Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP XIII. évfolyam 61, szám.-íV^Y M^YEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LA PDA ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1S56, március 11. A PÁRT IRÁNTI BIZALOM ERŐSÍTÉSE »A párt segített!...« »Tud-e erről a párt?« »Mondja el a párt- szervezetinek, a párttitkár elvtársnak« — halljuk gyakran a dolgo­zóktól városon és falun egyaránt. Igen, a párt segítsége, a párt iránti bizalom az élet minden területén megmutatkozik; a párt el- téphetetlen kapcsolatot tart a tömegekkel. De ezt a tömegkapcsolatot, la párt iránti bizalmat napról napra erősíteni kell. A párt tömegkapcsolata erősítésének sokféle módja van, mi most mégis azt választjuk ki, amely a dolgozókat leginkább érinti: ügyes-bajos dolgaik intézése, anyagi és kulturális szülcségleteik ki­elégítése. Tévedés ne essék: nem arról van szó, hogy minden pana­szos ügyben, vagy olyan kérdésben, amelyet állami szerveink is meg tudnak oldani, a párt intézkedjék. E kérdésekben a dolgozók úgyis csak akkor fordulnak a párthoz, ha a bürokrácia szövevényeiben el­akadnak, ha az illetékesek nem tesznek semmit ügyükben. Arról kívánunk szólni inkább, hogy pártszervezeteink városon és falun, üzemben és termelőszövetkezetben többet foglalkozzanak a dolgozó­kat közvetlenül érintő kérdésekkel. Ma például gyakran esik szó a dolgozók hús- és zsírellátásának javításáról. Vajon pártszervezeteink megteitek-e mindent ennek ér­dekében? Az elmúlt napokban megírtuk lapunkban, hogy a csurgói járásban több tsz a járási pártbizottság felhívására vállalta, hogy biztosítja a járás lakóinak hús- és zsír ellátását./ A csurgói Vj Elet Tsz-ben már híznak a sertések, amelyeket közfogyasztásra szánnak. A Kossuth Tsz szintén hizlal közfogyasztásra, a berzencei Uj Ba­rázda Tsz pedig halat ad majd a lakosság részére. Úgy gondoljuk, a csurgói járás kommunistáinak kezdeményezését megyénk többi járásában is követhetnék. Több községben még az ősz folyamán zavarok mutatkoztak a kenyérellátásban. Ahol a pártszervezetek kezükbe vették e kérdés megoldását, ott hamarosan rend leit. Az ellátottak megőrlették ga­bonájukat, az ellátatlanoknak pedig állami készletből biztosították a kenyeret. Kaposvár zavartalan húsellátásáért komoly erőfeszítéseket tesz a megyei és a városi pártbizottság. Nem a felsőbb pártszerveken mú­lik, hogy még mindig nehézségek vannak. A Megyei Pártbizottság már többször figyelmeztette a Földművesszövetkezetek Megyei Igaz­gatóságát, hogy a földművesszövetkezetek hizlaljanak sertéseket a Város dolgozóinak ellátására. Az igazgatóság meg is ígérte, hogy min­dent megtesznek ennek, érdekében. E figyelmeztetés még a múlt év márciusában hangzott el, az ígéret azonban csak ígéret maradt. Ad­tak ugyan a földművesszövetkezetek valamit a város húsellátására, de ez közel sem érte el azt a mennyiséget, amelyet a párt kitűzött számukra. Ennek persze nemcsak a Földművesszövetkezetek Megyei Igazgatósága az oka. Sajnos, nem nagyon tudnánk olyan falusi párt- szervezetet mondani, amelyik beszámoltatta volna a földművesszövet­kezeti ügyvezetőt, hogy mit tesz a falu ellátásáért, hogy a falusi la­kosság ne a városi dolgozók számára biztosított húst, zsírt és kenye­ret vásárolja meg. Mennyit tudnának segíteni pártszervezeteink, s hogy nőne a lakosság bizalma a párt iránt, ha ilyen kérdésekben is éreznék a párt segítségét. Ott van például Nagybajom, egy nagy köz­ség. Gépállomása, állami gazdasága, termelőszövetkezete van, de nincs megszervezve például a közellátása. Van ugyan már hetipiaca, de az árusítás nem szervezett formában történik, a földművesszövet­kezet, a tsz-ek nem árusítanak ott. A dolgozók élelmiszerellátása tehát az egyik terület, ahol párt- szervezeteink soka-t tehetnek a tömegekkel való kapcsolat megszilár­dításáért. Igen figyelemre méltó az a jelenség, amelyet a siófoki járásban tapasztaltunk, ahol a járási pártbizottság hathatós támogatásával a járá egészségügyi szervei szűrővizsgálatokat tartanak a tsz-ekben, állami gazdaságokban, községekben. A dolgozókról való gondoskodás egyik formája a jó orvosi ellátás. Vajon hány pártszervezetünk szá­moltatta be a községi tanácsot arról, hogyan biztosították a község orvosi ellátását, gyógyszerellátását? Ezen a területen is sokat tehet­nek pártszervezeteink a párt iránti bizalom növeléséért. Szintén a siófoki járásban hallottuk — ez ugyan nem válik a járás dicsőségére —, hogy igen alacsony a munkás-paraszt szárma­zású tanulók tanulmányi átlaga. Ha megkérdeznénk, hogy melyik pártszervezet tűzte napirendre ezt a kérdést, bizony szomorú képet kapnánk i a válaszokból. Pedig nem kevesebbről, mint a jövő nem­zedékének neveléséről van szó, s ha valakire, hát a pártra tartozik ez a kérdés. Ennek megvizsgálása szintén erősiti a párt és a törne-, gek kapcsolatát. Kulturális cs sportkérdésekkel már többet foglalkoznak párt- szervezeteink. Annál is inkább, mert ez szoros kapcsolatban van a DISZ-szei való foglalkozással, s kicsit a fiatalok is nyakára járnak a pártszervezetnek, párttitkámak, hogy biztosítsanak számukra he­lyiséget, sportolási lehelőseget. Mégsem lehet általánosítani, hogy minden pártszervezetünk gondot fordítana a lakosság kulturális és sportolási igényeinek kielégítésére. Gyakran kapunk levelet falvaik­ból, hogy szeretnének mozielőadást látni, szeretnék, ha a Csiky Ger­gely Színház művészei ellátogatnának falujukba. Vajon a községi pártszervezetek nem tudnának-e intézkedni ebben a kérdésben? De igen. Sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek a lakosság kulturális szükségleteinek kielégítésére. Jó dolog az, ha pártszervezeteink taggyűléseken napirendre tűzik az állami fegyelem, kérdését, a begyűjtési, adófizetést, a soronlévő munkákat. E kérdések tárgyalásában azonban nem merülhet ki a munkájuk. Tűzzék napirendre a közellátási, az egészségügyi, a köz­oktatási, a kulturális kérdéseket, a falu szépítésének feladatait is. Ezzel erősítik a párt és a tömegek kapcsolatát, növelik a párt iránti bizalmat. Talpalatnyi föld sem maradhat megműveletlenül ■t A. P. MARESZJEV: ____ E lszakíthatatlan testvéri barátság fűzi össze a magyar és a szovjet népet K edves vendéget üdvözöltek Kaposvár dolgozói szombaton dél­után a Vörös Csillag Filmszínházban. A magyar—szovjet ba­rátsági hónap alkalmával hozzánk érkezett Mareszjev elvtárs, a Szovjetunió Hőse, az erős akaratú, a nehézségek nagyszerű leküzdé­sében példát mutató ember. A megjelentek viharos tapsa között fog­lalta el helyét Mareszjev elvtárs az elnökségben, ahol a párt, a ta­nács és a tömegszervezetek vezetői foglaltak helyet. Endrédi Lajos elvtárs, az MSZT Somogy megyei szervezetének j titkára üdvözlő szavai után pirosnyakkenjlős úttörők nyújtottak át j virágcsokrot a kedves vendégnek. i A magyar és a szovjet nép barátságát, békés építőmunkáját \ méltatta Mareszjev elvtárs beszéde kezdetén. Majd megelevenítette az összegyűltek előtt azt a hősies küzdelmet, amelyet 18 napig éhezve, szomjazva vívott meg sérült lábakkal az életért, míg eljutott az ellenséges vonalakon át övéihez, és amikor műlábakkal, fájdal­mat legyőzve, újból a hazáért harcolók közé állt. Csodálatos egyszerűséggel beszélt még azokról az eseményekről is, amelyek mélyen megrázták a hallgatókat, és amelyek Mareszjeyet világszerte ismert hőssé avatták. Gyakran derítette a jelenlévőket kedves, szellemes elbeszélésével, amikor éhségében hengyabolyt, majd gyíkot evett, vagy amikor falábbal táncolni tanult. A szovjet ember szeretete, szegénysége tükröződött, amikor me­leg öleléssel, baráti csókkal köszönte meg Kaposvár dolgozóinak