Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. február 9. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az előző oldalról.) tervei előkészítő munkáiban! és ez elősegíti, bogy a szocialista tábor or­szágai az eddiginél egységesebben és összehaingoltabban dolgozzanak a népgazdaság fellendítéséért, neipeik jólétének emeléséért. Teljes erőnkkel részt veszünk eb­ben az egész szocialista világgazda­ság és ezen belül hazánk számára is oly nagyjelentőségű munkában és örömmel üdvözöljük a gazdasági együttműködés kiszélesítését. Az egész szocialista tábor gazda­sági erejének további növekedé­sében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió hatodik ötéves tervének, amely a kommunizmus építésének, a népgazdaság gyers fellendítésének lenyűgöző harci programja. Szívünk teljes melegével üdvözöljük a Szovjetunió népeit, amelyek dicső pántjuknak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusára készülve nagy lelkesedéssel és oda­adással1 fogtak hozzá e világtörténel­mi jelentőségű program valóra vál- ‘ásához. (Taps.) Kiemelkedő jelentőségű esemény­ként kell szólni arról, hogy ellátoga­tott hazánkba a Kínai Népköztársa­ságból Csu Te marsall elvtárs, a Kí­nai Népköztársaság alelnöke és köz­ponti népi kormányának alelnöke. (Taps.) Nagy lépést tettünk előre a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok népeivel vaió 'barátság elmé­lyítése érdekében azzal .is, hogy lényegesen megkönnyítettük a látogatást egymás országaiba. Az elmúlt évben már tízezrével utaztak magyar állampolgárok Cseh­szlovákiába és Romániába üdülésre vagy rokonaik látogatására és .hason­lóan nagy számiban érkeztek hazánk­ba csehszlovák és román állampolgá­rok. A legutóbbi napokban pedig a Szovjetunió kormányának kezdemé­nyezésére kölcsönösen lehetővé tet­tük, hogy állampolgáraink útlevél nélkül eljuthassanak egymás orszá­gaiba. I !! A iá Külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemzi Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az országgyűlés, legutóbbi ülés­szakán, fontos feladatul állította a. kormány elé, hogy a »jövőben is folytassa a nemzetközi együttműkö­dés politikáját és a nemzetközi fe­szültség enyhítése, a tartós íbéke biz­tosítása érdekében fejlessze gazda­sági, . kulturális és egyéb kapcsola­tait az összes országokkal«, s hogy »fordítson különös gondot a szom­szédos országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcsolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és po­litikájuk inem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen«. Visszatekintve az 1955-ös esztendő­re, úgy vélem, nyugodt leiki: sméret­téi közölhetem az országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette ezt. a feladatot. Egész 'külpolitikánkat _ a nemzetközi légkör meg j avatására irányuló együttműködési készség jellemezte. A kormány számos kezdeménye­zést tett annak érdekében, hogy a más országok,kai fennálló, még meg­oldattam kérdések rendezését tárgya­lások utján, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembe vételével elősegítsük. Kezdeményező politikát folyta­tunk azért, hogy a környező or­szágokkal való kapcsolataink megjavításával, népeink barátsá­gának fejlesztésével előmozdít­suk Délkelet-Európa békéiének és biztonságának megszilárdulá­sát. • Az elmúlt év során, amint arról az országgyűlés novemberi üléssza­kán mór beszámoltam, kölcsönös erőfeszítések eredményekért megja­vultak a magyar—jugoszláv kapcso­latok. A két ország között isméit normá­lis személy- és teherforgalom bo­nyolódik le, magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampol­gárok Magyarországra látogatnak e'1. Megindult az árucsereforgalom is. A magunk részéről erőnkhöz (képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezettem 'kérdések a kölcsönös ér­dekek figyelembevételével megoldód­janak. Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a gaz­dasági, a politikai és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kö­zött olyan helyzet alakuljon ki, mely teljes mértékben megfelel két szom­szédos, a szocializmus építésében munkálkodó ország viszonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugata szomszédunkkal, Ausztriával is jó­szomszédi viszonyt, megértő együtt­működést alakítsunk kii Nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy a kölcsönös érdekéknek meg­felelően fejlesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megállapodást •kötöttünk, így a Duna-hajózás kér­désében vízjelsző szolgálat, létesítésé­re és a nemrég kötött egyezmény ér­telmében növekszik a két ország kö­zötti árucsereforgalom is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgya­lásokon a még függőben lévő pénz­ügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. Mi a magunk részéről továbbra is arra törekszünk, hegy a két ország közötti viszony a múlt éviben meg­kezdőit úton tovább javuljon, mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érdekének. Egész nőnünk számára nagy meg­nyugvást, építőmumkánkhoz bizton­ságot nyújt, hogy hazáinkat ma már minden oldalról olyan, velünk jó­szomszédi^ baráti viszonyban álló országok veszik körül, mint a Szov­jetunió, a szocializmust építő Csen- szLovákia és Románia, valamint Ju­goszlávia és a semleges Ausztria, nyugati közeledés érdekében normá­lis államközi kapcsolatokat kíván fenntartani a 'három nyugati nagy­hatalommal is. Ami Franciaországot illeti, ebben a vonatkozásban — véleményünk szerint — nincs egyetlen olyan lé­nyeges vitás kérdés sem, amely gá­tolná -kapcsoltaink fejlődésiét. A múlt évben rendeztük pénzügyi prob­lémáinkat is Franciaországgal. Nagy- Britanmiával jelenleg folyamatban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kérdések rendezésére. Árucserefor- gai’munk az elmúlt évben ismét -rrseLkedésmek indult mindkét ország­gal és azon leszünk, hogy ez a nö­vekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaországgal, mind Nagy-Briiban- mává] fejlődnek kulturális, tudomá­nyos és spon'.tkapcsolatainJk, valamint idegenforgalmunk is. A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonya — sajnálatunkra — távolról sem fe­lel meg az országok között szo­kásos normális kapcsolatoknak: mind járt hozzátehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban Is ismételten elhangzottak olyan kije» lentósek és megmutatkoztak olyan, törekvések, amelyek nyílt beavatko­zást jeleneteinek országunk bérügyei­be. Erre mutatnak a vezető ameri­kai politikusok hírhedtté vált úgy­nevezett karácsonyi üzeneted és az Egyesült Államok kormányának február 3-án kelt és a magyar kül­ügyminisztérium által — minősíthe­tetlen hangja és a magyar belügyek- be való beavatkozása miatt — visz- szaküldött jegyzék is. Ebben a jegy­zékben az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya — megsértve orszá­gunk szuverénitását és megkísérelve azt, hogy beavatkozzék országunk belügyeibe _ a nemzetközi joggya­k orlat megcsúfolásával, büntetlensé­get követeit a magyar bíróságok ál­tal idegen hatalom javára történt kémkedés miatt törvényeáink alap­ján elítélt magyar állampolgárok­nak. Félreérthetetlenül iki kell je­lenteni: hazánkban örökre elmúlt az az idő, amikor imperialista hatal­mak ügynökei szabadon garáz­dálkodhatnak (nagy taps), ügy véljük, egyetlen ál­lam kormánya sem tűrheti el — bár­milyen társadalmi rendszerű állam­ról legyen is szó —, hogy idegen hatalmak kémei országában büntet­lenül garázdálkodjanak. (Hegedűs András elvtárs beszédét holnapi számunkban folytatjuk.) lit élt Dosztojevszkij (A nagy orosz író halálának 75. évfordulójára) I ENINGRÄDBAN számos emlékezetes hely kapcsolódik Dosztojevszkij nevéhez. A magas, aranyozott tetejű mér- ‘nökkasíély régi épületében — a hadmérnöki iskolában — tanúd Dosztojevszkij, itt tartóztatták le 1849-ben az akkor már ismert írót a Pet.rasevszkij-féle forradalmi körben folytatott tevékenységéért. Társával együtt a petrcpavlovszki erőd egyik földalatti tömlöcébe börtönözték és halálra ítélték. Az elítélteket nyolchónapi fogság után a Szemjohov-tbérre vezették, felolvasták előttük a halálos ítéle­tet. bekötötték szemüket és csupán az utolsó pillanatban hirdették ki, hegy a halálos Ítéletet kényszermunkára változtatták át. A száműzetés és kényszermunka után Dosztojevszkij visszatért Pótervárra, ahol azután hosszú esztendőket töltött, A városban tör­tént számos tragikus eseményt örökített meg műveiben. Körülbelül húsz könyvének cselekménye játszódik Péberváron. A Pzseva-lszki j utcán, a volt Sztoljar-köaben, ma is áll még a 14/7. számú ház, amelyben a Hűn és foűnhődés című regényét írta. Ha valaki betekint a homályos épületbe, s az alacsony boltív ’alatt áthalad az udvaron, ráismer a Dosztojevszkij regényében szereplő házra, amelynek negyedig emeletén egy szekrényhez hasonló szűk kiiis kamrában élt RaszkofLjnyikov diák, a regény főhőse. Nem messze a Kazmacsejsztoaja utca és a Grdibojedov-csatoima ■sarkán álló másik ház szintéin hasonlít a regényben leírt egyik házhoz, homlokzata jellegzetesen tompaszögű. Talán ebben a ház­ban, élt Szomja Marmeladova? Közel van a, volt Szennája tér is, amelynek kerületeben játszód­nak le a regény fő epizódjai. A téren rendetlen össze-visszaságban álltak a szénapiac bódéi. Az elöljáróság kénytelen volt elismerni, hogy »a Szenmaija-tér és az azt körülvevő mallélkuitcák,„, olyan bűzt árasztanak, amely valóban ájulást okozhat az embernek.« A DOSZTOJEVSZKIJ műveiben szereplő helyek ma már nehezen ismerhetők fel Régen eltűntek a piaci bódék, a teret aszfalt fedi, a széles gyalogjárók mentén, hársfák zöldellnek. Szép látványt nyújtanak az utóbbi időkben épült vúlágosszínű há­zak. Három esztendővel ezelőtt a, ianimgrádiak kívánságára a tér új elnevezést kapott: Béke tér lett. A volt Jamszikaja, ma Dosztojevszkij utca és a Kuznyecsmij- köz sarlkán álló házat emlébtáblá díszíti. Ebiben a háziban!, a harma­dik emelet egyik szerény Iákásában, ahová ma is homályos lépcső­ház vezet, 1881. február 9-én meghalt a nagy orosz író. Innen indult február 12-én a csaknem egy kilométer hosszú igyászmeinet. Doszto­jevszkijt sok tízezren kísérték utolsó útjára, Több mint száz koszo­rút helyeztek sírjára. F. M. Dosztojevszkij sírja közel fekszik a temető kerítéséhez. Szürke gránit emlékmű áll rajta: két hatalmas könyvön az író ibromz mellszobra. A nagy orosz író haláliának évfordulójáról sokhelyütt megemlé­keznek abban a városban, amelyet oly szoros szálaik fűznek életé­hez és munkásságához. Az M. J. Szalltikov-Scsedrin könyvtáriban kiállítást rendeztek Dosztojevszkij könyvemből és kézirataiból, a szlnháztörtónelmi mú­zeumban rendezett kiállítást azoknak a daraboknak szentelték, amelyeket a szovjet hatalom éveiben az író művei alapján színre vittek. A »Lenini Komszomol« színháziba«, a Megalázcttak és meg- szomorítottak című regénye színpadi változatának utolsó próbái folynak. Az »A. Sz. Puskin« drámai színház A játékos, a Víg Szín­ház pedig A nagybácsi álma című rr\űveit viszi színpadra. A KÖNYVÜZEETEKBEN új kiadásban jelennek meg Dosz- tojevszkij művei és a szovjet liírodalmárotonak Doszto-i jevszkijről írt tanulmányai. A kultúrpaloták és murítoásklubok könyvtáraiban kiállítást rendeznek az író alkotásaiból, előadásokait, olvas ókonferenciákat tartanak. Baj van a gépjavítás minőségével a gépállomásokon Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma a megyében vizsgálja a gépjavítás minőségét A békés egymás mellett élés elvének alapján fejlesztjük nemzetközi kapcsolatainkat Tisztéit Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpoli­tikai tevékenysége az elmúlt idő­szakban, az országgyűlés határozatá­nak megfelelően, arra irányult, hogy a ‘békés egymás mellett élés el­vének alapján fejlesszük kapcsola­tainkat, elsősorban azokkal az orszá­gokkal, amelyeknek politikája a 'ké­ke megőrzésére irányul. Hangsúlyozott jelentőséget tulaj­donítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek 'kormányai figyelembe véve népeik érdekeit, nem hajlan­dók résztvenni támadó jellegű ka­tonai tömörülésekben és nem enge­dik, hogy területükön az agresszo- rok katonai támaszpontokat létesít­senek. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Ázsia és Afrika szá­mos országa, amelyek nemrég ki­vívott szabadságuk és függetlensé­gük megszilárdításán fáradoznak. Bulganyin és Hruscsov elvtársak em­lékezetes dél-ázsiai útja nagyjelen­tőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országaihoz, elsősorban a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatai alakulá­sában. Arra törekszünk, hogy ezek­kel az országokkal szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki, és ennek keretében 'kiszélesítsük külkereske­delmi forgalmunkat. E célból az el­múlt év utolsó felében kormány- delegációt küldtünk Egyiptomba, In­diába és Burmába. Gazdasági szer­veink ajánlatot tettek és szerződést is kötöttek több fontos objektum megtervezésére és megépítésére. így többek között megállapodást kötöttünk Egyip­tommal a Heluán-i híd és az El-Tabbin-i gőzerőmíí megépíté­sére, továbbá kábel- és zománc­gyárak szállítására Indiába. Magyarország nagy figyelemmel és érdeklődéssel fordul azon országok felé is, amelyekkel történelműnk so­ra« országunk szorosabb kapcsolat­ba került. Gondolok itt elsősorban Finnországra, Olaszországra és Tö­rökországra. Ezekkel az országokkal kereskedelmi forgalmunk az elmúlt időben emelkedésit mutat és ugyan­ez vonatkozik kulturális és sport- kapcsolatainkra is. A magunk részé­ről azon leszünk, hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségeket, "egyre fejlődő kapcsolátidkat 'létesítsünk ezekkel az országokkal. Ezt kíván­juk, elősegíteni többek között azzal is, (hogy javasoljuk az országgyűlésnek, hívja meg magyarországi látoga­tásra Törökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy- egy csoportját (taps), akik itt személyesen is meg­győződhetnek dolgozó népünk békés alkotó munkájáról. A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a kelet­A megye gépállomásain a gépja­vítás üteme most már kielégítő, azonban súlyos hibák vannak a ía" vitás minőségében. Az Állami Ellen­őrzés Minisztériuma a Segesdi Gép­állomáséin megvizsgálta a folyó gép­javítást, s a már kijavítottnak jelen­tett gépek minőségében komoly hiá­nyosságokat, mulasztásokat állapított meg. Ndm javították ki megfelelően az erő- és munkagépeket A gépállomás főmedhanikusa* Nagy Károly az erő- és munkagépek javításánál nem biztosította a mű­szaki követelményeknek megfelelő szakszerű munkát. A gépállomás ve­zetői által kijavítottnak vélt és ál­taluk »megfelelő minőségben« át­vett négy traktor az ellenőrzés so­rán felülvizsgálatra került, s meg­állapították, hogy közülük egy sem alkalmas folyamatos biztonságos üzemeltetésre. Ezt mutatja például a 30119 sz. G—35-ös traktor, amely »kijavítva, munkára készen« állt, ugyanakkor a hátsó féltengely csapágya kopott, a hűtőnyílás fedelét nem lehet becsa­varni, az üzemanyagcsövetoből cse­peg a gázolaj, a (kormányorsó ko­pott, a hüvelyben nagy a "kotyogás, az előtét tengely fedője eltörve, a féktárcsát rögzítő ék nincs -a helyén, a .mellső járókereket felerősítő 6 db csavar egyike sincs meghúzva, a kerék nagyon mozog, a motor íoirdu- latszáma a terhelés alattit megenge­dett percenkénti 760 helyett 900. A dinamónál a kábelt szakszerűtlenül kötötték be, s nem szigetelték. A hajtórúd csapágyát nem jól illesz­tették fel, a ■ csapágyf ém sérült, e-1- kenődött. A hajtórúd csapágy-csésze nem zárt kör alakra, mind a két vége alacsonyabb volt a hajtórúd osztófelületénél. A csapágycsésze és a hajtórúd között hézag volt. A heií- ger belső falát a dugattyú fényesre csiszolta, mert nem olajozták meg. A dugattyú alsó és felső oldalának felülete érdesre maródott. A dugaty- tyúgyűrű két vége között szintén nagy volt a hézag. Az előtét-tenge­lyen, lévő három darab erőátviteli fogaskereket nem rögzítették:, s emiatt a tengely hosszirányában sza­badon mozogtak. Mind a belső, -mind a külső sebesiségváltcihüvely igen megkopott, emiatt a sebességváltó- kar nagyon kotyogott. Hiányzott a kanmányösszekötőrúd'ból 2 db zsírzó- gornb és az üléslemezt rögzítő 2 csa­var. A tengelykapcsoló lábemeltyű­jének nagy volt a szabad mozgása, a szíjtárcsafék karjának csapját a henger falába lazán csavarták be. De lehetne még sorolni sok hibát, melyet nemcsak ezen a gépen, ha­nem a többi kijavított és megvizs­gált gépen is találtak. Nem javították ki megfelelően a munkagépeket sem. A gépállomás ál­tal kijavítottnak vélt 12 db veitő- -gép közül a részletes felülvizsgálat során 10-et nem találtak megfelelő­nek. Legtöbbjének a magadagoló szerkezete rozsdás, lezsírozaittan, tele piszokkal, -többnél a csoroszlyák dróttal vannak felkötve, rögzítés hiányában a magadagolókanalak a tengelyen szabadon előre-hátna fo­rognak, a csoroszlyafelemelő karok­ból hiányoznak a rögzítő ékek, egy­nél a vezetőikar letörve, a voinórúd rögzítetten. Oz igazgató és a főmechanikus súlyos felelősséggel tartoznak Ezek a súlyos hibák azért fordul­hattak elő, mert Nagy Károly, a gépállomás iőmechanikusa a Föld­művelésügyi Minisztérium utasításai ellenére a gépjavítást hiányosan ké­szítette elő, -a folyamatos munkát nem szervezi, irányítja és ellenőrzi megfelelően. A javítás itenvsz-erűtle- niül, szervezetlenül folyik, a javító- brigádoknak nem -határozza meg konkrétan, a feladatokat és a végzett munka minőségét sem kéri számon, így a rossz szervezés miatt nem ér­vényesül a javításban részvevő dol­gozók személyt felelőssége. A gépállomás igazgatója, Witt- mann József nem kérte számon a műszaki dolgozóktól az utasítások és műszaki szabályok betartását, nem ellenőrizte megfelelően a gép­javítás menetét, eltűrte a hibákat és miem tett eredményes intézkedése­ket a javításnál meglévő hibák fel­számolására. Nem gondoskodott a javítás idejére minőségi ellenőrről sem. Nagy Károly a gépjavítás meg­kezdése előtt nem vizsgálta felül a gép kezelőjének bevonásával az egyes gépeiket, nem állapította meg, hogy a gépeken milyen javításokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom