Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

Csütörtök, 1956, február 16, SOMOGYI NÉPLAP 3 hét alatt 3265 új tag a tsz-ekben Egy 1956. január 29-től február 4-ig 2535 család 3265 taggal 9117 feat, hold földdel lépett be a termelőszövetke­zetekbe. A legtöbb belépés Hajdú -megyében történt, ahol 268 család 321 taggal, 999 hcád földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe. Hajdú után Borsod megye következik, ahol 241 család 312 taggal növelte a ter­melőszövetkezeti tagok számát, és 1230 hold földet vitt be a tsz-ekbe. Fejér megyében 219 családdal, 250 taggal erősödtek a tenmelöszövetke- . etek és 1389 hold földdel .gyarapo­dott a termelőszövetkezetek földte­rülete. Szolnok megyében 207 család 250 taggal, 607 hold földdel, Szabolcs megyében 191 család 281 taggal, 202 hold földdel, Somogy megyében 184 Család 294 taggal, 1300 hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe. 1956. január 1-től február 4-ig 43 mezőgazdasági termelőszövetkezet kapott működési engedélyt. Ugyan­ezen idő alatt két termelőszövetke­zeti csoport működését engedélyez­ték. Nyissák ki kapuikat megerősödött tsx-eink a kívülállók előtt Termelőszövetkezete,ink napról nap­ra erősödnek, egyre vonzóbbakká lesznek. Szebbnél szebb eredményeik, a tagek és a kommunisták lelkes ■népneve’iőmur káj a következtében mind többen lépnek be régi tsz-eink- be vagy alakítanak újat. Helyes; ha ott, ahol már van kö­zös gazdaság, újabb alakítása he­lyett a régibe hívjuk a gazdákat, mert .az már nagyrészt megállapo­dott, több szervezési tapasztalat gyűlt iessze, túl jutott a kezdeti nehézsé­geiken. Ezt tartják szem előtt a szer­vezésben a semogysárdi Ui Ba­rázdában, ebül a múlt hé*en 19, a mezőcsokonyai Uj É'etben, •hol 12 tagot vettek fel Hason­lóan a répáspusztai E’ső ötéves «Tervbe 14, a gálosfai Vörös Csillagba 8, az igali II. Párt- kongresszusba 6, az igali Alkot­mányba 10, a berzencei Uj Ba­rázdába 12, a csurgói Zrínyibe 7, a semogyvámosi Törekvésbe 3 család kérte felvételét. Serkentse e tsz-ek példája me­gyénk többi szövetkezetét is, azokat, amelyek még mindig nem szakítot­tak a bei előfordulással, mint a ga- mási Uj Élet és az ádáindi Petőfi, ábet félnek a létszám szaporodásé-, tói, s a »megnézzük, kit veszünk magunk közé« jelszó ürügye alatt zárkóznak- el a belépni szándékozók felvétele elől. Kommunistáink, tanácstagjaink, öntudatos tsz-tagjaink küzdjéik le ezt a káros befeléfordulást, mutassanak jó példát a szervezésben, neveljék az egyénieket, s nyissák meg a kapu­kat a belépni akarók előtt. Meg kell érteniük, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása .nemcsak a 15—20 tagú termelőszövetkezetekből áll, ha­nem a tsz-ekben minden dolgozó pa­rasztnak meg kell találnia helyét. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * \ járási pairt-vf*grre!iajtófoizottí8ágok alap­siermeleneli is legmagasabb fóruma a taggyűlés Hányszor hallani pártiunké ipná- riuscktól, hogy .az alap szervez,ölek legfontosabb eseménye és szerve a taggyűlés. Valóban ez így van. Az alapszervezet tagsága a taggyűlésen gyakorolja jogait, ott dönt; el a leg­fontosabb ügyeket. A taggyűlésen hjatárczziák el, kit vesznek fel a párt tagjai közé, itt választják meg az alapszervezet vezetőségét.. A taggyű­lésen bírálják vagy méltatják a ve­zetőség és az egyes párttagok mun­káját, itt vitatják mag a párt vezető szerveinek legfontosabb határozatait és döntik el, hogy az qSapszérvezet- nek melyek a feladatai e határoza­tok megvalósításában. Egyszóval: az a’apszervezet taggyűlése a kommu­nisták legfontosabb tanácskozása, melynek gondos előkészítése, rend­szeres megtartása az alapszervezet vezetőségének legfontosabb feladata. És ez vonatkozik MvéV nélkül min­den pártalapszervezefre. Áll ez a járási párt-végrehajtóbi­zottságok alapszervezeteire is. Vajon melyik járási párt-végreh ajtóbizott­ság alapszervezeti vezetősége merné szívére tenni a kezét, hogy az el­múlt évben rendszeresein megtartotta a taggyűléseket ugyanúgy, mint ahogy ezt a falusi alapszervezetek- től megkövetelte? Valószínűleg nem igen áfcadna ilyen:. De nézzük csak Ügyeljünk a gépjavítás minőségére A közelmúltban foglalkoztunk a Segesdi Gépállomás elrettentő pél­dájával, ahol nem ügyeltek kellően a téli gépjavítás minőségére. A Cso- konyiavisontai Gépállomás dolgozói, különösen pedig Dániel János igaz­gató és Garai Vendel vezótő-mech- nikus azonban nem okultak ebből. A 'megyei igazgatóság műszaki cso­portja a legutóbbi minőségi ellenőrzés során a kijavítottnak tüntetett gépek többségénél jelentős hi­bákat fedezett fel. Az egyik erőgép dugattyúja például besült a minőségi próbán, s a »ki­javított« 22 traktoreke közül egyet sem találtak kifogástalaip, állapotban. Rövid párnapos használat után fel­mondták volna a szolgálatot. A .gép­állomáson a műihelyrendpt még a miai napig sem alakították ki. Sza­naszét, nagy össze-visszásé gban - he­vernek a szerszámok, a gépek pisz­kosak. A vezetőség mindezt elnézi. .Lakba János pé’dául — annak elle­nére, hogy kormánykitüntetett trak­toros — új sztálinyecét sárosán hagy­ta rozsdásodni az udvaron, még le sem takarta. Ráadásul komoly ká­rosodásnak tette ki .gépét azzal, is, hogy beindítás előtt a lánctalpakra vastagon ráfagyott sarat nem tisztí­totta le. E hibákért súlyos felelősség terheli az igaz­gatót, aki azonkívül, hogy elhanyagolta a minőségi ellenőrzést, az előírás el- ’enére nem maga vette át a kijaví­tott gépeket, s hanyagságát megtetéz­te azzal, hogy Urai Béla minőségi ellenőrt éppen a javítás idején küld­te szabadsá.gra, holott őneki minden munkánál jelen kellett volna lennie. De keveset tartózkodik a műhelyben Garai Vendel vezet0-m.eohan.ikus is. Nem szabad, hogy Dániel elvtárs az # Tavasz a félben Féltő gonddal óvják a legifjabbakat bölcsődéinkben nem halmaza. A kályhák kis pédig csak úgy ontot­ták a meleget... Köz­ben állandóan csengett a telefon. Minden édes­anya telefonált, min­den édesanya bejelen­tette, hegy jön a hi­deg.... Rilczné már Fehérköpenyes, mo- mindenki, akit so’ygós arcú nővérke vett körül a nyit ajtót a kaposvári ágyacskák rácsa. 3 ez bölcsődében Mi- — Nővérek! Nánási előtt végigmondhattam papa telefonált, hogy volna, mi járatban va- nagy hideg jön. Pár gyök, kérdések zápora óra múlva itt is lesz — zúdult rám: lihegte a nővérke. — — Nem beteg? ... Gyorsan az ablakokat, Nem náthás?... Nincs ajtókat torlaszoljuk el, harmadszor kérdezte valami fertőző betegsé- A gyerekek megifáz- meg, mi lesz két aPr<» ge? Miután mindenre nak! nemmel feleltem, fe-‘ Nem törődött ebben hér köpenyt és fehér a pillanatban senki kendőt nyomott a he- mással, mint a gyere- zembe. Már éppen azt kekkel. SEgy lebegett vártam, hogy hónom szemük előtt: a gyere- alá dugjon egy hőmé- kék, a babák, az édes rőt és kanalat hozzon, csöppségek meg ne fáz­zanak. Egyikük pokrócot hozott, a másik már az ablakban állt, hogy felszögezze, a harma­dik a pincébe szaladt hogy torokvizitet tart­son, amikor csengett a telefon A nővérke felveszi a kagylót... Csakhamar izgatott ‘ csodálkozásá­ra lettem figyelmes, fáért, szénért, egy ki- Feleletei mind idege- Sebb csoport a gyere- sebbé váltak. Egyre ságával. A csöppségek pedig mitsem sejtve a körü­löttük történtekről, gondtalanul játszadoz­tak A pólyások g"gi- eséltek. a kétéves Évi­ké éppen Istvánka »előadását« hallgatta a lovacskáról, és durcá­san mentegetődzöii, amikor Erzsébet nővér öltöztetni akarta Ők nem gondolták, hogy ezekben az órákban mennyi szerető szív csak ezt mondta: »azonnal intézkedem, nagyon köszönöm«... Letette, a kagylót. — Ne haragudjon — fordult felém —, de keket öltöztette. Júlia dobbant meg erősebben nővér kormosán, ha- értük. Ök nem gondol- musan jött elő »A ták, hogy mennyi féltő kályhából kiszedtem kéz, szerető gondosko- a salakot, újból meg dás óvta egészségüket lehet rakni —mondta. Nem sejtették, meny- Percek alatt megvál- nyit és mennyien dol- nagyon sürgős dolgom tozott a szép világos goztak minden más­van. A gyerekek!... — bölcsőde képe. Az ab- ről megfeledkezve De utolsó szavai már lakok, ajtók »ePűn- azért, hogy megóvják a folyosó másik végé- tek», helyükön nagy- őket a hdégtől rő> ha’latszottak. Pilla- kockás, zöld pokrócok Okét, a,z éd»s kis natok alatt egy cső- voltak. A csöppségek gügyögő babákat, a jö- portban voltak a nővé- me'lett - kis ágyakban vő reménységeit... rek, a szakácsnők és takarók, meleg-ruhák Praszna Erzsébet írásbeli megrovás kézhezvételével fe­lelősségét el intézettnek lássa. A körzetükben lévő termelőszö­vetkezetek nagyarányú fejlődése a gépállomás vezetőinek felelős­ségét még jobban megnövelte. Gondolkozzanak csak el azon, vajon mekkora kánt okoznának, ha a sür­gős mezei munkák idején esetleg na­pokig kelleje állnia egy-egy gépnek a hanyag javítás miatt? Az egész tt-rv felhőmül, a munkák .késnek, s már;s felbecsülhetetlen kárcik kelet­keznek. A hibák kijavíthatok, de nem sza­bad olyan 'könnyelműen venni őket, mint eddig tették a Csökönyavisemtai Gépállomás vezetői. FŰZFÁBÓL — TRÁGYA 1954 telén történt, hogy Babócsa község lakói fűrészekkel és fejszék­kel felfegyverkezve erdőirtásra in­dultak a Dráva közepén lévő Erzsé- bet-szigetre. A mintegy 14 holdas területet dús fűzfaerdő borította. A favágást természetesen hosszas megbeszélések előzték meg. A já­rási tanács végül engedélyt adott, a határőrség beleegyezett, s a falu lakói közös egyetértésben munkához láttak. Recsegett ropogott a füzes a *ű- rű fe'szecsapásoktól. Rendre dpl*el< a kivágott fák. Az emberek lelke­sen. fáradhatatlanul dolgoztak. Ám amikor 8 —10 holdon kivágták a fát, sőt egy részét már át is szállí­tották a Dráván, a babócsai parton váratlanul megjelent a Ladi Erdő- a^zdasáp képviselője. Nagy József­nek, az akkori fahasználati előadó­nak szöget ütött a fejébe ez a nagyméretű erdőirtás. — Az erdőgazdaság nem tud er­ről — villant át az agyán — tehát szabálytalan. — Nem sokat töp­rengett, azonnal betiltatta a továb­bi fakitermelést. Hosszas vita indult ezután a sziget, illetve a füzes »bir­toklásáért«. vajon kinek a területe? Az erdőgazdaságot, avagy a közsé­get illeti a kitermelt és a még lá­bonálló fa? A falu dolgozói felkeresték a járási szerveket panaszukkal. — Legalább a munkabérünket fizessék ki — kérték számtalanszor. De in­tézkedés nem történt. Közben elér­kezett a tavaszi munkák ideje. Az átszállított fa akadályozta a szán­tást, vetést. A felsőbb szervek mit sem törődtek ezzel. Egyszer aztán elindult egy minisztériumi tisztvi­selő Budapestről, hogy helyszíni szemlét tartson. De ez az út is ba­lul ütött ki. Amint kísérőié, Barna Imre járási erdészeti előadó beült a gépkocsiba, rosszul lett. s mi­előtt elindultak volna, meghalt. Barna Imre halálával meghalt az ügy a babócsaiak faügye is. Azóta ott rothad, ott gombásodik a kiváoott fa a szigeten, s ki tudná megmondani, mennyit vitt el be­lőle az áradó víztömeg . . . ? És Porga Andor erdőrendező így »nvuettatia mea« a falu panaszkodó, dolgozóit: »Nem baj ám, ha" ott rothad a fa a szigeten . . . nagyon kel! a trágya annak a földnek . . . « Több mint egy éve történt . . . Az'óta a iárási szervek és a Nagy­atádi Erdőgazdaság vezetői is nyu­godtan keresztül néznek e visszás­sáron. Pedig népgazdaságunk a trá­gyázásnál értékesebb célra is fel tudná használni a fát. Ideje, hogy intézkedjenek végre, s ha a fát n^m is ad?ák át a falu népének, legalább megérdemelt munkabérüket egyen­lítsék ki. J. B. egy. kicsit gyakorlatiasan, milyen ká­ros következményei lehetnek a tag- gyűlések elhanyagolásának, történe­tesein a járási párt-véigrehajtóbizott- ságek munkájában. A Siófoki Járási Párt-VB alap- szervezetének taggyűlései is el­maradtak — eltekintve az utol­só, a vezetőséget újjáválasztó taggyűléstől. — Ezzel az alap- szervazet megfosztotta magát egy fontos alkalomtól, attól, hogy a pártbizottság tagjait, munkatársait itt is nevelje, hi­báira időben figyelmeztesse, se­gítsen azok kijavításában. Pedig szüksége lett voin.a erre több elvtársinak. Hcrvátihné elvtérsnő — az aigit.-prop. osztály vezetője — pél­dául ©lég komoly magatartásbeli hi­bákkal küzd, hajlamos amra, hogy olyasmikéit állítson, amikről nincs egészen meggyőződve. Hasonlókápen segített volna a kol­lektíva nevefő ereje Mihalovics elv­társinak, a járási páirt-vfo egyik tit­kárának a hatiáinozcitt állásfoglalás kiatakítósában. Meikszner elvtörsnak szintén elkelne az alapszervezet se­gítsége. Ö az utóbbi időben, ,a terv­szerűtlen munka következtében gyakran éjjelenként, vagy vasárnapi szabadidejében készít jelentéseket. Ezzel megfosztja magát és családját attól', hogy szabadidejüket közösen töltsék el. Az ilyen hibák aztán ki­hatnak a végrah aj főbizottság mun­kájára is. Csak egy példa erre: az utóbbi időben gondatlanul készítik elő a járási párt-végrehajtóbizotttá- gi üléseket, a napirendről nem érte­sítik időben a véigirehaj tóbizottság tagjait, következésképpen nem is tudnak azok megfelelően felkészülni rá. Kall-e a fenti tényéknél'több bizo­nyíték arra, hogy a taggyűlések megtartása nélkülözhetetlen a Sió­foki Járási Párt-végrehajtóbizottság munkájában is? Természetesen a siófoki példa nem egyedülálló. Ta­lálkozunk hasonlókkal másutt is. A Nagyatádi Járási Párt-végre- hajtóbizettság alapszervezete ugyancsak nem tartott nagyobb fontosságot a taggyűléseknek, pedig itt is lett volna mit meg­vitatnia a kollektívának. Különösen fontos feladatát kellett volna képeznie a Nagyatádi Járási Párt-VB alapszervezetéinek a pártíe- gyelem szigorú betartáséra való ne­velés. Azonban ezt elhanyagolta, Mi lett a következménye? Takács elvtárs, a pártbizottság egyik titká­ra meg nem engedett előnyöket szer­zett magának, olyan községben vá­sárolt burgonyát, amely még a sza­bad értékesítési jogot nem kapta meg. Egy másik példa: a Marcali Járási Párt-végreh aj tóbizottság volt okta­tási felelősét, Lengyeltóti Imre elv- társat !aziért kellett leváltani funk­ciójából, mert megsértette a munka- fegyelmet. a pór! fegyelmet, nem haj­totta végre a kapott megbízásokat. De vatnn eljutott volna-e a leváltá­sig ajkkor is, ha Q pártbizottság a'ejpszervezetének vezetősége:1 foglal­kozik vele, ha taggyűlésen me.gbí- báilják- magatartásbeffi fogyatékos­ságait, esetleg pártvezetésé®: ülé­sen is beszélgetnek vele. És sorol­hatnánk még néhány példát, többek között, hogy a most lezajlott veae- tőségvátasztási taggyűlés előtt a Barcsi Járási Eánt-VB alapszervezete öt hónapig, a Kaposvári Városi Párt-VB alapszervezete három hónapig nem tartott taggyűlést, s e fo­gyatékosságra a Megyei Fárt- VB-nek kellett felhívnia a fi­gyelmet. De elég a példáiból, s .a további következtetést sem szükséges" ne­künk levonni, ezt a járási párt-vb-k alapszervezetének kell megtenni. Most a pártbizottságokon is újjá­választották a pártvezetőségeket. A régebbi rendszertelen pártmunka legyen figyelmeztető az új pártveie- tőségekmek. marosak azért is, mert az élénk, mozgalmas pártéletben a JB-k alapszervezetének kell példát mutatniuk és nem utolsósorban azért is, mert a pártbizottságon dol­gozó funkcionáriusok nevelése, fej­lődése sem lezárt dolog, ezeknek elvtársaknak is szükségük va*, begy figyelmeztessék őket hibájuk­ra, szükségük van az egész kollek­tíva nevelő erejére. V. M. IS Megyei DISZ Bizottság közleménye Felhívjuk az úttörő csapatvezető és iykolai.gazgató elvtársaik figyelmét, hegy az úttörő próba- és mesterjel- vények a Május 1 utca 6l szám alatti 122. sz. Sportszer- és Játékboltban kaphatók. A jelvények ára: 1,70, ,il- etve 6.— forint. Vásárlás csak az is­kola bélyegzőjével ellátott megren­delés felmutatásával eszközölhető. Iskolai Osztály 111 I Nyílt- levél néhány barcsi olvasónkhoz : Lapunk vasárnapi száméiban »Nem tűrjük az ellenség garázdólko­H dósát« című cikkünkben foglalkoztunk Póta István, a Barcsi FöJdmű- Ü ~ vesszövétikezet üzemágfeielőse sze mélyével. A cikk megjelenésére, mint Ü bennünket -tájékoztattak, több .bare sj olvasónk — köztük Katz Károly Ü sportlevé.ezőink — olyan kijelentést tett, hogy többet kezébe sem ve­il szí a Somogyi Néplapot. Hasonlóan nyilatkozott GOindos elvtárs So­ll mogytamócáin, akivel szintén fogla lkoztunk a cikkben. Mivel nem kő- gj zömbös szerkesztőségünknek, hogy az olvasók hogyan vélékednek la­ll púnkról, néhány szóit kívánunk ho szájuk szólni. = Először is tisztáznunk kell, ho gy a Somogyi Néplap a Megyei Párt- Ü bizottság lapja, feladata a párt célkitűzéseinek,, a szocializmus felépí- H tésének megvalósítására mozgósítani a megye kommunistáit, a dölgo- s zókat. Mint a párt sajtója, egyben fegyver - az osztályellenség elleni M harcban, a hibák leleplezéséiben. A lap helyi, megyei jellegű cikkeit az Íj életből veszi, a kommunisták, a do'gőzök tájékoztatása alapján. Mind s az újságírók, mind a lapot tájékoztatóik felelősek azért, ami a lapban = megjelenik. A pártsájtó jellemvonása, hogy őszintén, kendőzetlenül fel- =! tárja a hibákat, -legyen az vezető vagy egyszerű dolgozó. Ha az újság- Ü írók hibát követnek el, a lapnak van ereje azt bevallani, s helyreiga- Ü zítást adni. Mindezekről meggyőz Mhettek barcsi olvasóink is. Ü Igein helytelenítjük tehát azokat a megjegyzéseket, amelyek nem s is a szóbanforgó cikkel, hanem az ■ egész lappal kapcsolatban hangzot- H tak el. Ahelyett, hogy az illetők jobban elgondolkoznának.a cikk tanul- = ságain, meggondolatlanul különböző kijelentéseket hangoztatnak. Ha Ü a cikkel nem értenek egyet, joguk van az illetékes pártszervnél, a szer- 5 kesztőségnél véleményüket kifejteni. Az idézett cikkel kapcsolatban más vélemény is hangzott el. Patos- • H fáról — ez a község is a barcsi járásban van — azt írják, hogy náluk H még nagyobb disznóságoka-t leplezhetünk le egyes földművesszövetke- m zeti vezetőkről. A Somogytannócai Állami Gazdasáigból a dolgozók azt §e írták: »...Végre rámutatnak azokra a hibákra, melyek a gazdaságbam j§ vannak, de nézzenek jól körül, van itt még sok hiba ...« — és sorolják M a visszaéléseket, melyeknek megírására á cikk bátorította őket. Ü Talán feltehető a kérdés, ki és miért indít el egy-egy bíráló, lelep- §j lező cikkünk után mentőakciót, m :ért igyekszik a bíróit személy vé­li delmében hangulatot teremteni. (M egjegyezzük, dicsérő cikkeinkre még ^ nem jött »reklamáció«, még ha azekban volt is túlzás.) Kinek érdeke. U hogy leplezzék azokat, akik kárt okoznak a dolgozóknak, a nép álla- Ü imának? 1 Nagyon elterjedt — éppen a jobboldali elhajlás következtében — ü a »szSrecsenmosdatás«, az osztályé lienséggel való megalkuvás. A párt, H a dolgozó nép nem tűri az ellenség Garázdálkodását, ezt tudomásul kell ^ venniük barcsi olvasóinknak is. M Szerkesztőséisüink a Megyei Pártbizottsággal és a MESZÖV-vel || megvizsgálja a Póla-ügyet, s ha hibát követtünk el, .lesz erőnk heval- = lani. - Szerk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom