Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

Szombat, 1956. február 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 PED *GOGUS T%I\ULO SZÜLŐ ÚTTÖRŐINK ÜNNEPE ELŐTT Az utóbbi évek során gazdagabbak lettek ünnepeink, tartalmuk népünk gondolatait, harcait, s a magyar nép győzelmeit hirdetik. Ifjúságunk ünnepe, az úttörőmozgalom tízéves jubileuma is ezt fejezi ki. S mint minden más területen, az általános iskolás korú ifjúság, az úttörők kő­iében sem várakozás, hanem lelkes valóság e jelszó: munkával ünnep­iünk! Ezért indítottunk úttörő jubi­leumi tanulmányi versenyt is. A számtanból, fogalmazásból, szavalásbó: és orosz nyelvből in­dított négyfordulós verseny voltaképpen seregszemle lesz. E ver­seny mindannyiumkra egyaránt nagy feladatot ró. Be kell bizonyí­tanunk, hogy ezekből a tantárgyak­ból egyre magasabb ifjúságunk ta­nulmányi színvonala. Pedagógusaink jól tudják, hogy a mai iskolában ho­gyan kell tanítani. De mint az élet bármely más területén, hibák még itt is vannak. Csak példaként em­lítjük a következőket: A marcali járásiban ellenőrzésünk során nagy­részt a pedagógusok lelkes munká­járól győződhettünk meg. De részt- vettümk olyan órákon is, ahol a ne" velés teljesen háttérbe szorult a ta_ oltással szemben. Néhol megmutat­kozott az állandó továbbképzés | hiánya, vagy a nevelőtestületi kol­lektíván belül dúló áldatlan állapot. A verseny megköveteli ezeknek a visszás helyzeteknek a felszámolá­sát. A versenybizottság által kikül­dött irányelveket meg kell ismer­niük a pedagógusoknak és a tanuló ifjúságnak egyaránt. Igen komoly helytállást várunk úttörővezető­inktől és az úttörőktől. Uttörővezetőinknek jó munkára kell mozgósítaniuk minden pajtást, és az úttörőcsapat vezetése minden neve­lőnek szívügyévé kell válnia. A paj­tásoknak is el kell mondaniuk, hogy hazánkban, mindenki a saját jövő­jéért harcod, bizonyítsák be a ta­nulók is munkájukkal, hogy ebben a harcban a részüket ők is kiveszik. Az úttörők legyenek méltók a vörös nyakkendő viselésére, induljanak a versenyre erős akarattal. A verseny sikeres befejeztével a tanév jobb ta­nulmányi eredménye és a nyár sok­sok 'boldogsága várja őket. Pedagógusaink készítsék fel a szülőket is gyer­mekeik tanulmányi színvonalá­nak növelésére. Családlátogatásaik során, szülői ér­tekezletek alkalmával világosítsák fel a szülőket a verseny céljáról, az ő tér ni valójukról. Nekik kedd segí­teniük elsősorban. Ne tűrjék, hogy gyermekeik távolmaradjanak az is­kolától. Ellenőrizzék gyermekeik ta­nulmányát, házi feladatát. Az úttörőmozgalom tízéves évfor­dulóját szeretnénk büszkén ünne­pe ni. Ez azonban kö,elezettséggel jár. Kötelezd a pedagógust, a tanu­lót és a szülőt. A feladat megold­ható — egy forrása van: odaadóan szeretni kell az ifjúságot. A megyei versenybizottság neve- ben: Nagy Károly Szerencséséknek nem volt „szerencséjük a fakereskedéssel 1954—55-ben valóságos fekete fa- nagykeineskedelmi központ lett Nagybajom. A »nagykereskedők« Szerencsés Imre, Farkas László, Tóth Lajos, Horváth Lajos és Szita István nagybajomi lakosok voltak. Náluk mindenkor kiutalás nélkül lehetett kapni épületfát. Hogy meg Km engedett áron hozták forgalom­ba az általuk felvásárolt és busás haszonnal továbbított faféleségeket, az csak ákkcr derült ki, amikor ha­tóságaink felfigyeltek az öt nagyba­jomi kupec mesterkedésére. A vizs­gálat rövidesen kiderítette, hogy Farkas 41 köbméter, Tóth 8 köbmé­ter, Horváth 32 köbméter, Szeren­csés 23 köbméter, Szita István pedig 12 köbméter épületfát hozott forga­lomba a fekete piacon. Valamennyiüknek a Kaposvári Já­rásbíróság büntető tanácsa előtt kellett számot adni az üzérkedésről. A tárgyaláson beigazolást nyert a láncoló, árdrágító bűntette. A járás- bíróság már ítélkezett is a kupecek felett: Farkas Lászlót 1 év 6 hóna­pi börtönre, 2000 forint pénzbünte­tésre s 5000 forint vagyonelkobzás­ra, Tóth Lajost 6 hónapi börtönre, Horváth Lajost 12 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra, Szita 1st" vánt 4 hónapi börtönre, Szerencsés Imrét pedig 8 hónapi börtönre s 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Mint az ítélet mutatja, Szerencsé­seknek »nem volt szerencséjük«. S esetleg még jobban ráfizetnek majd az üzérkedésre, mert az ügyész eny­hének találta az ítéletet, s vala­mennyi vádlottnál súlyosbításért fel­lebbezett. — Újra lesz ifjúsági mozibérlet a szovjet filmhéten. Az ifjúság köré­ben népszerű bérlet elsősorban a szovjet film ünnepi hetén bemuta­tásra kerülő filmek látogatását könnyíti meg, de felhasználható ez más filmek megtekintésére is. Megjelent a Társadalmi Ssemle januári sxáma ilb ' ~ l 34 A Társadalmi Szemle új, januári száma első helyen közli a Központija Vezetőség üdvözletét pártunk e fon-* tos elméleti folyóirata megjelenésé-;)- nek tizedik évfordulója alkalmából. Közli továbbá Friss István: A sze-j* mélyes érdekeltség elvének alkal-.í." mazása a szocializmus építésében,*;. Fekete Ferenc: A szovjet mezőgaz-jj daság a kommunizmusba vezető* úton, Hermann István: A drama-JV turgiai tudatosság és színi kultú-ttj ránk, Pa'miro Togliatti: Hegeltől a■« íy marxizmusig, Kcmor Imre: A fórra-.? dalmi világszemlélet tankönyvei, Hajdú Gyula: Az Egyesült Nemze-Jíl tek Szervezete és Magyarország, va-* lamint Anna Marengo: Harmincöté, éve alakult meg az Olasz Kommu-jv nista Párt című írását, * A folyóirat Szemle rovatában megjelent Szántó Rezső cikke Arc Szovjetunió Kommunista Pártjának'(( XX. kongresszusa előtt címmel, Bet-* len Oszkár írása a Román Munkás-*;, párt II. kongresszusáról, Világhyjl Miklós cikke az állam- és jogtudo--/,' mányi felsőoktats időszerű kérdéseiéi­ről és Németh Lajos írása a VI. W magyar képzőművészeti kiállításról. A Propagandaanyag Terjesztő hírei Az Országos Béketanács „Mi vari a nagyvilágban“ című külpolitikái;/! füzetsorozatában megjelent Szilágyi* Éva: „India tegnap és ma“ című®» írása. A fűzet a szovjet vezetők in-J4 diai fogadtatásával kapcsolatban^ bemutatja India fejlődését. Az egy-®» kori elnyomott angol gyarmat gyorsa fejlődése, békés célkitűzései világosai választ adnak arra a kérdésre: műé­ért fordul India népe egyre követ-rc kezetesebben szembe a gyarmatost-aj tokkal, miért támogatja a béketáboré’ országait a béke megszilárdításáért®, vívott harcban. ;(i A számos érdekes képet tartalma zó fűzet a városi, üzemi, községi®» békebízottságoknál, valamint azjfy utcai hírlapárusoknál kapható 1.50* forintos áron. 1 A Nemzetközi Nőnapra a Magyar’/* Nők Demokratikus Szövetsége ki-.lj adásában gondos összeállítású mű-tv. sorfüzet jelent meg. A terjedelmest kiadvány több verset, egyfelvonásos színművet, dalt, koreográfiát és .sertanácsadót tartalmaz Hasonló terjedelmű műsorfüzet jelent még meg a Magyar—Szovjet Barátság Hónapjára az MSZT és a Népművé­szeti Intézet szerkesztésében, A műsorfüzet tizenkét orosz és szov­jet egyfelvonásos színművet, tréfát, szatirikus jelenetet közöl. SZERETNÉK KOMMUNISTA LENNI! Kis piros tagsági könyvek emelkedtek a magasba és Tóth Fe­rencet, a cserpusztai Uj Elet TSZ tagját felvették t— Xtagjelöltségi idő nélkül — a párt soraiba. Mindenki örült és bizakodva nézett Tóth Ferenere, aki kissé megille odötten köszönte meg a hozzá in­tézett szavakat. Ö az első kommu lista Cser-pusztán. De hogyan is kezdődött? Forg issük csak vissza az idő kerekét mindössze egy hónappal... A Nagyatádi Járási Pártbizottság titkárának asztalán e napon is a szokott rendben sorakoztak a felbontásra váró levelek. Formára csaknem mind egyformák, tartalmuk azonban eltér egymástól. Az egyikben a kommunisták arról írnak, hogy miképpen növelik a tsz- tagok számát, a másik levél a pártoktatásról számol be... és ez a harmadik itt, ebben a halványzöld színű borítékban valami egészen más dologról van szó. Látszik, hogy erős, fizikai munkához szokott, nehézkes kéz írta. De nem is a szíp írás, hanem annak mély tar­talma adja meg a levél lényegét. .4 feladón ez áll: Tóth Ferenc, Cser-puszta. A levél pedig így szól: »Kedves Elvtársak! Volna egy kérésem... szerein •k kommunista lenni!... vagyis a pártba belépni. Azért érdeklődőm így, mert nálunk, az Uj Elet Ter­melőszövetkezetben még nincs párttag. Es szeretnék elmenni párt­iskolára is, hogy a párt tanításain ü én is segítsem tsz-ünket. Én a katonaidő alatt megtanultam, hogy nagyüzemi gazdálkodást is csak úgy lehet eredményesen folytatni, ha a párt útmutatását követjük, mert a pártnál jobb tanító nincs. Arra kérek választ, hogy mikor mehetek be a járási pártbizottság "a ezt megbeszélni. Kelt: Cser-puszta, 1955. dec. 27-én«. Eddig a levél, melyből kiderül, hogy Cser-pusztán az Uj Élet TSZ-ben egy ember kommunista akar lenni, azt akarja, hogy a tsz- ben is legyen pártszervezet. A járási pártbizottság örömmri intézkedett, hisz régóta vajúdik e kérdés Cser-pusztán, most aztán a pusztaiak kezdenek a párt felé fordulni. Felhívták a kutasi pártsz írvezet vezetőinek figyelmét, hogy foglalkozzanak Tóth Ferenccel és egyúttal arra is, itt az idő: a köz­ségi és a kutasi négy termelőszöv itkezet pártszervezeteinek segítsé­gével a cserpusztai Uj Élet TSZ-ben is pártszervezet alakuljon. Tóth Ferenc elvtárs kívánsága január 23-án teljesült. A kutasi Béke Termelőszövetkezet pártveze'őségét választó taggyűlésén párt­tag lett. Ajánlói Puskás János és Hérincs Lajos elmondták, miért javasolják párttagnak. — Gyerekkorom óta ismerem — mondotta Puskás elvtárs — szegény, napszámos család gyermeke. Igen sokat dolgozott. Mint népnevelő is gyakran találkoztam Tóth Ferenccel... Tóth elvtárs a tsz-alakítás idején is hallatta szavát... Hérics elvtárs a tsz megalakulása előtt együtt dolgozott Tóth Ferenccel a Kutasi Állami Gazdaságban. Most a taggyűlésen erről számolt be. — Munkája ellen sohasem volt kifogás — mondotta. — Én DISZ- titkár voltam a gazdaságban s Tó h Ferencben lelkes fiatalt ismer­tem meg, aki a DISZ-gyűlésekről sohasem maradt el... A jelenlévők — akiknek többlége gyermekkorától ismeri Tóth elvtársat — egyhangúlag megszavazták a pártba való felvételét, s ezzel ő is kommunista lett, a párttagok sorában menetel. E nap­tól kezdve Tóth Ferenc több, nagyobb felelősséget vállalt magára... Tóth elvtársban megbízott a párt, amikor tagjelöltség nélkül felvette soraiba, s most azt várja tőle, hogy a párt politikáját kö­vetkezetesen szem előtt tartva, sejítse termelőszövetkezetüket úgy, ahogy ezt megígérte ... V. M. *— Elkészült a Körhinta című új magyar film. Sarkadi Imre Verébdűlő című novelláját Fábri Zoltán és Nádasi László írták filmre. Aki mindig tanul és állandóan újít portállá Béla elvtársat, a Textilművek kártoló és tisztító üzemrészének műhelyfőnökét a gépterem feletti kis irodájában keressük. — Lent van az üzemben, valami ellenőrzés folyik ott — igazítanak el bennünket. De nem is kell sokat várni rá, rövidesen készségesen ad felvilágosítást arról, ami bennünket érdekel, az újításáról. — Újításom? véka alá. fiatalokat, szakismereteknek és nem is rejti tudását Ő már nem úgy tanítja munkatársait, a mint őt a Goldberger gyárban. De nézzük- odaadó munkájának anyagi oldalát. Mit jelent pénzben, ha valaki ilyen kiváló újító? — Haszonnal jár az újítás — siet a válasszal. —1 A legutóbbi újításomért, amely a hulladékanyag csök­kentését eredményezi, körülbelül 20 ezer forintot ka­A SZERKESZTŐSÉG POSTÁDBÓL A darányi népi együttes Baranyában vendégsxerepelt A darányi népi együttes nemré­giben vendégszereplésre érkezett a szomszédos Baranya megyei Szuli- mán községbe. Amint Nagy Gyula, az együttes vezetője megírta, nagy szeretettel fogadták a község dolgo­zói őket. — Népi együttesünk szorgalmasan készült a vidéki útra — írta levele­zőnk. — Népi kultúránk fejlesztése és kiszélesítése bizonyítékául népi műsorszámokkal szerepeltünk. A szulimáni dolgozók szeretik és meg­becsülik a népi kultúrát. Ezt abból is tapasztalhattuk, hogy minden egyes műsorszámunkat viharos tapssal fogadták. Olyan számaink is voltak, melyeket többször megismé­teltünk. Az ottani kultúrotthon igazgatója meleg szavakkal köszön­tötte együttesünket és többek kö­zött ezeket mondta: »Nagyon messze kellene utaznunk, hogy még egy ilyen fiatal népi együttest találjunk, mint a darányi. Nem kellett azon­ban sehova sem utaznunk, mert el­jöttek hozzánk, és kedves műsorszá­mukkal tették felejthetetlenné ezt az estét.« Mi, a darányi népi együttes vala­mennyi tagja szeretettel fogunk visszagondolni a szívélyes fogadta­tásra, és örömmel gondolunk a si­keres szereplésre. Fogadjuk: még több népi kultúrát viszünk a közel­jövőben a dolgozók elé. Együttesünk szeretettel várja viszonzásul a szuli­máni népi együttest — fejezte be le­velét Nagy elvtárs. Hogy mennyi és melyik, hányadik számú, azt nem tudja megmondani. Inkább a legutóbbiról beszélgetünk, amelyik egyike a legjelentősebbeknek, s egy év alatt 400 000 forint megtakarítást hoz az üzemnek. Portéba Béla bemutatását azzal kellene kezdeni, hogy kitűnő szakember. Családja .s Lxi.es. Mindkét bátyja ebben a szakmában dolgozik. Ő maga a Go.dbsr- ger gyárban tanulta a szakmát. — Ez jó iskola lehetett. —• Nehéz iskola — igazítja ki PorteUa Béla. — Lop­va kellett ellesni a szakmát. Előfordult az, hogy amíg a szerszámot magukhoz vitették az angol szakemberek, addig elküldték a magyar munkást, hogy ne lássa, hogyan kell a gépet javítani, igaz tani. Megtörtént az is, hogy megmutattak ugyan valamit, de »a szakma titkaihoz« nem engedték hozzáférni a Goldberger 'gyár /magyar munkásait. PorteUa elvtárs az évek sorén a régi textilgyárak- ban. a felszabadulás után az újakban: Győrött, Szege­den összegyűjtött tapasztalatait kitűnően hasznosítja most a Kaposvári Textilművekben. Nagy jelem'őségű volt az az újítása, amit három esztendővel ezelőtt a tisztítóban bevezetett. Ennek az újításnak a révén a tekercs-egyenetlenség 80—90 százalékkal javult. Az em­lített újítások mellett azonban szép számban akad még több kisebb-nagyebb jelentőségű. PorteUa elvtárs újí­tásaira az jellemző, hogy valamennyi a minőség javí­tása, a nyersanyag-megtakarítás szolgálatában áll. Nem restell lehajolni a legkisebb ötletért sem, azt tartja, hogy az egész csekély újítás is hozhat nagy eredmé­nyeket. PorteUa elvtárs tagja az újítási tanácsadó bizott­ságnak, amely nemrég alakult, s az a feladata, hogy azokat az újítókat segítse, akiknek vannak ugyan életrevaló ötleteik, kezdeményezéseik, csak nem tudják kivitelezni azokat. PorteUa elvtárs birtokában van a pok, ötezer forintot már felvettem. Uj, modern gépek dolgoznak a Textilművekben, PorteUa elvtárs mégis tanul. — A technika rohamosan fejlődik, lépést kell tar­tani vele — mondja. De hogyan tudja megosztani idejét a munka, a ta­nulás, pihenés és a szórakozás között? — Nem mondom, szórakozni akkor mehetünk, ha valamelyik nagymama meglátogat bennünket, mert a hárem kisgyermeket nem merjük magukra hagyni. így aztán én is sokat ptthen vagyok és tanulhatok. Még a feleségem is segít idegen nyelvű folyóiratokat fordítani. PorteUa Béla szovjet, német textilszakmával foglald kozó folyóiratokból is gyűjtögeti a tudást. Most a mű­anyaggyártás foglalkoztatja. Lelkesen és hozzáértéssel .beszél róla. — Ha nem is ebben az évben, de rövidesen nálunk, Magyarországon is nagyobb teret nyer a műanyag­ipar. Hegy a Kaposvári Textilművek dolgozik-e majd műszállal, erre a kérdésre egye'őre még nem leihat vá­laszolni. Portella Béla mégis foglalkozik vele. Azt mondja: -— Ne érjen készületlenül, ha netán ilyen fel­adattal bíznak meg. —■ Mert épp az ő üzemrészének gé­pein kellene leginkább módosítani, hogy .a műszállal dolgozni tudjanak. IVI int aki bízik erejében és tudásában, jogos büsz­1 keséggel mondja: — Vállalni meram ezt a feladatot is-. Portella Bélát legjobb újítóként emlegetik az üzemben. Hogy mivel érdemelte ki ezt a kitüntető cí­met? Tudásának állandó gyarapításával, valamint az­zal, hogy üzemrészében törekszik a Párt november 12-i határozatának, a nyersanyag-takarékosságnak fo­kozására, a minőség további javításának megvalósítá­sán. Pintér Ilona Vidáman, tanulva, szórakozva töltik a téli estéket a gigei fiatalok A hosszú téli esteken vidám nóta­szó, muzsikaszó, hangos íere-fere hallatszik a gigei községi kultúrott- honban. A fiatalok járnak ide min­den este, és szorgalmasan készül­nek a járási kultúrversenyre, szín­darabbal, tánccal. Beindították a József Attila ol- vasómozgalmat is, hogy megismer­hessék a költő életrajzát, műveit és a sok szépirodalmi olvasmánnyal fejlesszék műveltségüket, tudásukat. A napokban határozták el, 'hogy ol- vasóankétot tartanak, melyre a köz­ség és a termelőszövetkezetek idő­sebb tagjait is meghívják. Filmók, könyvek, színdarabok megvitatásá­ra is készülnek a fiatalok. Nemrégi­ben alakult' meg a DISZ-ben a lövészkor, a sportkör, a ping-pong szakosztály. Sportolnak, tanulnak a fiatalok. Minden kis szabad idejü­ket jól kihasználnak, mert 'amint többen is mondták, hasznukra válik. Munkájukban, tanulásukban se­gítségükre siet az iskola igazgatója, Karbucz'ky elvtárs is. Neki na,gy ré­sze van abban, hogy egészségesen fejlődik az ifjúsági élet Gige köz­ségben. Szita Ferenc Már javítják a kálmáncsai mozigépet A múlt hónapban egy panaszos levél, érkezett Kálmáncsáröl szer« kcsztőségiikhöz, amelyben Tóth Vendelné kálmáncsai levelezőnk azt panaszolta, hogy községében hosz- szabb idő óta rossz a mozigép. Sö­tét foltokat és kivehetetlen képeket vetít a gép és recsegésnél egyéb nem hallható. Panaszukkal már többízben fordultak a MOKÉP-1 hez, de intézkedés nem történt, pe­dig a kálmáncsaiak szívesen látogat­ják a mozielőadásokat, hiszen egyet­len szórakozási lehetőség az a falu­ban. Szerkesztőségünk a panaszt eljut­tatta a MOKÉP megyei kirendeltsé­géhez és az elvtársak azonnal intéz­kedtek. A napokban ismét kaptunk levelet Tóth elvtársnőtől, amelyben öröm­mel írta, hogy a mozigépet azóta már elvitték javítani. — a falu dol­gozói örülnek., hogy régi panaszu­kat elintéztük. — Nagyon köszönöm magam és a többi mozilátogató ne­vében a szerkesztőség és a MOKÉP gyors intézkedését — írta Tóth elv­társnő, levelezőnk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom