Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

Kedd, 1958. március 13, SOMOGYI NP.n.U 3 Életbe lépett a Cukorgyár új ügetni alkotmánya Aláírták az 1936. évi kollektív szerződést így ünnepeltek megyénk asszonyai Vasárnap a délutáni és koraesti órákban megyénk sok községében ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a nemzetközi nőnapról, a somogyi asz- szonyokról, akik közül számosán — azonkívül, hogy édesanyák, felesé­gek — még részt vesznek valamilyen munkában: üzemben, termelőszö­vetkezetben, hivatalban vagy egyéb helyen. Ezek az ünnepi gyűlések a sok közül újabb bizonyítékok voltak arra, hogy pártunk, kormányunk el­ismeri és nagyrabecsüli a nők áldozatkész mwükáját. KAPOSMÉRÖBEN A múlt hét kedd délutánján mun­ka után megtelt dolgozókkal a Cu- ■'.hcíigyár hatalmas ebédlője. Szak- szervezeti taggyűlésre jöttéik össze. Mór az, hogy ilyen nagy létszámmal jöttek el az üzem dolgozói, érzékel­tette, hegy fontos esemény lesz ez ■a taggyűlés. Az is volt: cikkor ke­rült sor ugyanis az 1956. évi. kollek­tív szerződés aláírására. Első napirendi pontként Szatóri -elvtárs mondta el, hogy mit tett a- ÜB a szakszervezeti munka fellendí­tése érdekében az úijáválasztós óta. A beszámoló után sokan felszólal­tak. Laki és Szabó elvtárs hozzászó­lásában elmondta, hegy üzemükben bőven van még mit tenni a munka- fegyelem megszilárdítása érdekében. Nem vezetőtől hangzott el ez a véle­mény, hanem olyan dolgozótól, aki nap mint nap találkozik azzal a je­lenséggel, hogy ha pl. a csoport veze­tő fóvcl van, máris megkezdődik ® lógás, beszélgetés. A munka marad, az idő telik. Igaz, hogy az igazolat­lan mulasztások száma csökkent, de *a munkafegyelem e területén is cse­lekedni keli; el kell érni, hogy minden dolgozó munkában töltse el egész munkaidejét, Minden dolgozónak be kell tartania a munkafegyelemmel kapcsolatos vállalást, amely a kollektív szerző­désben szerepel. Laki elvtárs azt javasolta, hc.gy ha bírál a beszámoló vagy dicsér, szóljon mindig személyhez. Mart mindkettőnek csak így lesz iícga- natja. Ezután egyhangúlag megválasztot­ta a taggyűlés a területi bizottság küldöttközgyűlésére az üzem képvi­selőit. Ha rmadik napirendi pontként * a kollektív szerződés aláírása szere­pelt. Hogy A Földművelésügyi Minisztérium tizenöt-, tizenkét-, illetve tízezer fo­rint jutalomban részesíti az első há­rom megyei gépállomást igazgatósá­got. E jutalmak feltételei: a traiktor- és matermunkák évi és idénytervei- -hek túlteljesítése, a földmunkák ha­táridőre való befejezése. Fontes feltétel, hegy az igazga­tóságokhoz tartozó tsz-ek fő növényének termésátlaga leg­alább 5 százalékkal túlhaladja a tervezett átlagokat, ötezertől tízezer forintig terjedő jutalmat kap az a tíz gépállomás is, amelynek körzetében a ternielőszö­az 1956-os kollektív szerződés körültekintő es jó, legalább is sokkal jobb előkészítő munkával jött létre, mint az előzők, azt bizonyítja a sok javaslat, melyet a dolgozók ezzel kapcsolatosan tet­tek. Tabák elvtárs, a vállalat igaz­gatója a taggyűlésen válaszolt ezek­re a javaslatokra. Ismertette, hogy mely javaslatokat vezették be a kol­lektív szerződésbe, mely kívánságo­kat tartják jogosnak és továbbítanak engedélyezésre a felsőbb szervekhez, avagy melyek azok a javaslatok, amelyeket elutasítottak, mert beve­zetésük törvénybe ütközne. A dolgozók javaslata és kérelme alapján pl. kedvező elintézést’ nyert a sza-ppan és a tisztítószer ügye. Sok munkahelyen a gumicsizma he­lyett bakancsot (vagy fordítva) kér­tek a dolgozók. Ahol lehetett, min­denütt eleget tettek a dolgozók ké­résének. Tabák elvtárs, miután válaszolt a kollektív szerződés 'kibővítéséhez ér­kezett javaslatokra, néhány jellemző számmal ismertette a kampány ered­ményeit. Utána a feladatokról -bé­zséit olyan számok tükrében amely­ből a dolgozók megértették, hegy mi­lyen nagy szükség lesz ebben az esztendőben helytállásukra­A dolgozók és a vállalat vezetői közötti jtoapcsolgitcit önti ítclrvényeé formába a kollektív szerződés, .me­lyet a dolgozók egyhangú szavazatá­val az ÜB. elnöke nevükben aláírt, másik részről pedig, az üzem igaz­gatója. Ez az az üzemi alkotmány, melynek pontjai megvalósításával termelési sikereket érnek el, a dol­gozóknak pedig biztosítja a köny- nyebb, egészségesebb fe biztonságo­sabb -munkakörülményeket. vetkezetek hét fő növényéből leg­alább 8 százalékkal több terem a tervezett termésátlagoknál.' Az or­szágos versenyben legjobb tíz -bri- gádvezető, akinek brigádja az évi és idénytervek túlteljesítésével eléri az egy erőgépre eső -legmagasabb műszakin,ormát: kettőezerötszáz, illet­ve-a második—tizedik helyezett ezer­nyolcszáz—ezernyolcszáz formt pénz­jutalmat kap. A traktorvezetők és a segédve­zetők párosversényében legjobb eredményt elérő tíz vezető ezer— tízezer forint jutalmai kap. Eredményes sajtéterjesziési verseny bcntakozolt ki NagyitajQiitöafi Még februárban a párt- és tömeg­szervezetek értekezletén beszéltek, mi­képp tudnák eredményesebbé tenni a pártsajtó terjesztését. Ezen az értekez­leten Kaponya Ferenc elvtárs, a gépál- lomás párttitkára terjesztési versenyre hívta a nagybajomi pártszervezetek népnevelőit, propagandistáit. A verseny már eddig is nagyszerű eredményekkel járt. Nagybajomban álig egy hónap alatt 150 dolgozó fizetett elő a pártsajtóra. A verseny győztese KAPONYA FERENC Kaponya Ferenc elvtárs lett, aki feb­ruár 24-ig 50 új előfizetőt szervezett. A Növényvédő Állomás sajtóterjesztői is ló munkát végeztek. Németh Sándor és Soros László 47 előfizetővel gyarapí­totta a pártsajtó olvasóinak táborát. Az erdésze-nél Merkei Mária tűnt ki ered­ményével: 22 előfizetőt szervezett. Bán István tanácsi dolgozó 14., a földszöv. népnevelői 10, az állami gazdaság saj­tófelelőse, Sipos Vilmos József ugyan­csak 10 dolgozó parasztot győzött meg a nártsajtó olvasásának jelentőségéről. Nagybajomban tovább foiyik a párt­sajtó terjesztésének versenye. Tervük az, hogy március 15-ig újabb előfizető­ket szerveznek. A terjesztés kérdéseit rendszeresen megbeszélik az MDP- szervezet helyiségében, s itt számolnak be 'eredményeikről is a nagybaiomi pártsajtó-terjesztők. PETRAS JÓZSEFNÉ sajtó-szervező Már lehet jelenthesni a mezőgazdasági technikumokba A következő oktatási évre meg­kezdődött a jelentkezés a mezőgaz­dasági technikumokba. Az általános iskolai tanulók az iskolában kapott jelentkezési lap kitöltésé veil, a ko­rábban végzettek pedig valamely mezőigazdasági technikum igazgató­ságéinál személyesen vagy levélben kérhetik fdl vételüket. A felvételiméi, má-r ez 1956—57. tanévben. «"jcnyban részesítik azokat, akiknek termelési gyakorlatuk vein, az 1957—-58-as tan­évitől kezdve pedig a különleges szak­irányú techinlku-meikb-a — gyümölcs-, szelő- és zölldságtemm-eszitési, állait- e-géstségügyi technikum stib. — csak az előzetes gyakorlattal rendelkező- ,ket veszik fel. Az előzetes gyakor­latot terme tőszó vetkez-etekben, álla­mi gazdaságcikbrc), vagy — az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok gyermekei — szüleik gazdaságában szerezhetik meg a tanulók. az általános iskolában rendezték meg -az ünnepi gyűlést. A -hallga­tóság soraiban édesanyák, dolgozó nők ültek, és figyelmesen hallgatták Vígh Pálié elvtársnő — a járási tanács- személyzeti osztályvezetője —i szavait, aki -arra emlékeztette őket, hogyan éltek a nők a múlt­ban. De nem is kell a múltba visszamenni — mondotta —, hiszen á kapitalista, gyarmati és félgyar­mati országok asszonyai ma is így élnek. De a nők nemzetközi össze­fogása hatalmas erő. 1911 óta — amikor a nők először ünnepelték meg néhány európai országban a nemzetközi nőn'apot — ez a moz­szintén vasárnap este tartották meg a nemzetközi nőnap községi ünnep- •-gégét. Elismerés illeti a község MNDSZ-szervezeiét -Kányási Anna elnökkel az élen, amely fáradságot! nem ismerő módon megszervezte a n-ők ünnepségét. Igaz, a munkáiban nem maradtok magukra, segített a párt, a gépállomás éi.a helyi szer­vek. Enne^ eredményeként tart­hatták az ünnepséget a gépállomás nagytermében, melyet fűtéssel, vilá­gítással együtt c- gépállomás 'bo­csátott ez alkalommal a rendelke­zésükre. Az ünnepség Kányási elvtársnő galom úgy terebélyesedik, mint az egészséges -tölgy, és egyre inkább a nők világot átfogó nagy-nagy egységfrontjává fejlődik. Ennek az egységfrontnak vagyunk mi magyar nők is tagjai, akik munkánkkal már -bebizonyítottuk^ hegy megáll­juk helyünket az élét minden te­rületén ugyanúgy, mint a férfiak. Megható -befejezése volt a gyűlés­nek, amikor Szarka Jánosné, 10 é'ő gyermek édes-anyja, Vígh Sándorné és Bczscgi Istvánná hat-hat gyer­mekes családanya átvette Víghné ■elvtárrmőtöl kormányunk megbecsü­lés-éneik ibizeinyitéik-át, az anyasági érdemérmet. megnyitójával, illetve a himnusszal kezdődött, majd egy úttörő kislány szavalata következett. Az ünnepi -beszéd után, -melyet a megyei el­nökség által -kiküldött előadó tar­tott, kultúrműsor következett. A műsorban szavalat, népi tánc és egy egyfelv-cnásos színdarab szerepéit. A nőnapot -bál követte. Az MNDSZ nagy-bajomi szerveze­tének erősödő munkáját, tükrözte ez az este. Az, hogy' az ünnepségen több mint háromszázan, köztük igen sok paraszt-asszony résztvett, -azt -bizonyítja, hogy itt is megtalálták a nők szívéhez vezető utat. A fenti hírekben egészen röviden néhány község nőnapi ünnepsé­geiről adtunk csak számot. De mm csupán e községekben, hanem me­gyénk sok-sok falujában megünnepelték szombaton, vasárnap a nemzet­közi nőnapot. Sói« ezer forintos futalmah a gépáliomasi iminkaversnny gvőztessine* som'cgyvAron vasárnap este 6 és l óra között sok asszony és leány igyekezett a kul- túrházba, hogy közösen ünnepeljék a nemzetközi nőnapot. 7 órára telje­sen megtelt a kultúrház több mint háromszázan voltak jelen-. A so- megyvári asszonyok meghallgatták Kánya János elvtárs, a Megyei Párt- végirehajtóbizottság politikai munkatársának ünnepi -beszédét, miaud szín­vonalas kultúrműsor szórakoztatta őket. A kulfúresopor-tnak sok DISZ- é-s MNDSZ-tagja ven. A színjátszó-csoportban fellépett Molnár néni is, aki pedig már az 50. életévét is betöltötte. Szerepelt még" a tánccsoport és a nemrégiben alakult MiNDSZ asszony- és leánykórus is; ez utóbbi itt mutatkozott be először. A somegyvári ünnepi nőgyűlés igen lelkes hangulatban ért véget. Sikeréiben része vc-lt mind a községi MNDSZ-szervezet jó előkészítő munkájának Fíilöp Gábrielnével az élen, mind pedig a Gyógypedagógiai Ini'iézieí iM-NDSZ-szervezete jó szervező munkájának, Bartal Sándorné MNDSZ-elnök vezetésével. NAGYBAJOMBAN A TÚRKE VEI GÉPÁLLOMÁS PÉLDÁJA A 33 000 h-oldiais határú Túrkevén ■a gépállomások egyes traktorosai ázt hitték: »Én vagyok a császár a határiban! Ha szerencsém van, há- rcm nap felénk se jön senki a köz­pontból- — elmehetek -kapálni!-« De egy idő óta nagy változás tör­tént Túrkevéin-. A traktorosok tudják, hogy minden mozdulatukat »látják« a gépállomás központjának diszpécser- szcíbá jéban: óráról órára figyelik még a gépük pöfögésót is. Azóta bez­zeg nem rostokéi! a barázdákban egy percig sem. a igép! A havi, negyed­éves vagy éves teljesítmények nehe­zebben ellenőrizhető időszakában el- ikényefímestoedtek. Ma már a napi műszaktervek -maradéktalan teljesí­tésével harccülnak az időért, a kiosz­tott munka percre pontos elvégzésé­ért. Azóta a 8 millió forint értékű géppark minden -darabját jobban megbecsülő -traktorosok a hatalmas terület alaposabb megmunkálására használják. A termelőszövetkezeti község »nagyüzemében«, a gépállo­máson craműszerten pontos a ter­melés. A gépállomás és a 9000, 5000, 4000, 3000 holdas tsz-ek között fo- gaskerékszerűen pontos együttműkö­dés alakult ki. Ezt az új munkaszervezési módot egésznapos tapasztalatcserén adta ét •megyénk gépállomási vezetőinek Ma­rosi Béla elviére, a Túrkevei Gép­állomás igazgatója, aki a Szovjetunió .gépállomásain szerzett módszereket a magyar viszonyokhoz kitűnően al­kalmazta. Évtizedekig csiszolt módszer — A vezetésnek ezt az operatív módszerét, a diszpécser-szolgálatot azért vezették be hosszú évtizedes kipróbálás után a Szovjetunióban — mondotta —, mert így óráról órára számcintairtihatj-uk minden gép, min­den traktoros munkáját. A diszpé­cser kezében van a gondosan fel­mért napi mumkaterv. A kolhozok­kal való gondos együttműködésüket dicséret illeti. Az emberi és igaerő pontos felmérése mellett a gépekre, traktorosokra -háruló .napi tervet an­nál inkább számontartják, a lema­radó traktorost annál erősebben sar­kallják, mivel amit a gép elmulaszt, sem emberi, sem fogatért) nem pó­tolhatná. Ezt csak a kolhoz termés­hozama- szenvedi meg! Amit azon­ban a Szovjetunióban évtizedekig csiszoltak és tökéletesítettek, Túrke- vén is a helyzethez idomulva való­sították meg. Erről a következőket mondatta Marosi elvtársi A diszpécser szeme mindent lát — A diszpécser-szolgálat megis­merése és hazai alkalmazása előtt a gépálíemási igazgató — tmcmdliat- -námk — vak és süket volt. Nem tud­hatta, nem láthatta, mi folyik a me­zőn. Azonban most már a diszpécser- szobába ér el a napi munka minden mozzanatának szála. A diszpécser előtt ott a személyekre lebontott na­pi tennivaló. Szeme előtt a men-et- irányterv, amellyel a traktorost munkára kdiküilditük! Nos, »kilátunk« ebből a szobából Túrkevén -a 33 000 hold -túlsó szögletébe is! Hogyan? Úgy, hogy — mint eüíeiin-te a Szov­jetunióban — a dolgozó traktorhoz kimenő ’ ellenőr rádiót vitt magával. Azon ót azonnal jelentette a diszpé­cserinek, hogy vajon a traktoros csakugyan azt a munkát végzi-e, amit az összes körülmények pontos fel­mérésével -készült aznapi terv előírt, vagy esetleg áll, vagy másfajta, neki kényelmesebb, nagyobb «nortmállhoM» értékű dologba kezdett; lázsói, fél­vállról dolgozik, vagy esetileg ott­hagyta a gépet és saját »föl-decské- íére« siklott át afféle »háztáji pepe­cselésre«? Ha meg üzemi hiiba miatt áll, mit csinált a gépével? »Megope- rálta« a »veséjét« kalapáccsal, vagy más goromba eszközzel akart hely­színen »kikecmeregni« a bajából?! Marosi elvtárs jól érzékeltette, hogy még a tágas határba is maga- saibbrandű műszáki -kultúrát vitt ki az állandóan résen levő diszpécser. Eleinte különösen kemény harcot kellett megvívniuk az olyan trakto­rosokkal, akik a műszaki kiesést, a igépáHást, a bajokat eltussolták — v-iszent sokkal több nyersanyagot ,„-.veit el« elvemkor a gé-p, és á trak­toros mindenféle -műszereket kért. A diszpécser azonnal észnél volt! Meg­nézte, hogy az illetőnek aznapi ter­ve mennyi üzemanyagot szabott kf. Gyanút fogott és rádióval kiküldte az agrcmcmusit. A gépállomás vezetősé­ge máris megtudta, hogy a gép vagy a traktoros szerűbe e-gy 'kis »megja­vításra«. Ha jó rti gép, ha rossz, ' a gép, ha szorgalmas a traktoros, lia más munkába kap bele: azt a köz­pontnak egyaránt tudnia kell-! Igv tudták, látták mindig az -önköltség alakulását. Az eleső termelés titka, hogy az agy gépre és egy traktorosra meg­szabott napi munkát pontosan ab­ban az időpontban, csakis akkor, nem előbb és nem később kelül el­végezni — s főleg -nem két géppel és nem két emberrel! A rossz bri­gád, a rossz traktoros tüstént olyan éles reflektorfénybe került, -hogy akarva, akaratlanul) megváltozott! Belátták: a munkai egyelem megtar­tása nem az igazgatónak, hanem ne­kik a legfőbb személyi érdekük. Ha reggel -kilenckor bejött a jelentés ba­jaikról, a munka megállásáról vagy bármiféle lazaságról’ — a diszpécser a hétféle hibajelzés alapján »össztü-' zet« -bocsátott a fegyelmezetlenekre. Perceken belül -kiröpítette a -gépko­csi a helyszínre az aigronómust, az Igazgatót, a főmérnököt, a szerelőt, a {«mechanikust, a termelést politiku­sán számbavevő párt-titkárt, A nép, az ország, a többtermelés érdeké-ben tüstént rajtafoigták a »rebelliseket«. Mi ellen »lázadnak«? A tervteljesí­tés ellen? Ki akarják ragadni a ve­zetést a gépállomás igazgatósága ke­zéből? Vagy csak az időjárással küszködnek? A diszpécser-szolgálat azóta fino­mult, módosult. Már nem kell rá­dióra se támaszkodniuk. Minden reggel maguk a brigádv-ezetők, alig -bújik fel a nap, hét órára a saját két kezükkel nyújtják át a diszpé- cseir-szcib-a välHozßitfanuil »röntgen­szemű« gazdájának a teljesítménye­ket Nincsenek -többé »has-számok«. A napi jelentés sem megy többé »s-accra«. Ezért tudják -túlteljesíteni a dekád-, a havi, a negyedévi, az évi tervüket: a -legfegyelmezette-bb napi menetiben harcolnak az időért, az olcsó, a gépet becsülő termelésért. De igazgató, agrenómus, műszerész, traktoros egy akarattal harcol az időjárás szeszélyei ellen is! Nem a sok normálholdért, de sok mázsa termésért! Ezt a másik döntő -pántot is meg­magyarázta Scmogy megyei i-gazga- tótársainak Marcsii Béla. Szép, hogy most már nem a ké­nyelmes, nagyabb mértékben díjazott normálholdakban, hanem a mentül magasabb métermázsa terméshoza­mokban gondolkodnak Túrkevén. Nö­velik a gép termelékenységét úgy is, hogy azonos munkára egész éven át ugyanazokat a .betanított, begyako­rolt, 'biztos fcigású dolgozókat oszt­ják be. A munká-t egyre több terü­leten gépesítik. De nem ijednek meg az időjárástól sem. Marosi elvtárs jól ecsetelte: mi­lyen pompás felkészültséggel küzd aratáskor gépeik hadserege. Ha a diadalmas »-ütközetbe« -beleszól egy kétórás eső — olyanok, mint egy összetört,' hadsereg!- (Eláll (az > eső? Máskor ilyenkor esetleg két napig is rostokoltak gépeik, embereik. De a »ga bcma-csata« tábornoki kara ilyen­kor is résen áll Amit máskor két nap múlva, most már gyakran — amint a talajra ró lehet, engedni a gépeket, másként a homokon, más­ként a sziken — már fél nap múlva folytatják az »ütközetet«. De a ke­zében esőmáíttimóterrel határjáró igazgató hozzátette: tavaly az idő­járás miatti kiesésükből nyele szá­zalékot -megtakaríthattak volna! Hej, de szépen dolgoznak azok a túrkevei traktorosek! — kiáltottak fel a ml igazgatóink, mikor a ta­pasz taiatá-tadás után a Túrkevén megfordult Szántai elvtárs elárulja, hogy Túrkevén. tavaly egy normál- hold munka 82 forintba került. Itt Somogybáin pedig 112 forint! Nem. csoda, hogy az _ ilyen gépi munkát megszerették a túnkevei tsz-parasz- to-k. Azt még a végén elárulta Maro­si elvtárs, hogy a túnkeveáek, ha behunynák a szemüket, s olybá ven­nék’, hogy ott nincs is gépállomás: az 1955-ös esztendő termését, kézzel és fogattal 5 910 804 forinttal drágáb­ban termelték és takarították volna -be. 100 hold megművelésére elegen­dő lő költsége 59 654 ferinit. Viszont 28 564 forintot tesz ki, amennyiért ugyanazt elvégzi a gép. Az embert kíméli ott a cukorrépát, a burgonyát kiemelő gép is. A munkák fokozatos automatizálása nemcsak a növény­termelést teszi belterjessé, -hanem a jászágtiartásit is. Állatsűrűségük olyan fejlett, hogy egy holdra például egy 120 kilós disznó esik. Kart karbaöltve! A ^szövetkezeti parasztinak égésé életmenete megváltozott, megköny- nyebbedett. A komibáj nszérűn dolgo- zó tűnkévé! tsz-tagok már tudják: ugyanazért a zsákolásért — munka­egységben- száméivá — 1080 forint értékhez jutnák, amiért a Termény- forgalmiitólí csak 800 forintot kapná­nak. S mindemnek egy a veleje, a ié tanulsága: nem behunyt szemmel -batíadozmak, hanem a (gépállomással kart karbaöltve bizton haliadnak előbbre a szocialista tervgazdálkodás útján. Érdemes lesz -tehát, ha me- avénik gépállomásai követik a Tdr- kevei Gépállomás-példáját. E. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom