Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
2 SOMOGYI INÉPLAI Péntek, 1958. február 18ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ’Folytatás az előző oldalról.) német kérdés demokratikus úton való megoldásában és ily módon a béke biztosításában és fenntartáséban nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöttét, mint valóban béke- szerető, demokratikus német állam megszületését, a magyar nép — a világ valamennyi békeszerető népevei egyetemben — örömmel üdvözölte. Mindezek alapján teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kormányának azzal a véleményével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztársaság nélkül, illetve a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani. A prágai - tanácskozás elősegítette, hogy a varsói szerződésben részvevő országok — soraikat szarosabbra zárva — egységesen Jepjeitek fel az egyes .nyugati agresszív köreik hideg- háborús törekvései ellen és a nemzetközi feszültséget, csökkentő újabb és újabb javaslatokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdéséinél: rendezését. A varsói szerződés tagállamai mindenekelőtt kifejezésre juttatlak azt a véleményüket, hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes országok .közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szilárdítaná a békét. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy nagy jelentőségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződés tagállamai kötelezettséget vállalnának arra. hogy csaik békés eszközökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket. A magyar nép békéje és biztonsága szempontjából megfelelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt ' avaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét részét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet 'korlátozása és ellenőrzése, komoly előrehaladást jelentene a német kérdés békés, demokratikus úton való megoldásához, és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeke. Meg lebet teremteni a különböző társadalmi berendezkedésű államok ejyüttmlíködését Etekből a javaslatokból az a szi- íárú meggyőzés árad, hogy a különbőz i társadalmi' .berendezkedésű államok' nemzetközi együttműködését meg lehet teremteni. Ennek igazát bizortyitjá az a .tény ás, hogy a békés egy más mellett élés gondolata mái'd nagyobb és nagyobb .tért hódít a különböző társadalmi rendszerű országokban.. Egyre nő azoknak az államoknak a száma, amelyek más országokhoz fűződő kapcsolataikat a békés egymás .mellett élés isment öt alapélvére építik. A; szocialista tábor következetes, békészerétő politikája a világon mind nagyobb visszhangra talál a népek között'. Szüntelenül növekszik és eé'vTo hatékonyabb történelemfor- •maRő erővé válik a népek békeafca- ratá. A szocialista tábor vezető ereje, a Szovjetunió következetes békepolitikájának újabb, meggyőző bizonyítékai Bulganyin elvtársiak, Szovjetunió Miniszterta- nicsa elnökének Eisenhowerhoz, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez küldött legújabb levelei, amelyekben foglalt javaslatok elfo- gadása. nagy jelentőségű lenne nemcsak a Szovjetunió és az Amierikal Egyesült Államok viszonyának a megjáé ításá ban, hanem a világbéke biztosításában, a népeiket fenyegető uj világháború veszélyének az efflhá- rrt.ásában. I nemzetközi megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti Tisztéit' országgyűlés! A Magyar Népköztársaság. kormányának szilárd meggyőződése, hegy megvannak a .re.dia -lefltételek a nemzetiközi feszültség további enyhítésére, az államok közötti .együttműködés megszilárdítására. Ennék érdekében szükséges, Hogy:, minden ország az eddigieknél is nagyabb, erőfeszítéseket tegyen a ■függőben lévő kérdések békés úton vaSó, megoldására. A magunk részéiről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelem nemzetközi helyzetnek egyik legfontosabb problémája. A fegyverzet ellenőrzött csökkentése, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek előállításának feltétel nélküli betiltása alapvetően megszilárdítaná - az államok közötti bizalmat és elejét venné egy új, minden eddiginél pusatítóbb világháború veszélyének. A fegyverkezési verseny csökkentése érdekében konkrét, gyakorlati lépésként fegyveres er»'link létszámát húszezer fővel csökkentettük és a kormány olyan költségvetést terjeszt az országgyűlés elé, amely az 1955. évi tényleges helyzethez képest közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Ugyanakkor népünk iránti fontos kötelességünknek tartjuk, hogy minder szükségeset megtegyünk hazánk biz lanságának megerősítése érdekében _ (Taps.) Kötelességünknek tartjuk hogy teljesítsük azokat a feladatokai amelyeknek végrehajtása a mindem- kori nemzetiközi helyzet alapján hon védelmünk megerősítéséhez szükséges. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztcmságánaik megerősítése. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lehetőségének és szükségszerűségének elve, az egymás belügyeibe való 'be nem avatkozás és az országok szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása a’apján, együtt kívánunk működni mindéin országgal. Népünknek, épp úgy, mint a világ bármely népének az az érdeke, hogy a béke megszilárduljon, megszűnjék a fegyverkezési verseny és anyagi eszközeinket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság fellendítésére, a népjóiét emelésére fordíthassuk. A Magyar Népköztársaság kormánya minden erejét megfeszíti azért, hogy csökkenjen a népeket fenyegető stem és hidrogén-háború veszélye és hogy háttérbe szoruljon- az imperia- 'jista kardesörtetők háborús politikája. Tudatában vagyunk annak, hogy ebbeli törekvéseinkkel békeszerető népünk egyetért és a-tisztelt ország- gyűlés egy emberként -támogatja azt. (Taps.) Ettől a politikán,któl nem "ántorít el bennünket az imperialista körök semmiféle provokációs kísér- 'ete. Népünk békés építőmunkájának megvédése, biztonságának növelése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető célkitűzése. ' I-: '-) 1 A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti, ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság kormánya minden erejével a nemzetközi feszültség további csökkentésére törekszik. Ez, és csak ez a külpolitika teszi lehetővé, hogy dolgozó népünk magabiztosam, a jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel munkálkodjék iparunk és mezőgazdaságunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagyarányú fejlesztésén, a népjólét állandó emelésén, a szocializmus felépítésén hazánkban. Kérem a tisztelt országgyűlést, fogadja el a kormány, külpolitikai beszámolóját, erősítse meg a varsói szerződésben részvevő államok Pol'i tikai Tanácskozó Bizottságának a kormány által jóváhagyott nyilatkozatát. Hegedűs András elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök szünetet rendelt el A szünet után elsőinek Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője szólalt fel. HORVÁTH MÁRTON: D jövőben még éberebben és keményebben lesújtunk a kémekre és a hazaárulókra Bevezetőben arról beszélt, hogy az elmúlt év meghozta a hírhedt erőpolitika csődjét. Beszélt a Szovjetunió most nyilvánosságra hozott hatodik ötéves tervéről, mely a békés együttélés, a békés építés, a békés versengés terve, összehasonlította a Szovjetunió és a világ vezető kapitalista országainak fejlődését. A továbbiakban a világon bekövetkezett erőviszcnyeeűtoflódásckról beszélt). Szólt az ázsiai és az afrikai gyarmati és félgyarmati országok szélesen kibontakozó függetlenségi küzdelméről. Majd rátért a hazánk ellen irányuló imperialista rágalomhadjá- rátra. Itt van mindenekelőtt az úgynevezett »-felszabadítás« kérdése. Az utóbbi időkben alig múlik el hát vagy hónap, hogy valamelyik , amerikai politikusnak ne okozna gondot a mi »felszabadításunk« — mondotta. — De mintha kissé élkéstek volna ezzel. A mi népünk évszázadokon át rab volt és 25 éven át a fasizmus járma alatt nyögött. Egyetlen amerikai kormánynak sem okozott gondot a fasiszta terror Magyarországa, amelynek uraival a legjobb viszont tartották fenn és tartják fenn ma is — nyilván ezért gyűjtik össze őket. Fejfájást csak az új, szabad Magyar- ország okoz nekik, amelyet mindenáron fel akarnak »szabadítani« a népuralom alól. A rabság hosszú évszázadai alatt mi kitapasztaltuk a Habsburgok uraimat, azokét a Habsburgokét, akik az első világháborúban hadat üzentek az Egyesült Államoknak. Kitapasztaltuk Horthy uralmát is, aki a második világháborúban hadat üzent — többek között az Egyesült Államoknak. Ismerjük Nagy Ferencet, Pfeit- fert, Peyent és a többieket, aktK 1945. után mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a földreformot a bankok és az iparvállalatok államosítását, népünk igazn. nagy honfoglalását. Azt üzenjük amerikai gazdáiknak, ha szeretik; őket — tartsák meg maguknak. (Derültség.) Az Egyesült Államok kormánya azonban igazi amerikai gyűjtőszen- vedéliyel összeszedte ezt az egész on panoptikumot, a hozzájuk tartózó nyugalmazott gyárosokkal, bankárokká1, grófokkal és hercegekkel együtt, ellátja őket pénzzel, rádióval — és sok léggömbbel. (Derültség.) S ha többre nem futja az erejükből, legalább a hangjukat szabadítják rámc. Ezek a császár- és kormányzój elöltek — ha éppen nem marakodnak egymással — ezek magyarázzák és magyar,áztatják nekünk a »mindent szabad Amerika hanJgjú«-n, ho-gy mii az az igazi függetlenség és demokrácia. ök csak igazán tudják! Ha mindezt nem kísérné hivatalos amerikai körök részéről a legszemérmetlenebo beavatkozás hazánk belügyeibe. foskor az egész kísérlet járáson nevetnünk kellene, mint valami bohózatén, bár a tehető legrosszabb szereplőkkel rendezték ezt a New York-i Brodwayn. Sőt egy kicsit még hálásak is lehetnénk. A rosszat gyorsan elfelejtjük. Ki emlékeznék, különösen a fiatalabbak közül, ezekre a munkás- és parasztnyúzókra, hajcsárokra, háborús uszítókra. ha nem szólaltatnák meg Amerikában — jó emlékeztetőül — az úri Magyarország hangját. A magyar parasztok és munkások előtt nincs gyűlöletesebb emlék ennél. Eszünkbe juttatják a filléres napszámokat, a munkanélküliséget, a nyomort és a megaláztatást, a tudatlanságot és ,az elmaradottságot, két népgyilkos háború oktalan véráldozatát. És ökölbe szorul a kezünk. A fasiszta tábornokok, grófok, bankárok és munikásárulók — vett urak és jelenlegi lakájok — hazaáruiők voltak és hazarulók maradnak. Szavunk nem lehet hozzájuk. De amerikai gazdáiknak —- akik fényképező- készüiékfcei és rádióval felszerelt katonai ballonokat küldenek hazánk légiterébe és parancsolgató hangú jegyzékeket intéznek a mi kormányunkhoz, olyan jegyzékeket, amelyekben lényegében területenkívüliséget követelnek kémeiknek és ügynökeiknek — ezeknek azt .üzenjük, hogy vessenek véget gyalázatos provokációjuknak, hailadéktafenul hagyjanak fel az államunk szuverenitását és népünk önérzetét sértő magatartásukkal. Helyeseljük a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának eljárását, hogy visszaküldte a feladónak, az Egyesült Államok külügyminiszterének, gyalázkodó hangú jegyzékét. Értsék meg egyszer s mindenkorra, hogy nem kitartott lakájaikkal, hanem egy szabad és szuverén ország kormányával állnak szemben, amely- lyel vagy tisztességes hangon lehet beszélni, vagy sehogyan! (Nagy taps.) Ami -az ügy érdemi részét illeti, népünk azt várja kormányától, az illetékes védelmi szervektől és a bíróságoktól, hogy még éberebben és keményebben sújtsanak le a kémekre, a hazaárulókra, a» idegen ügynökökre — bárki is venné védelmébe azokat. Tavaly nyáron az Egyesült Államokban az úgynevezett Hoover-bizoftság egy jelentést terjesztett a kongiresz- szus elé. Ebben a jelentésben bírálta az amerikai hírszerző , ügynökségeket, mert »nem szereznek megfelelő híranyagot a ..vasfüggöny“ mögül«. A jelentés kiemeli: ha szükséges, a kémszolgálatnak — ahogy ők mond» ják — bizonyos »kiszámított politúr kai és diplomáciai kockázatok vállalására« is hajlandónak kell lennie. A mi gondunk és feladatunk, hogy ez a kiszámított kockázat jóval nagyobb legyen, minit' amit ők »kiszámítanak«, és vegye el a kedvét azoknak az ügynököknek, akiket Magyarországra akarnak küldeni. Ez tegyen a válaszunk. . Ugyanakkor — bármennyire súlyos provokációk céltáblája lett hazánk — egy pillanatra se engedjük eltéríteni magunkat a békés együttélés politikájától. Nagyon helyesen hangsúlyozta ezt Hegedűs András elvtárs. De ez az együttélés — ami a mi hazánkét illeti — nem a ló és a lovas, a rabok és a rabtantók, az imperialista urak és a másodrendű népek együttélése lesz. Erőnket nem kímélve törekszünk arra, hogy a társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül tovább szilárdítsuk békés gazdasági és kulturális kapcsolatainkat a szuverenitás és az egyenjogúság alapján a legkülönbözőbb országokkal, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is. (Taps.) Az országgyűlés határozata a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban Az országgyűlés 1956. február 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a- Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló beszámolóját. Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseit, így .a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit. Egyetért a Magyar Nép- köztársaság kormánya képviselőinek a varspi szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésén kifejtett tevékenységével, és jóváhagyta az ülésen részvevő államok közös nyilatkozatát. Elfogadja a kormány javaslatai további parlamenti küldöttségek meghívására. Egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes imperialista köröknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben. Az országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazánk felvitelét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés. a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés munkájának, biztonságának biztosítása. A Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozé jegyzéke az amerikai Egyesült Államok kormányához A tási Külügyminisztérium Tájékozta- Főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma február 8-án az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma nagyrabecsülését fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének és az alábbiakat közli: Huzamosabb idő óta, elsősorban az Osztrák Köztársaság felől, egyre gyakrabban és nagyobb szóimmal repülnek be a Magyar Népköztársaság légiterébe különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök. A léggömböket a magyar kormány rendelkezésére álló adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok szervei segítségével indítják útnak Nyu- gat-Németország területéről. Illetékes magyar szervek a birtokukba került léggömbökről, ezek tartozékairól, a rajtuk lévő adatokból minden kétséget kizáró módon megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államokban készültek. A léggömbök rendeltetését illetően az illetékes magyar szervek megállapították: a) Egy részüket azzal a célzattal küldték a Magyar Népköztársaság fölé, hogy a léggömbökre szerelt berendezések segítségével légi-feldefí- tő tevékenységet végezzenek. b) A léggömbök másik részét arra használják fel, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormányát, államformáját gvalázó, a törvényes rend ellen uszító tartalmú szénnyiratokat juttassanak az országba. c) Ezen túlmenően, a fent idézett léggömbökre szerelt több mázsa súlyú készülékek, a bennük elhelyezett robbanó gyutacsok és maguk a robbanó gázzal töltött léggömbök arra mutatnak, hogy azokat céltudatosan alkalmassá tették arra, hogy emberéletben kárt, illetve gyúlékony anyag közelében tüzet okozzanak. Az említett léggömbök már több súlyos katasztrófát idéztek elő. Egy hidrogéngázzal töltött amerikai léggömb a múlt évben egy magyar repülőgép lezuhanását és egy pilóta halálát okozta. 1956. január 21-én közvetett módon ezek a léggömbök okozták az Osztrák Köztársaság határa közelében egy pilóta halálát, és két repülőgép pusztulását. A léggömbök nagymértékben akadályozzák a Magyar Népköztársaság területe felett folyó légiközlekedést és veszélyeztetik a repülőgépeken utazó magyar és idegen állampolgárok életéit. Az Amerikai Egyesült Államok azon szerveinek tevékenysége, amelyek a szóban lévő léggömböknek a Magyar Népköztársaság légterébe való juttatásában közreműködnek, egyfelől beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság belügyeibe, veszélyezteti annak biztonságát, másfelől megsérti a Magyar Népköztársaságnak a területe feletti légitérre vonatkozó szuverenitását. A nemzetközi jog általánosan elismert elvei szerint az állam felelősséggel tartozik szerveinek a nemzetközi jogot sértő cselekedeteiért. Az Amerikai Egyesült Államok szerveinek fent részletezett, tevékenységéért tehát az Amerikai Egyesült Államok kormánya viseli a nemzetközi jogj felelősséget. A Magyar Népköztársaság kormánya nem tűrheti sem a fentebb megállapít ott felderítő tevékenységet, sem pedig a területe feletti légi közlekedésnek, állampolgárai életének és javainak ilyen módon való veszélyeztetését. Ennélfogva elvárja, hogy a® Amerikai Egyesült Államok kormánya haladéktalanul hathatós intézkedéseket tesz aziránt, hogy a léggömböknek a Magyar Népköztársaság 3 égi terébe való juttatása megszűnjék. A Magyar Népköztársaság kormánya fenntartja magának a jogot a fenti nemzetközi jogot sértő cselekmények folytán emberéletben és anyagi javaikban bekövetkezett és bekövetkező károk megtérítésének követelésére. A Magyar Népköztársaság kormánya reményét fgjezi ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — mely az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányaiban lefektetett elvek védelmezőjének tartja magát — haladéktalanul véget vet ennek az állapotnak, amely durván sérti az államok szuverenitása tiszteletben tartásának és a be nem avatkozásnak az ENSZ alapokmányában védett elvét.
