Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Y MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1956, március 14. Rz április 4-i verseny sikere üzemi dolgozóink becsületbeli ügye Közeledik április 4-e, hazánk fel- szabadulásának nagy ünnepe. Szinte hagyománnyá vált, hogy ezt a napot dolgozóink új munkasikerekkel ün- neplik. Az 1956-os év elején üzemeinkben fellemdüH a munkaverseny. Egymás­után születtek az éves vállalások. A felajánlásokat a dolgozók lelkes munkája, kimagasló eredményei kí­sérték. A későbbiek során azonban meg­torpanás állott be a versenylendület­ben. Sok üzemünkben úgy vélték, hogy ai éves /^eirsenyvállalásokkal eleget tettek a versenyszervezésnek; beindították az éves versenyt, és már nincs is több tennivaló, minden megy magától. Elfeledkeztek arról, hogy az éves versenyvállalás is csak a dolgozók egyéni, páros- vagy bri­gádversenye alapján teljesíthető; el­feledkeztek arról, hogy az a verseny, amely mögött nincs eleven, lüktető élet, nem egyéb papírnál, formaság­nál. Most, április 4-e tiszteletére mód lett volna a dolgozók alkotókedvét, munkalendületét fokozni. Április 4 minden dolgozónak ünnepe, mind­egyik szívesen tesz felajánlást fel­szabadulásunk örömére. Ennek a napnak mozgósító erejére nem fordí­tóitok kellő figyelmet üzemeinkben. Általában mindenütt arra hivatkoz­nak; »nálunk éves verseny folyik«. De hogyan akarják az éves vállalást teljesíteni, sőt túlteljesíteni, ha a dolgozók nem versenyeznek egymás- közt, ha nem harcolnak az éves vál­lalás egyes pontjainak megvalósítá­sáért? Az éves versenyvállalás nem ön­magáért van, nem azért történik, hogy minden üzem mintegy köteles­ségszerű feladatként elkészítse a vál­lalását, hanem hogy az éves felaján­lás biztosítsa a folyamatos munka­versenyt, megmutassa az egész évi feladatot Az éves vállalás csak alap­ja, kiindulópontja a dolgozók egy- másközti versengésének. Mindezt sok üzemünkben elhanyagolták. En­nek tudható be, hogy az április 4-i rnunkaverseny megyénkben nem bontakozott ki kellőképpen. Még legnagyobb üzemünkben, a Kaposvári Textilművekben sem gon­dolt arra a szakszervezet, hogy a dolgozók felszabadulásunk tiszteleté­re új felajánlásokat tegyenek. Pe­dig, hogy a dolgozók szívesen verse­nyeznének, azt bizonyítja, hogy ami­kor kérésünkre néhány dolgozót megkérdeztek a Textilművekben, azok azonnal és örömmel tettek vál­lalást. Sokhelyütt későn kezdik a szervezést. így helyiipari üzemeink­ben csak most foglalkoznak az áp-^ rilis 4-i verseny megszervezésével.. De itt sem a szakszervezetektől, a? versenymozgalom gazdáitól indult el? a kezdeményezés. ? Vannak megyénkben jó példák is ? A Cukorgyárban, a Faipari Vállalat-? nál és még néhány helyen a dolgo-^ zók igen szép felajánlásokat tettek. £ Igen dicséretreméltó kezdeményezés^ indult a Mélyfúró Vállalatnál. Itt? a dolgozók a nagy hidegek okozta ä lemaradásra »becsület-műszakot« szerveztek március 1-től 15-ig, hogy ez idő alatt nagymértékben pótolják a tervkiesést. Most ezt a műszakot meghosszabbítják, és április 4-re vál­lalták az egész negyedévi terv telje­sítését. Az igazgató és a párttitkár személyesen keresett fel minden fú- róbrrendezést és beszélt a dolgozók­kal, akik lelkesen vállalták felsza- $ badulásunk tiszteletére teljes lema­radásuk pótlását. Ezt a példát niég sok tervlemaradással küzdő üze­münk — így elsősorban építőiparunk - • követhetné! Gsak a szakszervezetek jobb mun­kája, a munkaversenyek kibontakoz­tatása és kiszélesítése fogja lehetővé tenni az egyre növekvő feladatok megvalósítását. A dolgozók egymás­közti vetélkedése, versenye alapja a# tervteljesííésnek, biztosítéka üzeme- ■ ink további sikereinek. fi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács részvéttávirata Bierut elvtárs halála alkalmából A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, A Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának, A Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának, Varsó. Mély fájdalommal értesültünk Bo- leslaw Bierut elvtársnak, a lengyel nép hű fiának, az újjászületett Len­gyelország kiemelkedő személyiségé­nek a szocializmusért, a népek bé­kéjéért, a társadalmi haladásért fo­lyó nagy küzdelem bátor harcosá­nak elhunytáról. Az egész magyar dolgozó nép mé­lyen együttérez Lengyelország népé­vel, osztozik gyászában és őszinte részvétét fejezi ki a szocializmus épí­tésén, a nép felemelkedésén oly lan­kadatlanul munkálkodó nagy len­gyel hazafi halála alkalmából. A magyar nép kegyelettel megőr­zi Bierut elvtárs emlékét és még f szorosabbá fűzi a barátság és a test- { véri szövetség eitéphetetlen száiait a $ lengyel néppel, a szocializmus és a [ béke ügyének győzelméért folytatott j küzdelemben, | A Magyar Dolgozók Páríja s Központi Vezetősége | A Magyar Népköztársaság | Elnöki Tanácsa A Magyar Népköztársaság i Minisztertanácsa. IS L/i/Q a régi Körös-körűi minden községben el­indult, sőt nagyot lépett előre a tsz- mazgadom, amikor a várdaiaik még miméig a kis parcellák mesgyéit ta­posták. Hanem azért mégis hatással veüt rájuk, ami körülöttük történt. Scmogyjódoin az Augusztus 20 Tsz példája nyomán a télen új tsz ala- kudit, de számos belépő volt az Augusztus 20->ba is. A várdaiaikat, különösén az új­telepieket kezdte nyugtalanítani, hogy már csak . ők vesztegelnek a ’égi mellett ezen a környéken. Kra- bács József 10 holdas gazda ki is mondta, amit a szíve diktált: »Hát mi mire várunk?... A sültgalamb- ra? Gyerünk! Aki velem tart, jól jár!« S addig rótta az Uj-telep ut­cáját, míg ki nem zökkentette a többieket ás a régi kerékvágásból. Mind többen szegődtek nyomába. S az élmúlt hét szombatján szinte az egész Uj-telep, vagy 45—50 család jött össze, hogy megiSeszélje az új útra indulás mikéntjét. Szó szót kö­vetett, s addig folyt a vita, míg vé­gül ás Uj Március 15 néven 87 tag­gal megalakították a termelőszövet­kezetet. Elnöknek egyhangúlag Ba­lázs János 10 holdas tekintélyes gaz­dát, a községi tanács vb-tagját vá­lasztották. Az újtelepiek tehát már ráléptek a helyes útra, csak a falubelieknek kell most a nyomukba szegődni. S biz­tos, hogy a faluban is menni fog a dolog, ha a kommunisták, a Béres Lajosok állnak élére e munkának. Legalább is ezt várják a község dol­gozó parasztjai. Kövessék hát a falusiak az újtele­piek példáját, ezzel csak maguknak cselekszenek jót. Erlander svéd miniszterelnök március végén Moszkvába utazik Stockholm. (TASZSZ). A Morgen Tidnimgen című svéd Cap a svéd kül­ügyminisztérium közleményéről ad hírt, amely szerint Erlander minisz­terelnök március végén a Szovjet­unióiba utazik. A közlemény többek között rámutat, hogy »a látogatás ugyanolyan jellegű lesz, mint a dán és a norvég miniszterelnök korábbi c szovietumióbeli látogatásai«. A stockholmi rádió közlése szerint j Erlander miniszterelnök március | 29-én utazik a Szovjetunióba és áp- í rilis 10-ón tér vissza Stockholmba. s Köszönet AZ ÉLETÉRT Az 1930-as években vettem észre, hogy strumám van. Azon­nal orvoshoz fordultam, aki or- voságot rendelt a betegség vi$z- szafejlesztésére. Éveken át szed- tem'az orvosságot, de a struma egyre növekedett. Tudtam, hogy rajtam, már csak műtét segíthet, de mivel [nagyon féltem, 1955. decemberéig halogattam a kór­házba menést. Ékkor már igen rosszul voltam. Hosszú éjszaká­kat virrasztottam át a fájdalom miatt, légzési zavaraim mind gyakoribbá váltak. " Rá kellett szánnom magamat az operációra. Bejöttem a kaposvári kórház­ba. Dr. Szabó Béla sebészfőorvos megvizsgált és megnyugtatott, hogy hamarosan egészségesen té­rek haza családom körébe. Ja­nuár 23-án előkészítettek a mű­tétre. Dr. Szabó Béla operált. Én egész idő alatt félig eszméletlen voltam, de azért hallottam., ami­kor a főorvos azt mondta: »Ilyet még nem láttam, hozzátok a vé­sőt«. Felnyitották a mellkasomat, a struma gyökereit így szedték ki a szívet körülfogó erek közűi. A szív főeréhez volt nőve * struma egyik gyökere. Három óra. hosszat tartott a műtét. Közben többízben véradással pótolták az elveszett vérmennyiséget, és in­jekciókkal érzéstelenítették mell­kasomat. A műtét után orvosok, ápolók mindent megtettek felgyógyulá­somért, erőt, bizakodást öntöttek belém. Több heti kezelés után felgyógyultam, hazatértem csalá­dom körébe. Egészségem teljesen helyreállt, meggyógyított az or­vosi tudomány. Nagyon köszönöm dr. Szabó Béla főorvosnak, és a sebészet többi orvosának, ápolójának, hogy olyan lelkiismeretesen dol­goztak felgyógyulásomért. Kö­szönöm, hogy megmentettek és visszaadtak az életnek. bárány János Simonfa R március 15-i ünnepségek kaposvári programja Március 15-én a város munkás- és DTSZ-'bizottság szervező titkára, tanulóifjúsága megemlékezik az Este 6 órai kezdettel a Csáky Gar- 1848-as szabadságharcról. Ez alka- gely Színházban ifjúsági nagygyűlés lomból a városi DISZ-bizottság ko- lesz, melynek előadója a DISZ KV szorúzási ünnepséget rendez a Kos- előadó irodájának tagja, suth- és Petőfi-szobomál. Beszédet Az ünnepség után bemutatásra ke- momd Bíró Gyula elvtárs, a megyei rül a János vitéz c. daljáték. India villamosításának terve India második ötéves tervének időszaka alatt kétszeresére — vagyis 11 miffliárdról 22 milliárd kilowatt­órára növeli az ország áramtermelé­sét. S60 pusztakovácsi dolgozó paraszt szavát adta ... A pusztakovácsi dolgozó parasztok már többször szereztek elismerést községüknek a begyűjtési verseny­ben. Most a tanács vezetői és a be­gyűjtési dolgozók buzdító szavára több mint 360 dolgozó paraszt csat­lakozott a nagyatádiak felhívásához. Adott szavukhoz híven teljesítik is beadási kötelezettségüket. Stanics János 15, Torma Ferenc 10, Karró József 6 holdas gazda már egész évre teljesítette hízottsertés» és" so­vány baromi i-beadását. Zerényi László begyűjtési megbí­zott és Mollnár Jánosné begyűjtési előadó a helyi földművesszövetke­zettel karöltve, a községi tanács se­gítségével hetenként kétszer mozgó- begyűjtést tart. A versenytáblára rendszeresen felírják az élenjáró gazdák nevét. Pontosan nyilvántart­ják, hogy melyik gazda mit vállalt és mit teljesített. A jól szervezett munka eredmé­nyeként már túlteljesítette a község az első negyedéves soványbaromfi- beadásí tervet, de más egyébből, ál­lat- és állati termékből is közel áll­nak az első negyedéves terv 100 szá­zalékos teljesítéséhez. A pusztako­vácsiak példája szolgáljon ösztönzé­sül a többi község begyűjtési dolgo­zóinak, tanácsának. Hogyan élhetne meg Balatonmária Somogyvárból ? A hatalmas alkotasok programjából Az .idegen, ha csak végigmegy So- mogyvár utcáin, abból is láthatja, hogy a falu lakói milyen nagy szor­galommal készülnek a tavaszra. A termelőszövetkezetekben, egyéni por­tákén, a tanácsiházán nyomát sem találni a téli tétlenségnek. Megra­kott trágyás szekerek zötyögnek az utcákon, mindenütt dolgoznak az emberek. A falu vezetői, a kommunisták okos szavára az egyéniek közül so­kan a téli estéken határozták el ma­gukat: a termelőszövetkezetben kö­szöntik a tavaszt. Sebestyén József 12, Kiss Imre 6, Fuller József 8 hol­das és még vagy 10—12 dolgozó pa­raszt az utóbbi hetekben irta alá a belépési nyilatkozatot. Sokkal eredményesebb lehetne a vezetők agitációs munkája, ha tényekkel, a számok meggyőző erejével is bizonyítanák igazsá­gukat. • A tsz-szervezés során gyakran elfe­• Jejtik, hogy nem elég általános Igaz­Termény Búza Rozs Tsz-ekben: Búza Rozs Vetésterület 1955-ben 592 hold 323 „ 119 „ 80 „ sógokat hangoztatni • a szövetkezeti gazdálkodásról, forintokban, mázsák­ban is be kell bizonyítani a ma még kétkedő, vívódó dolgozó parasztok­nak, mennyivel tesz több a jövedel­mük, szebb az életük, ha a tsz-be lépnek. S már nem is kell a szom­szédba menni példákért, ott vannak előttük a jó érvek, a helyi Béke Tsz 244 holdas és a Szabadság Tsz 524 holdas gazdaságának szép eredmé­nyei. Pillantsunk hát vissza a múlt esz­tendőre', számítsuk' ki, mennyivel több gabona termett volna a faluban, ha az egész község termelőszövetkezeti gaz­dálkodást folytat. A csépdési nyilvántartások és a ve­tési statisztika hitelesen igazoljá, melyik szektoriban termett több ga­bona. Az egyszerűsítés kedvéért csak a kenyérgabenatermést vizsgáljuk meg és vonjuk össze a két tsz ered­ményét. Eszerint Egyénieknél: Össztermés mázsában 6618 2607 1552,13 812,11 Átlagtermés kh- ként mázsa 11,18 8,07 13,04 10,15 A könnyűiparban tovább kell növelni a közszükségleti cikkek ter­melését és biztosítani kell a minőség és a választék jelentékeny megjavítását, valamint az ipari árukat tetszetősebbé keli tenni. 1960-ban — a hatodik ötéves terv -utolsó évében — körülbelül 363 millió méter gyapjúszövetet kell termelni, s ez 145 százalékkal múlja felül az 1955. évi termelést. (SZKP XX. kongresszusa határozatából.) A fenti táblázat is bizonyítja, hogy a két tsz holdanként 186 kg búzával és 208 kg rozzsal takarított be több termést földjeiről, mint az egyéniek. Ha Somogyváron minden hold föl­dön annyit termelnek, mint a tsz- tagok, összesen 1772,96 mázsa kenyér­gabonával többet mutatna a csóp- lésli eredmény. A többtermés ele­gendő lenne egy olyan 864 lakosú község apraja-nagyja egész évi élel­mezésére, mint amilyen Balatonmá- ria. Vagy pénzben számolva ez 482 740 forintos többletjövedelemhez juttatta voilna a község lakosságát. De más módon is lemérhető a nagyüzemi gabonatermelés fölénye. Amíg a tsz-ekben egy mázsa ke- j nyérgabona megtermelésére álta­lában 8—9 órai munkát fordí­tanak, addig az egyéni, kisüzemi gazdálkodásban ugyanez 17 óra ráfordítást igényel. Világos, ha ezt is elmagyarázzák az egyéni dolgozó parasztoknak, sok­kal jobbam és hamarabb megnyer­nék szívüket és eszüket a szövetke­zeti gazdálkodásnak. Egész biztos, a 8 holdas Móring Lajos, Gábriel Im­re, a 9 holdas Rigid János sem el­lensége a jónak, a nagyobb jövede­lemnek. Dehát ezt meg kell velük értetni, beléjük Jkell plántálni. (Ez a kommunisták feladata. Semmi kétség afelől, ha a kom­munistáik agitációs munkájukat meg­győzőbbé, * tartalmasabbá teszik, jö­vőre félmillió forint értéknél Is több gabonát takarítanak be a már kö­zös somogyvárí földekről. *■<& <§

Next

/
Oldalképek
Tartalom