Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

VILÁG PROLET ÁRIÁI EGYESÜLJETEK! ÁZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XII».----iyam, 73. szám. ARA 50 FILLÉR V asárnap, 1956. március 25. Nagyaktívaiilést tartott a megyei pártbizottság A Megyei Párt-végrehajtóbizottság március 24-én, szombaton délelőtt 9 óra* kezdettel a Vörös Csillag Film­színházban megyei pártfunkcionáriu- sok, állami, gazdasági és tömegszer­vezeti funkcionáriusok részvételével Hagyaklíva értekezletet tartott. A nagyakííván Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára tartott beszámolót a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának jelentőségéről és az MDP Köz­ponti Vezetőség 1956. március 12— 13-i határozatából adódó feladatok­ról. Az ülésen részt vett és felszólalt Non György elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja. Tóth elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte, valamennyi hangsúlyozta, hogy a Somogy me­gyei kommunistáknak milyen fel­adataik vannak az elkövetkező idő­ben a Központi Vezetőség határoza­tának végrehajtásában. A tavasai szorgalom fő mozgatója: az ország nagyobb kenyere! Ha az időjárás szorongat, akkor a falu dolgozó népe még a természettel való dacból is megsokszorozott becs­vággyal veszi kezébe szerszámait. A hosszúra nyúlt tél után sóvár szem­mel lesi, melyik barázdája pirkadt már meg annyira, hogy ekéjével rá­mehessen. Szorgalma megduplázódik akkor, ha az ősszel esetleg kevesebb kenyérgabonát vethetett, mint amennyit szeretett volna. A tavaszi búzának ilyenkor a legjobb helyet, a legjobb talajt szánja. »Tavaszbúza — ravasz búza!« Ez a közmondás azon­ban már a múlté. A jó magágyban a nemesített, sok fejlődésen átment búzafajta gyökerei jó takarmányke­resők: meglelik a magukét és külö­nösen kapások után meghozzák a bő termést. Termelőszövetkezeteink, állami gaz­daságaink, egyéni dolgozó paraszt­jaink a megiangyosodó időjárást ké­sedelem nélkül kihasználták eddig is. Mint már megírtuk hasábjainkon, a tavaszi búzát és tavaszi árpát me- gyeszerte perc késedelem nélkül ve­tik az arravaló talajokon, hogy ké­sőbb a feltorlódott tavaszi teendők közben ne fenyegesse őket a kapko­dás, melyet a somogyiak a késede­lem szülőanyjának tartanak, annak pedig a szűkölködés az édesgyerme­ke. A gépállomások Is dűlőről dűlőre kilesik, melyik határszöglet száradt ki annyira, hogy ráállhasson a gép, máris munkába álltak. Kifogtak az időjáráson a kaposvári Szabadság­zászló Tsz tagjai: még a cukorborsó­jukat, a sárgarépát és a petrezsely­met is földbe tették. Tudják jól: ez­zel is kenyerüket — életszínvonalu­kat — növelik: három hold szerződé­ses terméséből 50—60 000 forint jö­vedelemre számítanak. A kötcsei Blőre és Béke Tsz már tavaly mint­egy 60 000 forint értékű, exportra is alkalmas palántákat, magokat ve­tett el. Az idén már csaknem húsz tsz kezdte meg a palántázást és a zöldségtermelést. Öt termelőszövet­kezet egyébként a városellátó zöld­övezet mindenféle előnyét élvezi — ennek megfelelően növeli is termés­hozamait. Tavaly a zöldövezetünk 7400 vagon terméssel növelte az egész ország boldogulását, az idén mintegy 10 000 vagon termésre számítanak. Csak a borsó-szerződéssel 146 holdon érnek el nagy jövedelmet. A borsó­val bezzeg igyekeznek — a homokos talajon már el is vetették a nagy jö­vedelmet biztosító növényt. Az ésszel élő szövetkezeteinket az ország na­gyobb egészének érdeke vezeti ebben is. Megállapították, egy felnőtt ember étkezéséhez évi 120 kiló zöldségféle kell. A gyakorlatból már azt is tud­ják tsz-eink: érdemes zöldségter­mesztéssel, korai primőrökkel foglal­kozni. Nemcsak a városiak örülnek a jobb, vitamindús kosztnak — ne­kik maguknak is igen biztos jövede­lemforrás ez! A mezőgazdaság terméshozamának emeléséért olyan fogásokhoz is for­dul a falu, amilyent azelőtt még rit­kábban alkalmazott. A januári szarvasmarhatenyésztési értekezlet­nek abban is meglátszik a hatása, hogy a több tejet, húst biztosító pil­langósnövényeket sekhelyt védőnő- vénnyel vetik. A tavaszi árpa egy­magában sok hasznot hoz — az ál­lattenyésztés egyik fő »takarmányga­bonájaként«. Most már azonban a vörösherét és baltacímet leginkább tavaszi árpával vetik. Talajelőkészí­tésük a védőnövényhez igazodik, de azért a magágyat porhanyóbbra mun­kálják el, mint azt egyedül a tava­szi árpa alá szokták. így védekezik a természet mosto- hasága ellen Somogy dolgozó népe. Az árvíz sújtotta lakosság bajaiból eddig is kivették részüket, segítettek pillanatnyi bajaikon. Az idei tavasz nagy szorgalma mögött ott a fő moz­gató erő: több szorgalommal, ta­vasztól év végéig fokozott munkával, a föld forró szeretetével akarják el­hárítani az egész ország feje felől a kevesebb kenyérrel fenyegető termé­szeti csapas veszélyét. Törekedjünk, hogy megyénk legyen az első Somogy—Baranya párosversenyében A mezőgazdasági dolgozók megyei tanácskozásán, amikor újra elindult a Somogy—Baranya közti nemes versengés, megyénkben új jelszó hangzott el: április 4-re teljesítsük első négyhavi beadási kötelezettsé­günket. Ezrével találunk megyénk­ben olyan dolgozó parasztokat, akik már valóra is váltották a megyei ta­nácskozás jelszavát. Gábriel Antal 12 holdas, Miseta János 8 holdas, Samu Imréné 4 holdas és még vagy 50 nik- lai dolgozó paraszt mindenféléből eleget tett félévi beadásának. A csur­gói Zrínyi Tsz tagsága is egyember- ként szállt harcba azért, hogy az áp­rilis 4-i versenyszakaszban a Somogy —Baranya közti párosversenyben megyénk legyen az első. Tanácsaink, begyűjtő szerveink szélesítsék tovább a versenyt, csatlakozzon minden köz­ség, minden tsz és dolgozó paraszt a nemes versenyhez. Ott, ahol még rosszul áll a begyűjtés, a párt-, ta­nács- és begyűjtő szervek haszonsít- sák a hátralévő 10 napot, törjenek az élre! A Megyei Begyűjtési Hivatal érté­kelése alapján a járások sorrendje a felszabadulási versenyben a március 20-i értékelés szerint a következő: Járási begyűjtési hivatalvezető: Győréi József Gajdos László Balassa Tibor Kovács István Borbandi Ambrus Horváth György Sifter Jenő Siszler István Járás: 1. fonyódi 2. siófoki 3. kaposvári 4. tahi 5. nagyatádi 6. csurgói 7. marcali 8. barcsi Nagyberényben is kitárták a tsz kapuját A inaigyberényi Petőfi Tsz tagjai saikálig nem hívták magúk közé a kí- rüüiáMó dolgozó parasztokat. A szö­vetkezet kommunistái azonban .hely­telenítették ezt, s megmagyarázták a’ tagoknak, hogy többen még többre mehetnék, nagyobb fesz az erejük. A (kívülállók csak a hívásra vár­tak, a amikor ez megtörtént, közü­lük 8 család 13 taggal, be is állt a Petőfibe. Az új belépők között van Tóth Sándor 10, Postai János 10 hol­das gazda is; Tovább fokozódik az ér­deklődés a belépés iránt a nagybe- rónyi gazdák között, ha a Petőfi va­lamennyi tagja agitál a szövetkezés mellett. Tartsunk felszabadulási hetet tsz-einkhen, községeinkben A csurgói községi tanács és a Hazafias Népfront felhívása Március 23-án Csurgó tanácsülése a községi népfrontbizottság javas­latára elhatározta, hogy április 4 tiszteletére »felszabadulási hetet« tart. A tanácsülésen részvevő 120 tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt a javas­latot elfogadta, s versenyre hívta a csurgói járás és a megye termelőszö­vetkezeteit, egyénileg dolgozó paraszt jait. A felszabadulási hét tiszteletére a következő vállalásokat tették: 1. Azért, hogy az. árvíz okozta terméskiesés pótlásához mi is hozzájá­ruljunk, s az idei termésátlagokat 6 százalékkal növeljük, összes korai vetőmagvainkat április 4-re a földbe tesszük. Tavaszi búzából 27 holdat, árpából 20 holdat, zabból 140 holdat, vörösheréből 120 holdat vetünk el. 2. Április 4-ig a legelőterületek ápolását elvégezzük, megszervezzük a szakaszos legeltetést, a karámokat pedig használható állapotba hozzuk. 3. Az őszről elmaradt szántást a község egész területén április -l-ig pótoljuk és vetésre előkészítjük. 4. Á község tsz-ei egész évi baromfi-, félévi tojás-, félévi sertés- es egész évi vágómaihabeadásukat április 4-ig teljesítik. Az egyénileg dolgozó parasztok baromfiból félévi, tojásból, hízottser- tésből négyhónapi kötelezettségüket április 4-ig beadják. 5. Negyedéves adóbevételi tervünket március 31-ig 110 százalékra tel­jesítjük — fejeződik be a versenyfelhívás. A csurgói tanács és a hazafias népfrontbizottság vállalása helyes kezdeményezés, csatlakozzon hozzá megyénkben minél több tsz, község. Felszabadulási műszak a Finommechanikai Fállalatnál A Finommechanikai Vállalat dol­gozói április 4-ének, felszabadulásunk tiszteletére ünnepi műszakot tarta­nak. A műszak március 21-től április 3-ig tart. A dolgozók vállalták, hogy ez alatt az idő alatt még jobb, még kiemelkedőbb eredményeket érnek el. A fémnyomó előállító részleg há­rom brigádja versenyez egymással: ki ér el magasabb teljesítményt. Ezenkívül vállalták, hogy a hulladék­vasból kiválasztják azokat, amelye­ket még fel tudnak használni és új anyag helyett azokat dolgozzak fel. Szárit a traktor, sz megyénk Az autójavító részleg dolgozói is ígé­retet tettek arra, hogy legalább két­ezer forint értékű hulladékvasat hasznosítanak és a munkákhoz eny- nyivel kevesebbet fognak a raktár­ból kivételezni. A nikkelező részleg csiszolói a tervben előírt 50 garni­túra helyett 60 garnitúra elkészítését vállalták. Falusi János és Pecsét Sándor még ezt a vállalást is megtol­dotta 10 darabbal, így ők 70 garni­túra elkészítésére tettek felajánlást. A műszakiak vállalták, hogy a ver- senyvállalások teljesítéséhez a szük­séges feltételeket biztosítják. aporodik a barázda tsz-eiben Megyeszerte megelevenedett a ha­tár. Az emberek naponta járják a mezőket, hogy kitapogassák a szára­zabb földeket. S ahol keresnek, ott találnak is munkát. A toponár-fészerlaki Szabad Föld Tsz földjén már napok óta csattog Géczi Györgynek, a Kaposvári Gép­állomás traktorosának gépe. Géczi elvtárs napi műszaknormája teljesí­tése mellett kiváló minőségű munkát végez, s szombatig már 15 holdat szántott fel. Mivel a Szabad Föld Tsz földjei magasabb fekvésűek, mint a toponári Békegalamb Tsz-é, a gép­állomás azonnal átirányított 5 trak­tort, hogy mire a Békegalamb földjei felszáradnak, a Szabad Földnél már elvégezhessék a talajmunkát. Földbe került a borsó magja A lábodi Béke és a nagy állási Már­cius 9-e Termelőszövetkezetben szin­tén megkezdték a mezei munkát. Tegnap már elvetették a borsót, s ahogy a földek folyamatosan szárad­nak fel, zökkenőmentesen végzik a többi velegetéseket is. fi Balaionnagykereki Miami Gazdaság büszkesége a 32 literes Állandóan nő a téjhozam a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság im- remajorí üzemegységében. A szakve­zetők utasításait pontosan betartva a dolgozók elérték, hogy a három hó­nappal ezelőtti 7,5 literes istallóátla- got 11,6 literre emelték. Az abrakot „Joli tehén és répát megfőzik, s a tehenek így könnyebben és gyorsabban emésztik meg. így a tejhozam szintén napok alatt emelkedik. A 217 tehén közül 50 már rendszeresen 20 literen felül ad, Joli nevű tehenük utolsó hónapi fejési átlaga pedig 32 liter volt. Sz új vezetőség szorgos uniója nyomán szilárdul a munka a julai lllliő Tsz-ben Megjavult a munka, szilárdabb lett a fegye­lem a jutái Úttörő Tsz- ben, amióta új intéző­bizottság került a csak­nem 500 holdas szövet­kezet élére. A vezetőség­be beválasztották Szabó Kálmán, Kónya Géza, Bencze Józsefeié szorgos, dolgos tagokat, akiknek nagy tekintélyük van az "gyérnek előtt is. A ve­zetők legnagyobb érde­me. és egyben az ered­ményes vezetés titka ab­ban rejlik, hogy szíve­sen hallgatnak a tagság véleményére, betartják a szövetkezeti demokráci­át. Áz új vezetőség meg­választása óta például négy és fél literről nyolc és fél literre emel­kedett a tejhozam a gon­dos és szakszerű etetés eredményeképpen. Nincs egyetlen olyan kérdés sem, amelyet a vezető­ség ne tanácskozna meg a közgyűlésen a tagság­gal. Az új vezetőség el­érte. hogy a családtagok is részt vesznek a közös munkában. A télen pél­dául kiszállították az évek folyamán össze­gyűlt istái1 ótrágyát a istállótól és a bóTtáji udvarokiból. Ki­alakították a kellő murkeszervezetet, egy állattenyésztő, egy nö­vénytermelő brigádot, helül oedig hároim munkacsapatot hoztak 'étire. A tagok saját ma­guk döntötték el me­lyik munkacsapatban kívánnak dolgozni, kit ’karnak vezetőnek meg­választani. A legutóbbi 'közgyűlésem megvitatták az idei feladatokat és a 'agak párosversenyre hívták a szomszédos he- tesi Két Október Tsz-t, a többtetrmelés érdeké­ben. A hét közepére már földibe kerül 8 hold tavaszi búzájuk. A köz­gyűlésen azt is elhatá- •mrták, hogy segítenek ■’» árvízkárosultakon Vét szarvasmarhát, két anyakocát. 10 mázsa fcu- ’-»rVát küldenek, ezen- bbníl a tagok egyéni, felajánlást is tettek a bajbajutott emberek megsegítésére. (/ünnepi szikrák »Mi, Somogy megyei volt par­tizánok, ahogy a múltban a ne­héz időben odaadással, lelkese­déssel harcoltunk, fegyverrel a kézben, pártunk, házánk, dolgo­zó népünk ügyéért, most is ki akarjuk venni részünket a bé­kés nevelőmunkából, át akarjuk adni gazdag mozgalmi és életta­pasztalatunkat, példaadó és lel­kesítő élményeinket ifjúságunk­nak és minden dolgozónak, mert kist ne érdekelnének a 19-es idők, a spanyol forradalom, a földalat­ti mozgalom, a partizánok élmé­nyei. A jó kommunista minden idő­ben, minden helyzetben neveli népét, agitál, tanít és tanul. Mi, Somogy megyei volt partizánok jó kommunisták akarunk marad­ni mindvégig.« Ez a beszéd március 21-én délután a MÖHOSZ székházában a Somogy megyei partizánok ala­kuló ülésén hangzott el. # * * t »Soha nem múló hálával, sze­retettel és kegyelettel gondolunk rátok: Latinka Sándor, Tóth La­jos, Szalma István, Lewin Sa­mu, Farkas István, Szántó Im­re, a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság Somogy megyei ve­zetői és mártírjai. Harcos életetekkel, hősi halá­lotokkal örök példaképe marad­tok ifjúságunknak és minden jó- ravaló magyar dolgozónak. Amiért Ti fiatal életeteket ad­tátok: a szabadság, szovjet test­véreink segítségével -nálunk való­ra vált és szebb holnapunkat, a szocializmust napról napra sike­resen építjük. Elvtársak! Soha nem halnak meg azok, akik a népért, a hazáért, a pár­tért adták életüket, mert a nép szívében tovább, örökké élnek.« Ezek a szavak pedig ugyan­csak 21-én délután a Kossuth téren, 19-es mártírjaink fehér emléktáblája előtt hangzottak el, ahol az idén is mint ahogy a felszabadulás óta minden évben Kaposvár dolgozói megkoszorúz­ták a vértanúk emléktábláját. S. P. További felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére A Csokonyavisontai Földművesszö­vetkezet dolgozói is szívesen adjak forintjaikat bajbajutott dolgozótár­saik megsegítésére. A dolgozók fize- lésük 6—10 százalékát ajánlották fel. A szövetkezet 23 dolgozója 2220 fo­rintot adott össze. s * * — Mi is hozzájárulunk az árvíz­károsultak megsegítéséhez — hatá­rozták el a balatonföldvári általános iskola úttörői a csapatgyűlésen. A pajtások valamennyien lemondtak zsebpénzükről és több száz forintot ajánlottak fel árvízkárosult pajtá­saik megsegítésére. Ezenkívül azt is elhatározták, hogy a jubileumi év keretében áprilisban vidám tavaszi kultúrműsort rendez­nek, amelynek teljes bevételét ugyancsak az árvízkárosultaknak küldik el. * * * A zákánytelepi általános iskola út­törői is együttéreznek az árvízkáro­sultakkal, segítségükre sietnek. Az Iskola 200 növendéke 1000 forintot gyűjtött össze. Ezenkívül 20 pár alig használt cipőt és 25 pajtás felruházá­sára elegendő alsó- és felsőruhát, té­likabátot adtak. Most gyógyszeres üvegeket gyűjtenek és az értük ka­pott 250—300 forintot szintén bajba­jutott pajtásaiknak küldik el. Hatszázezer naposcsibét hoz forgalomba a keltető állomás Hatszázezer naposcsibét bocsátanak a termelők, tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok rendelkezésére a keltető- állomások a megye földművesszövet­kezetei útján. A Mezőgazdasági Ter­mékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ a helyi földművesszövetke­zet útján szállítási szerződés alapján is juttat naposcsibéket a termelők­nek. A szerződés lényege, hogy a tsz-ek, dolgozó parasztok a csirkéket kamat­mentes hitelre kapják és minden 100 darab naposcsibe helyett 25 kilo­gramm súlyú csirkét kell visszaadni a mindenkori szabadár, plusz 10 szá­zalékos felár ellenében. Ez azt je­lenti, ha valaki 500 naposcsibét kér, két-három hónap múlva 125 kilónak megfelelő súlyú •—• kb. 80 darab — csirkét kell visszaadni a szövetkezeti felvásárlónak. Ezért — a jelenlegi szabadárat számolva — 2250 forintot fizet a felvásárló, ebből vonják le a naposcsirkék árát. Érdemes és kifi­zetődő tehát a szerződés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom