Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-02 / 28. szám

Csütörtök, 1956. február 2. SOMOGYI NÉPLAP A Szovjetunió hatodik ötéves tervéből A Szovjetunió hatodik ötéves tervének időtartama alatt, 1955-höz visadnyftva 42 százalékkal kell növelni a teherforgalmat. Intézkedéseket •esznek a vágényufak megerősítésére, kibővítésére A meglévő vágány- hálótzsaíban kb. 65 000 km sínt kell lefektetni, ezen belül 58 000 km me- héztapusó s'ínt. Az öt esztendő alatt felépített vasútvonalak hossza más- ttlszer körülémé a Földet még mindig marad annyi, ami 20-szor meg­haladja a Budapest—Debrecen közöt il vasú Ivcnal hosszát. A vasutak szállítóképességének fokozása céljából széleskörbein a., villamos és motoros mozdonyokat fogják alkalmazni. 1960-ban az e tí­pusú mozdonyoknak kell lebonyolítaniuk- a teherforgalom 40-—45 szá­zalékét. i Megkezdték az elektromos ssálvisttffáló készülékek beszerelését a Kaposvári Textilművekben K A Kaposvári Textilművekben ja- jaraiár 31-én megkezdték azoknak az -elektromos készülékeknek a besze­relését, amelyek segítségével lénye­gesen meg tudják javítani a minő­sége*. Az automata Ball a-készülék az elemi, szál hosszát vizsgálja és grafi- fccnszerűen rajzolja le az anyag mi­nőségét. Az automata polár a gyapot ■érettségét mutatja meg és ennek megfelelően osztályozza az anyagot. Ennek igen nagy jelentősége lesz, mert tiszta képet kapnak majd _ a szálak szi’árdságáról és azt megfele­lően tudják majd felhasználni. A harmadik automata a félkész ^termé­ket vizsgálja, a fenási termékek egyenetlenségét minősíti. Az automatáik segítséget nyújta­nak abban is, hogy lényegesen meg­gyorsítják a munkát, így lehetőség nyílik arra, hogy a leszállított gya­potból nagyabb mennyiséget vizsgál­janak meg és így tiszta képet ad a rende kéz ísre álló anyagúkról és az* előírásnak megfelelően tudják feldol­gozni. A szerelési munkák pár napon be­lül befejeződnek és a Kaposvári Texti-'művökben is tovább javul a minőség Jolsiberiilt tag^önvvkiosztó tag­gyűlésén a b»rcsi járásban A barcsi járásban ds megkezdődtek az ünnepélyes tagkonyvkicsztó gyű­lések. Eddig a ‘babócsai DlSZ-szer- vezet taggyűlése sikerült a legjob­ban! Fél 7-kcr már megtelt a terem fiatalokkal. Az ünneplők között ott voltak a nyolcadikos diákok is. Egy úttörő pajtás köszöntötte a jelenlé­vő DISZ-tcgckat és kérte, hogy DISZ-szervezet -foglalkozzék velük is, mert hiszen minden vágyuk, hogy az iskola 'befejezése után tagjai lehessenek az ifjúsági szervezetnék A taggyűlésen 80 szülő is megjelent. A Ságvári TSZ szervezeténél di­cséret illeti Józsa Jolán, Győrfi Ro­zália elvtársnőket, akik fáradságot nem ismerve szépítették helyiségü­ket, a gépállomásnál Nagy elvtársat, a szervezet titkárát, aki jól felké­szült a taggyűlésre. Nem lehet ilyen szép eredmények­kel dicsekedni a -csokonyaviscntai területi sz^rvezénél. A taggyűlésről sokan hiányoztak Kiss Julianna elvtársira pl. inkább tánciskolába ment, mint a taggyűlésre. Vincze Imre »JÓ EMBERNEK« KISEBB ÁRDRÁGÍTÁS JÁR az Onódi Válogatott, megfelelőre Ostor­Akinek ostorszíjra van szüksége és úgy érzi, hogy »jó embernek néz ki«, az csak Igalba menjen, Onódi Sándor szíjgyártóhoz!. Meglátja, »nem veszít, véig,«. Eey bácsika is -betért »céghez« , ostorszíjért, nézegetett, mígnem a ráböki: Ez lesz az! A mester szemléli hol az szíjat, hol a bácsikát. — Tudja mit, bácsikám — mond­ja határozottan —- ezt az ostorszajat 15 forintért adom... — itt megállt, hang át kissé feljebb vitte, de a ve­vő biztos sokallhatta ezt az árat, mert a mester hamarosan folytatta: —• másnak, de mivel maga olyan ;ó embernek néz ki, hát megkapja 12 ,10-ért. Azt gondolnánk, hiába, a kisiparos mégis csak... Pedig ne gondoljuk, mert agyamén,nek az osterszíjnak a hivatalos éra 10,43 forint. A termelők a tisztítaüan lucerna és vöröskere magot élomzároit vetőmagra cserélhetik Az utóbbi években a lucerna- és a vörösheretáblákcn igen elterjedt 'az aranka, fertőző ttség, mely évről évre nagy károkat okoz. Ennek legfőbb oka, hogy az új lucerna- és vörös- heretelepítésekeél a termelők nagy része fcisztitaten vetőmagot;*használ, mely a gyemmagvakon kívül több, kevesebb aramiksmagot is tartalmaz. Az ilyen 'tisztítat lan vetőmaggal ma­guk a termelők szaporítják a gyo­mokat és még inkább az igen káros aranka élősködőt. A szántóföldi védekezés mellett a leghatásosabb megelőző védekezés, ha tiszta vetőmagot vetünk. Az arankamag- színe.és nagysága majd­nem olyan, mint a lucerna- és vö- röshersmagé. Sokszor csak szaksze­rű vetőmagvizsigá’a-ttal lehet megál­lapítani, ha a vetőmag aramlkás. Az ara-nkamagot csak a központi tisztí­tó üzemek erre a célra felszerelt elekt-ro-mágneses tisztítógépeivel le­het a lucerna- és4 a vörösheremagból kitisztítani. A földművelésügyi miniszter lehe­tővé tette, hogy minden termelő a saját készletében, lévő lucerna- és voröSheremagot ólomzárolt vetőmag­ra cserélhesse. A lucerna- és a vörösheremagot tisztításra mindenütt a terménybe­gyűjtő telepeken lehet leadni. Az át­adott magot a termelők egy -hóna­pon belül ugyanazon a begyűjtő te­lepen kapják vissza óícmzárolva, ahol beadták. Ha a begyűjtő telep­nek van ólcmzárolt lucerna- és vö- röshe-remag készlete, akkor a terme- 'ő kilogrammonként három forint tisztítási költség kifizesse mellett azonnal megkaphatja az ólomzárolt anyagot. Igyekezzék minden ter­melő a nyers lucerna, vöröshere vetőmagját minél előbb tisztításra beadni, mert a terménybegyűjtő te­lepek'csak február 15-ig veszik át. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & flz új pártvezetiségek fontos feladata a pártoktatás segítése A vezetőségválasztó taggyűlések •eszámolói, a hozzászólók és a -tag­gyűlések határozatai -majdnem kivé­tel nélkül foglailkozmiEik a pártekta- tás helyzetével. Az egyik liábodi aiapszervezet vezetőségválasztó tag­gyűléséin és a Kaposvári Mélyfúró Váila'at taggyűlésén például olyan határozatot hoztak a ' pártok tat ás megjavítása érdekében, hegy az új vezetőség minden tagja személyesen foglalkozzék egy-kófc hallgatóval. Azokban az a-lapszerveze'akben, amelyekben javítani kell a pártek- tsatás színvonalán, a vezetőségek •szintón bírálták saját munkájukat a pártoktátás e'ihainyagoíása miatt. Ahol a pártvezetőség így nyúlt a pártok tatás elemzéséhez, ott a kom­munisták felelősségét is sikerült fel­ébreszteni a tanulás elhanyagolásá­ért. Pártszervezeteink előtt áll most a feladat, hogy a taggyűléseken elhangzott szavakat tett köves­se hogy következetesen végre­hajtsák a hozott határozatokat, hogy felszámoljanak minden hibát a pórtototeitás területén. A somogyeg- resd alapszervezetben például máris szép eredményt értek el a pártokta­tás megjavításában. A vezetőségvá­lasztás előtt négy-öit' elvtárs vett csak részt a foglalkozásokon, az új vezetőség munkája nyomán ez a szám 10—14 főre emelkedett A nagy­fokú javulást az eredményezte, hogy áz új vezetőség következetesen har­col a taggyűlés haitározatálnak végre­hajtásáért. Pártvezetőségedmiknek, attól elte­kintve, hogy a vezetőségválasztó ággytRésan hoztak-e pántokitatással kapcsolatos határozatot, azért is kü­lönös gondot kell fordítaniuk az ok­tatásra, mert ezekben a hónapokban lehet legjobb eredményit elérni a ta­nulásban. S a téli -hónapok fokozott .kihasználása azért is fontos, mert falun hamarabb be kell fejezni az oktatást, mint városon, hogy mire a tavaszi mezőgazdasági munkák meg­kezdődnek, az egész évi anyag meg­tárgyalásával végezzenek. Pártszervezeteinknek fel kell készülniük az SZKP XX kong­resszusa anyagának tanulmányo- zására is. Ezért már most kezd- * jék meg az új tanfolyamok szer­vezését, a meglévők kibővítését, hogy a XX. kongresszus anyagát a párttagság túlnyomó többsége szervezetit formában tanulnia-! nyozza. E feladat végrehajtása érdekében pártvezetős-égeinkniek a következő hetekben többet kéül foglalkozniuk a ,pártoktátás népszerűsítésével, a meg­győző SZÓ erejével elérjék, hogy a . hallgatók többsége rendszeresen p Ahol uj tanfolyam szervezésére résztveigyen a foglalkozásokon., Többet kell foglalkozni a párt- oktatással azért is, mert a sűrí­tett anyag, a hetenkénti fog'al- kc-zások még nagyobb erőfeszí­tést követel a hal’gatók megjele­nése, felkészülésének biztosítá­sában. S hogy a sűrített anyag elsajátítása ne okozzon nagy nehézséget a hall­gatóknak, ahol szükséges, szervezze­nek esti pártiskolát, hetenként há­rom-négy alkalommal -l is jöjjenek össze, s közösen beszéljék meg az anyagot. Különösen azokban az alapszervezetekben fontos a -tanulás ilyenifcrmájú segítése, amelyekben a rendszertelen foglalkozások miatt elmaradtak a tananyaggal. A nemes- vidi tsz-ben, a T-abi Gépállomáson, a Pusztakovácsi Állami Gazdaságban és több alapszervezetben feltétlenül meg kell szervezni a hetenkénti többszöri foglalkozást, mert csak így tudják biztosítani a pártektatási év sikeres .befejezését. «Azokban az alap szervezetekben, amelyekben új tanfolyamokat szer­veznek, ha az egész anyag,gal már nem tudnak végezni, megengedhető, hegy csak a legfontosabb anyagokat dolgozzák fel, pl. a »Marxizmus— ieninizmus alapjai« tanfolyamnál a munkás-paraszt szövetség anyagát. A többi témákból előadásokat kell szervezni, -melyeket nem szemimó- riumszerűen, hanem csak megbeszé­lésen vitassanak meg, A pártszerve­zetek természetestein saját területük adottságait figyelemfoevéve válassza­nak megfelelő oktatási formát. flz UDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára nincs lehetőség, ott előadásokat, vitákat rendezzenek a pártok­tatással összefüggő anyagok is­mertetésére. Az új páritvezetőségak fontos fel« adatként kezeljék a pártoktátás szervezését, íré,nyílását, segítését. A taggyűlés határozatának következe­tes végrehajtásával, a hallgatókkal való türelmes foglalkozással harcol- !aniak a lemorzsolódás ellen, bizto­sítsák a kemmunisiék elméleti szín- vonal árnak, politikai öntudatának ál­landó növelését. Orsós Antal A Társadalmi Szemle tizedik év­fordulójára pz MDP Központi Vezetősége az alábbi levelet in­tézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társa­dalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy ismertesse és terjessze -a marxista—leninista világ­nézetet, s magyarázza meg jelentő­ségét a magyar dolgozóknak; tartsa ébren és ápolja népünk haladó ha­gyományait, tárja fel és bírálja bát­ran munkáink fogyatékosságait, de mindenekelőtt alkalmazza a magyar­országi viszonyokra és fejlessze to­vább a marxizmus-—Ieninizmus ta­nításait. Rendkívül fontos és időszerű • fel­adatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tagjainak/ nagy része nem '-smerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép har­cának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus—-leniniizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átala­kításának, az -állami és gazdasági építőm-unkának minden területén-. Ennek megfelelően nőtt párttagsá­gunk és dolgozó népünk ,politikai ta­pasztalata és képzettsége. A népi de­mokratikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztésiéért foly­hatott sikeres harcunk széles töme­geket győzött meg pártunk politiká­dnak és világnézetének helyességé­ről, s „százezrekben keltette fél a ",a«'iztnius—Ieninizmus iránti érdek­lődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és pártonkívüli dolgo­zók politikai öntudatának, marxis tp—leninista világnézetének fejlesz lésében. Következetesen ismerte* - főként a marxizmus—lenánd’zr as Igazságait, addig elért tudományos eredményeit. A felszabadulás utáni ‘só esztendőkben még nem tudta eléggé hazáink viszonyaira alkalmaz­ni a munkásmozgalom nagy tanítói­nak, Marxnak, Engelsnek, Leninnek to Sztálinnak a tanításait. Az utób­bi években e téren ént el bizonyos eredményeket, bár a Központi Veze­tőség múlt év novemberi' kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája el­maradt a párt: és a népi demokrácia általános fejlődésétől. Ma a páj-tmunka és egyben egész további feVődésünk eevik kulcskér­dése ^az, hogy minél előbb megszűn­jön az ideológiai munka viszony'a- gos elmaradottsága. Meg kell akadá­lyozni, hogy a munkásosztály világ­nézetétől .idegen nézetek tért nyerje- >nek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a iszociializmus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vannak olyan rétegek és osz­tálymaradványok, amelyek gazdasá­gi helyzetüknél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispol­gári, sőt a kapitalista gondolkodás­nak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebe­csülnünk a kapitalista ideológiai .befolyást A békés egymás me' lett "lés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szo­cialista világnézetünk és a burzs-oá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzs-oá és kispolgári nézetek el- 'eni lideotógi-ai ál'aindó küzdelem azonban csak egyik feladata az el­méleti munkának. A marxizmus— Ieninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni! a népi demokrácia fej­ődésének új jelenségeit, s meg keld oldani "a szocialista építés sajátos kérdéseit Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a n.épi demckrarifcus országok eredményeit és tapasztala­tait is, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megoldásához Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatói, to­vább .keli fej.’esz'en.i a marxizmus— Senimizmus tanításait. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt ob­jektív törvényszerűségei közül me­lyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmazhatók, másrészt milyen saiátc-s vonásai vannak történel­münkből és körülményeinkből ere­dőm a ml fejlődésünknek. Csőik ez a kettős eíVmzés és tanulmányozás adhat helyes következteléseket, he­lyes megoldásokat. É’etünfcnek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró e'vi .problémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgo­zd nép életszínvonalának szakadat­ban növe'ése me’lett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejleszté­se. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezeti" kát, az egyes iparágakat és a nép" gazdaság egészét érintő sok elvi kér­dést veinek fel — egyebek között «— a nemzeti jövedelem -helyes, elosztás sáriak, a tervezésnek, a munkaszer« vezésneik különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése forradalmi változásokaj)» idéz elő a parasztság helyzetében é* gondolkodásában, de kihat égé z gazdasági és politikai életűn' .% Elrjaéleti munkánknak nemcsak kft" meznie kell ezt a hatalmas áto aku- lást, de útmutatásaival segiter ,e is, Magasabb elvi-politikai szf ivohal- ra.kell emelni a pártomurikámély­rehatóan elemezve és á-lv JánosííVB annak gazdag tapasztal-; kit. Meg kell világítani a nemze Közi politi- fcai és gazdasági életbe i végbemenő változások irályát és. .s-lentőségét, a békeszerető erest n .vekedését, az imperialista. tábfiP ..' első elletnlmon- dásait, az évsz-áza js gyarmati rend­szer felszámolás mák feltartóztat- hatatlian menetét Tisztázni kell a szocialista állam jpí-tés és jog számos -kérdését. Az e^ÖAgimél jóval nagyobb figyelmet kel^r fordítani dolgozó né­pünk szocie’kta erkölcsének fejlesz­tésére, a I* zscó erkölcs még meg­lévő ma iványaínak leküzdésére. Kult űré' életünkben sok még » tisztáz- ji és helytelen nézet, vme­lyet i ,ell oszlatni, hogy -ezzel te erőt« <en elősegítsük a népet ne­velő -öcialista kultúra fejlődését. IN" e feladatok megoldásában je- szexep vár a Társada/ml ilére. Társadalmi Szemle rounkájá- fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékese a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és a természet" -tudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit. Mind e tudó-' mányágak fejlődése paraocsoiőaJi megköveteli a párt elméleti folyó­iratának bíráló és útmutató segítsé­gét. Tudományos szakembereink­re ma inkább, mint valaha államaik Sztálin szavai: »Van egy tudomány­ág, amelynek ismerete fe’itéflemül kö­telező minden tudományág bolse- viikjai számára — ez á marxisía-1- lenin.ista ‘.ársadalomtudoimány, a tár­sadalom fejlődési törvényeiről, a proletárfcírSradalíüTn fejlődési törvé «3 nyeiről, ,a szocialista építés fejlődési itöTvényeiről, a kommunizmus győ­zelméről szóié tudomány.« A Társadalmi Szemlének tehát —* mint ideológiai munkáink egyéb szer­veinek is — áLlandó,- szoros kapcso­latban kell leinimie a mindennapi -gyakorlattal. FigyeJemmai kell kísér-, niie a politikai, gazdasági, kulturár* -lis és -tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fény­szóróját szocialista jövőnk egészsé­ges, életerős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak .a haladásunkat aka­dályozó, a múltba visszahúzó ténye­zők eltakarításában. A marxi—lenini elmélet nem szobatudomány, nem el vont spekuláció, hanem vezérfonal a cse’ekvésre, a gyakorlati élet alakí­tásának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti műn­ké,-níkinak a szocializmust építő mun­kások, dolgozó parasztok és értelmi­ségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásiban kell fejlőd­nie. A marxásto-rtemániista elmélet al­kalmazásához és továbbfejlesztésé­hez nemcsak elméleti tudás szüksé­ges, hanem forradalmi -bátorság is-: bátorság arra, hogy eddig még isme­retlen -összefüggéseket tárjanak fel, bátorság arunak kimutatására, hogy a mai körülmények között milyen új módon érvényes ü'nek vagy módosul­nak egyes klasszikus tételek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, 'bármennyi­re megszokottá váltak is azok. A Társada’mi Szemle már ért el eredményeket az ideológiai munká­val szemben támasztott ezen köve- te'imények teljesítésében. A jövőben még többet keli tennie azért, hogy a marxizmus—Ieninizmus aktív el-, sajátításának és alkotó módon való. . alkalmazásának, továbbfejlesztésé­nek iskolájává váljék, s egyben pél-, damutatásával pártos szellemi ön­állóságra is bátorságra neveljen. Működésének tizedik évfordulóján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlé­nek, hegy dolgozzék eredményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pár­tunk erősítéséhez, ideológiai munká- jónak fejlődéséhez, s minden téréin segítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépí­téséért folytatott harcában. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom