Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

Csütörtök, 1956. március 1. SOMOGYI NÉPIM 3 Vadászaink segítik a vadállomány átteleltetését Megyénk vadászai a kegyetlen téli hidegben még inkább érzik, hogy e nemes' szenvedélyhez most nemcsak fegyver, hanem szív is kell... Vasárnap délelőtt a Megyei Ta­nács erdészeti és vadászati felügye­lője, Sz&llősi József hívó szavára an­nál szívesebben gyűltek össze, mivel tudatában vannak, hogy a 346 685 hold »nagy-vad«-területen és az 599 049 hold »apró-vad«-területen a tél váratlan fordulata pedig nagyon is veszélyezteti a vadállomány át­teleltetését. A 18 vadásztársaság tu­datában van annak, hogy a széna- palvvit a porta körül, az ocsút a padlásokon késedelem nélkül össze kell szedniük, s a még őszről össze­gyűjtőit vadgesztenyét is a vadak etetésére kell fordítaniuk — külön­ben a névgazdaság exportcéljait ve­szélyeztetik. Több vadász, a Jákó és vidéke va­dásztársaság is sürgette a még nyá­ron felvásárolt gyommagvak etetőbe hordását. Különösen a Szolnok me­gyéből erdeinkbe áttelepített fácánok pusztulása okozna nagy kárt: a rosz- szul etetett fácán után négy-öt élő szaporulat veszteség érné megyén­ket. fíene József, a zselici vadász- társaság elnöke is átlátta a veszély jelentőségét, az esetleg bekövetkező exportcsökkenést: salát terméséből is egy mázsa kukoricát ajánlott fel vadetetésre. A kaposmenti vadászok szintén felismerték tennivalóikat. Tavaly 1465 vadat lőttek le és 300 apró-radprémet adtak át államnnk- •nak export célokra:. Most is gondos­kodnak a vadetetésről, hogy még több, nagy kelendőségnek örvendő vadat biztosíthassanak népgazdasá­gunknak. á kutasi Peiöfi TSZ tagjai jól felfefttk, hogy gazdaggá tegyak az első közös gazdasági evei A szép napsütéses idő kiesalta a kutasi -tsz-í agakat is a határba. Trá­gyával megrakott szánok hosszú so­ra húzódik a szántóföldek, a nagy tsz-táhlák között. — Nem új látvány ez Kutason — mondja Tóth József elvfárs, a Petőfi TSZ elnöke —, hiszem már január­ban megkezdtük a munkát. Most, hogy az idő meggyengült, láttunk csak igazán neki a tavaszi készülő­désnek. A Petőfi TSZ 50 hold föl­det akar megtrágyázni. A kilenc pár fogat hármat-négyet fordul naponta, hogy még olvadás előtt földbe kerül­jön a trágya. 25 hold trágyázásával már végeztek. Ezenkívül 80 kg műtrágyát is szór­nak ki holdanként, amint az* idő en­gedi. 75 mázsa pétisó már a raktár­ban áh, ezenkívül még 90 mázsa ér­kezik -a héten. A soványabb termő­területek fej trágyázásához már most hozzáláttak, hogy a vetés dúsabb termést hozzon. Jóelőre gondoskodtak a burgonya-, cukorrépa-, kukcmicavetőma-g be­szerzéséről is. Vetcburgonyából mint­egy 250 ládával csíráztattak. A hét végéin 'már ládákba rakják. Szerző­dést kötöttek cukorrépa termelésére. A vetőmag már meg is érkezett. 37 holden négyzetes kukorica vetését tervezik. A kukorica fészektrágyázott talajba kerül. Már most gondoskod­tak a tsz-boliek arról, hogy gyom- mem.t-esítsék a földeket. A növény­védő állomással vegyszeres gyomir­tásra szerződitek. A tavaszi felkészülés arra mutat, hogy a Petőfi TSZ tagjai jól indul­ónak a közös gazdálkodás útján. F.'ső gazdasági évük, melyet a közösben töltenek, eredményes, gazdag lesz. A SZOVJETUNIÓ HATODIK ÖTÉVES TÉR VÉNEK IRÁNYEL VEIBŐL A Szovjetunió Kommunista P rija XX. kongresszusán előter­jesztették és elfogadták a Szovjetunió hatodik ötéves terve irány­elveit. A hatodik ötéves terv ada ad arról adnak számot, hogy az épülő kommunizmus nagy országában 1960-ra még magasabbra emelkedik a termelékenység mind a mezőgazdaságban, mind az ipar -an 15 km hosszú perionhálót készítenek a Siófoki Halászati Vállalat dolgozói A Siófoki „Halászati Vállalat dol­gozói a téli hónapokban sem tétlen­kednek. A napokban fejezték be '< balatoni jégvágást. Ezzel párhuzamé, sen befejeződött a halászhajók ja­vítása Is. Tizenhárom halászhajó várja üzemképesen a tavaszi jégolva­dást. Remdbehozték, megjavították továbbá a ladikokat, csónakokat és a há’ókat is. A vállalat dolgozói most új, nagy munkához kezdtek. Perionból 270 vég, azaz 15 km hosszú hálóanyagot Mikor lehet jelentkezni középiskolai és egyetemi felvételre? Az 1956—57. tanév iskoláztatás? fel­adatairól intézkedik az oktatásügyi miniszter utasítása. A továbbtanulás­ra jelentkezők elbírálásánál — és ez vonatkozik minden fiatalra — a jó tanulmányi eredmény a legfonto­sabb szempont. Az utasítás felhívja az általános és középiskolák igazga­tóinak és tantestületeinek figyelmét: még jobban segítsék a munkás- és paraszt származású fiatalokat, hogy tovább tanulhassanak a gimnáziu­mokban, illetve az egyetemeken. A technikumoknál az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a tanulók gyakorlati képzettsége nem kielégítő. Kormányzatunk intézkedé­se: a felvétel előtti egy éves üzemi gyakorlat hozzásegíti a fiatalokat, hogy amikor a .technikumba kerül­nek, jól és könnyebben tanulhassa­nak. Az 1957—58. tanévtől kezdő­dően éppen ezért az ipari és mező­gazdasági technikumokban — egyes tagozatok kivételével — csak olyan tanulókat vesznek fel, akik már egy éves üzemi gyakorlattal rendelkez­nek. Ennek szem előtt tartásával az idén több diák kerül az ipari és me­zőgazdasági technikumba, közülük azonban sokan az iskola .padjai he­lyett egy évet előbb majd az üzem­ben töltenek el. Ezen idő alatt az ipari tanulók számára biztosított fi­zetést kapják a fiatalok. A TI. Rákóczi Ferenc Katonai Kö- zépisko’ába kitűnő, jeles, vagy jó­ahonnan érettségi után a fegyverne­mi- tisztképző iskolába kerülnek. Az egyetemi és főiskolai jelentke­zéseknél elsősorban az általános gimnáziumot végzett jó tanulóknak biztosítják, a felvételi vizsgán elért eredménytől függően, .a továbbtanu­lást. A fegyvernemi tiszti iskolákra a középiskolát végzett fiútanulók je­lentkezhetnek. Az egyetemi és főiskolai, felvételre számba nem vehető érettségiző, ké­pesítőző fiatalok az ipari szakmun­kásképzésnél nagyobb felvételi lehe­tőségre , számíthatnak. Az erősebb íelkészültséget igénylő szakmákban a tanulók jelentős része helyi gyá­rakban és üzemekben helyezkedhetek el. A képző- és iparművészeti gimná­ziumba március 1-ig, a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolába, to­vábbá a többi középiskolába március 15-ig lelhet jelentkezni. A középisko­lás diákok az egyetemre, főiskolára március 1-től április 10-ig, a fegy­vernemi tiszti iskoláikra április 15-ig kérhetik felvételüket. Az egyetemi felvételi Vizsgákat a nappali tagoza­tokon június 27 és július 10 között tartják. Az egyetemre, illetve a fő­iskolára fel nem vettek a műszaki iskolákra augusztus 1-ig jelentkez­hetnek. Az általános iskola nyolcadik osz­tályában végzettek az MTH és a helyi-ipari intézet iskoláiban, a Mun­•n-dű általános iskolai nyolcadik kaerőtairtalékök Hivatala felhívása iz'ályoG fiútanulóik jelentkezhetnek, után jelentkezhetnek. A SOMOGYI NÉPMP JOGI TÁJÉKOZTATÓJA \ dolgozói* poyagi felelőssége Alkotmányunk 59. §~a kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság pol­gárainak alapvető kötelessége a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása és a Ma­gyar Népköztársaság gazdasági ere­jének fokozása. Ezt az alapvető állampolgári köte­lességet sérti meg az a dolgozó, aki munkája közben kárt okoz. A dol­gozók anyagi felelőssége azt a köte­lezettséget jelenti, hegy a kárt okozó dolgozónak az okozott kárt meg kell térítenie. Az általános munkajogi anyagi fe­lelősség alapvető szabályát a Munka Törvénykönyve (MT) 121. §-ának (D bekezdésében foglalt az a rendelke­zés tarta’mazza. hogy »a dolgozó a vábalatnak vé*kesem okozott kárért anyagi felelősségéi tartozik.« A dol­gozók anyagi felelősségének munka­jogi szabályai tehát csak akkor nyer­nek alkalmazást, ha a dolgozó a kár­tétel időpontjában a károsult vál- ía'attal munkaviszonyban van, ha a kár a dolgozó cselekvése vagy mu­lasztása következtében állott elő és a kár előidézésében a dolgozó vét­kes A kár előidézéséiben a dolgozó elsősorban akkor vétkes, ha a kárt szándékosan okozta, vagyis akarta a kár bekövetkeztét, vagy ha nem is akarta egyenesen, de nem törődött azzal, hogy a kár nyilvánvalóan be- köve*kezi’k. Vétkes a dolgozó akkor ?s. ha gondatlanságával okozta a kárt. Ha a dolgozó a kánt szándékosan idézte elő. vagy ha a dolgozót. a kár­okozás miatt a büntető bíróság jog­erősen elítélte, akkor a teljes kárt köteles megtéríteni. Egyéb esetek­ben a dolgozó a kárért legfeljebb egyhavi -bérének 15 százaléka erejéig felel A kártérítési felelősség ilyen kor­látozásának csak akkor van helye, ha a dolgozó a kárt a munkaköré­hez tartozó tennivalóinak ellátása során okozta. Ha a kárt nem mun- k.aváUálói kötelességének teljesítése közben, -hanem éppen kötelességének megszegésével okozta, akkor a bekö- vetkezet kárért korlátlanul felel. Ha a károsult a kárt Okozónak nem munkáltató vállalata, hanem harmadik személy, akkor nem ezek a munkajogi szabályok, hanem a polgári jognak a kártérítésre vonat­kozó általános szabályai az irány­adók. készítenek. Nyáron már ezekkel az új hálókkal kezdik meg a munkát. Hertz Lajos, a vállalat igazgatója el­mondja, hogy a Balatonon elsőízben használják majd ezt a hálót, mely a halászat mennyiségi ered­ménynövelésén kívül hata’mas ön­költségcsökkentést is jelent, a válla­latnak. A múlt év utolsó negyedé­ben már kipróbálták az új műanyag- hálót, idén jóformán egész nyáron perion-hálóval dolgoznak. A nyári hóin,apókban a hal magá­nosén jár, nem tömörül »-bandákba-«, így alig énnek el ezekben a hónapok­ban eredményt, A vállalat dolgozói perkmbó’ »-bódékat«, azaz hatalmas merítőhálókat készítenek, a hajlé­kony, nehezen sérülő műanyaggal a nádasok és a part mentén -is halász­hatnak. Ezeken -a helyeken találha­tó -nyáron a hal, így azokban a hó­napokban, is érhetnek -el jó ered­ményt, melyekben máskor alig akadt fogás. Emellett megkímélik a nagy szárnyas­hálókat. melyek importált, drá­ga pamutanyagból készültek. Hozzávetőleges becslés szeriint ez mintegy félmillió forint értékű me-g- i akarítást jelent a vállalatnak éven­te.. A pe-rlcnhálók használata na-gy időnyerést is eredményez. Ne-m kell napokig szárítani a hálókat, a zsák­mány kiemelése után ismét vissza- süllyeszthetők a vízbe. Az egész halászati idény alatt javítás és szá­rítás nélkül (használható folyamato­san Mivel nehezen sérül, fölösleges­sé válik az állandó javítás is. Ez körülbelül felére csökkenti a -halá­szat önköltségét, mely egy mázsa hal kifogásánál 110 forintot jelent. A há­rom nyápi hónapban ez összesen 220 ezer forint önkölt­ségcsökkentést eredményez. II! milMő- t&ywux* ) Még nagy,---. tatom tejlödik a a.k ötéves terv idején a Szov­jetunió ásványolaj-termelése. 1960- ra az 1955. évi termeléshez viszo­nyítva 91 százalékkal több ásvány -jpiat termelnek ki, ami annyit jelent, hogy az ötéves terv befejez seker a Szovjetunió ásványolaú- termelós-e eléri a 135 ,millió tonnát. UMOmPA BUßGOm mmFLBH A hatodik ötéves tervben a Szov -tuni-ó cukorrépa-termelése 54 szá­zalékkal, a burgonyatermelés 85 sz '-.Zaláikkal, a zöldségfélék termelése 118 százalékkal emelkedik az 1955-ös 100 százalékhoz viszonyítva. Hogyan győzték le a munkaerőhiányt a toponári Békegalamb TSZ-ben? Gadácsi Mihály, a toponári Béke- galamb TSZ tagja tanulságos dolgok­ról számolt be a múlt vasárnap az élenjáró tsz- és gépáll c-mási dolgo­zók -tanácskozásán. Tavaily még sok nehézséggel küsz­ködtünk a munkaerőhiány miatt — mondta. — Azóta rájöttünk, hogyan '■«gíthetünk magunkon. Először is közgyűlésen határoztunk, hogy min­den munkaképes családtagot bevo­nunk a -közös munkába. A felvilágo­sító és hívó szóra 28 családtag lé­pett be közénk. Azóta újabb csalá­dok is jöttek már hozzánk. A múlt réten 3 cs-aléd, 4 taggal kérte felvé­telét, s azon fáradozunk, hogy he­tenként rendszeresein legalább 3—4 új családdal gyarapodjunk. Ezenkívül a gépek alkalmazásával könmyítjük munkánkat. Tavaly 30 II! holdon arattatfumk kombájnnal, a gép jó munkája láttán idén már 60 hold .kombájn-aratásra szerződtünk. A növényápolást is nagymérték­ben gépesítjük, ezért a kukoricát négyzetesen vetjük. Tavaly 20 holdon termeltünk -négyzetes kukoricát, a gép segítségével háromszor kapáltuk meg. Ezen a -területem holdamként 3,5 mázsával több volt.a termés, mint az egy irányiba vetetten. Mi, a tsz tagjai és vezetői min­dent elkövetünk, hogy idén még szebb eredményeket érjünk el, mint tavaly, s 3 százallékkal növekedje­nek termésátlagaink a múlt éviihez viszonyítva. Ez egyéni érdekünk is, mert nagyobb lesz a jövedelmünk," de közösségi érdek is, hogy az or­szágnak -többet adhassunk. A hideg télben is kiállták a próbát a téli-nyári elletők A véres széléről már látszanak a kisivámi sertéstenyésztő telep -beha­vazott, alacsony épületei t-MasszH ről .nézve -minden mozdulatlan az épületek körül; ételnek, -embernek s-e-hcil semmi nyoma. Nagy ívben fordul a szán az iroda elé. Itt már egészen más kép f-ogad- ?a az érkezőt. Az épületek között mintegy 40—50 ember szorgoskodik, lapátolja a havat. — El kell (hordanunk a havat, mert gátolja az etetést — mondja Benyó Ferenc telepvezető. S bizony nem kis feladat a több száz négy­zetméternyi etetőtenületet szabaddá tenni. De nincs más megoldás. Jé­gen, hóban nem ehetnek az állatok. Hó és hó mindenütt. Ezzel küzde­nek a kisiváni dolgozók. A hó akadá­lyozza az etetést, a szállítást. A fagy miatt nem folynak a csapok, s 3—400 méterről kell a vizet szállí­tani. De a -hideg okozta nehézsége­ket is leküzdötték. Szabaddá tették az utakat, nagy üstökben forraljál* a vizet. Rajtuk nem fog ki a hideg. — A nagy hideg nem okozott za­vart az ©Hetesnél?' — Még egy pillanatra sem. A leg­hidegebb napokban is megvolt a kellő hőmérséklet a téli-nyári elle- tő-kfoen. Ezekről a -téli-nyári éltetőkről sze­retnénk valamit hallani. Dr. 'Szűcs Mihály, a Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat állatorvosa azonnal a leg­részletesebbem megmagyarázza -a téli­nyári éltetőik lényegét. Közben el is érünk az első épületekig. Kívülről nem sok látszik belőlük, mert a hó a szó szoros értelmében teljesen be­födte. Rövid ideje használják ezeket a7 éltetőkét. Nem téglából épültek, ha­nem gerendákból, gyékény- és szal­matetővel. Húsz anyakocát tudnak egy-e-gypen elhelyezni. A régi tégla- ólakkal szemben rengeteg előnyük van. A legfontosabb az, hogy a sza­badban bárhol felépíthetők. Jó idő­ben a kismalacok szabadon járhat­nak ki a levegőre, ezzel edzettebbek, ellenállóbbak lesznek. Nyáron 50 százalékkal csökken a malacelbullás a tégláiból épült elletővei szemben. Télen sem hideg, a nyílásokat föld­del és trágyaréteggel tömítik. így a legkeményebb hideg sem hatolhat át a vastag szigetelőrétegen. Télen a t-églaólakban nagy cseppekben hull le a kicsapódott gőz. Ez a kismala­cok bőrbetegségének egyik kóroko­zója, sőt hurutos megbetegedést is okozhat. -Ezt teljes -mértékben kikü­szöbölték az új éltetőkben. Az ilyen ólak sokkal gazdaságo­sabbak. mint a régi, téglából -készí­tettek, egynegyedéibe sem kerül az építési költségük, különösem az új tsz-ek részére tenne .gazdaságos. Bent az ólban mint megannyi nagvméretű gyermek fcetnec, sorakoznak az elletők. Fehérre me­szelve, tisztán. Húsz ketrec húsz anyakocával és megszámlálhatatlan kismalaccal". A legtöbb alatt 9—10 darab van, d-e akad olyan is, ame­lyik 12—14 darabot nevel. Hátul, a ketrecek mögötti üres térségben azok a kocák varrnak, amelyek majd a -mostaniak helyére kerülnek. Azok Eddig »fűtenek« a kicsiknek. Akár­milyen furcsán is hangzik, de ők melegítik az ólakat a hideg-ben. A tágas* helyiséget állatokkal kellett megtölteni, hogy kellemes meleg le­gyen. Mindem anyakoca törzslapja ott lóg a ketrec fölött,. és gondozó­juk pontosan vezeti rá a szaporula­tot így nem történhet tévedés, nem keveredhetnek össze a malacok. A .gondozók nagy odaadással bánnak az á!latokkal,-állandóan mellettük vannak. Éjjel ;s ügyeletes ellető járja áz ólakat. NVm is csod-a, ha ilyen -gondos fel­ügyelet mellett a minimálisra tudták szorítani a malacelhullás-t. (Már hosszú idő óta a megengedettnek mintegy felére.) Bagyari Imrémé, Bajzik Anna lelkiismeretes munká­ját -is dicsérik az eredmények. Szűcs állatorvos és a vállalat ve» '-'etősége bátor kezdeményezéssel .-sza­kítottak az ellet.es régi hagyományai-, val, és most gyakorlatiban láthatják: mennyivel előnyösebb az új eljárás. A vállalat mindig pontosan teljesí­ti tervét, csökkenti az elhullási szá­zalékot, s éviről évre több sertést ad az országnak. Magyar József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom