Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
Kedd, 1956 március SO. SOMOGYI WPLAI 3 lí eityérkéinlés! Minél előbb vessük el a tavaszi búzát! A hosszú és kemény tél után végre enyhül az idő. A következő nap-ok .legfontosabb feladata a tavaszi búza. vetésére való felikészülés. A tavaszi vetésű növényeik közül a tavaszi búzát kell legkorábban elvetni. Egészen. rövid idő, szinte néhány nap alatt kell a tavaszi búza magját földbe tenni. Igen fontos népgazdasági érdek, hegy — mivel nem teljesítettük az őszi kenyér,gabonavetési tervet — a bevetetlen területet tavaszi búzával elvessük. A múlt esztendőben bebizonyosodott, hogy tavaszi búzából is érhetünk el bő termést' ha megteremtjük ennek feltételeit. Okvetlenül ősszel szántott talajba, jó elővetemény után, kitisztított és csávázott, jó csíraképességű magot vessünk. Tavaly, ahol biztosították ezeket a feltételeket, a tavaszi búz,a hozama elérte az őszi termésátlagait. A sér- sekszőllősi Uj Gazda Termelőszövetkezet 14 holdon 9 mázsa holdankén- ü átlagtermést takarított be tavaszi búzából. - A somogymaggyesi Előre Termelőszövetkezetnek 10,25 mazsa tavaszi búzája termett holdanként. Esze Ferenc ádándi egyéni dolgozó paraszt 500 négyszögölön 648 kg, Veszprémi István bálatonszabadi egyéni dolgozó paraszt 800 négyszögölön 519 kg tavaszi búzát termelt. Tavaszi szántásba . lehetőleg ne vessünk tavaszi búzát, ezzel késleltetnénk a vetési időt. A tavaszi búza legjobban a trágyázott kapásnövény talaját szereti, amelyet ősszel mélyen felszántottunk. Amint a földre rá lehet menni, simítázzuk el az őszi mélyszántást, ezzel egyidő- ben szórjuk ki a műtrágyát. A tavaszi búzának könnyén felvehető tápanyagokra van szüksége, mert nem tartozik az ►’■élelmes« növények közé. Az előveteményektöl függően használjunk nitrogén-műtrágyát. Nélkülözhetetlen a szuperfoszfát, lazább vályogtalajokcn. a káli-műtrágya is. Szuperfoszfáttal mennyiségileg- is, minőségileg is fokozhatjuk a hozamot, mert ezzel nemcsak a szemképződést segítjük elő, hanem a korábbi érést is. Az összetömődött, hónyomásás talajok fellazítására terhelt fogast vagy sekélyen járatott kultivátort használjunk. A kultivátor ne járjon mélyebben az elvetendő tavaszi búzavetőmag vetési mélységénél, amely kötött talajon 3—4 cm, lazább és szárazabb talajokon 4—5 cm mélységű lehet. A felsőbb, lazított réteg alatt maradion ülepedett talaj, mert ez kedvező a búza kelésére és fejlődésére. A talajelőkészítéssel egyidőban a vetést is fejezzük be. Rendszerint e'ég, ha a vetőgép után egyszerű magtakaró fogast használunk. Általában 110 kg vetőmagot számítunk 1 kh. területre, ami 98 százalékos tisztaság mellett 3 millió búzaszem elvetését jelenti. E mennyiség vetése esetén a 12,5 cm-es szokásos gabona- scrtávclsággai 70—80 búzaszem jut 1-—1 fm-re. A sűíűállományú vetésre azért van szükség, mert a tavaszi búza gyengébben bokrosodik, mint az őszi, így biztosíthatjuk csak a sűrű és zárt növényállományt. ’ ■ Azok a termelők, akik nem teljesítették őszi kenyérgabonavetési tervüket, elsősorban saját tavaszi búzavetőmagjukkal, ha nincs, szabadon vásárolt, esetleg központi készletből igényelt vetőmaggal sürgősen vessék be a kötelező területet. A tavaszi búza vetésénél minden elmulasztott nép csökkenti a terméshozamot. Ezért figyeljük a föld szikka- dását, hogy amikor a talaj állapota engedi, azonnal megkezdhessük a vetést. Csakis így biztosíthatunk nagyobb .termést, ami minden termelőnek és népgazdaságunknak elsőrendű érdeke. Molnár Imre megyei főagronomus. „így segítettük mi somogyiak egy baranyai tsz megszületését“ 1VT últ év novemberében kerültem itisz-elinök elvtársaiimimal Szent- lőóncre, a Mezőgazdasági Akadémia tsz-eúnökképző iskolájára. Szabadidőnkben sokszor elmentünk a faluba, beszédbe efegyeditümik a gazdákkal. Először kissé idegenkedve fogadtak benmürukét. A községben ugyanis még nem veit termelőszövetkezet. Csodálkoztunk is, hogy egy ilyen nagy faluban, ahol ráadásul még gépállomás, tangazdaság, mezőgazdasági technikum is van, még mindig nem ismerik a gazdák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. De csakhamar megértettük, hogy miért. A község vezetői, a pártszervezet nem'világo- sítoitita fél a dolgozó parasztokat. Az iskolában sóikat beszélgettünk énről a tanárokkal. S elhatároztuk, hogy mi, régi tsz-eillnökök hozzálátunk egy (termelőszövetkezet még- alakításához. A helyi párt-, és tanácsi vezetők segítségével, régi, jól bevált agitációs módszereinkkel megkezdtük a meggyőző munkát a dolgozó parasztok között. Esténként felkérést üli a legjobb gazdákat, beszéltünk a nagyüzemi gazdálkodásról, termelőszövetkezeti tagjaink gazdagságáról. Kezdetben közömbösen hallgattak bennünket-. Az egyik családnál pl. kereken kijelentették, hogy erről ne beszéljek nekik. TJ osszú heteken át érveltünk, vitatkoztunk a .gazdákkal, míg végre megtört a jég: meggyőztük a legkiválóbb gazdáikat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Valamennyi haffigatóinialk sikerült egy-két belépőt megnyernie, úgyhogy megalakíthattuk az előkészítő bizottságot. A belépők száma ezután napról napra emelkedett. Március 2-án aztán megtartottuk a tsz alakuló közgyűlését is. A technikum nagytermében gyűltek össze az új tsz-tagok. Sipos János drávaszenltesi, Losonczi Mihály iboihói fsz-elinök és én adtunk útravaMt az új szövetkezet tagjainak a mi tsz-eimk tapasztalataiból. A szeintlőririci Uj Tavasz Tsz-nek minden adottsága megvan ahhoz, hogy hamarosan fdllvárágozzók. így segítettük mi somogyiak egy baranyai termelőszövetkezet megszületését. A helyi, a járási és a megyei Jr%~ szervek el ismeréssel nyilatkoztak tsz-szervező munkánkról. Mi pedig igen büszkék voltunk arra, hogy Stt, Baranyában is bebázanyít- hattuk: a somogyiak szívügyüknek tartják a nagyüzemi gazdálkodást, és a tsz-szeirvezés'bein bármikor, bárhol megállják a helyüket. K. Kovács István levelező, a szentilőriinci tsz-eflinökiképző iskola1 hallgatója fl répgSDiisztai Első ötéves Terv Tsz d’siistái veszíti kezükbe a konyhakertészet fejlesztését A rópáspuszlai Első ötéves Terv Tsz DISZ-fiatailjai április 4 tiszteletére elhatározták, hogy ifjúsági brigádot alakítanak, mely a ikcnyha- kertészet egész évi munkáját vállalja, A telkes fiatalok máris munkához látták, s eddig 12 melegágyat elvetettek káposzlamaggal. A felszabadulás ünnepéig még 26 melegágyat vetnek el, és két. holdon akkorra kii is ültetik a káposztapalán- tákat, A tsz DlSZ-fiataljai egyúttal versenyre hívták a megye valamennyi tsz DlSZ-fiaitatjét. Cikkünk nyomán . . . A gyékényesi Győzelem Tsz kapuja is szélesre tárult a kívülállók előtt A Somogyi Néplap nemrégiben megbírálta a gyékényesi Győzelem TeirmieGőszövetkezet vezetőit, amiért eliizárkóztafc a belépni akaró dolgozó parasztok efflt Nem hívták; magUK közé a kívülállókat, pedig ugyancsak lett volna mivel agitálniuk. Melyik egyéni gazdáinak volt pl. annyi jövedelme a múlt évben, minit Túri Józsefnek vagy Ritecz Andrásnak, aki 30 000, ültetve 27 277 forintot vitt haza zárszámadásikor? Bizony nemigen találni Gyékényesein olyan gazdát, aki ekkora jövedelemmel dicsekedhetne. A cikk megjelenése után. a párt- szervezet figyelmeztetésére a kommunisták segítségével a tsz-tagok megkezdték a felvilágosító munkát a kívülállók megnyeréséért. Azóta már 5 új tagot vettek fel. Szenyéri József és felesége, Szenyéri Magda, Novak Sándor és Novák Mária már a tsz- ben várja a tavasz beköszöntését, s máris szorgalmasan dolgoznak a közösben. A népnevelőmunlka nem állhat meg az első eredményeknél, hiszen vannak még olyanok a faluban, mint Lituper András, Kovács György, Ritecz József, Ritecz Sándor, Korcsmár Sándor, Korcsmár József és Fekete János, akik a falu legjobb gazdái, s a szövetkezetben nagy hasznukat vennék. Nekik is a szövetkezetben a helyük. Timor István, Gyékényes Ne engedjenek rést ütni egységükön a hencsei Lenin Tsz tagjai Példásan dolgoznak a hencsei Lenin Tsz tagjai három év óta. Az ellenség aknamunkája, a névtelen fenyegetések ellenére szilárdan kitartottak, s (bebizonyították a nagy üzemi gazdálkodás fölényét. Meg is gyarapodott tavaly ősiszelj. Már nem 9, hanem 53 család dcigazile benne. A tagság, bár kezdetiben idegenkedett a felfejlesztéstől — mert alaptalanul a jövedelem csökkenésétől félt — mégis szívesen fogadta vissza az 1953-ban kilépetteket, mert ez is igazolta: azok jártak a helyes úton, akik a tsz-ben maradtak. A visszalépők és a régi ta gok most m ár végérvényesen egymásra találtait. Az egyetértés kifejezésre jut a vezetőség összetételében is. Az intézőbizottság hét tagjából három az új tagok közül való, az ellenőrző bizottságnak pedig mindhárom tagja új belépő. A tagság szereti vezetőségét, s visz- szavárja Tóth Józsefet, iskolára küldött elnökét. Tóth elvtárs éveken át jól irányította a. közös gazdaságot, kiváló gazda, aki maga is együtt versenyzett a tagokkal a munkában. Ezt az egyetértést néha megzavarja a pletyka, egy-egy felelőtflen megjegyzés, amely Bodor Tibortól, Kozma Józseftől és özv. Annck József- nétől ered. A falu és a tagság jól tudja, hogy Bodor Tiber jó gazda volt egyéni korában is, s a közösnek nagy hasznára lehet. De azt is tudja, hogy egyes felelőtlen megjegyzései és megvalósíthatatlan javaslatai csak zavart okozhatnak a tagság körében. Tudja azt is, hogy fölényeskedő magatartása miatt nem vették fel ú.ira az Alkotmány Tsz-be. Azt is tudják róla, hogy % a trágyahordás idején mindaddig nem ment a közösbe dolgozni, amíg saját 400 öl szőlőjébe 45 szekér trágyát ki nem vitt. Ráadásul1 ezt saját munkaegységeként akarta elszámolni. Tőle és őzv. Anniik József-nétől származtak azok a hírek, hogy leváltják a régi elnököt, és Kozma József gépállomási agronómuslt választják meg helyébe, holott erről még a vezetőség sem tud. Kozma József agrcir.ómust a falu népe a rossz oldaláról ás megismerte. Túl sokat tartózkodik ugyanis a földművesszövetkeziet italboltjában, de az őszi vetéseik idején hiányzott a földekről. Ezért mondták szemébe a tagok, hogy a gépállömásitól kapott prémiumot nem érdemelte meg, s evógből kérték áthelyezését is, amit a gépállomás már meg is tett. A mende-mandák másik forrása özv. Anniik József;né, akinek magatartását a falu nem helyesli. Követett el hibát, a vezetőség is. A munkaegység pontos bejegyzésére még nem szerezték be a hivatalos munkaegységkönyveket. Mindenki tudja ugyan; hogy mit dolgozott, de szeretnék ezt a íelje- sítménykönyvhen is látná. Mindezek a hibák könnyen meg- szüntethetőlk. Ennek módját a Heg- közelebbi közgyűlésen megbeszélik. Bodor Tibor úgy bíráljon és olyan iavaslatekat tegyen ezután, amelyekkel elősegíti a közös munkát. Kozma Józssef agronómus pedig többet tartózkodjék ezután munkahelyén — bárhol is tegyen az — s kevesebbet az italboltban, akkor majd nem mondják neki, hogy érdemtelenül kapja a prémiumot. Csakhamar megkezdődnék a tavaszi munkáik, amikor minden erő összefogására szükség lesz a tsz-ben. Ne engedjék a nehezen összekovácsolt egységet szétforgácsolni, mert a 1 széthúzást végül is saját maguk sánylilk, meg: A tsz egészséges fejlődésének érdeke nagyobb kötelezettségeket ró a járási -pártbizottságra, amelynek segítségével már eddig is sok nehézséget küzdött le a hencsei Lenin Termelőszövetkezet. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Számszerűleg is szüntelenül erősítse a pártot az igali Alkotmány Tsz pártszervezete A tavalyi tsz-zárszámadás előkészítésében és azóta is jól dolgoznak az igali .kommunisták, szép eredményeket érnek el a két tsz taglétszámának emelésében. Október óta megkétszereződött a II. Pártkongresszus és az Alkotmány Tsz tagjainak léi száma. Mindkét tsz-toe sok olyan dolgozó paraszt és családtag lépett be, aki azóta a -közösségi munkában közel került a párthoz, és ha a kommunisták rendszeresen foglalkoznának velük, kérnék felvételüket a pártba. Mj a helyzet a párt számszerű erősítésében az Alkotmány Tsz-ben? Ez.t vizsgáltuk a minap. Ha csupán a számokkal akarjuk ezt mérni, azt keli mondani, hogy nem kielégítő a helyzet. Majdnem ötéves a tsz párt- szervezete, s ezalatt csak 9 új tagot vettek fel a párttagok soraiba. A maroknyi kis csoport azonban nagy erőt képvisel, nagy dolgokra képes, A zárszámadó közgyűlés óta belépett 39 új tag megnyerése elsősorban a pártszervezet tagjainak az érdeme. A párívezetőség megfeledkezett a nagy munkában az új tagielöltek és párttagok neveléséről. Vezetőségi ülésen s különösen taggyűlésen majdnem mindig szó esett a párt számszerű növelésének fontosságáról, -de ez a legutóbbi időig csak általánosságban hangzott el, .minden következtetés levonása nélkül. Götz Lajos elvtárs, a pártszervezet titkára, maga a háromtagú vezetőség nehezen birkózott meg a feladatokkal. A tél folyamán a legtöbb erőt a tsz taglétszámának mö- velébér-e {fordították,i lamelletit nem lanyhult a pártélet sem. Götz elv- társnak sok munkát jelentett a tavaszi felkészülés is, eközben kapta a hírt, hogy négy-hónapos szakiskolára kell mennie. Teendőit ekkor Fehér István elvtárs vette át, aki mellesleg a községi tanács vb«elnöke is. Mindez azonban nem elfogadható indok arra. hogy ősz óta egyetlen tagjelöltet sem vettek fel a pártszervezetben. Azt nem lehet mondani, hogy arra vártak volna: majd jelentkezik valaki és kéri felvételét, csak éppen nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Éppen erről beszélgetünk Fehér elv- társsal a községi tanácsházán. Úgy mondja, hogy most; amikor már kicsit nyugodtabb a légkör, amikor felkészültek a tavaszra, napirendre kerül a tag- és tagjelöltfelvétel. A legutóbbi vezetőségi ülésen már megbeszélték, hogy kik azok a szövetkezeti tagok, akikkel különös gönce dal fogiálkozzon a pártszervezet, akiket alkalmassá akarnak nevelni a tagjelöűitségre. Úgy látja a vezetőség, hogy -Balogh Györgyöt, Vas Gyulát és Kovács Istvánt még ebben az évben fel lehet venni a párt tagjelölt- jei közé. Mindhárman a közelmúltban lettek tsz-tagok. Korábbi magatartásukkal. szorgalmukkal, s azóta, a szövetkezetben végzett munkájukkal példát -mutatnak a szövetkezeti tagságnak. Ezért úgy határoztak, hogy munkájukat továbbra is figyelemmel kísérik. Alkalmat adnak cck:k, hegy turuljainak, a most induló SZKP XX. kongresszusát tanulmányozó tanfolyamra bevonják őket, megbízzák népnevelő munkával, egyszóval minden alkalmat megadnak nekik, hogy a párt iránti odaadásukról is bizonyságot tegyenek. A felsoroltak -azt mutatják, megmozdult az igali Alkotmány Tsz pártszervezete, elindult azon az úton, hogy még ebben az évben megkezdődjön az alapszervezet taglétszámának növekedése. Ez igen helyes, már na-gyen időszerű volt. Egy dolgot azonban tisztázni kell, mert ellentmondást látunk abban, amit Fehér elvtárs mondott, s ami egészen m-ostanig a gyakorlatban volt. Fehér elvtárs elmondta: minden taggyűlésen foglalkoztak a tag- és tagjelöitfelvétellel, ugyanakkor hangsúlyozta azt is: nem várhat a pártszervezet a spointaneilásra, hogy valaki majdcsak jelentkezik. Mind az előbbi, mind az utóbbi szócséplés volt csak a pártszervezet-ben. A pártvezetőség ugyanis éveken át nem fordított gondot arra, hogy egyénileg foglalkozzék a munkában kitűnt pártonkívüliekkel. hogy az ősszel eredményesen agitáló pártcnkívűiteket előkészítse a párttagságra, egyszóval elsikkadt a politikai nevelő munka az Alkotmány pártszervezetében. Különösen súlyos a mulasztás, mivel a felsőbb pártszervek nem egyszer figyelmeztették az alapszervezet vezetőségét a tagos tagjelöltfelvétel megjavítására, de a válasz mindig a kifogások felsorolása volt: hogy nálunk sok az öreg, kevés a fiatal, meg azok csak szórakozni akarnak, a nőket nem lehet bevenni semmibe stb. Ez állítás cáfolatét maga a pártvezetőség adta a legutóbbi ülésén hozott határozatával, amikor egyszerre hárém olyan tsz-tagot találtak, aki elmélyültebb egyéni foglalkozás eredményeként hamarosan, alkalmassá válik a tagjelöltségre. Tanuljon az igali Alkotmány Tsz pártszervezete megyénk jfiatal tízeinek pártszervezeteitől, amelyek alig fél- vagy negyedéves múltra tekintenek vissza, s máris nagyobblétszá- mű pártszervezetük van, mint az aíkoimánytoete-knek. Az a helytelen álláspont meg egyenesen tarthatatlan, hogy a tag- és tagjelöltfelvétellel csak akkor foglalkoznak, ha egy-egy kampányfeladatot sikeresen megoldanak. A tag- és tagjelöltfelvétel pártszervezeteink állandó és megtisztelő feladata. S ha mindenáron szakaszokra akarják osztani ezt a munkát, sokkal inkább vehetnek fel tagjelölteket akkor, amikor minden 'becsületes, iszövetkezetét ’.szerető tag ■teljes odaadással dolgozik, mint például az ősszel, a tsz-fejlesztésben,' az őszi betakarításban st-b. A párttagság, a felsőbb pártszervek bizalma kötelez. Kötelezi az igali Alkotmány Tsz pártvezetőségét is, hegy becsülettel ellássák a rájuk bízott feladatokat, számszerűleg is szüntelenül erősítsék pártunkat. Pócza Jánosaié Hajmáson még mindig csak januárt írnak... Bizonyára bosszankodnának és rosszallásukat fejeznek ki a hajmást asszonyok, ha a földművesszövetkezet boltjában nem kapnának sőt, ecetet és egyéb fűszerfélét vagy ruházati cikkeket. Vagy mit szólnának a dolgozó parasztok, ha a szövetkezeti boltokban nem kapnának kaszát, kapát, szeget vagy kisgépet? Egész biztosan méltatlankodnának — s jogosan. A hajmásiak azonban kizárt dolognak tartják, hogy az ő földművesszövetkezeti boltjukban így járjanak. Tudják, hogy államunk terv szerint gazdálkodik, és gondoskodik róluk is. S ezt a gondoskodást természetesnek veszik. Persze mindeddig rendben is van a dolog. Az azonban már nem rendjén váló, hogy néha elfelejtik: nekik is vannak kötelezettségeik az állam iránt. A munkások, a városi lakosság, de a falusi ellátatlanoknak nap mint nap sok tejre, húsra, zsírra és egyébre van szükségük. Államunk természetesen csak úgy képes őket ellátni, ha az ország minden faluja, minden termelője becsülettel teljesíti beadási kötelezettségét. A hajmásiak azonban még felét sem adták. be annak a tej-, hízottsertés- és tojásmennyiségnek, amelyet az első negyedév végéig vár tőlük az ország. Még mindig ott tartanák, ahol január 31-én kellett volna. Ha mindezen elgondolkoznak a hajmásiak, ha sokkal többet beszélnek erről a dolgozó parasztoknak a tanács vezetői és Vercenbach Károly begyűjtési megbízott, egész biztos, hogy szót értenek a falu gazdái és rövid időn belül rendezik hátralékaikat. — Rövidesen kiadják könyv alakban az SZKP XX. kongresszusának anyagát. A mintegy 700 oldal terjedelmű gyűjtemény a tervek szermt Hruscsov, Bulganyin éj; Moszkatov elvtárs beszédét, a kongresszusnak a Szovjetunió VI. ötéves tervére vonatkozó irányelveit, 16 felszólalást és a kongresszus határozatát tartalmazza. A kötetre már felvesznek előjegyzéseket a könyvesboltokban.
