Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-03 / 29. szám

3 A &&moyy,l Qléplap A SOMOGYI ASSZONYOKNAK í PART ÉS PARTÉPÍTÉS f ff A VILÁG DOLGOZO ASSZONYAIMAK SZOROS KÉZFOGÁSA Márc'us nyolcadika: a Nemzetközi Nőnap 1910 óta a nők jogai­ért, a békéért folytatott harcnak a napja. Az évek, évtizedek ezt a napot történelmi dátummá avatták. 1911-ben tartották meg e'őször a Nemzetközi Nőnapot Némeíor szagban, Dániában, Svájcban és Ausztriában, 1912-ben már Franciaországban is, 1913—14-ben pedig más országok asszonyai is tüntet tok jogaikért és a fenyegető hábo­rú ellen 1914-ben, az első világháború előestéjén tartották meg először Magyarországon a Nemzetközi Nőnapot, Budapesten, sőt még egyes nemzetiségű vidékeken is. Amikor az imperialista háború kitört, a nemzetközi nőmozgalom a proletariátus háborúellenes küz leimének fontos része lett. 1915- ben Klara Zs km javas'atára Svájcban ültek össze az asszonyok és a háború befejezését követelték. Azután esztendőről eszlendőr- már­cius 8-án a világ valamelyik országában fellángolt az asszonyok tüntetése a békéért, az emberi életért S az asszonyok harca ezekért a követelésekért r.em maradt ered nénytelenül, Népi demokráciánk asszonyai a béke útján ha’adnak. Számukra és családjuk számára biztosítva vannak az emberi jogok, a biztos megélhetés. Március 8-án a magyar asszonyok is kezüket nyújtják a világ valamennyi édesanyjának, a do'gozó asszonyoknak, hogy szo­ros egységben tüntessenek a béke ügye, az emberiség nagy ügye mellett. Női levelezők megjutalmazása Február 1-én, a Magyar Sajtó Napján szerkesztőségünkben joga­dást rendeztünk lapunk legjobb le­velezői, tudósítói számára. Köztük ' két nő is volt. Az egyik Lengyel­tóti Teréz kaposvári levelező, a másik Zsombok Béláné böhönyei tsz-asszony. Mindketten szorgalmas levelezői, nyitóit szemmel járó tár­sadalmi munkásai lapunknak. Zsombokné igen sokat írt már a böhönyei Szabadság TSZ asszo­nyainak lelkes, szorgalmas munká­járól. Lengyeltóti elvtársnő pedig a nők egyenjogúságáról, megbe­csüléséről, megváltozott, boldog életéről írt meleghangú levelet. Szerkesztőségünk mindkét nő-leve­lezőnket jó munkája elismeréséül díszoklevéllel tüntette ki és könyv- jutalomban részesítette. Mindket­ten ígéretei tettek arra, hogy a következőkben még több levelet küldenek, még ttjbbet írnak az asszonyok, leányok szorgalmas munkájáról, egyre szebbé váló éle­téről. $ I ;j Most az új pártvezetőségen van a sor... A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT TAGGYŰLÉSÉRŐL A taggyűlés kezdetén még minden $ jel arra mutatott, hegy a Kiskeres- JlJ kedelmi Vállalat kommunistái a be- ‘S számoló alapján — melyről minden túlzás nélkül elmondható, hogy igen feladatának A vései pártszervezet törődik az asszonyokkal Községünkben több éven át igen gyengén működött az MNDSZ- szervezet. A tagok csak papíron szerepeltek, nem vettek részt a szervezet munkájában. Pár hó­nap ezelőtt az MNDSZ- szervszet vezetését Bü- kösdi Mária elvtársnő vette át. Ö szíwel-lélek- kel dolgozott azért, hogy összefogja az asszonyo­kat, hogy az asszonyok jól érezzék -magukat az MiNDSZ-tbem. Fáradsá­gos munkája és a párt- szervezet segítsége csak­hamar eredménnyel járt. Január 27-én tartották meg első vezetőségi ülé­süket, amelyen elhatá­rozták az asszonyok, hogy teaestet rendez­nek, annak bevételéből fedezik a szervezet költ- sógeit. Másnap már munká­hoz is láttak az asszo­nyok. A DISZ-helyisé- get kimeszelték, kitaka- tr/ofták, ikidilszít ették, barátságossá, otthonossá varázsolták. Az asszo­nyok egy másik csoport­ja az edényeket, a szük­séges felszerelést hordta össze, megvásárolta a cukrot, teát, mindent, ami egy teaesten szük­séges, Gyönyörű tortá­kat sütöttek, művirágo­kat készítettek, ezeket kisorsolták az ünnepsé­gen. Kellemes, hangula­tos teaestet rendeztek. A falu dolgozóinak nagy része részt vett az ünnepségen. Mindenki! jól érezte magát, s csak­nem reggelig mulattak a vendégek. A jó szervezés, a gon­KISFIAM ÁGYÁNÁL Sűrű pillájának selymes redőnyét már Szemére zárta fiam, Tudni vágy 6 agya kusza rejtőkében Elcsendesült az iram Nyugszik a fáradt, örökmozgó, kis test, Végre megadta magát / Az álom mosolygó, bűvös tündérének És most vitorlázik át Az öntudaüanság mélységes vízéből A mesék tengerére, Hol álomhercegnő színes filmet vetít Ámuló, nagy szemére. Te szunnyadsz, s én ébren álmodom jövődet, Belőled vajon mi lesz? Aidcttkezű orvos, izmestestű bányász, Vagy mérnök, ki csodát tesz És folyókat terel új, iszapos ágyba? Tán keményük!ű munkás? Tudós, író, művész, iparos vagy tanár? Elsuhan előttem száz más Terv. — Bár tudom azt, hogy sorsod szorosra zárt Kis markodban hordozod, S nekem csak az marad, hogy félve vigyázzam Ébredő öntudatod. Mily utat jelöljek? Hisz lehetsz ma bármi, Mit tehetséged ajánl! Tág képzeletemnek millió atomja Száz csábos tervet talál. De elvetem mind-mind, mert reszkető ajkam Tanácsot súgni nem mer. Kicsi, a’vó fiam, csak kérni tudlak: — Légy Igaz, alkotó EMBER! TÖRÖK LÁSZLÓNÉ des előkészítés meglát­szott a teaest sikerén, de a mulatság után is, amikor a kölcsönkért edényeket kellett visz- szaszáliítani, és újra ki kellett takarítani. Az > asszonyok most sem ! vonták ki ‘ magukat: ; nemcsak az előkészítés- ; ben segítettek, hanem í utána is. A teaest tiszta j bevétele 1400 forint volt, - ebből a pénzből vásá- | rolják meg a szervezet- i nek szükséges íárgya- j kát. Az újjászervezett, \ új vezetőséggel, tagok­kal felfrissült szervezet­nek szép tervei vannak, melyek valóra váltásává-’ élénk, mozgalmas szer­vezeti élet alakulhat ki a faluiban. Hogy jól működhes­sék a szervezet, hogy az asszonyok megszeressék az MNDSZ-t, szívesen eljárjanak rendezvé­nyeire, gyűléseire, ahhoz az is kell, hegy a köz­ség vezetői is segítsék őket. A községi párt­szervezet, a tanács a legmesszebbmenő támo­gatást megadjla az MNDSZ-oek, csaik to­vábbra is olyan lelkese­déssel, kedvvel dolgoz­zanak, mint ahogy el­kezdték. Ruszák Lajos vései párttitkár tí jó volt — a taggyűlés ff megfelelően, megvitatják a pártszer- .(J vezet kétéves munkáját, eredmé- rí ínyeit, csakúgy, mint hibáit. Követ- ff kezesképpen azt is megmondják, •a hogy az újonnan -megválasztott vé­lj' zc.őségnek hogyan kell majd dolgoz- ff nia, hogy a hibákat -megelőzze. rí * TAGGYŰLÉS .VAGY ff TERMELÉSI ÉRTEKEZLET? i;J Nem ez történt. A taggyűlés me- •(> n-ete már az első hozzászólás után ,0-más irányt kapott. Talán úgy le-het- ij. ne meghatározni, hegy inkább vala- ff miféle termelési értekezlethez ha- •jj sántított Tévedés iné essék, nem ar- Ij- ról van szó, hogy az itt elhangzott J)J hozzászólások. Kelemen, Horváth, -A Venisch, majd a .későbbiekben Zoór y. és -Bank e.vtársn-ő által elmondott ff pa-naszc-k jórésze talán nem iindo- 'I költ, de mindenesetre' a személyes JjJ sérelmek olyan formán való -kitere- f! get-ése, amint ez történt, nem volt ff méltó á taggyűléshez. .ÍJ Miről volt szó ezekben a hozzá­rí szólásokban? Venisch elvtársnő pé-1- ff dán. helyesen azzal kezdte memdani- •K valóját: Úgy érzi, ezen. a taggyűlésen T nyíltan megmondhatja, ami a szívén »2 van. Aztán kifogásolni kezdte, -hegy ‘ff bár már hat éve dolgozik a vállalat­ff nál, de munkájáért sohasem dicsér­DIVAT riKISESTÉLYI« Lányoknak, asszonyoknak ar­ra adunk néhány jó tanácsot, hogy miképpen varázsoljanak meglévő fekete ruhájukból kis- estélyit. Nem is olyan nehéz A farsangba, táncsze­zonra készíthetjük ezt a kis ruhát taft-ból vagy gyapjúzsorzsettH ból. Szabása érdekes, különleges. Karcsú nőiknek különösen elő­nyös. Különösebb dí­szítést nem igényel, mivel a ruha szabása változatos feladat ez. Először is a fehér vagy e-gyéb dí­szítést szedjük le róla. Ahelyett ezüsttel vagy arannyal díszítsük. El­lehet gomb vagy apró c&iillogó firassz. Nagy választékiban vehetünk c/.üst csillogásé -mutatós tűket az ékszer-boltokban, teäda-gyöngyökke komibináltaka-t, és ami szintén jói mutat a fekete ruhán, a ■ szövetke­zeti szabóságokban vásárolhatunk ezüstös vagy aranyszínű gombokat is. Elegáns kiegészítője lehet a ru­háknak a stóla. Több divatlapban láthatjuk ezt a díszítési formát. Ké­szülhet a .ruha anyagából, de fehér selyemmel béleljük aló, s két végére selyemrojtckat tegyünk. Készülhet fekete-fehér selyemből is, és ezüst- szállal monogrammot hímezhetünk bele. Ha van rá rríód, a ruhára is tehetünk kevés ezüst hímzést, de csak úgy, ha a szabása -megengedi Este szép a flitter és apró gembdí- szí-tés is. Ha csak a gallérra és az öwe tesszük, könnyen elkészíthetjük magunk otthe-n is. Sok szép vastag szö­vetet láthatunk az üz­letek kirakatában. Ezekből az anyagok­ból a legelegánsabb az jegysz-erű szabású, egyenesvonalú ruha, esetle-g egy színes sál­lal. K-b. olyan, ami­lyen a képen látható. rí ték -meg (jóllehet, jogosan. vetette ff :zt fel, az új vezetőségnek érdemes •ÍJ ie-sz a jövőben ilyesmire is felfigyel- rí ni). Aztán elég bőszavúan elmagya- (jj rázta, hogy őt az egyik üzletből ff miért -helyezték át a másikba, a pré- mium-ból csak milyen -kis mérték- ff ben részesült -stb. Később Zoóinné JÍ) hascnilóan arról beszélt, hogy miért •íj nem lett jóidéig üzletvezető, aztán ♦). mikor már üzletvezető lett, miiből J\j adódott a leltárhiány stb. ff Természetesein az ilyenirányú fél­je sirólalások maguk után, hozták, -hogy ff, mások, mint Vértesi, Győrfi és Raj­it) ta elvtársak is ezekhez a felszólalá- .(J sokhoz kapcsolódtak, bizonyos fokig ti! magyarázatot adtak a felvetődött ff kérdésekre. Különösen Rajta elvtárs •K vett részt ebben a vitában, akit az rí említett elvtárs-nők személy szerint •'J élesen megbíráltak. Ha valaki ek- Jj- kor jött volna be a taggyűlésre, hir- ff teleh nem tudta volna eldönteni, •ff hogy taggyűlést vagy termelési érte- J;* -kezletet tartanak-e a Kiskereskedel- t): mi Vállalatnál. Könnyen lehet, hogy ff az utóbbi mellett döntött volna. . J Bár voltak elvtársak, a-kik köz-he- *). köz-be -megpróbálták a taggyűlés me. ff ne.tét helyes vágányra terelni, mint •;J Jávori, Vértesi és Tóth elvtársiak, !;• akik megokolták, hegy a pártcsopor- '»! tok munkájában miből adódnak a As MMOSZ-élet hírei » hibák és jogosan kifogásolták, ami űrt a pártvezetősé-gtől nem kaptak Verseny a szervezeti élet fellendítésére A kaposvári járás MNDSZ-szer- vezete nemrég elnöki értekezletet tartott. Több versenyfelhívás hang­zott el. A hatéi MNDSZ-szervezet vezetősége versenyre hívta az IgaH MNDSZ-t. A versenyfeltételek: húsz új tagot szerveznek, megin­dítják az olvasó-, gazdasszonykört, s az emlékbélyeg-elhelyezés' 100 százalékos lesz. Hasonló feltételek­re hívta versenyre a ráksi Uj Élet TSZ MNDSZ-elnöke a hedrehelyi szervezetet. A kihlyottak elfogad­ták a versenyfeltételeket. Szabó-varró tanfolyam Ká’máncsán Kálmáncsán minteqy 40 — 50 MNDSZ-asszonnyal és leánnyal meg­indult a szabó-varró tanfolyam. A tanfolyam részvevői 29-én nagy­szabású bált rendeztek. A mun á- ban Molnár Istvánná Fikter Gyu- láné. Kelemen Eenjamlnné vették ki leginkább részüket. Erősödik a homokszentgyörgyi tsz MNDSZ-szervezete A homokszentgyörgyi MNDSZ- asszonyok a féléves beszámoló gyű­lésen vállalták, hogy termelőszö­vetkezetükben . megalakítják az MNDSZ-t. A szervezéshez hozzá is kezdtek. Eddig 38 tsz-asszonyt vet­tek fel, a Szervezetbe. Az MNDSZ- szervezet gyarapításán fáradhatat­lanul dolgozik Zákány Istvánná, Boncz Kálmánná, Havasi Péterné. Mega’akult az anya- és gyermekvédelmi bizottság a marcali járásban. Tagjai orvosok, vénőnők, szülésznők és az egyéb MNDSZ-aktívá<. A megalakuló gyű­lésen sok hasznos ja/aslat hangzott el a bizottság munkájával kapcso­latban. Többek között az, hogy tart­sanak egészségügyi előadást a gyermekbetegségekről. * _ b! rendszeresen pártmuinkát. í E hozzászólások azonban mégsem JU ud.a-k teljesen gátat vetni a továb- X Maikban olyan személyes sérelmek- t)J iek, melyek nem a pártlágy ülésre lett kö­lt) .artoztak. Mindennek az JJ /etkezménye, hogy, a vita uiáni Ősz- m :?iefogi a’-óban Markó elvtársinak, a j 1 tárttitkárnak azt kellett megál’apí- •S tsnia, hc-gy a taggyűlésen elhangzott ;J' ’ita nagyrészt nem a beszámoló fe­jj etti vita volt. A hozzászólók több­it) s-ége a pántszervezet kétéves mua- !(J -kája és elkövetkező feladatainak fíí T-egvitatása helyett a vállalatvezető­je ség műinké jóval, főleg annak íogya- •fj t^kosiságaival feglaíkozott. Nem az rí volt a hiba, hogy ezen a taggyűle- ; m élesen, meisbírálták Raita elv­in élesen, megbírálták Rajta elv- ársat, a vállalat vezetőjét. Ellen­kezőleg Rajta elvtársnak, amint a 12 beszámolóban és a hozzászólások- J\) ban is elhan-gzott, vannak magatar­I tásbeli hibái, s most a bírálatból bi­zonyára levonja a megfelelő tanul­ságot. De szükséges megmondani, hegy egyá1 talán nem a taggyűlés feladatához tartozott, hogy Ra'ta elvtársat azért felelősségre vonják: miért ment el a vállalattól Nagy Gyuláné vagy Gasparicsné. Úgy gondolom, az eddigiekben többé-Jkevésbé sólkerült tisztáznom, hogy miért nem töltötte be ez a taggyűlés a feladatát. Ezekután te­hát csak azt kellene megmagyaráz­ni, mi az, AMI A TAGGYŰLÉSBŐL TANULSÁGUL SZOLGÁLHAT. A tanulságot elsősorban az új pártvezetősógnek, de a vállalatveze- őségnek is, mindenekelőtt Rajta ♦2 elvtársinak kell levonnia. Igaz, hogy ff a taggyűlés eltért a tárgytól, s ha i? szavakban nem is mondták meg ke­reken, de az elhangzott vita mélyéin ott lappang a tanulság. Röviden megmondva az, hogy mind a párt- vezetőségnek, mind a vállalatvezető­ségnek sokkal inkább, mint eddig, napirenden kell tartania a dolgozók­kal va:ó áiandó törődést, és feltét­lenül elő kell segíteniük a sok sze­mélyes sérelem megszüntetését. In- .dökalaTamul sok a megsérlett ember a. Kiskereskedelmi Vállalatnál, akik személyes panaszukat nem merik, Vagy mám akarják a legilletékeseb­beknek elmondani, azoknak, akik valóben segíthetnének a bajon. És ebben hiBás a pártszervezet, elsősor­ban a pártszervezet és a vállalat vezetősége is. Hogy miért? Nem ne­héz megállapítani. Vegyük először a vállalat vezető­ségét Gyakran gazdasági okok miatt (leltárhiány stb.) arra kényszerül, hogy egyes dolgozókat más beosz­tásba vagy más boltba helyezzen át Ehhez természetesen jega van, ő lát- ^a összességében a vállalat dolgát, ő a felelős a gazdaságosságéit. Úgy kell, tehát az egész kereskedelmi munkát irányítania, akármilyen ok­nál fogva is, nehogy ráfizetéssel dol­gozzanak, ugyanakkor arra is ügyel­niük kell, hogy a dolgozók megfelelő minőségű és mennyiségű áruhoz jus­sanak. A hibát tehát nem itt kell keres- ni, hainem ott, hegy az. ilyen előfor­duló vár ozásokat nem beszélik meg a Jegilletékesebibel, azzal a dolgozó­val, akit a beosztásváltozás stb köz­vetlenül érint. Ebből adódnak a sze­mélyi sérelmek, melyeket aztán a dolgozók a maguk elképzelése sze­rint, különbözőképpen magyaráz­nak. Mennyivel helyesebb lenne — és ezt a taggyűlés igazolta legjob­ban —, ha eigy-egy ilyen alkalcm- mal azt a do’gozót, akiről éppen sző van — legyen, az párttag vagy pár tankívüli — felhívják a központ­ba, és eívtársias -hangon megmagya­rázzák neki, miért vált szükségessé áthelyezése. Ha az i lető esetleg rosz- szul dolgozott, s ezért — mondjuk — boTvezetői beosztásából levá!t:ák és egy másik boltban elárusító beosz­tást kap, ezt meg kell mondani ne­ki. Ez a legbecsületesebb, legtisz­tább dolog és ezzel lehet elérni leg­jobban azt is, hogy a dolgozók ma­guk is igyekezzenek hibáikon javí­tani. MINDENKIT MUNKÁJA SZERINT... Tévedés lenne azt hiir-ii, hogy a dolgozókat aszerint ítélik meg, hogy párttag, vagy nem párttag — mert néhány hozzászólás erre célzott. — A kommunisták sohasem kívántak és nem is kívánhatnak maguknak kiváltságos helyzetet. A do’gozókat mindig munkájuk szerint ítélik meg és ezt kell megérteniük azoknak a? elvtársaknak is, akik munkájuk, ér­demeik helyett többéves párttagsá­gukra hivatkoztak. Az viszont más lapra tartozik, hogy a kommunista-' kát párttagsági könyvük arra köte­lezi, hegy a legjobb dolgozók között legyenek, élenjárjanak úgy. hogy a nsrtonkívüliek fe’nézhessenek rájuk. Ez már a kommunista kötelesség dolga. Végül még néhány szót árról; hogy az új pártvezetésig milyen ta­nulságot szűrhet le az elhangzott vi­tából. Az elmondottak után ezt nem nehéz megállapítani: sokkalta több gondot kell fordítani a dolgo­zókkal való személyes foglalkozásra. És itt van a pártcsoportok nagy sze­repe is. A Kiskereskdelmi Vállalat pártszervezetének sokkal jobban ■kell élnie azzal a jogával, amit a III. pártkongresszus á’tal elfogadott módosított Szervezeti Szabályzati fgy szab meg: »A terrrfelő üzemek; köztük az állami gazdaságok, a gép­állomások, a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, valamint a fo­gyasztókat közvetlenül ellátó belke- reskedéml válla’a'ok és árudák pártszervezeteinek jogában áll ellen­őrizni az üzem, a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának,, vezetőségé­nek tevékenységét« A Kiskereskedelmi Vállalat párt- szervezete is csak akkor végezhet jó -munkát, ha még közelebb kerül a dolgozókhoz, ha a pártellenőrzést a pártcsoportokon keresztül egészen az egyes- boltokig kiterjesztik, erre megvan a lehetőség. A párttagság bízik a vezetőség-ben, ezt mutatja,-, h°gy a régi öttagú vezetőség közül Mankó, Máténé és Kaszásné elvtár­sakat az új vezetőségbe is beválasz­tották. Most a pártvezetőségen van a sor, hogy a taggyűlés tanulságai, határozatai alapján munkához lás­son. Vucsák Magda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom