Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1956. február 5. SOMOGYI NÉPLAP 7 Fűrésszel a Jeg ellen ' Munkaversennyel a terv túlteljesítéséért! Turjány-i János elvtárs, a MA­HART siói oki kirendeltségének dol­gozója számol be levélben arról szer­kesztőségünknek, hogy a Hajózási Vállalat dolgozói hogyan küzdesnek a ' jeges Balatonnal. — Az öreg hajósok fenntartással nézték a szokatlan, enyhe januári időjárást. Nemigein emlékeztek ők arra, hogy januárban a Balaton ne lett volna befagyva. Az pedig külö­ncsen furcsa- és szokatlan- volt, hogy januárban a hőmérő 13—14 fok me­leget mutatott. — Mi lesz? — kérdezgették a fia­tal hajósak — az idén. nem fagy be a Balaton? Hányec elvtárs, a kirendeltség ve­zetője mosolyogva >tnyugtatta« őket: —• Olyan még nem fordult elő, ha cselk eigy-ikét napra is, de befagyott a Balaton-. Február első napjaiban aztán be­köszöntött, a -hideg. De még milyen hideg. Két nap alatt jég -bo­rította be a Balatont. A téli kikötőt Is rövidesen jég fedte és a lég pár nap alatt 16 cin­re vastagodott. Ezzel már a sze­mélyszállításra berendezett hajóegy­ségeik sem tudtak megbirkózni. Azonban a jég veszélyes terjeszke-< désétől a -hajókat mégis meg kellett) menteni, mert hajósnyelven a »hí­zó« jég megrongálhatja őket. Rövidesen előkerültek a raktárak-1 ból a jégfűrészek és két brigád Bor- I bély Géza és Schönbauer Gyula ha- I jóvezetők irányításával nekiláttak i megszabadítani a hajókat szorosan < ölelő jégpáncéltól. A két brigád * mintegy 250 m hosszan vágja, fűre-j s?,eli a jeget, iho-gy ezáltal egy csa­tornát létesítsenek a hajók és a jég] között. így megakadályozzák a jég] káros terjeszkedését. Persze -ez a munka így pár mon-j dóiban leírva na-gyon egyszerűnek látszik. De nem így van a valóság-, ban. Csak a hősiesen dolgozó hajó-, sóik círzuk a fagyasztó északi szelet, aj csípős hideget. Ám a hajósok azt is( érzik, tudják, hogy az a hajó, ame-( lyik veszélyben van az övék, s azt) meg keli védeni, nap mint nap mind- < addig, amíg a tavaszi napsugár feli nem olvasztja a szorongató jégpán-< célt. Példamutató diszisták ; 140 százalékos tervteljesítás januárban a Kefeanyagkikészítöben HORVÁTH ANNA a Barcsi Fűrészüzem DlSZ-vezetősé- gének kultúrfelelőse. Sikeresen irá­nyítja az üzem tánccsoportját, s tá­voli-étében a titkárt is eredményesen helyettesíti. A Kefeanya,gkikészítő Vállalat dol- ! gpzói január hónapban kitette-k ma- agukért. Havi tervkötelezettáégíiket i magasan az előirányzat fölött telje- i sítették, a januári tervteljesítás 140 (százalék volt. Ez a magas vállalati i tervteljesítés a dolgozóik egyéni tel­jesítménye nyomán született. Vann-g^c i az üzemnek olyan dolgozói,' akik i hosszabb idő óta tartják a magas i teljesítményszázalékot, akiknek a 'neve a jól dolgozók között már sok- • szor volt említve. Például Alpataki 1 Imréé, Vekszli Lászlónéé. Az-ő tel­jesítményük átlagosan 200 százalék körül mozgott a hónap folyamán. A DISZ-fáátalok közül Jentetics Máriát és Pauli k Máriát lehet megdicsérni 173, illetve 165 százalékos januári teljesítményükért. Az új év -első hónapja jól végző­dött a Kefeanyagkikészítő Vállalat­in ál. S ez a szép eredmény bizonyo­san tartós is Tesz. Annál is inkább, mivel most folyik az üzemben a munkaverseny szervezése április 4, feliszabadulásunk ünnepének tisztele­tére. Leszállított árak az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben Az állami és föl-dművesszövetke- zeti kiskereskedelem megyeszerte lel- 1 tár utáni kiárusítást tart. Egyes na­gyobb készletű idénycikkek, de a leg- . különbözőbb áruféleségek jelentéke­nyen leszállított árakon kerülnek forgalomba. Az árcsökkenés egyes A dolgosokról való gondoskodással teremtik meg a verseny előfeltételét a Finommechanikai Vállalatnál áruknál megközelíti az 50 ' százalé­kot is. A vásárlóközönség na-gy tét-1 széssel fogadta az árcsökkenéssel ' egybekötött kiárusítást. Mind az ál- ' látni, mind a íöJdművesszövetkezeti J SZERECZ JÓZSEF, boltoiz. ^fcrgailtma jelentősen megnő-( 53^j kultúrotthon művészeti elő­vekedett. 1 adója lelkesen segített a helyi DISZ­5 szervezet újjászervezésében.. Kultu- ___ _ |i ralis téren még több támogatást ad a1 A KEDVES „NYUSZI MAMA" diszistáknák. = ' ír Kedves Somoqyi Néplap! Arra kérjük, hoqy levelünket lapjukban közöljék, hoqy köszönetünket a kedves, áldozatkész ápolónőnknek ez­úton Is kifejezhessük. Női Bel. II.. második emelet — hangzik a kórház portásának ha­tározott hangja, -ha va­laki beteg ismerősét, rökonát akarja felke­resni a kaposvári kór­házban. Komoly, fele­lősségteljes és bizony néha nagyon is fárasz­tó munka folyik Itt a női belgyógyászaton. Tíz szobában,.negyven­nyolc beteg várja gyó­gyulását. De nemcsak várják, hanem vissza is kapják egészségü­ket. A szocialista. tár­sadalom egészségügyé­nek dolgozói a felsza­badulás óta igazi hiva­tásérzetből ápolják, gondozzák betegeiket. Sckan közülük fá­radságot nem ismerve, éjjel-nappal, sokszor kilométereket -gyalo­golva a hosszú folyosó- s-on, szobából ki, szo­bából 'be végzik mun­kájukat. E munkához igazán szív' és lélek kell, különösen, ha vá- laki egyfolytában 16 évig dolgozik ezen a pályán. Nyulasi Émilné ápoló­nő már 16 éve, hogy a kaposvári kórházban, a női belgyógyászaton egyfolytában dolgozik. Nemcsak ezért érde­mel dicséretet, hanem azért .is, 'hogy ilye. hosszú éveiken át, mun­kakedve töretlen, sze­retettel ,s kíméletfel bánik ma is betegeivel, akik valósággal rajon­ganak érte. Nyulasinét népszerűségéért bete­gei ►«Nyuszimnak«, vagy »Nyuszi mamá­nak« szólítják. Persze, előfordul, hegy néha erélyesebben is szól, de ez is a .betegek érde­kében történik, áíérí, hogy az orvos által előírt szabályokat a -betegek hetartsák. Nyulasíné napi .mun­kája mellett még arra is szákit, időt. hogy mint MSZT vezetőségi ta-g, társadalmi mun­kát végezzen. A beteg­szobákat látogatva harcol a békéért is, beszélget -a békehatc legújabb eseményeiről. Kedves Nyulasiné, Nyuszi mama, érőt, egészséget kívánunk, még sokáig végezze ál­dozatos munkáját. A női bel. II, osztály betegei MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNK HÍREI — Különleges minőségű .sörfajtá­kat hoz forgalomba idén a Pannónia Sörgyár kaposvári telephelyé. , A nagykanizsai sörgyár üzembehelye­zése után, június közepe táján pedig löreRátásunjc mennyiségileg is i$ve- kedik. — Befejezés előtt áll a Szakadék című új magyar film. A Darvas Jó­zsiit f-oiféattókönyvéből késziül|t fűi­met Nanódy László rendezte, Pász­tor István fényképezte. A főszerepe­ket Bará Margit, Sinkovi-ts Imre, Besenyei Ferenc és Bihari József játsszák. A Szakadék március . 1-én -kerül a közönség elé. — Több új iskola építését fejezik be megyénkben az idén. Uj iskola épül 720 ezer forintos beruházással Balatonkeresztúron, 1 600 000 forin­tos költséggel pedig Balato-nfenyve­sen. Mindkét iskola négy tantermes lesz. Nagyberki és Ordacsehi község­ben nevelői lakások épülnek, 12-0 ezer forintos beruházással. A Somc-gy megyei Finommechani­kai és Gépjavító Vállalat dolgozói sem akarnak -elmaradni a megye­szerte folyó lelkes munkaversenyből', ök is vállalást tettek a sikeres terv- teljesítésre, az önköltség csökkenté­sére. Verseny vállalásukban első jpont- kért az szerepel, hogy éves tervkö- tolezettségüknek december 15-re ele- ,e. tesznek. Az önköltségcsökkentés terén pedig az az ígéretük, hogy to­vábbi 1 százalékkal csökkentik. Ezen be’ül a különféle költségeknél 2 szá- ZaVikcs lesz a megtakarítás. Hc-gv az újító-mozgalom is élénkebb ’egyen, á dolgozók és vezetők azt ígérték: negyedévenként újítási na­pét tartanak, valamint arra is fel­ajánlást tesznek, hogy a műszaki ve­zetők újítási fel-adattervet dolgoznak lel egyrészt a sorozatgyártás meg­gyorsítására. másrészt a gyártmányok olcsóbbá tételére. A dolgozók egész­ség- és balesetvédelme érdekében az év folyamán új burkolattal látják el a tekercselő nedves falát. A férfi és női zuhanyozóban a berendezést és a falakait fehér olaj festékkel borít­ják' és valamennyi részlegben kor­szerűsítik a- munkahelyek világítá­sát. Szerepel még a versenyvállalás­ban az, hogy az egy főre eső terme­lési értéket 2 százalékkal növelik, valamint az, hogy a jó szakmunká­sok a részlegvezétők segítségével el­érik: nem lesz 100 százalékon alul termelő- dolgozó a vállalatnál A Barcsi Fűréssüsem dolgosói as élüsem cím elnyeréséért versenyesnek A Barcsi Fűrészüzemben megin­dult munikaversariy nyomán máris szép eredmények születnek,. A dol­gozók azt tűzték célul, hogy újólag megszerzi le a kitüntető éluzem cí­mét; ... í A keretfjirészesek közül Obiián Ti­vadar és Pressing István ért él ki­váló eredményt. A körfúrészesek közül a legjobb brigád' Stejjer Imréé volt, 132 százalékkal. Nem sokkal maradt mögöttük Pálfi Imre brigád­ja sem. A va-goinrákókn-ál Bödő Ádám"brigádját illeti az elismerés. Az anyagátadásnál a Morgai-hri-gád, a rönkkirakóknál pedig a Hósz-bri- gád volt a legjobb. ,v ; Könyvespolc Frank László: Az atom lázadása. (Érdekes. Könyvek) A német fasisz­ták megszállták Norvégiát. Első gondjuk az atombomba gyártásáé­hoz szükséges,1 Norvégiában 'lévő nehézvíz'készleti elrablása. Leszál­lásra kényszerítik német területen a nehézvizet Angliába, szállító repülő­gépet — de a -nehézvíz nincs a gé­pen. Már más géppel sikerült meg­menteni. Ezzel a valóságban meg­maradtom. ... Pedig aki oelckósiolt a házasélstbe, nem szeret, már egye­dül élni... Nem tudja, miért, tódult ajkára ez .a vallomás,, hiszen eddig eszébe sem jutott megszokott életmódján változ­tatni. Arcát fiatalos pír önti el, s nem mer az asszonyra nézni, aki le­sütött szemmel, égőpiros arccal szé­gyenkezik, mint valami ifjú lány. Megakad a beszélgetés, zavartan kö­szörülik torkukat, s végül a férfi halk, tétova hangja töri meg a csen­det: — Jólesik ilyenkor éjszaka egy kis melegítő... Hozok valamit... — int fejével a pult felé. Az asszony nem mer feltekinteni: — Esetleg egy stampelli kevertet... — mondja izgalomtól, s a vállalkozás merészségétől elfúló hangon. A férfi elbaktat, az asszony pedig mélyebbre hajtja fejét: — Vajon mit gondolnak rólam? — fut át agyán a gondolat — mit gondolnak, micsoda asszony vagyok en? — Végül bátorságot vesz, s óva­tos pillantása végigpásztázza a ter­viét, de senki sem törődik velük. A férfi visszatér, féldecit hoz a kezében: — Sok lesz... — tiltakozik az asz- szony. — Nem szoktam meg.... — Na... — kéri a férfi — ne le­gyen már olyan falusi .., — Hát disznóöléskor, lakodalomban se kós­tolja meg az italt? Az asszonybaji furcsa, régen, na­gyon régen érzett érzések kavarog­nak, egészen belezavarodik. Rettene­tesen érzékeny társával szemben, s ez a váratlan érzelemhullám annyi­ra elsodorja, hogy maga sem tudja mit beszél; — Falusinak is kell lenni... — momf-a -mélységes sértődéssel — nem lehet mindenki városi... Azér mink is emberek vagyunk ... A férfi tehetetlenül csóválja fejét. ■— Már megint haragszik ... Már megint mellébeszél — mondja meg- rovóav. Az asszony egyik kezében a föl­derít farija, másik kezével batyuja huzatával játszik, iszonyú zavarban van, s egy véletlen rántástól megol­dódik, s csúszni kezd az egész hal­lom. Hát uramfia: egy állami áru­házát cipel magával az asszony. A vég lepedővászon lecsúszik a piros­csíkos konyharuhákra, esik lefele a tarkamintás flanellek tömkelegé az egyszínű szövetekkel, s még a fél­deci is kiloccsan, amint az asszony a kötények után kap. A férfi döbben­ten nézi a kelengyének való vásárt: — Mire ez a töméntelen anyag? — kérdi gyanakodva és zavartan simít dús üstökén. Az asszony kissé magakelletően mondja: — Esztendei munkám ára, amit itt lát. — Maga tud-e ennyit egy esz­tendőben összerakni? — kérdi a füg­getlen asszony fölényes mosolyával. — De mit is kérdem? — int leki­csinylőén — férfiember, különösen ha egyedüli, italra, szórakozásra köl­ti. A férfi sértődötten tiltakozik: — De jól tudta... Talán a'pénz­tárcámba nézett? Majd kétezer fo­rintot keresek, de itallal, cigarettá­val együtt alig költők ötszázat... — számol az asszonynak, szinte a hoz­zátartozó bizalmával. — Szálláson lakom, ott is étkezem. — Van ne­kem mindenem ami kell, de ennyi- fölösleges holmira nem költők. Egy inskóra takarékoskodók, hogy le­gyen, mire nyugdíjba megyek ... Otthont akarok, ahova hazaiár a lányom yihenni, aztán később az unokáim is ... — Ez se fölösleges holmi — véde­kezik lehajtott fejjel az asszony. — C.sak most tudok magamra költeni, mióta a, tsz-ben dolgozom, meg az­tán mWa egyedül vagyok ... Nekem van házam... — -mórmoha iszonvú zavarban, alia hallhatóan — egye­bem sem. volt.., Öcska kis viskó volt. most már szép falusi ház lett belőle... Először is azt- hoztam rend­be ... Nekem is olyan körüli a jö­vedelmem, mint megának... a két történt epizóddal kezdődik a regény. A történet főhőse Zimmermann né­met professzor, akinek zsidó félesé­gét a németek internálják. A pro­fesszor megszökteti feleségét a fa~ siszta ; fogságból és külföldre távo­zik. Mint tudós atomfizikust, Ame­rikában -bevonják az atombomba -gyártásába. A háború 'befejezése után haj-sza indul ellene, mert tár­sait nem hajlandó .megrágalmazni. Ezért kalandos körülmények közök í megszökik Amerikából, utolsó esztendőben szépen fizetett a tsz. Rendes háztájim van... apró­jószágom, tehenem, disznóm ... sem­mi se hiányzik. — Semmi? ,—'* kérdi legény es évűdéssel az ember. Az asszony arcán mosoly fut át, szerrie sarkából sokat jelentő, szinte kacér pillantást vet az ember felé: — De igen... — mondja halkan, akadozottan. — Mi? — kérdi előrehajolva, el­szorult torokkal, izgatottan az em­ber. — Egy rádió — böki ki hamis mo­sollyal az asszony. A férfi csalódottan hátrahőköl, de nem hagyja magát: — Az van nekem... — mondja mélyen az asszony szemébe nézve. Az asszonynak már lángpiros az arca, lehajtja fejét, szemérmes is, elszánt is egyszerre: — Az a magáé, maga meg mesz­sze van... ;> — Az igaz — válaszol az ember — de ki tud d,, lehet hogy egyszer közelebb kerülök, akkor maga is hallgathatta... Az asszony izeg-mozog, arcán bol­dog mosollyal, de nem válaszol. Mindketten elhallgatnak a rájuk szakadt, nagy érzelemben, nem ta­lálnak szavakat... Az asszony ránéz a férfire, dé csak hallgat, nem tudja gondolatait kife­jezni. Csak azt érzi, hogy olyan bol­dog, mint amilyen talán még soha­sem volt... Zavartan elfordítva fe­jét. a váróterem falát pásztázza te­kintetével, pillantása a fakorán akad: — Nini... hogy elszaladt az idő... — mondja, hogy elterelje a fiadét- met a rászakadt, szinte teherként nyomó, nagy boldogságról. — Bizony — kap észbe a férfi — készülődni kell. Mindjárt itt a vo- vat, ma a inak rpeg sok a csomagja. rt/2"'d segítek feladni — készségeske- dik. Az. asszony azonban nem tud meg­mozdulni. Nem tudja, nem akarja a csodálatos hangulatot, a szépséges varázslatot■ megbolygatni: — Nem olyan sürgős — mondja reszkető hangon — mindig késik a vonat... van úgy, hogy sokat késik. Ebben a pillanatban megszólal a megafon: — Személyvonat érkezik a harma­dik vágányra... v Az asszony gyorsam, ijedten kap­kod szatyrai, kosarai után. míg a férfi a kazalnyi batyut veti hátára. Az asszony kétségbeesett pillantást vet a férfire, aki elérti, s szerelmes pillantással elmosolyodik. — Holnap előbb indulok, s leszál­lók maguknál. Várjon az állomásod, majd elbeszélgetünk a következő vo­natig ... azzal megyek tovább ... Az asszony arca felragyog. Hosz- szan, boldogan. méregetik egymást. Nyílik a kijárat ajtaja, nagybajuszú vasutas bácsi áll az ajtóban és eré­lyes hangon kiáltja: i— Beszállás!... Mindketten összerezzennek, aztán vontatott léptekkel elindulnak. Az asszonyban azonban a holnapi szép ígéret ellenére, úgy látszik maradt valami sérelem a vasúitól szemben, mert amikor kifelé indul, maga előtt terelve batyu alatt görnyedő emberét, véletlenül olyat lök kosa­rával a nagybajuszú vasutas bácsi hasába, hogy abból a kifelé induló szó nyekkenés formájában érkezik a világra. Az öreg kissé dülledt szeme dühösen forog, s felrántott szája sar­kában vésztióslón mered előre a ba­jusz. Ki tudja milyen lovagias ügy keveredne a dologból, ha az asz- szony bosszúságán nem győzne a holnap ígérete: — Bocsánat! — kiált vissza ne­vetve a megdöbbent vasutasra. Az asszony arcán olyan boldogság, olyan fiatalos derű ég, ami ismeretlen a morcos, éjszakai utazókén. A bácsi vem tud ellenállni: lekonyul a vészt- jóslóan felmeredt bajusz, s a dü- hödten forgó szem csak egy meg­rovó villantást vet a bűnös felé, az­tán újra felharsan az Öblös hang: — Beszállni!... A magyar sport tíz évé. Díszes al­bum formájában emlékezik meg a magyar sportszakirodalom a felsza­badult magyar sport évtizedes ra­gyogó eredményeiről, amely a világ népeinek soréban az előkelő harma­dik helyet biztosítja számunkra köz­vetlenül a Szovjetunió és az Egye­sült Államok után. Száz és száz pom­pás kép, ötletes, szemléltető és ösz- szehaS'Cnlító rajz, grafikon, kimuta­tás. táblázat és szöveg emlékezteti a gyönyörű -kivitelezésű -album az ol­vasót arra a rengeteg rmunkéra, harcra, küzdelemre, amelyek eredmé­nyeképpen a népi demokratikus kis Magyarország világviszonylatban is élenjáró sportoló országgá fejlődött. 1945-től 1952-ig a helyreállítás és át­szervezés hatalmas munkáját végez­tük el a testnevelés és sport terüle­tén is. 1954-től- a szocialista sport alapjait teremtettük meg. A testnevelési és sportbizottság rendszerének bevezetése óta a ma­gyar testnevelési és sportmozgalom hatalmas méretekben fejlődött. 1951. óta mintegy másfélmillió fiatal és felnőtt teljesítette az MHK próbáit és szerezte meg a jelvényt. A falusi dolgozók is egyre nagyobb szómban vettek rész a sportban'. 1951. óta el- te’t időben kerekszámban 140 ezer falusi sportoló vett részt a soartaki- ádokon. Az atlétikai Béke-cr,rrtvpr- senyeken az elmúlt évben több mint 300 ezer 'fiatal és felnőtt indult. A sportegyesületek spartakiádjain az az 1952-es, 1953-as és 1954-es évben több mint 500 ezer sportoló vett részt. Siskin: A kommunista erkölcs alapjai. A szerző a legnehezebb prob­lémákat is nagyon egyszerűen, vilá­gosan. mindenki számára érthetően magyarázza meg. A burzsoá erkölcsöt nem tárgyalja külön fejezetben, el- : szakítva, hanem minden egyes konk- ; rét kérdéssel, kapcsolatban ir:7=-«zi,0. •A könyv értéke, hp-gy nem elvont, • akadémikus, hanem igen aktív, neve- ’ lő erejű.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom