Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

I

Bátran kell alkalmazni a kritifta-ünkritilta fegyverét

Felszólalások a Textilművek pártértekezleten

Szerdai számunkban közöltük a Texti művek pártbizottságának be számolóját, {.mely harcosain, tw'rálóan foglalkozott az üzem gazdasági, politikai életével, a kommunisták, a vez.;tők és dolgozók munkájával. A jó beszámolóhoz aktívan szóltak hozzá a küldöttek. Számszerűit 23-an kértek 'szót'. A fe.szólalok elemezték üzemük munkáját, saját munkájukat, el -Ante azonban csak a termelési kérdésekkel foglalkoztak behatóbban, és a párt munkával általánosságban. Kevésbé reagáltak az élvtársak a beszámolóban elhangzott bírálatra, nehezen. bontakozott ki az őszinte, bátor kritika, önkritika.

Az alábbiakban részleteket közlünk a felszólalásokból.

Ha egy pengő kis film forgató- könyvéhez élményt kerestünk volna, amolyan téli tsz-elmökképző tanfolyamiról, — keresve sem találhattunk volna jobbat, mint Böh-önyén!

A Szabadság TSZ-nél telepedett meg néhányinaipos vendégeskedésre ölvén új és régebbi tsz elnök. Február van, kis télközépi farsangi kedvtelésre való néhány napocska, A zenészeik, esküsznek erre a bálitar- ó, iaigzi-tartó február elejére: ilyen« kor. van kinek talp alá valót húzni. A vendégeskedésre megszállt első Asz-elnck raj azonban egészen másért kedveli ezt. az időt. Olyasmikért, mint a szorgalmas diák, aki« örvend ..idz . újnak, az előtte egyre szebben feltáruló széles napvilágnak, új isme a: eteknek, ig kiszélesedő láthatárának. Ezek a felnőtt ♦öregdiákok« az ágyból kilépve a .reggeli falatozásig, m'ajd a központból jött előadó anya: gónak vitájában, ebéd alatt, ebéd. után, uzsonnától vacsoráig, mígnejm újra ágyba hajtják fejüket: egyet kutatnak-kéresnek: azt, hagy miiképpen Vessék meg lábukat az új világ talaján

Elvetik az ósdi szokásokat!

És ha ez az -ötveh- tsz-eiinök,' — á közösség bizalmából jól sáfárkodó, régiek, meg a friss sütetű- szövetkezetek most választott vezetői — nah restek és ébredéstől lefekvésig Iánknak, 'okulnak, vitatkoznak — hé. legyen rest az-'olvasó sem! Olvassa el az. alábbi ,egy- nap. forgatókönyvének-vázlatát Érdemes: mert a folyóton tanuló, új jövedelmi forrásokat eltelő új paraszt emberek egymásra- talátásárcl van fitt szó. Azokról, akik •íz ósdi szokásokat, elavult szerszá-1 mókáit elvetik —• s egyre többet termelnek a szabad országnak — kultúráltain’, okosan, nem kínlódva, ha- 'tm örömmel ás alkotó módon...

Dianovszki elvtárs, a Megyei Tanács mezőgazdasági i-gazgatóségán-ajk titkára nagy tételt fejteget előttük. Azt, ,hogy a küzdelmes, fáradságos egyéni termelő munkáját hogyan cserélik-féil megyeszerte a párt útmutatása nyomán azzal a mtagá- saibtaremdű életformával, amit & nagyüzemi kollektív -gazdaság a tagjainak biztosig

Ami egy tsz-elnököt „szíven szúrt“!

FORGATÓ-KÖNYV

a tsz-elnökképző iskola egy napjáról

Akárhonnan nézzük is a dolgot,

Most éppen az 1955. júniusi párt- határozatnak, fejlődésünk nagy okmányának azt a részét feszegetik, amely a Balaton környéki tsz-aknek külön szól: a zöldségtermesztést úgy . kell fejleszteni, hogy egy főre több vifamindús, vérpezsdítő, muinkánalein- dítő zöldség jusson.

Milyen frissen felel az előadónak ebben az ügyben a balatcnboglári Dózsa TSZ elnöké, Kovács Béla elvtárs! «Könyvből! nem gazdálkodik!« igaz, amint egyre több kertészeti szak-könyvvel toldotta meg gyakorlati ismereteit — rögtöni belátta, hogy: «Könyv nélkül sem gazdálkcd- hatik!«

—• Engemet- valósággal szíven szúrt — mondja őszintén —, hogy Dia- "ovszki elvtársirak. sírra is volt szava, mekkora pocsékttást végzünk sokhelyen még ma is a gondatlan trágyakezeléssel! Most már beláttam én is, hogy így annak fele értéke elvesz az isitáló - körül, de kint a mezéin is veszendőbe megy egyharmad .része. Engemet már szombaton vár "ak odahaza a -tagok. Kérdik majd. 'mát vittem a tarsolyomban nekik. S mivel tudom, hajlanak a jó szóra, ők is segítenek, hogy betonpallós trágyatakarással őrizzük meg a tápérté- '■'ét. Úgy, ahogy azt Dianovsziki elv- társ ajánlotta.

De a velük szomszédos -balatori- epdrédi Kossuth TSZ elnöke, Sípos József elvtárs rögtön rákérdezi:

Nem vak szorgalommal, de ésszel!

—> Mire? Mondd, miire?

— Az öiihold-as új kertészethez kell a jó trágya, mint az erainycseppdk !— feleli vidám-an a ibo-glári Dózsa vál- ' ikozó kedvét, jól; kóhaszmáló Kovács Béla elnök s dóva.jkodva folytatja: —• Azért van egy kis zsivány- •■ág bennem!. .Nem pnagataiért, a tag- ■ affért! Hagy i.s csak? Azt akarom '■‘adni itt az elnök-társaknak, hogy

■"yi-ierek ők is Ikerti

magra. |

Erdős Jenő.

Molnár László:

TÖBB GONDOT FORDÍTSUNK

'A NÉPNEVELÖMUNKÁftA

Molnár László elvtárs felszólalásában a propaganda és agitációs munkával foglalkozott. Megállapította, hegy a. politikai oktatásban komoly eredményeket j értek el, azonban a hallgatók felikészültségében még mindig fokozni kell a követelményeket. A dolgozók nevelését azonban nemcsak a politikai oktatással kell biztosítani, hanem jó népnevelőmun- káva-l is. Súlyos fogyatékosság volt- ugyanis munkánkban — mondta —, nem ádtunk feladatot a népnevelőknek, nem ellenőriztük munkájúkat. Üzemünkben pedig a fiatal munkások nevelése nagy feladatot ró a népnevelőkre. A beszámoló is foglalkozott azzal, hogy még ellenséges nézetek ütik fel fejüket, s ha. népnevelőink ném világosítják fel a dob gezökát; az ellenség hangja érvényesülhet. Az új pártbizottságtól azt kérte Molnár elvtárs, hogy ezután többe* foglalkozzék a népnevelőháló- zat...kiépítésével, segítse, ellenőrizze az; üzemi népnevelők munkáját,

Bartus Gyula:- ♦ ' — ■ ■ • •• - I ♦;; _

NAGYOBB FELELŐSSÉGET A TECHNIKAI UTASÍTÁSOK

végrehajtásában

Bartus elvtárs bátor bíráló hangen szólt az üzemben fellelhető néhány hiányosságról, bírálta az egyes üzemrészek művezetőit, hegy nem hajtják végre a kiadott technikai utasításokat. Fenyvesi és Nagy művezető elvtársat bírálta névszerinit, akik a felelősségrevonás alkalmával arra hivatkoztak, hogy elnézték vagy elfelejtették a kapott utasítást. A hibák feltárásával - mi segíteni akarjuk a művezetőkét, de amikor már nem javítanak munkájukon., kénytelenek vagyunk a felelősségre vonás t alkalmazón — mondta Bartus elv- táirs, A továbbiakban Bartus elvtárs a bírájat-önbírálat alkalmazásává fog’átkozott. Figyelmeztette az újon nan megalakuló pártbizottságot, hogy ne feledkezzék meg pártunk

III. kongresszusának útmutatásáról amely előírja, hogy «óiyan légkör teremtsünk a pártban, amelyben az egyszerű ta-g félelem nélkül bírálhat adhatja elő panaszait vagy bejelentéseit.« Bírálta Csepreghy elvtársat, aki egy értekezleten nem adta meg az engedélyt egy műszaki vezetőinek, hogy bírálatára válaszoljon. Az ilyen eset alkalmas arra, hogy azokat az embereket, akik nem elég bátrak, visszariassza a bírálattól.

Lukács Józsefné:

FOKOZNI KELL MUNKÁNKAT

a törzsgarda kialakításában

Lukács elvtársnő a szakszervezeti bizottság munkájáról és a pártbizottsággal való kapcsolatról beszélt felszólalásában. Elmondta, hogy az 1956-cs tervéy feladatainak teljesítését, a minőség további javítását, az önköltségcsökkentést csak akkor tudják megoldani, ha a szakszervezeti aktívák lelkesen mozgósítják a dolgozókat a megjelölt feladatok végrehajtására. Eddigi eredményeink biztatóak, most műhelybizottságaink további jó munkáján áll, hogy tovább szélesítsük a munkaversenyt, népszerűsítsük a'versenyben állókat eredményeiket, törődjünk a dolgozók egyéni problémáival, szociális és kulturális szükségleteik kielégítésével Ez egyben feltétele is a törzsgárda kialakításának, megszerettetése a munkának. Még nagyobb eredményt érhettünk volna el a szakszervezeti munkában, ha a pártbizottság is több segítséget ad — mondta felszólalásában Lukács elvtársnő. Egyetértett a pártbizottság beszámolójában elhangzott bírálattal és -ígérte, hogy kijavítja azokat a hibákat, amelyek még akadályozzák munkáját.

Jakab Zoltán:

A PÁRTBIZOTTSÁG NEMCSAK a titkárból All

Jakab elvtárs felszólalásában a pártcscportck munkájával foglalkozott. Elmondta, hogy a pártcsoportbizalmiak tevékenysége gyakran abban merül ki, hogy a pártbélyegekét és * prepagardaanyagokat eladják. Nem kérik számon a párttagokat, hogy milyen pártmunkát végeznek, nem nevelik a pártonkívüli dolgozókat A továbbiakban1 arról beszélt, hegy a pártbizottság és a vál’alatve- zetőség is jobban építse .ki kapcsolatát äz ütem dolgozóival. Előfordul, hegy az irodai dolgozók, a vezetők gyakran csak végigszaladnak az üzemen, nem beszélgetnek egy-két dolgozóval, ekik pedig szívesen vennék, ha megkérdeznék: nimes-e valami problémájuk. A pártbizottság pedig nemcsak a titkárból, nem Domjánné .elvtársnő személyéből áll, hanem annak több tagja is van, azok is foglalkozhatnak a dolgozókkal. Ellenőrizzék a pártcscpcrtok munkáját, követeljék meg azoktól, hogy képezzék magukat, tájékozódjanak a sajtóból, neveljék a dolgozókat.

Róna Imre:

A MŰSZAKIAK HALLGASSÁK MEG A DOLGOZÓK JAVASLATAIT

Róna elvtárs .felszólaláséban példamutatóan önkritikát gyakorolt; egyetértve a beszámolóban széméú lyét érintő bírálattal elmondta, hogy a gazdasági vezetőknek sokkal alaposabban elemezniük kell a hibákat és a nehézségek leküzdésében bátrabban kell támaszkodniuk a kommunisták, a dolgozók véleményére, -bírálatára. Egyetértett Bártus élv- társ felszólalásával, aki azér.t bírálta az üzem vezetőségét, mert elnézett aiíhibák födött, nem : reagáltak a dolgozók bírálatára. A műszakiak

Tóth elvtárs felszólalása elején a Megyei Pártbizottság nevében üdvözölte a pártértekezletet, -elismerését fejezte ki* a Textilművek kommunistáinak azért a szép eredményért, amelyet eddigi munkájukkal elértek. Személy szerint emlékezett meg azokról a dolgozókról, akik már 1851-ben ott voltak a Textilművek első lépéseinél, akik az üzem törzs- gárdáját alkotják. Majd a beszámo- ’ót és a felszólalásokat értékelve az alábbiakat mondta:

A pártbizottság beszámolója jo volt, megmutatta a Tex-tllművek kommunistáinak kétéves munkáját, sokat segít, hogy ezután még jobbá tegyék munkájukat. A felszólalások közül különösen hárem hozzászó’ás tetszett: Bartus Gyula, Jakab Zoltán és Schaffer elvtársé. Ezek az elvtársak becsületesen, kendőzetlenül feltárták a hibákat. A kommunista párt oly fontos fegyvere szerepelj; felszólalásukban, mint a bírálat, önbírálat. Meg kell jegyezni, elvtár- sá-k — mondotta Tóth elvtárs —. ahol nincs kritika, ott nem " lehet eredményekről beszélni. Ahol az egyszerű dolgozók nem merik elmondani a hibákat, ott bármily- nagyok is az eredmények, kutatni kell a hibákat. Eddig 15 felszólaló közül csak három elvtárs mert bátran bírálni S ebb.n bizonyos, hegy a vállalatvezetőség és a pártbizottság is hibás, ez azt mutatja, hogy

a Texti'művekben a bírálatot nem veszik szívesen.

Ha elmondják a dolgozók a hibákat, s nem érzik, hogy változás történt abban, a legközelebb meggondolják hogy bírálatot mondjanak-e valakire. Az 'üzem vezetőinek jobban kell érdeklődni a dolgozók élete iránt, segítséget kell adniuk még magán- életükb n is A közvetlen, elvtársi segítség növeli a munkekrdvet Igen helyes az, ha a pártbizottság Fikára behívja a dolgozót, aki valamit javasolt vagy valakit bírált és e'mord ja neki, hegy ebben a dolrgbpn tua intézkedni vagy nem tud intézkedni és megnyugtat’a a dolgozót,- hogy törődik a dolgával. Vagy ha beteg egy do gozó és meglátogatók au üzemből, felgyógyulva ma:d Ike- srbfoem fog dolgozni, mert Iá* a, hogy

a vezetők nemcsak a számokat látják, hanem meglátják mögöt tűk az embert is.

hallgassák meg a dolgozók javaslatát — mondta Róna elvtárs — ne hagyják halomra gyűlni a hibákat, ■hanem naponta intézkedjenek egy- egy hiányosság megszüntetésére.

Schaffer János:

szilárdítani kell a munkafegyelmet, NÖVELNI KELL A MŰVEZETŐK TEKINTÉLYÉT

Schaffer elvtárs felszólalásában áriról beszélt, .hegy az üzem januárban ugyan ICO százalékra teljesítette ten. melésii tervét, a minőséggel azonban hiba van. Sok a minőségi kifogás, s ezért a gyűrűsfonó minden egyes dolgozója felelős. A hiba okát abban« látta, hogy a műszaki vezetőknek nincs meg a tekintélyük, nem b'nnak egyes dolgozókkal. Ebben, persze ők is hibásak, de hibás a vállalat vezetősége is, amely. az elmúlt időben nem adta meg a kellő segítséget a műszaki vezetőknek, nem állított nagyobb követelményt a dolgozók számára, hegy azok végrehajtsák a művezetők utasításait: gyűrűsfoinóban baj van a munkafegyel em,-* mel. Sck-dolgozó a nyolc óra lejárta előtt otthagyja munkahelyét, és több csoportvezető is inekiáll vitatkozni a művezetővel ahelyett, hogy a kapott: feladatot végrehajtaná. A gépek -kar-, bantartásával is hiba van. Az ellenőrzés hiányából olyan géphibák adódnak, amelyek súlyosan hátráltatják a termelést. Ezért a vállalatvezetőség is felelős, mert a karbantartóknak olyan munkát . ad, ami nem a beosztásukhoz tartozik — például a gépkocsi bejáratása — ahelyett, hogy saját munkájukat végeznék.

szükséges, hogy a megyei titkár közvetlen az üzembe menjen, Sokkati több gondot fordítottam a parasztság kérdésére, már a megye jellegénél fegva is De hiba, hogy még nem voltam a Textilművekben. Hiba, hogy. nem voltam más üzembén sem, bár többször terveztem. Most’ az elvtársak b rála'a után megpróbálok ezen változtatni. És itt nem a formális kritikára és önkritikára gondolok. Én azért gyakoroltam ön,magy haszon van belőle. Mi most egy hold saláta-, és egy hold retek- mag termelésére szerződtünk. Miiért? A szorgalom hajt minket is. De nem ám az a sután szorgóéikcdó,' vakon gyűjtögető hangya szorgalma. Tavasszal majd ritkítani keil a retket, meg a salátát: Különben burjá- nozva sűrűsödik, s akkor nem fejlődnek ki jó maghozó tövek. Nos- hát, mi meg is ritkítjuk a' töveket. -Úgy, ahogy a termeszét törvénye azt előírjg. De. azokat a kiritkítötit töveket nem dobjuk árokszélre, útfélre' Piacra velük! A Magtermelfető Vállalat ettől ugyan meg nem rövidül.

vért. tiszta fa,jmagot megkapja tőlünk az utolsó, dekáiig. Mi meg csak nyerünk ezzel a «ritkítással«!..

Somogyország versenye a Nyírséggel! .'

r Peregnek a párbeszédeik, folyik a - vita, hol'tréfásan, hol kötődve, "hol korhoiyan telnek a percek, óraik. Égj n nagy tét:.«hogyan, gyarapíthatják ■közös erővel, közös akarattal á tpz vagyonát? Abba kinek mi a beleszólása,-hogyan hozza egy nevezőre, az elnök azt a temérdek részlet-ügyességet, amely a tagokba'még '& !' kis- parcellás gazdálkodás .során beivó- ő.ott, de a régi tudást most gyü- möucsöztethetik igazán ?E .•/,■>» ■ .A burfeonyaterméiés ä 'következő .témáról >:i r- ’’’ ■'■'

Érre térinek ríjcst' rS ‘ jbaí|csi. 'nagyatádi, marcali j.áiras' te^e|Sszö- Vetkezetei'lnéR vezétci, ÍW, . c^Ja. -Dianovsziki ’ elvtársi,Écmckszent- györgy, Rinyaújlak: Csokényaviscn- ta,' Sz.ulck. Vés-e, M'ík'é ; «bárgotfya- mestéreirőí« is szójt. A! póílhatáro- zat erről á Mza meílétí legndgyobb jelentőséigű tömiegélétrtleZési cikkről is • beszél, melynek1 nagy ikelendőségt van külországban, szesagyárakbán. gyógyszer és műanyaggy*árta.sbán egyaránt. És a tsz-eähÖkökre szép ’feladat vár: nagyüzemiben, jósmálhi. továbbfejleszteni mindazt, amit ezen a tájon-a Nyíhség'','‘ÍWÍK:étib';. —‘^gt.ijb'b Mstermelöi fogással elérték;'

Somogyi siker a pesti piacon *

. Mert a somogyi '1 hcmpkcT), akadályozták meg, a Gülbabu. a?

Ella, a Korífj fÖíiSfS.' fei^rgopyafe a leaxmlását, elkcrcsoscdását, hogj nyárcn ültették! így- hát a gumók kötéée fíem a kánikulái meleg idejére, hanem hűvösebb időre eset* s t -gumók fzéprn, njuigoditan .Rófejlőd- bettek a fiekiik kedvezőbb időben, ősszel aztán egy-egy tő alól ököl- r.’agyságú gumókat is felszedtek Megaditáik a módját a káli .trágyázásnak íé: a mikei ’ U j Élet tavaly húsz holdon 145, á barcsi Vörös Csilláig pedig 104 holdon —- tehát igazán inagyüzamd mérét-eikben —• 142 má- ílás ■ holdönkénti ‘ atlaigtermesseil di- tesekecíhetetí. '

Szabó József, a vései Dózsa TSZ elnöke .viszi a. Nyírséggé] vetoked' iiagyüzemd burgcinyate-iimeilés ügyé- ‘iben a vezérszólamot: . t'

— A pesti Szénáiért piacon, mái :tsz is nyithat standot; ákérfcsák mi! Alert ott tavaly a szabolcsiak EÉájá: és Gül babáját sem keresték, szíve- ■-tűiben, mint a mienkét! A jérceto- jásnyi korai burgonyáért hoidgnkeh: '7000 forint ütötte a markunkat. Most hezteg nem veit egy'ellenvetés .som. ‘"amOkcir a tervkészítésnél ajánlottarö. ftegy újra csí-ráztiassunik! Máskcr t;- rzctny megesik, hogy nehezebb«h adják -be a derekukat a vezetőségnél', az újítástól idegenkedő tagok. *

Tengelyéből kifordítani az elavultat!

... Szói a vacsoracsengő hangja..

. . . Mára elég volt az eszmecseréből.. . S az ötven új és rég-i tsz- einök az esti falat-ozás utón, az, ágy szélére ülve, még csizmahúzás közi ben is azt vitatja még: -hogyan fort dítsík ki tengelyéből az elavu-lt, régimódi falusi életet? Hogyan adj aj rak enyhítést a parasztember mindem ' munkájának? Kevesebb emberji kínlódássá?^ tc-bb ckcssággal, szép; egészséges emberséges együttesben mielőbb és teljességben: '

Átalakítani a falut\...

■bírálatot, mert úgy. éreztem, hegy! igaza van az elhangzott bírálatnak}

Befejezésül Tóth elvtárs jó munkát, gazdag eredményeket, erőt, egészséget kívánt, a páftértekezleten részvevő .eJvtársakpak, valamint a Textilművek összes dolgozóinak.

A beszámoló, feletti vita után „a Textilművek pártszervezeteinek küldöttei megválasztották az új pártbizottságot, valamint a városi pártértekezletre a küldötteket.

Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára:

A VEZETŐKNEK NEMCSAK AZ A FELADATÚK, HOGY A TERVSZAMOKAT FIGYELJÉK, HANEM TÖRŐDJENEK AZ EMBEREK

„ ■ ‘ ' i.-«.-y: 1—''u D —•— -----------------------y— ---------. ------------*

EGYÉNI PROBLÉMÁIVAL IS.

Előfordul, hegy egy munkás nem

teljesíti tervét. Ilyenkor ne csak azt nézzék még, hógy az üzemben minden rendelkezésre áll a tervteljésí- i'.éshez, hanem próbáljanak a lelküla- tébe is nézni, nincs-e valami baj a családban, mert vez is -nagyon sokat számít. Sokat kell foglalkozni a dolgozók nevelésével. Kü’önösen figyelembe kell venni, hegy ebben az üzemben sck faluról jött dolgozó van. rftik magukkal hozzák régi szokásaikat, új még nekik a pontos munkaidőkezdás, a nagyüzemi munkás munkafegyelme Ez természetes nem jelenti az*, hegy nem lépnek fel keményen a lógósokkal szemben. Nevelni kell .dhát az -embereket, hazaszeretetre, a párt szieretetóre, egyenes, ■ szó,kimondó becsületes embereké. A bírálat,' önbírálat fejlesztése érdekében a kommunistáknak olyan légkört -kell teremtaniök, hogy mindenki bátran kimondhassa vé’e- ményét Példát kellett volna mutatnia Csepreghy elvtórsnak, aki a Megyei Pélr ibizcí-tség tagja, Kossuth- díjas főmérnök, és 'gén sokat segít a Megyei Pártbizottság mumká'ában. Szólnia kellett volna arról felszólalásában, hegy abban a kritikában, amely őt érte. volt igazság, és ha öt százalék is, az, van mit javítania. Rónn elv ár mák is közelebb kell kerülnie a dolgozókhoz. Ö régi harcos, műnké rm-ezga' mi ember, aki igazán tudja mit ie’ent a dolgozók számára a párt. S ha minden kérés. nem is tud . teljesíteni, segítse, buzdítsa a dolgozókat, begy azok megtanulják becsülni,, szeretni a pártot. D'nrán elvtársnő -a beszá- rp-olóban bátran bíráit jónéhány elv- tár-at. Ez helyes volt Helyes lett vú-ria porban, ha ő is több önkriti- kát gyakorol és elmondja, miért bí- rálták az. pIa-nzZerve-'etek +ageyű?é- sein. El kellett, volna mondania hogy bohr m gad ‘ az irodában, hogv nem moisy ki a dolgozók közé hogy nem elóg közvetlen a dolgozókhoz Ez ne-m jelenti azt, hegy nem tart- iük be a fegve'met, de úgy -beszéljünk velük, mint ember az emberrel.

Az én személyemet is érte itt br- rá'at.

A bírá’a'nak nem örü’ és nem

tapsol <-enk' de tudomásul kell venni.

Azfrt nem iuf ..ittam l^ég ki a Tex- -tilműve.kv'i. m-rt arra -ffnndioltam, hogy o'í ;ó e'vtársak vannak és nem