Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. március 27. DULLES: A% ázsiai országok többségében mélységes béketörekvés uralkodik RDEKESSÉGEK ircnen­Ausztria szomorú rekordja onnan, Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere, pénteken rádióbeszé­det mondott ázsiai útjáról. Dulles ki­tartóan hangoztatta, hogy az Egyesült Államok megérti az ázsiai népek szükségleteit és osztja vágyaikat. Dullesnek e végett néhány olyan be­ismerést kellett tennie, amely lénye­gében azt bizonyítja, hogy az Egye­sült Államok eddigi ázsiai politikája kudarcot vallott. A külügyminiszter beismerte, hogy a meglátogatott körzet országaiban új »politikai folyamat« megy végbe. Azoknak az országoknak népei, ame­lyeket meglátogatott, tehát hatszáz millió ember — mint Dulles mondot­ta — »nemrégiben, a második világ­háború végén gyarmati népek voltak. Ezek most független országok«. Dul­les elmondotta, hogy az ázsiai orszá­gok »szilárdan eltökélték, fejlesztik ennek a körzetnek gazdasági poten­ciálját« és kénytelen volt tanúságot tenni arról, hogy tarthatatlan az ál­lítólagos »kommunista veszélyről« szóló amerikai propaganda. »Míg mi elsősorban a nemzetközi kommuniz­musból kiinduló veszéllyel törődünk — mondotta — közülük (Ázsia népei. — A szerk.) sokan elsősorban a Nyu­gat esetleges merényleteire gondol­nak. Hiszen saját tapasztalatukból is­merik az ilyen fajta kormányzási módszereket«. A külügyminiszter rámutatott, hogy az Egyesült Államok egyes ázsiai országok felfegyverzésére irá­nyuló politikája nyugtalanítja ezek­nek az országoknak békeszerető szomszédait. A meglátogatott országok többsé­gében — mondotta — »mélységes bé­ketörekvés uralkodik«. Ily módon elismerte, hogy Ázsiá­ban új helyzet alakult ki. „Leesett az állunk a csodálkozástól" Angol vélemények a TU—104 lökhajtásos repülőgépről A Daily Express közli Waterton- nak, az ismert berepülő pilótának a cikkét, aki a szovjet repülőgépről a következőket írja: »Nem tudtuk, mit várhatunk, de annyi bizonyos, hogy ilyen nagy és ilyen gyorsjáratú gépet nem vártunk. Először leesett az ál­lunk a csodálkozástól, amikor a re­pülőgép az esőfelhőket áttörve le­szálláshoz készülődött. Másodszor az hökkentett meg, hogy a repülőgép sokkal meredekebb fordulót vett, mint az általában az ilyen repülőgé­peknél szokásos. Pontosan hajtotta végre a leszállást, hajtóművei egyen­letesen és nyugodtan dolgoztak. A Daily Mail hasábjain Thompson, a lap légügyi szemleírója a követke­zőképpen foglalkozik az esettel: »Tegnap Oroszország azzal lepte meg a nyugati világot, hogy bemutatta a TU—104. mintájú, gyönyörű, áram­vonalas, ötvenszemélyes lökhajtásos utasszállító repülőgépet, amely töké­letesebb, mint mindazok a repülőgé­pek, amelyeket a legközelebbi három évben Angliában vagy Amerikában láthatunk. A repülőgép megtekinté­sére összegyűlt polgári és katonai szakemberek eleinte izgatottan hall­gattak és csak pisszegtek a csodálko­zástól ... A repülőgép belseje kényel­mesebb és pompásabb, mint bárme­lyik nyugati repülőgépé. Mindössze két hajtóművel dolgozik, ez azonban előnyösen különbözteti meg az angol Comet—IV-től. Ami azonban való­színűleg a. legnagyobb megrázkódta­tást okozza az angol és amerikai szakembereknél, ez az, hogy a TU— 104. eloszlatja az orosz repülőgépe­ket illetően a kétség utolsó nyomait is. Ez a gép azt bizonyítja, hogy Oroszország legalább ugyanannyira előrehaladt, mint a Nyugat, sőt az is lehet, hogy még tovább tart. Ez a re­pülőgép vezető helyet biztosít Orosz­országnak a polgári légiforgalomban. Ami bennünket illet, nálunk a lök­hajtásos utasszállító repülőgépek (a Comet-mintájú angol lökhajtásos utasszállítórepülőgép pusztulása után — szerk.) nem jelennék meg előbb, mint 1959-ben, az amerikaiaknál pe­dig 1960-ban vagy még később«. Tanuljunk a KozsazÉsági Mém mi a Mezőgazdasági Teclmim Hczási lagozali Az egyre erősödő szocialista me­zőgazdaság megköveteli, hogy segít­sük termeliőszövéitfcezeteiinfcet. a»gro- mómuisaiinkat, parasztsáigunikat fő- és középiskolai végzettségű szakembe­rekkel. Ez tette szükségessé a követ­kező tanévben a Közgazdaságii Tech­nikum' ési a Mezőgazdasági Techni­kum levelező tagozatának működte­sá,gi Technikum igazgatóságának. A felvételen vizsgát tesznek a jelent­kezőik. Mezőgazdaságunk fejlesztése érde­kében elsősorban a vidéki pártszer­vezetek, tanácsok, és tsz-ek minél előbb mizgósítsák a dolgozókat je­lentkezésre. Dulles előtérbe állította Eisenhower elnök nemrég előterjesztett »kölcsö­nös biztonsági« programját. (Azaz az ázsiai partnerek és szövetségesek fel­fegyverzésének programját. — A szerk.) és azt állította, hogy ez a program »létfontosságú«. Ezt a programot reklámozva, meg­próbálta rossz színben feltüntetni a Szovjetuniónak és a szocialista tá­borhoz tartozó országoknak vala­mennyi országgal az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös ér­dekek tiszteletben tartása alapján folytatott gazdasági együttműködési politikáját. Megjelent a Pártélet márciusi sssáma A folyóirat új száma közli Nemes De­zső: Az internacionalizmus jelentőséqe a szocialista világrendszer fejlődésében, Benke Istvánná: A két rendszer gazda­sági versenyéről, Baranyi Gyula: A há­ború és béke problémája napjainkban című cikkét, Máté György: Sértődött elvtársak és Illés Lajos: Miért ne saját gondolatainkat . . . ? című írását. Testvér­pártjaink sajtójából közli a folyóirat: A vezető megközelíthetétlensége című cik­ket. »A Pártélet napi kérdései« rovatban megjelent Győri Mihály: A mezőgazda- sági termelés 3 százalékos emeléséért, Lakatos Béla: Az élenjáró tapasztalatok elterjesztése az iparban, Fodor József: A mezőgazdasági lakosság új jövedelem­adó-rendszeréről, Fekete János—Halász József: A gépállomásokkal foglalkozó járási párttitkárok munkájáról, és Kiss György: Pártunk hősi hagyományairól és régi harcosairól című írása. A »Ta­pasztalatcsere« rovatában Ismerni a hallgatókat, érdekesen, színesen tanítani! címmel propagandisták leveleibőí közöl összeállítást a folyóirat. E rovatba irt cikket Jászai Ilona a Vörös Csillag Trak­torgyár ifjúmunkásairól. Bassa Endre: Többet és olcsóbban, valamint Bodnár Gábor —Dudás István: Közvetlen beszél­getést, élénkebb vitákat a politikai isko­lákon címmel. »Beszélgetés az olvasókkal« rovatban válaszol a Partéiét szerkesztősége az ol­vasók több kérdésére és közli több elv­társnak a folyóirat előbbi számaiban megjelent cikkekről írt hozzászólását. Mélyssántás Nyugaton Tank szántja a földet egy hadgyakorlaton. S így szol Hans Jimmihez: Én már unom nagyon. Hogyha traktor lenne, mondanám: az már más, hisz Keleten másképp néz ki a mélyszántás. Megdöbbenéssel számol íbe az osztrák sajtó a születési arányszám ausztriai alakulásáról. Ausztria szo­morú rekordot ért eil ezen a téren: 1953-ban 1000 lakosra mindössze 14,8 élveszületés jutott. Ez az egész világ legalacsonyabb születési arányszáma. Még a közismerten lassan szapo­rodó myugait-mémet államokban is magasabb ez az arámyszám. Nagy- Britanniában 15,7, Belgiumban 16,8, Olaszországban 17,6 és Franciaor­szágban 19,2 élveszületés esik évente 1000 lakosra, míg Európa sok más államában, így Magyarországon, a Szovjetunióiban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Jugoszláviáiban kétszer olyan magas az élveszületé- sek száma, mtiint Ausztriában. S mint az államok között Auszt­ria, a világ fővárosai között Bécs tartja ezt a szomorú rekordot. Bée-s- ben évente 7,3 élveszületés esik 1000 lakosra, míg Koppenhágában és Amszterdamban kétszeres, Moszkvá­ban, Varsóba n és Belgrádiban három­szoros ez az arányszám. A helyzet Ausztriában 1951 óta rosszabbodott rohamosan. Az 1008 lakosra vonatkozó születési arány­szám 1950-ben még 15,6 vélt, 1949- toen pedig 16,3, s ez még megfelelt a nyugat-európai — egyébként szer­fölött alacsony átlagnak. Ezek a szürke számók azt a tényt tükrözik, hogy az osztrák családok­nak több mint a felében nincs 14 éven aluli gyermek. A családok to­vábbi 25 százalékában csak egy, 12,5 százalékában pediig két gyermek van 14 éven alul. Az osztrák családoknak csupán egyhanmadrészében találunk három gyermeket, és mindössze 3 százalék a négy- vagy töbhgyerme- kes család. Milliós beruházások a Ford Motor európai leányvállalatainál A Ford Motor-kon­szern a közeljövőben 7,4 millió dollárt fordít hollandiai, belgiumi, dá­niai és svédországi le­ányvállalatai kibővítésé­re és korszerűsítésére — közli az ADN New Yorkiból. Hollandiában például 4,4 millió dol­lárt ruház ibe. Tóbb mint száz dél­koreai katona fagyott meg KangT ónban Dél-Koreában, a Kangvoni táborban, egy hóvihar alkalmá­val több mint száz gyengén táplált kato­na megfagyott. FÖLDRENGÉS LIBANONBAN A miúltheti libanoni földrengés alkalmával 25 000 ember vesztette el otthonét. Menesztették az angol Elpáholták az amerikai főstewardot katonákat A »Mount Royal« inevű »'angol teherhajó 27 főnyi indiai legény­sége március 10-én Brunsbüttelkoagban el­hagyta a haj£t, tilta­kozásiul az angol tisz­tek minősíthetetlen bá­násmódja és a rossz ellátás ellen. A tenge­részeket gyengén élel­mezték, nem gondos­kodtak elegendő ivó­vízről és kabinjaikat sem fűtötték. Sztrájk­juk március 13-én tel­jes győzelemmel »vég­ződött. Az angol fő- stewairdot, aki a rossz »bánásmódra uszított és a rossz ellátásért fele­lős volt, elbocsátották TAVASZ HOLLANDIÁBAN Hollandiéban 15 fo­kos meleggel köszön­tött be a tavasz. Mint a Neues Deutschland hírül adja, Münchenben a járóke­lők alaposan elvertek két amerfcai katonát, akik megtámadtak egy taxisofőrt. — Nyugat- Nómetországban. gya­kori eset, hogy az ott állomásozó amerikai katonák leütik a taxi­sofőröket és elrabol­ják pénzüket. TŰZVÉSZ JAPÁNBAN Nosiro észak-japán városiban 1500 házat pusztított el a tűzvész és 6000-en lettek haj­léktalanok. Felemelik az angol vasúti díjszabásokat Mint Angliában kö­zölték, a személy- és teheráruforgalombaia fel fogják emelni a vasúti díjszabásokat. Mikor készült az első szemüveg? A jeltevés szerint az első szemüvegek, a XIII. század végén jelen­tek meg Észak-Olaszországban, az üveggyártásról híres Velencében. Er­ről tanúskodnak a velencei államtanács 1300-ban és 1301-ben megjelent határozatai, amelyek szabályozták a szemüvegkészítést és megtiltották a rossz minőségű üveg használatát. A szemüveglencsék készítési módját hosszú ideig titokban tartották. Több évszázadon át az olaszokon kí­vül csak a németek, hollandok és spanyolok használták szemüveget. Ab­ban az időben igen nehéz volt hibamentes, üvegét készíteni, azért a szemüvegeket gyakran hegyi kristályokból készítettek, ami azonban igen drága volt. A királyok, fejedelmek és más gazdag emberek végrendele­teikben a szemüveget is egyéb kincseik közt emlegették meg. A szem­üveg egyrészt a tudomány, másrészt a gazdagság ismertetőjele volt. Az első szemüvegek domborúak voltak. Homorú lencséket csak két évszázaddal íkésőbb 'fkészítettek. ______ • A HÁZASSÁG, A CSALÁD JELENTŐSÉGE AZ EGYÉN, A TÁRSADALOM SZÁMÁRA írta: Benkő Gyula, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetője Néhány tipikus mai probléma és a szocialista bíró feladata lését. A KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUM levelező tagozatának célja, hogy mi­nél többen megszerezhessék a köz- gazdasági technikumi képesítést, .azok, akik könyvelői, tervezői, sta- tisztikai, pénzügyi, stb. munkakörben doftgoznak. A tanulmányi idő: négy év. Az iskolai év tartama alatt he­tenként egyszer számolnak be a végzett tananyagról a hallgatók. Az egyes éveket osatályvizsgával, a ne­gyedik évet képesítővel (érettségi) fejezik be. Tandíj nincs. A vidékről •bejáró .tanulók havi bérleti igazol­vánnyal utazhatnák. Felvehetők a le­velező tagozatra 21 és 45 év közötti életkor úak. Rendelkezni keld az álta­lános iskola 8. osztályával. Szüksé­ges, 'hogy jelenlegi munkahelyükön elsősorban könyvelői, statisztákusi, terveződ, adminisztrátori munkakört töltsenek be. Jelentkezési határidő július 31. Jelentkezési lapot az is­kola igazgatójától kell' kérni. (Ka­posvár, Lenin utca 2.) A jelentke­zési topot kitöltve a munkahely ve­zetőségének véleményezésével' kell beküldeni az iskolához. A MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM levelező tagozatára való felvételhez a Közgazdasági Technikummal meg­egyező iskolai végzettség kell azok részére, akiknek munkakörük ellátá­sához mezőigazdasági szakképesítésre van szükségük. A felvétel céljából a Mezőgazda- sági ’Technikum Igazgatóságához (Kaposvár, Kossuth tér 2.) tintával eajátkezűleg írt kérvényt kell be­nyújtani. A kérvényhez mellékeim kell: születési anyakönyvi kivonatot, utolsó iskolai bizonyítványt, rövid önéletrajzot, a munkahely vezetőinek javaslatát, két évi szakmai »gyakor­lat igazolását. Felvételi alsó korhatár 20. felső korhatár 40 életév. A felvételi kérelmeket augusztus 15-ig kell megküldeni a Mezőgazda­Házassági problémák természete­sen ma »is vannak. A bontóperek vizsgálata azt mutatja, hogy ha prob­lémáink a burzsoá társadalomban gyökereznek is, nagy általánosság­ban mégis már a maii» életkörülmé­nyekbe vannak ágyazva, így különö­sen azok a problémák, amelyek a házaséletben válságot idéznek elő, sajátosan jellemzőek társadalmunk fejlődési fokára, arra az átmeneti ál­lapotra, amelyben a kapitalizmusból k’»bontakozva a szocializmus felé ve­zető utakon éppen vagyunk. Ui. az 1945. évtől egészen az 1952. év vé­géig az lerre vonatkozó jogszabály (6800—1945. M. E. sz. rendelet) adta széleskörű lehetőségek felhasználásá­val lényegében megtörtént a tipiku­san a burzsoá társadalomra jellemző házassági válságok felszámolása. A mai házassági válságok ugyan két­ségtelenül visszavezethetők a bur­zsoá társadalom káros hatásaira, a szocialista ember kialakulása terén tapasztalható hiányosságokra, külső feltételeiket azonban már a mai tár­sadalom életkörülményeiben találjuk meg. Ezek a válságok tömegesen vizs­gálva -bizonyos típusesetekre osztha­tók, amelyek elemzése hozzásegíthet a még meglévő hibák »megszüntetésé­hez. M»indenekelőtt foglalkozni kell az­zal, hogy sok a válás a fiatalok között. A munkanélküliség eltűnése korán kereseti lehetőséghez juttatta fiatal­jainkat. Ennek következtében örven­detesen megnőtt a fiatal korban kö­tött házasságok száma. Ezt csak he­lyeselni lehet, hiszen ezek a házas­ságok ma már mind szerelmen ala­pulnak, rendszerint a közös rnunika- »helyeken, vagy a közös foglalkozás, a közös érdeklődés más területein szövődnek, ebben a vonatkozásban tehát máris sok vonását viselik ma­gukon a szocialista társadalom há­zassági eszményének. Sok esetben azonban nem ez a helyzet. A fiatalok sokszor nem ér­tik meg egymást, nem vállalják az új életforma kialakításával járó ne­hézségeket, túlozzák azokat, aminek a vége az lesz, hogy ha az életben, az igazi a felnőtt emberi életiben tett első lépések próbálgatásai sikertele­nek lesznek, a fiatalok szétválnak. Sokan azon a véleményen vannak, hogy az ilyesmi nem is olyan nagy »baj, különösen, »ha nincs gyermek. Ez a vélemény helytelen. Az Ilyen balsiker ugyanis nem maradhat nyom »nélkül a fiatalok életében. A fiatalok rossz házasságának oka rendszerint a meggondolatlan házas­ságkötés. E meggondolatlanságnak nem a fiatal kor az oka, hanem mindaz, ami a házasságkötést meg­előzte, tehát a fiatalok egész előző éiete,; ennek során kialakult életfel­fogásuk. Ma már hiányzik a fiata­lok életéből a kapitalista idők ke­gyetlen nevelőmestere, a szenvedés, amely so-kszor igen fiatalon tette »felnőtté« az ifjúsiágot. Ma a munka, a fiatalokra bízott -komoly feladatok, a kultúra s a társadalom -tudatos ne­velő munkája érleli és fejleszti az ifjúságot, de ezek nevelő hatása nem jut el1 minden fiatalig. S ezenfelül az sem ritkaság, hogy a miunkában komoly, »felnőtt«, fiatalok érzelmi életükben könnyelműek és felülete­sek maradinak. Ha tehát azt akarjuk, hogy a fia­talok házassága minél boldogabb le­gyen, minél kevesebb végződjék rosszul, elsősorban a fiatalok nevelé­sét kell javítani. Ne higgyük azon- ba hogy olyankor már nincs sem­mi tennivaló, amikor a fiatalok már egyenesen azzal a kívánsággal áll­nak a bíróság elé, hogy bontsák fel a házasságukat. A jó helyen, meg­felelő módon alkalmazott jó szó, amely addig talán hiányzott az éle­tükből, még mindig segíthet. És ha talán nem is állítja helyre a már elrontott házasságot, de segít az okok elemzésében, csökkenti a válság ál­tal okozott csalódást, a válság neve­lő hatásának felhasználásával hasz­nos útravalót adhat a fiatalok to­vábbi életükre. A számító nő érezze a társadalom elítélő véleményét A másik tipikus eset, amelyben a kapitalista csökevények a legjobban mutatkoznak meg, amikor 40—50 év körüli, jó pozícióba -került, vagy már eredetileg is abban lévő férfiak kí­vánják, rendszerint náluk jóval fia­talabb nő kedvéért elhagyni hozzá­juk illő házasténsukat, családjukat. Ezek az esetek annál szcmcrúabak, minthogy ilyenkor a házastársakon kívül — akik közül a válni kívánó éppúgy áldozat, mint az, akit ed akar hagyni — rendszerint további áldoza­tai is vannak a házasélet megromlá­sának: a gyerekek. A nevelői tapasz- talatok azt mutatják, hogy a gyer­mekek nehezen nevelhetőségének, bűnözésének túlnyomórészt a rossz családi környezet, a szerencsétlen reníi-áHii élet, a szülők szétválása az oka. A társadalom nem maradhat kö­zömbös az ilyen esetekkel szemben sem. Minden erőszakosság nélkül, mert ezen a területen az erőszakos­ság csaJk ronthat, a meggyőzés min­den rendelkezésre álló eszközével igyekezni kell elérni azt, hogy a férj felismerje álláspontjának tarthatat­lanságát és visszatérjen családjához. Olyan esetekben viszont, amikor a férj eltávolodását okozó nő esetében egészen nyilvánvalóak a számító, anyagi szempontok, amelyek kedvé­ért hajlandó tönkretenni egy család életét, ezzel a nővel szemben érez­tetni kell a társadalom elítélő véle­ményének egész súlyát, sőt esetleg erőteljesebb eszközhöz is kell folya­modni, annak érdekében, hogy cél­ját ne érhesse ek Gyakori a házaséletek megromlása amiatt, mert a házastársak valame­lyikük szüleivel élnek együtt. Itt a társadalom nevelő hatásának nem­csak a házastársakra kell kiterjed­nie, hanem a -kérdéses szülőikre is. Mind a házastársaknál, mind a szü­lőknél igyekezni kell elérni, hogy együttélésük emberhez méltó le­gyen, ha pedig ez minden »igyekezet ell-enére sem lehetséges, segíteni kell a házastársakat abban, hogy megta­lálják házasságuk fenntartásának a módját, (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom