Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-18 / 42. szám

. Szombat, 1956. február 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Magyar—Szovjet Barátsági Hónap hírei Uj technológiai eljárások a Délsomogyi Húsipari Vállalatnál Szovjet mezőgazdasági hét lesz megyénkben február 27 és március 3 között A Magyar—Szovjet Barátsági Hó­nap keretében a Megyei Mezőgazda­sági Igazgatóság február 27 és már­cius 3-a között megyénkben szovjet mezőgazdasági hetet rendez. A cél az, hogy dolgozó parasztságunkkal még jobban megismertessék a szovjet agrártudomány legújabb vívmányait, a kolhozok eredményeit és életét. A Megyei Igazgatóság a Micsurin! Ag­rártudományi Egyesülettel karöltve a járási székhelyeken a mezőgazdasági szakemberek részére február 27-én központi előadókkal továbbképző elő­adásokat tart a nálunk is alkalmaz­ható szovjet módszerekről. Ezenkí­vül a martonvásári, iregszemcsei és keszthelyi kísérleti intézet egy-egy neves szakembere Siófokon, Tabán és Nagyatádon, Szabados Dezső, a Kaposvári Cukorgyár főagronómusa Kaposvárott, Ceglédi Lajos megyei főállattenyésztő agronómus Barcson, dr. Lelkes Ödön megyei főállator- vos Csurgón,- dr. Takács János, a Mesterséges Megtermékenyítő Állo­más igazgatója pedig Marcaliban tart előadást. A szovjet film ünnepére készülnek megyénk filmszínházai Idén március 14—28 között lesz a szovjet film ünnepe. Filmszínhá­zaink dolgozói lelkesen készülnek e 'hagyományossá vált eseményre. A szovjet film ünnepének megnyi­tóit Kaposvárott március 14-én, a járási székhelyeken és a községek- iben március 14—18 között rendezik meg. A szovjet film ünnepe során pá­iobb pályázók értéke* jutalomban részesülnek. Ugyanakkor -A szovjet film története és fejlődése-« címmel iárásonként két-három nagyobb köz­ségben előadásokat tartanak. A szov­jet film ünnepe megszervezésében hatékonyan közreműködik a Somogy megyei DISZ Bizottság is. Filmszínházaink az ünnepi hét so­A Délsomogyi Húsipari Vállalat lolgozói is azon igyekeznek, hogy üzemükben előbbre vigyék a techni­kai haladást. Értékes javaslatokat tesznek a technika fejlesztésére. E iavaslatck részleges megvalósítása már eddig is számottevő eredményt hozott. A műszaki fejlesztési tervben sze­repel pl., hogy a sertésvágócsarno­kot viszonylag kis költséggel kibőví­tik, hogy az eddigi napi 140 db-os vágási kapacitást 250-re emelhessék. A Imarhavágó-csamok kapacitását :s növelik. Uj technológiai eljáráso­kat vezettek be, hcigy csökkenthes .sék a feldolgozási veszteséget, új gép beállításával növelik a bélfeldolgozó teljesítményét. A ‘■p'-hn'ikai haladás szolgálatába állították a dolgozók alkotó kezde ményezését, újításait is. A december­ben beadott újítások közül már tob­et bevezettek. Kelemen József újí­tásával, azzal, hogy az ipari hűtővi­zet újból felhasználják, tob. 100 ezer forintot takarítanak meg évente. így, mintegy 10 ezer köbméter vízzel több jut a városnak. Magyar Zoltán elvtárs újításával, a mozgatható da­lyázat indul »-Melyik szovjet film tetszett legjobban?-« címmel. A leg­rán sok új, szórakoztató szovjet fil­met mutatnak be. ráló beállításával körülbelül 5—6 ezer forintot takarítanak meg évente. LEVELEK A PÁRTÉLETRŐL Munkában az új pártvexetőségek Szabó István elv­társ, a Barcsi Járási Párt-VB instruktora levélben számolt be ar­ról, körzetében hogyan hajítják végre az új pártvezetőségek a ve­zetőségválasztó tag­gyűlés határozatait. A körzetében lévő 16 pártszervezet majdnem mindegyikében hoztak határozatot a tag- és tagjelölitfelvételi mun­ka megjavítására. En­nek nyomán a Ladi Ál­lami Gazdaságban, ahol a múlt évben mindössze két pártta­got vettek fel, a veze­tőség-választás óta két tagjelöltet és egy tagot vetít fel az alapszerve­zet. A jók közöitt kell említeni a szuloki alapszervezetet is, ahol a vezetőségválasztó tag­gyűlés éta három tag­jelölteit vettek fel a párt tagjai sorába. A 16 alapszervezetben, a vezetőségválasztó tag­gyűléseken és azóta 9 tagjelöltet és 2 pártta­got vettek fel ■tagjelölt- ségi idő nélkül. A hozott határozaitck végrehajtása következ­tében javul a tömeg- szervezetek munkája is. A hcmokszentgyör- gyi pántszervezet ha­tározatot hozott az MNDS Z rnunkáj ának megjavítására, új veze­tőség választására. En­nek hatására a vezető- ségválasztást megelőző előkészületekben, het­ven új tagot vették fal az MNDSZ-ibe. Dicsé­ret illeti Rab Jánosné és Zákiámyi Isfvánné elvtársnőt. aki a tag- szervezésben a legjobb eredményt érte el: az MNDSZ taglétszámát 60-ról 130-ra emelték. Javult a községi DISZ- szervezet munkája is. A pártszervezet segít­ségével - ibagkönyvki- esztó taggyűlésen ki­lenc fiatalt felvettek a szervezetbe. A továbbiakban Sza­bó elvtárs arról ú*, hogy az új vezetősége­ket sokkal jobban kell segíteniük az instruk­toroknak, hogy meig) nö­vekedett feladataikat jói elláthassák. KÉT LEVÉL Példamutató a Táncsics TSZ kommunistáinak felelősségérxete Súlyosan megsértették a mintaalapszabályt a libickozmai Bem lúzsef TSZ-ben A járási pártbizottság sürgős intézkedésére van szükség Liibickozma 56 családja az ősszel megalakította 597 holden a Bem József Termelőszövetkezetet. Mivel területük szétszórt volt, kérték a Földművelésügyi Minisztériumot', engedélyezze a tagosítást. Az enge­dély késlekedés nélkül megjött, a tagosítást végrehajtották. így min­den feltételük megvolt a gépesített nagyüzemi társasgazdálkodás meg­kezdéséhez. Eddig a pentig a járási pártbizottság, a Marcali Gépállomás is mellettük volt; mindenben eliga­zított ^ őket az új úton. Ekkor azonban ,a tsz-t magukra hagyták, s a tagok az ellenség háló­iéba kerülve mindenben visSzakozzt csináltak A közös gazdálkodóshoz alaps.TSibá’yszarűen szükséges tenmi- vaLÖkhoz hozzá sem fogtak, a leltá­rozásit meg se kezdték.. Amíg me- gyeszente egyre több milliomos tsz példája, mutatja az új út nagy sike­réit, a tsz-parasztok életszínvonalá­nak egyre magasabbra emelkedését, « libsekozmaiak köpenyegiet fordí­tottak: még a tagositott területből is ki­szemelitek annyit, amennyivel azelőtt egyénileg rendelkeztek és azon u ra a régi úton akar­ják megkezdeni a gazdálkodást. Ebben Jahicsek Sándor, Csebrek János, Gelencsér József volt közép- parasztok a fő hangadók, akik elfe­ledve a szocialista mezőgazdaság .megkezdésére elkötelező tsz-belépési nyilatkozatukat — a többi társat is sr. egyéni gazdálkodásra akarják ■ftssza csábítani. A libickozmai Bem József TSZ megszervezésében részvevő járási péirtbizotitságj munkatársak és a Marcali Gépállomás vezetősége el­feledte, hogy a tsz-paraszttá fejlő­déshez nem elég egy belépési nyilat­kozat aláírását megkapni az addig régi úton járó falusi emberektől. Továbbra is hónuk alá kell nyúlni azoknak, akik az »enyéimtől-« még nem jutottak el a »mienkig-«. Nem segítettek az új tsz elindu­lásánál nélkülözhetetlen gyakor­lati tanácsokkal az első gazda­sági év alapos, jó tervének el­készítésében sem. A magukra maradt és az ellen­ség hálójába került tsz-tagok közül csak Ilisics József, Kiss József és Benedek Ferenc látta be: nincs ér­telme húzódozni. Amit saját maguk határoztak el — megkezdik a közös gazdálkodást, hiszen ahhoz minden feltétel megvan. Az idő a mostani hideg ellenére is csakhamar kitava­szodik. Akkorra minden tennivalóra gondos, alapos gazdasági tervvel kell felkészülni. Ahol több mint félszáz család idei biztos életéről, s több mint félezer hold gazdag ter­méséről van szó: sok 'tennivaló vár minden dolgos karra és minden jó­zan, sek tapasztalattal rendelkező paraszti észre, Ilisics Józsefék jól tudják: eddig kisüzemi dohányter­mesztéssel,< bíiborharemaggal, íbur-i gcinyával, ipari növénnyel, rozzsal kínlódtak — a gépesített nagyüzemi társasgazdálkodásban azonban mind­ezzel sokszorosát értik el. Ezt azon­ban csak úgy kezdhetik meg, ahogy a negyvennyolcas szabadságharc nagy tábornokának nevével megszü­letett tsz alapszabálya törvény sze­rint előírja. A megyeszerte egyedül álló eset gyors felszámolása sürgős feladatot ró a járási pártbizottságra éppen úgy. mint a gépállomás dolgozóira, a tsz-népnevelőkre egyaránt. Még ekkor is, ha nem autóval, hanem csak gyalog vagy szánkón lehet megközelíteni a libickozmai tsz is- temhátamögötti területét! A hét niklai iparos és as Nikla büszkesége: az első világ­háború jrokkant pilótájak Révész Károly. Az öreg veterán minden lé­pését, minden gondolatát a tüzes hazaszeretet, a lelki fiatalság ve­zérli. 40 évvel ezelőtt rokkant meg. Amit a hazáért ma is a vállára ve­het — örömmel teszi. Bár másfél hold földecskéje mellett csak a ta­vaszi selyemhernyókeltetésből élde­gél: a jegyzett békekölcsönét idejé­ben kifizette. De van Niklának restellnivalója ic. Amikor az idős hadirokkant ilyen szép példát adott a hazaszeretetből, hér kisiparos — az alkotó férfikor legszebb idejében — még ma is tar­tozik a tavaly jegyzett békekölcsön­nel. TI Baranyai József kovácsmes­J * tér, aki a Kisiparosok Orszá­gos Szöretsénének is tagja, annyi békekölcsönnel adós még. amelynek íra két ló megpatkolásáhól kitelik. “Nem áruliuk el, mennyi ez az ösz- sz»g. ö biztosan ki tudja számolni. 2 Gáspár Viktor kovácsmester­*í# re is ugyanez áll. öreg veterán 9 Mándoki István cipész. Az ő 'r‘ lejégyzett békekölcsöné két cipő megtalpalásából kitelne. Hamnoozó István kőműves ta­* valy nyáron három új házat felépített. A szabad haza szabad né­pe jól boldogul Niklán is és mindig ad munkát a kőművesnek. Haran­gozó István malteroskanala ritkán nyugszik. Egy láda malter többet ér, mint amennyi békekölcsönnel ő adós. C Fellai István a másik kőmű­* "* vés. A fenti sorok rá is vo­natkoznak. /Á Fekete József ács. Tavaly * négy új ház gerendázatát fa­ragta ki s ácsolta össze. Egy szalu­fa összeillesztéséért többet kap, mint amennyi békekölcsönnel tarto­zik. ■'7 Harangozó József ácsmester * keze alatt is vígan szalad a gyalu. Tavaly nyáron négy háztetői, sok disznóólát, pajtát készített. Fél­napi keresetéből 6 is kiválthatná békekölcsönkötvényét. Vajon mikor követi az öreg vete­rán példáját a hét iparosT A RENDKÍVÜLI hidegben SEM ÁLLNAK LE ÉPÍTKEZÉSEINK A Somogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalat munkahelyein a rendkí­vüli hideg ellenére is lankadatlanul folyik a munka. Azért versenyeznek rgyrnás között a munkahelyek, hogy melyik szerez több pontot. Január elsejével ugyanis új versenyértéke- ési rendszer léptettek életbe. Figye­lembe véve a teirvteljesítést, az egy főre eső termelési értéket, a munka minőségét, a munkafegyelmet és azt, hogy ‘hogyan alkalmazzák az élen­járó munkamódszereket, milyen az építkezés munkavédelme, pontozzák a munkahelyeket. Az építkezések közötti januári versenyben első lett a siófoki bá- nyászüdülő-építkezés 46 ponttal, a második ugyancsak Siófokon az á1- t alános iskola-építkezés 42 ponttal. A harmadik helyezést a kaposvári la­kásépítkezés dolgozói szerezték meg 41 ponttal. A kaposvári lakásépítke­zés versenytársa, a taszári építkezés dolgozói mindössze 27 pontot gyűj­töttek össze januárban. Svatepluk Cech: Prücsök úr ka­landos kirándulása a XV. évszázad­ban. (Uj Magyar Könyvki­adó). Svatopluk Cechnek, a múlt század kiváló cseh írójának művei a néphez hű költő, haladó, demok­ratikus gondolkozását tükrözik. Al­kotásaiban a, cseh nemzeti múlt ha­ladó hagyományai felé, elsősorban a huszita forradalmi mozgalomhoz fordul. Közismert hőse, Prücsök Máté prágai háziúr, a cseh irodalom egyik legmerészebb, legelevenebb művészi típusa. Ennék a myárspol- gárnak az alakja több változáson Ruszék Lajos élvtárs, a vései Táncsics TSZ párttiikára a február elsején tartott MDP vezetőségválas ztó taggyűlésről számol be levelébe». Szavai nyomán kibontakozik előttünk a vései kommunisták felelősségtel­jes készülődése az összevont taggyűlésre. Ez lemérhető volt a sok hoz­zászóláson is. A kommunisták bírálták a régi vezetőség munkáját, s gy.bem hasznos tanácsokat adtak az vezetőségnek, hegy hogyan végezze munkáját. .A-legtöbb hozzászóló szá morJkérte a leköszönő vezetőségtől, hogy miért hanyagolta el a párt számszerű erősítését, hogyan biztosítot­ta a párthatározatok végrehajtását. Ruszak elvtárs is bírált levelében. Megírta, hogy Kurucz Ferencmé. noha már tíz éve tagja a pártnak, mégis elhanyagolta legfontosabb párt- kötélességét, és még összevont taggyűlésre sem ment el. Kuti János fia­tal tagjelölt sem jelent meg a taggyűlésen. — Vajon hogyan akar érde­messé válni a párttagságra — kérdezi Ruszák elvtárs? S vajon Á^h O’nxla fiatal párttag mivel tudja indokolni távolmaradását a taggyűlés­ről? Miért nem választották be az új vezetőségbe a régi párttitkárt? Érdekes problémával foglalkozik levelében Hada Zoltán elvtárs, a vései Petőfi TSZ párttitkára. A községben, de különösen a Táncsics TSZ-ben úgy tartották, hogy jó párt.titkár Bertók Endre. Ez azonban ne» fedte a valóságot. Igaz, hogy Bertók elvtárs sokat dolgozott a párt hatá­rozatainak megvalósításáért, de van egy súlycs hibája: szereti az italt, gyakran többet fogyaszt belőle, mint szabadna. Ennek tudható be az, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen, bár a szavazólapra való felvéte­lét, a tagság megszavazta, a választás során azonban kevesebb szavazatot kapott, mint a többi jelölt: a kommunisták nem híztak benne, nem vá­lasztották be a vezetőségbe. Szolgáljon tanulságul Bertók elvtársnak ez a taggyűlés. Küzdje le magában ezt az egészségére is káros szenvedélyt, mert csak így bírhatja ismét a kommunisták, a párt bizalmát. zés: nevetségessé tenni, kipellengé­rezni mindazt, ami a nyolcvanas K .. I évek nemzeti életében a legnvo­onyvespoic masztóbb — a polgárság önzése, élvhajhászása, kényelemszeretete, ment keresztül Cech alkotásaiban, az üres hazafias fecsegés, amelyből A Prücsök-mctívum harmadik, leg- hiányzik minden nemzeti büszkeség sikerültebb feldolgozásában — »Prü- és amely ügyet sem vet á nép k»- csök úr kalandos kirándulása a XV. zös gondjaira, csak a maga zsebé­évszázadban-« — az író hősét két nap- r.rk hasznával törődik. Svatoplulc ra a huszita Prágába küldi, amelyet Cech szándéka, megsemmisítő b'rá- éppen Zsigmond király keresztesei lattal sújtani mindazokat a tulaj­ostromolnak. dnnságokat, amelyek elfojtották * Ebben a könyvben lép a leghatá- nemzeti életet, gátolták a nép sza- rozottabban előtérben az a célkitű- badságát. FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK A FALU KULTURÁLIS NEVELÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN Megyénk földművesszövetkezetei ma ünnepük tízéves fennállásukat. E tíz esztendő alatt nemcsak kima­gasló gazdasági eredményeket értek el, hanem jelentősen hozzájárultak a falu politikai, kulturáüs neveléséhez is. Ma már szép számmal működnek megyénkben szövetkezeti dolgozókból és tagokból alakult népi együttesek, amelyek igen sok kellemes .estét szereztek és szereznek falujuk dolgo­zóinak, .kultúrműsoraikkal is nevel­ve szövetkezetük tagjait, a dolgozó parasztokat. Megyénk több községében' már évekkel ezelőtt átvették földműves­szövetkezeteink a falu fiataljainak nevelését, a kultúráiét Irányítását. Több színjátszó csoport alakult, amelyeknek tagjai lelkesen vállal­tok a munkaidő utáni próbákat és a fárasztó utazgatásokat. A földművesszövetkezeti mozgalom fennállásának 10. évfordulóján el­mondhatjuk. hogy földművesszövet- kezeteimk többsége a pártszervezetek legjobb segítőjévé vált a falu kultu­rális életének irányításában. Elsősor­ban áll ez a barcsi járásra. Lelkes szövetkezeti dolgozók, pedagógusok eredményesen hasznosítják községük népi tánchagyományait, szívesen ta­nulják a hnVdó színműveket. A bar­csi járás földművesszövetkezetei feb­ruár 5-én tartották járási kultúrver- senyüket. A kult úrvers enyen nagy sikerrel szerepelt a homokszentgyör- gyi földművesszövetkezet színjátszó- csoportja Sásdi: »8 hold föld-« című drámájával. A lakócsai földműves­szövetkezet igazgatósági tagja, Ko­vács elvtárs nagy sikert aratott a me­gyénkben már ritkaságszámba menő duda kíséretű délszláv népdalok elő­adásával, a tánccsoport pedig nagy sikerrel mutatta be délszláv táncait. Művészi színvonal jellemzi a darányi népi együttest A darányi népi együttes művészeti színvonalát Nagy Gyula elvtárs, a szövetkézét dolgozója emeli egyre magasabb színvonalra a járási ta­nács népművelési osztályának segít­ségével. A népi együttes most helyi eredetű táncok, dalok felkutatásával és megtanulásával foglalkozik, a tán­cokat darányi népviseletben mutat­lak be. Nagy sikerűik volt a járási kültúrversenyen a kanásztánccal. A babócsai tánccsoport és ének­kar — noha alig párhetes működés­re tekint vissza — de máris kiérde­melte a iárás egyik legjobb művé­szeti együttesének járó címet. A somogyi népdalkincs megmentéséért A megyénkben eddig egyedül mű­ködő ícnyódi szövetkezeti énekkar mellett a kadarkúti szövetkezetbe» is népi vegyeskar alakult 32 taggal »Bartók Béla« néven. Már eddig is nagy sikerrel szerepelt, s reméljük, a megyei kültúrversenyen is meg­állja helyét. Az énekkar megismer­teti a községgel és a környező falvak lakóival Bartók—Kodály legszebb* kórusműveit és a helyi népdalok fel­dolgozásával felelevenítik a már-már feledésbe merülő somogyi népdal- kincset. Nem követi e csoportok lelkes munkáját a nagyibajomi földműveg- -vöyetkezet kultúrgárdája, amely p»- dig a múltban szép eredménnyel mű­ködött. Remélhetőleg hamarosan is» mét munkához látnak, s színvonalas kultúrműsorokkal szórakoztatják majd a falu dolgozóit. Pöldművesszövetkezeteimk kultúra- munkájának magasabb színvonalra eléséhez tanácsi szerveink, nép­művelési dolgozóink, a pedagógusok ■Vteiessze’-'bimenő erkölcsi és művé­szeti támogatása szükséges. Földművesszövetkezeteirk meg­alakulásának 10. évfordulóján taife iák megyei kultúrbemutatójukat » földművesszövetkezetek tánc-, ének- ér színjátszócsoportjai. A kultúrve*» senyen a járások legjobb csoportjai vesznek részt, és bizonyságot tesa- mek arról, hogyan segítik elő a fa­lusi lakosság politikai és kultúráiig nevelését, szórakoztatását. Bene Gém.

Next

/
Oldalképek
Tartalom