Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

a SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1958. február 12. Köszönet a válaszért Hárynak Kedves János bátya, igazmondó Háry! Szeretnék szép csendben most elibéd állni, s meleg szeretettel megölelni Téged, hogy ily gyors, bölcs választ adtál Te öcsédnek. Ámde, amint tudod, szoba rabja vagyok, hálás köszönetét ezúton mondhatok. Ami pedig okos tanácsod illeti, abban szívem igen nagy örömét leli. Ahogy most neked itt a sorokat rovom, a drága fény-angyalt már másodszor »csalom« ... Olyan a kis szobám, mint a siralomház, bent a gyertya lobog, kint a szél dudorász... Felrémlik Petőfi... — száztizenhat éve Heine-4 fordította ugyanilyen fénybe'... S nekem ne volna jó __? Igazad van, bátya! A zt az ÁVESZ-t pedig csípje meg a kánya. Hanem, jó huszárom, ne haragudj érte, hogy hívatlan törtem be az életedbe. • De sok nehéz kérdés nyomja még mellemet, ebben kérem, bátya, hű segítségedet. Azért, ha nem sérti meghitt asztalodat, engedd, néha én is hallassam szavamat... Mivel bort nem iszom, nem is leszek zajos, testvéri érzéssel köszönt öcséd: LAJOS. HÁRY VÁLASZA: (Karbuczky Lajos, Cige) (» !' (' i1 j; !• c c i' <» 4 öcsém, Buczky Lajos, olvastam leveled! S mert nincs itt a diák, őszinte lehetek. Megcsalt már engem is drága fény-szerelmem, tartóztatom, mégis alig van mellettem. Levelem is éppen gyertyafénynél rovom, s hogy az ÁVESZ-t szidjam, megvan minden okom. Mért nem vigyáz jobban rossz fény-neveltjére; Ezért borul rám is az éj zord sötétje. Pedig én engedem — egész nap lófrálhat, csak este ne hagyja cserbe’ a szobámat. Hiába is szidom, olyan már minden szó, mint... — no, mit is mondjak — a fair ahányt borsó. De én kifogok rajt, kifogok, úgy éljek... s akkor nem hagy cserbe’ sem engem, sem téged. Most nem írom meg, mert ellesi valaki, próbáljuk meg tehát titokban tartani. De addig is írjál, leveledet várja, jó öreg rokonod, vitéz HÁRY BÁTYA. A barom fi pest is leküzdéséről 3/B. 1956. F. M. sz. alatt együttes uta­sítás Jelent meg. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a baromfipestist vagy ennek a betegségnek a gyanúját azon­nal jelentse be a Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztályára. A védőoltás­ban nem részesített baromfiak forga- lombahozatalának és a baromfipestis széthurcolásának megakadályozása ér­dekében 1956. fehruár 15-től május 31-ig a naposcsibék kivételével kizárólag vé­dőoltásban részesített baromfit szabad piacra vinni, illetve bárhol értékesíteni és a begyűjtési szerveknek, valamint a baromfikereskedőknek átvenni. ____________Kaposvári Városi Tanács VB E gy kézi-meghajtású Rex II. lónyiró- gép, 1 évig használt, eladó. Nagybajom, Fő u, 122.___________________________(727) A gytolI, dunyha, párna kaphaté. Toll- iizem, Budapest, Lenin krt. 89. Postai szállítás, (1216) Rekamiék, fotelok, székek hat havi részlettörlesztésre. Szállítás díjtalan. Fényképet, szövetmintát küldünk. Seif kárpitos. Budapest, Nagymező u. 31. ____________________________________(1281) N agyatádon a Mártírok útja 24. sz ház, 2x2 szobás, konyhás, mellékhelyi­ségekkel és kerttel eladó. Érdeklődni: Pécsett, Sass, postagarázs.__________(734) E gy 120 kg-os sertés eladó. Zrínyi u. 10. sz. ___________________________(729) A gytoll és kész párna, dunyha kap­ható, vidékre postán szállítok. Puruczki Antalné, Pécs, Nagyflórián u, 16. (735) Megbízható fózőmindenest keresek ti­zenötödikére fizetés, lakás, teljes ellá­tással, megbeszélés szerint. Cím a Ki­adóban. (726) Felhívjuk a dolgozó parasztság figyelmét, hogy az étolajutalvá­nyokat a helyi főldművesszövet- kezetek készpénz ellenében fel­vásárolják. A szabad D utalvá­nyért literenként 17 Ft. szappan­utalványért 17 Ft. az AB olajutal­ványért 6 Ft, szappanutalvá­nyért 3 Ft árat fizet kg-ként a Földművesszövetkezetek Somogy megyei Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Központja. Balaton melletti lehetőleg 4—5 szobás villát bérelnénk egész szezonra. Cím: Mélyfúró Vállalat, Komló. Sárga magyar törzskönyvezett, tífuszmentes naposcsibék három forintos darabonkénti áron elője- gyezhetők. Szállítás február 16-, ' 17-, 18-án. Az előjegyzéseket le­vélben Állami Gazdaság. Lábod _címr^cértmkküldenh— SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő; Horváth Jánes Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztöseg és kiadóhivatal: vaposvai. Lalinku S. u. I. lei.: 1S-11 Kiadóhivatal! lel.: 15-16. Somegy megyei Nyomdaipari VáHalal Nyomdáért felel: Hidas János FEBRUÁR 5-TÖL 15-IG ÍREK* Várható időjárás vasárnap estig: Erősen felhős idő, sok helyen havazás, dél­keleten esetleg havaseső, élénk északkeleti, keleti szél, hófúvások. A hideg átmenetileg gyengül még. Legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap ke­leten mínusz 1—mínusz 4, nyugaton mí­nusz 5—mínusz 8, helyenként mínusz 8 fok alatt. *H Február 12 Vasárnap Lidia ol művelődjünk, hol szórakozzun Csiky Gergely Színház: Kacsóh—Hel- l tai: János vitéz. Délután 3 órakor, bér- (detszünet. — Csiky Gergely: Buborékok. , i Este fél 8 órakor, bérletszünet. , Rippl-Rónai Múzeum: Kelet-Azsia mű- 1 vészetéről kiállítás. (' Bartók Béla-hangversenyterem: Tát­ijai vonósnégyes (Tátrai, Szűcs, Iványi, l Banda) hangversenye este 7 órakor. , ÉDOSZ-kultúrotthon: öten a Barska I utcából. Lengyel filmdráma, délután 3 fés 5 órakor. Este 8 órakor tánc. i Textilmüvek Kultúrotthcna: Támadás j6.25-kor. Szovjet film. Délelőtt fél 10-kor \ gyermekmatiné. — Tánc. F Csurgói Járási Kultúrház: Tea est, é MNDSZ-bál. i Marcali Járási Kultúrház: Vidám va- \ sárnap délután. f Nagyatádi Járási Kultúrház: Táncest, f Vörös Csillag Filmszínház: Nagy kí- f sértés. Nyugatnémet filmdráma, r Szabad Ifjúság Filmszínház: Angyallal é nyaraltam. Filmmatlné. — Verdi. Olasz Jfilm. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Győri István fia István, Csalik János fia Tibor, Baranyai Gyula fia Gyula. Illés Ágoston fia Árpád, Bogdán Sándor fia Sándor, Bíró János fia Árpád, Lőrincz Ist­ván leánya Klára, Bánlkuü Pál fia Pál. — A színházi jegyiroda megkezdte Ben Jenson: Vdpome, avagy a pénz komédiája című vígjátéka feb­ruár 17—i 'bemutatójára és február 18—19-i élőadásóra a jegyek árusí­tását. ® SPORT © FEGYELMEZNEK AZ EDZŐK Ahhoz, hogy a sportember eredmé­nyeket érjen el, a tehetségen és rá­termettségen kívül elsősoi ban fegyelem­re van szükség. Edzőink egyik legfon­tosabb feladata tehát, hogy sportolóin­kat fegyelmezettségre neveljék. Igaz, sokszor nem hálás feladat ez, az edző­nek azonban mégis bátran hozzá kell nyúlnia, ha szükséges, a fegyelmezés szigorú eszközeihez is. A legutóbbi időben két kaposvári lab­darúgó-edző példáját adta annak, hogy adott esetben mit kell tenni a fegyelem megszilárdítása érdekében. A K. Kinizsi—K. Dózsa barátságos U'bdarűgőmérkőzésen a Dózsa egyik já­tékosának, Dullnak »nézeteltérése« tá­madt a játékvezetővel. Szigetvári játék­vezető igen helyesen leküldte a pályáról a vitatkozó játékost. Dull vonakodott a játékvezető utasítását végrehajtani, vé­gül is azonban elhagyta a pályát. Ba­rátságos edzőmérkőzésről volt szó csu­pán, sokan úgy hihetnék, ezzel be is fe­jeződött az ügy. Záborszky Jenő. a Dó­zsa ismertnevű edzője azonban nem ezen a véleményen volt. Amellett, hogy az öltözőben megmagyarázta Dullnak a helytelen magatartását, még külön fe­nyítést is alkalmazott. A legközelebbi szászvári barátságos mérkőzésen nem állította be Dullt a csapatba. Csak helyeselni lehet Záborszky edző eme döntését, amely valószínűleg el is éri célját. Dull mindenesetre »emlékez»! fog« a későbbiek során is a játékve­zető és a közte lefolyt vitára, s minden bizonnyal a jövőben kevesebb baja lesz majd a játékvezetővel. Ismeretes, hogy a K. Kinizsi háremi labdarúgója: Mózsi, Molnár Sándor és Vigh február 5-én a K. Törekvés elléni edzőmérkőzés előtt az öltözőben anyagi igényt jelentett be, s mint mondták: ha ezt a vezetőség nem teljesíti, nem Ját­szanak. Szeder István edző nem tarto­zik ugyan a hirtelenharagú emberek közé, de erre a megdöbbentő hangra dühbegurult, s a szó szoros értelmében klebrudalta az öltözőből a három ma­gáról megfeledkezett sportolót. Ez a nemvárt válasz aztán kissé gondolkodó­ba ejtette Mózsiékat is. akik rájöhettek arra, hogy edzőjük nem ismer tréfát. De nem ismer sztárokat sem, hanem csak egyet: sportfegyelmet, s ezt ha kell, a legkeményebb eszközökkel Is biz­tosítja. Szeder István Is helyes utat válasz­tott. s bizony legfőbb ideje volt mái', hogy néhány Kinizsi-játékos rájöjjön ar­ra, hogy nem körülötte forog a világ. Mindkét edző példamutató' határozott­ságából meríthetnek maguknak a többi sportkörök edzői is. Átöltözik az olimpiai bajnok Csik Ferenc tölgyfáját Mint ismeretes. Csik Ferenc, az 1936. évi berlini olimpia 100 méteres gyors­úszásának győztese, annakidején szülő­városában: Kaposvárott ültette el azt az olimpiai tölgycsemetét, amelyet a ber­lini olimpia győztesei kaptak. A kis facsemete az elmúlt húsz év alatt tere­bélyes fává növekedett. További fejlő­dését azonban gátolta egy sor platán, mely elfogta az éltető napot a kis tölgytől. Az úszósport barátai a Somogyi Nép­lapon keresztül is kéréssel fordultak az illetékes szervekhez, hogy vágják ki a platánokat, hogy megerősödhessék az olimpiai tölgy. A Kaposvári Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága a közelmúltban tárgyalta az úszók kérését. A Kertészeti Vállalat szakemberei érdekes javaslatot tettek az olimpiai tölggyel kapcsolatban. Esze rint szükségtelen a platánokat kivágni, mert a Kertészeti Vállalat szakemberei vállalták, hogy átültetik az- olimpiai tölgyet. (A Szovjetunióban e módsze­rekkel egész ligeteket hoznak létre. Szerk.) A munkálatok már meg is kezdődtek. A kertészeti dolgozók körülásták a fát. Segítségükre sietett a nagy hideg, mely a fa gyökere körüli földet ráfagyasz­totta a már kiásott fa gyökereire. Most emelő segítségével a fát odébb szállít­ják, s az olimpiai tölgy most már olyan helyre kerül, ahol semmitől sem za­varva nőhet, fejlődhet s évszázadokon át hirdetheti majd egy kaposvári sport­ember világraszóló diadalát. — A színház igazgatósága közli, hogy a hideg idő miatt szünetelnek l a színház Itájelőadásaii,. A színház i a hideg idő ©’múltával tartja, meg a az elmaradt előadásokat. \ — Országos állat- és kirakedóvá­\sár lesz február 13-án Kaposmérőn. f — Elérte a 40 centiméteres vas- f tagságot a Balaton jégpáncélja. A jé­f gén már többen átmentek a túlsó * partra. Néhány nap óta azonban az erős szél következtében megrepede­zett a Balaton jege és így megszűnt a közilekedés. A Kaposvári Mezőgazdasági Techni­kum Tangazdasága mezőgazdasági Idény­munkásokat keres a f. évi április 1 és október .31 közti Időszakra. Fizetés a kollektív szerződésben megállapított munkabér. Munkásszállás és üzemi konyha a dolgozók rendelkezésére biz­tosítva. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Kossuth tér 2. sz. alatt, a Mezőgazda- sági Technikum igazgatójánál. (5878) Dunántúlra és Szabolcsba állatte­nyésztésben jártas, lehetőleg főiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasá­gi szakembereket keresünk irányító munkakörbe. Jelentkezés: Mezőgazdasági Szeszipari Vállalat, Budapest. IX., Ipar u. 15—21. sz. Személyes jelentkezés előtt részletes önéletrajz beküldésót kérjük. (1309) A Mezőgazdasági Technikum Tangaz­dasága keres kézi és gépi fejésben Jár­tas dolgozókat. Ugyancsak keresünk kertészet- és gyümölcstermesztésben JA- tas szakmunkásokat. ■ Javadalmazás a kotlektív szerződés szerint. Lakás biz­tosítva. Jelentkezni lehet: Mezőgazda- sági Technikum, Kaposvár, Kossuth tár 2 sz. alatt. (588*) A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a terhes anyákat, hogy csecse­mőkelengye utalványokat minden hét csütörtökén reggel 8 órától 13 óráig ál­lít ki a Városi Tanács VB kereskedelmi csoportja, városi tanácsház. I. emelet 19. sz, alatt. _____________________________ V állalnánk cirokseprű-kötést, kerté­szeti munkát, vagy állatgondozást. Cím: Begovácz József, Berecska. u. p. So­mogy geszti. AZ 5524-ES NEM KESETT... ÜZEN A ZIMANKÖS februári napon még a déli órákban is mínusz 16 fokot mutatott a hő­mérő higanyszála. A meg-megerő- södő szél hordta a havat. Olyan idő ez, amikor valóban csak az mozdul ki otthonából, akinek nagyon fon­tos. Az élet persze nem állhat meg ilyenkor sem. A város is megszokott képiét mutatta, s kora reggel a fel­nőttek sietős léptekkel igyekeztek munkahelyükre, a fiatalok pedig az iskolába. Mozgalmas képet mutatott a reggeli órákban a kaposvári va­sútállomás is, ahova egy zimankós téli éjszaka után futottak be a vo­natok. — Az 1920/4020-as még valahol Sártoogárdom jár, de a mi vonataink közül csak a Sió késik — tette meg jelentését az állomásfőnöknek az éjszakai forgalmista. A Kaposvári Fűtőházba is sorra álltak be a moz­donyok, melyeknek vastagon csün­gő jégszakállai bizonyították, hogy itt az igazi tél. A kis, 22-es sorozatú gépek, avagy ahogy a mozdonyveze­tők becézik őket: a„nyalókák“ kiáll­ták a próbát. Nem akadt el egyet­len szárnyvonali vonat sem akkor, amikor a 424-es, a minden mozdony- vezető álmát jelentő „Nurmi“ Pusz- taszabolcs tájékán lefagyott. — Nehéz éjszakánk volt — mond­ta Nagy Zoltán a fűtőház főnöke, ':iV jnár az újabb küzdelemre készí­tette elő munkatársait. Serényen folyt a munka a Kaposvári Fűtő­házban, s a diákfiatalok még talán éppen számat adtaik tudásukról ta­náraiknak, a Textilművek jó-, egynéhány vidéki fonónője még a napi tervének teljesítéséért harcolt, amikor a fűtőháznál már azokat a vo­natokat készítették indulásra, ame­lyek e diákokat vagy dolgozókat szállítják majd vissza otthonaikba. A sok közül egy: Révész Jakab mozdonyvezető munkáját figyeltük. Ö fogja vinni majd az 5524-es szá­mú vonat szerelvényét. A szakem­ber gondosságával vizsgálja a még mindig jeges mozdonyt. Gondosan törö’geti — bár olyan metsző a hi­deg, hogy az ember keze odafagy a vashoz. — Meg kell adni a géonek is a magáét — mondja, s tovább olajoz, törölget, kopácsol, ahol valami gya­núsat észlel. Amikor munkájával kész, vidáman' száll fel gépiére, s tessékel engem is, aki ikísérője le­szek ezen az úton. Az újságíró piersze »szenzációra« vágyik. Az volna a „hálás téma“, ha valahol hófúvásban megrekedne a vonat. Csakhogy a vasút dolgozói mitsem törődnek a szenzáció éhes újságíróval. Minden megy a maga rendjén, épipúgy, mint máskor. A déli órák vonatcsoportjában a mi fonyódi vonatunkhoz hasonlóan min­den egyes szerelvény piercnyi ponto­san elindult. Amikor a forgalmista jelzést adott, a mi fiatal mozdonyve­zetőnk is a megszokott mozdulattal nyúlt az indítókarhoz. A lefagyott szerelvény először nehezen akart en­gedelmeskedni az erőnek, de aztán mégis csak megcsikordultak a moz­dony kerekek s elindultunk. A KAPOSFÜREDI 5 kilométe- rés emelkedőn megismertem a mozdonyfűtő nagy szivósságot, gyorsaságot és lelkiismeretességet kí­vánó munkáját. Két-háramszázméte- remként nyílt meg a kazán ajtaja, s a kazán éhes gyomra ugyancsak nyelte a szenet. Csavarj Gvute fiatal mozdenyfűtő arcát 40—50 fokos me­leg perzselte, miközben a «ebesen'ha­ladó mozdony nvitott olda’án 15—16 fokos hideg csapódott be. Ő azonban kigombolt ingnyaklkal végezte mun­káját, mitsem törődött a hőséggel, sem a kívülről beáramló hide<*?el. Hivatásának érzi ő a mozdonvfűtői pályát. Egyik ura ennek a hatalmas gépinek, s ezért nem lankad egész úton a karja. »Szemed a pályán legyen!« — fi­gyelmeztet a mozdonyon is egy kis felirat. Révész Jakab mozdonyvezető valóban egy pillanatra sem veszi le tekintetét a pályáról. Amikor kér­déseimre válaszol, akkor is szünet nélküli a sínpárra figyel. Nem az ablakon át, amely ugyancsak jó ki­látást nyújt, hanem a mozdonyveze­tő megszokott mozdulatával, o’dalt hajol ki a mozdonyból. — Innen job­ban látok — mondja. Osztopánban már korábban vol­tunk. A mozdonyvezető leszállt gé­piéről, megvizsgálta a tolatt yúkarokat, a csapágyakat, aztán indultunk to­vább. Lengyeltóti környékén még erősebbé vált a szél’. A hópielyhek is sebesebben száguldottak. A hómagas­ság elérte a sínkoronát. A mi vona­tunk azonban nem ismert akadályt. A kis 22-es gép szinte belefúrta ma­gát a hóba, s mint pajkos gyermek prüszkölve fújta szét maga előtt a havat. Percnyi pionitossággal meg is érkeztünk fonyódi végállomásunkra. Visszafelé éjszaka sem változott a kép. Az Osztopán—Somogyjád kö­zötti emelkedőt, e vonal kritikus pontját is magabiztosan vette most már Csontos János és Szabadi Jé- zsef gépe. Az éjszaka sötétjében mozdonyunkon egy kis petróleum- lámpa pislákolt csupán. Igaz, hogy nem sokáig — tudtuk meg a fiatal fűtő szavaiból — aki némi dicsek­véssel mondta, hogy a közeli fővizs­gáról már villanyvilágítással tér vissza az ő gépük is. Kapiosvár előtt már vagy század- szőr nyűt meg a kazán ajtaja. A fű­tésre felhalmozott tízmázsányi szék­ből alig 50—400 kiló volt már csu­pián. A többit elnyelte az izzó kazá*. A tűz piros lángja megvilágította a mozdony »konyháját«. Láttam Szaba­di József fűtő izzadságcsepiptől gyök- győző homlokát, Csontos János fé- mozdonyvezető magabiztos tekinte­tét, amellyel belenézett a sötét éj­szakába. /FONTOS JÁNOS és a többi ^-4 Csontos Jánosok már a sö­tétben is látnak. Hány meg hány bal­esetet előzött meg az ő viharral is daco’o tekintetük. Arcuk cserzett bőre megszokta a nyári tűző napot épp úgy. mint a tél hidegét, vágy a hóvihart. Figyelik a pályát. Küzde­nek az elemekkel. Nem ismernek akadályt, s legyőzik a természet erőit. A »nagy riport«-témával nem, de annál nagyszerűbb emberekkel ta­lálkoztam mozdeny-utam során. De­rék vasutas dolgozókkal: mozdonyve­zetőkkel, fűtőkkel, kalauzokkal, v*~ natvezetőkkel, s kis győzné felso­rolni még, hogy kikkel, akik a téli zord idővel vívják hősi küzdelmüket, s akik kivétel nélkül megérdemlik az elismerést, a megbecsülést. Kovács SáruUtr

Next

/
Oldalképek
Tartalom