Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. március 31. •• Üldözik a kommunista pártot az Egyesült Államokban Eugene Dennis elvtárs sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ). F. Orehov ír­ja a Pravdában: Az Egyesült. Államok kommunista párti szervezetei és a Daily Worker szerkesztősége helyiségeinek és va­gyontárgyainak lefoglalását követő események megerősítik, hogy ez az »adóügyi intézkedés«, ahogy a ható­ságok képviselői nevezik, a valóság­ban szembetűnően politikai jellegű és célja az Egyesült Államok Kom­munista Pártja tevékenységének megakadályozása. Mint már ismere­tes, a kommunista párt és a Daily Worker szerkesztőségének vagyon­tárgyait azzal az ürüggyel foglalták le, hogy nem fizették meg az elmúlt évekre a jövedelmi adót. Viszont a Daily Worker szerkesztősége csak egy nappal a helyiség le­foglalása után kapta meg a jö­vedelem adó fizetési felszólítást. Az ilyen felszólításokat rendszerint az esetleges foglalás előtt három héttel küldik meg. Magánbeszélgetésekben — mint a Daily Mirror rámutat — az adóhiva­talnokok nem titkolják, hogy »az adóügyi villámháború egyike azok­nak az eszközöknek, amelyekkel csa­pást lehet mérni a vörösökre«. Egyes ismert személyiségek telje­sen nyíltan beszélnek erről. Willey szenátor, a köztársasági párt ismert személyisége például nyilvánosan helyeselte az adóügyi hatóságok in­tézkedését, mint olyan eszközt, amellyel szét lehet zúzni a kommu­nista pártot. Eugene Dennis, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitká­ra március 28-án tartott sajtóérte­kezletén rámutatott, hogy a kommunista párt és a Daily Worker helyiségei ellen intézett támadások érintenek »minden amerikait, bármilyenek is poli­tikai nézetei«. »Ha ma — mondotta — le lehet lakatolni a Daily Worker és a kom­munista szervezet helyiségét, akkor holnap majd le lehet lakatolni a szakszervezeti és a liberális, a néger és egyéb szervezetek helyiségeit is. Ez a történelem tanulsága«. Dennis kijelentette, hogy a kor­mány ezzel a példa nélkül álló intéz­kedésével a választások évében meg akarta félemlíteni a politikai ellen­zéket, hallgatásra próbálja kénysze­ríteni a Dulles-féle »háború küszö- be«-politika legkérlelhetetlenebb el­lenfelét. Dennis rámutatott, hogy az adófizetés kérdése csupán durva ürügy. »Minden más politikai párthoz ha­sonlóan — mondotta — állítjuk, hogy a törvény egyetlen politikai párttól sem követeli meg jövedelmi adó fizetését«. Dennis kijelentette, hogy a hatóságoknak a kommunista párt elleni intézkedései bumeráng­ként visszaszállhatnak a hatóságok fejére. Ennek lehetőségét egyes burzsoá lapok is elismerik. A New York Post például nem ellenzi ugyan elv­ben a kommunista párt üldözését, de aggódik amiatt, hogy a hatósá­goknak a kommunista párt elleni mostani »melodrámaszerű intézkedé­sei« nem kívánatos visszhangot kelt­hetnek a világközvéleményben és árthatnak Amerikának. el sz a olasz szocií Kóma (MTI). A Tanjuig római je­lentése szerint az olasz szociailista- demoäariata párt vezetősége legutóbbi ülésén megvitatta a politikai hely­zetet, viszonyát más szocialista moz­galmaikhoz, különös tekintettel a májusi községi választásokra. A vita során éles ellentétekre ke­rült sor a pánt egyes áramlatai ko­zott, különösen a munkásmozgalom egységének kérdésében. A baloldali MAGYAR—SZOVJET HATARTALALKOZÓ LESZ FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÉN ÁprdMs 4-én, felszabadulásunk 11. évtordulójáin az MSZT és a DISZ vezetésével két 50—50 tagú magyar küldöttség utazik Káipát-Uknajnába, ahonnan ugyancsak két csoportban 100 küldött látogat hazánkba. A 'kár­pátaljai fiatalok küldöttsége a ha- tártaláJlkozó után Miskolcon tölti a szárny követelte, hogy a szociaMsta- demokrata párt választási kiáltvá­nyába vegyék fel programpontul az együttműködést más szocialista moz­galmaikkal. A jobbszámy, köztük Saraigat és híved szembehelyezkedett ezzel a javaslattal, azt hangoztatva, hogy »a szociáldemokraták nem mű­ködhetnek együtt a kommunisták­kal.« A szavazás során a baloldali szárny javaslata szerezte meg a többséget. A javaslathoz csatlakozott a centrum javarésze is Mateottival, a párt titkárávalll együtt. Befejeződött a Román Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka Bukarest (TASZSZ). Március 29- én befejeződött a Román Népköztár­saság Nagy Nemzetgyűlésének ülés­szaka. Az ülésszak elfogadta a nép- köztársaság 1956. évi állami költség- vetéséről szóló törvényt. N. A. Bulganyin fogadta Tage Erlander svéd miniszterelnököt Moszkva (TASZSZ). N. A. Buliga- nyim, a Szovjetunió Minfisztertamá- csának elnöke csütörtökön fogadta Tage Erlander svéd mlimiszterelinö- köt. Edander kíséretében volt Hed- lung svéd belügyminiszter, Sohlman, Svédország rendkívüli és meghatal­mazott moszkvai nagykövete. Az NDK baráti kapcsolatokat kíván kiépíteni Jugoszláviával Berlin (MTI). Németország Szo­cialista Egysógpártja III. pártérte- kezletének csütörtöki ülésén Peter Florin, a párt központi bizottságá­nak tagja felszólalásaiban foglalko­zott a Német Demokratikus Köztár­saságnak a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz fűződő viszonyá­val. Kijelentette: »összeköt bennünket a fasizmus eiManl közös gyűlölet és a közös akarat, hogy nem engedjük meg a műit megismétlődését Épp ezért kívánatos, hogy népeink és ál­lamaink közt az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés alapján bará­ti kapcsolatok épüljenek ki.« INDONÉZIA FÜGGETLEN KÜLPOLITIKÁT AKAR FOLYTATNI Ruszlan Afbdulilah Gani, az új in­donéziai külügyminiszter a napok­ban átvette tisztségét Árnak Agumg- tói, a régi kormány lelépő külügy- miMszterétőil. Albdulláh Gani tiszt­ségének átvételekor kijelentette, hogy az új indonéziai kormány füg­getlen külpolitikát folytat majd a viilágbéke előmozdítása érdeliében. Az új külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy az új kormány külpolitiká­jának célja a többi között a bandiun- gi értekezlet határozatainak végre­hajtása, a Hollandiával kötött úgy­nevezett »kerékasztal« egyezmények teljes érvénytelenítése, valamint In­donézia Nyugat-Imán visszaszerzésé­ért folytatott harcának továbbvitele. Albdulláh Gani hangoztatta, hogy Indonézia — amely szabad, függet­len állam és az ENSZ tagja — olyan pclitíkához ragaszkodik, amely elő­mozdítja a világlbékót. K. J. Vorosilov távirata Mohamed marokkói szultánhoz Kérem Felségedet, fogadja a szov­jet nép nevében és a magam nevé­ben őszinte jókívánságaimat Marok­kó függetlenségének kikiáltása al­kalmából. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a legjobb eredményeket kívánja a marokkói népnek az ország nemzeti megújhodásában, és kifejezi azt a reményét, hogy országaink között a barátság és az együttműködés kap­csolatai fognak kifejlődni. Moszkva, Kreml, 1956. március. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. ÉRDEKESSÉGEK inn«ji-on/ian( Európa legnagyobb sóbányájában Húsz másodperc alatt 60 méter mélységbe ereszkedik a difit Krakkó közelében, Wiehczkában, Európa legnagyobb sóbányájában. Ezek a sóbányák a IX. századiban keletkez­tek, 1105-ből'származó történelmi ok­mányok már megemlékeznek a só­adóról, amelyet a wieliczfaai bányák fizettek, A faliak sóból vannak, a levegőnek sós vize van, sóléipcsökön haladunk lefelé, sókerítésre támas2kodunk. Sok százezer turista járta végig előt­tünk ezeket a hosszú zegzugos folyo­sókat, amélyefc nem munkahelyre vezetnék, hanem a bánya turisztikai érdekességei és szépséged fedé. A lengyelek, akik féltékeny gonddal őriznek münden nemzeti kincset, a régi idők mdmdenszóp hagyományát, nagy súdyt hefljyezmek arra, hogy ez a bánya is megmaradjon a maga szépségében. A vHOanyvilágításos, 55 méter hosszú, 17 méter széles és 12 méter magas helyiséget, a Szent Kundigun- da-kápodmát huszonhét éven át épí­tették a bányászok. Gyertyatartók, szobrok, domibanművék, faragványok díszítik. Mindezt kristályokból fa­ragták. A sóba vájt 'barlangok és termek nincsenek pillérekkel meg­erősítve, sem pedíig alátámasztva. Másfél méter vastag sóréteg óvja páncélszerűen a barlangokat a ibe- omlástól. Tizenegy méter mélységű sósvfeí tóhoz érünk. A tavon vasárnapon­ként csónak viszi a turistákat a földalatti ddrámdulásra, A bánya ma 135 méter mély. Wieddczkában zöldsót, kősót és ak­nasót 'bányásznak. Az a.knasó élel­mezési célokra szolgál. Kristálysót is 'bányásznak, ezt főleg tanulmónyi cé­lokra, optikai vizsgálatokra használ­ják. A só bányászása évszázadokkal ezelőtt kézzel történt: kaparták. Az­tán csákányokkal termelték Id a sót. Most már gépekkel, elektromos árammal, sűrített levegővel folyik a só bányászása. A wieliczkai sóbá­nyákban évente kb. 100 000 tonna timsóf és 50 000 tonna konyasót ter­melnék. Tudósok becslése szerint a bánya földalatti sókészlete kb. 299 millió tonna. Április 8-án kezdődik a Fák Hete A második ötéves tervben a fában sze­gény vidékeken ezer és ezer hektáron ülte­tik el a kás fákat. E munka népszerűsítésé­ben a fák hete min­den évben figyelemre­méltó eredményeket hozott. Az ünnepsége­ket az idén is megren­dezik, A fák hete ese­ményeit a tanácsok szervezik a tömegszer­vezetekkel, elsősorban a DISZ-szeL az úttörő- szervezetekkel, vala­mint a helyi népfront- bizottságökikal együtt. A tanácsok mindenhol az állami erdőgazda­ságtól kapnak szak­mai segítséget. A gaz­daságok gondoskodnak facsemetékről, sub(sn- gokról, erdészeik elő­adásokat tartanak a fásítás jelentőségéről, a kis fák ápolásáról, védelméről. A fák he­te ünnepségei április 8-án, vasárnap kez­dődnek. VASBETON UGRÖTORONY Nemrégiben az egyik csunkángi stadionban vasbeton ugrótomyot építették az ejtőer­nyősök számára. A to­rony kb. 50 méter ma­gas & egyszerre több ember ugorhat ki be­lőle Bent felvonó mű­ködik és az viszi fel az emberekét Ez a to­rony a Mmai fiatalok körében nagy népsze­rűségnek örvend. Az angol munkások tiltakoznak a tervezett lakbéremelések ellen Az ADN londoni híradása szerint He­mel Hempstead angol város nyolc üzemének munkásai nagy tünte­tőmenetet rendeztek, amelyhez (’'irodai ' alt- kalmazottaik, háziasz- szonyck és más szak­mák dolgozód is csat­lakoztak. A -gépipari munkások szakszerve­zetének zászlaja alatt haladó menet élén skót dudások halad­tak. A tüntetők a vá­ros utcáin végigvonul­va szavaűókónusban közölték, -hogy nem hajlandók magasabb lakbéreket fizetni. NÖVÉNYI GYAPJ» Mandzsúria egyik legfontosabb természe­ti Jdncse a sásíélek­hez tartozó ula-fi. Egyik fajtájából, a vö­rös ulábói kiváló mi­nőségű igyapjúszerű texitűlanyaigot állítanak elő. Az Usszms- és *e Amur-medencében, a magylkiterjedésű kelet- mandzsuriai mocsarak­ban októberben taka­rítják be az úa-füvet. A begyűjtés után ma- non+a szárítják és ti- Mják. Az ilyenformám fel­dolgozott ú.a-fű ügyem- azokkal a itulaidoinsá- gelkkal rendelkezik, mint a gyapjú. Rostjá­ból: matracot, takarót, d.pirékaliat készítenek és vattáinak is használ­lak. Az ula gyapjút beleszövik a házisaőt- tesékbe is, amelyek ígv sokkal tantósiefo- bak. Az ula-gyapiúiból talpbéléseket is készí­tenek. Innen ered * neve is, (hiszem tda mongol nyelven oipő- tatoat jelent. Mandzsú­riában* évente 7999 tonna ula-fű terem. A kínai tudósok ku­tatásokat végeznek a vörös uila felddlgoeásá- nak gépesítésére. LÁTOGATÁS A „MOSZFILM" STÚDIÓBAN ■napot, a másik küldöttség egy része | Záhonyban, másik része pedig a I Kiisvárdai Gépállomáson és a kísér- i Jetii gazdaságban tesz látogatást. f A magyar fialtatok Uzsgonodfoan | átadják majd a szovjet ifjúságnak I ifjúságunk hálaüzenetét, amelyet a J szombaton délután 2 órakor a Sza-1 iiadság téri hősi emlékműtől induló | staféta visz a határig. x Közkegyelmet adtak a politikai elítélteknek Bolíviában Paz Estenssono elnök kormánya .március 28-án általános közkegyel­met hirdetett a politikai foglyoknak és a politikai emigránsoknak. Az amnesztiarendelet kiterjed mdenden olyan politikai fogolyra, akit 3943. decembere Után tartóztattak le, beleértve az 1946. évi júliusi fegyve­res felkelés részvevőit is. Az emlí­tett felkelés alkalmával mozdították el tisztségéből és ölték meg Villaroel elnököt. A nyugatnémet fémipari dolgozók vörös zászlókkal vonulnak fel május 1-én Berlin (MTI). A nyugat-németor­szági fémipari dolgozók Bremenha- veraben tartott küldöttértekezlete el­határozta, hogy a szakszervezet tag­jai a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajával vesznek részt a május elseji tüntetéseken és felvo­nulásokon. Az értekezleten bizottsá­got jelöltek kd a május elseji ünnep­ségek előkészítésére. Vajon milyen filmeket forgatnak ma a »MOSZFILM«-nél? A kérdésre megkaphatja az ember a rövid vá­laszt, ha a gyár épületébe belépve megáll a fényképszekrény előtt. Ab­ban ugyanis egy-egy kép mutatja be a készülő filmeket. Georgi Dimitrov életéről és forra­dalmi tevékenységéről szól »A törté­nelem leckéje« című film, amelynek rendezője L. O. Arnstam. K. K. .Ju- gyin »A színpadi deszkákon« című vígjátékot rendezi. G. N. Csuhraj éppen Borisz Lavrenyev »A negyven- egyedik« című regényét viszi film­re. A szovjet milicisták hétköznap­jairól számol be »A 306-os ügy«, amelynek rendezője A. Ribakov. Tovább menve a gyár területén egyik meglepetés a másik után ér bennünket. Különböző városokba, különböző »éghajlatok« alá, sőt kü­lönböző korokba kerülünk. Itt éppen a »Prológus« című já­tékfilm felvételei folynak, mégpedig egyszerre széles- és közönséges vá­szonra. Visszautazunk egy fél szá­zaddal, a díszletek a forradalom előtti Moszkva girbe-gurba, szűk ut­cácskáit mutatják. Alig megyünk néhány lépést és máris Pétervár munkásnegyedének diadalívét lát­juk. Bizony ez itt a Narvái-kapu. A film az első orosz forradalom izgal­mas eseményeiről szól. P. Kiszeljevtől és J. Szerganovtól megkérdezzük, hogyan készültek a film díszletei: — Nem könnyű dolog maradékta­lan hitelességgel visszaadni a törté­nelmi környezetet. Sokáig tanulmá­nyoztuk a »főpróba« korának kép­anyagát, illusztrációkat gyűjtöttünk, amelyek az akkori idők mindennapi életét és embereit mutatták be. El­látogattunk Leningrádba és alapo­san megismerkedtünk a Narvai-ka- pu vidékével, szinte már behúnyt szemmel is magunk előtt láttuk a Vörös Presznya tájképét. Találkoz­tunk a barikád-harcok részvevőivel és feljegyeztük emlékeiket. A művészek kutatómunkája meg­hozta a kívánt eredményt. Ä nézők előtt feléled a hősi 1905-ös év törté­nete.. Most veszik fel a barikád-har­cok egyik epizódját. A rendező J. L. Dzigan és segítőtársa J. J. Zilber- stejn. Gomolygó füst és lángnyelvek csapnak az ég felé. Bombák tompa dörrenése hallatszik. A barikádra lassan felkúszik a vörös lobogó és a hirtelen felhangzó dalból kicsen­dül a film egyik főszereplőjének, Barbarának hangja, akit Nyina Ro- gyionova személyesít meg. ' A bemutató teremben a »Gyilkos­ság a Dante utcában« című filmet pergetik. Feszült drámai helyzetek váltakoznak benne. Madelain Thi- bauld ismert francia színésznő és fia, Charles, a hitlerista megszállás ide­jén két szembenálló táborba került. Az anya részt vesz a népi ellenállási mozgalomban. A fiú elárulja a ha­záját. ... Egy párizsi színházban vagyunk, a közönség lelkesen ünnepli Thi- bauldot, a tehetséges színésznőt. A nézőtéren ott van fia, Charles. Egy­szerre csak lövés dördül el és Made­lain Thibauld a fia szemeíáttára agyonlő egy német ezredest. Ezzel a cselekedetével nemcsak a megszál­lók elleni gyűlöletét juttatja kifeje­zésre, hanem azt az utolsó anyai re­ményét is, hogy visszaszerzi fiát F ranciaországnak. M. I. Romm, a Szovjetunió nép­művésze, a film rendezője így nyi­latkozik: — Filmünk a második világhábo­rú idején mutatja be Franciaorszá­got. Madelain Thibauld alakja a be­csületes francia nő szent hazaszere­tetét tükrözi. Ezt a szerepet J. Ko- zirjeva játssza, fiát, Chariest, pedig M. Kozakov, a Művész Színház stú­diójának főiskolai hallgatója szemé­lyesíti meg. Most a főpavilonba látogatunk. Sodronykötelek, épülettömbök tö­mege fogad bennünket. Erődök és bástyák romjai közé kerültünk. Ez szolgáltatja a hátteret »A halhatat­lan helyőrség« című film cselekmé­nyéhez. A film a Nagy Honvédő Há­ború idejében játszódik, Breszt hősi védelméről szól. Rendezője: A. Ag- ranyenko. A szomszédban V. Bászov rendező irányítása mellett az együttes „Azt első örömök“ című filmen dolgozik, amely Kon­sztantyin Fegyin regénye alapján készül. A felvételekhez maga az írá nyújt segítséget tanácsadói minőség­ben. — A nagyszerű művészi kép, ame­lyet Fegyin rajzolt elénk, megkapott bennünket a nagy és viharos kor igaz, mély ábrázolásával — mondja a rendező, akit a »Bátorság iskolá­ja« és »Az Emirátus bukása« című filmek alkotójaként ismernek a né­zők. — A filmben bemutatjuk a for­radalmi illegális munkát, s azt, ho­gyan formálódtak a forradalmi erők a sztolypini reakció idején. A közép­pontban Kirill Izvekov élettörténete és az a társadalmi környezet áll, amelyben a hős jellem kifejlődött. Az első rész után mindjárt elkezd­jük a másodikat, melynek címe »A szokatlan nyár«. Megismerkedtünk egyik főszerep­lővel, V. Jemeljanovval, aki a bol­sevik Pjotr Ragozint, Kirill tanító­jának szerepét játssza. — Arra törekszem — mondja Je- meljanov —, hogy a néző, aki Fe­gyin regényéből jól ismeri Ragozin alakját, higgyen nekem, s elképze­lése egybeessen azzal az ábrázolás­sal, amellyel én megszemélyesítem ezt a szerepet a filmen. ... Már alkonyodott, mikor el­hagytuk a filmgyárat. A stúdiók ra­gyogó fényben úsznak, mellettük hosszú épületek feketélltek. Ez lesz az úgynevezett »Nagy MOSZFILM«, amely a stúdiók és segédüzemek egész seregét egyesíti magában. Mindenütt a filmtechnika legújabb vívmányai kapnak helyet. A befeje­ző munkálatok folynak és nemsoká­ra az új épületeket is birtokukba veszik a filmművészet dolgozói. (Lapunk következő számában egy hollywoodi látogatásról számolunk be.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom