Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

/ m PÁRT- ÉS DISZ-ELET £ Kulák, vagy nem knlák? Bárki' megfigyelheti, ha összeke­rül néhány falusi párttitkár, »'cár értekezletein, akár a munka áradata sodorja őket együvé, előbb-utóbb ott kötnek ki, hogy tónek-kinek a köz­ségében hogyan próbálnak ártani a feuilékok. Nálunk «van egy ember — mondja az egyik — einnyi meg eny- nyi hold földje volt. ráadásul háza, kocsmája, stb., stb., hát mit szólnak hozzá a többiek: kulák-e az illető, vagy nem, mert igen gyorsan el kel­lene ezt dönteni, mivel hogy min­den áron be akar lépni a termelőszö­vetkezetbe Ezen aztán mindig megindul a vi­ta, mígnem valaki azt mondja: Rá­kosi elvtárs egyik beszédében úgy határozta meg, hogy mindenki tud­ja saját falujában, ki a kulák ... Ilyenkor minden szem arra a párt- titkánra szegeződik, akinek a falujá­ról szó van, ezzel a, ki nem mondott kérdéssel: »■No hát. te mit szólsz ehhez?« Mire az kivágja: kulák, persze, hegy kulák, hiszen kizsák­mányoló volt. Hát igen. •z az, ami megkülönbözteti a knlákot a más rendes embertől: kogy kizsákmányoló volt és ha leheti, még most is megpróbál­kozik munka nélkül élni, persze, ez már egyre nehezebben si­kerül neki. A Tahi Járási Párt-végrehajtóbi- zottságen hallgattam végig a vitát, amit fentebb általánosságban leír­tam. Néhány párttitkár volt csak együtt. Vajai elvtárs, a járása instruktor számoltatta be őket; ár­ba volt kíváncsi, hogy a vezetőség- választó taggyűlések határozatának végrehajtása érdekében mit tettek a pártvezetőségek. Végül — inkább csak úgy meg- saokáskénit -— még égy utolsó kérdés hangzott fel. mégpedig az, hogy az itt levő párttitkár elvtársaknak van-e valami javaslatuk, hogy esetleg még másról is beszéljenek. ■Ekkor . szólalt meg Léhner elv-társ, a torvaji Táncsics TSZ párttitkára, hogy ő azt javasolja, 'beszéljenek a falusi osztá'yharcrőil is községi vi­szonylatban, mert hogy szerinte ez igen, . aktuális kérdés. . Egyetértettek vele. Milyen tanulságul szolgált ez a kis értekezlet a párttitkárcknak és a járási párt-végrebaiitóbizöttságnak az osztélyeliteniség elleni következe­tes harcban? - , • . Igaza volt léhner .elvtársnak, ami­kor azt mondta, hogy kell erről be­szélni, még hozzá nem is keveset. A tahi járásban is elég nagy­arányú tsz-szervezés folyik, és nem mai dolog, hogy ilyenkor a kulákok sem húzzák össze ma­gukat. módszereikben sem na­gyon válogatósak. így van ez Sérsekszö Hősön, Nagybe- rényben meg Torvajon is. Van azonban egy dolog, ami a vi­ta közben, szeget ütött fejembe, s úgy láttam, hogy a járási instruktor meg Holota elvtárs, a járási párt-vb első titkára (aki szintén résztvett az értekezleten) is elgondolkozott rajt. Kiderült ugyanis, hagy nincs minden párttitkár tisztá­ban azzal, hoggy községében ki a kulák és általában ki: az, akit osztályellenségként kell kezelni. Hozzáteszem, hogy ezt a benyomást elsősorban az új párttitkároknál ta­pasztaltuk, akiknél még elég nagy­fokú gyakorlati tapasztalatlanság mutatkozik meg. Érdekes volt meghallgatni Léhner elvtársat, aki arról számolt ‘be, hogy Torvajon, van egy ember, aki véle­ménye szerint kulák és sok baj oko­zója. Lehet, hegy igaza van Léhner évtársnak, azonban hogy valóban kulák-e az illető, megindokolni nem tudta. Vajda» elvtárs, SérsekszöUős párt'titfkára is elmondta, hogy a pártszervezet vzetősége azon gondol­kodik, hogy egy olyan személyt be- vegyeaiek-e a termelőszövetkezetbe, akit már egyszer kizártak onnan és évek Óta' folyik a vita, hogy ku- ák-e vagy sem. Végeredményben ezt még ők maguk sem tudták el­dönteni. vagyis ahogy elmondja Vajda elvtárs, a pártvezetőségnek még nincs határozott álláspontja, noha az ügy már nem mai keletű. Már pedig ezek olyan dolgok, amelyek nem tűrnek halasztást, sürgős intéz­kedésekre van szükség. Mi következik mindebből? — ve­tődhet fel akárkiben a kérdés. A járási párt-végrehajtóbizottsóg meg­válaszolt erre: fokozottabb segítséget kell adniuk 'elsősorban az új párt- titkároknak, hogy az csztályellehség elleni harcban is szilárd alapon áll­janak, határozottan tudjanak állást foglalni, V. M. Vesető funkcionáriusok politikai tanulását ellenőrizte a Megyei Párt~VB A Megyei Párt-végrehajtóbizott­ság szombaton behivatta azokat a propagandistákat, pártoktatási hall­gatókat, akik elhanyagolták pártmeg­bízatásukat, " többször hiányoztak a foglalkozásokról. Ez alkalommal He­vesi János elvtárs, a Megyei Párt- VB titkára kérdést tett fel az SÉKP XX. kongresszusával kapcsolatban. A feltett kérdésre majd mindenki hozzászólt, még. olyanok is, akik egyáltalán nem olvasták Hruscsov elvtárs beszédét. Persze ebben nem volt köszönet:. Elvi bizonytalanság, mellébeszélés jellemezte a felszóla­lásokat, -hiányzott a bátor, harcos ál- lásfoglalás; Néhány elvtárs frázis­ként hangoztatott egy megállapítást, amikor azoohaíi Hevesi élvtárs rá­kérdezett, a kérdés kibontását kérte tőlüik, . néni »tudtak tartalmi "elemzést adni. Például Déesi elvtárs, a Sütő­üzem igazgatója, Hágeimajer ' Sán­dor, a KISZÖV dolgozója, Kanyó elv­társ, a lengyeltóti kórház dolgozója, látszott, hogy az . elvtársakat meg­lepte , a Megyei Pártbizottságnak ez . a módszere, elárulták késziil-etlerisé- giiket.-Ezen nem is. tehet csodálkoz­ni, hisz-azo»ks.jöttek itt.össze,-akik el­hanyagolták a tanulást. Az elmulasztott foglalkozások szá­monkérésénél Endrédi elvtárs kivé­telével — aki pedig elfogadható okot tudott mondani mulasztásáért — egyik elvtárs sem tudta önkritiku­san, kommunistához méltóan mu­lasztását elismerni. Hágeimajer Sán­dor, Kanyó elvtárs gazdasági mun­kájukra hivatkoztak, arra, hogy osz­tályvezetőjük’ nem engedte el ő}cet a párt oktatásra. Decsi elvtárs pedig kijelentette, hogy ő szakmai oktatá­son vesz részt, s nem is fog pártok­tatásban tanulni. Mondanunk sem kell, hogy ez nem elfogadható in­dok. Helyesen mondta Hevesi elv­társ: »Nem jó gazdasági vezető az, aki ’bem tanul, politikailag nem ké­pezi magát... nem maradhat sokáig vezető.;.« . ■ Hevesi elvtárs ellenőrizte a jegy­zeteiket is, s több eívtórsat. kellett megbírálni azért, hogy .rendszertele­nül jegyzetel, nem készül a pártók- y tatás foglalkozásaira, , ... : A Megyei Párt-VB módszeréhez hasonlóan' helyes lenne, ha . a. járási ré'n-végréhajtóbizoUságok titkári ; 'ií-vén ''éítehorzlst !,19?iSffiaznans? LEVELEK A DISZ ÉLETÉBŐL DLSZ-ía^könyvés ‘re Zákányban Ünnepélyes tagkönyvcserére gyűlt össze a zákányt ifjúság. Böndicz Antalné, a községi pártszervezet tit­kára üdvözölte a megjelenteket, majd Jáger György DISZ-titkár ér­tékelte a szervezet munkáját. — Az utóbbi hónapokban javult a DISZ-élet Zákányban — mondta Jáger elvtárs. — Kaptunk helyisé­get, melynek ablakait ízléses függö­nyök díszítik, a tanács hozzájárulá­sával pedig a falakat is átfestettük. A vezetőség szívvel-lélekkel dolga- zott. Az utóbbi időben azonban meg­csappant a munkakedv. A Vezetőségi ülésen egyik-másik vezetőségi tag nem, jelenik meg. — Egy másik hiba — folytatta—, hogy a szülők nem látják tisztán a DISZ életét, törekvéseit, munkáját. Vegyük csak pl. a mai ünnepélyes gyűlésünket. Egyetlen szülő sem jött el, pedig őket is meghívtuk. — A tagok nagyrésze kitűnt jó munkájával. Brigádunk különösen a betakarításban vettek ki részt. De vannak olyan fiataljaink is, akik be­törik az ablakokat, s ez csökkenti a többiek munkájának értékét. Jáger elvtárs ezután a helyi DISZ- szervezet gazdasági helyzetéről be­szélt. — Szervezetünknek kb. 10 000 fo­rint értékű leltári tárgyról nem tudjuk, hogy hol van. Sürgősen fel kell kutatni e tárgyakat, mert a kö­zös vagyon védelme mindannyiunk kötelessége. A mi érdekünk, hogy minél több szórakozáshoz szükséges tárgy álljon rendelkezésünkre. A fiatalok hozzászólásaikban el­mondták véleményüket a szervezet munkájáról, s hiányolták, hogy ke- - vés támogatást kapnak a járási DISZ Bizottságtól. Bóha László elvtárs, a járási DISZ Bizottság kiküldötte jogosnak tar­totta a bírálatot,, és megígérte, hogy a jövőben gyakrabban meglátogat­ják a szervezetet. Ezután került sor az új tagsági könyvek kiosztására.Bóha László elvtárs meleg szavak kíséretében ad­ta át a könyvecskéket a helyi szer­vezet titkárának, akitől aztán öröm­től sugárzó arccal vette kézhez min­den fiatal. Jáger György elvtárs zárószavai­ban vázolta a soronkövetkezö fel­adatokat. — Kultúr csoportunknak azonnal munkához kell látnia.— mondta. — A diszisták részére előadássorozato­kat indítunk. Ezt két csoportra oszt­juk: természettudományi és a szo­cialista erkölccsel foglalkozó előadá­sokra. Kézimunka-szakkört indí­tunk, és elterjesztjük a József At­tila olvasómozgalmat. Sportkörünk­ben is mindenki megtalálhatja a neki való sportágat, a közeljövőben röplabda, sakk, asztalitenisz, labda­rúgás és lövészkor alakul. Az ünnepélyes hangulatú iag- könyvkiosztó gyűlést jólsikerült bál­lal fejezték be a fiatalok. Szőnyi István Zákány. ★ Jól sikerüli- a heresznyei fiatalok taggyűlése • • • . ; . ' - " . . • ' ' , .•«; . ' . . ; : , ?'■'<!$'{ ' A DISZ-fiataick már hetekkel ezelőtt megkezdték a taggyűlés elő­készítését, A nevezetes napon ipeg is jelent minden DISZ-tag. 4 gyűlésen résztvettek a pártszervezetek, a tanács, a tömeigszervezefek ve­zetőd, a pedagógusok, úttörők és a diszisták szülei is. Több ímint 130-aú szorongtak a Dimitrov TSZ helyiségében. Pápics Imre DISZ-titkár be­számolójában a fiatalok nevelésének,- a szervezeti élet megjavításának, a sport- és kultürmunka, a termelés fejlesztésének .feladatairól beszélt, A beszámoló után lelkes hozzászólások következtek. Pápics József elvtárs, a községi pártvezetőség titkára.hangsúlyozta, hogy a iiatakknakf igen nagy szerepük van a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. . Vi­ta után a tagkön'yvek kiosztására került sör. Elsőnek Migács íimre, , á .Di­mitrov TSZ. .tehenésze kapta’ meg -tankönyvét, aki- dicséretet .érdemel lelkiismeretes munkájáért. A gyűlés »végén -úttörő pajtások szavalattal és tánccal köszöntötték a DISZ-tagokat. ... VB-einok, Hereszrye. " ' t; '» 1: ./? -.■* ú v .'j ;.y-y Magasabb színvonalra kell emelni a barcsi iárás tanácsi dolgozóinak politikai képzettségét Néhány nappal ezelőtt a Megyei Pártbizottság egyik brigádja fölül-, vizsgálta a barcsi járás tanécsszer- veinak munkáját, a brigád megál­lapította, hegy a -járási tanács, és a Jcözségi. »tanácsok, mint az ■ .államiba-: telrm szervei különösen a Központi ‘Vezetőség 'márciusi határozata után megálltak helyüket. Ugyanakkor a vizsgálódás. során nyilvánvalóvá vált, hogy a tanácsok, mint, tömegszerve-. zeteik még nem állnak hivatásuk: magaslatán, s ennek »legfőbb oka a pcfiiikái képzés elhanyagolása, a ta­nácsi dolgozók .piciitlkad képzettségé­nek: alacsony színvonala. A hibák forrását elsősorban tér-' mészetesen nem a dolgozókban, ha­nem a járási tanács vezetőiben és' a pártszervezet munkájának hiá- nyoss'ágaibsírj kell keresni. Több eilvtárssal, kommunistával és pártem- kívülivei bőszé'gettünk arról, hogy milyen lehetőségük van politikád is- méréteik kibővítésére,' hogyan vesz­nek részt a pártoktatásíban. A hely­zet korántsem megnyugtató. A járási tanács vezetői keveset törődtek a dolgozók politikai képz sével A múlt év őszén két politikai is­kolát szerveztek a barcsi járasd ta- oécscn.. A Bolsevik Párt története II. tanfolyamra 16, a marxizmus— íénrnizmus alapjai tanfolyamra 13 dcfeezó jelentkezett. A hallgatók ki­válogatása időben történt ugyan, mégis már az, első szemináriumokat is nagyfokú részvétlehség jellemez­te. Eigy-egy foglalkozáson 4—6 ba'P.- ga»tó tetení; meg, s emiatt egymás­után három-négy »alkalommal is el ■kellett halásztani »a szemináriumot. Á tanács vezetői vajmi keveset törődték a dolgozók politikai képzé-. 'sével. Nem biztosítottak időt., szá­mukra, . nem . tették., lehetővé, hogy megjelenjenek a politikai fcg’a’kozá- sokon, Ez elsősorban azért fo-rdulha­tott eíő, mert a »hivaitalvezetés »tel­jesen különvált a pártvezetéstől, vagy ahogy mondani. szokás: nem tudta a jobbkéz, mit' csinál a bal. Még .ma fe arra hivatkoznak a »ta­nács vezetői, hogy a .múlt év végén ez- volt a jeisró: tervteijesítés min­denekelőtt. Nagyon helyes, hogy a barcsi já­rás példát akár mutgtnii s becsület­tel akarja teljesíteni a párt» által rábízott feladatot, ez azonban koránt- sem jelentheti a politikai munka háttónbeszerítását. Mert mint később arról szó lesz, a dolgozók gyakor­lati munkájából is érezhető a poli­tikai képzés hiánya. A barcsi járási tanács politikai munkájának másik, igen súlyos hi­bája, hogy kevés dolgozói vonlok be politikai ok ti tárba. A szemináriumokra összesen 29 párttag és pártenkívüli dolgozó je­lentkezett. Ezenkívül 8 elvtárs ve­rni vidéken politikai iskolát. S ha f igy elém be vesszük az apparátus létszámát, kiderül, hogy a 87 doho­mból mindössze 37 tanul rendsze- i'esen, s a többi 50, elsősorban ad­minisztratív dolgozó részére még csak lehetőséget sem biztosítottak a Tsnüláshoz. Sifter János elvtárs, a pártszerve­zet előző titkára arra. hivatkozik, hegy »a járási pártbizottság előírta, hány dolgozó vehet részit pofit lk ai oktatásban. Mondanunk sem kell, hogy félreértés történt, ti a JB-csaik egy-égy. szeminárium létszámát ha­tározta meg, hogy elkerülje a zsú­foltságot. Persze könnyebb volt fél­reérteni ezt az utasítást, mint vala­milyen fokon bevonni a dolgozók többségét a pórtektatásba. . Hiba volt a járási tanács pártszer­vezete részéről, hogy nem gondos­kodott a magasabb képzettséggel rendelkező élvtársak, tanulásáról. Csak egy példát ’említünk. ’ Jakab 'Sándor,- »aSf oktatási osztály, dolgo­zója' például politikai gazdaságtan tanulására jelentkezett. Mivel ilyen oktatás nem indult a' tanácsiriiál, egy­szerűén ’ nem osztották be máshova s»em,; ahol továbbfejleszthette vcíma ismeretéit. Azok az elvtársak pedig, akik irtás szervezetekben vezetnek politikai iskolát, szinte1 természetés- ’nefc, tartják, hogy eZze.1 eíeget tettek a Szervezeti Szabályzatban foglalt köteilességükmek. Holott számtalian esetben tapaszt®'ható, hogy egy kép­zettebb'. propagandistának, aki mond­juk politikai iskolát vezet, nem je­lent (fejlődést az alapfokú iskola ve­zetése. Érdemes lenne ezen elgondol­kozni a pártvezétőségihék és új 'tit­kárának, Szckol elvtársinak is .Nnm kevésbé azon, hogy miként' tudnák a hátralévő időben biztosítani a LTSZ-fiatítínfc. adminisztrátorok po- '»it'kái képzését. Kétségtelen, hoigy a pártvezetőség újjáválaszitása óta értek el- ered­ményt a politikai oktatásban Ahogy 'Szckcl elvtárs elmondja, most he- tenkint ta.rtainak szemináriumot, hcigy behozzák a lemaradást, ezen­kívül heteukimit egyszer osztályon- kirtt sájtó'beszámolót is tartamiak. .Ez a három hét óta tapasztalható len­dület kel»', hogy jellemezze továbbra Ls g »barcsi .járási, tanács pártszerve­zetén,ek munkáját. Tartsák miinden- •k'cr szem előth hegy a dolgozók po­litikai felkészültsége éengedhetet- !»eh — még a nagy nyári munkák idején is —» a párt megbízatásainak) a tanács feladatainak végrehajtásá­hoz. Nem jobb a helyzet a községi tanácsoknál sem. Hasonló, lemaradás tapasztalható a községi tanácsok dolgozóinak po­litikai képzésében is. Több község­iben ugyan »a tán,ácselnök elvtárs ve­zet) a. politikai iskolát, mégis az az általános; hogy csak'. az. etetők 'és a titkár vesz részt a foglalkozásokon, a, többi 'tanácsi dolgozó — rehdisze- rint vidéki lakóhely vagy különbö­ző. elfoglaltságra hivatkozva — 'tá­voltartja magát. Csokonyavisontán András elvtárs, a tanács elnöke ve­zeti a marxizmus—leminizmus tanfo­lyam foglalkozásait. Ebben a község­ben még aránylag jó a tanácsi dol­gozók megjelenése, de a felkészülés­re már kevés gondot fordítanak.. Le­mérhető ez abból is, hegy a 2S hall­gató közül rendszeresen csak 4—5 elvtárs vesz részt a vitában. A leg­utóbbi szemináriumot azonban itt is. el kellett halasztani, mert csak négy hallgató jelent meg. a 22-iből. Még snniéi is rosszabb a helyzet Bolhón, ahol rendszeresen elmaradnak a foglakozások. A babócsai tanácsi dolgozók közül hárman, nem vesznek részt oktatás­ban. Radics elvtársinak és általában a községi, ta,nác.sck elnök,elmek kel­tene. .elsőserban gondot fordítani ar­ra, hegy az apparátus dolgozói fej­lesszék politikai ismereteiket. Politikai képzettség nélkül nincs jó gyakorlati munka Már cikkünk elején hivatkoztunk arra, hegy a tanácsi dolgozók pofi­ik,aj képzettségének hiánya erősen árezhető gyakorlati munkájukban is. Babócsán, de a többi községben is ebnendják .az .elvtársak, hogy politi­kai ’ felvilágosító »munka alig folyik a tanácsokon. A dolgozókkal,, akik pa­naszukkal vagy ügyes-tóájös.dolgaik-- kai mennek be a tanácshózóra. csak mint hivatalos felekkel foglalkoznak. 'Négyen találóan jellemezte ..ezt a helyzetet a babócöai MDR-vézet’öség titkára: I ■' " í'r:' , — A tanács munkájára áz admi­nisztratív intétekédés jelíemzö. VAdás vagy, fizess!. Ez a jelszó. De hogy: u tanácsi dolgozók elbeszélgetnének az emberekkel, politikai felvilágosító munkát végeznének, .„ezzel . c^ák á legri tkább es e t ben lehet találkozni. S ha nem -használják a meggyőzés e legcélszerűbb eszközét,, azért, te­szik, mert néni' kéSZüi tele felró - po­litikai képzettségük, 'igén 'alacéony színypnalú, . 1..,' ... » Na,gyón. sokigazság. van ebben. Jónéhány példát tudnánk felsorolni, többek -között,aJtedi,. csprónyávisöh- tai, ba'böcsaitanács. élé'tébőT A -ta- pasztadátek többnyire azt mutatják: éppein e politikai felvilágosító rrtun*- ka hiánya akadályozza meg, hogy a barcsi járás tanécsszérvei ib^íölthes- sék törregszervezeti. furtkaiójuk)S»f is. A feladat teháit nyilvánvaló. A barcsi"járás pártszervezeteinek titkárai,- yezéíő- ségé. de a tanácsé’nők -elvtársak i-s ' gondoskodjanak anról, hegy»“ ta- nácsszervek dolgozói ren&zeiresein .részt, vegyenek politikai eiktatösbrn. Ne feledkezzenek el az adminisv ká­li v dolgozókról és a vélásifétl? ta* hácstag,okról'1 »sein-, akiknek 'munkája ugyanúgy megköveteli a politikai is­meretek elsajátítását, toiirtit: »‘a-’ füg,- geitilenített vagy mágasabb fühkció- ban lévőké.- Fordiftsanák fi^telmét arra is, hogy a dedgózek me^réíidelr jék és rendszeresen olvassák Vpárt- sajtót, a pát-tkiadványofcáit. :«•'' ézé'Siof bőiitanultakat Hasz,n-oíiteák' müirtká- jutoban. ' .*-■■■ • ? Jávori Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom