Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

Szerda, 1956, március 14. SOMOGYI NÉP! A!' a I TEJSZAPORÍTÁS? SZÓSZAPORÍTÁS! A gépálleímiásd íőagrcnómusdk ha­vonta beszámolnak a felsőbb szer­veiknek, hcigy az előző hónapban inát tettek a körzetükben lévő tsz- ekben a tej-hozam. növelése érdeké­ben. G. J., a Darányi Gépállomás fő- agncmómusa így ütött a szög fe­jére: — A párt és a kormány .határo­zatainak megfelelően előtérbe he­lyeztük a tej termelést a tsz-aklban. Valamennyi kihelyezett agronómust teljes súllyal ráállítottuk a tejter­melésre. Minden tsz-mek utasítást adtunk, hogy függesszék ki az Ls- :áüüókbain az istáliórendet. Merttud- i rk jól, hogy a tisztaság és a rend elengedhetetlen a tej termelés foko­zásánál. Már pedig mindent el kell •begy kövessünk a tejhozam növelé­siért.. Ezért -még azt is utasításba adtuk a tsz-eknek, hogy a tehenek íejtábi’iáját is függesszék ki, feltün­tetve rajta a pontos adatokat, a töb­bi között azt is, hogy milyen tejelő a tehén, s mennyi abrakot kap. Al­ts bános tapasztalatom az, hogy az lü ásítást végrehajtják a bsz-ekben... — Hány tsz-bem eitencrizte ezt? — kérdeztük. — Én személyesen győződtem meg erről egy tsz-ben, ahol ellen­őrzőben jártam. A fej táblák tehát íéfíévődtefc és ... — No és még mit tapasz teilt? — Azt is tapasztaltam, hogy nem tartják be .pcritóisan az etetési időt a tehenészek. — És miit tett ennek megszünte­tésére? — Mit? Hát azonnal, jelentettem a járásnak... Én igazán megteszek minden tőlem telhetőt... — Hét akkor azt mondja meg, mennyivel nőtt egv hónap alatt az istállóátlag a tsz-ekiben?-— A Jelentések szerint a januári A literrel szemben fefhruárban már 4.1 it er a napi istállóátlag tehenen­ként. De biztosak vagyunk, hogy márciusiban tovább emelkedik a tej­# hozam. Ezért a jövőben még gyak­* rabban összehívjuk értekezletre a ■kihelyezett aigrcinómusokait, tehené­szeket és a tsz-elnökcket... — Az istenért, csak ezt ne te­gye! ... — szakítottuk félbe. — Miért,- hisz még igazán kevés, amit eddig tettem... — méltatlan­kodott az agrenómus. Ebben viszont igaza van ... Április 30-ig lehet jelentkezni az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az idén szeptember 2—16 között rendezik meg Budapesten az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást. itik éheinek riszt a biéUíiasoR? A kiállításon részt vehetnek azok az egyéni gazdálkodók, termelőszö­vetkezetek. állami gazdaságok, gép­állomások, tudományos kutátó- és kísérleti intézetek, kísérleti gazda­ságok, szakoktatási intézmények, tangazdaságok, célgazdaságok, erdő- gazdaságok, vadgazdaságok, hal- és nádgazdaságok, tógazdaságok, ba­romfikeltető állomások, törzsállatte­nyésztő állomások, mesterséges te- mékenyítő főállomások, állami mén­es csdkótelepek, halászati szövetke­zetek, méh-, galamb- és egyéb apró-, állattenyésztő egyesületek, legelteté­si bizottságok, továbbá a mezőgazda­sággal szoros kapcsolatban álló egyéb szervek és vállalatok, amelyek a mezőgazdaság valamelyik ágaza­tában kimagasló eredményt értek el. A termelőszövetkezetek, a termelő­szövetkezeti csoportok és a szakcso­portok a járási tanács mezőgazdasági osztályán, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a községi tanács­nál, a gépállomások a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságán, az állami, kísérleti, tan- és célgazda- ságok közvetlen (felügyeleti szervük­nél, a többi kiállítók és részvevők pedig felügyeleti, illetve érdekképvi­seleti szervüknél jelentkezhetnek. A jelentkezést írásban kell be­nyújtani, feltüntetve benne a jelent­kező üzem vagy személy nevét, te­lephelyét, lakhelyét, munkahelyét, foglalkozását, továbbá azt, hogy mi­vel kíván részt venni a kiállításon. Részletesen le kell írni az elért ered­ményeket és sikerre vezető módsze­reket. A jelentkezés határideje: 1956. április 30. A bemutatott legkiválóbb terme­lési és tenyésztési eredmények — a bírálat alapján — díjazásban .része­sülnek. Utazási kedvezmény a látogatók részére: vasúton és hajón 50 száza­lék, autóbuszon 25 százalék. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Mii tesz a Kaposvári Városi Tanács pártszervezete a mezőgazdaság fejlesztéséért? Pártszervezeteinknek igen sók fel­adatot kell megoldaniuk ebben az éviben, hogy megvalósuljon a mező- gazdaság terméseredményeinek 3 százalékos növelése. Ennek elérése nemeseik falusi pártszervezeteinkre ró nagy munkát, hanem a Kaposvári Városi Tanács pártszervezetére is, hiszen tudvalévő, hogy megközelíti a kétezret, azoknak a gazdáknak a száma a városban, akiknek birtoká­ban szántóföld van. A városa tanács ’pártszervezetének meint hivatali szervezetnek nincs el­lenőrzési joga a hivatal vezetés le­tett. segíteni, azonban kötelessége. Érdemes tehát megnézni, mH tesz a pártszervezet vezetősége, hoiíyan se­gíti a hivatalvezetőket a mezőgazda­sági munkák minél eredményesebb végrehajtására. Wagner Károly párttitkár elviiárs arról beszél, hogy a korábbi évek­ben is foglalkoztak . már a mezőgaz- dasáaá feladatok segítésévé1, és pél­dának említi a második kaposvári tsz megalakulását, melyben nagy része volt a tanács kommunista döisozói- nsk. Az apró, de nem lebecsülendő eredmények ellenére azonban maga a pártvezetéséig is megállapítja, hegy évről évre csak időszerű feladatnak tekintették a mezőgazdasági munkált segítését, a lőerőt az ipso! tervek teljesítésére való mozgósításra fordí­tották. Idén azonban más a helyzet. Nem­régiben például újjászervezték a népnevelőeso- j: ortet, körülbelül egy hónap óta. 48 népnevelő azon munkálkodik, hogy tanácsaikkal rávezessék a város dolgozó parasztságát, mi­lyen fontos a belvizek levezeté­se, az, őszi vetések ápolása, a gépj munka alkalmazása a ter­méshozam növelése érdekében, A népnevelőgárda munkája már a kezdet alapján is biztató. Eddig ugyanis a pártvezetőség rendszerint megalakította a inépnevelőcsoporfot, de utána hamarosan magár ahaigyta, aminek az Hetit a következménye, hegy ellaposodott a népnevelők mun­kája, fessan-lassam meg is szűnt. Mast a párt vezetőség Dudás elnök- helyettes elvtámsat, mint a pártveze- tőség egyik -tagját a népnevelőik inistruáiásáva!;, munkájuk számonké­résével bízta meg. Ez a. választás igen szerencsés volt; Dudás elvtárs ló ismerője a város mezőgazdasági problémáinak, ő ez, aki a legtöbbet segíthet a népnevelőknek. Ez már az eiliső népneve1 őértekezle ten is megmutaitkoácíit, amelyen arról be­szélt. Dudás éilvtárs, hogy hogyan ma­gyarázzák meg a dolgozó parasztok­nak a belvizeik levezetésének fontos­ságát, Igein érik szó esetit már az eliső és az azóta tartott megbeszélé­seken is, hogy milyen nagy gondot kell fordítani az idén az őszi kalá­szosok ápoláséra, a felfagyás okozta károk megaikiadály ozására. Fontos feladatul kapták a nép- • nevelők azt is, hogy minél több gazdát meggyőzzenek az előcsí- ' ráztatás fontosságáról, Semmi különösebb fáradságot, nem igényel az, hogy 100 szem kukoricát elvessenek egy lábosba, és a kelés alaipján kiszámítsák: keld-e több vetőmag holdamként, mint más esz- teindőkiben. Ez, a módszer főleg azért fontos, mert az elhúzódó tél, a későn kezdődő tavaszi munka esetleg oda vezetne, hogy a rosszul kelt növé­nyek utánvétesére már nem lieinne idő, TíWve termést nem hozna. A kellő szakszerű eligazítás tehát megtörtént. S dicséretére legyen mondva, a lelkes iréprevei’ővéirda szinte azon nyomban hozzáfogott fel­adata végrehajtásához. Az eredmé­nyek máris mutatkoznak. Áltálában elmondható, hegy megtörtént a tavaszi felkészülés: kitisztított, előcsíráztatott vető­magvakkal várják a gazdák a tavaszt, figyelemmel kísérik az tagjai jól felkészülitek a tavaszra. A vetőmagvak tisztításához sok segít­séget adott a gépállomás. A gazdák többsége már megvizsgálta a vető­magvak csíraképeaségét Sokan kér­ték, hogy kukcricavetőmagjukat ki­cserélhessék hibrid-fajtára. A mélyebben fekvő őszi vetések­ről mindenütt levezették a vadvize­ket, Sziámibavettük a fcigaterőket, a mezőgazdasági gépeket, és megállla­pítottuk, hogy mivel az időjárás kés- Mtetfi. a tavaszi munkákat, az idő kivirulásával gyorsan el kell végezni őszi vetéseket, hogy hol kell bo- renálni, hengerezni. A népnevelőmunka eredményessé­géhez a népnevelőkké!! való foglal­kozás — feladatokkal va!ó ellátás, a .munka széimcnkérése — mellett az is hozzájárult, hogy olyan gárdát vá- . ugattak össze a kommunistákból és pártonkívülicfcből, akiknek nemcsak szívügyük a mezőgazdaság termés­hozaménak növelése, hanem értenek is a mezőgazdasághoz, így szívesen fogadják tanácsaikat a gazdák. Dudás elvtársinak, mint hivatalve­zetőnek az a véleménye a pártszer­vezetnek a mezőgazdasági termés­hozam növelését segítő munkájáról, hogy jó úton haliad. Hiányolja azon­ban, hogy az üzemek dolgozói nem segíte­nek ebben a harcban úgy, mint ahogy szükséges lenne. De hiányzik a városi pártbizottság segítsége is,' melynek látóköréből — szerinte — úgyszólván teljesen ki­esett a város mezőgazdasági problé­mái megoldásának segítése. Ez pe­dig hiba, komoly hiba. Gondoljuk csak el: majdnem, kétezer dolgozó parasztiról, majdnem háromezer hold földről van szó. És háromezer hold föld évi termésének 3 százalékos nö­velése sok család évi ikenyénszük- ségletét fedezné. Egyetértünk Du­dás eil'vtárssai, amikor több segítsé­get kér a pártbizottságtól, a mun­kásosztály tói ehhez a nagy munká­hoz. majd a szántás-vetést. Ezért szükség ven arra, hogy a fcigaterőket jól ki'használjuk. Elhatároztuk, hogy a tavaszi* munkák idejére ficigatzárilatot •tartunk a községben, vagyis egyéb munkát a szántás-vetésen kívül nem végezhetnek a .gazdák. Községünk dolgozó parasztjai ígé­retet tetteik arra, hogy időiben elvég­zik a tavaszi munkákat s mihelyt az idő engedi, azonnal munkához lát­nak, hogy elérhessék a 3 százalékos terméstöbhietet kapásokból is. Darázs József levelező, Balatonőszöd Időben elvégezzük a tavaszi munkákat Községünk dcligczó parasztjai és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet Vége a kulákeldorádónak Magyaregresen is Magyaregrest isitenhátamögötti községnek nevezték a kaposvári já­rásban. Olyan község ez, ahova a rossz út miatt bizony nehéz bejutni, így aztán megvolt az indok arra, hogy meglehetősen elhanyagolják ezt a távcleső helyet. Nos, ha a já­rási szerveknek Magyaregres istem- hátamiögötifci volt, ebből már követ­kezeik, hogy a miaigyaregresi kulákok úgy varrottéit: bizony jó ez így, leg­alább ők a községüket .nem isten- hártamögötitinek, hanem az isten hónaljában lévőnek vallhatják. S nekik így volt ez a legjobban. Paradicsomi életet éltek mliinded- <dig Msgyiaragresen a kulákok. Ki- í ebb-mágywfc'b diszmóságaik híre el­jutott néha Kaposvárra, de hát ki ad heteit messziről jött mende-men- dáknak. Kényelmesebb volt nem el­lj inni azokat. Azon aztán csodálkoz­tak a járási pártbizottságon, a járási tanácson, hogy Maigyaregres az a hdliy, ahol a legnagyobb a kulákok adótartozása, ahol nem halad a be­gyűjtés, s ahol — nem is csoda — a termelőszövetkezet ügye is lassan, igein vontatottan haladt a megvaló­sulás fellé. A községben megrekedt -minden új, de mindenfajta törvényes ikfcg végrehajtása is. A magyará­znia mindennek az a sokait hangoz­tatott, de magvas igazság: ahol mi nem dolgozunk, nem vagyunk elég ébereik, dolgozik ott az ellenség. Saj­nos, .efflég soká tartott, amíg a járási szervek rájöttek, hogy ez. alól az igazság alól kiváltképp Magyaregres nem kivétel. KULÁKELBORÁBÓ Nem is olyan csekélység, amivel a magyaregresi kulákok államunknak tiartazinak. Hét ikuüák adótartozásá­nak összege — évről évre gyűlt fel ilyen nagyságúra — 286 438 forint. Ezt aztán lehet részletezni. Jutái Kálmán — nem mentségére mond­juk — aránylag még a legkeveseb­bel tartozik. (A többihez viszonyít­va.) Tartozása 16 835 forint. Csendes Gábor kuliák már 35 483 forinttal, Gsima János 30 770 forinttá!, Puskás Antal 37 000 forinttá! adósa állta­inuraknak. A nagyobbak még csak ezután jönnek. Csonka László már 47 750, Ferenci József 54 400, Szűcs József 63 100 forint adótartozással »büszkélkedhet-« adós kuiákcimfoorái élén. S ide sorolhatnánk még a ma- gyaregresi kulákok begyűjtési hát­ralékéit is: Szűcs József 5849 kiló búza, 600 kiló rozs, 1876 kiló burgo­nya, 716 (káló sertés, 459 kiló marha és 2000 liternyi tej tartozását, toj ás­ás ibaromfiiadósságát, no mag a töb­bi kuláik begyűjtési hátralékát, mely nem sokkal kisebb, mint Szűcs Jó­zsefé. — Ezek az emberek szegények, nem tudják tartozásukat rendezni — mondja a tanácMMkár, Kóbor János. — Ezek az embereik a leigköliteke- zőbb életmódot folytatják — mond­ják a község dolgozó parasztjai. De ■azt is elmondják, hogy Csendes Gá­bor hullák — aki 35 483 lórim* adóval tartozik — könnyűszerrel vásárolt lányénak 3000 forintos bundát, Ka­posvárra jár szórakozni, sízárja - a pénzt, s a legíényűzőbbetn él a köz­ségben. A többi »szegény« fculák se él rosszabbul. De miinek fis színlelnék a szegénységet-, amikor tartozásukat senki sem kérte tőlük számon? Ez aztán igazi lailákparadicsom! S hogy így van, ez a későbbiekben még jobban megvilágosodik. KULÁKOK A TANÁCSBAN ÉS A TSZ-BEN Kevés helyen részesültek a kulá- fcok olyan megbecsülésben, mint Magyaregresen. Hegyen, hogyan nem, kát hulláknak niévszerint Közért Jó­zsefinek és Jutái Józsefnek sikerült beíérkőznáe az ősszel alakult fiatal termelőszövetkezetibe. Csórna István volt kereskedő, kupec és kuliák. minit tanácsiéig fejtett ki »eredményes« működést — gondolhatjuk, hogy nem a termelőszövetkezet érdeké­ben, hanem ellene. Csima mint »jó tanácstag« rendszeresen megjelent a tanácsüléseken, és ott minden eset­ben felszólalt. Az utolsó szó ezeken az üléseken mindiig az övé volt; a •gyűlések olyan hangnemben: folytak le, áhogy ő akarta. Az ő véleménye éfflen nem lehetett senkinek szava. S hogy miről beszélt ? A legtöbb­ször arról, hogy Magyaregresen nin­csenek meg a lehetőségei a termelő­szövetkezeti mozgalomnak, az ő köz­ségükben nem lehet és nem ‘is kell termeilőszövetkezetet alakítani. El-, mondott. még jónéhány »érvet« a termielőszövetkezet ellen, s jónéhány rágalmat is münden alkalommal. S vájom ki szélit ellene? Barátai, a ta­nácselnök és a 'tanácstitkár egy szót sem, de még Kiss Kálmán volt párt- titkár sem, akinek cáak annyiban tért el a véleménye Csima Istváné­tól, hogy ha már temMfőszövatikeze- tet »keil« alakítani, akkor azt a jó­módú — úgymond — kulákokkai keíil megalakítani. Az ilyen tsz-mek — véleménye szerint — lesz jövője. Így akarta beléptetni Kutas József kuflákot elsőnek, hogy majd ő utána menjen a többi kuláik is. Nem rajtuk múlott, hogy a kulák-tsz megalakí­tása .nem sikerült, bár erről a terv­ről a magyaregresi kulákok még a ’legutóbbi időkig sem tettek le. KÉTFÉLE VÉLEMÉNY — AZONOS TARTALOMMAL A tanácselnökről, Szeitz Istvánról és Kóbor János vb-titkárról kétféle vélemény járja a községben. Két vé­lemény, mégis egyet mond: A kulá­kok úgy nyilatkoznak róluk, hogy »jóindulatú embereik, akik ahogy le­het, segítene V a szegény kulákekon, hiszen együtt éreznek velük«. A dol­gozó parasztok így vélekednek ró­luk: »Mindent megígérnek, de sem­mit sem tesznek, nem lehet rájuk számítani, nem megbízhatók, hiszen a kulákok mellé álltak«. Persze, a tanácselnök és a tanács- titkár annai többet tesznek a kulá­kok érdekében. Az ő szájtátiságuk miatt került be Cs;ma a tanácsna, két kulák a termelőszövetkezetbe, s az ő »jóindulatuk« révén háborítat­lanok a nagy aoótartozású, a be­gyűjtést szabotáló kulákok. A vb­e’nök nem is igyekszik titkolni kap­csolatait: együtt iszik a kocsmában az ő jó Mákjaival, együtt hallgat­ják a tanácstitkárral és a kulákok­kai a »Szabad Európa« rádióállomás j szító adásait, hegy aztán széles körben terjesszék. így aztán termé­szetes, hegy. a tanács Magyaregre- sen nem lép fel erélyesen a kulákok ellen, s a kulákok fittyet hánynak minden figyelmeztetésnek, Nézések­re nem jelennek meg, nem fizetik adójukat, nem teljesítik a beadási kötelezettséget. Mindketten szívesen segítenek a »bajbajutott« kulákekon. Kóbor Já­nos segítette vissza Magyaregresre a községbői kitelepített Molnár János- nét, akinek férje horthysta rendőr- ezredes volt. A vb-elnök. hamis marhalevelet állít ki a kulákoknak. Szűcs József kulák veje azéirt kapott járlatlevelet, hogy Szűcs kuiáktól a két marhát — bár az övé volt — el ne vigyék tartozása fejében. S így sorolni le­hetne a tanácselnök és a tanácstit­kár »apró« szolgálatait a kulákcim- boráknak. De még hadd mondjunk el annyit Kóbor János tanácstitkár­ról, hogy a magyaregresi dolgozó parasztok cseppet sem csodálkoznak a volt nyugatos körjegyző viselkedé­sén és barátain. MI TÖRTÉNT A VADÄSZ- VACSORÄN A magyaregresi kulákok —• mivel ügyet sem vetettek eddigi tevékeny­ségeikre — egyre jobban elszemte- lenedtek. Nemrégiben például va­dászbált rendeztek a községben, aho­va egyetlen kulákot sem hívtak meg. A múlt tapasztalatai után nagy ese­mény volt ez, meg is sértődtek a falu kulákjai. De hogy harag ne le­gyen. hiszen a tanácselnök barátai­ról van szó — nosza, siettek pótolni a mulasztást. A két utólag meghí­vott kulák megjelent a bálon. A bálkirály Csima István kulák fia volt, aki a kulákok tsz-ellenes tünte­tése után egyszerre kiadta a jelszót: üssük a tsz-tagoikat... Iigy történt az a felháborító esemény, hogy a ré­szeg kulákok megverték a tsz elnö­két. Ehhez — azt hisszük — kommen­tár nem is kell. Sajnos, a járási szervek csak ® felháborító esemény után figyeltek fel] a magyaregresi ikulákeHdorádóra. De még most sem késő ... INTŐ PÉLDA a magyaregresi eset a járási párt- bizottságnak, a járási tanácsnak, de a magyaregresi kommunistáknak is. Ismét régi, sokat hangoztatott igaz­ságról győződhettek meg: mindenütt ott kell lenniük, pem lehet olyan helye, olyan községe a kaposvári já­rásnak, amelyet elhanyagolnak, vagy mert kívülesik a járt utaktól, hát kevesebbszer keresik fel. Az ellen­ség minden rést kihasznál. így tör­tént ez Magyaregresen is. A kulákok mesterkedése, a tanács és a magyar- egresi .kommunisták szájtátisága, a tanácselnök és a vb-titkár kulákcim- borasága volt az oka, hogy Magyar- egresen hosszú időn át kátyúba' ke­rült ta telrmelőszövetkezeti mozga­lom, hogy a beadás, az adófizetés rosszul ment. Magyaregresan is megvan a lehe­tősége a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésének, bizonyíték erre az utóbbi idők eredménye, az újabb tsz-belépők. Csupán az szükséges, hogy a kommunisták vegyék kezük­be a tsz ügyét, hogy éberen figyel­jenek az ellenség mesterkedéseire. A tanácselnök és a tanácstitkár felelősségirevcnása nem marad el, de nem maradhat el a termelőszövetke­zet ellen, izgató kulákok kemény büntetése sem. Tanulják meg az elszemtelenedett magyaregresi kulá­kok, hogy immár vége a kulákeldo­rádónak. S van még egy tanulság — a já­rási tanács és a járási pártbizottság funkcionáriusai számára: ne legyen se Magyaregres, se más község »is- tenhátamögöíti«, s akkor egyetlen kulák sem érezheti magát az »isten hóna« alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom