Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-25 / 73. szám
Vasárnap, 1956. március 25. SOMOGYI NÉPLAP 5 Egy kisgyalánl kulák tündöklése és bukása Megvalósul a község fejlesztési terv — Arany élete volt Göndöcs Béla kukáknak Kistgyaűánlban. Nem is csoda. Saját földjén kívül, apjának is 42 hold birtoka volt, amelyből 21 holdat ő örökölt s így látott hozzá, hogy gazdaságát kuláJknagyüzemmé fejlessze. Persze anyósa 21 hold földjét is ő kezelte, azaz művelíette cselédeivel. Mint cséptögéptuLajdanos, akkor minden módon igyekezett kihasználná a nála dolgozókat, a cséplő- gépmiunkásckait, sok esetiben még a részüket is csak hatósági közben járásra adta ki. 1947-iben nagyszabású építkezésibe kezdett. Emeletes magtárat, daráló-üzemet építtetett, vil- lanyerőre berendezett darálót vásárolt. A pénz ebből persze dőlt a kutakhoz. A köpenyegforgató 1952-ben, amikor kássé foebonult az ég Gömdöcs 'kulák feje felett — amikor a tsz is megalakult Kisgyalánban — s jobban fiigyeáiná kezdték Göndöcs üzleteit — a kulák .gyorsan eladta a cséplőgépet, a traktort és jószágállományának nagy részét. A darálót a tsz-nek «-adományozta«, miért ne legyenek jó véleménnyel' róla, ki tudja, még hasznát veheti. Persze a hasznot így ő vágta zsebre, még a tsz-t is kihasználta. Ö kezelte ugyanis tovább a darálót, s a vám felét magának tartotta meg. A kulák »'kifelé« igyekezett jó termelőszövetkezeti tag lenni, amíg a tsz-tagok meg nem unták üzelmek és kizárták a tsz-ből. Megnőtt a szarva Egy év múlva, 1953 nyarán úgy gondolt«., ismét elkövetkezett az ő ideje. Teljes erejével »-agitálni kezdett«, nyilvánvaló, hogy a 'tsz ellen. Ma már bebizonyosodott, hogy az ő munkájára oszlott fel a kisgyaüáni termelőszövetkezet 1953-ban. A kulák mindent visszakövetelt, amit bevitt: a darálót, vetőmagot. S ma már szinte 'hihetetlen, hogy a kilépett kis- parasztofcmaik kellett összeadni a vetőmagot, hogy a kuiiákot ki tudják elégíteni. S ha már idáig elért, sietett kibújni az alól, hogy őt kóláknak nevezzék. Külön költözött anyósától, szét- iratta a földet, majd 'kérvényeivel ostromolni kezdte a tanács- és párt- szerveket. Hogyan, hogyan sem — állami szerveink megalkuvása folytán sikerült is terve. Göndöcsről ki mondatott, hogy nem kulák. Pedig kulák maradt, olyan, amilyen volt. A „jólértesült“ rémliírterjesztő Amikor a kilépett tsz-tagok és a község dolgozó parasztjai ismét gondolkodni. kezdtek a tsz-aLakításon, hiszen emlékeztek, s megbizonyosodtak,» hogy1 ott mégis csak jobb, Göndöcs megint működni kezdett. Ha megtudta, hogy valaki belépni készül, gyorsan megjelent, s ha kellett »szép szóval«, ha úgy nem ment, fenyegetéssel, közeli rendszerváltozásról s mér a nyugati adóállomások műsorából szerzett »értesüléseivel« igyekezett lebeszélni a dolgozó parasztokat a tsz-be való belépésről. A hallott híreket bő fantáziával egészítette ki, lakásán a megtévesztett parasztaltiból csoportos rádióhaüg&tást szervezett s beszélgetései minduntalan a termelőszövetkezet elleni agi- tációra tértek vissza. Mindemellett szenvedélyes gyűjtő is volt: gyűjtötte és terjesztette az amerikai léggömbök által leszórt gyalázkodó, hazug röpcédulákat. Fenyegetőzött, s minden cselekedete a tsz ellen, az új utat választó dolgozó parasztok ellen irányult. Rajtavesztett a fekete disznón Göndöcs kulák elég soká űzhette mesterkedéseit. A helyi szervek nemtörődömsége csak segítségére vcAt. De mint .általában az uszító, ellenséges propagandát folytató kulá- fcok, ő is rajtavesztett. Amikor kiderült, hogy feketén vágott sertést, s a házkutatás sorén meglelték a beszolgáltatás élői elrejtett dolgokat, ugyanakkor az úszítóhamigú röpcédulákat is — Göndöcs kulák méltó helyére, a börtönbe került. Azóta aztán a nyomozás során sok minden rábizonyosodctt. Elmondták a falu dolgozói, hogy :ki is volt Göndöcs, milyen volt a ravasz kiulák igazi arca, s miként akarta megakadályozni a falu egyénileg gazdálkodóit, hogy a termelőszövetkezetbe lépjenek. Felismerték most már Kisgyalánban is, hogy a kulák népünk ellensége, s ha nem ügyelnek éberem, nem tagadja így vált a közös ügy mindenki ügyévé Nagyherényben jy eménytelen eset a nagyberé- 5jl\. nyi Petőfi Termelőszövetkezet, különösen pedig az állattenyésztése« — mondták még tavaly is a járás emberei. Ez a mondás mázsás súlyként nehezedett a tagokra, akiket az évek óta rosszul végzett munka, a szervezetlenség teljesen elkedvetlenített. A növénytermeléssel még úgy ahogy álltak, mert a munkák nagyrészét a gépállomás elvégezte. De állattenyésztésüket már csak állottengetésnek lehetett nevezni. »Felelőtlenek, gondatlanok a vezetők, a tagok, s bírálat, segíteniaika- rás itt már nem segít« — vélték a gépállomás gazdászai, amikor segítőszándékkal kimentek hozzájuk. A vezetők és tagok szóba sem álltak velük, egyszerűen otthagyták őket. A.z istállókban, ólakban pedig együtt volt ló, tehén, növendék, anyadisznó. süldő és malac. Az állatok egymást ették nyomorúságukban. A zsúfoltságtól még lefeküdni sem tudták. A gondozásról meg jobb nem is beszélni. Egyre-másra pusztultak a sártengerben. »Reménytelen eset? — akkor sem mehet így tovább« — mondta Szi- lárdi Mihály elvtárs, a gépállomás főmezőgazdásza. »Hogy pedig ne vehessék könnyelműen hanyagságukat, ország-világ elé visszük az ügyet. Legközelebb itt tartjuk agronómu- saink szakmai értekezletét. De hogy még nagyobb súlya legyen, meghívjuk a járái pártbizottságot, a tanácsot, az ügyészséget és a környező tsz-eket is. Utóvégre társadalmi vagyon herdálásáról van szó, s ez nemcsak a nagyberényiek ügye. gy is lett. Az értekezleten több mint ötvenen vettek részt, s szinte ellepték az egész falut. A felelőtlen felelősöknek ott kellett hdílgatniok szégyenszemre az erős, de igaz megjegyzéseket. Az értekezlet határozott is. Ha napok alatt nem változtatnak az állatok elhelyezésén, takarmányozásán és gondozásán, társadalmi bíróság elé állítják őket. Reális határidők és teljesíthető feladatok voltak ebben a határozatban. A nagyberényieket megdöbbentette az alapos vizsgálat, a határozat és tudatára ébredtek addigi hanyagságuknak. Nem fogadkoztak, de nem is tétlenkedtek. Le akarták mosni a szégyenfoltot, amely rajtuk, mint régi jó gazdákon esett. Napok alatt rendbetették az istállókat. Meszeltek, vakoltak, padlóztak. A romos disznóól anyagából úmt varázsoltak. Az állatokat osztályozták, s ma már rendesen almainak. Állandósították a gondozókat. De nem feledkezik el róluk a gépállomás sem. Eleinte kétnaponként kijártak hozzájuk, s ma is gyakran látni őket a gazdaságban. Közösen felmérték a takarmány készletet, és megállapították az állatok napi ele- ségét. A tagok már bíznak bennük, minduntalan kérik tanácsukat. C az eredmény? Az sem ma- radt el. Az állatok kifényesedtek. Látszik rajtuk az emberi kéz, a gondoskodás — és habár még szűkös — de legalább már szakszerű etetés. Gonddal, beosztással elérnek az újig. Kócos volt a jószág? Igen, de már nem az. Ráfizettek eddig az állatokra? Ezután hasznot akarnak belőlük. A jó hozamú teheneiket már nem kótyavetyélik él, hanem igazán becsben tartják. Amiből pedig már nem lehet haszonállat, feljavítják és piacra vele! így lett a közös ügy valóban mindenki ügye, így indult el a nagy- berényi Petőfi Tsz tagsága a gépállomás segítségével a gazdasági megerősödés útján. meg magát, a dolgozó parasztok jobb élete, a termelőszövetkezet eMlem tör. A tanulság Göndöcs kulák leleplezése méltó tanulságot, szolgáltat a nemtörődöm községi vezetőknek és azoknak is, akik meg-meginognak a simanyelvű kulák szép szavai, rémhírei hatására. Tanulságul szolgál azoknak a vezetőknek is, akiket fondorlatosán félrevezetett Göndöcs Béla. Az igazságszolgáltatás, népünk kemény ökle elérte az uszító kisgyalé- ni kiulákot, s az ő leleplezése segít abban is, hogy tisztán lássuk, milyen is a kulák igazi arca, hogy minden módon akadályozni .igyekszik a dolgozó parasztok felemelkedését. Bizonyos, hogy Göndöcs Béla nem kerüli el az igazságos, kemény ítéletet, azt, amit a falu hiszékenyebb embereinek félrevezetésével, kártevő, uszító munkájával kiérdemelt. A kis- gyalániak pedig válaszoljanak azzal a kulák uszításra, hogy bátran választják a termelőszövetkezeti utat, a dolgozó parasztok felemelkedésének útját. Új könyv a ma munkásassssonyáról Szőnyi Sándor: Megújhodás. Ere- dics Lajosnénak hívják. Külsőre hasonlatos a többi idősödő asszonyhoz: sápadt, törődött, az évtizedes robot kiszívta életerejét. így kezdődik Szőnyi Sándor a napokban megjelent új regénye a „Megújhodás“. A szerző művében egy idősödő munkásasszony életének sorsdöntő szakaszát meséli el: mint válik ez a régi társadalom és saját férje által is páriává igázott nő értelmileg és érzelmileg kiteljesedő életű emberré. Az élet mindennapjai, a mindennapok sokszor égető problémái kapnak ebben a könyvben művészi megfogalmazást. Eredics, a férj sértett ember, aki úgy érzi, az új világ nem hogy érette, de ellene van, felesége viszont napról-napra inkább látja, hogy ebben az új világban az ő számára is nyitva az út a teljesebb, emberibb élet felé. Mély emberismeret, vonzó előadásmód jellemzi ezt a könyvet: a hősök problémáiban az olvasó a maga életének problémáira ismer. Meg- indítóan szép, emberi dokumentum kerekedett ebből a műből, éppen azért, mert az író, Szőnyi Sándor együtt érez a volt kitaszítottakkal s minden erejével felemelkedésükért küzd. S ffp évről évre szebb lesz Balatonberény A baiatonberényi dolgozó parasztoknak régi vágyuk, álmuk volt a községi járdák megépítése. Esős, lucskos időben bokáiig jártak a sáriban, pocsétábam, ugyanis a falu 4 kilométeres utcájából egyetlen méternyi megépített tégla vagy betonjárda sem volt. Hiába is várták ezt a múlt rendszertől, csak ígéreteket kaptak egy-egy választás alkalmával. Különösen sokat szenvedtek rossz időben a (gyerekek, akiknek minden nap meg kellett tenniöik az utat az iskolába, majd az iskolától haza. A falu tanácsa tavaly aztán helyes tervet dolgozott ki a községfejlesztésre. A tervben legelső feladatként a járdaépítést tűzték ki, 1955-ben 800 méter hosszú .betonjárdát létesítettek, először az iskolába vezető úton. Tevékeny részt vállalt e munkából a község lakossága. A községfejtoszbési pénzből csak a cementet és az iparosokat kellett megfizetni, a többi munkát a lakosság végezte társadalmi hozzájárulásként. Az ingyen végzett fcgatos és gyalogosmunka értéke 40 000 forintot tett Iki. Persze nem lehet egy év alatt megépíteni azt, amit 20—30 óv alatt keltett volna. Idén újabb egy .kilométer hosszú betonjárdát készítenek eb 1—2 év múlva pedig már nem lesz a községben sáros utca. A községfejlesztési terviben szerepel még 80 db szék és egy -hídmérleg vásárlása is. Évről évre szebb lesz Balaibanibe- rény — mondja megelégedetten Kovács Endre, a tanács vb-rtátkára. Használt a pártbizottság intelme a nagyatádi Kossuth Tsz-nek A nagyatádi Kossuth Termelőszövetkezet a múlt évben alakult. .Megalakulása után tagjai — akik azelőtt is jól gazdálkodó közép- parasztok voltak — lelkesen láttak munkához.-Lelkesedésük azonban alábbhagyott a 'téli hónapokban, nem készültek fel időben a tavaszi munkákra, az állatok gondozását is elhanyagolták. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében sem mutattak példát az egyéni gazdáknak. A községi pártbizottság látta, hogy bajok vannak a Kossuth Tsz-ben. Pártbizottsági ülésen beszélték meg a tsz kommunistái, hogy milyen hibák vannak, mik a teendők. A termelőszövetkezet vezetői és tagjai megfogadták a pártbizottság tanácsait, hozzá is láttak a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. Rendbehozták a közös portát, a gazdasági épületeket, elkészítették az új gémeskútat, és üzembehelyezték a darálót. A szekereket, mezőgazdasági gépeket kijavították, a paradicso-mpalántáknak a melegágyakat és 500 láda burgonya csáráztatását előkészítették, r z állatok gondozását is olyan tagokra bízták, akik lelkiismeretesen elvégzik munkájukat. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében is példát mutattak. Mivel még nincs közös baromfi- állományuk, úgy határoztak a tagok, hogy a tojást és a baromfit közös®» adják össze. Egy nap alatt 2000 darab tojást és 90 kiló baromfit hoztak össze a tagok, amellyel a tsz egész évi tojásbeadásának -50, böromfibeadásának pedig 73 százalékát teljesítette. Használt a pártbizottság figyelmeztetése a Kossuth Tsz vezetőinek és tagjainak, s ha továbbra is ilyen szorga'másan végzik munkájukat, minden bizonnyal hamarosan virágzó, erős lesz közös gazdaságuk. Rendszeres pénzeiöleget biztosít a tagoknak a siófoki ÚJ Barázda kertészete Szabályos, téglaalakú melegágyak sorakoznak a siófoki Új Barázda Tsz kertjében. Balogh Mihály fölbillenti a nádtakarót, megemeli az üveglapot tenyerével, megtapogatja az elsimított földet. Keze érzi, hogy ott minden rendben van, a hőmérséklet megfelelő. Pár nap múlva kikel a paprika is. A következő üvegtábla alatt káposzta van, s a gyenge szálak már fel is feszegették a földet, óráról órára mérhető növekedésük. Balogh bácsi elégedetten ereszti vissza a takarókat. Megigazítja a szekrények mellett meleget adó trágyát. Szakértelme félő gondossággal párosul. »Mert tudja, elvtárs, még a búzát sem hagyhatja magára vetés után a gazda. De a káposztát, paprikát és a többi konyhakerti növényt valójában kétszer, némelyikét pedig háromszor termeljük meg. Most a melegágy! vetés, a palántanevelés az első, sok gondosságot igénylő munka. De a kipalántázásnál is veszendőbe mehet minden, ha nem lessük ki az alkalmas pillanatot, s esetleg rossz földbe kerül a gyenge palánta.« Ha meggondoljuk, mit jelent ez a kertészet az Új Barázda számára — amely 30 holdon termel az idén paprikát, hagymát, salátát, káposztát, karfiolt, dinnyét és egyebeket itt a nyaranta hatalmas idegenforgalommal dicsekedhető üdülőhelyen — megértjük, hogy Balogh bácsinak miért olyan nagy a felelősségérzete. A fokozatosan piacra kerülő zöldségféle rendszeresen előleget biztosít majd a tagoknak, költőpénzt a szövetkezetnek, s emeli a munkaegység értékét. Gépesített kukoricatermelés: nagyobb jövedelem ! Kukoricából lesz a szalonna! — tartja a falusi közmondás. A jó ku- kertcatemmésérit (tehát a második ötéves terv első esztendejében -meg kell tennünk mindent. Megéri, hiszen már a mezőigazdaságfejlesztési határozat előírta, hogy a holdankén- ti kétmázsás termésátlag emeléssel annyi többletet érünk éli, amennyi 800 000 sertés meghízlaliására elegendő. Ab indiánoktól a mai gépesítésig Ebben a gép segít legelső sorban! A híres kukoricatermelő indiánok az 1400-as éveikben csak annyira jutottak, hogy a vetést nem kapával, hanem úgy végeztéik, hogy egyszerűen bottal szúrtak lyukat a földbe, s abba tették a magot, s minden maghoz egy döglött halat dugtak. Elég régi hát a fészektrágyázás! Azóta azonban mégiscsak eltelt félezer esztendő!... 1956 márciusában Soós Gábor elV- társ, földművelésügyi miniszterhelyettes az alábbi alapossággal bizonyította be: a gépesített kufcortcater- mefllés = sok tej, sok hús, nagyobb jövedelem! Négyzetes vetés géppel A kukoricatermesztés mai agrotechnikája mellett a drótvezérlésű TDV—6-os tgép szolgálja a négyzetes vetést. Ezzel tavaly -még csak a tsz-ék ikukoricavetésének 20 százalékát vethettük négyzetesen. Nehéziparunknak most az az egyik fontos feladata, hogy ebből az egyébként olcsó gépből- annyit gyártson, hogy az idei tavaszon a tsz-ék kukoricájának legalább a felét géppel vethessük. Ehhez előre kioktatott csapat kell, mert a rossz minőségű négyzetes vetés nem ad módot a hossz-kereszt irányú gépi kapálüásra. A gépi kapálás olcsó Érdemes szerződni a gépállomásokkal erre is! Tavaly az országban a legnagyobb sikert a gépi kapálással a pusztaszabolcsi gépállomás aratott az ercsi Dózsa Tsz-ben. 40 holdon a háromszori gépi kapálás összes költsége 2880 forintot tett ki. Ha ugyanezt háromszor kézzel végzik, az ösz- szesen 5100 forintba került volna, így a tsz csökkenteni tudta a drágán tákarmányozott lóálloimányát is, de mindien hasznot megtetézett a magasabb terméshozam. Megoldásra vár még a betakarítás gépesítése Gép nélkül ugyanis a (kukoricaszár .betakarítása elhúzódik, a szár tápértéke erősen csökken, vagy el is vész. De abból is kár származik, hogy emiatt későbbre tolódik a kenyérgabona ős’zd elvetése. Köztudott dolog ugyanis, hogy az őszi búzának országosan 40 százalékban kukorica az eüőveteménye. A kukcricaiter- mesatés komplex .gépesítéséhez a csőtörés és szérvágás teljes gépesítése is szükséges. A Szovjetunió segítségével iparunk már 1955-ben kialakította a S'iilózó kombájn mintapéldányát. Minden remény megvan arra, hogy 1956-ban^ de különösen 1957-től kezdve, már rendelkezésünkre áll a kukon caiszár gyors és teljes takarmányértékű betakarításához. Erre azért is szükségünk van, mert a gép az előfeltétele annak, hogy a szocialista szektorban nagy területe»! termelhessük a tejtermelés alaptakarmányát, a nagy tömeget adó és értékes siló- kukoricát is. így majd az eddig any- nyira munkaigényesnek tartott kukorica a kis munfcaigényű növények közé kerül. Több kukorica .pedig több taíkarmányt, több tejet, több húst, nagyobb jövedelmet hoz. 70 mázsa kukoricát termelünk hektáronkint A Szumiszk-kerüléli Lenin kolhoz kollektívája vállalta, hogy 40 hektárnyi területen átlagban 70 mázsa szemes kukoricát termel hektáronként. Jelenleg nagy buzgalommal készülnek a tavaszi vetésre. Kukorica alá a legjobb területeket jelölték ki. Az ősszel felszántott földekre hektáron- isént 3 tonna szervestrágya-műtrá- igya keveréket, továbbá 2 tonna trágyalevet juttatnak vetés előtt. A rendelkezésre álló hibridvetőmag jó kihasználása, továbbá a munkaköltség csöltkentése érdekében méret szerint osztályozott (kalibrált), ellenőrzött csírázóképességű magot vetnek — minden fészekbe 3—3 szemet, amennyi növény meg & maradhat teljes kifejlődésig.
