesszövetkezetei. A mintegy 70 községben megrendezésre kerülő kiállításán különböző kul- türciilckeket, játékokat, ’könyvet, foíó- oiptikai cikket, bizsu-árukat, óra és ékszerárut mutatnak be. Úttörők és ^DlSZ-tagok (részvételével roHerver- y senyt, galamb- és léggömb-lövészetet -' rendeznek a kiállítások alkalmával. Somogy déli határa egyben az ország határa is. A Dráva túlsó partján a jugoszláv nép, a mi né­pünkhöz hasonlóan, a szocialista hazát építi. Ez a közös harc egy­ben kemény feladat is mind a két nép számára. Harcunkban segít­ségre, tehát egymás segítségére is szükségünk van. Ezért lépik át a határt a két nép baráti küldöttsé­gei, ezért kötünk egymással köl­csönös gazdasági és egyéb szerző­—•■■■■■■■■■uiiiiiiniiiimii déseket, ezért tesszük szorosabbá i mindkét részről népeink közt az • igaz baráti kapcsolatokat. Pártunk fent idézett jelszava is egyik bi­• zonyítéka egymáshoz tartozásunk­nak, barátságunknak. És itt So­mogybán, a Dráva-parton, hol a i csendes dobro utro-k vagy jó reg- i gélt köszöntések szállnak a határ ee'-’ik oldaláról a másik felé, még • szorosabbá kovácsolódik a két szo­cializmust építő nép barátsága. A Szovjetunió és a népi demok­ráciák kommunista pártjai a marxi —lenini eszméktől vezetve, a mar­xi—lenini elveket alkalmazva ve­zetik népeiket a béke, a demokrá­cia, a boldog emberi élet útján. A testvéri kommunista pártok egyek céljaikban, küzdelmükben, egymás A jo egeszseg felteielei. üizta&Ág,, LtatqJú \ — De hiszen annyi a dolgunk — ^vetheti ellene valaki — későn múlt íel a tél, sietnünk kell a tavaszi mim­ikával és most még a tisztasággal is ^törődjünk? í ^Ami pedig a tisztaságot illeti, arról jazt tartja a közmondás, hogy fel jegészség. f Saját magunk és házunktájának ;tisztántartása sohasem mehet a mun- 5ka rovására. Nemcsak azért, mert fhét közben és ünnepen is akad arra jvaló időnk, hanem azért is, mert a vjól végzett munka és a megérde­melt pihenés egyik feltétele az egész­ÍA napsugaras tavaszi napokon tár­íjunk sarokra ajtót, ablakot és szel­lőztessük ki lakásunkat alaposan, jhogy a téli áporodott levegőnek még ?az emléke se maradjon benn. Friss 5 levegő és napfény — ezek a beteg­ségek kórokozóinak legveszedelme­sebb ellenségei. Különösen haszno­sak a napfényes déli órák, amikor bnemcsak levegővel, hanem napfény- ínyei is megtelik a lakás. Az ágyne- 5müket is rakjuk ki több napon át a ^levegőre, mégpedig úgy, hogy a nap ?is érje. A szalmazsákot is ürítsük ki, ?a régi szalmát égessük el és a zsá­xAz elolvadt hóié és a tavaszi csapa- tdék nyomán keletkezett-e tócsa, po- icsolya a kút közelében. Ha igen, fazonnal távolítsuk el. a kút környé- 2két pedig töltsük fel döngölt agyag­igen — törődjünk! Nemcsak most, hanem a legégetőbb munkaidőben sem szabad erről megfeledkezni. Hi­szen séges, tiszta környezet. A tavasz különben is az újjáéle­dés, az élet virágzása kezdetének időszaka. Bőséges kincse a napsugár és az üdítő friss levegő. Rajtunk a sor, hogy egészségünk érdekében hasznosítsuk azokat. Hogyan tehetjük ezt meg? Melyek a legfontosabb egészségügyi tenni­valóink ilyenkor? kot tömjük újra. Ruháinkat is na- poztassuk, szellőztessük és poroljuk ki jól s úgy rakjuk vissza. Még a íehérnemüs szekrénynek sem árt egy kis felfrissítő átpakolás. Mihelyt pedig a munkánk megengedi, me­szeljük át lakóházunkat a gazdasá­gi épületekkel együtt. Eddig a háziasszonyok tennivalói­val foglalkoztunk. De nézzük, mi a teendője a házigazdának? Neki is akad dolga. Az udvar és a kert rendbehozása főleg az ő fel­adata. Először is réteggel, hogv a víz visszafolyását megakadályozzuk. A kutak vízének fertőzöttségét mindig az állati és emberi ürülékből származó bakté­riumok okozzák. Ezek a kúthoz túl­Kezdjük először is a lakóházunkban. a kutat cs~környékct vizsgálja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom