Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

Vasárnap, 1956. már«ius 4. SOMOGYI NÉPLAP 5 Rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terményeinek és termékeinek szabadpiaci értékesítéséről teles a járási, a városi (városi kerü­A termelőszövetkezetek értékesí­tési tevékenységének előmozdítása érdekében a földművelésügyi minisz­ter rendelettel szabályozta a szabad­piaci értékesítést. A rendelet értelmében azok a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a 'beadási kötelezettségük­nek, valamint a szerződésiben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, fennmaradó terményeiket és termé­keiket a forgalombab ozatalra irány­adó jogszabályok keretei között —1 marba-, 'borjú- és juhhús kivételé­vel — szabadpiacon értékesíthetik. A termelőszövetkezetek — a hasí­tott sertés, nyers sertéshús és zsír- szalcnna kivételével — elvállalhat­ják a tagok háztáji gazdaságából származó termények és termékek szabadpiaci értékesítését — más 'ter­melőszövetkezetektől, egyénileg ter­melőktől és kereskedőktől a terme­lőszövetkezetek értékesítés céljából árut nem vásárolhatnak fel. A termelőszövetkezetek áruikat közvetlenül a fogyasztóknak, üzemeknek, vállalatoknak vagy egyéb állam és közületi szervek­nek, valamint a földművesszö­vetkezeteknek adhatják el. Elárusítóhely létesítésére irányuló szándékát a termelőszövetkezet kö­teti) tanács végrehajtóbizottsága 'me­zőgazdasági osztályának előzetesen bejelenteni. Az elárusítóhelyeken a termelő- szövetkezetek külön-külön, de két vagy több termelőszövetkezet együttesen is. árusíthat. Együttes árusítás esetén az érdekelt termelő- szövetkezetek megállapodást kötnek, amelyet az érdekelt termelőszövetke­zetek közgyűlésének kell jóváhagy­nia. A termelőszövetkezetek áruikat bizományi értékesítés céljából földmű vessző vetkezeteknek is ái- * adhatják. A rendedet továbbá kimondja, hogy a termelőszövetkezeti elárusítóhe­lyek vezetői és beosztott árusítói csak a közgyűlés által kijelölt ter­melőszövetkezeti tagok leheteek, akik végzett munkájukért munka­egység-jóváírásiban és a forgalomhoz igazodó pénzjavadalmazásban része­sülnek. Az elárusítóhelyek ellenőrzését Budapesten a földművesszövetkeze­tek Fest megyei szövetkezeti köz­pontjának ellenőrei, vidéken pedig a járási tanácso t végirehajtóbiz >V. aga mezőgazdasági osztályának termelő- szövetkezeti főkönyvelői végzik. „Kedves Menyhárt gazda! Inkább ma, mint holnap írja alá a belépési nyilatkozatot“ 15 holdas középparaszt a Somogy’ Néplapon keresztül levelet írok neki és felvilágosítom, hogy a termelőszö­vetkezet- gazdálkodás milyen jólétet éy biztos 'boldogulást jelent « dol­gozó parasztoknak. A Somogyi Néplap február 26-i számában olvastam Menyhárt lat­van dányi középparaszt ’ebeiét és Losomiczi elvtárs válaszát. Mivel en­gem több mint 30 éves ismeretség köt Meryhárt Istvánhoz, elhatároz­tam, hogy mint régi tsz-aag, volt Kedves Menyhárt gazda! A Somogyi Néplap február 26-i számában olvastam levelét, amely­ben a barcsi Vörös Csillag TSZ elnökéhez fordult tanácsért, hogy be­lépjen-e a termelőszövetkezetbe, megtalálja-e ott számítását egy jól gaz­dálkodó középparaszt. Amikor elolvastam) levelét, 30 évvel ezelőtti meg­ismerkedésünk jutott eszembe, és ez késztetett arra, hogy levelet írjak magának. Kedves Menyhárt gazda, én Hedrehelyen a Búzakalász TSZ-ben dol­gozom mint fogatos. A mi termelőszövetkezetünk nem olyan híres, mint a barcsi Vörös Csillag, mégis 62 éves létemre a múlt gazdasági évben is 370 munkaegységet szereztem. Egy munkaegység értéke 33,45 forint volt, tehát zárszámadáskor összesen 12 376 forintot kaptam, ami havonta több mint 1000 forintot tesz ki. A tsz-ből kapott jövedelmemen felül ház­táji földemen is termett 25 mázsa kukorica, amelynek nagy részét el­adtam, másik részén pedig disznót hizlaltunk, baromfit tartunk. Tehát ezeknek az alapján, valamint négyéves egyéb tapasztalatból is csak azt tudom ajánlani, hogy inkább ma, mint holnap minden töpren­gés nélkül, bátran írja alá a belépési nyilatkozatot. Nem bánja .meg. MÁRTON ISTVÁN, a hedrehelyi Búzakalász TSZ tagja. Miért nem fogják be a lovakat trágyahordásra a gadácsi Táncsics TSZ-ben Gépállomásaink kötelessége, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket most a téli trágyahordásiban is. Az viszont nem rendjén való,-hogy egyes tsz-ek a téli trágyahordásfoan való lemaradásukért csak a gépállomást o.vo ’ék. A gadácsi Táncsics TSZ- rek p,l. 1000 holdnyi területe van, amelyből csupán 60—70 hold-t o- táiiótrágyáztak. Azért, hogy nem ha­lad náluk a trágyahordás, a gépállo­mást szidják, bár annyi a lova a tsz- nek, hogy minden 21 holdra ja’. egy pár fogat. Tehát módjában áll a tsz- rek, hegy a fogaterőt kihasználva Időben kihordja az istállótrágyát a földekre, még ha a gépállomás nem is ad különösebb nagy segítséget eh­hez. Segítsen a gépállomás, de a ki­rakat ne csak hizlalják a tsz-ben. hanem fogják be a trágya kihordá­sához. 0 jö könyvelés a termelőszövetkezet gazdálkodásának hű tükre! Miről tanúskodik a kutast tsx-ek könyvelése? »A szocialista nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó pa­rasztok számára: a szövetkezés-» — olvashatjuk »A Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Mintaalapszabá- Iya« című kis könyvből Ezzel a gondolattal, a szövetkezés gondolatával alakították meg tavaly ősszel Kutas község dolgozó paraszt­jai is tsz-eiket, a Petőfit, a Békét, az Adyt és a Kossuthot. A megala­kulásuk óta eltelt pár hónap arra volt jó és hasznos, hogy az azelőtt egyénileg gazdálkodó parasztok ösz- szeszokjanak, megtanulják a közös gazdálkodás módját. Csakhamar rá­jöttek: milyen fontos, hogy minden tag tudja, miből mennyi van a kö­zösben, mennyivel tudják munkájuk­kal hónapról hónapra növelni a szö­vetkezet közös vagyonát. Arról is meggyőződtek, milyen fontos szere­pe van a könyvelésnek, annak, ha papírra vetnek, elkönyvelnek min­den változást, növekedést vagy csök­kenést. Amint az alapszabály is előírja, a tsz-ek könyvelést kötelesek vezetni. A járási tanács segítségével a ku- tasi tsz-ek is rövidesen beszerezték a könyveléshez szükséges könyveket, bizonylatokat. A napokban megláto­gattuk őket, hogy megtudjuk: hogyan bántak a könyvekkel, a tagok való­ban megkövetelik-e a tsz vezetősé­gétől, hogy meginduljon a könyve­lés. után mindennap lesz ideje arra. hogy ellássa ' könyvelési feladatát. De ahogy a könyvek üres lapjai elárul­ják, nemigen fordított még időt a könyvek felfektetésére és vezetésé* re. Pedig már volna mit könyvelnie a Petőfiben is. A pénztárkönyvön kívül — melyet a tsz külön pénztá­rosa vezet — teljesen üresek a könyvek. A szekrényben, ahová a könyveket elrafcták, katonás rend uralkodik, ez azonban még nem so­kat jelent. Nem a külső forma a fontos — habár ez is elengedhetetlen feltétele a könyvelésnek —, hanem az, hogy pontosan, naprakészen áll­janak a tsz könyvei. Már két hó­napja el kellett volna készíteni az állóeszközök nyilvántartását, az ál- iatmyilvántartást, a tagok elszámolá­si könyvét, az MNB folyószámlák könyvét és így tovább. Tóth elvtárs megígérte ugyan, hogy egy hét múl­va teljesen rendbehozza a könyveket, azonban ezt nem most kellett volna megtennie. A mulasztást ugyan még pótolhatja, de véleményünk szerint ehhez naponta legkevesebb 5—6 órai munka szükséges. Ezt a feladatot pe­dig Euczó István nem tudja úgy el­végezni, ahogy a követ elmények meg­szabják. A termelőszövetkezet veze­tőségének sokkal körültekintőbbnek kellett volna lennie, így nem fordult volna elő, hogy a könyveléshez hoz­zá sem kezdtek. Nemcsak a könyvszekrény­ben, a könyvekben is rendnek kell uralkodnia A Petőfi TSZ —’ mint Tóth élvtárs, a tsz elnöke mondta — már decem­berben megkapta a könyveket. A legközelebbi közgyűlésen könyvelőt is választottak Luczó István személyé­ben, Luczó István, noha nem tsz-tag — a helyi földművesszövetkezet üzemágfelelőse — mégis szívesen vállalta ezt a többletmunkát, hiszen — ahogy mondta —■ délután 5 óra A jó könyvelés egész embert követel A Petőfi TSZ-szel csaknem egy- időben született az Ady TSZ. Itt egész más képet mutat a könyvelés. A könyveket rendszeresen vezetik, napról napra pontosan könyvelik az eseményeket. 'Alsecz Jánosné köny­velő a szomszédos Szabás községből jár a tsz-be, mégis minden reggel 8 órakor már az asztal mellett ül és szorgalmasan végzi munkáját És hogy van mit tennie, azt ő tudja leg­jobban. Vannak még náluk is hibák, mint pl. a munkaegységek pontatlan vezetése, a földkönyv hiánya. A ta­gok elszámolási könyvében mindé« tagról külön nyilvántartást kell ve­zetni. Amikor cigaretta-előleget osz­tottak, a könyvbe ugyan, bejegyez­ték. a tsz-tagok könyvébe azonbaa már elfelejtették beírni. Ez pedig el­engedhetetlenül szükséges. Az álló­eszközök nyilvántartását náluk se«» vezetik, mert nincs nyilvántartó kar­ton, betétlap. Sürgősen be, kell sze­rezniük a hiányzó nyomtatványokat. Tanuljanak a Béke TSZ könyvelőjétől Szinte hibátlanul vezetik a köny­velést a Béke TSZ-iben. Váradi Imre könyvelő a termelőszövetkezet tag­ja, becsülettel ellátja feladatát. Min­den könyv naprakészen áll, hibát még a kákán csomót kereső sem ta­lálhat. Igen hasznos lenne, ha a töbhi tsz-könyvelők tanulnának Vá­radi elvtárstól. Meggyőződhetnének a pontos és helyes bizonylatkezelés­ről. A könyvelő és az elnök minden bizonylatot, aláír. Az egyik legfonto­sabb követelmény, hogy ; könyvelés bizonylatok alapján történjék. Milyen ember a járási könyvelő ? Hiba, hogy a járási tanácstól az utóbbi időben igen kevés segítséget kaptak a kutasi tsz-ek. Még egy esetben sem járt náluk járási köny­velő, hogy útmutatást adott volna a könyvelők munkájához, de a tsz-ek maguk sem kérték a segítséget. Nagy. mulasztást követnek el a járás részéről, amikor magukra hagyják az új termelőszövetkezeteket. Alseczné, az Ady TSZ könyvelője . meg is mondta: »Még azt sem tudom, hogy milyen ember a járási könyvelő«. Törőd jenele többet a járási köny­velők az új tsz-ek könyvelési prob­lémáival, hogy hibátlan, naprakész könyvelést vezethessenek a kutasa új tsz-efaben is. Kelemen Rózsa A háztáji gazdaságokat szigorúan az alapszabály szerint kell kialakítani Napjainkban, amikor a termo'ő- szóvetkezetek eredménye' láttán és a falu kommunistáinak, tsz-tagjamak hivó szavára megyénkben is naponta újabb dolgozó parasztcsaiádok vá­lasztják a közös gazdálkodás útját, többhelyütt vita keletkezik a háztá­ji gazdaságok kialakítása körül. Dg akad még rendeznivaló egyes régebbi tsz-ebben is a háztáji gaz­daságoknál. ü megengedettnél nagyobb háztáji terület karéra van az egész tsz-ne* A háztáji területekkel kapcsolatos viták egy részt azért állnak meg fenn, mert egyes tsz-ekben a »régi« vezetőség elnéző volt, nem követelte meg a mintaalapszabály betartását a háztáji 'gazdaságok kialakításánál, másrészt pedig, hogy a népnevelők nem minden esetben 'smenetik ala­posan az új belépő dolgozó parasz­tokkal a mintaalapszabaiy ide vonat­kozó részét. A bonnyai Béke TSZ-ben például több tagnak már évek óta 2—3 hold háztáji területe van. A böhönyei Púzakalász TSZ-ben — amely az el­múlt évben alakult — van 'olyan tag, akincE a házához 5—6 hold, sőt meg nagyobb terület is tartozik, s azt vissza akarja tartani háztájinak. Vagy pl. a torvaji Táncsics TSZ- ben ifj Paska Györgynek több min4 egy éve a háztáji kereteit jóval meg­haladó terület van egyéni művelésé­ben, s még állami tartalékterületet is használ. Hova vezet mindez? Azonkívül, hogy megszegik a tsz törvényét, a mintaalapszabájyt, ront­ja a munkafegyelmet — mert a ház­táji terület megművelése elvonja a tagot a közös muhkábö’ —, rontja a tsz tekintélyét az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok előtt, ellen­téteket éhreszt a tsz-tagok között, egyszóval: kárára van a tsz-nek és ez egész népgazdaságnak. Hz alapszabálytól eltérni nincs joga egy tsz-nsft sem földje nincs, annak a közös terület­ből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő vetemé­nyes kertet, szőlőt, gyümölcsöst, va­lamint a- benne épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban egy kát. holdnál több nem lehet». Ettől eltérni nincsen joga egyetlen tsz-vezetőnek és tagnak sem. Ezt magyarázzák meg minden esetben a népnevelők a belépés előtt álló dol­gozó parasztoknák. a tsz-vezetők pedig a tsz-tagoknak, hogy a háztáji gazdaságokat az alapszabály szerint alakíthassák ki. Az a tsz-tag, aki el­tagadja, hogy a megengedettnél na­gyobb a háztáji területe és ez kide­rül, a fölös területről származó jö­vedelmének megfelelően munkaegy­séglevonásiban részesül, s meg kell fizetnie e terület után a beadást is úgy, mint az egyéni termelőknek a földjük után. Végső soron pedig, ha az illető tsz-tag nem hajlandó bead­ni a közösbe az alapszabály szerint előírt háztáji földterületet meghaladó földet, azt a közgyűlés kizárhatja a FIZETÉSÉRT SEM TUDJA .. . Mi újság vajon a marcali tanácsházán? Kukkant­sunk be egypár percre. Mivel a mindéin,napi betevő falat a legfontosabb, az az első kérdésünk Lengyel József mezőgazdasági előadóhoz: Mennyi a tavaszi búza vetésterve? Mennyi őszi kenyérgabonát nem vetettek él? Mit kell pó­tolniuk? A kérdésre világos lenne a felelet. Rövid szóra rö­vid tényfeltárás következnék. Nem, itt nem így megy. Felelet helyett szöszmötölés, fióknyitogatás jön, papír- hajtogatás. Nem tudja. Szerencsére, az 'asztal másik oldalán ott ül Zsiborás József tanécselnökhelyettes. Tisztes kort megért, nem az íróasz'ta’hcz kötött, hanem határjáró parasztember, úgy ismeri a marcali földeket, mint a tenyerét. Ö Segít ki bennünket: — 45 hold őszi búza 'hiányzik. Ezért hát 52 mázsa tavaszi búza vetőmagot igényeltünk. — És például a hírec jószágtartó marcaliaknak mennyi a kukoricavetésterülete? Megint jó az öreg a háznál. Ezt is ő mondja meg. — És hogy tisztítják a vetőmagokat? — -kérdez­zük ezután. Erre is csak himel-hámol Lengyel József. A gépállomás ugyan már február másodika óta megkezdte a szialetotorozást, de a parasztok nem viszik oda a vetőmagot. Miért nem szorgalmazza a marcali tanács?. Erre sem válaszol' Lengyel József. Köze] van a Nagybajomi Növényvédő Állomás is. Vajon a neves marcali gyümölcsösöket hogy védik meg a kártevőktől? Erre is csak mordul a mezőgazdasági előadó: ;— Hát kérem, ha 200 termőfaegységet meg ■akarnak óvni a gazdák, akkor segít Nagyibajom. De hagy- ki. s mit akar ebben az ügyben, azt már nem tudja. Pedig Lengyel József ezért is kapja a fizeté­sét ... Mindegy, ő fizetésért sem tudja ... „Erdő-avatás“ tsz-einkben Az erdő, a fa, a ligetek nagy kincséből a somo­gyi tsz-eknek a legutóbbi, az 1038-as kormányrende­let újabb részt adott. Az újonnan alakult vagy régeb­bi, ide most tagosító itsz-eknek aa /állami erdőgaz­daság különálló, kisebb egységeiből 50 hold erdőid- egészítést ad. Ezzel a téli tüzelő megteremtésének gondját veszi le az állam a tsz-tagok válláról. Mindezeket korszerű erdőgazdálkodásra vonatkozó tanácsokkal, útbaigazításokkal tetézik meg. A minap is ilyen formák között kaptak 33 hold­nyi új erdőt a felsőmocsoládi Petőfi TSZ tagjai. Nagy volt az öröm! S az örömtől elragadtatva 'égerrönkből! disznóólát akartak építeni. Az erdész azonban találóan mondta nekik: Nem oda Buda! Az éger először is három év alatt elrothad — »vét ól, nincs ól!« Viszont az égerért minden valutát meg­adnak a cseh ceruzagyárak: pompás ceruzanyél lesz belőle. Disznóólnak inkább á göcsörtös cserfa alkal­mas. Nézzék meg csak, húsz év alatt sem tudja ki­túrni a fáját még a vad agy árú kan sem. Az égerfával pedig az egész ország jól jár, a cseh ipar különféle termékeit kapjuk meg érte. Persze, a mi hazai iparunknak, munkásainknak is jut a fenyőiből, a tölgyből: arra meg bányászaink várnak. A tölgy vagy a fenyő Ugyanis a bánya-aknák megtámasztására különösen alkalmas: amellett, hogy rugalmas, reccsenéseivel, hajlásúival előre jelzi az esetleges beomlás veszélyeit... A felsőmocsoládiak nevében Pozsonyi Lajos, a Petőfi TSZ elnöke ígérte meg, hogy a a bányafa ha­zái .kitermeléséhez nagy szolgálatot adó fafajtáikat — fenyőt, tölgyet — gondosan nevelik, ápolják új erdejükben .. . Scmogyvár, Buzsák, Pusztakovácsi tsz-ei is meg­kapták új erdőiket, s március elsején tartották meg az »erdő-avatást«. Meg kell értenie és magáévá kell tennie miniden tsz-tagnak, amit a mintaalapszabályzat előír: »A termelőszövetkezetbe lépő min­den család, amelynek önálló háztar­tása van, jogosult V2—1 kot. hold földet Iháztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor tsz-ből. Hogy ez utóbbi intézkedésre ne kerüljön sor, a kommunistáknak, a tsz pártszervezetének rendszer’eaan és türelmesen kell foglalkoznia a tsz-tagokkai, s meg kel! ismertetet velük az alapszabályt, a tsz törvé­nyét. ­Négyzetes vetés, gépi művelés = bőségesebb kukoricatermés, gazdagabb jövedelem Ez a 120 hold négyzetesem vetett A múlt évben a nagyberki Győző TSZ indította el a 35 mázsás kuko- ricatermelési mozgalmat. Négyzetes műveléssel, a gépek jó kihasználásá­val 35 helyett 38 mázsás kukorica- termést értek el holdanként. A Győ­ző TSZ vezetősége kiszámította, hogy négyzetes vetéssel,- gépi műve­léssel olcsóbban többet termelnek holdanként. Pl., ha kézi erővel ka­pálnák a kukoricát, akikor csak az egyszeri kapálás 1 holdnál három munkaegység ráfordítást követelne, illetve nyolc munkaegységet kellene adni egy-egy hold kukorica három­szori kapálására. A négyzetesen ve­tett kukorica gépi művelésénél pe­dig a háromszori kapálás csupán 3,5 munkaegység ráfordítást igényel. A múlt évben 50 forintot ért egy-egy munkaegység a tsz-ben. ezt alapul véve egy-egy hold kukoricánál te­hát 225 forintot takarít, meg a tsz. kukoricánál idén legalább 27 000 to­rint megtakarítást jelent. Ugyanak­kor holdanként csak 2 mázsás töbfo- lettermést számítva is 240 mázsával több kukorica kerül a tsz padlására. Megy ink többi termelőszövetkezetei is így számoljanak, és csatlakozza­nak a nagyberki Győző TSZ kezde­ményezéséhez: minél nagyobb terű- leien vessék négyzetesen és mflvel- tessék gépiiéi a kukoricát. — A Népművészeti Intézet fiattal írókból, zeneszerzőkből alakult mun­kaközössége segíti megyénkben is a népi ha,gyományokat, nép szók ásókat gyűjtő népi együtteseink munkáját. Több helyen már 'be is mutatták a munkaközösség tagjainak népi együtteseinkkel közösen alkotott mesejátékait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom