Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-06 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESCLJETEK I Somogyi Néplap Franciaországot csak úgy veszik számításba külföldön, ha miniszterei Franciaország nyelvén beszélnek így látja a barcsi JB instruktora körzetében a pártoktatás helyzetét K. Kinizsi—Sztálinvárosá Vasas 3:2 TOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfo I\KA DÜ FU-X.FR Kedd, 1956, március 6. MMEMBeiaiiiai— Tói ^ ápoljuk, szilárdítjuk és védelmezzük a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát A kaposvári színházi díszünnepséggel megkezdődött megyénkben a magyar—szovjet barátság hónapja- i Hétfen este a Megyei Tanács, a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Társaság ünnepséget rendezett a Kaposvári Csiky Gergely Színházban a magyar—szovjet barátsági hónap megnyitása alkalmából. Délután hat órára zsúfolásig megtöltötte a színház nézőterét az ünneplő közönség: üzemi munkások, értelmiségiek, Kaposvár ünneplő dolgozói, akik az ünnepségen való részvételükkel is erősíteni kívánták népeink barátságát. Néhány perccel hat óra után szétnyílt a színpad bársonyfüggönye, s a magyar és a szovjet himnusz hangjaival megkezdődött a díszünnepség. Az elnökségben megyénk vezetői: a párt, a tanács, a népfront, az MSZT vezetői, a fegyveres alaíoilatok képviselői, kiváló dolgozók foglaltak helyet. Megnyitó beszédet Endréd! Lajos eivtárs, az MSZT megyei titkára mondott, majd átadta a szót Némethi László elvtársnak, a Megyei Tanács VB-elnökhelyettesének. Némethi László elvtárs ünnepi beszéde A magyar—szovjet barátság többéves múltra tekint vissza — kezdte beszédét Némethi eivtárs. Ebben az évben nyolcadszor szenteljük a hazánk felszabadításának évfordulója előtti hónapot a népeink közti 1 barátság ünnepévé. Ezek a barátsági hónapok évről évre megsokszorozzák a korábbi évek barátsági hónapjai nyújtotta segítséget!; r szovjet gazdasági és kulturális élet kiválóságai személyesen, adják át tapasztalataikat a magyar dolgozóknak. A továbbiakban arról beszélt Némethi eivtárs, hogy Somogy dolgozói is milyen sok segítséget kaptak a szovjet küldöttek látogatásai alkalmából. Majd hangsúlyozta, hogy a mi népünk a mindennapi életben tanulta meg becsülni a szovjet—magyar barátságot. Utalt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa létrehozásának jelentőségére, amely szovjet kezdéményezés alapján jött létre, s amely igen jótékonyan érezteti hatását hazánk szocialista építésében. Szocialista építésünk motorja a szovjet munkásosztály hősi példája nyomán fejlődött ki nálunk is. A mezőgazdaság fejlődéséről szól- ,va szintén számos példát sorakoz-i tatott fel Némethi elvtárs, amelyek mind-mind segítettek nekünk a nagyüzemi mezőgazdaság építésében, a mezőgazdaság gépesítésében, a terméshozamok növelésében. A szovjet szocialista kultúra talaján indult virágzásnak nálunk is a (kultúra, a hazánkban, Kaposvárott járt szovjet művészeti együttesek fellépése nyomán fellendült népi- együtteseink munkája. Némethi 'elvtárs azzal fejezte (be ünnepi (beszédét, hogy kifejezte megI í § I $ í w ú w ja I g g I $ győződését: ugyanúgy, mint eddig,, ezután is 1 mellettünk áll, az erősebb test- vér segítő kezét nyújtja nekünk k)í a hatalmas szovjet nép hazánk szocialista építésében. m Ezért ügyünk igazának tudatábanjll szeretettel tovább építjük, ápoljuk, w szilárdítjuk és védelmezzük a ma-l gyár és a szovjet nép megbarÄhatat-w lan barátságát. ja Az ünnepi 'beszéd végén, melyem! Némethi elvtárs a párt, a Szovjet-^ unió Kommunista Pártja, a magyarul —szovjet barátság éltetésével feje-vj zett be, percekig zúgott a taps. v Ezután ünnepi műsor következett,^; melyben az Operaház szóló táncosaiul és a MÁV-szimfonikusok Aszafjev,* Csajkovszkij, Kenessey, Brahms, Er-Jk kel legszebb műveiből adtak előtó szólótáncokat é; zenekari számokat. 294 család 496 taggal, 2319 hold földdel választotta a közös gazdálkodást a máit héten megyénkben A legtöbb belépő a fonyódi és a kaposvári járásban volt A múlt héten tovább fejlődött megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. A Megyei Pártbizottság felhívása nyomán, a járási pártbizottságok nagyobb gondot fordítottak a jól gazdálkodó középparasztok bevonására, s ez már gyümölcsözött is. A múlt héten 294 család 496 taggal, 2319 hold földdel választotta a termelőszövetkezetet. Ez azt jelenti, hogy egy családra 8,5 hold föld jut. A másik figyelemreméltó jelenség, hogy több tsz-ben a tavaszi munkák előtt nagy gondot fordítanak a családtagok bevonására. A nagyatádi Uj Élet és a Béke TSZ-ben 37 családtagot vettek fel a tagok sorába, köztük sok nőt. Legtöbb belépő a múlt héten a fonyódi járásban volt. Öreglakon az országos hírnévre is szert tett középparasztok léptek a közös gazdálkodás útjára Két termelőszövetkezeti csoport alakult: a Rákpczi 74 családdal, a Zrínyi 55 családdal. Az öreglaki dolgozó parasztok most a szövetkezetben akarják meginti-' tatni, hegy méltók országos hírnevükre. A kaposvári járásban is mint rendszeresen, hétről hétre újabb családok választják a közös gazdálkodást. Két új mezőgazdasági termelő- szövetkezet alakult a járásban: Somogyjádon az Aranykalász 30 családdá!, Kapósfőn a Kossuth 24 családdal. ! fl kaposvári járásban a jól dolgozó középparasztok alakítottak szövetkezetei, itt az egy családra eső földterület meghaladja a 10 holdat is. Jó munkát végeztek a múlt né ten még a barcsi, marcali és a tabi járásban, ahol a tsz-be lépő családok száma meghaladja a 29-at. Fokozni kell a felvilágosító munkát a csurgói, siófoki és nagyatádi járásban, Még mindig nem kielégítő a régi tsz-ek tagfelvételi munkája, még mindig befeléfordulásrór keli beszélnünk, hisz a múlt héten is csak a tabi, barcsi és a marcali járás tsz-eiben vettek fel új tagokat. A fonyódi és a kaposvári járás példája lelkesítse megyéim többi járását is a szövetkezeti mozgalom előreviteléiben. f I EDDIG ÉS NE TOVÁBB! A barcsi kommunisták felébresztik a községi tanács vezetőit és pontot tesznek a spekulánsok tevékenységére a fakitermelésnél és a terKövessük figyelemmel Kovács Gábor barcsi községi vb-elnök útját addig a borús februári napig, amikor ’felfüggesztették tisztségének viselésétől. Megérdemli a figyelmet. Mindenki tanulhat belőle. Az ember Kovács Gábortól nem lehet elvitatni a párthoz való hűségét. Elveiért képes volt öiremenmi. A tanácsi munkán kívül szívesen végzett párt- megbízatásokat, még más falukba is elment, ha éppen arra volt szükség. A nehéz időkben szilárdan . kitartott, megvalósította a rábízott feladatokat. Működésének első éveiben udvarias, népszerű embernek ismerte a község lakóinak többsége. Azok közé az alapjában véve jóindulatú emberek közé tartozott, akik könnyen hisznek, éppen ezért köny- nyen is barátkoznak, s ehhez a barátsághoz ragaszkodnak még akkor is, ha ezek a »barátok-« csak az ivás- ban barátok. Természetében sok a fochémség. Kellemes társ a szórakozásban, sziporkázik az ötletekben, és nótázás közben szája szögletén megjelenik az a mosoly, amely a gondtalan és kissé könnyelmű emberek sajátja. Szerénysége rendkívüli érzékenységet takart. A bírálatot elfogadta, de sérelmét hangtalanul cipelte, dédelgette magában és ugyanilyen hangtalanul, de éreztette megbán tottságát azokkal szemben, akiktől azt kapta. Tehát: hiszékenység —• könnyelműség —, érzékenység. Ezek voltak magatartásának legfőbb hibái.' Mondhatná valaki, hogy (hiszen hibái mindenkinek vannak — es igaza is van. Kovács Gábor legfőbb hibája azonban az volt; hogy ezek a tulajdonságok vezetésében is jelentkeztek. A vezető Ezek a magatartásbeli hibák valahogy összekeveredtek munkájában, és fejlődtek js az idővel. 1953 nyara után a jobboldali politika ide ás behatóit. A vb-elnök körül nyüzsögtek azok a karrieristák, akik a maguk »egyéni parasztságával« osztozni akartak a »hatalomban«, igyekeztek beülni a »fizetett« pozíciókba, hogy halászhassanak a zavarosban. Az elnök elhitte nekik, hogy jó tanácsadói lesznek. Könnyelműsége a község politikai, termelési és egyéb gazdasági sikereivel párhuzamosan — ami nem az ő érdeme volt — nö- vekedett. Nem ellenőrizte beosztottjainak, a hivatal osztályainak munkáját, . szabálytalan kifizetéseket eszközölt, nem szorgalmazta a hátralékosok kötelezettségeinek teljesítését. Igénybevett pl. egy rossz szállítókocsit, amelyik első használatkor összetört. Ahelyett, hogy kijavítva visszaadta volna a tulajdonosának, hagyta, hogy az beperelje a 'tanácsot és a megítélt 6000 forintot az állam kifizesse. A »sikerek« annyira elvették tisztánlátását és józan ítélőképességét, hogy nem figyelt azokra a figyelmeztetésekre, melyek rámutattak a visszaélésekre. Mert a dolgozó parasztság, különösen a nagyszerű Vörös Csillag TSZ tagsága nagyon jól látta, hogyan játsszák ki az államot, hogyan tiporják lábbal a törvényeket, hogyan jutnak dologtalanul előnyökhöz egyesek éppen Kovács Gábor »barátai« közül. Joggal voltaic elégedetlenek, joggal figyelmeztették is hibáira. A »jóbarátok“ és azok barátai Hogyan is gondolta volna az elnök az éjszakai tivornyák, a több száz forintos dtalszámlák közben, hogy Henézi Lajost, a legeltetési bizottság elnökét; a községi és járási tanács vb-tagját, a földművesszövetkezet igazgatóságának tagját sikkasztás, csalás terheli. Hogyan hihette volna Henézi »árnyékáról«, Schulcz Ferencről, hogy munka nékül is meg tud élni. Hisz szemét bekötötték, fülének csak az ő véleményük volt kedves. Arról van ugyanis szó, hogy a legeltetési bizottság e vezetői menygazdalkod ásnál ma meg felmérhetetlen összeggel károsították meg a község dolgozóit és az államot. A fakitermelésnél a befizetett összegek nagyrészét nem fizették be a hizottság pénztárába. Ezt úgy tudták megvalósítani, hogy Schulcz fenyegetésére rábírták a pénztárosnőt, adjon nekik lepecsételt üres papírszel- vényeket. Másik módszerük az volt, hogy a vásárlóiknak nem adtak blokk- szelvényt vagy elismervényt. A pénzt megtartották maguknak. A vizsgálat során ’kiderült, hogy ezt a műveletet már 1954-ben is folytatták. Még most is szaladgálnak ugyanis egyes dolgozó parasztokhoz utólag kitöltött blokkszelvényepckel. Ezenkívül ünnepélyesen megajándékozták magukat és a bizottság tagjait, nehogy fa nélkül maradjanak, így kapott Schulcz 3, Gyiketa 4, Borbély József 4 űrméter fát, természetesen térítés nélkül. Még a volt legeltetési (bizottsági elnök, Henézi György is így jutott fához. Igaz, hogy ő viszont Henézi Lajos rokona, így dukál neki. Henézi Lajos ennél is tovább ment. Épületfaamyaigot szállíttatott udvarába (állami pénzen), és ebiből épített magának egy szép kukoricagórét. Most is vannak nála és Pandur József bizottsági tagnál' rúdfáik, azzal az indokkal, hogy »megőrzés« céljából vitették oda. Van ugyan az apa- állatistóllönál egy nagyméretű pajta, ddhát otthon jobb helyen van. így hát jutott pénz, jutott fa minden (bennfentesnek. Szinte nevetséges, hogy mennyi pé:n2Íhez juttatták magukat a favágás ellenőrzése címén. 1954-ben négyen 5000 forintot vettek fel és állítólag ugyancsak négyen 200 napig csak ezzel foglalkoztak!!). A bevétel ugyanakkor az összes fáért mindösz- sze 14 ezer forint volt. A tenmér.yügyekiben szinte maguk sem ismerik iki magukat. Schulcz Ferenc most utólag hordozza be azoknak a gazdáknak a nevét, akik felesen termeltek a bizottság területén. Hogy mennyit termeltek, arról semmilyen bizonyítékot találni nem lehet. A termények bahordásakor nem mérték meg, csak az első kocsit. A többit úgy szemmel »saccolták« meg. A Papp-féle vendéglő padlásán 13 mázsa, termény tűnt el. Hogy hogyan? A két kulcs közül az egyik a vendéglősnél, másik a bizottságnál volt. Schulcz még odáig is elmerészkedett, hogy földjei egy részét a társulat területei helyett oláhtelepi munkásokkal műveltette és alaposan megműtrágyáztatta. Természetesen a társulatéból. így nem csodálatos, hogy 1200 négyszögölön 18 mázsa árpája termett. A fuvarokat is mind a rokonok, jóbarátok; kapták. Csak a pénztáros tudná megmondani, hányszor követeltek tőié indokolatlanul magas díjakat. Mindig ugyanazok a nevek: Pandur József, Henézi Lajos és Árpád (a Lajos fia és Schulcz vője) voltak a fuvarosok. E felsorolt tények csak előzetes vizsgálat eseményei és csupán kivonatosan felsorolva. Ezek is mutatják azonban, hogy Kovács Gábor nem tudta magában eldönteni: kikkel meddig mehet bizalmával. Még e kiskaliberű csalókra sem ’smert rá, pedig ezek még védekezni sem tudnak. Mikor a bizottság megkérdezte Henézit: »van-e még lehetőség arra, hogy újabb pénzösszegeket jelentenek be gazdáik, akik neki beíizettelc és a pénztárkönyvben nincsenek elszámolva«, a válasz az volt: »ez csak abból adódhat, hogy zsebéből kiránthatta«. Nevetséges dolog. , Amennyire hatalmasoknak látszottak a (befolyásuk éveiben, olyan törpék most, amikor ég a talaj a, talpuk alatt. Amíg akkor párttagságával visszaélve Heinézi megfenyegette a parasztokat, akik tiltakoztak a fával való rablógazdálkodás (miatti, most szaladgál hozzájuk pártfogásukat kérni. És nem átallotta beajánlani Sehulczot a pártiba, hogy így falán megmentse a felelősségnevonástól. Ezt azonban nem érte eL Sőt a párttagság legutóbb, őt -is kizárta a pártból. Hogyan lett a 39 gazdából 19? Barcson mindenkinek feltűnt, hogy mikor dicséretek, oklevelek kiosztása és jó példákra való hivatkozás-történt, mindig ugyanazokat a .gazdákat emelte ki a tanács. Mindig felmerült Schulcz Ferenc, Heinézi Lajos, Cáenki Lajos, Jakubács Sándor, Heinézá Imre, Potencz István neve. Ezek ugyanis mindig elsők voltak az adófizetésiben; a beadásiban. Könnyen tehették. Olyan »ügyesek« voltak, hogy gyerekeik, rokonaik nevére szétirattók a földeket. Tették ezt annak ellenére, hogy egy háztartásiban éltek velük. Nováik Mihály még ennél is tovább ment. ő erősen súrolta a kulák fogalmát, ezért ötfelé íratta földjeit. Eladott ezenkívül még egy hold földet is, így a 10 holdon aluli kategóriába került. Miután így tisztába tette maigát, vásárolt még 800 négyszögöl területet, azonban elfelejtette nevére átírni, hanem a volt tulajdonos nevén teljesítette a kisebb beadásit és adót. Az öt új »bérlő« közül Koskán Rozália és özv. Szomor Jánosné azonban mLguik sem tudnak erről a dologról. Szerződést sem kötöttek velük a tanácsnál. Hogy ez a képtelen dolog hogyan volt lehetséges, erről most senki nem tud semmit mondani. írjuk le a többiek nevét is, hogy maradjon megörökítve az utókornak: ezek voltak azok a .gazdáik, akik kb. 2 vagon terménnyel és 50 ezer forinttal károsították meg államunkat. Igv (kerül ide Liseik István, Németh Jánosné, Simon János, ifj. Otártics György,'Schiffer Ádám, Gyúrás Pál, Pfeiffer Józsefné, Pósz Míhálymé, Németh Gyula, Bödő István, Hegels- toerger János neve. Természetesen most mór összevonták földjeiket. így lett 39 gazdából csak 19. Csupán egyet nem vontak még össze. Henézd Lajosét természetesen, mert e nevezetes vb-ülésen Kovács Gábor tiltakozott ez ellen. Hogyne tiltakozott volna, mikor Henézi sógoráról. volt szó, aki mint postás dolgozó, e földeket úgysem tudta művelni. Miért nem haladt előbbre a tsz-mozgalom Barcson? Furcsa volt látni, hogy a vb-elnok jóbarátad Hlizött egy tsz-tag sincsen. Tavaly egyetlen esetben sem kereste fel a Vörös Csillag TSZ-t. A (Folytatás a következő oldalon.)