ajándékait. És azokkal a szavakkal búcsúzott a nagygyűlés részve­vőitől, amelyeket ma országszerte hallhatunk: Éljen és virágozzék a magyar és szovjet nép barátsága, elszakíthatatlan, testvéri barátság fűzi össze a magyar és szovjet népet! iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiíiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiíiiuniiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiit Talajlaboratóriumi vizsgálat a porrogszentkirálfi aranykalász Tsz-ben vizsgáló állomás szakemberei segít­ségével a talajt laboratóriumi vizs­gálatnak vetik alá, amelynek alap­ján pontosan megállapítják, milyen alap- és műtrágya szükséges, hogy fokozzák a talaj termőképességét. Ez is egyik (módja la (terméshozamok növelésének. A porrogszentikirályj Aranykalász Tsz tagjai 100 hold őszi vetésüket fej trágyázzák. Holdanként 50 kg pé- tisót használnak <fel. |A műtrágya felét mái- kiszórták, másik felét pe­dig később, április elején szórják ki a földekre. A határ legsoványabb részén 2 holdoin kísérleti trágyázást folytatnak. A határ különböző részein a talaj­DlSZ-tagokhoz méltóan... A bolhói Ságvári Tsz-ben nemré­gen DISZ-szervezet alakult. A fiata­lok még az alakuló taggyűlésen fo­gadalmat tettek, hogy munkájukat mindig DISZ-taghoz méltóan fog­ják végezni. Többek közt vállalást tettek arra, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kában a vasárnapot is felhasznál­ják. így mintegy 10 hold kukoricát, 10 ho’d zabot vetnek el, A kukoricát négyzetesen vetik és négyszeri ka­pálással biztosítják a magasabb ter­méseredményt. A terméshozamot 5 százalékkal emelik. A nyár folyamán ifjúsági cséplőbrigádot alakítanak és naponta 150 mázsa gabonát csépel­nek el 1,5 százalékos szemveszteség­gel. A fiatalok azt is megfogadták, hogy ha határidő előtt végeznek e fontos munkákkal, az esetleges le­maradó termelőszövetkezeteknek még segíteni fognak. Reméljük, vállalásukat a tettek követik. »A fiahal kaposvári színház sokat" és jól dolgozott«: palahány szór egy szép elő- ' adást látunk vidéki szín­házainkban, mindig sajnáljuk, hogy olyan kevésszer van időnk és alkalmunk gyönyörködni a kultúr forradalom új eredmé­nyeiben. Kaposvárra különös ér­deklődéssel jöttünk, hiszen fia­tal színházat látogattunk meg. A legnagyobb élményt az új szín­háznak a közönséggel való kap­csolata jelentette. Mi tudjuk, hogy a mi közönségünk nem lel­kesedik olcsón, és ha egy társu­latot a szívébe zár, akkor azt azért teszi, mert tehetséget, gon­dos munkát, lelkesedést viszonoz vele. Klasszikus darabokat játszani vidéki színházakban a felsza­badulás előtti években vagy a közönség részvétlensége miatt nem lehetett, vagy ha adták őket, a felkészületlen előadások miatt nem volt sikerük. Az egyik leg­nehezebben játszható klasszikus színdarab Ben Jonson Volpbne- ja, gondosan kell vele foglalkozni rendezőnek és színésznek egy­aránt, hogy a kor mondanivaló­ját, társadalmának szerkezetét, a szerző leleplező erejét, mély ko­molyságát és vaskos humorát egyaránt tolmácsolni tudja. A nagy sikerből, amely a da­rab igazi eszmei mondanivalóját követte, megállapíthattuk, hogy a fiatal kaposvári színház sokat és jól dolgozott fennállásának rö­vid ideje alatt. Természetes, hogy a függöny összemenetele után néhány perccel mélyebb és részletesebb bírálatot mondani nem tudunk, de az élmény, amit magunkkal viszünk, örömteljes, mert azzal az érzéssel megyünk haza, hogy színházi kultúránk előrelépett. MAJOR TAMÁS kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. „Bevetésre“ készen várják a tavaszi mezőgazdasági munkák meg­kezdését a Nagyatádi Gépállomás traktorai A Nagyatádi Gépállomáson szinte ugrásra készen áll az utolsó nyolc traktor is, hogy a többi után ők is a munkahelyen teremjenek, ott vár­va be a jóidőt. A szigorú másfél­napos minőségi vizsgát minden te­kintetben kiállták. Persze ennek már egy hónapja. S azóta mit csináltak a lelkes nagyatádi traktoristák? Elöljáróban is elmondhatjuk, nem pihentek babéraikon. Kijavították a körzetükbe tartozó ts^-ek kisgépeit, meggyógyították a vetőgépeket, boronákat és három da­rálót, felszereltek két .fűrésztelepet. De már ennek a munkának is végén járnak. A műhelyben már csak néhányan dolgoznak. Készítik elő az apró szer­számokat az induló traktorokhoz, A gépállomás dolgozóinak többsége a falvakat járja, hogy a gépállomás teljesítőképességének kihasználására az egyéniekkel szerződést kössenek gépi munkára. Itt még lemaradásuk van, bár néhányan igen szép ered­ményt értek el. Kávéi Lajos pl. Ta- rany községben rövid pár nap alatt 160, Dani Géza pedig Nagyatádon másfél nap alatt 70 holdat szerződ­tetett le. Az «acélcsikósok", akik a gépjaví­tás idején önfeláldozóan, munkaidő után is lelkesen dolgoztak, csakhogy megnyerjék a maguk indította, ver­senyt, most türelmetlenül várják, hogy nyeregbe pattanhassanak. (Min­denki tudja feladatát, részleteiben ismeri napra kiszabott teryét. A harc az élüzem címért ismét megindul. Példát vehetne róluk a Gépállomá­sok Megyei Igazgatósága is. Mert a kiváló gépjavításért jogosan megjá­ró prémiumot a bürokrácia »aktalo­vasai" még mindig nem utalták ki. Az agyag művészei Megyénkben még mindig jelentős mennyiségű tartalékterület hever hasznosithataílanul, mert a tanácsok, mezőgazdasági előadók teWbheSyüli wem gondoskodtak bérbeadásukról, Sok a hasznosíthatnia» 'föld a csur­gói járásban. Csurgó községben még 300 hold tartaléktőidnek nincs gaz­tója, Fontes feladata van e téren a gyé­kényes! tanács mezőgazdasági elő­adójának is. Miért nem segít ebben a kézségeknek a járási tanács me­zőgazdasági osztálya? Közeleg a ta­vasz, hamarosan fel kell szántani, be kell vetni a földeket. A csurgói já­rásban sem maradhat meg művelet­lenül talpalatnyi föld sem. A csur­gói járás az őszi kenyérgabona-ve­tésterv teljesítésével is elmaradt. Ezf tavaszi búzával keü pótolniuk, A ve­tőmag megérkezett, de csak kevés részét osztották ki. Van tehát fel- • data a járási tanácsnak. Szombaton indultak útnak a (kaposvári agyag- iparcsok, hogy — mint már annyiszor — ismét <&- elsőséget szerezzenek Somogy megye népművésze­tének. A fi agyar—Szovjet Társaság és a Népművészeti Intézet közös népművészeti pályázatot hirdetett, melyre a m;i népi iparművészeink is nagy izgalom­mai készültek. Már a teáskészlet utolsó darabját is kivették a kemencéből és odailleszteiíék az asztalra a mintada­rabok közé. »Gyönyörű darabok, csodás készlet" — suttogják a munkatársak, nézők egyaránt. Valóban. Gyönyörű terrakotta teáskészieí. Formája, mintája eredeti magyar népi hagyományokon alapult. A csé­szék belseje barna, kívül csodálatos színárnyalatok­kal díszítve. Még be sem teltünk a teáskészlet lágy színeivel, csodálatos kidolgozásával, amikor Tamás László a többi mintadarabot mutatta. Négy különböző formájú és díszítésű vázát látunk magunk előtt. — Ezek a nagymúltú erdélyi habán fazekas hagyo­mányok szerint készült ónmázas edényminták — magyarázza vezetőnk. Egyik karcsú, magas, feh: ■ alappal, a másik már öblös, zöldessárga árnyalatú. Van olyan is, amelyiket két kis fül díszít, de mind a.négyet egyforma, nemes egyszerűség, finom kidolgozás jellemez. Külön érdekessége a kiállítási tárgyaknak a vilá­goskék mekkás készlet. A pici kis csészéken a lehe­letnyi díszítés, « kávéskamina különleges formája, a cukortartó finom kidolgozása a tervező művészi ér­zékét bizonyítja. Tamás László népi iparművész tervezte és készí- * tette ere .kot a darabokat. Reméljük, hogy ezekkel a művészetben gazdag darabokkal a somogyiak ismét kivívják nemcsak a közönség, de a zsűri elismerését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom