Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

Péntek, 1956. március 38. SOMOGYI NÉPLAP 3 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Asszonyok, leányok, okuljatok az én esetemből M int a Somagyi Néplap hűséges olvasója, arra kérem a szerkesztőséget, adjon levelemnek helyet ez újságban, mert az én esetem sok asszony­társamnak tanulságul szolgálhat. Ezért írtam meg az egész történetet. Néhány évvel ezelőtt mosdás közben kis csomót vettem észre a mellemben. Olyan kicsi volt, hogy nem törődtem vele, lassan el is feledkeztem róla. Évek teltek el, mire újra észrevettem, de akkor már három­szorosára nőtt. Fájni még akkor sem fájt, a munkában sem akadályozott. De azért megijedtem. Sokat hallot­tam már a rákról. Szegény anyám méhrákban halt ineg, féltem, hogy nekem is ilyen bajom keletkezhet. Szóltam is az uramnak, hogy orvoshoz kellene menni. Ö azonban leintett, hogy ne mutogassam magam. Egy- időre el is hallgattam a dologgal. Közben a csomó egyre nőtt, egyik nap aztán ki­fakadt. Ekkor már szólni sem mertem senkinek. Egyik nap kis cédulát hozott a postás, rajta a fel­hívással: menjek rákszűrésre. A szomszédasszonyok is kaptak, volt aki elment, volt aki nem. És gyűltek a cédulák, lassan-lassan már vagy tíz cédulát kaptam, de nem mertem elmenni; úgy éreztem, nekem már csak rosszat mondhatnak az orvosok. Végül oda ju­tottam, hogy kezdtem magam nagyon betegnek érezni. Legközelebb a Mari lányom kapott behívó cédulát, öt biztattam, menjen el a vizsgálatra. De ő is kine­vetett. Igen elkeseredtem, szétnyitottam a blúzomat, és megmutattam a sebes mellemet. Elsápadt az én lányom, sírt is egy sort, de más­nap elment a vizsgálatra, hogy kitapasztalja, mi dolog Még a siófoki hajósoknak is szükségük van a tanulásra az. Hamarosan megjött. Elmondta, hogy sokan voltak ott öregek, fiatalok, mind azért, hogy megvizsgáltas­sák magukat. A vizsgálat előtt rendre elmagyarázták neki is, hogy a vizsgálat célja: megelőzni az esetleg végzetessé váló bajt. Másnap elmentem én is. Vetter főorvos fogadott a szobában. Elmondtam, miért jöttem. Mutatom a bajo­mat, hát ő csak csóválja a fejét. »Hol lakik maga?« — kérdezte. »Itt, a Szigetvári utcában« — feleltem. »Nem hallott a rákszűrésről?« — kérdezte tovább. »Hallot­tam, de nagyon féltem eljönni, régi már a,z én ba­jom, biztosan segíteni sem lehet rajta.« Erre elvörösödött a főorvos, s úgy, de úgy össze­szidott, hogy szinte már én kérleltem, csakhogy csil­lapodjék. Megígértem én mindent, csak vegyen gond­jaiba, gyógyítson meg. így is történt. Néhány nap múlva kezemben volt a kórházi beutaló. A kórházban megoperáltak, utána sugározták, később még Budapestre is elküldték rá­diumsugárra. Már csak ellenőrzésre járok háromha- vonként, újra egészséges vagyok, örülhetek az élet­nek, családomnak. Tj'z az eset már több mint egy éve történt. Az- ^ óta sokat gondolkoztam azon, hogyan vál­hatna az én betegségem, gyógyulásom okulására a többi asszonynak. Az én családom tanult belőle, leá­nyom, menyeim azóta rendszeresen járnak rákszű­résre. De én minden asszonytársamnak szeretnék se­gíteni. Ezért fogtam tollat, s írtam meg ezt a levelet. M. J.-né, Kaposvár. ■Szemű. pártszerveze­tünk sóikkal alaposabban előkészítette az idei ok­tatási évet, mint az előbbieket. Böröcz Já­nos elvtárs pánttlitkár és a pártvezetőség még a nyáron igyekezett mi­nél több elvtársinak megmagyarázni, hogy pártunk Szervezetű Sza­bályzata miért teszi kö­telességévé minden kommunistának, hogy állandóan képezze ma­gát, s a tanulás milyen sokat segít munkájuk­ban. Vannak azonban mé* ma is olyan pánttaigck alapszervezetüinikben, akik feleslegesnek tart­ják a pártcktatásit, s ha agy mód van rá, min­denféle, el nem fogad­ható indokkal távcüma- radinafc a foglalkozások­ról. Pusztay József kor­mányos, Babai elvtárs, Jónás János szívesen elmaradozik az oktatás­ról1. Ha hívják őket, hogy vegyenek részt a foglal­kozásokéin, családi prob­lémáikra hivatkoznak. Elfelejtik, hogy az üze­mi pártszervezet hány­szor segített családi gondjaik megoldásában, Lakásproblémáik rende­zésében. Legfőbb ideje lenne, hcigy az ilyen párttagok megérsék: pártunk Szer­vezetű Szabályzata min­den kommunista köte­lességévé teszi, hogy ál­landóan 'képezze ma­gát, növelje marxista— leninista tudását. Ha a páirtvezetőség figyelmez­tetése után sem változ­tatnak magatartásukon, mód van arra, hogy az egész párttagság felelős­ségire vonja a pártélet szabályait - megsértő párttagokat. Tarjányi János levelező, Siófok, MAHART-kárendeLtsóg. „Eladnám nemlétező ingatlanomat... a Kapcsolatom a Siófo­ki Járási Pénzügyi Osz­tállyal pár évvel ezelőtt kezdődött. Annakidején kaptam ugyanis egy fel­szólító levelet, melyben az osztály arra utasít, hogy fizessek be nagy- csepélyű dngatlancim adó­hátraléka fejében 800 ferimtot, mert ellenkező esetben stb... Miután legjobb tudo­másom szerint Nagycse- pélyen soha |nem volt és ma sincs semmiféle ingatlanom, így adóhát­ralékom sem Lehetett, tehát nem fizettem. Két héttel ezelőtt ugyamcsiak fizetési meg­hagyást kézbesített a posta, amely szerint a nagycsepeiyi főkönyv­ben 1955. évről késedel­mi kamattal együt 762 forint adóhátralékom van. A felszólítás továb­bi része arra figyelmez­tet, ha nem fizetek har- ladátotaLamull, adópótlé­kot is kall fizetnem. Bevallom őszintén, is­mét nem fizettem, ha­nem felkészültem a kö­vetkező felszólításra, amely iha megérkezik, haíladéiktálaniul kérdést intézek a nagycsepeiyi tanácshoz, de a Siófoki Járása Pénzügyi Osztály­hoz ás, hogy mondják meg, hol fekszik Nagy- csepelyen a házam vagy földem. Egyúttal megké­rem a tanácsot arra is, hogy küldjön tulajdon­jogomról telekkönyvi igazolásit, hogy ennek birtokában árubaJbccsát- hassam ingatlanomat. Megígérem, ha eladtam, kifizetem összes adóhát­ralékomat. Horváth Imre, Balatonszárszó. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS 4r Egy küldött a járási pár tér teke siet re késsül, ♦ Toponár példásan adózik április 4 tiszteletére* Nem győzhet" í Toponár dolgozói adófizetési köte­lezettségük pontos teljesítésével is készülnek április 4 méltó megünnep­lésére. A község eddig 102 százalék­ra teljesítette adóbevételi tervét. Az ■eredmény elérésében igen nagy ré­sze van a tanácstagok példamutatá­sának. Dobai Imre, a községi tanács vb-tagja pl. az első negyedévre elő­irányzott 700 forint helyett 880 fo­rintot fizetett be adóba. De túltelje­sítette első negyedévi adóbefizetési tervét Stikrád József és Leposa An- $ cz^rn gi Lm7 cGrp. \/Í7 tál dolgozó paraszt is. í idii U IUZ, 5CM i kJ Víz.... Nagy érdeme van a szép ered­ményben Kebli József tanácstitkár­nak és Tóth Károlyné adókönyvelő­nek is, akik buzdítják a gazdákat az élenjárók követésére, a kulákokkal í szemben nem engedékenyek. | További sikereket kívánunk a to-J ponáriaknak, hogy az adófizetésben J kivívott elismerést ezután is meg-1 tartsák. | NÖVELJÜK A TERMÉSHOZAMOT , Termelőszövetkezetünk y'jól fefllké- szülit a tavaszi, munkáikra. Már ja­ísfisz $vi tajásbeodását rendezte s siófoki Új filet Tsz A siófoki Uj Élét Tsz tagjai be­adási kötelezettségük határidő előt­ti teljesítésével, a soironlóvő mező­gazdasági munkáik időbeni elvégzésé­vel akarják köszöntem április 4-ét. Ezért elhatározták, hogy e hónap vé­géig vattlamennyd kapás alá rnegtrá- gyázzák a földet. Tojásbeadásüknak már egész év­re eleget tettek. nuánban kitisztítottuk az összes ta- j vaszi vetőmagot, s a próbacsírázta- tást is elvégeztük. Káhcrdtunk 5750 3 mázsa istáülatrágyát, a kertészet ré- 3 szőre 250 melegágy! takarót készí­tettünk. A vetéseken felgyülemlett 3 vizet leeresztettük, a gyengén tételt 3 őszi vetéseket [pétisóval fejtrágyáz­tuk. 30—40 kilót szórtunk ki holdan- j ként. A tavaszi árpát keresztsorosain, 3 a 120 hold kukoricát pedig négyze­tesen vetjük. Idén sokkal több ter­mést akarunk betakarítani, mint ez- | előtt bármikor. 3 Dudás Károly levelező, j balatonkilití Dózsa Tsz. 3 Pezseg az élet a kaposhomoki határban Ismét jó hír érkezett a begyűjtés­ben, összefogásban példásan helytálló kaposhomoki dolgozó parasztokról, tanácsvezetőkről: az elsők között kezdtek hozzá a tavaszi munkákhoz. Most látják csak a gazdák, milyen helyesen cselekedtek, amikor a ta­nács kezdeményezésére idejekorán megmentették a földeket a bel- és vadvizek pusztításától. A talaj köny- nyebben szikkad, hamarabb meg­kezdhették az őszi szántások elmun- kálását. Az Uj Ut Termelőszövetkezet tag­jai mihelyt az idő és a talaj állapota . engedte, azonnal elfogasolták a be­vetésre kerülő földeket. Ezután nyomban megindultak a fogatos ve­tőgépek. Kedd estig öt holdon tették földbe a tavaszi árpa, két holdon a borsó, két holdon pedig a cukorrépa vetőmagját a tsz-tagok. Mozgósította ,a tanács az egyéni gazdákat is. Közülük többen már szintén a földeken szorgoskodnak. Hartner István 1 hold tavaszi árpát, Frank Mihály pedig 800 négyszögöl árpát és fél hold zabot vetett el. A Fonói Gépállomás vontatója az egyé­niek portájáról három napig hordta az istállótrágyát, hogy minél előbb leszánthassák, és hatása már az idén több termésben mutatkozzék meg. Lelkes munka folyik a szőlőkben is. A tsz-tagok és egyéniek kinyitottak 20 hold szőlőt, 10 holdon pedig elvé­gezték a tavaszi metszést. ».Megtehetjük ... mi megsem érezzük, de azoknak nagyon jólesik majd ...« — ilyen meg­jegyzések röpködtek az elhang­zott javaslat után. Azonnal meg is született a határozat: »A ná- gocsi Szabadság Tsz a közös alapból 10 mázsa lisztet, 50 kiló cukrot és 20 darab választási malacot ajándékoz egy árvízká­rosult termelőszövetkezetnek, s a tagak iközött is gyűjtést indí­tunk. .. Az árvízkárosultak meg­segítésén kívül 2000 ' forintot és épületfát juttatunk Paska Ferenc tagnak, akit tűzkároso- dás ért, istállója leégett. Pál Irén 1000 forint házassági segélyt, Ba­lassa Lajos, Dobai Fefencné, Major Gábor és Borbányi János- né pedig öreg korukra és beteg­ségükre való tekintettel lisztet és készpénzt kapnak, szintén a közös alapból.« Kézfeltartással szavaznak, nyugodtan, s mindenki magára gondol. A beszámoló pedig tovább tart. ■.. Most fialt le 54 anyako­cánk. A teljes szaporulat 370 egészséges malac. A 100 manga­lica hízó szépen gömbölyödik, s a múlt héten a kese süldőkből is leszerződtünk 100-at... Az idénre tervezett 535 mázsa hízó­sertést előreláthatólag minden zökkenő nélkül le tudjuk szállí­tom ... Tehenészetünk jövedel­me — ha az évközbeni javulást nem is számítjuk — a tervezett 200 000 forintot is jóval megha­ladja. S a dolgos kezek a jólvégzett ■napi munka után nyugodtan pi­hennek a térdeken, miközben a fénylő tekintetek az elnökön csüngenek. Nem először választották küldött­nek a járási pártértekezletre Selme- czi Miklós elvtársat, a nagyatádi ál­talános iskola igazgatóját, a járási pártbizottság tagját, a Hazafias Nép­front járási bizottságának titkárát. Szinte természetesnek tűnt neki, ami­kor a községi pártértekezleten meg­szavazták jelölését. Ha nem így tör­tént volna, azon gondolkozna — így mondja —, vajon hol vétette el a dol­got, mikor követett el hibát, hogy a községi pártértekezlet nem tartja al­kalmasnak a kommunista pedagógu­sok képviseletére a járási pártérte­kezleten. A községi pártértekezlet óta hosszú idő telt el, s mint annyi sokan azóta, Selmeczi elvtárs is értékelte eddig végzett munkáját, s mint a járási pártbizottság tagja a járási pártbi­zottság munkáját. Örömmel fogadta a megbízást, hogy adjon segítséget a pártértekez­let beszámolójának elkészítéséhez. A beszámoló — amely valóban kollektív munka gyümölcse — már elkészült; a pártbizottság tagjai megvitatták, ki­egészítették. Selmeczi elvtárs most olyan előnyös helyzetben van, hogy előre felkészülhet a hozzászólásra an­nak veszélye nélkül, hogy esetleg ugyanazt elismételné, ami a beszámo­lóban már benne van. A pártértekezleten elsősorban a pedagógusmuokáról kíván szólni. A járás iskoláiban alacsonyabb a munkás- és parasztszármazású tanu­lók tanulmányi színvonala, mint az értelmiségi és egyéb származású gyermekeké. Ezen sürgősen változtat­ni kell. Ezért javasolni kívánja a pártértekezletnek, hogy a jövőben ne csak az iskolán kívüli pedagógiai munkának tulajdonítsanak nagy je­lentőséget, hanem fokozott figyel­met fordítson a járási pártbizottság az iskolán belüli munkára is. Ezzel kapcsolatban elmondja Selmeczi elv­társ, hogy iskolájukban egyetlen bu­kásmentes osztály van, Sinkendes Mária magyartanár osztálya. Ennek az a titka, hogy amit az osztály ha­lad előre év közben, a tanárnő min­dig nagyobb szakaszokat foglal ösz- sze egy kérdés köré, így lehetővé vá­lik az állandó ismétlés. Hasonló módszert kellene bevezetni minden iskola minden osztályában. Ennek el­lenőrzése pedig pártszerezeteink ha­táskörébe tartozna. Felszólalásában értékeli a járás 7 népfrontbizottságainak ♦ munkáját ♦ I is. A nagyatádi járásban a márciusi $ párthatározat után elszürkült a nép- * frontmozgalom. A pártszervezetek, a | járási pártbizottság kevés feladattal bízta meg a népfrontbizottságot, eh­hez hozzájárult a járási népfrontbi­zottság gyenge munkája is. A XX. pártkongresszus azonban máris jó­tékonyan érezteti hatását e terüle­ten. A járási pártbizottság végrehaj­tó bizottsági ülésen foglalkozott a népfrontbizottságok munkájával, ha­tározatot hozott, hogy a hiányos köz­ségi bizottságokat ki kell egészíteni. Ez már meg is történt. Újra tevé­kenykednek a községi népfrontbi­zottságok, részt vettek a községfej­lesztési terv elkészítésében, ered­ménnyel dolgoztak az árvízkárosul­tak megsegítésére indult gyűjtési ak­cióban, most a mezőgazdasági ter­méshozamok emelése érdekében vé­geznek felvilágosító munkát. Selmeczi elvtárs beszámolhat a pártértekezletnek a népfronrbizott- ságok munkájának kezdeti eredmé­nyeiről, s hogy ez így van, elsősor­ban a párt, a járási pártbizottság fo­kozott segítségének köszönhető. Kér­ni akarja majd a pártértekezlet rész­vevőit, hogy a XX. kongresszus szel­lemét még jobban honosítsák meg a népfront-munkában, adjanak sok feladatot a községi bizottságoknak, hogy mindjobban betölthessék fel­adatukat, a dolgozók mozgósítását a szocialista építésre. Amikor ezekről a kérdésekről kí­ván szólni Selmeczi elvtárs, egyben önbíráíatuak is szánja mondanivalóját. A járási pártbizottság munkája az elmúlt évek során kívánnivalót ha­gyott maga után. A pártbizottság!, végrehajtó bizottsági ülések gyak­ran csak a határozatok meghozata­lára korlátozódtak, a végrehajtás mikéntjére, ellenőrzésére csak ritkán került sor. Hiányzott az eleven, ope­ratív munkakészség a pártbizottsági tagokból, tagjai csak a saját munka­területüknek voltak kiváló ismerői, emiatt többször olyan rövid határ­idejű határozatokat hoztak, melye­ket semmiképpen sem lehetett be­tartani. Ennek szemléltetésére el­mondja Selmeczi elvtárs, hogy ami-, kor a végrehajtó bizottság határidős határozatot hozott a községi nép­frontbizottságok kiegészítésére, ma­ga is könnyen vette a határidőt, megszokta már, hogy elmulasztása miatt nem vonják felelősségre. Selmeczi elvtárs azonban nemcsak azzal készül a pártértekezletre, hogy összegyűjti jóelőre az utóbbi évék munkájáról szóló észrevételeit, Ké­szül azzal is, hogy többet és jobban igyekszik dolgozni az iskolában, a járás népfrontbizott­ságai munkájának segítésében. Elis­merésre méltó az az igyekezete, amellyel iskolája pedagógusainak, nem ritkán tanítványai szüleinek magyarázza a napi politikai esemé­nyeket, a XX. pártkongresszus ta­nulságait, Selmeczi elvtárs nagy várakozás­sal tekint a pártértekezlet elé. Mint mondja: naponta hangoztatjuk, mi­lyen nagy jelentőségű a mi pártunk életében, egész népünk életében a XX. kongresszus, tennivalónk java azonban még hátra van. Mert nem elég csak szavakban leszűrni a ta­nulságot, tenni kell, sokat tenni, hogy pártmunkánk gyakorlatába* bebizonyítsuk: hasznosítjuk a ,KX. pártkongresszus tanulságait. S hogy ez így legyen, ezen az úton már el­indultunk a nagyatádi járásban, s ehhez ad még nagy segítséget, lendü­letet a járási pártértekezlet. Társadalmi bíróság a répáspusztai Első Ötéves Terv Termelőszövetkezetben 5 Az ügyészi szervezet, valamint az [ illetékes bíróságok foglalkoznak [minden olyan eimlteri magatartással, [mely büntető jogszabályt sért. An- [nak ellenére, hegy az ügyészségi és tibírósági eljárásban érvényesült az ; osztályjelleg, sok esetben indokolat- Elanuil folyt bírói eljárás dolgozók el- > len aránylag kisebb jelentőségű cse- í lefcmónyek miatt. E kérdéssel részLeteiban is foglal- ; kozott pártunk Politikai Bizottsága ’ múlt év novemberi határozatában. ♦ Megállapította, hogy elsődleges kór- | dés a törvénysértés megelőzése, | ezért döntő jelentőségű a dolgozók Í politikai és enköfltasi nevelése. A ne­velés egyik hatékony formája! a ; dolgozók kezdeményezéséire, a dol- X gozók köréiből alakított társadalmi j bíróság, mely agy-egy vállalatnál, ♦ állami .gazdaságiban!, tenmelőszövete ( ♦kezeiben vagy üzemiben a társadal­mi tulajdont sértő, a munkafegyel­met lazító cselekményeket értékeli, s foglalkozik a dolgozók kisebb X bűncselekményeivel. Mindezt a gaz­S dasági egység stb. dolgozói előtt te­szi, akiknek így módjukban van vé- | töményüket elmondani. Döntést hoz, i hogy a dolgozóval szemben elegen- ♦ dő-e az erkölcsi megrovás, vagy ♦ szükséges a fegyelmi, esetleg bün- tetőbírói fetedőssógrevonás. A társadalmi bíróságoknak tehát fontos szerep jut a társadalom épí­tésében. Hogy egy-egy társadalmi bíróság műként tölti be szerepét, az csak részben szervezési kérdés, dön­tő az, hogy a dolgozóik milyen utó­don élnek a nevelésnek ezzel az esz­közével. A társadalmi bíróság jelentőségét megyénkben elsőnek a .répáspuszta í Első Ötéves Terv Termelőszövettoe.- zet ismerte fel: a Politikai Bizottság iránymutató határozata után a.Tüg három hónap eKtelttével megalakí­totta társadalmi bíróságát, amely működését meg is kezdte. A terme­lőszövetkezet tagjainak kezdeménye­zése és elgondolása nyilván ygipga tesz a tagok munkafegyelme meg­szilárdulásának, s a társas együtt­élés szabályai megtartásának. A tag­ság érzi, hegy a termelőszövetkezei minden ügyét maga intézi, s ennek eredménye a jövőben, mutatkozni fog — A Magyar—Szovjet Társaság és a Népművészeti Intézet közösen hir­detett — a magyar—szovjet barátsá­got jelképező népművészeti — pályá­zatára megyénkből eddig 21 pálya­munkát küldtek be. A pályázók ho­zott van a VIT-díjas igali Nagy Fe­renc is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom