Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. február Sí. NEM KELL A „SEGÍTSÉGE ÁLLAMTITKÁR ÚR! Aki még ma sem hiszi el, hogy a letűnt rendszer volt urai különbö­ző fondorlatokkal, az alakoskodás álarcát magukra öltve sokfélekép­pen próbálnak ártani, az hallgas­sa csak meg Kacsóh Bálint, volt államtitkár esetét, aztán mondjon maga Ítéletet. Kacsóh tehát a múltban állam­titkár volt, úr a javából. Bizony még mindig fájó szívvel gondol a régi jó, letűnt időkre. Persze azon lehetve vitatkozni, hogy kinek volt jó és kinek rossz a Horthy-rend- szet de hát most nem ez a fon­tos, abban valamennyien egyetér­tünk, hogy Kacsóhnak egészen megfelelt. Történt azonban, hogy a felsza­badulás után Kacsóht kiutasítot­ták Budapestről — minden bi­zonnyal megvolt rá az ok — ő azonban nem esett kétségbe, gon­dolt egy merészet és megtelepedett Bábovymegyeren. (Aki nem tudná, a felszabadulás előtt Kacsóhnak itt szép kis birtoka terült el.) Az­tán megpróbált demokratikus mez­be bújni, s miután már úgy vélte, hogy szilárd a talaj lába alatt, fel­kereste a községi párt- és tanács­szervek vezetőit és nagyon szeré­nyen, »minden ellenszolgáltatás« nélkül felajánlotta »segítségét«. (Micsoda nemes gesztus!) Sajnos, volt aki elfogadta. A járási adó­ügyi megbízott kapott a »segítsé­gen«, Kacsóh Bálint pedig műkö­désbe kezdett: jogtalanul adót ve­tett ki dolgozó parasztokra, aztán mikor azok reklamáltak, »velük ogyüttérezve« nekik is felajánlot­ta »segítségét«. 3—400 forintért megírt egy-egy kérvényt számukra a Taibi Járási Tanácshoz címezve az adó csökkentése érdekében. Bábony me gyérén azonban még altkor sem akadt senki, aki Ka- nsóh »segítő szándékáról« lerántot­ta volna a leplet, ö pedig mindig bátrabb lett, sőt odáig merészke­dett, hogy a járási tanács és a já­rási párt-végrehajtóbizottság aján­lását kérte: tegyék meg őt a hely­beli termelőszövetkezet könyvelő­jének. (Abban a tsz-ben, melynek földje a felszabadulás előtt az ő birtoka volt.) Ezzel aztán elvetette « sulykot. De még ezzel sem elé­gedett meg, arra kérte a járás ve­zetőit, adják vissza neki a községi kastélyt, mely a felszabadulás előtt az ő tulajdona volt. Kacsóh nem olyan ember, aki mindezt el­lenszolgáltatás nélkül kémé. Nem, egyáltalán. Mmdennék fejében felajánlotta, hogy Bábonymegyer- ből termelőszövetkezeti községet szervezi l). Szerencsére a járási elvtársak véget vetettek a Kacsóh-féle fon­dorlatos mesterkedéseknek. Kötbérezés nyakló nélkül... Éhhez az »elvhez« tartja magát, eszerint cselekszik nagyon sok esetben a Kaposvári Magtermelte- tő Vállalat. Vajon az aranyospusz­tai Bél-'i TSZ-hez hasonlóan hány termelőszövetkezeti elnök bősz- szankodik jogosan a Magtermelte- tő Váilalat bürokratikus intézke­dései miatt? Gondolnak-e erre a vállalat felelős (vagy felelőtlen) vezetői? Nemigen. Mit törődnek ők a körülményekkel, saját előző uta­sításaikkal vagy a valósággal; szá­mukra úgy látszik az a legfonto­sabb, hogy minél több aktát gyárt­sanak, hogy minél nagyobb le­gyein a hivatali bürokrácia. Az aranyospusztai Béke TSZ el­nöke nemrégiben panasszal fordult szerkesztőségünkhöz a Magtermel­tető Vállalat jogtalan kötbérigé­nye miatt. Ha csak egy tsz-ről vol­na szó, akkor is szükséges, hogy ezzel’ az üggyel bővebben foglal­kozzunk. De nem így áll a dolog. Ezt maga Stágli József, a Magter­meltető Vállalat' főagronómusa tud­ja legjobban. Stágli József szerint az adminisztrátorok a hibásak, mert mint mondja, »nyakló nélkül küldik ki a kötbérigényeket a tsz-eknek«. Lám, lám, ezek az ad­minisztrátorok milyen ügybuzgók az aktagyártásban, a lélektelen munkában — gondolhatnánk. De hát náluk talán a fej nem tudja, mit csinál a kéz? Nagyon is jól tudja. Stágli Jó­zsefnek sem kis része van a tsz-ek jogtalan zaklatásában. De vázoljuk röviden az aranyos- pusztaiak ügyét. A Béke TSZ még 1954-ben 17 kh. szarvaskerep-mag termelésére szerződött a Magter- meltető Vállalattal. A 18 mázsa szarvaskerep-mag termése 24 000 forintos jövedelmet hozott a tsz kasszájába. Jövőre is termetűink szarvaskerepet, mert megéri — mondták a tsz-ben. Igen ám, de a vállalat főagronómusa, Stágli Jó­zsef közbelépett: az első kaszálást kell meghagyni magfogásra. A tsz- t&gck kézzel-lábbal hadakoztak ez ellen, .mert az előző évi tapaszta­latokból tudták, hogy a második kaszálás alkalmasabb magfogásra. Stágli József azonban nem enge­dett elhatározásából, sőt szerződés­szegéssel fenyegette meg a tsz el­nökét. A tsz végül is engedett a főag- ronómus követelésének, s a követ­kezmény: a 17 holdon mindössze 404 kg szarvasikerep-mag termett. Tehát nagy kár érte nemcsak a szövetkezetei, hanem a népgazda­ságot is. Mit törődik azonban ez­zel a Magtermeltető Vállalat? Köt­bérigényt nyújtott be a tsz ellen. Hogy ki a felelős a gyenge ter­mésért, az nekik nem számít.. Ki­nek van végeredményben követe­lése: a vállalatnak a tsz-szel szem­ben, vagy a tsz-nek a vállalattal szemben? Mi úgy véljük, sokkal inkább igényt tarthatna kötbérre a tsz, nem is ‘beszélve arról, hogy az ilyen utasatgatás mennyire sérti a tsz-ek önállóságát. Stágli József nagyon jól ismeri e körülményeket, mire való akkor a tsz jogtalan és felesleges háborgatása? Sokkal jobban tenné, ha az irodai papír­felhívások gyártása helyett szak­mai tanácsokkal segítené a tsz- eket. A bürokrácia azonban ezzel még nem ért véget. Stágli József hibá­ja beismerése helyett újabb igazo­lásokat követéi a tsz-itől. Mit iga­zoljon a tsz, talán a vállalat hibá­ját? Nos, Stágli elvtárs, nem köz­vetítjük ilyenfajta kérését az ara­nyospusztai Béke TSZ elnökének, mert azt tartjuk: elég a bürokrá­ciából ! Tanulják ezt meg végre a Magtérnél tető Vállalat vezetői, még Stágli József is! A Minisztertanács rendelete a mez őgazdaságj termelőszövetkezetekbe lépők 1956. évi általános jövedelemadó-mentességéről A Minisztertanács rendéLete értel- • mában mentesül az 1956. évi jöve- > delemadó kivetése alól az az egyé­nileg gazdálkodó, aki 1956. április 30-ig termelőszövetkezetbe lép és — az alaszabálynak megfelelően — a háztáji gazdaságban megha-gyható- kon kívüli földjét és termelőeszkö- ; zeit beviszi a szövetkezetbe. Amennyiben termésüket nem egyé­nileg, hanem közösen ‘takarítják be, részesülnek a kedvezményben azok is, akik április 30-a után lépnék a termelőszövetkezetekbe. Ilyen eset­ben a már kivetett jövedelemadót törlik. A rendelkezés a háztáji gazdasá­gok adójára természetesen nem vo­natkozik. [j ‘".gsfj , Párttagságunk tanulmányozza az SZKP XX. kongresszusának anyagát A Megyei Párt-VB legutóbbi ülésén határozatot fogadott el, hogy a szervezett pártoktatáson kívül is tanulmányozza párttagságunk az SZKP XX. kongresszusa anyagát A megyei pártszervektől egészen a községi szervekig biztosítani kell az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozását. A Megyei PártJVB agit.-prop. osztálya felhívja a párttagság fi­gyelmét, hogy a Szabad Nép és a Tartós Béke, valamint a pártsajtó ama számait, amelyek a kongresszusi anyagot tartalmazzák, őrizzék meg, hogy abból tanulmányozhassák az anyagot. A fagy fölenged Mezőcsokonyán is . . . Mint ahogy a ‘tavaszi napsugarak melegére, a langyos szellő fuvalla­tára felenged a kopogósra fagyott föld, úgy enged fel a népnevelők «ko« felvilágosító szavára Mezőcso­konyán is a szövetkezéssel szembeni közöny fagya. Igen nehéz feladat leírni azt a he­ves harcot, amely most itt folyik az áj és a régi között. Pedig az új út előnyei nem ismeretlenek a mező- esokcinyaiak előtt, hisz az Uj Élet Termelőszövetkezet bebizonyította enár előttük, hogy összefogva sokkal jobban boldo-gulnak, mint egyedül. Ezt többen felismerték még az el­múlt ősszel, amikor az Uj Élet-beliek vendégül -látták a falubelieket a zárszámadási ünnepségen, fl jó bornak is kel cégér Bojtos László 12 holdas gazda ami­kor megtudta, hogy a tsz búzája 4 mázsával adott többet ‘holdanként, mint az övé, arra gondolt: mennyi­vel jobb lenne a falunak, de az or­szágnak is, ha az egész község szö­vetkezet lenne. De azért ő sem hagyott fel egy­könnyen a régivel. Elvárta, hogy a népnevelők, a kommunisták töviről hegyire elmagyarázzák neki a szö­vetkezés rendjét, módját, előnyét. S esak miután végleg meggyőződött az Éj út helyességéről, lépett a tsz-be. Ma már ő az egyik leglelkesebb hir­detője a szövetkezés gondolatának. Uigy agitál, mint ahogy ő is elvárta annakidején a népnevelőktől. Tudja nagyon jól, hogy a kívülállók mire kíváncsiak elsősorban. Az alapszabály minden pontiét tudtára adja az illető gazdának, nehogy később art mondhassa: ezt én nem tudtam. Hasonlóan dolgozik a többi népne­velő is. Nemigen akad olyan dolgo­zó parasztcsalád a községben, ahol ne volna mintaalapszabályzat-füzet. A népnevelők szinte naponta felke­resik a még kívülálló dolgozó pa­rasztokat, s biztatják, ‘bátorítják őket... S hogy ez az állandó nép- nevelőmunfca milyen fontos, arról sok példa tanúskodik. Tóth József (parti) 18 holdas gaz­dát (azóta már a -nemrég megalakult Uj Tavasz elnöke) már vagy tízszer meglátogatták a népnevelők, de ő mindig azzal tért ki, hogy majd csak az ősszel lép a közösbe. Mikor az­tán a népnevelők megmagyarázták neki, hogy mennyien várnak az ő példamutatására, aláírta a belépési nyilatkozatot. A mezőcsaksnyai népnevelők igen tervszerűen és meggondoltan dol­goznak. A tanácsház egyik helyisé­gében székel a „haditanács“, ahol egy térkép mutatja, hogy ebben vagy abban az utcában kik nem -lép­tek még -be, -kiket (kell felkeresni. Itt beszélik meg a napi tapasztalatokat is. A helyi népnevelők: Kismárton József alapszervi párttitkár, Kaszás Pál, az Uj Élet párttitkára, Pelőcz Sándor, az Uj Élet vezetőségi tagja, Horváth Dénes, az Uj Tavasz tagja, Farkas János tanácselnök, Nemes János tanácstitkár, Galambos Lajos begyűjtési megbízott és a többiek mind-mind lelkesen járják a falut. Segítik munkájukban Szulimán Já­nos, Szíjártó Sándor, .Kovács József, a járási tanács .kommunistái. De gyakran megjelenik a községben Né­meth Erzsébet, Fenyvesi elvtárs is a .JB-ről, hogy útmutatást adjon. Tegnap még őket agitálták — ma már a leglelkesebb népnevelők Sok olyan agitátor is van a falu­ban, akiről a vezetők nem is tud­nak. Mert mihelyt valaki belép a tsz-be, már nem hagyja »(békén« a szomszédját, sógorát, rokonát, ha­hóm biztatja a ‘belépésre. A minap Szerecz János 5 holdas gazda jelen­tette be: az ő utcájában már négy -gazdával megegyezett, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot. Most szer­vezik az utca többi gazdáját azzal a szándékkal, hogy új termelőszövet­kezetet alakítanak. Nagy tehát a sürgés-forgás Mező- csokonyán. Minden dolgozó paraszt család készül, hogy előbb vagy utóbb a közös útra lépjen.. Már nem adnak az ellenség hírverésére, már tudják, hogy az ellenség, ami­kor le akarja beszélni őket a szö­vetkezésről, kárukat szeretné. Már­pedig ők nem ellenségei saját ma­guknak. Tudják, hogy az Uj Életben 37 forint értékű jövedelmet osztot­tak az ősszel munkaegységenként és hogy a hízottsertések árából nemrég 40 000 forintot osztottak a tagoknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Uj Élet tagságának létszáma a tavalyi­nak háromszorosára gyarapodott, hogy a község szántóterületének többsége ma már szövetkezeti tu­lajdonban van. S bár akadnak még néhányan olyanok, mint Maros; Sándor 12 holdas, akik még elzár­kóznak az új elől, a falu dolgozói­nak többsége az igazi tavaszra ké­szül: a közös, boldog paraszti élet új tavaszára.;; Milyen hibák gátolják megyénk építőiparát a novemberi párthatározat sikeres végrehajtásában? A Megyei és Városi Párt-végrehaj - tóbizottság, az Építők Szafcszerveze- tcraek Területi Bizottsága e hó 17-én ankétra hívta össze a megye építő­ipari válla tain-ak dolgozóit, párt-, gazdasági .és szakszervezeti vezetőit, hogy megbeszéljék a múlt évi mun­ka tapasztalatait és a további fel­adatokat Az aktíva elődója, Varga György elvtárs. az Építőipari Szak- szervezet TB-elnöke, miután beszá­molt az eredményekről, a még fenn­álló fogyatékosságokkal, hibákkal foglalkozott. Több segítséget a gyenge vagy kösepes teljesít- ményű dolgosoknak! A munkaversenynek az is célja — mondta többek között- Varga elvtárs —, hegy az élenjárók mögé felsora­koztassa a közepes teljesítményű d-oUgozókat és a 100 százalékon alul teljesítőket is. Az építőipari dolgo­zok mintegy 20 százaléka nem tel­jesíti tervkötelezettségét. Hogy sok­helyütt .mennyire nem foglalkoznak a gyengébben teljesítő dolgozókkal, arra elrettentő példát Sarlós elvtárs, a Mélyfúró Vállalat nagykanizsai építésvezetője szolgáltatott, aki ahe­lyett, hogy nevelte volna őket, ahe­lyett, hogy biztosította volna a rnun- kamódszerétadást, egyszerűen elbo­csátotta őket az építkezéstől. Műszaki vezetőink elsőrendű feladata, hogy megállapítsák: mi a 100 százalékon aluli teljesítmények okozója, ‘hogyan lehetne ezeket az okokat megszün­tetni, s a teljesítményekéit emelni. Újítsunk — de ne ax íróasxtalfióknak Varga elvtárs a továbbiakban az újításokról beszélt. Elmondta többek közt, hogy a Téglagyári Egyesülés­nél tavaly négy újítást adtak 'be. Ezekből hármat elfogadták, ki is fi­zettek értük 500 forintot, az újítá­sok azonban egy fillért sem eredmé­nyeztek. A Somogy megyei Építőipai ri Vállalatnál a 32 újításból elő- kalkuláltak 300 910 forintot, a meg­takarítás valóságos értéke azonban csak 134 000 forint volt. A Mélyépí­tő Vállalatnál előkaükulált 1 millió 327 ezer forintból csupán 88 ezer forint volt az újítások eredménye. .Mi következik e tényekből? Az, hogy vagy túl magas az előkalkulá­ció összege, vagy egyszerűen nem alkalmazzák az újításokat. Kapkodás, sxervesetlenség, anyag- pocsékolás ■Igen nagy hiba az is. hogy még mindig sok a kapkodás, a szervezet­lenség, ahelyett, hogy előrelátással úgy irányítanák a munkaerőt, az anyagot, hogy ne kelijen egy-egy munkahelyre többször felvonulni. A Somogy megyei Építőipari Vállalat a Mennyei Gépállomás építkezésére pl. ötször vonult fel. Gyakori, pedig megengedhetetlen az is, hegy építikezéseinKen szana­szét hevernek ak építési anyagok. Azzal az “-indokkal«, hogy a norma az egésztéglára vonatkozik, a 3-as számú Mélyépítő Vállalat Patyolat- és Hűtőház-építkezésen a darabtég­lákat és a zsaluzóanyagot nem dol­gozták fel lelkiismeretesen, ami nagy kárt okozott népgazdaságunknak. Varga elvtárs a továbbiakban a műszaki fejlesztés problémáival fog­lalkozott. Majd azt hiányolta, hogy a párt- és szakszervezeti vezetők nem ellenőrzik megfelelően a gazda­sági munkát, nem vonják felelősség­re a kötelességmulasztókat. Varga elvtárs szemléltető példákkal érzé­keltette, hegy a munkafegyelem la­zaságából milyen károk származnak, hogy a rosszminőségű munka milyen inagyösszegű ablakon 'kidobott pénat jelent. A hibákat nem elkenni, hanem kijavítani kell fiz aktíva részvevői: igazgatók, pórtti-tkárcik, műszaki és szakszerve­zeti vezetők hozzászólásaikban na­gyon kevés volt az őszinte öobírálat. Sőt az első néhány hozzászólást a siránkozás, a hibák elkenése, a fe­lelősség másra hárítása, a bírálat visszautasítása jellemezte. Nem lehet úgy fogadni a bírál» szót, mint ahogy azt Földi elviére, a Téglagyári Egyesülés főmérnöke tette. Szerinte a 490 000 darab kifogá­solt (minőségű tégla “csekélység«. Igaz, hogy ez a mennyiség a koráfc- bi többmilliós selejfchez mérve vi­szonylag mem nagy. A valóságba* mégsem kevés, ha arra gondolunk, hogy ebből a több százezer téglából mi mindent lehetne építeni. Iztgum Ádám élvtárs, a 3-as szá­mú Mélyépítő Vállalat igazgatója hozzászólásában azt igyekezett bi­zonygatni, hogy a bírálat velük szem-ben jogtalan.. Sőt odáig ment, hogy kétségbeventa az önkényes ki­lépőikre vonatkozó kormányrendelet helyességét. Pedig jobb lenne, ha * helyes kormányintézkedés kritizál- gatása helyett betartaná a munka- fegyelemmel kapcsolatos rendelkezé­seket. így vállalatánál nem rúgna több ezerre azoknak az elveszett munkanapoknak a száma, amelyek igazolatlan mulasztásból erednék. Kevés olyan önkritikus felszólal«* hangzott el, .minit amilyen Szigetvári György elvtársé, az Állami Építő­ipari Vállalat főmérnökéé volt. Sai- igetvári elvtárs elismerte, hogy a 3 százalékos tervelmaradás kizárólag a vállalat hibájából ered. Szigetvári elvtárs, de kívüle má­sok is sürgősen megoldandó feladat­ként követelték felszólalásaikba*, hogy teremtsenek rendet végre a be­ruházások terén, azok tervezését be­csületes szakemberekre kell bízni, akik megnézik, hogy hova, mire for­dítják a dolgozók pénzét Még mindig sok a kerékkötő „álműsxakiu Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlődés egyik gátja a vállalatoknál még mindig elég nagy számban meghúzódó »álműszaki«. Kikről van szó? Volt jegyzőkről, fő­jegyzőkről, katonatisztekről, a Horthy-rendszer volt magasbeosztá­sú tisztviselőiről, akik sokkal többe* értenek a kerékkötéshez, mint az építkezési vagy alapanyaggyórtási kérdésekhez. Az ilyeneket sürgőse* el kell távolítani a műszaki vezetés­iből, s helyettük olyan becsületes dolgozókat kell beállítani, akik ál­landóan .gyarapítva tudásukat való­iban jó irányítói, szervezői lesznek a területükön folyó munkának. A Megyei Pártbizottság Ipari ás Közlekedési Osztályának vezetője, Kutas elvtárs a -következőket mo*- dotta: Sokat tanultunk ezen az aktivá*. Egyetértünk a bírálattal, amely a termelés pártellencrzésének elmi^-1 la,ztásával kapcsolatosan elhangzott. Az aktívaértekezlet megmutatta, hogyan lehet sürgősen segíteni a ba­jokon.. — Kutas elvtárs ígéretet tett arra, hogy a jövőben évenként több­ször is összejönnek megbeszélni a* építőipar munkáját, elősegítve ezzel azt, hogy minden egyes építőipari vállalat, alapanyaggyártó üzem meg­valósíthassa pártunk 1955. november 12-i határozatát. Repülőgépei biztosítja a gyors áruutánpótlást a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat Továbbra is nagy az érdeklődés a részletfizetéses vásárlási akció iránt. Ä részletfizetési akció kezdete óta — alig egy hét alatt — az érdeklő­dők egész tömege látogatott el a ka­posvári 127. számú villamossági boltba. Eddig 73 darab rádiót, köz­tük három darab 3210 forintosat, 9 darab 2090 forintosat, és 62 darab 1800 forintosat, valamint sok porszí­vót, parkettkefélőt. és magnetofont adtak el. Mintegy 100 vásárlási könyvet is kiadtak már, melyekre * .közeljövőben váltják ki a kívánt árut. A naigy érdeklődés miatt * Kiskereskedelmi Vállalat megállapo­dott a MALÉV-vel, hogy kielégíthes­sék a nagy keresletet. A kedvezőt­len időjárás miatt a gépkocsiszáillí- tás ugyanis szünetel. — Kétfajta szőlőművelő ekét hoz­tak forgalomba a nagyobb szőlőter­melő vidékeken a földművesszövet- kezeti boltok. A Sack rendszerű eke a szőlő nyitására és fedésére egy­aránt alkalmas, a Kecskés-féle ekét pedig a két műveleten kívül a szőlő hordására és kapálására is használ­ni lehet. Mindkettő lóvontatású s a — Kiállítást rendez a közeljövő­ben a Somogy megyei Képzőművé­szek Munkacsoportja. A kiállításé* grafikai, akvarel és pasztell-képek«* állítanak ki. A képzőművészek mu»- kacscportja megkezdte a képek öse- szegyűjtését. 4 * * * — Országos állat- és kirakodóvá­sár lesz február 23-án Andocson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom