Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-11 / 61. szám
Vasárnap, 1056. március 11, SOMOGYI NÉPLAP 3 29 százalék és ami mögötte van Néhány megjegyzés a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tervlemaradásához 29 százalékos 'tervteljesítés. Ennyi volt a teljesítménye a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatinak februárban. Mi okozta ezt a szégyenteljes lemaradást? Mi okozta, hogy 562 óra állásidő merült fel a februári első és második dekádban, hogy a pótalkatrészek gyártásában anyaghiány miatt erősen elmaradtak, hogy túllépték ja béralapot és a kijavított erőgépek minősége sem megfelelő? November 1-től február 20-ig tart a mezőgazdasági gépek kijavításának ideje. Ez alatt az időszak alatt kell a mezőgazdasági gépjavító vállalatoknak biztosítaniuk, hogy a körzetükbe tallózó állami gazdaságok és gépállomások erőgépei jól kijavítva, kezdhessék meg a tavaszi munkát. A tervsxerűtlenség, szervezetlenség következményei A téli gépjavítás tervszerű, jó lebonyolításának egyik előfeltétele a gondos felkészülés, a gépjavítási szerződések időbeni megkötése. Már ■ezt a jó előkészítést elmulasztotta a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A szerződéskötéseknél nem voltak figyelemmel arra, hogy az egytípusú gépeket 'lehetőleg egy időpontra szállíttassák he. A legkülönbözőbb fajtájú gépeket szállították he teljes összevisszaságban a gépjavítási idényben. Ez pedig azt eredményezte, hogy az egyébként igen gazdaságos és. előzőleg jól bevált szalagrendszerű javítási módszert nem használhattak. így a gépele elkészítése tovább tartott, rendszertelen, ötletszerű volt és lényegesen többe került. A szervezetlen, rossz munka kö- vekezményeként egyszer anyaghiány, másszor szerszámhíány, vagy pedig a rosszul ütemezőit besizáilítások miatt a hónapok elején a munkások sokszor nem tudtak dolgozni. Ezért ■mai-ült fel február első két dekádjá- ban 562 óra állásidő. A lemaradást persze minden hónapban hóvégi hajrával akarták pótolni, Ennek eredménye, sok lett a túlóra. A munkások;- számtalan esetben irha-, guk szaladgáltak', keresgéltek maguknak szerszámot. A szervezetlen munka, a sok kapkodás, máskor meg a hosszú várakozások csökkentettél! a dolgozók munka kedvét, mumkalendü- 2 étét. Bomlott a munkafegyelem. Ebben a légkörben végzett munkánál nem meglepő azután, ha az elkészített gépek minősége nem lett megfelelő. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának vizsgálata 11 erőgépet talált rossznak. Ez is a szervezetlen munka következménye. A mécsek, néni mindig alkalmazzák a szükséges leértékelést, a tóbafelvételi lapok hiányosai,-, nem egyeznek. Nem tartják be a technológiai fegyelmet és ezért senkiit sem vonnak felelősségre. Az alkatrészek gyártásával is lemaradtak. Nem volt anyag — mond ják. De vaj cin megtettek-e mindent az anyag biztosítására? Nem. A budapesti anyagbeszerző munkáját nem ellenőrizték megfelelően. Most, amikor a hiányosságok már napfényre kerültek, annyi anyagot tudtak biztosítani a pótalkatrészek gyártásához, hogy ebben a hónapban már el akarják készíteni a következő negyedre esedékes meny- nyisóget is. , A felelőtlen munkaerő- gazdálkodás következményei Az kétségtelein, hogy ősszel a nagy javítási évad megindulásakor az üzem nem rendelkezett megfelelő műszaki gárdával. De ennek a nehézségnek »megoldása-« sem volt szerencsés. Kivették a termelő munkából a forgácsoló részleg három legjobb dolgozóját főművezetőnek, művezetőnek, mecsnak. Ott maradt a forgácsoló műhely csupa fiatal, új munkással. A részleg száma emelkedett, teljesítménye csökkent. Hogyan történhetett mindez? Úgy, hogy az igazgató, Somogyi János elvtárs incm ellenőrizte megfelelően a beosztottak munkáját, nem követelte meg a technológiai fegyelem betartását. Engedte, hogy a szervezetlenségből előállott laza munkafegyelem tovább romoljon. Szó nélkül engedte rí a, dolgozókat. A munkaerővándcrlás egyre nagyobb méreteket öltött. Munkások jöttek, munkások mentek, a tervteljesítés pedig állt, a költségek egyre növekedtek. Ebben a viszonylag igen Ids létszámú üzemben novembertől februárig 58 új dolgozó jött, 28 ment ék Nem lehetett volna a munkát jobbá, szervezettebbé tenni? Február elején a vállalat vezetői ígéretet tettek az ellenőrzést végző szerveknek, hogy- azután naponta munkakezdés előtt megbeszélik a napi feladatokat, ezzel igyekeznek egyelőre tervszerűbbé tenni munkájukat. Másnap meg is tartották a megbeszélést, utána azonban két hétig nem jöttek össze és ismét ment minden a régi szervezetlenségben. Akkor is 'be kellett volna ütemezniük a munkákat, ha még nem volt főmérnökük. A munkák akkor sem mehetnek ötletszerűen, ha nehéz a munkaszervezés; A rendszertelen, szervezetlen munkának nem is lehet más a következménye mint egyenlőtlen, drága termelés és 29 százalékos tervteljesítés! Az egész üzemben sehol egy verseny tábla, sehol egy eredményt hirdető, versenyre utaló írás, semmi sem mutatja, hogy itt xnunkaverseny folyna. Nincs iß. Tettek ugyan az óv elején egy éves versenyváUalást, a dolgozók tudnák is róla, versenyezni azonban nem versenyeznek. De hegyan is lehet versenyszellem ott, ahol az ü. b. elnök úgy nyilatkozik, hogy náluk nem lehet versenyezni. A felelősök és feladataik Joggal vetődik fel a kérdés, nem látta mindezt a pártszervezet? De látta. Maga a párttitkár elvtárs mondja, hogy előre tudta, ilyen körülmények között a tervteljesítés február hónapban nem lehet magasabb 50 százaléknál. Tudta a pártvezetőség, hogy súlyos hibák vamnák, tudta és még sem tett semmit. Most, amikor a bajok már napról-napra ie- íéződtek és egyre magasabbra csaptak, most a napokban hívták össze a kommunista aktívát, hegy megbeszéljék a tennivalókat. Ezt is már csak a Városi Pártbizottság vizsgálata, figyelmeztetése után. Az értekezleten a kommunisták láttád! felelősségüket és. megfogadták, nem tűrik el a fegyelmezetlenséget, lazaságot, úgy fognak dolgozni, hegy az üzem vezetőit minél előbb hozzásegítsék a hibák kijavításához. A vállalat hiányosságaiért felelősség terheli a ‘felügyeleti és irányító szervet, a Mezőgazda» sági és Gépjavító Trösztöt is. Ők is csak most, a csúfos tervlema- radás és az. Állami Ellenőrzés Minisztériuma vizsgálata után jöttek rá arra, hogy valami haj van a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Most gyorsan felmérték az itteni munkalehetőséget, főmérnököt, anyagot is biztosítottak. A súlyos lemaradás felszámolása komoly feladat elé állítja az üzem vezetőit. A munkások, a kommunisták azonban ott állnak mellett,ük úgy, ahogy azt a kommunista aktivén ígérték. Feladatuk nehéz, de megoldható. A pártszervezetnek azonban a jövőben sokkal jobban kell élnie kötelességével: a termelés pártellenőrzésével. Ahol. a ■ legkisebb hibát látja, ott azonnal követelje az' intézkedést, ne engedje, hogy a hibák felszaporodjanak. De a szakszervezetnek is komolyabban kell vennie hivatását. Fel kell éleszteniük a verseny- mozgalmat, mert nekik a versenyszellem növelése a feladatuk, nem pedig a verseny leértékelése, amint azt aiz ü. b. elnök elv társ tette. Uj alapokra kell fektetni a vezetés módszerét a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatinál. A munka jobb megszervezésével, a versenyszellem felélesztésével kell az egyenletes termelést, a rendszeres tervtéljesítést, a .iómínőségü munkát 'megvalósítani. I kiváló dolgozók segítik a gyengébbeket Rz „Bsszoai-müszak“ versenyző küetiek magukért A Baromfifeldolgozó Vállalatnál az -asszony-műszak« azt eredményezte, hogy a kopasztó üzemrész, ■ amely februárban csupán 97 százalékra teljesítette tervét, márciusban, azaz az ünnepi műszak alatt már elérte a 118 százalékot. Valeria Anna, aki új lámpázója az üzeminek, az. utóbbi néhány iríáp alatt' 72 ‘ Százalékos teljesít ményét 112 százalékra emelte. Fehér Anna ugyancsak magasabb teljesítményt ért el a múlt havinál, 90 helyett 108 százalékot teljesített. Az asszonyok, teljesítményén is meglátszik a szorgalmas munka. Farkas Imiréhé a múlt havi 123 százalék helyeit a hónap első napjaiban 137 százalékot teljesített, Dávid' Istvánné 116 százalékos eredménye pedig 146- ra emelkedett. Mesterkedés a Ruhr-vidéki szénnel A Der Mittag című lap részleteket közöl arról, hogyan válik a rubri szén titokzatos módon amerikai szénné. A cikkből kiderül, hegy a szénnel megrakott hajók a nyugat-németországi kikötőkből kifutnak az Északi tengerre, azután visszafordulnak, de ekkor már »amerikai« szenet hoznak. A fortélynak az a lényege, hogy az amerikai szén tormáját 28 márkával drágábban mérik, mini a ruhri szén tonnáját. A nyugat-németországi vásárlók az idén már legalább 100 millió márkát fizettek rá az »amerikai« szénre. A Texkvművekbon a gyűrűsfonó üzemrészből indult el a kezdeményezés félszobádul ásunk ünnepének tiszteletére, hogy a kiváló dolgozók patronálják azokat a fenónőket, akik eddig közepes eredményeket értek el. s szaktudásuk átadásával segítenek nekik abban, hogy ők is megszerezhessék a »kiváló dolgozó« címet. Szigeti Ilona, a gyűrű síenó káváié dolgozója Borctngi Jánosáé patronáiáfát vállalta. Szabó Julianna Keceli Etelt patronálja. Szép Rózsa Fates Lászlómét segíti, Kotlóci Margit Segesdi Irént és így sorba tovább. Ha ez a segítő, patronáló mozgalom kiterjed az egész üzemre, eredménye az lesz, hogy növekszik a kiváló dolgozók száma. S ez méltó köszöntése Ívsz a Texti'művgk dolgozói részére! április 4, felszabadulásunk ünnepének. ■ j 20 ezer kw árammegtakarítás A Déls-cnjogyi Húsipari Vállalat dolgozói felajánlották, hegy ebben az évben 825 ezer forintot takarítanak meg. Sertéstelepeiken a daraértékesítési százalékot növelik, az elhullni iásf pedig e.z 5 száza1 ék alá- csökkentők. Gazdaságos vilarnyáram-f elhasználással pedig mintegy 20 ezer kilowatt áramot takarítanak meg az i dón. MELYIK VEZETŐ ISMER MAGÁRA? Nem tudja a balkéz, mit csinál a jobb ly vezető is van: zámol balkezével; ’/ajon mit lehetne megspórolni ésszel?« '» takarékoskodik, tt, hol nem kellene, ogy többet szórhasson lásutt a jobbkeze. ’.ossz gazdálkodással iz’ semmit sem ér el, 'kármit is számol azug balkezével, legtakarításnái veszteség nagyobb, — nem tudja a balkéz, íogy mit csinál a jobb . A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága a tanév sikeres befejezéséért A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága a napokban tartott elnökségi értekezletén a kulturális tennivalók felmérése során foglalkozott a rendkívüli téli időjárás következtében előállott tanítási szünetből adódó helyzettel. Szabó Gyula óvónőképző intézeti igazgató, a megyei elnökség tagja felszólalásában javasolta, hogy a helyi népfrontbizottságok tegyenek meg mindent a folyó tanév sikeres befejezése érdekéiben. Felszólalásából idézzük az alábbiakat. 1. A hosszúra nyúlt kényszerszünet jelentős . kiesést okozott a tanulásban, amit feltétlenül pótolni kell! Rendkívül fontos tehát, hogy mind az általános, mind pedig a középiskolába járó tanulók egy órát se mulasszanak indokolatlanul a tanítási időből. A küszöbön álló tavaszi mezőgazdasági munkák megindulásával kapcsolatban ugyanis előtérbe kerül annak a veszélye, hogy a szülők az iskolába járó gyermekeiket hosszabb vagy rövidebb időre igénybeveszik mint munkaerőt, s ezzel a tanulásban gátolják. Éppen ezért hivassanak össze a helyi népfrontbizottságok szülői értekezleteket, amelyeken a népfronttagok mutassanak rá a szülők előtt az iskolai szorgalmi idő teljes mértékű kihasználásának fontosságára. Győzzék meg a. szülőket arról, menynyire helytelen dolog volna gyermekeiket a tanítási napokon akár külső, gazdasági, akár pedig belső, háztáji munkára a tanulástól elvonni. Ellenkezőleg: tegyenek meg minden lehetőt a szülők, hogy gyermekeik otthon minél zavartalanabbal tanulhassanak. Csak így, szülők, iskola és a társadalom közös összefogásával pótolható az a kiesés, amit a rendkívüli téli szünet előidézett. 2. Ez?,el a kérdéssel szopósán összefügg a középiskolai, illetve az egyetemi és főiskolai továbbtanulás kérdése. A következő tanévben bizonyos mértékig 'bővül a középiskolai, főként a gimnáziumi és bizonyos karokén az egyetemi felvételek kerete. Döntő fontosságú kérdés, hogy a jelentkezők minél nagyobb számban a munkásosztály és a dolgozó parasztság gyermekei közül kerüljenek ki. Mivel azonban a felvételi' feltételek mind a középiskolai, mind pedig az egyetemi, illetve főiskolai vonalon a legjobb tanulmányi eredményhez vannak kötve, arra törekedjenek mind a szülők, mind az iskolák nevelőtestületei, hogy a munkás- és dolgozó paraszt származású tanulók a lehető legjobb tanulmányi eredményt érjék el! A továbbtanulni szándékozó és arra alkalmas munkás- és dolgozó paraszt származású tanulókkal mind a szülők, mind az iskolák nevelői minden eddiginél alaposabban foglalkozzanak! Az iskolák szervezzék meg ezek számára a korrepetálást, a szülők pedig azon legyenek, hogy gyermekeik kihasználják ezeket a lehetőségeket, és semmiféle oknál fogva — sem házi- vagy mezei munka, sem felesleges és léha szórakozás ürügyén — a tanulási alkalmaiktól távol ne maradjanak. Fel kell számolni azt a helytelen álláspontot, amellyel sole szülőnél még ma is találkozunk, hogy mind« eev nekik, akármilyen eredménnyel is, csak bizonyítványt, illetve oklevelet kapjanak gyermekeik. Minden eddiginél erősebben kerüljön előtérbe a jó tanulás, a jobb bizonyítvány megszerzésének kérdése! Ma már talán nincs is olyan kicsiny faluja, az országnak,, ahonnét a felszabadulás óta egy-két, vag« több, egykori zséllérgyermek tovább ne tanult volna, vagy tanulna. Tegyük az égész falu vagy város dolgozó társadalmának közügyévé a már tanuló és a jövőben tanulni akaró munkás- és dolgozó paraszt gyermekek felsőbb iskolai tanulását, s érmék a nagy és szép gondolatnak a véghezvitele, vigyázása és segítése legyen a tavaszi hónapokban helyi népfront - bizottságaink egyik legfontosabb feladata. Módosították a munkaversenyröl szóld határozatot A Minisztertanács és a SZOT elnöksége módosította az országos szocialista munkaversenyt szabályozó 1009/1954. (II. 3.) számú határozat egyes pontjait, A módosítás célja, hogy olyan élüzem-feltételeket szabjanak meg, amelyek fokozottan serkenti!! az üzemek dolgozóit és vezetőit az ipar előtt álló új feladatok megoldására. Uj követelmények, amelyek nem szerepellek az eredeti rendeletben az élüzem-feltételek között: c havi termelési terv ütemes teljesítése és a vállalat műszaki fejlesztési fenének a teljesítése. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége azt is elrendeli, hegy az él- üzem feltételeket egyébként teljesítő vállalatok közül azokat részesítsék előnyben, amelyek a műszaki fejlesztési tervet az előírt tématervnek megfelelően teljesítették. A módos Fás másik célja, hogy a népgazdaság szempontjából jelentős nagyüzemek az élüzem cím elnyeréséért folyó versenyben ne legyenek hátrányosabb helyzetiben, mint a kisebb üzemek. Igen fontos pontja a határozatnak az is, amely kimondja, hogy egy-egy iparágon belül a határoza tnak megfelelő, de egymástól eltérő élüzem-feltételek is megszabhatok. A kizáró feltételeknél részletesen foglalkozik a módosítás a balesetekkel. »A műszaki vezetés hibájából történt halálos vagy súlyos baleset kizáró feltétel, továbbá az a körülmény, ha az értékelt negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva az ezer főre eső balesetek száma és a balesetek miatt kiesett munkaórák száma emelkedett. A vándorzászló eühyerésévefl egyidejűleg a vállalat .pénzjutalomban te részesül. A pénz negyven százalékát továbbra is szociális, kulturális és sport beruházásokra, hatvan százalékát pedig a dolgozók egyéni jutalmazására kell fordítani. A módosítás azonban lehetőséget nyújt arra, hogy »A tízezer forint jutalom 'összegéig — indokolt esetiben — a .miniszter és a szakszervezet elnöksége ■ engedélyt adhat a teljes összeg jutalmazásra való felhasználására.« Az egyéni jutalom a dolgozó 'legutóbbi háromhavi óíszkercsetének — alkalmazotti állományban dolgozóknál a háromhavi alapfizetésének — egyheti átlagánál kisebb nem lehet. Igen fontos megállapítása a rendeletnek, hogy a jutalmazásra fordított összegből legalább 65 százalékot a munkások jutalmazására kell felhasználni. „ A jutalomra érdemes dolgozók névsorát a vállalat igazgatója az üzemi bizottság meghallgatásával állítja össze. A határozat megjelenése után a dolgozók egyéni versenyében a »sztahanovista« elnevezés helyett »kiváló dolgozó« elnevezést kell használni. A cím elnyerésének a feltételei és a kitüntetés további fokozatai változatlanok. Ez is vállalás ? »Éves verseny vállal ás? Minden üzem megtette, mi sem maradhatunk el« — mondták az Asztalosipari KTSZ-ben. Nosza, összedugták fejűket, hogy eldöntsék: mit tudnak vállalni ebben az évben. Hiszen a vállalás igen komoly dolog, a tervek túlteljesítésének, az önköltség csökkentésének legjobb módszere. Tudták ezt az Asztalosipari KTSZ-ben, ázért is fordítottak olyan gondot a felajánlás elkészítésére. De a Nagyatádi Vegyesipari KTSZ és a Nagybajomi Vegyesipari KTSZ is hasonlót gondolt. Ők is összeállították szépen az éves i>áüalásukat, papírra fektették és beküldték Kaposvárra. Három helyről jött a verseny vállalás, a felajánlás mégis — micsoda véletlen! — pontról pontra egyezett. Pedig még csak nem is beszéltek egymással! ‘Ugyanazt > vállalták' az atádiak, amit a nagybajomiak és a kaposvári asztalosok felajánlották. Vállalták egy szép felajánlás keretében, hogy. éves tervülcet teljesítik. Ezt ők vállalásnak nevezik, mi kötelességnek!